Ajax-loader

'irodalomtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Benedek Marcell - Világirodalom ​I-II.
Benedek ​Marcell irodalomtörténetének nemrég megjelent első kötete a XVIII. századig mutatta be a világirodalom nagy korszakait, legjelentősebb alakjait. Ez a kötet - folytatva az előzőt - a világirodalom életrajzának új fejezeteit teszi az olvasó maradandó élményévé. Először a XVIII. századnak, a felvilágosodás korának nagy íróit ismerjük meg: Voltaire-t, Rousseau-t, majd a Robinson íróját, Defoe-t és a Gulliver utazásai íróját, Swiftet. Ezután a XIX. század első felében kibontakozó romantika jellemzése s a romantikus írók rövid pályaképe következik. A XIX. század második felének kiemelkedő világirodalmi jelenségei zárják a kötetet: a realizmus nagyjai, Balzac, Dickens, Tolsztoj és e korszak sok más írójának portréi. Hamarosan megjelenik a mű harmadik, befejező kötete is, a huszadik század, napjaink világirodalmának körképével.

Szunyogh Szabolcs - Arany ​János (1817-1882)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Az ​európai irodalom története
Ez ​a maga idején páratlan sikerű könyv vállalkozásnak is páratlan: egy nagy költő, a legműveltebb magyar költők egyike írja meg emlékezéseit olvasmányairól, könyvélményeiről, a világirodalomról. Egy lírikus vallomása ez, de mögötte az irodalom nagy értőjének, sőt tudósának szilárd ítéletei és jellemzései húzódnak meg. S ami még érdekesebb: a költői és ugyanakkor közvetlen előadásmódból az európai irodalom története folyamatos regénnyé áll össze, felejthetetlen figurákkal, izgalmasan összefonódott történésekkel. Babits nagy műve tizennégy év óta most jelenik meg először, és a mi irodalomfelfogásunk azóta természetesen sok tekintetben eltér ettől a lírai vallomástól. De a vallomás forrósága, a közvetlen kapcsolat a világirodalommal, semmit sem avult el azóta, sőt az elmúlt évek sok tekintetben még izgalmasabbá tették.

Bárdos László - Szabó B. István - Vasy Géza - Irodalmi ​fogalmak kisszótára
Az ​irodalmi fogalmak kisszótára középméretű irodalomelméleti lexikon, amelynek elsőrendű célja, hogy az általános iskolától az érettségiig hasznos segítője legyen tanulóknak és tanároknak egyaránt. Több mint ezer szócikkben tárgyalja a legfontosabb irodalomelméleti, irodalomtörténeti, poétikai, stilisztikai fogalmakat. A tanlexikon törzsanyaga a 10-18 éves korosztály, a Kiegészítések a felsőfokú oktatás és az iskolán kívüli művelődés résztvevői számára nélkülözhetetlen segédkönyv.

