Ajax-loader

'irodalomtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Aranyt%c3%b3l_aranyr%c3%b3l
Aranytól ​Aranyról Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Aranytól ​Aranyról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Balassi ​Bálint
1594. ​május harmincadikán az Esztergomért vívó magyar és német sereg német jegyzője ezt firkantotta a "veszteséglistára": "Perierunt: Valentinus Balassi, Hungarus sed impius" - meghaltak: Balassi Bálint, istentelen magyar. Ahogy Klaniczay Tibor írja: a német jegyző "akaratlanul is amellett tanúskodott, hogy Balassi azt jelentette, amit halála évében a kor már gonosznak, istentelennek tartott: a magyar reneszánsz erőszakban, hősiességben, vérben és magasztos eszményekben, szépségben és szerelemben tobzódó világát; egy fénnyel és árnnyal teli élet és egy szerelembe álmodott világ halhatatlan költőjét." Balassi Bálint kalandregénybe illő élete egyszersmind egy páratlanul gazdag, jelentős költői pályának is foglalata. A költő mögött kirajzolódik a kor, a török világ, az önvédelmi harcok, a reneszánsz Magyarországa. Nemeskürty István, e kor kiváló ismerője sok új elemmel gazdagítja Balassi-képünket.

András László - A ​Madách-rejtély
Madách ​minden kétséget kizáróan a magyar irodalom legvitatottabb alakja. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a vita gyújtópontjában Az ember tragédiája áll: vélemények, ellenvélemények kereszttüzében - immár több mint százhúsz éve. Hiteles-e az a kép, amely a nemzeti köztudatban erről a falujába begubózott, világtól elzárt nógrádi nemesúrról és a magyaron kívül eddig huszonnyolc nyelven,százegy fordításban megjelent művéről él? Van-e, és ha van, mi a titka Madáchnak és Az ember tragédiájá-nak, annak a mélységes ellentmondásnak, amely - az irodalomtörténet sugalmazása szerint - a szerző és műve között feszül? Miért írt ( vagy mért írt volna ) egy tizenkilenc éves korától bizonyíthatóan vallásellenes drámaíró egy vallásos ( vagy legalább is vallásos jellegű ) művet? Miről szól a Tragédia ? Korszerű írás volt-e a magakorabeli Európában? Volt-e Madáchnak "filozófiája" , és ha volt, honnan merítette? Dráma-e a Tragédia, vagy csupán olvasásra szánt drámai költemény? Ha dráma, mitől az? Véletlenül sikerült-e olyannak, amilyen lett, vagy a szerző szándéka szerint? Mi a viszony a Tragédiában a hit és a tudás között, azaz valóban idealista szemléletű alkotás-e, mint ahogy az irodalomtörténet állítja, vagy természettudományos alapon álló, materialista mű? Kinek ad igazat Madách? Ádám-önmagának, vagy Lucifer-önmagának? Hitt-e Istenben? Élő alkotás-e a Tragédia ma is, vagy tisztelni való irodalmi ereklye csupán? A Madách-rejtélynek ezekre és más nyitott kérdéseire, a kor, a szerző személye és a mű közötti kapcsolatra keresi a választ András László bevallottan elfogult, vitairatnak is beillő, új, eredet gondolatokban gazdag könyve.

Börcsök Mária - Szakadozó ​mítoszok
"Mi ​szükség a költők magánéletével foglalkozni? A műközpontú irodalomelmélet hívei szerint semmi. Csakhogy a művek befogadásához óvatosan kell hozzásegíteni az olvasót, és ebben szerepet játszhat a költő személyének, szerelmeinek, életének ismerete is. A széplelkek nemcsak a költőt féltik a leleplezéstől, hanem a leleplezett költőtől is féltik az ifjúság erkölcseit. De az igazság elhallgatásával nem lehet erkölcsöt védeni. Az igazság ugyanis mindig kiderül, és akkor nemcsak az illúzió omlik össze, de megrendülhet a hit is. Nem az a cinikus, aki illúziót rombol, hanem aki illúziót kelt, mert az nem hisz abban, hogy ferdítések, hazugságok nélkül is létezhet igazi emberi nagyság."

