'németország' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Erich Maria Remarque - Csend ​Verdun felett
...Bühler ​rohanva megkerülte a mellvédet és kétségbeesetten megpróbálta figyelmeztetni. De késő volt. Az őrnagy már tüzelt. Egy vékony fiatal hang kiáltása hallatszott, és a test visszahanyatlott az árokba. Egy pillanatig szorongató csend támadt, utána ordítás hallatszott, és megindult a megsemmisítő támadás. "Lőjetek! Jönnek!", kiáltotta az őrnagy. Ekkor mi is tüzet nyitottunk. Töltöttünk és lőttünk, mint az őrültek, töltöttünk és lőttünk, hogy csak túl legyünk már azon az iszonyatos pillanaton. Az egész front mozgásban volt, az ágyukat is bevetették, és ez így ment egész éjszaka. Reggelig tíz embert vesztettünk, köztük volt az őrnagy és Bühler is...

Vámos Miklós - Utazások ​Erotikában
A ​szerző a következő egyszerű alapötlet bűvöletében írta meg ezt a könyvet: elmesélhető-e egy ember - egy férfiember - élettörténete úgy, ha voltaképpen csupán szerelmi históriáit és nőügyeit taglaljuk. Sorsunk talán legfontosabb vonatkozása az, hogy kikhez fűz(ött) minket szerelem vagy erotikus vonzalom, vegyünk egyszer szemügyre regényhőst ilyen alapon. A művelt olvasónak a cím hallatán földereng Johann Wolfgang Goethe kolléga közismert opusának címe: Utazás Itáliában. Ez sem a véletlen műve. Hősünk, Jánoska, azaz dr. Mester János, Goethe életének és munkásságának elszánt kutatója. Minthogy a költőfejedelem szerelmi ügyeivel is foglalkozik, tudja, Goethének legalább (esetleg: több mint) száz nője volt. Őneki, Mester Jánoskának, mindössze tizet engedélyezett a szerző. Három feleség, hét egyéb. Róluk szól a regény.

Hedwig Courths-Mahler - Aranyhajú ​boszorkány
Megkeseredetten, ​magányosan él Ravenau gróf ősei kastélyában, amióta a fia meghalt. Unokáját sem tűri meg maga mellett, és egy lánynevelő intézetbe száműzi hosszú évekre. Jutta egyetlen ,, bűne" az, hogy annak a csalárd asszonynak a gyermeke, aki egykor a családi tragédiát okozta. Hazatérését mégsem odázhatja el örökre az agg gróf... A könyv A visszatérő múlt címmel megjelent a Média kiadónál 1990-ben.

Mary Ann Shaffer - Annie Barrows - Krumplihéjpite ​Irodalmi Társaság
1946 ​januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a Csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története. "A szerzőpáros magával ragadó, ugyanakkor szívbe markoló könyvet írt - Jane Austen-i hangulatú, történelmi tanmesét. A leveleket nem az olvasónak címezték, mégis neki szólnak." Sarah Addison Allen "Soha nem akartam annyira egy könyvklubhoz tartozni, mint a _Krumplihéjpite_ olvasása közben. A regény minden lapjáról sugárzik a szeretet." The Christian Science Monitor "Hihetetlen szerelmi történet, mely egyben a túlélésről és a hősiességről is szól, emléket állítva egy kis közösségnek, melyet a könyvek szeretete kovácsolt eggyé." The Charlotte Observer

Maximilian Jacta - Híres ​német bűnperek
A ​nagy sikerű francia bűnperek gyűjteménye után a kiváló nyugatnémet jogtudós ezúttal híres német bűnperek történetét adja közre. Elképesztő gazságok, a legvadabb fantáziát túlszárnyalló események, elvetemült bűnözők világa elevenedik meg e kötet lapjain: köztük egy gátlástalan méregkeverőnő, egy szerelemféltésből kétszeres gyilkossá aljasodott, tisztes kádármester meg egy düsseldorfi rém vérfagyasztó históriái. Valóságos tettesek és igazi áldozatok: mindez még a legedzettebb krimiolvasókra is meghökkentően hat.