Nemeskürty István - Bornemisza ​Péter kísértései
„…egyfelől ​féltem, másfelől égett a szívem, és talán az oldalamon is kifakadt volna, ha az számot fel nem tátottam volna” – a magyar irodalom egyik legszebb írói vallomását Bornemisza Péter 1577-ben, az Ördögi kísírtetek megírása évében fogalmazta meg. A lelkipásztor, aki ötkötetes, majd egykötetes prédikációskönyvében az ünnepekre íródott beszédekben a bibliai történetek fölidézésével remekbe szabott novellák sorát alkotta meg, aki a mélylélektan minden eszközét fölhasználva kora emberét a középpontba állítva az élet, az emberi természet megannyi bonyolult szálát követve nyomoz érzelmek és cselekedetek indítóokai után, aki írásaiban az uralkodót sérti, megjárja a börtönt, akinek magas pártfogók egyengetik útját, aki az Elektrá -t úgy magyarítja, hogy korára és hazájára aktualizálja, akinek pályája világ versekkel indul – korának európai méretű prózaírója volt. Életének regényes fordulatai – megalázottságok, családi életének veszteségekkel terhes eseményei – nem térítik le arról az útról, amelyet önmagának kijelölt. Barátai és a hozzá betérő ismerősei nyitott ajtókra és érdeklődő figyelemre számíthattak, mások gndjait éppúgy megörökítette műveiben, mint önmaga keserűségeit, önmagával való viaskodásait. Nemre és rangra való tekintet nélkül került mindenki a tollára. Hogy mi volt az a belső indíték, ami Bornemiszát írásra késztette, pontosan megfogalmazza: „Hogy penig níhol ki is neveztem az szömélyökben, nagy urakban, asszonyokban, nemesekben, bölcsekben, nagyokban, kicsinyekben, azért míeltem: hogy ne vélné valaki, hogy ez utálatosságokra a sátán csak ez világnak az gazzát vinné, és magát senki nem vélné jobbnak másnál: hanem meggondolná, hogy ő is ember…” Nemeskürty István új Bornemisza-könyve oknyomozó kutatás. Mint egy regény, úgy olvasható ez a tanulmány, amely a Bornemisza-sorok mögé akar látni és láttatni. A kor mindennapjainak fölfedése, a korszak politikai helyzetképe, az európai irodalmi párhuzamok, Bornemisza magánéletének fordulatai ott rejlenek a több kötetes életműben. Nemeskürty István arra vállalkozott, hogy ezeket a rejtett vonatkozásokat napfényre hozza, és ezzel ne csak Bornemisza Péter életrajzát, ne csak a korszak társadalmi, politikai vetületét, hanem a magyar próza kezdetét is megvilágítsa. És mindezzel azt bizonyítsa, hogy ekkora, a magyar próza születésekor, Bornemisza, akit első prózaírónk egyikének tekinthetünk, a kor legjelentősebb gondolkodó íróival egy szinten írt és gondolkodott. Ugyanazok a kétségek gyötörték, nyugtalanították, mint Avilai Szent Teréziát; a Giordano Bruno műveiből vett idézetek meghökkentve rácsengnek Bornemisza soraira; és nyomon követhetjük Szent Ágoston hatását is. Nemeskürty István Bornemisza Péter születésének négyszázötvenedik (1985), halálának négyszázadik (1984) évfordulójára írott tanulmánya korunk olvasójához hozza közel a reneszánsz próza magyar mesterét.

Kovalovszky Miklós - Léda: ​legenda és valóság
Korántsem ​mondanám, hogy alázattal fordultam e könyvecske lapjain Léda és Ady emléke felé: ez a szó nem helyénvaló itt, nem illenék e leleplező-bíráló-vitázó fejtegetésekhez. Csak őszinte és igazmondó akartam lenni.

Vargha Balázs - Csokonai ​Vitéz Mihály
Balassi ​Bálin után Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom második világirodalmi rangú személyisége. Káprázatos műveltsége, európai látóköre, készsége minden új befogadására, merész kísérletező kedve szinte minden művéből kilátszik. "Alig van magyar költő - írja Németh László - , akinek a műveibe annyi ismeret, adat, kultúraelem szívódott volna bele, mint az övébe... Hét nyelven ért, s járatos a világirodalomban és a természettudományban. Olyan alap, amilyennel kevés magyar költő dicsekedhetik..." Költészetében olyan föladatokat oldott meg, amilyenekkel előtte a magyar irodalomban még kísérletezni sem igen mertek. Roppant változatosságban dolgozta ki versformáit, strófaszerkezeteit, rímkombinációit; ő írta az első igazi és hibátlan rímes-időmértékes verset irodalmunkban; ő írta az első olyan verset, mely ütemes versként éppúgy ritmizálható, mint időmértékes versként. Merész és bravúros verselő volt, akinek jó néhány verstani kezdeményét Petőfi és Arany tökéletesítette, és akinek művészi-szellemi hagyatékát Ady és a nyugatosok legjobbjai a magukénak tekintették. Ady a legeurópaibb magyarnak nevezte, "kinek emléke előtt hálával kell leborulnunk mindannyiunknak, akik gondolatainkat, érzéseinket magyar szavakba öltöztetjük ki". Vargha Balázs - Csokonai egyik legkiválóbb ismerője - kitűnő arcképet rajzol ebben a könyvében a magyar rokokó és felvilágosodás nagy poétájáról; műve nemcsak részletes pályakép és életműelemzés, hanem remekbe sikerült összegezés és művészien megírt esszé is.