Ernest Hemingway - Vándorünnep
A ​Vándorünnep az író posztumusz kötete, melyben ifjúkora egyik nagy élményét, az "elveszett nemzedék" húszas évekbeli Párizsát idézi fel. A laza visszaemlékezésfűzér feleleveníti a feledhetetlen város hangulatát, a dohányfüstben pácolódó Café des Amateurs jellegzetes bűzét, a lovas tartálykocsik dübörgését, a hazafelé vezető út kis üzleteit, kereskedőit, újságárusait, a hotelt, ahol Verlaine meghalt, s amelynek legfelső emeletén maga az író lakott és dolgozott. "Enyém egész Párizs, de én a füzetemé meg a ceruzámé vagyok" - írja Hemingway. A későbbi világsikerű könyvek alkotója feldolgozandó nyersanyagként szemléli az őt körülvevő világot, az "amerikai kolónia" figuráit, kiváló portrékat rajzolva többek közt Gertrude Steinről, Ezra Poundról, Ford Madox Fordról, s kiváltképp Scott Fitzgeraldról.

Borbély Sándor - Így ​élt Ady Endre
Borbély ​Sándor műve memoárok, irodalomtörténeti feldolgozások immár tekintélyes méretű anyagát összegzi, alázattal és megbízhatóan kalauzolva az Ady-életrajzban és -művek között. A gazdag képanyaggal kísért életrajzi pályaképet öt fejezetre tagolva tekint végig a költő szülőföldjétől, őseitől kezdett, s az életút lezárulásáig tartó, gazdag eseményű esztendőkön. Kellő aránnyal vonja be a tárgyalásba nemcsak az életrajz színtereinek bemutatását (Nagyvárad, Párizs, Csucsa), hanem azokat az irodalmi folyamatokat és mozgalmakat, amelyek az életmű jelentőségének megértéséhez segítenek. ; Elsősorban az Adyval ismerkedni kezdő fiatalok olvasmánya; az irodalomtanítás sokszorosan hasznosíthatja.

Covers_253619
Ki ​kicsoda az irodalomban? Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda az irodalomban?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Adrian Plass - Kegyes ​kétbalkezes visszatér
Az ​"Egy kegyes kétbalkezes naplója" sikerének köszönhetően Adrian számos helyre kap meghívást az idősek teadélutánjától kezdve, egy gyerek-istentiszteleten át, egészen Ausztráliáig. Hősünk tehát újra tollat ragad, hogy megörökítse keresztény előadói pályafutása során szerzett tapasztalatait. Találkozhatunk a régi ismerősökkel: Anne-nel, a feleségek gyöngyével, Edwinnel, a bölcs gyülekezetvezetővel, az ellenállhatatlan Glóriával és a többiekkel. Gerald ezúttal nem anagrammákat, hanem példázatokat gyárt, és természetesen továbbra sem megy minden úgy, mint a karikacsapás.

Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona - Tüzes ​cipőben
Kosztolányi ​Dezsőné Harmos Ilona a német megszállást, Budapest ostromát, a nyilas terrort fiával vidéken majd a fővárosban bujkálva élte meg. Feljelentik, életveszélybe kerül, később fiát az oroszok internálják. Naplót vezetett, amit 1948-ban, memoárként jelentetett meg. A _Tüzes cipőben_, ez a döbbenetes erejű dráma, ez a részleteiben remek naplóregény, a leghitelesebb korrajzok egyike.