Berkesi András - Kardos György - Kopjások
Kalandos, ​izgalmas korszakról szól a szerzőpáros méltán népszerű regénye. A háború után újjászülető Magyarország nem egy reakciós-illegális szervezet harcterévé vált, amelyek működését segítették még a tisztázatlan politikai viszonyok, a háború okozta sebek és a külföldi kémszervezetek is. A "Kopjások" nacionalista-fasiszta szervezetébe kerül akaratlan Perlaky Mária. A fiatal, szép lány 1949-ben disszidál szerelmével Rajnay Zsolttal. Csak Nyugat-Németországban tudja meg a fiúról, hogy évek óta a "Kopjások" szervezetének tagja, titkos ügynök. Mária későn döbben rá a valóságra, addigra Zsolt már őt is beszervezi, és hiába szabadulna, szerelme révén kegyetlenül megzsarolják. Tíz esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy alkalom kínálkozzon a szökésre. Amikor hazatér, nem jön üres kézzel. Magával hozza hírszerző főnökének emlékiratait, amelyből évtizedes titkokra, bűnökre, szervezkedésre derül fény...

Volker Kutscher - Csendes ​halál
Gereon ​Rath újra nyomoz! Berlin, 1930. Betty Winter, az ünnepelt színésznő halálos balesetet szenved egy filmforgatás alatt. Rázuhan egy fényszóró, színész kollégája pedig kétségbeesésében egy vödör vizet önt az összeégett nőre, aki az áramütés miatt azonnal életét veszti. Az ügy kivizsgálására az önfejű Rath felügyelőt jelölik ki, aki hamar rájön, hogy a filmsztár halála nem a véletlen műve. Amikor beleveti magát a nyomozásba, a filmek világának sötét oldalán találja magát: rivalizáló producerek, derékba tört karrierek, megcsalt szerelmesek közt. Időközben színésznők tűnnek el, majd bukkannak fel elhagyatott mozik színpadán - holtan, kisminkelve, a hangszalagjaik kivágva: egy sorozatgyilkos garázdálkodik Berlin utcáin. Rathnak nemcsak az alvilág árnyaival kell felvennie a harcot, hanem a saját démonaival is: indulatai és konoksága miatt kiesik a pikszisből főnökeinél, egykori szerelme újra feltűnik a színen, és korábbi ballépéseinek emlékei is kísértik. Volker Kutscher (Tisztázatlan bűnügy) letehetetlenül izgalmas regénye ismét a harmincas évek Németországát kelti életre, és a történelmileg pontos korrajz ezúttal a hangosfilm megjelenésének nyertesei és vesztesei közé kalauzolja az olvasót.

Charlotte Worgitzky - Meg ​nem született gyermekeim
Az ​egyik berlini színház műsorára tűzi Friedrich Wolf Ciánkáli című darabját, amelynek hősnője tiltott magzatelhajtás miatt veszti életét. A darab értelmezése és rendezése körül vita támad színészek és rendezők között. A főrendező szerint mint történelmi darabot kell bemutatni a drámát, és magát a magzatelhajtást szemérmesen, a nézők elől eldugva kell eljátszani. Az ellenvélemények szószólója Martha Trubec, egy ötven év körüli színésznő, aki maga is szenvedője volt az abortuszt tiltó törvénynek. Szerinte a darab aktualitását hangsúlyozva, az abortuszjelenetet a nézők szeme előtt - mintegy sokkolva őket - kell bemutatni. Kelet-Németországban csak 1972-ben született meg az a törvény, amely lehetővé tette, hogy a nők maguk döntsék el, megszülik-e gyermeküket avagy sem. Marthában a darab eseményei saját sorsát is felidézik: szerelmeit és nemkívánt terhességeit szépítés nélkül, teljes őszinteséggel meséli el barátjának. Hét terhessége közül a másodikat akarta megtartani, ekkor fia születik. Az utolsó kivételével, melyet már az abortusz-törvény után vetetett el, mindegyik terhességét megalázó módon volt kénytelen megszakítani. Illegális magzatelhajtásra kényszerülő társnői közül soknak az egészségébe,vagy életébe került a szakszerűtlen beavatkozás, illetve megfosztattak az anyaság későbbi, egzisztenciálisan vagy lelkileg megalapozott vállalásától. Az írónő mély átéléssel és együttérzéssel festi elénk azt az állapotot, amelybe a nem kívánt terhesség révén kerülhetnek a nők, és amelyek erkölcsi, magánéleti és társadalmi problémákat egyaránt felszínre hoznak. A regény végső kicsengése mégis gyermekigenlő, csak az önként vállalt és akart gyermek lehet az élet legnagyobb ajándéka. A könyv pszichológiai remekléssel van megírva.

