Ajax-loader

'irodalomtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Mész Lászlóné - Pirandello, ​Brecht
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_82774
Petőfi ​életútja Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Petőfi ​életútja
Alig ​akad magyar író, költő, akiről oly sokat és oly sokféleképpen írt volna az utókor, mint Petőfi Sándorról. Elképzelték árvalányhajas népdalköltőnek, borongó poétának, lánglelkű, ösztönös forradalmárnak. A mindig felbukkanó adalékok és tények nagyon sokszor késztették a Petőfi-kutatókat kidolgozott és végletesnek gondolt tételeik megváltoztatására. Martinkó András, jeles irodalomtudósunk, úgy állította össze ezt a kötetet, hogy az eredeti dokumentumok, baráti visszaemlékezések, levelek, naplórészletek élő, eleven egységet alkotnak a tudós véleményével és elgondolásaival. A könyv nehéz feladatot teljesít sikerrel és nagyon izgalmasan. Népszerűsítő és tudományos egyidőben. Azokat, akik nem a szakember jártasságával ismerik Petőfi életét, kézenfogva kalauzolja végig a költő pályáján. Azoknak pedig, akik tájékozottak a Petőfi-irodalomban, hasznos kézikönyvként, forrásmunkaként szolgálhat. A Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára való megemlékezésen túl ismeretterjesztő célt is kíván szolgálni ez a gazdagon illusztrált könyv.

Révai József - Irodalmi ​tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Scan0002
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Irodalom ​érettségizőknek, felvételizőknek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molter Károly - Buborékharc
A ​marosvásárhelyi Tükör 1918-1926 között az induló erdélyi magyar irodalomnak és publicisztikáinak fontos fóruma. A lap egyfajta szellemi szálláscsinálója a kibontakozó irodalmi életnek, a könyvkiadásnak, színháznak és általában a közművelődésnek. E kötetben található minden írás a Tükörben jelent meg.

Hegyi Béla - Alkotó ​időszakok
Tíz ​esztendő terméséből válogatta legújabb kötetét Hegyi Béla. Az Alkotó időszakok-ban tanulmányok, kritikák, interjúk váltakoznak, magyarázzák, értelmezik egymást. A szerző ismét bebizonyítja, hogy értő kritikus és érzékeny beszélgetőtárs. Tanulmányaiban, riportjaiban körüljárja, felderíti századunk "alkotó időszakait" a tízes évektől napjainkig. A kötetben többek között elemzést olvashatunk a fiatal Lukács Györgyről, egy elfelejtett szecessziós drámákról, Vajda Lajos festészetéről, emlékezetes színházi bemutatókról; a riporter megszólaltatja Dienes Valériát, Illyés Gyulánét, Kassák Lajosnét, Szerb Antalnét, Bálint Endrét, Latinovits Zoltánt és másokat. De kalandozzunk a századelőn vagy a hetvenes években, ismerkedjünk a zene, a festészet, az irodalom, a színházművészet műhelyproblémáival, hallgassuk kortársak vagy nagy előadók szavát, Hegyi Béla mindig, mindenben ugyanazt kutatja értő szenvedéllyel: az alkotó, a vívódó ember világát. az emberi alkotás lehetőségeit, sokszínű eredményeit nehéz, gondokkal terhes századunkban.

Kozma Dezső - Klasszikusok ​Erdélyben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ritoók János - Kettős ​Tükör
A ​sok évszázados múltra visszanéző, s a két világháború között egy évtizeden át különösen termékeny romániai magyar-szász irodalmi-művelődési kapcsolatok áttekintésére vállalkozik ez a könyv. Részlettanulmányok után most maga az összkép áll előttünk, imponáló tényanyagra építetten, tárgyilagos mérlegeléssel, a maga gazdagságában és nem egyszer ellentmondásosságában.

