Ajax-loader

'irodalomtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Fülöp László - Élő ​költészet
Egy ​nagyobb lélegzetű - az elmúlt harminc év magyar költészetét áttekintő- tanulmányt és tizenegy kisebb-nagyobb költőportrét tartalmaz a kötet. A fiatal debreceni irodalomtörténész és kritikus abból az alaptételből indul el, hogy a magyar líra sohasem volt egyhangú, mindig sokszínű volt és gazdag, a felszabadulás azonban "távlatnyitó lehetőséget" teremtett továbbgazdagodásához. Ezt bizonyítva elemzi a különböző lírai irányzatokat és törekvéseket. Nem mindent átfogó líratörténetet írt; könyve inkább műhelytanulmány, kísérlet. Nemcsak vagy nem a legnagyobb költői teljesítmények foglalkoztatják, hanem tegnapi és mai költészetünk problémái, olyan problémák, amelyek vitát kavartak; viták, értékelések, amelyek szerinte helyreigazítást igényelnek. Szerényen és rokonszenvesen vitatkozik, nem dönt, nem ítélkezik, csak hozzájárul véleményével a vitatott kérdések megoldásához. Roppant anyagismeret s tárgya odaadó szeretete jellemzi. Tiszteletet ébreszt benne minden nagy teljesítmény, azok is, amelyek nem állanak közel szívéhez-ízléséhez, de mindig őszintén megvallja, kik és miért kedvesek neki a mai magyar lírából. És ez a tárgyilagossággal párosult elfogultság teszi élvezetessé, rokonszenvessé írásait.

Pleskó Ilona - Somi Éva - Irodalmi ​feladatgyűjtemény - A középiskolák III. osztálya számára
Irodalmi ​feladatgyűjteményünk négy kötete a középiskolai törzsanyag feldolgozására törekszik: a kezdetektől a XVIII. századig; a felvilágosodás és a romantika; a XIX. század magyar és világirodalma; a XX. század magyar és világirodalma. Kiváló segédeszköz minden középiskolás diák számára, de különösen hasznos az érettségire, felvételire készülőknek. Az anyagfeldolgozás alapja: jól megfogalmazott kérdésekre adott rövid, szakszerű válaszok, melyek – feltételezve egy lehetséges tanár-diák dialógust – az önálló, eredményes felkészülést segítik elő. Az elemzésre kiválasztott szépirodalmi művek vizsgálatakor elengedhetetlen a szöveggyűjtemény vagy a kötet használata, hiszen a feladatok ezekhez kapcsolódva irányítják a feldolgozást. Az irodalmi ismeretekhez történelmi és művészettörténeti tudnivalók is kapcsolódnak. Reméljük, igazi segítséget jelentenek a könyvek mindazoknak, akik alaposabban szeretnék megismerni az irodalmat.

Beney Zsuzsa - Jelenits István - Bevezetés ​az irodalomba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Sándor Iván - A ​"Syrena" és a szobor
A ​Zrínyi-tanulmányok (1979), az "Adria tengernek fönnforgó habjai" (1983, szerzőtárs: Király Erzsébet), A lírikus Zrínyi (1985), a Koboz és virginál (1990) után ismét Zrínyi-tanulmánykötettel jelentkezik Kovács Sándor Iván, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, az újabb Zrínyi-kutatások fellendítő szervezője, fiatal irodalomtörténész-nemzedékek elindítója. A szerző műhelyében kimunkált műfaj: a "filológiai esszé" ezúttal olvasmányos tanulmányokkal és informatív Zrínyi-cikkekkel együtt alkot olyan szerves egésszé komponált könyvet, amelyben a Zrínyi-mű vizsgálatát a dunántúli Zrínyi-kultusz történetének néhány fontos fejezete egészíti ki. Kovács Sándor Iván új műve a "Pro Pannonia Kiadói Alapítvány" pályázatán joggal szerepelt sikerrel A "Syrena" és a szobor dunántúli palettáján klasszikus és rangos alkotók képviselik a Zrínyi-kultusz színárnyalatait, mint például Faludi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Babits Mihály, Illyés Gyula, Weöres Sándor vagy Keresztury Dezső; mint Pécs és Szeged professzorhíressége, Koltay-Kastner Jenő vagy a Szigetvári Várbaráti Kör alapítója, Molnár Imre, "az utolsó szigeti várkapitány". A "Syrena" és a szobor izgalmas tanulmányban foglalkozik a zalai Zrínyi-hagyományokkal és a Nehéz méltóság című Zrínyi-dráma titkainak megfejtésével (A polgármester és a hadvezér).