Kertész Erzsébet - Szonya ​professzor
Szerelem ​vagy hivatás? Boldogság vagy tudomány? - ezek közt őrlődik egy törekény asszony, Szofija Kovalevszkaja, a világ első női matematikaprofesszora. Tehetségét elismeri egész Európa, de újabb s újabb sikerek után is boldogtalan, mert az otthoni "négy fal között" nem találja meg asszonyi hivatásának értelmét. Színhely: a XIX. századi Európa. Oroszországból, apjának palibinói házából indul a világhír felé a kis Szonya, patinás hangulatú német egyetemekre, s küzdelmes diákélet után onnan a stockholmi professzori katedrára. Magas matematikai szférákban élt, de az élet apró dolgain nem tudott eligazodni: boldogságát áldozta fel a tudományért. Pedig - mint Kertész Erzsébet regényéből is kicsendül - e kettő: hivatás és szerelem, jól összeegyeztethető. Harmóniájuk: az igazi, a teljes boldogság forrása.

Paul Schallück - Semmiáron
Engelbert ​Reinekének, egy nyugatnémet városka fiatal matematikatanárának meg kell küzdenie a múlt árnyékával. Apja, aki ugyanabban a gimnáziumban tanított, koncentrációs táborban pusztult el. Akik az öreg tanárt, Semmiáront, a haláltáborba juttatták, most a fiú legszűkebb környezetének tagjai, részben tanártársai. Apja ellenségei most a fiú ellen fordulnak, intrikáikkal, vádaskodásukkal el akarják üldözni a városból a demokratikus érzelmű fiatal tanárt. Paul Schallück írói tehetsége és igazságkereső szenvedélye erejével mutatja meg, milyen nehéz utat kellett megjárnia Engelbert Reinekének, hogy hű maradhasson apja emlékéhez és önmagához.

Dieter Wellershoff - Mindenki ​részt vehet
- ​Az ön új regényének alapja egy bűnügyi eset, amelyről néhány évvel ezelőtt részletesen beszámoltak az újságok. Mi vonzotta éppen ezen a témán? - tette fel valaki a kérdést a szerzőnek. A válasz így hangzott: - A hajtóvadászat meg az, hogy az üldözött teljesen magányossá vált. Bruno F. esetét dolgoztam fel, aki a hatvanas évek közepén a Német Szövetségi Köztársaság "legkeresetebb" bűnözője volt. Lápi gyilkosnak, erdei rémnek, szörnyetegnek nevezték, pedig az elején egyszerű betörő volt, csak kisebb vétségeket követett el. Dieter Wellershoff könyve az üldözött és az üldözők regénye. Ízig-vérig modern, de sohasem moderneskedő írói eszközeivel megmutatja őket egész mélységükben: a boldogtalan, körülményei folytán fiatalon kisiklott életet, a menekülő betörőt, aki a hajsza során gyilkossá válik, s olyan lesz, akár a vadon élő állat - s másik oldalt, a hivatalból üldözőket, akiknek váll-lapjára egy plusz csillagot, fizetésemelést, karriert jelent a siker, s a társadalom különböző rétegeiből csatlakozók tömegét, az önkéntes üldözőket, akiket a vérdíj, szadista ösztönük vagy csak a szereplési vágy csábít a jó fogásra. Rendkívül izgalmas cselekménybe ágyazva, minden érzelmességet kerülve mondja ki a regény az író alapgondolatát: nem kerülne sor az ember és ember között hajtóvadászatra, ha a potenciális üldözők kissé többet törődnek a sérült, magányos, kirekesztett fiatalokkal.