Ismeretlen szerző - Az ​angol irodalom a huszadik században I-II.
A ​kötet a huszadik századi angol irodalom nagyjainak arcképcsarnokán klauzol végig értő és hivatott vezetőkkel. Találkozhat itt a magyar olvasó meghitt ismerősökkel, a század eleji realista angol próza kiváló mestereivel - Galsworthyvel, Welsszel, Conraddal, Forsterrel, a sor legelejéről pedig a polgári képmutatás, a hazug polgári morál fáradhatatlan és szellemes ostorózója, Shaw tekint tekint ránk ironikus mosolyával...

Covers_157825
Régi ​magyar olvasókönyv Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Régi ​magyar olvasókönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Mohácsy Károly - Kiegészítő ​füzet az irodalom tankönyvhöz III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Taxner-Tóth Ernő - Tamási ​Áron
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Tűz ​vagyok...
Petőfi ​életével és költészetével számos kutató, történettudós, irodalomtörténész, író és költő foglalkozott. A nagy forradalmár költő alakja és tevékenysége a szabadság szimbólumává vált a magyar ifjúság szemében, mégsem jelent meg róla az ifjúság számára hűséges életrajz. Ezt a hiányt pótolja Illyés Gyula Petőfijének rövidített kiadása. A kötetet a költő életével és korával kapcsolatos képek díszítik.

Levendel Júlia - Miért ​e lom?
Levendel ​Júlia az iroda-lom-ról, az írás és az alkotás értelméről, a magyar- és a világirodalom nagy egyéniségeiről szól könyvében - személyes elfogultsággal, az értelmező, elemző esszé és a szépirodalom, a dokumentum-novella különös változatának eszközeivel.

Mészáros Vilma - A ​mai francia regény
Tartalom Bevezető A ​francia út Az örökség A regényhős halála André Gide Az elvesztett történelem regénye Marcel Proust Menekülés tűnt édenekbe Jean Giono Menekülés a pokolba Louis-Ferdinand Céline A heroikus pesszimizmus André Malraux Drieu La Rochelle A leleplezett heroizmus Henry de Montherlant A katolicizmus feltámasztási kísérlete A katolikus megújulás Francois Mauriac Georges Bernanos Julien Green A tagadás tagadása: az egzisztencializmus Egzisztencializmus az irodalomban Jean-Paul Sartre Albert Camus Az egzisztencializmus krónikása Simone de Beauvoir Aki az abszurdumot ad absurdum vitte Samuel Beckett Az emberi világ eltűnése Az epika megmentése (Utószó helyett) Bibliográfiai tájékoztató

Orbán János Dénes - Bizalmas ​jelentés egy életműről
Nem ​szeretnék arra a következtetésre jutni, hogy ez a szabadúszó, a rendszer kiszolgálását végig megtagadó, az irodalmi klikkektől távol maradó író azért volt érdektelen a kortárs kritika számára, mert nem volt bértollnok, így nem volt kötelező ajnározni őt, és a transzszilván messiás szerepében sem próbált tündökölni, így nem volt szívügye azoknak, akik a megmaradás ideológiáját az esztétikum fölé helyezték. Oda se szeretnék eljutni, hogy egyes kortársak irigyelték Méhes színpadi sikereit. Nem akarom vádolni ezt a több oldalról megnyomorított erdélyi intézményrendszert - de sajnos ezek a feltevések is valósnak tűnnek. És egyúttal figyelmeztetnek: hiába kerülgetjük egy évtizede az erdélyi magyar irodalom újraértékelését, akár a forró kását, a szembenézésnek előbb-utóbb meg kell történnie.

Bisztray Gyula - Jókedvű ​magyar irodalom
Anekdotagyűjteményekben ​irodalmunk rendkívül gazdag. E művek az anekdoták, tréfák és kuriózumok útján elsősorban szórakoztatni kívánták olvasóikat. Ez a könyv folytatni akarja elődeinek sorát, azonban a szórakoztató cél mellé a hasznos ismeretek közlésének lehetőségét is biztosítani akarja. Arra törekszik, hogy a tudós irodalomtörténetekből megismert írók, költők egyéniségét korukkal együtt az anekdotákon keresztül hozza közelebb olvasójához. Bisztray Gyula, a neves irodalomtudós, a leghitelesebb forrásokból állította össze ezt a művet, amely nemcsak megbízható gyűjteménye, de szórakoztató összefoglalása is az irodalmunk legjobb anekdotáinak.