Hamar_p%c3%a9ter_-_dante__petrarca__boccaccio
Dante, ​Petrarca, Boccaccio Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Dante, ​Petrarca, Boccaccio
_"Én ​nem vagyok egykoru semmi lénnyel_ _csupán örökkel; s én örökkön állok._ _Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel."_ _(Dante)_ _"Így hát még mielőtt megszülettem volna,_ _veszélyben leledztem, s az élet küszöbén_ _ a halál előjeleivel léptem át."_ _(Petrarca)_ _"... s abban sem kételkedtem soha, hogy_ _az esetben, ha életem első virágában már_ _foglalkozhattam volna a költőkkel, végtére_ _én lettem volna a leghíresebb költők egyike."_ _ (Boccaccio)_

Covers_166944
Beszélő ​könyvtár 1967-75 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Beszélő ​könyvtár 1967-75
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barta János - A ​magyar irodalom története 1849-től 1905-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_68679
elérhető
1

Kovács Endre - Sienkiewicz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Garai Gábor - A ​lady lovagja
Mióta ​verset írok, jóformán azóta írok prózát is. Eddig kiadott próza-köteteimben kritikák, esszék, verselemzések, interjúk és versekkel dúsított útinaplók kaptak helyet. Ez az első olyan könyvem, amely epikus - vagy többé-kevésbé epikus - írásokat tartalmaz. Többségük inkább csak történet - hogy ne mondjam: anekdota -, mint valódi elbeszélés. A kötet első részéből jobbára saját élettörténetemmel, ifjúságom viszontagságaival ismerkedhet meg az olvasó. A kötet második része főleg a hatvanas évek irodalmi életének néhány humoros epizódját villantja fel, derűvel és szeretettel emlékezve több olyan jelentékeny alkotóra is, mint Déry Tibor, Illyés Gyula, Fodor József, Darvas József, Dobozy Imre, Váci Mihály, akik sajnos már nincsenek közöttünk. Garai Gábor

Rónay László - Kosztolányi ​Dezső
1926. ​március 26-án írta Kosztolányi Árpád fiának, Dezsőnek azt a köszöntő levelet, melyben szinte poétikus szépséggel foglalja össze születésének körülményeit. "Március 29-e - írja a többi között - 1885-ben, mikor születtél, éppen virágvasárnapra esett. Szép, enyhe, verőfényes tavaszi nap volt. Vidáman, reményekkel telten állottunk az ágy körül, melynek párnái között aludtad első édes álmodat. Anyai nagynéném, özv. Mukics Mátyásné, született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan karjaira vett, így szólott: "szép és jeles napon született, híres ember lesz belőle." A Kosztolányi és a Brenner család is szívósan őrizte és gyakran idézte hagyományait. A Kosztolányi családban mindenki nagy büszkeséggel emlegette, hogy az ősök valaha főnemesek voltak, s ezt a már-már arisztokratikus tudatot színezte újabb elemekkel Kosztolányi Ágostonnak, a költő nagyapjának szabadságharcos vitézsége és üldöztetése. A nagyapa emigrációja egy részét Amerikában töltötte, s ott megismerkedhetett azzal a polgári életformával, melyet hazatérte után a maga számára is igyekezett kialakítani. Szabadkára települt, ott kiskereskedést nyitott, s hamarosan szép polgárházat emeltetett. Kosztolányi Árpád, Dezső édesapja, s ide tér vissza, hogy házastársául válassza Brenner Euláliát, aki szintén polgári családból született, s olyan környezetben nevelkedett, ahol divat volt könyvekről, színházi előadásokról, hangversenyekről beszélni. Igazi értelmiségi családok voltak ezek, ahol senki sem csodálkozott azon, hogy Kosztolányi Árpád tudományos ambíciókat melengetett szívében. Ez a környezet és ez a szemléletmód, de az öntudatos, hazafias öünszemlélet is, mely kivált a Kosztolányiakat jellemezte, mindvégig döntő befolyással lesz majd Kosztolányi Dezső érdeklődésére és ízlésére.