Timur Vermes - Nézd, ​ki van itt
2011. ​nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.

Peter Hartling - Visszatérés ​Casablancába
Mit ​tegyen az ember, ha SS-Sturmbannführer apja szerint semmire nem jó, gyenge, akarattalan, s mit tegyen, ha valóban semmi kedve nincs harcolni a Harmadik Birodalomért, a Führerért, s mit tegyen, ha később, a háború után sincs kedve kiszakítani a maga részét a gazdasági csoda Németországának földi javaiból, semmi kedve karriert csinálni, csak azért, hogy a felesége kedvében járjon, hogy ne lógjon ki a sorból, hogy olyan legyen, mint a többiek? Hubert Windisch. Härtling regényének hősiesség nélküli hőse például a moziba menekül, fényes filmpalotákba és sötét, büdös külvárosi barlangokba, ahol elfeledkezhet a világról, ahol azonosulhat a filmek hőseivel, valahogy úgy, mint Mándy Iván novelláinak szereplői, a „régi idők mozijának" szerelmesei. Hubert a legtökéletesebben a Casablanca című film hősével, Humphrey Bogart-tal, azaz Rickkel azonosul, először csak megjelenésében - borzalinó kalapot vesz, öves kabátot aztán már lélekben is, és saját háborús élményeit a Casablanca történetébe transzponálja. S mennél jobban összeáll a Hubert-féle Casablanca-történet, annál jobban esik szét ő maga, lesz világ vándora, hontalan csavargó, üzleti ügynök a nagy reményű, tehetséges emberből.

Miloš Crnjanski - Egy ​csepp spanyol vér
Miloš ​Crnjanski szerb költő és író, 1893-ban született Csongrádon. Már első lírai művét áthatja egyéni expresszionista hangvétele; az 1920-ban megjelent Ithaka lírája és a Napjaink éneke méltán keltett feltűnést. Élete főműve a Černojević naplója. E lírai kisregényben az I. világháború poklát megjárt emberek szenvedéseiről szól, helyenként kafkai eszközökkel. Változatos életútján volt középiskolai tanár, majd Jugoszlávia külföldi követségein attasé. A II. világháború után Londonba emigrált; 1965-ben tér haza. London regénye c. regényében önéletrajzi elemekkel motiválva írja meg, hogy a művészt, az alkotót hivatása a szülőföldhöz köti. Egy csepp spanyol vér című regénye, amely első ízben jelenik meg magyarul, a 19. századi müncheni forradalom történelmi tényeit izgalmasan, fordulatosan, filmszerű elevenséggel idézi fel. I. Lajos, a művészlelkű és művészetpártoló bajor király fényűző életvitele, kisszerű zsarnoksága, eleve bukásra ítélt uralkodói módszere haláltánclátomásként bontakozik ki előttünk végzetesen szép szeretőjének, Lola Monteznek tündöklésében és bukásában.

Franz Mehring - Tanulmányok ​a német történelemről
Franz ​Mehring, a német munkásmozgalom kiemelkedő alakja, a marxista történelemfelfogás kiváló képviselői és terjesztői közé tartozik. Számos történeti művet alkotott. Sokat foglalkozott Németország történetével, és jelentős munkát végzett ennek marxista értelmezése terén. Kiadványunk a német történelemről írott műveiből, cikkeiből közli a legjelentősebbeket, legjellemzőbbeket azzal a céllal, hogy az olvasó képet kapjon a német történelem menetéről a 16. századtól a 19. század végéig, s megismerje azt is, mint formálódott ki a német munkásosztály történelmi tudata a századfordulón.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Láng György - A ​Tamás-templom karnagya
"Minden ​korok, minden földek legnagyobb muzsikusa", Johann Sebastian Bach életének, örömeinek, bánatainak, sorsának hallatlanul élvezetes, izgalmas regénye.