Havasréti József - Szerb ​Antal
Havasréti ​József monumentális munkája nagy műgonddal és lenyűgöző problémaérzékenységgel megírt olvasmányos pályakép és esszéisztikus életrajz. Részlet- és gondolatgazdag portré Szerb Antalról. Megismerhetjük Szerb életét és munkamódszerét, kedvenc olvasmányait és az őt foglalkoztató problémákat csakúgy, mint szerelmeit és házasságait, hétköznapi pénzgondjait és polgári foglalkozását. Havasréti a hátteret és a korszakot is bemutatja, így képet kapunk az akkori irodalmi szcénáról és szellemi közegről, valamint a század első felének társadalomtörténetéről. A könyv hőse egyszerre a szellemes regényíró (a halhatatlan Utas és holdvilág szerzője), a szenvedélyes irodalmár (esszéi, irodalomtörténetei nemzedékek számára jelentenek beavatást az olvasás delejező misztériumába) és a zsidó gyökereit sohasem tagadó, hívő katolikus magyar polgár, aki halála pillanatáig hitt a megértés elemi lehetőségében és a magyar kultúra csodálatos, megtartó erejében. Havasréti József 1964-ben született Pécsen. Ma is ott él; a pécsi bölcsészkar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Díjai: Artisjus-díj 2014 (Szerb Antal című monográfiájáért) Déry Tibor-díj 2014 (irodalmi-irodalomtörténeti munkásságért)

Nemere István - Ady ​Endre szerelmei
Ez ​a könyv a „másik Adyról" szól. Nem elsősorban a lánglelkű poétáról, a nyughatatlan lírai újítóról, a forradalomért tűzbe menő költőről. Hanem arról a férfiról, aki fogházba került egyházi méltóságok megsértéséért, de ült párbaj miatt is... Akit nem túl hosszú élete során a nők, a vérbaj, az alkohol, a nikotin, a morfium és a vég nélküli mulatozások örvénye szippantott magába és aki ebből soha nem is tudott kimászni. Arról az Adyról olvashatunk e könyv lapjain, akinek szeretője holt gyermeket szült, akinek nagy vágyaihoz nemegyszer többféle impotencia is párosult. Ady, aki egyszerre volt nagy és kis ember. Akinek életpályája meglepő fordulatokkal szolgált és amilyennek őt a legtöbben nem látták és eddig mi sem ismertük.