Covers_347737
elérhető
0

Juhász Gyula - Örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tőkei Ferenc - A ​kínai elégia születése
Miért ​nem fejlődött ki az ókori Kínában a hősi eposz műfaja, milyen irányba fejlődtek a primitív epikai formák, s miért vált az elégia a kínai költészet középponti jelentőségű műfajává? Ezekre az irodalomtörténészeket és esztétikusokat egyaránt érdeklőd kérdésekre keres feleletet e kötet szerzője. Az első fejezetek minden elvileg számba jöhető primitív-epikus, epiko-lírai és lírai formát megvizsgálnak a Csou-kori irodalomban (i.e. I. évezred), az eredeti szövegek alapján, műfaj-elméleti elemzéssel. A tanulmány ezután K'iü Jüan, a legnagyobb kínai költő életművének részletes elemzésével bizonyítja, hogy a Csou-korban kialakult műfajok mozgása a korszak végén hogyan teremti meg a legjellemzőbb kínai műfajt, az elégiát. A szerző fejtegetéseit. bőségesen támasztja alá versidézetekkel, melyek kiváló műfordítóink tolmácsolásában ugyancsak értékes részei e jelentős munkának.

Bori Imre - Irodalmak ​- kölcsönhatások
Irodalomtörténeti ​kutatásai során Bori Imre olyan hatásokat és összefüggéseket talált a magyar, a szerb és a horvát irodalom között, melyekre eddig nem figyeltek fel. A szerb és a magyar Szent László-legenda transzformációi, Vuk Karadzicnak, a szerb nyelv reformátorának kapcsolatai a magyarsággal, valamint a XX. század első évtizedeinek avantgarde-mozgalmai a Belgrád-Zágráb-Budapest háromszögben: ezek a témák foglalkoztatták Bori Imrét, s e kötetbe foglalt tanulmányai ezeket a kapcsolatokat és vonatkozásokat tárják fel, elemzik és építik bele egy átfogóbb irodalomtörténeti szemléletbe, amely jelentőségében túlhaladja az irodalom, a leírt szó művészetének határait, s az európai terek elválaszthatatlanságára, az itt élő nemzetek összetartozására mutat.

Pók Lajos - Babits ​Mihály
Az ​Arcok és vallomások sorozat jelen kötete "alkotásai és vallomásai tükrében" Babits Mihályt mutatja be az olvasónak. Pók Lajos, az érdekes és színes kötet írója mondja a költőről: "A fiatal Babits lírájának széles intellektuális skálája és színessége hat igazán új vonásként a kor magyar költészetében. De az értelem rendkereső, klasszikus teljességre törekvő gesztusai csillapíthatatlan belső nyugtalansággal vegyülnek nála, amelynek fő forrása a költő idegensége, magánya abban a világban, amelyben él s amelyből a dezilluzionáló gondolatba s a költői szépség bűvöletébe menekül... Indokolatlan lenne például olyan pályakép Babitsról, amely azt próbálná igazolni, hogy a _Betelni mindenféle borral_ esztéta mámorától kétszer, az első világháború és a terjeszkedő fasizmus éveiben jutott el a humanista író felelősségvállalásáig. Ahogy egyéniségében kora ifjúságától összefonódott félszeg szerénység és neurotikus hiúság, aszkétikus szigor és élvező görög derű, úgy éltek, hatottak benne állandóan együtt és egymás ellen a mai olvasónak különösen feltűnő világnézeti ellentmondások." A kötetet gazdag képanyag illusztrálja.