Nyiszli Miklós - Dr. ​Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Dr. ​Nyiszli Miklós 1946-ban vetette papírra borzongató önéletírását a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről és az ott végzett kényszerű foglalatosságáról. A szerző a túlélést a szakmájának köszönhette, orvos volt, és ráadásul Németországban végzett, kiváló szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezett, ez elősegítette, hogy Dr. Mengele "kiválasztottja" legyen. .. Megrázó könyv ez - az ember lealjasodásának hihetetlen, ámde sajnos mégis megtörtént eseteiről szól. Dr. Mengele háborús bűnös, milliók halálához járult hozzá, miközben a "tudomány" nevében állatias kísérleteket folytatott élő és holt embereken. A drámai auschwitzi hónapok története után kiadónk egy szakértővel még két részt íratott az eredeti műhöz. Az egyik a koncentrációs, megsemmisítő táborok hátborzongató mindennapjait és "működését" írja le kegyetlen, szenvtelen pontossággal - a másik Mengele doktor további sorsát mondja el. A háborús bűnös hogyan élt egészen a halálig Dél-Amerika több országában, és miért nem bukkantak nyomára az utána küldött ügynökök...?

Sinclair Lewis - Dodsworth
Dodsworth-házaspár ​is (akárcsak Mr. Babbitt) Zenith amerikai típusváros jellegzetes alakjai közé tartozik. Sam Dodsworth autógyáros és felesége, a szép, csillogó, önző és kibírhatatlan Fran hajóra ül, hogy megnézze Európát. Az asszony szédülten, férje nyitott szemmel járja be a két világháború közti Németországot, Angliát, Franciaországot és Itáliát. Útjukon nemcsak az európai kultúrát ismerik meg, hanem egyúttal honfitársaikat, egymást és önmagukat is. A kedves, derűs, néhol tragikomikus történet során sokat vitatkoznak és elmélkednek. Ezek a viták és töprengések feltárják a különbséget az amerikai és európai élet, a civilizáció és kultúra között.

Anna Seghers - A ​hetedik kereszt
A ​hitleri Németországban vagyunk, a második világháború előestéjén, egy koncentrációs táborból megszökik hét fogoly. Hatan közülük hamarosan kézre kerülnek. A hetedik Georg Heisler, megmenekül. A regény az ő megmenekülésének története, de a cselekmény során Georg személyes sorsa szimbólummá lesz: a szabadság, az emberi méltóság jelképévé mindazok számára, akik életük kockáztatásával segítségére vannak. Mert tulajdonképpen nem vagy nemcsak ő menekül meg, hanem vele együtt sokak önbecsülése s reménysége az emberiesség végső győzelmében. A hetedik kereszt a haladó irodalom egyik alapműve, talán épp ezért olyan kitűnő könyv, talán épp ezért olvassuk újra meg újra ugyanazzal a torokszorító izgalommal. A történelmi helyzet változásával épp azért nem veszti el művészi érvényességét, mert igazi mondanivalója, az emberi helytállás csodája ma is a modern irodalom egyik legfontosabb problémáját fejezi ki.