Boncza Berta - Vallomás ​a csodáról
"Nem ​voltam én szerelmes Adyba, vagy ha voltam, nem tudtam róla. A szerelem féltékeny, ragadozó, osztozni senkivel és semmiben nem tudó érzés, telítve testi vonatkozásokkal, ingerekkel, vágyakkal. Én ezt a szerelmet nem is ismerhettem. Sohasem fájt, hogy idegen asszonyok szeretik, lányok szédülnek eléje, találkákra megy, vagy áldozó, nagy asszony-szerelmet terítenek lába elé." Deésfalvi Boncza Berta. Bimbi. Csinszka. Múzsa és költőnő, emlékiratíró... Ady Endre, Tabéry Géza, Babits Mihály, Harsányi Zsolt, Márffy Ödön - jegyességek, szerelmek, szakítások, házasságok. Vallomás és kitárulkozás. Kiútkeresés egy nevelőintézet szobájából vagy fiatalon már a végzet asszonya? Románc a Svájcban tartozkodó Tabéryvel, később találkozás Adyval, de eljegyzés egy erdélyi mérnök-íróval? Aztán házasság Adyval? Aki Léda szerint csak "sovány, mint esernyőnyél, elöl-hátul sexuális duzzanatokkal". Ki is ez a hölgy, aki végül eléri, hogy 1914. április 23-án találkozhasson Adyval Csucsán? Boncza Berta naplójának néhány részlete először 1932-ben jelent meg a Nagyváradi Napló hasábjain, majd négy évtizeddel később a Magyar Nemzetben látott napvilágot az erdélyi író, újságíró Ruffy Péter tolmácsolásában, aki Csinszka kéziratos füzeteit és Kárpáti Aurél kiegészítéseit dolgozta fel. A memoár nem hiánytalan, hiszen a házasság történetét már nem tudta megírni Csinszka, csupán az Ady halála után írt három Vallomás készült el 1919 és 1922 között. A huszonkét fejezetre osztott írás először jelenik meg önálló kötetben, Márton István, a Ruffy Péter-hagyaték gondozójának utószavával, valamint néhány különleges gépiratfotó, levél és dokumentum kíséretében, melyek fényt deríthetnek eddig nem - vagy kevésbé - ismert rejtélyre: mi lett az Érmindszenten maradt Csinszka-levelekkel? A mendemondák szerint Ady rokonai elégették... Valóban agyvérzésben hunyt el a költőnő, vagy más áll a háttérben? A mendemondák újabb szerelemről regéltek... Hova lettek a kiadatlan versek, amelyek nem kerültek be az egyetlen verseskötetbe 1931-ben? "Minden reggel és minden este imádkozott Nagymama velem. Eldolgozott két keze közé fogta az én parányi kezemet, és azt a másik imát, amit este a Miatyánk után mondottam el, ő találta ki. Rövid, egyszerű és jó kis ima volt. Kérésből és köszönetből állott. Mindazokért kértem a jó Istent, akik hozzám tartoztak. Apámért elsősorban, de a csucsai virágok, kutyák, madarak is bele lettek szőve..."

Jorge Luis Borges - A ​végtelen életrajza
"Az ​esszé nem tűri, hogy feladatát előírják. ...törekvései azt a gyermeki kedélyt tükrözik, amely habozás nélkül tűzbe tud jönni olyan dolgoktól, melyet mások megalkottak" - írta Adorno az esszé műfajáról. Ez a szabadság, kritikus kíváncsiság, a világra való játékos és alázatos rácsodálkozás jellemzi a 20. század egyik legjelentősebb írójának esszéit is, melyekben feltárul a szerző novelláit és költészetét (is) megalapozó szellemi univerzum. Borges "hedonista olvasó", aki számára a Paradicsom egy könyvtár, a világ metaforája a Könyv, az olvasás pedig soha véget nem érő, szenvedélyes kaland. Ezt az olvasót követhetjük most, amint az izlandi költészetről, a célba nem érő Akhilleuszról, a kabbala rejtélyeiről, a Bibliáról, Chaplinről, a krimiről vagy éppen a halhatatlanságról, saját vakságáról és az írás műhelytitkairól elmélkedik. A megmozgatott roppant tudásanyag ellenére hangja mindvégig személyes és közvetlen, hitelesen adva át, hogy a gondolkodás élvezet, gyönyör, szórakozás. Miközben hihetetlenül szerteágazó műveltségének mozaikjait összerakja, szétszedi és újra összeilleszti, példát mutat arra is, hogy a periféria hogyan viszonyulhat egyenrangú félként a nyugati hagyományhoz, és hogyan újíthatja meg szuverén módon. Végső kérdése azonban egyetemes: mi az ember helye és szerepe a Világ Könyvében? Olvasó, szereplő, netalán író? Magyar nyelven most először egybegyűjtve jelenik meg az 1932 és 1982 között megjelent hat esszékötet összes írása, a magyar Borges-recepció teljes bibliográfiájával kiegészítve.