Takács Tibor - Móra ​igazgató úr
Takács ​Tibor kivallatta Móra Ferenc kitűnő munkatársát, Kotormány János múzeumi altisztet, aki a nagy író "jobb keze és mindenese" volt, és akit az író számtalan művében jelenít meg: ő a "múzeumi János", a "hivatali János", a Móra "személye körüli miniszter", "a helyettes kán". Kotormány számtalan hosszabb-rövidebb történetet mondott el, ezek mind igen jellegzetesek, és olyan mélységeket tárnak fel Móra mindennapos életéből, alkotói tevékenységéből, amelyeket csak az az ember vehetett észre, aki tiszta, látó szemmel élt, és dolgozott együtt Móra Ferenccel. Nagy értéke a műnek, hogy a szerző nemcsak a nagy író életével ismerteti meg az olvasót, hanem Kotormány János vonzó alakját is megeleveníti.

Czine Mihály - Móricz ​Zsigmond
"Klasszikusaink ​műveit százezrek olvassák, a róluk szóló irodalmat csak kevesen, mert a babona szerint az irodalomtörténet nem sokak olvasmánya. Pedig egy ilyen könyv is lehet érdekes, lebilincselő. Czine Mihály irodalomtörténész műve is ilyen: ha olvassa az ember, úgy érzi, regénybe fogott."

Covers_52555
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​személyek kislexikona
Hétköznapi ​viták és tudományágak tárgya, hogy az oktatás - a "tudás birtokba vétele" - során mi a fontosabb?! Kész és vitatott tények megismerése, megismertetése? A tényekhez vezető logikai utak felfedezése, felfedeztetése? Ezek kevert alkalmazása számtalan variációban? Nyitott kérdések, egyéni válaszok. De egy lexikon általában tényeket tartalmaz, s a lexikonhoz való eljutás már maga is logikai út. E könyv elkészítése során törekedtünk arra, hogy a könnyű felhasználási mód mellett tartalmas és időszerű gondolatokon, - a kérdőjelek ellenére is - pontos, lényeget érintő tényeken legyen a fő hangsúly. A "teljesség igénye" mindig szubjektív, s csak az jelenthet számunkra valamiféle megnyugvást, ha e könyv elkészítésének célja, valamint az Ön ilyen irányú igénye egybeesik.

Irodalmi_fogalomt%c3%a1r
Irodalmi ​fogalomtár Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​fogalomtár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztury Tibor - Petri ​György
„tragikus ​történet, melynek katarzisa útközben, a reflektálás módja révén, elveszett.” Petri György (1943–2000) a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb és legegyedibb hangú költője volt. „Petri György újításának lényege és történeti jelentosége a szerep kiterjesztésében, határainak tágítása helyett annak korlátozásában rejlik”- írja a monográfus Keresztury Tibor. A pontos önismeret által determinált defenzív programként meghatározható költészet változásait különféle paradoxonokban feloldódva kapjuk kézhez. Petri egyszer „az anyaghiba” poétikájának letéteményese, máskor pedig a szerelmi líra hagyományát helyezi más megvilágításba és az önportré holdudvarába. Ezt a rendkívül összetett, minden teoretizálásnak ellenálló költészetet Keresztury Tibornak sikerült először elméleti fogalmakkal megragadni kiadónk Tegnap és Ma című monográfiasorozatában megjelent kötetében. „Meggyőződésem, hogy Keresztury Tibor könyve nagyon hosszú ideig megkerülhetetlen műve lesz nemcsak a Petri költészetével, hanem a korszak magyar lírájával foglalkozó szakirodalomnak is.” (Keresztesi József)

Alföldy Jenő - Irodalom ​a tizennégy éves diákoknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván - Várnak ​a kapuk
A ​szerzőpáros rendkívül érdekes, megrendítő fordulatokban gazdag életutakat fed fel most is előttünk, s a sorsok hátterében az utóbbi félszázad tragikus történelme, értékzavarokkal küszködő szellemi élete is körvonalazódik. Az interjúk zömmel azt igazolják: az alkotók tudatában a sok évszázados tradíció és az útkereső modernség mára egységes hagyománnyá szervesült.