Michel Tournier - A ​Rémkirály
Abel ​árva gyermekként a Szent Kristóf Internátusban nevelkedik. Mivel szeretet nélkül él, korán megtanul védekezni. Meggyőződése, hogy Isten feladatot adott neki. "A sors kegyetlen, de az én oldalamon áll" - vallja, s ez a gondolat átsegíti a megpróbáltatásokon. Felnőve autószerelő lesz Párizs külvárosában. Környezete furcsa embernek tartja, de mit sem sejtenek a gyermekek iránti vonzódásáról. Amikor egy autó elüti az utcán játszó kislányok egyikét, Abel rohan oda, és veszi karjaiba a sérült gyermeket. Ekkor döbben rá küldetésére, a gyermekhordozásra... Kitör a második világháború, Abel előbb a frontra kerül, majd a németek fogságába esik. Kelet Poroszország erdeiben, tavainál elveszett gyerekkorának sokszor megálmodott vidékére talál. Szinte felszabadulást jelent számára a fogság, főleg, akkor, amikor megnyílnak előtte Kaltenborn gróf ősi fellegvárának kapui, ahol a német arisztokrácia gyermekei számára létesült katonaiskola működik. Igazi küldetése ekkor teljesedik be: fiatal gyerekeket gyűjt össze, hogy a kastély falai közt kiképezzék őket a Birodalom jövendőbeli elit hadseregének katonáivá. Abelre ekkor ragad a Rémkirály név...

Heinrich Böll - Csoportkép ​hölggyel
A ​hölgy a csoportkép közepén: Leni Gruyten. Neve, alakja nyugatnémet hazájában már közismert, és a nevét alighanem beiktatja majd az európai irodalomtörténet a híres nőalakok névsorába. Nem dáma, a képen látható alakok többsége szerint csak egy lecsúszott nő, a múltja zavaros, a jelene kétes. Kommunistagyanús személy. Negyvennyolc éves, de még fiatalos. Rajnai eredet, a nem-rajnai vérmérsékletű németek többsége szerint érzéki, felelőtlen, préda. Városában és városa peremén élte meg a nácizmust, a háborút, ott élte meg a folytatását, azt éli máig - 1969-et írunk - ; a képen látható jól öltözött urak és hölgyek körén kívül éli, a rosszabbul öltözöttek igen szűk körében. A jól öltözött volt nácik és volt nem-nácik, volt és mai etablírozottak, jóléti tőkések, magánzó kívülállók, akik a hölgy sorsát nyomozó írónak (az ő öltözete igen hanyag) rendre elmondják, amit tudnak, általában szemére vetik Leninek, hogy saját maga közösítette ki magát a szolid társadalomból. Az iskolában rosszul tanult, pályát nem választott, férjhez ment, de talán kétszer se hált daliás férjével, és mint hadiözvegy ma se gyászolta. Amikor a nagypolgár-gazdagságból kibillent - hadigazdag apjának a hadigazdálkodást váratlanul és érthetetlenül megcsúfoló üzelmei miatt -, még a számára megmentett családi házat se bírta megtartani, elherdálta: nevetségesen kis lakbéreket szedett, külföldi vendégmunkás lakóitól szinte semennyit se szed, még ma sem. Fizikai munkára kényszerült, majdnem három évtizede koszorúkat köt egy temetői kertészetben. Összeállt viszont, még 1944-ben, egy szovjet hadifogollyal, akitől törvénytelen fia született; a háborús pokol utolsó napjaiban egy temetői kriptában szülte meg a fiút, elbújva a világ meg a hatalom elől. És azóta? Semmi ambíció, kétes ismerősök, kommunisták, rajnai szeparatisták, félprostituált barátnő, egy öreg cseléd, egy félbolond zenekritikus, eszménynek egy régen meghalt apáca, aki zsidónak született, s amíg tehette, a testi ösztönök szépségére tanította növendékeit, új ismerősnek egy (igen hanyagul öltözött) író, új szeretőnek egy török vendégmunkás, egy szemétfuvarozó török, aki Leni Gruyten második gyermekének lesz az apja.