Hajdu Ráfis - Sarkadi ​Imre
Tartalom Debrecentől ​- Debrecenig Előjáték A felszabadulásig Leszámolás a mítoszokkal Novellák Új úton Gál János útja Bukdácsolva Út a tanyákról Rozi A teljesség felé Szeptember Vihar előtt Válság és kiteljesedés Válság Kettősség vagy egység? Oszlopos Simeon Bolond és szörnyeteg Elveszett paradicsom A gyáva Jegyzetek

Vati Papp Ferenc - Forrásvidék
A ​gyűjtemény, akárcsak Babits Mihály azonos című kötete, arra keresi a választ: vajon milyen élmények és hatások táplálják a majdan megszülető nagy műveket. Idézetekkel, egykorú történetek felelevenítésével, ismerősök visszaemlékezéseivel, családi és iskolai események felvillantásával igyekszik az olvasóhoz közel hozni a gyermeket, az ifjút, az életmű forrásvidékét. Arany János, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Csanádi Imre, Eötvös József, Fekete István, Füst Milán, Heltai Jenő, Illyés Gyula, József Attila, Juhász Ferenc, Katona József, Kosztolányi Dezső, Madách Imre, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Sánta Ferenc, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Tompa Mihály, Vajda János.

Covers_255721
Irodalomtörténeti ​atlasz Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Irodalomtörténeti ​atlasz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Nagy ​László
A ​szerző - munkájáról: „A közelmúlt évek veszteségei közül az egyik legfájdalmasabb Nagy László korai távozása. A Versben Bujdosó egyike azoknak a legkiválóbb költőinknek, akiknél a háború utáni magyar lírában kifejeződik a Németh László megfogalmazta igény, irodalmunk »bartóki vonala« : a nemzeten át az emberiséghez szólni. Műve, élete példája nem múló erővel áraszt kihívást. E könyv íróját is »belső rendelés«, Nagy László értékeinek felismerése késztette arra, hogy életművét a maga lelkiismeretének és ízlésének mérlegére helyezze. A Deres majális óta kortársként olvastam verseit, egy-egy művéről korábban magam is írtam, most e könyv kedvéért az előzményeket is »hozzátanultam«, ifjúsága és élete tájait bejártam. Munkám kísérlet, az első könyv, amely elsősorban a költő vallomásai és a korabeli kritika tükrében kíván képet rajzolni Nagy László költői útjáról. Kényszerű fogyatékossága, a képek hiánya ellenére is a költő jobb megismerését szeretné szolgálni. Hiszem, hogy nem pótolja, legföljebb kiegészíti mások munkáját, s ösztönzi a megírandó műveket. E könyv olyan mértékben vitairat, hogy szeretné elkerülni mind a Nagy László költészetét lekicsinylők, alábecsülők, mind a nevét kisajátítók, személyének »vezéri« szerepet szánók magyarázatát. Nagy László egyetemessége a költészetével foglalkozót is megértésre, szolgálatra, a szélsőségek elkerülésére, az érték befogadására inti."

Klaniczay Tibor - Szauder József - Szabolcsi Miklós - Kis ​magyar irodalomtörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_268852
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​Harminc év sorozat ismertetője (1945-1975)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_27417
elérhető
0

Osztovits Levente - Szóló
Szólista ​- széles repertoárral. Osztovits Levente, az Európa Könyvkiadó egy éve elhunyt igazgatója világéletében kórustag volt: minden iskolájában, minden munkahelyén, minden "kórusban" szívesen dolgozott, és mindenütt mindenkinek természetes volt, hogy szólót énekel. Aki gyerekfejjel címszerepet kap az iskolai színtársulatban, az felnőttként is a legkeményebb munkát követelő főszerepekkel tartozik a közönségnek - mintha ez lett volna az életelve, a szigorú, csöndes elvárása magával szemben.