Csengey Dénes - A ​kétségbeesés méltósága
"Ülök ​tehát, és kényszerülök elképzelni, micsoda iszonyatos vajúdás folyhatott a szőrét elhullató, két lábra emelkedett furcsa fajzatban - az emberben - ezért az egyszerű, nekem hétköznapi testtartásért. Micsoda lelemény és mennyire esendő alkotmány egy ház fedele, egy asztal, egy szék! Micsoda pompás végeredménye a megragadhatatlan élmény nyomában lihegő izgatott vakogásnak az első szó, az első hibátlan ívű mondat! És ahogy elsápad, mennyire elégtelen egy hibátlan mondat a sötét kényszerektől hajszolt vágy előtt, amely létrehozta. Vagy itt van egy cigaretta, a golyóstoll. Egy lószerszám, egy szonett, egy kaszatömlöc. Egy bilincs, egy viadukt, egy törvény. Egy fésű, egy férfimellény, egy függetlenségi nyilatkozat. Micsoda monumentális töredékei annak a dadogásnak, amellyel az emberifaj Istent szólongatja, magát megnevezi, megjelöli, lerombolja és újra kiformázza. És aztán a hely, a pillanat, ahol és amikor e dadogásba elegyedem. Károli, Pázmány, Zrínyi, Kazinczy és Arany szavaival, amelyek a világ más tájain használhatatlanok, emlékekkel és becsvágyakkal, reményekkel és szorító kényszerekkel, amelyek máshol egyszeriben megfakulnának és megbénulnának, ideg- és elmebetegségek tüneteivé változnának. Tudomásul veszem, hogy a szabadságnak éppen ezekbe a csapdáiba estem, igyekszem elsajátítani és szabadságkényszeremmel átjárni ezeket a körülményeket, melyek ugyanolyan adottságok számomra, mint a mondott kényszer, és mint a nyelv, amelyen megszólalok. Ez az átjárás nem más, mint maga az út a szabadság végső kérdéseihez. Helyzetem egy szabadságharc pillanatnyi állása." A Keszthelyen élő Csengey Dénest esszékötetének tanúsága szerint erős társadalmi, politikai érdeklődés jellemzi. Ilyen vonatkozásban foglalkoztatja őt a nemzedékké válás kérdése is. Nem ismeri el, hogy a mai harmincon túliak - saját generációja - "történelem nélküli" volna, de a nemzedéki szerveződés a nemzedéki tudat feltételeként jelöli meg a "tudatos és kritikus tájékozódó műveletet". Ehhez a tájékozódáshoz kíván támpontot nyújtani mostani kötetében, amelynek első részében az olvasó megtalálja a néhány éve kiadott és nagy sikert aratott "...és mi most itt vagyunk" című esszét, a Cseh Tamás-Bereményi Géza szerzőpáros sikerének társadalomszociológiai és -lélektani elemzését. A kötet második részében tanulmányokat olvashatunk a magyarországi cigányság helyzetéről és kultúrájáról, összehasonlító elemzést Németh László és Örkény István drámáiról, fejtegetést Eötvös József reformeszméiről s egy rendkívül őszinte hangú levélváltást - a címzett: Balassa Péter - szellemi életünk egyik neuralgikus pontjáról, a népi-urbánus ellentétről. E kötet címadó írásában Csengey bebizonyítja, hogy nemzedéke legjobbjai a dolgok néven nevezésével, a "kényes kérdések" következetes végiggondolásával igenis túljuthatnak a sokszor bizony manipulált népi-urbánus ellentét erkölcsi anakronizmusán.