Poczai Péter - In ​medias rēs
In ​medias rēs, latin kifejezés jelentése „a dolgok közepébe vágva” egy olyan írói technika, amelynél az elbeszélés a történet közepén kezdődik. A későbbi eseményeket az alkotó gyakran visszapillantások alapján mutatja be. A technika elnevezése Quintus Horatius Flaccus (Kr.e. 65 - 8) római költőhöz köthető, aki Ars Poetica (kb. Kr.e. 13) címen ismert tankölteményében azért dicséri Homéroszt, mert a trójai háború történetét nem Léda tojásától kezdve meséli el, hanem rögtön az események sűrűjébe (in medias rēs) vezeti az olvasót. Az irodalomtörténetben számos példája akad e narratív technika alkalmazásának, mint a portugál Luís Vaz de Camões: Lusiadák (1572) c. alkotása vagy John Milton: Elveszett paradicsoma (1668). A technika alkalmazása nem csak az eposzi költeményekre korlátozódik, gondoljunk csak „A három almafa” történetére az Ezeregyéjszaka meséiből vagy akár a modern novellisták William Faulkner és Toni Morrison műveire. Az in medias rēs technikának a filmművészetre is nagy hatása van. Stanley Kubrick Lolita (1962) c. film adaptációja in medias rēs kezdődik, míg az eredeti novella nem. Napjaink egyik legnépszerűbb rendezője Quentin Tarantino is gyakran nyúl e módszer alkalmazásához. A jelen kötetben a költő visszapillant élete korábbi eseményeire mely során számos kép és élethelyzet elevenedik meg a hétköznapokból. Megtudhatjuk, mit csinál a keszthelyi Festetics parkban a magányosan álló ginkgo fa vagy milyen költői szemmel egy hosszú vonatút. A kötet különlegessége, hogy olvasható benne négy igen korai vers is, ami a kötet legvégén kapott helyett.

Vámos Miklós - Az ​isten szerelmére
Ezúttal ​Mándy Iván kedvenc mondata a cím. Vámos Miklós egyrészt azokat az ironikus portréit adja közre (Örkény, Déry, Mándy, Kodály, Mészöly stb.), amelyek a Hogy volt című kötetben réges-régen már megjelentek csupa olyan nagyságról, akiket személyesen ismerhetett. Másrészt azokat a szövegeit, amelyek kötetben most először látnak napvilágot. Utóbbiak a huszadik század közepének legendás szerzőiről (Faludy György, Szabó Magda, Janikovszky Éva és mások) szólnak, kellő komolytalansággal.

G. Juhász Judit - Nádor Tamás - Scherer Zsuzsa - Faludy ​György
Aki ​egyetlen sorát sem olvasta, az is tudja: Faludy György neve szinte eggyé forrt Villonéval, akinek verseit ő tette népszerűvé a 20. század Magyarországán. Szabadságszerető szelleme nemcsak a középkori francia költővel rokonítható, hanem Petőfi Sándorral is. Mindkettejük életének vezérfonala: a szabadság és a szerelem. Humora, bölcsessége még a recski szenvedések időszakában sem hagyta cserben. Önmagáról e könyvben tabuk nélkül beszél. Mások saját nézőpontjuk tükrében láttatják őt. Megszólal többek között régi barát, könyvkiadó, költőtárs, Budapest főpolgármestere. Saját vallomásai és mások emlékezete állítja össze azt a friss szellemű Faludy portrét, amelyet most az olvasó a kezébe vehet.

Darvasi László (Szív Ernő) - Meghívás ​a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba
Szív ​Ernő legújabb könyvében nem kisebbre vállalkozik, mint hogy megírja a magyarok történetét. A bejövetelüket, a kimenetelüket és mindazt a sok fényes és zűrzavaros kalandot, ami e kettő között történt, történik. A magyarok mind költők, így nem csoda, hogy e sajátos fénytörésű irodalomtörténet voltaképpen a nemzet történetének tankönyve. Ki ne hallott volna már Rienzi Mariskáról! Természetesen sokan nem. De Ady Endréről, az ő szerelméről, akinek a vérbajt is átadta, már többen tudnak. Szív Ernő legújabb füzete az ő - Rienzi Mária - szempontjából meséli el férfiak és nők kis dicsőségeit és apró árulásait. Juhász Gyula helyett Sárvári Anna, Karinthy Frigyes helyett Böhm Aranka, Kosztolányi Dezső helyett, nos, őhelyette többen is hangot kapnak e kötet lapjain, sőt azt is megtudjuk, mi volt Karády Katalin élete szerepe.