Oláh Szabolcs - Hitélmény ​és tanközlés
Az ​Üdvözlégy, örök Úristen, ki vagy foghatatlan fölségben kezdetű gyülekezeti énekben a bevezetés retorikai egységét kérés váltja fel: ezt a felszólító mód és a második személyű odafordulás jelzi. Ebben az áttűnésben a nyomorúság és a megváltottság közti átmeneti állapotot testi valóságnak, a lelki közösség lényegi jelentésének érzi a könyörgő gyülekezet. A kátéból szerzett ének és az imádság széttartó műfaji sajátságai ez által észlelhetővé teszik a tételes tanítás és a lelki történés feszültségét. E két összetevő az istentisztelet teljes antifónikus folyamatában is egymás értelmezőjévé válik. A sokrétű kölcsönhatás teológiáját és liturgikus kereteit bontja ki ez a könyv. Pál apostol szavaira (lKor 14,15-16) támaszkodva: „Micsoda tehát? Ha imádkozom a Szentlélek indításából, értelemmel imádkozzam, ha éneklek a Lélek által, értelemmel énekeljek. Mert ha a Szentléleknek ajándéka által hálákat adsz a gyülekezetben, a tudatlan paraszt ember mi módon mond a hálaadásodra Áment?" Az opus Dei és az opus hominum kölcsönhatásában nem tervezhető meg előre a tanítás és az átlelkesülés aránya. Ami a katekizálás során nem nyilvános (mert a gyülekezet által átélt) megigazító cselekedet, az hermeneutikai szempontból tudásanyagként is közvetítődhet. Ez a feszültség az esztétikai tapasztalat keresztény történetében Szent Ágoston óta az istenélmény lényeges vonatkozása. Poetológiai vizsgálataim erre irányulnak. Bornemisza Péter 1582-ben reprezentatív kötetbe rendezte a hitújítás korának hazai magyar nyelvű énekeit. Az anyagból kihagyta a szigorúan csak tanismertető igényű hitvalló énekeket. Döntése esztétikai megfontolásokat fed föl. A szövegek körüli ügyködés során a lelki haszon biztosítékát egyszerre feltételezte a gyönyörszerző megértés lehetőségeiben és a letisztult tanítás tételességében. Közelítésünk érdekétől, igényeitől függ, észrevesszük-e: a reformáció énekei úgy szépek, hogy a szövegben mint erősen megszőtt szövedékben meg is jelenítik a hitélményt. Példa az isocolon retorikai művelete: az ismétlődő szerkezetekben a második személyű birtokos személyrag közösségivé változik át. Gyakori a szinonímia alakzata is: krisztológia elnevezéseket egyező szerkezetű tagmondatokban sorolnak az énekek, s ez által a távollevő Krisztus csodálatos módon szinte jelenvalóvá lesz a gyülekezetben. Ezt a jelenlétet e költészetelméleti távlatú könyv a megbékélés, a megváltás, a megigazulás szavaival írja körül, és bőven szól annak liturgikus kereteiről is.

Pálfi Ágnes - Puskin-elemzések
Puskin ​"hangja" mindmáig új számunkra. És nemcsak új, de fel nem ismert, meg nem értett hang ez - mondja Dosztojevszkij 1877-ben. A húszas évek orosz formalistái - kiknek máig érvényes elméleti munkái az avantgárd költészet inspirációjára születnek - az ő műveiben fedezik fel azokat a poétikai alapelveket, melyeket századunk már anyanyelvként kapott készen. A vers és próza, líra és epika kérdésköre, mely e könyv előterében áll, nemcsak Puskin életművében tölt be központi szerepet; a szabadvers 20. századi térnyerése éppúgy bizonyítja ezt, mint a próza "lirizálódásának", költőivé formálásának meg-megújuló kísérletei.