Török Gábor - József ​Attila-kommentárok
Tartalom HOGY ​KÖZÖS ALAPRÓL INDULJUNK EL... (A KÖLTEMÉNY BELSŐ VÉGTELENSÉGE, KIMERÍTHETETLENSÉGE) (A MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉGRŐL) (MIT, HOGYAN MIÉRT KOMMENTÁLUNK?) VERSRÉSZLETEK MIKROSZKÓP ALATT A SZÜKSÉGSZERŰSÉG FOKAIRÓL (CSISZOLÁS VAGY CSORBÍTÁS?) A Medvetánc szövegkritikája Változatok a mérlegen Egy vers változatai? Vagy két vers? FEJEZETEK A VERSNYELVI ANYAGISMERETBŐL (MALACVILÁGOSSÁG: A METAFORIKUS FŐNÉVI ÖSSZETÉTELEK EGY TÍPUSA) Tárgyilagos meghökkentés Mit jelent a harmadik sor? Groteszkség A malacvilágosság renard-i szükségessége (ÜGYELETES: TÖBBJELENTÉSŰ KÉPZŐK ÉS SZÁRMAZÉKSZÓK) Jelzős szerkezet - az alkotáson kívül A József Attila-i gond Nemcsak ügyeletesek, hanem tanulságosak is Képzett szó a versben (DALOCSKÁD LENNÉK: LÍRAI KICSINYÍTÉS) Mit jelent kicsinyíteni? A kicsinyítő képzés közelebbi rokonsága Főnevek kicsinyítő képzése Személyek nevének a kicsinyítése Tárgyak, jelenségek nevének kicsinyítése Kicsinyített melléknevek A kicsinyítő jelzős szerkezet A cselekvés elaprózása, kicsinyítése Van-e igei alaptagú kicsinyítő szószerkezet? A képi kicsinyítés Irányelvek A főbb kicsinyítési jelenségek gyakorisága "Holt" számok, eleven vers (HARS: SZÓFAJT NEM VÁLTÓ ELVONÁS) Életképes-e Ady szava? Elvonással létrejött szavak stilisztikai értékelése A szövegből kiemelt harsány - hars szópár A hars a szövegösszefüggésben József Attila más elvonásait is értékeljük Eredet és hatás (TOPOG: JELENTÉSFELÚJÍTÁS, MAGAS-MÉLY ALAKPÁROK) Mi a topog, topogás József Attila-i jelentése? Mit szolgál a jelentésmódosítás? A hangrendi átcsapás lehetőségei (HIBBAN: ALAKI HASONLÓSÁGON ALAPULÓ JELENTÉSÁTVITEL) A kimeríthetetlen Eszmélet A hibban ige Az eredeti jelentés és József Attila verssora A jelentésátvitel SZÖVEGTANI BÖNGÉSZÉS: RÉSZLETEK A KÖLTŐ SZERKESZTÉSTANÁBÓL (A LÍRAI VERS ZÁRÓJELEI) Zolnai Béla nyomán - József Attila nyomában Az erős elhatárolás és hatása "Mellékesítés"? A közlésviszonyok módosítása Írásjelváltozatok A zárójel "hangzása" "(a mű világának minden pontja archimédeszi pont)" (A NYELVTANI ELSŐ ÉS MÁSODIK SZEMÉLY A LÍRÁBAN) Én - én - én Te és ti A statisztikázó őszinte vallomása Szempontok a statisztikához Hol van az én, hol van a mi? a) Az egyes szám első személyű alak késleltetése b) A többes szám első személy késleltetése c) Az én-mi irányú kései grammatikai azonosulás d) A vizsgált eszközök eloszlása és gyakorisága A második személy a lírai életműben a) A nyílt felhívás hiánya b) A csak formális második személyek c) A valós második személyeket szólító versek d) Többes szám második személyt tartalmazó költemények A második személyű szóalak helye a versben Ismét: "Én nem vagyok te..." (A LÍRAI ÉN IDÉZ) Újabb én és te? Reminiszcencia, idézetszerű utalás, idézet a versben Az idézet kategóriája, fajai, az önidézet Az egyenes, a "függő" vagy tartalmi és a "szabad, megelevenítő függő" idézés A versbeli idézés írásmódja A versbeli idézetek írásjelezésének tanulságai A lírai versbe ékelt idézetek művészi funkciója Az idézetes és önidézetes versek gyakorisága (ÖNRÍMEK) Az önrímelés Az önrímek poliszémiája A toldalékrímek Az önrímek, toldalékrímek és a rímhosszúság Az önrímek mondatelőzményei A Szegényember balladája rímei MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉG - NYELVI SZÜKSÉGSZERŰSÉG (BABITS ÉS JÓZSEF ATTILA KEZEI: PÁROS TESTRÉSZEK NEVÉNEK TÖBBES SZÁMA) Nyelvhelyesség - lírai szükségszerűség Babits kezei És József Attiláé... A kezei-félék feladatai További problematikus többes számok (A VASTŐR ÉS A FATUTAJ VASA ÉS FÁJA? FOGALMI TERJENGŐSSÉG A KÖLTÉSZETBEN) Nemcsak az értelem szól az értelemhez Miféle nyelvi alakulat a mi vastőrünk, fatutajunk? A fa- és vas- funkciója (EGY HOSSZAN EJTETT RÖVID U KÖRÜL: AVAGY A KÖLTŐI ÉS AZ ELŐADÓI SZABADSÁGRÓL) Poetica licentia: mit tehet a nyelvvel a költő? A ritmikai-rímelési feladatot teljesítő poetica licentia József Attila verstani műhelyében Előadói szabadság? A József Attila-költemények hiteles szövege Következtetés (NYOLCSZÓTAGNYI VERS A MIKROSZKÓP ALATT) Az ámulok-elmulok rímpár Sortöltelék-e az Én? Az elmulok egyes szám első személyűsége A hogy rangja Hat mély : két magas Összefoglalás? JEGYZETEK RÖVIDÍTÉSEK SZÓ- ÉS TÁRGYMUTATÓ VERSMUTATÓ