Bálint Ágnes - Télemakhosz ​bolyongásai
Ma ​az a bölcs, aki hallgat Németh Lászlóról, nem az, aki beszél. Bálint Ágnes mégis arra vállalkozik, hogy új diskurzust indít a huszadik század e megkerülhetetlen személyiségéről. Pszichobiográfiát ír, ami egyesíti a történelem, az irodalomtörténet és a modern pszichológia eszköztárát abból a célból, hogy hiteles rekonstrukciót készítsen hőséről. Úgy véli, hogy az ily módon animált, újra lélekkel felruházott alak „képessé válik arra, hogy magáért beszéljen.” A könyv a családi örökség részletes lélektani elemzéséből kiindulva mutatja be a gyermek Németh László fejlődését, majd a Télemakhosz-sorsú ifjú hosszas bolyongását a serdülőkor útvesztőjében, végül a fiatal író első szárnypróbálgatásait. Részletesen elemzi Németh László gyermekkori fantáziajátékát, a családi tudattalanban rejtőző „fantom” révén átélt ifjúkori neurotikus problémáit, és a Babitscsal vívott szimbolikus ödipális küzdelmeket. A mű a harmincas évek elején saját művészi útjára lépő Németh László bemutatásával zárul. A pszichohistorikus elkötelezettségű szerző vallja, hogy „művész és műve elválaszthatatlanul feltételezik egymást.” A kreativitás genezisét kutatja az életút során, s a művek lélektani értelmezése révén mutat rá az élet és az alkotás egymást kölcsönösen meghatározó voltára. Úgy véli, azáltal, hogy „új perspektívába állítja az írót és alkotásait, egyúttal új válaszok keresésére ösztönzi az irodalomtörténeti kutatást” is. A könyv egyszerre szól az irodalomtudomány és a pszichológia szakmai közönségéhez, és olvasmányos stílusa, világos gondolatvezetése révén a szélesebb, érdeklődő nagyközönséghez. A szerző magyar-angol szakos középiskolai tanári és pszichológusi diplomával rendelkezik, a PTE Pszichológia Doktori Iskolájában 2005-ben szerzett PhD-fokozatot. Jelenleg a PTE BTK Neveléstudományi Intézetének adjunktusa.

Claudia Hochbrunn - Andrea Bottlinger - Pszichiáter ​látott már?
Vizsgáljunk ​csak meg néhány híres irodalmi alakot - egy pszichiáter szemével! Meglepő következtetésekre jutunk... A szórakoztató ismeretterjesztő mű szerzői, a pszichiáter Claudia Hochbrunn és az irodalmár Andrea Bottlinger elképzelte, mi lett volna, ha a mitológiai történetekből(Ödipusz király), a fantasy világából (Alkonyat-sorozat) és korunk emblematikus regényeiből (Harry Potter-sorozat, A szürke ötven árnyalata)előlépő hősök pszichiáterhez mennek, aki kianalizálja őket gyerekkorról, álmaikról, terveikről és erotikus fantáziáikról. A vegyes pacientúra eseteiből kiviláglik: nem is biztos, hogy jól tették volna, ha időben pszichiáterhez fordulnak, mert akkor biztosan nem futják be irodalomtörténeti pályájukat. A szerzők amellett, hogy felelevenítik és értelmezik a legendás hősök kalandjait, pontos látleletet adnak Artúr király, Merlin, Rómeó és Júlia, Harisnyás Pippi, Drakula vagy éppen Winnetou tetteinek lélektani mozgatóiról - s így talán az olvasó is talál magának fogódzókat saját életének útvesztőiben.