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők 2
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmei történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához. Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, Judik Etelt, miután párbajozott is miatta. Jókai Mórt elmebetegnek akarták nyilvánítani rokonai, hogy ne vehesse el a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát. Szabó Lőrinc azt tervezte, hogy hármasban fognak élni feleségével, és annak legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, aki hosszú évekig a költő szeretője volt. Füst Milán hatvan éven át tartott fenn szerelmi kapcsolatot Jaulusz Erzsébettel, de csak néhány napig éltek együtt. Molnár Ferenc ollóval kivágta nadrágja térdeit, hogy bebizonyítsa: felesége, Vészi Margit nem gondoskodik róla. Örkény István le akarta lőni első feleségét és annak szeretőjét, akik a brit hírszerzés ügynökei voltak, de pisztoly helyett mackósajtot vitt magával. Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük. Bródy Sándor szíven lőtte magát miután szeretője, Erdős Renée elhagyta. Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek. Móricz Zsigmond egy garniszállóra vitte az utcán megismert fiatal Litkei Erzsébetet, az Árvácska modelljét, aki ezután élete utolsó élettársa lett. Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Toldy Ferenc - Irodalmi ​arcképek
1856-ban ​jelent meg Toldy Ferencnek az irodalmi arcképeit és beszédeit összegyűjtő kötete, melynek anyagából válogatásunk készült. Rövidebb tanulmányait és a régi magyar irodalom néhány vitás kérdését boncolgató előadásait Toldy Ferenc az eredeti kiadásban ezekkel a mondatokkal bocsátotta útjára: "...többnyire a futó óra művei; s így vázlatok inkább, mint részletesen kifestett képek: de jobbára hosszas ismeretség emlékezeteiből kölcsönzött vonásokkal, mik - úgy biztatom magamat - jellemzők is, valók is. Nem mind nagy nevek. De ország nemcsak büszke alapeszekből, hanem középmagasságú dombok és síkokból is áll; város nemcsak tornyok és paloták, hanem közszerű házak és kunyhókból is: s annak és ennek ismerete az egészben van. Irodalmunkban nem sokan ragyogtak, de sokan munkálkodtak hasznosan: s fénytelen, de hasznos munka is önismertetésre és hálára méltó. Mégis, éppen a tárgyak, de kétségkívül a tárgyalás különbségei szerint is - mert alkalom és idő nem egyformán szolgáltak - különböző becsűek e képecskék: az egykori irodalomtörténész azonban mindegyiknek fog találni adatokat és iránypontokat, miket fán csak e lapon őriznek meg; a hazafi olvasó pedig felismeri azon ikercsillagát az eszmének és érzésnek, mely valamikor minden Jónak, derűben s borúban, úgy szerzőnek is, hosszú pályáján, kalauza és lelkesítője volt."

Vargha Kálmán - Gelléri ​Andor Endre
Vargha ​Kálmán, a kitűnő irodalomtörténész új könyve egységben mutatja fel Gelléri Andor Endre életének történetét irodalmi munkásságának kibontakozásával. Ismert adatok és új kutatások alapján, részint először itt publikált dokumentumok, levelek segítségével vázolja fel életútját, s értő, érzékeny novellaelemzésekkel közelíti meg Gelléri Andor Endre tündéri realizmusá-nak immár halhatatlan titkát.

Szerb Antal - A ​világirodalom története
„Ha ​a három pompás köteten, a világirodalom regényes életén, mohón és szinte megállás nélkül átvágtuk magunkat, s az első kábulatból ocsúdva visszaidézzük a szinte fizikai jóérzést, amit a rohanás okozott, rájövünk, hogy fiatalságunk támadt fel, és sodort szeszélyes törtében magával... Csak a húszas éveink ismerték a céltalan vélemények, sommás ítéletek pergőtüzét, az értékelések és újjáértékelések, a felfedezések és megtagadások, a célzások és idézetek záporozást, a vélemények fuldokló bőségét, érvek és ellenérvek kifogyhatatlan csatáját. A hajnalig tartó baráti vitákon alkoholnál részegítőbben szállt fel a könyvek gőze, megülte agyunkat, hogy támolyogva mentünk ki a szabad levegőre. Térben és időben milyen felelőtlen száguldás volt ez, népek és stílusok, egyének és korszakok seregszemléje, micsoda távoli szellemek lettek barátainknál bizalmasabbak, szerelmeinknél ismertebbek számunkra, mennyi titok részesei voltunk, miket életük és műveik sugalltak. Voltak kegyencek közöttük, akiknek cinkos módra elnéztük gyengéit, hahotázva idéztük csínyjeit, könyveiken keresztül-kasul szaladgáltunk, mint a játszótereken. Másokat dobogó szívvel tiszteltünk, műveikbe olyan áhítattal léptünk, mint a templomba, és szorongva mutogattuk egymásnak rejtett kincseit. Olvasni, minél többet olvasni, érezni, minél többet érezni - vallottuk mi is a századvég eszményét; beszélni róla, minél többet beszélni - kapcsoltuk hozzá a magunk fiatal igényét." - Halász Gábor