Covers_156085
Fiatal ​magyar költők Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Fiatal ​magyar költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_323129
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Babits ​és a Petőfi Társaság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Galsai Pongrác - 12+1 ​fő
Abody ​Béla Csorba Győző Csurka István Galgóczi Erzsébet Illés Endre Jékely Zoltán Kardos G. György Mándy Iván Nemes Nagy Ágnes Rákosy Gergely Tatay Sándor Várkonyi Nándor +1 fő

Szijjártó István - Sipos ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Petőfi ​Sándor
Ez ​a könyv franciáknak készült, úgy, hogy Illyés egy korábban született Petőfi-monográfiájának fordítási munkálatai közben mindazt, ami ismeretlen vagy homályos körülmény lehet a kultúránkban és a történelmünkben járatlan olvasó számára, beépítette a szövegébe. Nemcsak a magyar forradalom és szabadságharc előzményeit és fordulatatait, hanem azt is, ami Petőfi alakja és költészete köré azóta kristályosodott ki, hogy megéreztesse e költő metaforikus jelentőségét népünk történetében és tudatában. Természetesen a magyar olvasónak van erre nagyobb szüksége. Hiszen csak hisszük, hogy tudjuk: ki volt Petőfi, hogyan zajlott le a "szabadság délelőttje", s hogy milyen versek azok, amelyeket esetleg kívülről fújunk - de sose olvastunk el figyelmesen. Illyés az irodalomtörténetírás ritka bravúrját vitte véghez - de könyve azért enciklopédiaként és regényként is forgatható.

Kiss Tamás - Így ​élt Móricz Zsigmond
A ​Magyar Irodalmi Lexikon két hosszú hasábon sorolja fel Móricz Zsigmond műveinek bibliográfiáját és egy egész hasábon az íróról szóló tanulmányok és művek jegyzékét. Mit nyújthat ezek után egy ilyen rövid életrajz erről a rendkívül gazdag pályáról és életműről? Egy nagyon színes portrét, amely elénk állítja az embert, a XX. század magyar életének nagy krónikását, a kisemberek szószólóját, irodalmunk egyik legnagyobb alakját. Kiss Tamás hasznos és szórakoztató írását, amely most második kiadásban jelenik meg, szép és gazdag képanyag illusztrálja.