Marente de Moor - A ​holland szűz
1936 ​szeptemberében járunk, néhány hete fejeződött be a berlini olimpia. Hanna, a tizennyolc éves maastrichti lány tőrvívó szeretne lenni, így édesapja a határ túloldalára, egy németországi vadászkastélyba küldi, hogy leckéket vegyen a birtok tulajdonosától. Ki ez a hallgatag mester, a rejtélyes veterán, akinek a vívás minden tudománya a kisujjában van? Mi a titka a vonzó, negyvenes férfinak? Feltárul-e a múlt, megtörténik-e a jelen, és mit hoz a jövő azok számára, akik pár hétre összegyűlnek a jobb napokat látott, titkokkal teli házban? Marente de Moor 1972-ben született Hágában, szépírói munkája mellett vezető holland lapok publicistájaként is tevékenykedik. 2010-es regényét, Az ártatlanság végét 2014-ben az Európai Unió Irodalmi Díjával ismerték

Danielle Steel - Az ​aranyhajú lány
Az ​idős Walmar von Gotthard éli mindennapi életét gyönyörű, fiatal feleségével, Kassandrával, és két gyermekével. Kassandra az egyik bálon megismerkedik Dolff-fal, és első látásra egymásba szeretnek. A nő sodródik a két férfi között, mert nem tud kettőjük között választani. Amikor elkezdődik a második világháború, kiderül hogy Dolff zsidó. Ő azonban nem menekül le a náci Németországból, és ez lesz a veszte. Kassandra bánatában belehal, és Walmar egyedül marad a két gyermekkel. Danielle Steel sodró történetében megtalálható a szerelem, önfeláldozás, megaláztatás, és megbocsájtás, halál és új élet, és miközben aggódunk a főszereplők sorsáért, kibontakozik előttünk a náci Németország.

Frederick Forsyth - Az ​Odessa-ügyirat
Ha ​nem aznap lövik le Kennedy elnököt, s Peter Miller emiatt nem állítja le a kocsiját az autópályán, akkor a szabadúszó újságíró nem veszi észre a száguldó mentőautót, nem szerez tudomást egy szerencsétlen öregember öngyilkosságáról, nem kezd nyomozásba egy volt SS százados után... S talán nem létezne ma Izrael állam sem. Frederick Forsyth, A Sakál napja című regény Magyarországon is jól ismert szerzője ismét egy rendkívül izgalmas művel lepi meg olvasóit. A nyomozás célpontja pedig nem egyéb, mint az egykori SS-tagok szervezete: az Odessa.

Usch Luhn - Csók ​nem hull az égből
Lily ​szörnyű szerelmi bánatban szenved, ezért szülei az Összetörtszív-akció keretében a nagynénjéhez küldik Berlinbe. Itt botlik bele Tessába és bandájába, akik görbe utakon csellengenek a fővárosban. Találkozik a mozgássérült Raphaellel, aki a nemzeti kerekesszék rögbicsapat tagja, és aki komoly fejtörést okoz Lilynek: lehet-e menő valaki, aki egy "ilyen" sráccal barátkozik?

Leonhard Frank - Jézus ​tanítványai
A ​Jézus tanítványai című regény még az író hazatérése előtt, New Yorkban, 1949-ben keletkezett, mégis rendkívül eleven képet fest a háborúban összeomlott Németországról, a németség meghasonlásáról és a volt nácik üzelmeiről. De ugyanakkor tanúságot tesz az író hitéről is a tiszta szívű, egyszerű emberek győzelmében és a társadalmi megújulás lehetőségében.

Ismeretlen szerző - Tatsachen ​über Deutschland
Ganz ​Deutschland auf 192 Seiten: Renommierte Autorinnen und Autoren erklären und analysieren alles, was man über Deutschland wissen muss. Die zehn Kapitel reichen von der Geschichte Deutschlands über die Politik, Wirtschaft, Gesellschaft und Kultur bis zum Leben in Deutschland. Bilder und Infoflächen begleiten die Texte, die Stichworte bieten wichtige Basisinformationen. Aufwändig aufbereitete Grafikseiten illustrieren die Themen und liefern zusätzliche Sachinformationen, kommentierte Linklisten ermöglichen weitere Recherchen. Für die neue Ausgabe der Tatsachen über Deutschlands konnten renommierte Wissenschaftler, Autoren und Autorinnen gewonnen werden. So hat Prof. Dr. Heinrich August Winkler einen Essay zur nationalstaatlichen Entwicklung Deutschlands verfasst, Prof. Dr. Thomas Straubhaar hat das Wirtschaftskapitel übernommen, Prof. Dr. Jo Goebel das Thema Medien und das Autoren-Team der Redaktion Kulturzeit von 3SAT fürht in die aktuelle Kulturszene ein.