Ungvári Tamás - Kaland ​és gondviselés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Az ​olvasás gyönyörűsége
Ezeket ​a beszélgetéseket a rádió ihlette. A szerzőnek immár jó négy évtizede a rádió az egyik legfontosabb kifejezési formája. A rádióbeli dráma - a hangjáték - ugyanúgy saját műfajom, mint a csevegő hangú ismeretterjesztés, amelyet színész barátaim olvasnak fel, mikrofon előtt az érdeklődő hallgatóknak. Nos, évekkel ezelőtt Rádiónk szerkesztőségében feltették nekem a kérdést, hogy miképpen is képzelném el, ha a legszélesebb közönség számára az olvasás gyönyörűségéről kellene beszélnem. A kérdésre még csak gondolkodnom sem kellett: mintha magam is évek óta ezt terveztem volna. Hiszen ifjúkorom hajnali éveitől kezdve szenvedélyes olvasó vagyok; ugyanúgy nem tudom elképzelni napjaimat könyv nélkül, mint étel-ital nélkül.

Szabó Magda - A ​csekei monológ
Az ​író másképpen olvas, mint az olvasó, mert tudja, hogyan jött létre a mű, nemcsak a szöveg színét érti meg, a visszáját is, hiszen ő maga is alkotó. Egész életemben a könyv volt betegség idején az orvosság, irodalompolitikai hajótörésben mentőcsolnak, a béke ritka óráiban gyönyörűség. Minden érdekelt, ami betű, egy-egy mű belső üzenetének feltárására is, a nyomozómunka, amelyet a szerző megkérdezése nélkül pusztán az elébe került szöveg értelmezésével végez. Az Egyetem irodalomtörténészek nevelt, jövendőbeli esztéták vagy szövegkutatók között képzelte el a helyemet, s tulajdonképpen, mert e mostani írásaim arányában tévedett, mert e mostani könyvem a negyedik esszékötetem, s a valaha tanult szabályokat sem sértettem: csak úgy állítottam fel a megszokottól eltérő tételt, ha filológiai tekintetben is tudtam igazolni. Első esszékötetem fogadtatása eldöntötte, érdekli az olvasót a hajdani vers vagy alkotó friss elemzése; azt is, vizsgáljam különös gonddal a sztereotíppá mitizált iskolai anyagot, hátha más írói arckép fordul korunk felé, mint amikor Jókai fantazmagóriának gyanított látomásai még nem tudták cáfolni a támadóit, pedig a műanyag és az űrutazás, sőt Habsburg Ottó nemzetünk iránt számtalanszor igazolt szimpátiája éppúgy ott van a Jövő század regényében, ahogy a soha figyelemre nem méltatott kisregényekben a diadalmas nőmozgalom. A második esszékötetet útja nyílegyenesen vitt el a Vörösmarty-monográfiáig, A lepke logikájá-ig, s talán a negyediket, A csekei monológ-ot se volt felesleges megírnom, mert az első világháború irodalmunkon belüli értékelésével szomorú adósságben vagyunk, nem árt újra kézbe venni, mit írtak a kortárs írók 1914-ről.

Bognár József - Hordót ​a sajtónak!
Ez ​a könyv a közelmúlt megidézése, a rendszerváltozás ellentmondásainak bemutatása. A megszálló csapatok kivonulása után sem szabadult fel a magyarság. A modern társadalmi élet fontos gócait magyarellenes erők bitorolják. Jellemző rájuk, hogy már magától a nemzet fogalmától is undorodnak. A gyűlölet által bekerített magyarságot belülről fojtogatják: nacionalistának, sovinisztának, antiszemitának, fasisztának, antidemokratikusnak, nyugatellenesnek stb. nevezik. A rágalmazás célja a pártállam alatt szerzett kiváltságok megerősítése. Marxista szocializmus helyett most a liberális bozótba szeretnék beterelni a magyarságot, hogy sivatagi vad ösztöneiket korlátlanul kiélhessék.