Levendel Júlia - Így ​élt Anton Csehov
Anton ​Pavlovics Csehov (Антон Павлович Чехов) (Taganrog, Orosz Birodalom, 1860. január 29. – Badenweiler, Németország, 1904. július 15.) orosz író, drámaíró. Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Turgenyev mellett a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik. A 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja, az úgynevezett „drámaiatlan” dráma megteremtője, a novella műfajának megújítója. wikipedia

S. Sárdi Margit - Petrőczy ​Kata Szidónia költészete
Irodalomtörténet-írásunk ​a XVIII. század óta számon tartotta a prózafordító Petrőczy Kata Szidónia nevét, s mintegy száz év óta tudomásunk van költői működéséről is. A buzgón vallásos prózafordító és az érzelmeit szenvedélyesen megvalló lírikus alakja mellett ebből a könyvből rajzolódik elénk először a tudatos költő képe, aki folyamatosan gyarapította műveltségét, hasznosította korának műköltői és kollektív költészeti kincseit, s állandóan tökéletesítette mesterségbeli tudását. A ránk maradt csaknem félszáz költeményből álló lírai életmű alapján ismerjük meg Petrőczy Kata Szidónia művészetének fejlődését: hogyan indult el a kor énekszerzői gyakorlatának példáján, hogyan került kapcsolatba időlegesen a barokk főúri-udvari költészettel, és hogyan emelkedett a kor haladó kegyes-érzelmi irodalmának egyik legkiválóbb képviselőjévé.

Fenyő István - Figyelő ​szemmel
A ​Figyelő szemmel Fenyő István újabb tanulmányait és kritikáit tartalmazza - mindenekelőtt azokat az írásokat, melyeknek témájukon túlmutató gondolati érdekességük, világkép-kibontó funkciójuk van. Fenyő István a kötet összeállítása közben arra törekedett, hogy az olvasó minél pontosabb képet kapjon irodalmi múltunkról és jelenünkről, szellemi életünkről, a hagyomány és a mai törekvések bonyolult kapcsolatáról. Kritikusi ars poeticájában, a kötet bevezetőjében ezt írja: "A kritikus összekapcsol - összeköti a mű zárt, egyszer s mindenkorra adott, végérvényes világát a mozgó-alakuló társadalmi realitással, a mű ismertetése kapcsán arra törekszik, hogy kifejezésre juttassa ez utóbbinak jelentkező új fejlődéstendenciáit. Az érdemi kritika túlnyomórészt megkeresi azokat az alkotásban rejlő szálakat és összetevőket, amelyeknek segítségével bizonyos általánosabb érvényű gondolatokat és szellemi igényeket-követelményeket megszólaltathat, problémákat jelezhet, a kulturális élet felmerülő kérdéseiben állást foglalhat. Ilyen értelemben - felfogásom szerint - a műfaj voltaképp alkalmazott publicisztika: gyakorlója nemcsak tájékoztatni, felvilágosítani akarja az olvasót, de a hazai valóság - a társadalmi és művészeti valóság - meggondolkoztató dilemmáira ráeszméltetni is."

Dr. Mohácsy Károly - Kiegészítő ​füzet az irodalom tankönyvhöz III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Taxner-Tóth Ernő - Tamási ​Áron
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Tűz ​vagyok...
Petőfi ​életével és költészetével számos kutató, történettudós, irodalomtörténész, író és költő foglalkozott. A nagy forradalmár költő alakja és tevékenysége a szabadság szimbólumává vált a magyar ifjúság szemében, mégsem jelent meg róla az ifjúság számára hűséges életrajz. Ezt a hiányt pótolja Illyés Gyula Petőfijének rövidített kiadása. A kötetet a költő életével és korával kapcsolatos képek díszítik.

Levendel Júlia - Miért ​e lom?
Levendel ​Júlia az iroda-lom-ról, az írás és az alkotás értelméről, a magyar- és a világirodalom nagy egyéniségeiről szól könyvében - személyes elfogultsággal, az értelmező, elemző esszé és a szépirodalom, a dokumentum-novella különös változatának eszközeivel.

Kollekciók