Szabó G. Zoltán - A ​kézirattól a kiadásig
Az ​irodalmi szövegek hagyományozódása során - tekintettel arra, hogy a közreadók többnyire csak a megelőző kiadás(ok) szövegét veszik figyelembe - az ún. értelmes sajtóhibákon kezdve az alkalmankénti rossz olvasatokon keresztül a központozás nemegyszer önkényes megváltoztatásáig a szövegromlás igen változatos eseteivel találkozhatunk. Érhető módon különös fontossága van ennek a költői szövegek közlésénél. E tekintetben a Hymnus költőjének életműve kitüntető figyelmet érdemel, hiszen Szauder József 1960-as kiadásáig meglehetősen sok bizonytalan autográfiájú szövegközléssel rendelkezünk, melyek kritikai vizsgálata, kivált az újonnan előkerült, jelentős számú verskézirat ismeretében, a lehetőségig hiteles szöveg megteremtése érdekében elkerülhetetlenné vált. Ehhez el kellett végezni olyan alapkutatás jellegű vizsgálatot, mint a Kölcsey-kéziratok helyesírása, hiszen erről a korszakról a nyelvészek - hivatkozva az anyag hatalmas terjedelmére - csak a nyomtatott szövegeket vették figyelembe. A verskéziratok és a különböző kiadások szöveghitelességének megállapításánál ezt a vizsgálatot nem lehetett mellőzni. De a magyar irodalomban szinte példátlan a Kölcsey-versek címadásának gyakorlata, ugyanis a költő csak ritkán és - eltekintve a korai versektől - nagyon indokolt esetben adott címet verseinek (legalábbis a kéziratok tanúsága szerint). Honnan származnak, milyen mértékben autográfok a Kölcsey-versek címei? Ez is a kritikai vizsgálat tárgya. Mindezeken túl néhány vers szöveghitelességét illetően elbizonytalanító újabb variánsok bukkantak fel, melyek kritikai vizsgálata szükségképpen már mellőzhetetlen. E kötet a Kölcsey-textológia legfrissebb és alapvető problémáira adott válaszkísérlet.

Domokos Mátyás - Hajnali ​józanság
A ​Hajnali józanság - válogatás a kilencvenes években készült esszéimből és tanulmányaimból. Két nagy fejezete közül az első irodalomértelmezés uralkodó divatjainak az "ellenszelében" született vitairatok gyűjteménye: a kortársi magyar regény lehetőségeiről és lehetetlenségeiről a létezett szocializmus évtizedeiben, a népi-urbánus ellentétről, a posztmodernről, a magyar líra jellegéről, vagy az úgynevezett "Bibó-felejtés második, napjainkbeli hullámáról. A második rész pedig a századelőn élt Cholnoky Lászlótól a nemrégiben elhunyt Baka Istvánig - olyan jelentős alkotókra és műveikre igyekszik felhívni az irodalmunk értékei iránt érdeklődő olvasók figyelmét, akiket úgy érzem, nem tart méltóképpen számon hálás "utókorunk". Mintha a szemünk láttára igazolódnék Kosztolányi egyik Pillantképének rezignált három sora: "Utókor? / Megyünk az úton s elfödi nyomunk a / futó por." A feledés "futó pora" a legnagyobbaknak: Szabó Lőrinc, Németh László, Illyés Gyula, Szentkuthy Miklós, Weöres Sándor, Örkény István, de talán még Mándy Iván, Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes művét és kezdi betakarni, akiknek a munkásságáról szó esik ebben a könyvben, élő kortársaink: Tőzsér Árpád, Tandori Dezső és Gion Nándor írói világával foglalkozó tanulmányok.

Garai Gábor - Meghitt ​beszélgetések
"Különös ​szeretettel ajánlom ezt a könyvet a fiatal olvasók figyelmébe, mert remélem, hogy miként én is, ők szintén tanulnak kortársaink életéből s munkásságából. Emellett -- s ezzel együtt! -- remélem nemcsak okulásul szolgál, hanem igaz örömöt is szerez nekik ez a néhány író és költő, akiket megszólaltattam, és pályaképüket felvázolhattam ebben a könyvemben" -- írja Garai Gábor, aki ezzel a munkával Simon István nagy sikerű _Írószobák_ című könyvét folytatja, miközben tizenöt újabb írószobába kalauzolja olvasóit.