Benedek István - Benedek ​Marcell
Benedek ​István: Benedek Marcell „Félrevezető volna, ha azt a címet adnám ennek a könyvnek: »Apám regényei Több és más akar lenni, életrajzon kívül korrajz is, a korrajzon belül kissé az irodalom egy szakaszának fejlődéstörténete, de úgy, hogy akarva-akaratlan kibontakozik belőle egy család életrajza, olyan családé, amely három nemzedéken keresztül eljegyezte magát az irodalommal."

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a magyar irodalomban? (1000-től 2000-ig)
Nincs ​olyan irodalmár, akit ne hozna zavarba a kérdés: Mondd már meg, mi is az az irodalom!" Az ilyen - akár naivitásból is eredő - felszólítás úgyszólván beugratásként hat, mert nem lehet rá habozás nélkül tartalmas, minden kétséget kizáró meghatározással válaszolni.. az irodalomról egyetlen elméleti definició sem tudja feledtetni azt a banális történelmi igazságot: irodalom mindaz, amit az ember koronként annak tartott." - írja Cs. Gyimesi Éva. Sajnos e könyv szerkesztőinek nem állt módjukban mindenkiről írni, akit a saját korában "irodalommal foglalkozó embernek tartottak.Válogatásunk alapja az volt, hogy a ma szépirodalomnak tartott művekkel kapcsolatan áll-e valamilyen módon az illető. Így az esztétikai szempontból ma is íróknak tekintett emberek", ill. a szépirodalommal foglalkozó irodalomtörténészek, esztéták és kritikusok élveztek előnyt a válogatás során, valamint olyan híres történetírók, nyomdászok, fordítók, akik minden kétséget kizáróan bekerültek az irodalmi köztudatba. Külön figyelmet kívántunk fordítani a határon túli magyar irodalom személyiségeire. A szócikkek terjedelme nem biztos, hogy minden esetben arányban áll az alkotó jelentőségével. Úgy gondoltuk, hogy pl. az iskolai tankönyvek eléggé részletesen tartalmazzák az ismertebb írók és költők pályaképét, ezért a kevésbé ismert, de jelentős szerzőknek szántunk több helyet.

Figeczky Zsuzsa - Híres ​regények dióhéjban - Világirodalom
Voltaire: ​Candide vagy az optimizmus, Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame, Stendhal: Vörös és fekete, Balzac: Goriot apó, Dosztojevszkij: Bűn és Bűnhődés, Tolsztoj: Ivan Iljics halála, Thomas Mann: Tonio Kröger, Mario és a varázsló, A Kiválasztott

Lukács György - Ady ​Endréről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedek Marcell - Világirodalom ​a XX. században
Az ​első nagy korszakok, a Felvilágosodás, romantika, realizmus címmel megjelent kötetek után ez a könyv a mű befejező része. A három könyv együtt olyan összefoglalását adja a világirodalomnak, amelyre csupán Benedek Marcell, a magyar irodalom nesztora vállalkozhatott. Az ő széles látkörű és mély megérzésű értékelései biztos vezérfonalként szolgálnak napjaink irodalmi értékeinek felismerésében is.

Dénes Zsófia - Talán ​Hellász küldött
Az ​1980-ban megjelent Élet helyett órák c. könyvének második részét századik életévében adja közre új, bővített, átdolgozott kiadásban az írónő. Ady Endréhez írott leveleskönyvét Ady és Csinszka neki címzett leveleivel bővíti ki, s eme új levelesládából kikerülő ereklyék világánál új fényben ragyog föl e három ember barátsága, emberi, eszmei szövetsége. Ady fájdalmas, ám sugárzó életének utolsó élő résztvevője e "levélregénnyel" tiszteleg a költő emlékének, új összefüggéseket csillogtatva meg a kései olvasó előtt arról az életre szóló, töretlen hűségű barátságról, mely kettejüket öszakapcsolta. Ahogy az írónő mondja: "Már csak én élek egyedül Ady barátai közül, én vagyok az utolsó koronatanú. Így magam mutatok föl kétségbevonhatatlan bizonyítékaimból sok, eddig kiadatlan dokumentumot... Magam rehabilitálom tehát emberi tisztességemet és feddhetetlen írói becsületemet..."

Kollekciók