Peter Brock - Nelli
A ​nagy kérdés, amely ezen a vidám, fordulatos regényen végigkíséri az olvasót - vajon hazudós-e Nelli vagy sem? Mert ugye amíg az ember gyereknek számít, bizony könnyen jár az esze kereke. Ez történik Nellivel is, a kalandos és vidám fordulatok pedig a hazudás és lódítás körül támadnak. Nelli ugyanis olykor (nem mindig, csak gyakran) valóban nagyokat mond, de hát azt vagy elhiszik vagy nem, hanem amikor valóban képtelen kalandok esnek meg vele, akkor egyöntetű lesz a vélemény: Nelli hazudik. Ez olyan kemény ítélet, hogy Nelli nagy elkeseredésében már-már az egész világot ellenségének tekinti... mígnem újabb kalandok és újabb fordulatok közepette minden jóra fordul. Hogyan? Ez már maradjon ennek az érdekes regénynek a titka.

Helena Marten - A ​porcelánfestő
A ​regény egy nő életéről szól, aki a 18. században a művészetért élne, és egy szerelemért, amely minden szabállyal szembeszegül. A húszéves Friederike porcelánfestő akar lenni, a szülei akarata ellenére, akik a lányt legszívesebben férjhez adnák. Friederike férfiruhába öltözve indul neki, hogy valóra váltsa álmát, ám kockázatos terve egy ismeretlen miatt meghiúsulhat.

Gerhard Scherfling - Egy ​szőke hajszál
Mi ​a teendő, ha valaki nem nagyon kedveli a vőlegényt, akit az anyja tukmált rá? Monika Beer szerint ilyenkor nyugodtan lehet mással is járni. És mi a teendő, ha valakinek a menyasszonya mással jár? Megveretni, megölni azt a másikat, de akár még a lányt is? Mario Pirkheimerről feltételezhetünk ilyesmit. Hogy aztán ő volt-e a tettes, vagy a gazdag vadászbérlő, a török vendégmunkás vagy másvalaki, annak kiderítését már bízzuk Lehnert főfelügyelőre, akinek néhány mozzanat, például a helyszínen talált hosszú, szőke hajszál annyira szeget üt a fejébe, hogy főnöke kézenfekvő és kényelmes megoldását nem hajlandó elfogadni. Hiába veszik ki kezéből és zárják le az ügyet, most már munkatársai nélkül, önkéntes segítőire támaszkodva, nem nyugszik addig, ameddig le nem leplezi a gyilkost.

Erich Maria Remarque - Szerelem ​és halál órája
A ​Szerelem és halál órája, a talán legtöbbször megjelent műve Remarque-nak, 1952/53-ban íródott, a háború utáni Németország hihetetlenül friss élményeiből táplálkozva. Ugyan a szerző maga nem vett részt a második világháborúban, sőt ellene tiltakozva hagyta el Németországot már a hitleri hatalomátvételkor, és Marlene Dietrichhel együtt a legaktívabb antifasiszta németek voltak. Mégis ugyanaz az élmény, ami a Nyugaton a helyzet változatlan című regényét tette halhatatlanná, íratta meg a már jóval érettebb íróval ezt a regényt: a fájdalom a sok értelmetlenül elpusztult fiatal élet miatt - és a szolidaritás a tehetetlen, kiszolgáltatott, itt a halál órájában már szinte pőrére vetkőzött emberrel. Akinek a szerelemre is csak kurta órája van, mert meghalni rendelte őt az emberi butaság - nem a történelem.