Szabó Gyula - Ostorod ​volt-e Rodostó?
Ennek ​a kötetnek is megvan a maga sorsa. A benne egybekerült három írás a mostani új esztendő előtt nem juthatott el a nyomdáinkba, jóllehet egyiküket sem a fiókomban írtam. A kötetbeli sorrend a történelmi időrendet követi -előbb jön Apáczai Csere János az 1650-es években, utána A sátán labdáinak asszonyai vesződik végig a özvegyi- "árva" asszonyi sorsukat egy jó fél évszázadon át a következő század elejéig, Árva Bethlen Katáig, s végül, a kuruckor után, az idén augusztusban 300 esztendős Mikes Kelemen éli fél évszázadon át a szülőföldjéről számkivetett ember "hazátlan " sorsát - , úgyhogy a három "különtudósítással" folyamatosan benne foroghatunk egy jó évszázad erdélyi históriájában.

Mezei Márta - A ​kiadó "mandátuma"
Írók ​gyűjteményes munkáinak szervezettebb, folyamatosabb kiadása Magyarországon az 1780-as években indul. Ez a korszak a kulturális élet fellendülésének ideje: II. József uralkodása alatt felerősödik a nemzeti identitás, a nemzeti értékek felmutatásának tendenciája; a modern, európai műveltségű értelmiség művekkel és szervezőmunkával ekkortól kezdve egyre intenzívebben vesz részt az irodalmi életben. E fellendülő mozgalomhoz kapcsolódnak a művek, életművek megjelentetésének munkálatai. A szövegeket kibocsátó írók sokoldalú mandátumot, sokféle kötelezettséget vállalnak, a textológia mellett kiterjedt szervezési feladatokat - ebben a korabeli és komplex értelemben nevezzük őket a címben és a továbbiakban kiadóknak. Magatartásukban öntudat munkál, egy nagyobb ügy elkötelezett szolgálatának öntudata, kiadványaikkal programjuk szerint a kor nyelvi, ízlésbeli, irodalmi, erkölcsi világának alakítását akarják segíteni, törekvéseiket e magasabbrendű célnak rendelik alá. E szociológiai alapozottságú vállalás, különösen a kezdeteknél, erősen meghatározza tevékenységüket: a kulturális nevelés, a kultúraalakítás szempontjából választják ki az aktuális műveket, szerzőket (főként a közvetlen elődöket), a cél szolgálatában javítják és alakítják a szövegeket, a kötetek felépítését és az apparátust. Ám e munka filológiai kihívást is jelent: a célszerű, a „helyes" szöveg és tényezőinek megállapítását, a mű törvényei, az alkotói szándék szembesítését az elvárásokkal, a művek körének és rendjének legtanulságosabb elrendezését, a szükséges magyarázatok jellegének és mértékének kijelölését. Az egyes könyvek a kiadói mandátum egyedi értelmezéséről, érvényesítéséről adnak képet; a munkálatok folyamata Révaitól Kazinczyig a problémák és megoldások történetét rajzolja ki.

Vadász Géza - A ​korai humanizmus lírája
A ​tanulmánykötet a XV. sz. első felének szellemi forradalmát, a humanista költészet születését idézi fel, azt a forrongó világot, amelyben Janus Pannonius, a kötet első számú szereplőjének költészete kialakult.

Márványi Judit - Arcok ​fényben és sötétben
Kopott ​gavallérok, makulátlan urak és hölgyek, a magyar irodalom szerény hercegei és hercegnői tűnnek elő a sötétből, hogy az olvasó mélyebben megismerhesse az arcuk vonásait, stílusuk, gondolatviláguk jellegzetességeit. Mikszáth Kálmán, Osvát Ernő, Elek Artúr, Heltai Jenő, Móricz Zsigmond, Szép Ernő, Kosztolányi Dezső, Nemes Nagy Ágnes, Mándy Iván - sorsok, életutak és művek kerülnek bemutatásra Márványi Judit gyűjteményes kötetében. Alapos, tudományos igényességgel megírt tanulmányok ezek, ám a szakmai közegen túl az érdeklődő, irodalmat kedvelő nagyközönséghez szólnak, s nem kis mértékben azokhoz, akiknek iskolai tanulmányai, szükségessé teszik századunk magyar irodalomnak alaposabb ismeretét.