Lengyel Balázs - Két ​Róma
Néhány ​élesen megrajzolt, kitűnő portré a magyar és a világirodalomból; dokumentumok, mint az a levélcsomó, amelyből Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs és Vas István polémiája bontakozik ki; személyes és történelmi emlékeket fölidéző beszélgetések, mint amilyen Mándy Iváné a szerzővel, s egy nagylélegzetű esszé, a címadó Két Róma -Lengyel Balázs, a kiváló irodalomtörténész, irodalomszervező új kötettel örvendeztetett meg minket.

J. M. Coetzee - Fogaskerekek
A ​Fogaskerekek - Kritikai írások J.M. Coetzee 2000-2005 között keletkezett irodalmi esszéit gyűjti egybe. A kötet első felében tárgyalt írók művei többnyire a századvégi Osztrák-Magyar Monarchia szellemiségéhez köthetők. Így ebben a részben Italo Svevo, Joseph Roth, Bruno Schulz és Márai Sándor könyveiről is szó esik. Coetzee ugyanakkor behatóan elemzi a 20. századi német irodalom kiemelkedő alakjainak munkásságát: Robert Musil, Robert Walser, Walter Benjamin (Árkád-projekt), Joseph Roth, Gunter Grass és W. G. Sebald mellett született esszé a költő Paul Celanról is. Graham Greene Brightoni sziklája, valamint a Coetzee által régóta csodált Samuel Beckett rövidebb lélegzetű írásai is külön fejezetet kaptak. Az amerikai irodalomból Walt Whitman, William Faulkner, Saul Bellow, Arthur Miller és Philip Roth műveiről írt kritika szerepel a kötetben. Az esszégyűjteményt három, szintén Nobel-díjas pályatársról (Nadine Gordimerről, Gabriel García Márquezről és V. S. Naipaulról) írt tanulmány zárja.

Almási Miklós - Az ​abszurd Shakespeare
A ​neves esztéta Shakespeare népszerű és gyakran játszott darabjaiban (többek közt A vihar, Szentivánéji álom, Macbeth, Vízkereszt, vagy amit akartok) a szereplők motivációinak és cselekedeteinek abszurd vonásait kutatja. A shakespeare-i drámamodell hatását vizsgálva elemzi a Bölcs Náthánt, a Borisz Godunovot és a Woyzecket, és persze kitér az ős-abszurdra, a Godot-ra. Esszéi eleven stílusukkal, újszerű szempontjaikkal és merész kérdésfelvetéseikkel a színházi olvasópróbák légkörét idézik. Almási Miklós (1932) Széchenyi-díjas magyar esztéta, filozófus, esszéíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A drámaelmélet és a filozófia esztétika neves tudósa.

Nyáry Krisztián - Általad ​nyert szép hazát
Mitől ​vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van Balassi Bálintnak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája? Miért nem akarta a 20. század elején Országgyűlés, hogy ez legyen a hivatalos himnuszunk? Miért nem engedték templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni és miért került jogszabályba egy téves szöveg? Miért nem írt új himnuszt Rákosi kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula? És ha már himnuszok: Mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európia Unió himnuszához? Miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket? Mitől székely a székely himnusz, és miért nem játszották 1944-ben a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot? Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra? Mit énekelnek magyarul a francia elit harckocsizászlóalj tagjai? Mitől magyar az uruguayi és a paraguayi himnusz? És egyáltalán: hogyan születik egy himnusz, ha magyar, azaz válhat-e alternatív himnusz a Nélküledből? Nyáry Krisztián legújabb könyvében ezúttal nem emberek életét, hanem a Himnusz és a himnuszok kalandos történetét meséli el.

Kollekciók