Sőtér István - Álom ​a történelemről
Sőtér ​István akadémikus kismonográfiája bravúrosan mutatja be, hogyan kell sokrétűen, e sokrétűségben a kapcsolatok értékrendszerét kimutatva alamazni egy nagy mű eredetét és hatását. A kérdések hatalmas köre kerül reflektorfénybe. A Tragédia szerzőjének egyéni életkörülményei hogyan tükröződnek a mű létrejöttében? Hogyan jut el művészi fejlődésében Madách a Tragédiához? Hogyan foglal helyet a mű és a benne felmerült kérdések a kor Magyarországának történeti viszonyai s a kortársi irodalmi-filozófiai áramlatok között? E tanulmány egyben azt is bizonyítja, hogy a sematizmustól mentes tudományos elemzés egyúttal a legnemesebb ismeretterjesztés is lehet.

Dancs Vera - Szép ​szemek áldozatja
Milyen ​volt? Hogyan élt gyarmati Balassi Bálint a XVI. századi fiatal magyar főúr, a magyar irodalomtörténetnek első, valós költői fényben ragyogó csillaga? Milyen volt a család, a környezet, á kor, amelyben élt? Boldog volt? Boldogtalan volt ez a megalkuvásra, vagyonszerzésre képtelen, istenfélő és vad, a női szépségnek ellenállni nem tudó, saját gyámja által kiszipolyozott fiatal férfi, ez a török elleni állandó harcban félelmet nem ismerő, halált megvető, jó hamar lován a széllel versenyt száguldó végvári vitéz, amíg színes-komor rövid életének végére pontot nem tett Esztergom várának ostromakor - nem a török kard - a gyilkos német ágyúgolyó?

Katona Béla - Az ​irodalom története 1945 után
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Armand Lanoux - Maupassant, ​a szépfiú
Lanoux-t ​szépprózaíróként, monográfia-szerzőként egyaránt ismerjük már Magyarországon, legutóbb Zoláról írt könyvét olvashattuk, s most megint monográfiával jelentkezik. Maupassant-könyve címében - amelybe Maupassant talán legismertebb regényének címét foglalja bele, de mint Maupassant jelzőjét -szerencsés ötlettel jelzi életrajzírói koncepcióját: a Maupassant-művek történetét, filológiai érdekességeit, elemzését kellemesen, olykor humorosan, könnyedén csevegve elegyíti Maupassant élettörténetének elbeszélésével. Lebilincselő változatossággal ír a művekről, történetükről, elő- és utóéletükről, a Maupassant családról, a Maupassant életét körüllengő titokzatosságokról, pletykákról és tudós munkával bizonyított tényekről, Maupassant híres szerelmi ügyeiről és esztétikai problémákról, az írótársakról és a korabeli szellemi életről, a múlt század harmadik harmadának francia társadalmi és politikai viszonyairól, híres figuráinak nagyszerűségéről és kicsinyességeiről, a kor divatjáról, hóbortjairól és remekműveiről - a Maupassant-kutatóknak érdekes adatokkal és új szempontokkal, minden olvasónak izgalmas szórakozással szolgál.

Éger Veronika - Székely ​János történelmi drámái
"Megfigyelni ​a fű hajlását, a vízcsepp legördülését, a haldoklók fuldoklását, a boldogok mosolyát; növényeket, állatokat és embereket; szándékokba látóan, mindent megértően figyelni. Megfigyelni magadat is akkor, amikor legspontánabbul működik benned az ösztön: hogyan történik mindez. Semminek sem odaadni testestül-lelkestül magadat, mégis mindent testestül-lelkestül megélni, kitapasztalni - ez az íróember aszkéta-létének önellentmondó parancsa - enélkül lehetetlen művekké kombinálni a szavakat." Székely János

Covers_26310
elérhető
1

Szabó Dezső - Ady
"Történelmi ​tény" - írta Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetében -, hogy a húszas évek kezdetén Szabó Dezső volt a szellemi Magyarország legfontosabb embere. Egy egész nemzedék az ő könyvein keresztül alakította ki életformáját, az ő szemével nézte a szellem jelenségeit; előző korok vívmányaiból, a Nyugat-mozgalomból, ami maradandó, még Ady Endre is, csak rajta keresztül jutott el a magyar ifjúság nagy részéhez. Ez az átközvetítés a legnagyobb érdeme." Vajon milyen volt ez a Szabó Dezső festette Ady-kép? Hogyan látta, láttatta ez a szertelen, szélsőséges, különös alkotó századunk nagy lírikusát? Erre segít választ adni e kötet két tanulmánya.

Szalay Károly - Minden ​másképpen van
A ​magyar irodalom legnagyobb nevettetőjének tartják Karinthy Frigyest, bár életműve telis-tele van keserű aggodalommal. A Nyugat nagy nemzedékével tört be a magyar irodalomba, de akadtak, akik azt írták, hogy paródiáival ő egyengette a Nyugat íróinak útját a sikerhez, az olvasóközönséghez. Fiatalon a természettudományok foglalkoztatják, érdekli a fizika, a biológia, a fölfedezések. Szenvedélyes híve és népszerűsítője a modern lélektannak. Novelláiban a pszichoanalízis fontos szerepet kap, s mégis Ferenczi Sándor, a magyar lélekelemzés legnagyobbja száll vitába vele, elutasítva vélekedéseit. Karinthy mindig a meglepetések embere volt. Alighanem az első író, aki törékeny repülőgépen a levegőbe emelkedik Budapest határában, és vele történik meg az egyedülállóan borzongató kaland: az agyműtét, amit nem csak végigfigyelhet - hiszen nem altatják el -, hanem regényben meg is ír. Töprengő író: a mulattató felszín alatt megszenvedett gondolati eredmények rejtőznek: az irodalomtörténet őt tartja a magyar irodalom legmarkánsabb filozófusának. A természettudományos képzettségű író hamar ráébredt arra, hogy a világ és benne az emberi sors nem magyarázható képletekkel, hogy a mítoszokat oszlató tudománynak is is megvannak a mítoszai, s a gondolkodó ember megoldásra váró kérdései sosem fogynak el. A kritikusok máig sem tudták egyértelműen megfejteni írói egyénisége titkait. De nemcsak méltatják vagy vitatják, hanem olvassák is. Megunhatatlan író, születése centenáriumán is elszórakoztatja, izgatja olvasóit.

Czine Mihály - Szabó ​Pál
Szabó ​Pálban a létezés örömét szabadítja föl az élet minden apró szépsége.Innen fakad áradó lírája,s innen az a törekvése, hogy az élet teljes bonyolultságában,teljes szépségében mutassa meg.Vagyis költőien.Mégis a valóságnak megfelelően, nem idillé sekélyesítve.Szabó Pált riasztja a szociografikus eszközökkel,szürkén és naturalisztikusan írt széppróza; Ő segítségül hívja a lírát is,és ezzel új utat is nyit a magyar parasztábrázolás történetében.Az embert érzések,gondolatok, vágyak,szenvedélyek szövevényeként ábrázolja,együtt a tájjal,a természettel,a táj és a természet teremtményeként, részeseként,belehallgatózva hősének múltjába és vágyott jövőjébe.Életművének ezért olyan sajátos az éghajlata, és ebben a harmatosan üde,derűsen csillogó világban minden hősének különös természete,mindenkiétől elütő viselkedésformája van,akár parasztról,akár városi emberről, akár régi korok vitézkedő,falut teremtő emberéről van szó. Szabó Pál a mesemondó gyönyörűségével mondja el történe- teit,az Ő bölcsőjét még a mesék ringatták;szavain szinte napfény csillog,mondatai a vers magasságába lendülnek, a tájakon, az emberi sorsokon szivárványos pára lebeg. Czine Mihály kitűnően ismeri ezt a Szabó Pál-i világot.Könyve nemcsak gondos és pontos életrajz és életműelemzés,hanem nélkülözhetetlen dokumentumanyag és művészien megírt esszé is.

Éder Zoltán - Babits ​a katedrán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baránszky-Jób László - Élmény ​és gondolat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_193382
Elvek ​és utak Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Elvek ​és utak
Kötetünk ​az irodalom különböző elvi-elméleti problémáinak vizsgálatával foglalkozik. Tanulmányokat tartalmaz - többek között - a szocialista magyar irodalom útjának történeti és elvi kérdéseiről, a legújabb magyar irodalom világirodalmi kapcsolatairól, a modernizmusról, az egzisztencialista irodalomról, a népies konzervativizmus és a "nemzeti jelleg" kérdéséről, az irodalom szerepéről és folytonosságáról, a líra realizmusának problémáiról, a műfordításról, a kultúra szocialista tartalmának és nemzeti formájának kérdéséről. E problémák és még sok más fontos téma boncolása során a marxista irodalomszemlélet lényeges kérdéseinek tisztázásához nyújt segítséget.

Erdélyi János - Úti ​levelek, naplók
Erdélyi ​János itt közlésre kerülő úti írásai a hazában és a nagyvilágban tett utazásainak dokumentumai, egy XIX. századi kelet-európai értelmiségi szellemi kalandozásainak, 'citoyenne', európai horizontú polgárrá érésének bizonyítékai. Abban, hogy az író kora legképzettebb és legvilágosabb látó férfiai közé emelkedhetett, nagy szerepe volt ezeknek az utazásoknak. írói és emberi látókörét nemcsak az "élet iskolája', nehéz, keserves élete, hanem hazája tájaival és embereivel és az akkori "nagyvilággal", azaz Európával való megismerkedése is tágította. Ahogy ifjúságának mestere, Herder írta 1769-es útinaplójában, őt is az utazás élményei és tapasztalatai tették "szobatudósból... a tanult iróskodás tintatartójából... a papírok és könyvek tároló helyébőr tevékeny emberré, reformátorrá. Számára azonban nem kevésbé fontos az utazás kínálta sok és változatos öröm sem.

Lukácsy Sándor - Magyar ​Robinson és egyéb irodalmi ritkaságok
A ​Magyar Rádió harmadik műsorában 1984. június 2-a és 1985. március 30-a között "Rejtett kincsek" címmel, egy-egy kevésbé ismert szöveget - ritkaságot - mutattam be irodalmunk régibb és újabb századaiból. Egy-egy szemelvényt megannyi elfeledett, nehezen hozzáférhető műből. A szövegek kiválasztásában változatosságra törekedtem. Szerzőik közt megszólalt nádor és jobbágyivadék, könyvtáros és testőrtiszt, színésznő és lelkész, tudós és országháborító, festő és háziasszony, aulikus úr és rendíthetetlen demokrata, jezsuita és szabadkőműves, öreg és fiatal, hivatásos író és titkos tollforgató. A könyv, amelyet az olvasó most a kezében tart, ezeknek a rádióadásoknak szövegét teszi közzé. _Lukácsy Sándor_

Pándi Pál - Pálmai Kálmán - Petőfi ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kozma Dezső - Mikszáth ​Kálmán
"Ellenállhatatlan ​mesélő, kiapadhatatlan humorista, változatos, színes alakjai legalább annyira jellemzik, mint szellemes ötletei, közvetlen elbeszélői magatartása éppúgy, mint kivételesen természetes hangja. Az író-utódok közül sokan és sokat tanultak tőle, századunk olyan alkotói is, mint Móricz Zsigmond vagy Krúdy Gyula. Móricz az élet, az emberek illúziók nélküli, éles szemű megfigyelőjét látta és tisztelte benne elsősorban, ezért érezte magához közel, Krúdyt a mikszáthi világ különös alakjai, emlékezésben fogant hangulatai nyűgözték le."

Kollekciók