Ajax-loader

'irodalomtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Vati Papp Ferenc - Forrásvidék
A ​gyűjtemény, akárcsak Babits Mihály azonos című kötete, arra keresi a választ: vajon milyen élmények és hatások táplálják a majdan megszülető nagy műveket. Idézetekkel, egykorú történetek felelevenítésével, ismerősök visszaemlékezéseivel, családi és iskolai események felvillantásával igyekszik az olvasóhoz közel hozni a gyermeket, az ifjút, az életmű forrásvidékét. Arany János, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Csanádi Imre, Eötvös József, Fekete István, Füst Milán, Heltai Jenő, Illyés Gyula, József Attila, Juhász Ferenc, Katona József, Kosztolányi Dezső, Madách Imre, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Sánta Ferenc, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Tompa Mihály, Vajda János.

Covers_255721
Irodalomtörténeti ​atlasz Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Irodalomtörténeti ​atlasz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Nagy ​László
A ​szerző - munkájáról: „A közelmúlt évek veszteségei közül az egyik legfájdalmasabb Nagy László korai távozása. A Versben Bujdosó egyike azoknak a legkiválóbb költőinknek, akiknél a háború utáni magyar lírában kifejeződik a Németh László megfogalmazta igény, irodalmunk »bartóki vonala« : a nemzeten át az emberiséghez szólni. Műve, élete példája nem múló erővel áraszt kihívást. E könyv íróját is »belső rendelés«, Nagy László értékeinek felismerése késztette arra, hogy életművét a maga lelkiismeretének és ízlésének mérlegére helyezze. A Deres majális óta kortársként olvastam verseit, egy-egy művéről korábban magam is írtam, most e könyv kedvéért az előzményeket is »hozzátanultam«, ifjúsága és élete tájait bejártam. Munkám kísérlet, az első könyv, amely elsősorban a költő vallomásai és a korabeli kritika tükrében kíván képet rajzolni Nagy László költői útjáról. Kényszerű fogyatékossága, a képek hiánya ellenére is a költő jobb megismerését szeretné szolgálni. Hiszem, hogy nem pótolja, legföljebb kiegészíti mások munkáját, s ösztönzi a megírandó műveket. E könyv olyan mértékben vitairat, hogy szeretné elkerülni mind a Nagy László költészetét lekicsinylők, alábecsülők, mind a nevét kisajátítók, személyének »vezéri« szerepet szánók magyarázatát. Nagy László egyetemessége a költészetével foglalkozót is megértésre, szolgálatra, a szélsőségek elkerülésére, az érték befogadására inti."

Klaniczay Tibor - Szauder József - Szabolcsi Miklós - Kis ​magyar irodalomtörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Figeczky Zsuzsa - Híres ​regények dióhéjban - Neves írók nagy művei
Jókai ​Mór: Az arany ember Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Kosztolányi Dezső: Édes Anna Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött, Úri muri, Árvácska Németh László: Iszony Déry Tibor: Niki

Irodalmi_fogalomt%c3%a1r
Irodalmi ​fogalomtár Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​fogalomtár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_268852
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​Harminc év sorozat ismertetője (1945-1975)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_27417
elérhető
0

Osztovits Levente - Szóló
Szólista ​- széles repertoárral. Osztovits Levente, az Európa Könyvkiadó egy éve elhunyt igazgatója világéletében kórustag volt: minden iskolájában, minden munkahelyén, minden "kórusban" szívesen dolgozott, és mindenütt mindenkinek természetes volt, hogy szólót énekel. Aki gyerekfejjel címszerepet kap az iskolai színtársulatban, az felnőttként is a legkeményebb munkát követelő főszerepekkel tartozik a közönségnek - mintha ez lett volna az életelve, a szigorú, csöndes elvárása magával szemben.

Mikszáth Kálmán - Jókai ​Mór élete és kora
A ​költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ki ha az ősidőkben él, bíborszőnyeget kap lábai alá., a vértes, vasas vitézek is meghódolnak neki, és királyok lesznek szolgáivá. S látjuk őt gyerekkorától fogva furcsa szeszélyeivel és derűs egyszerűségével. Beteges, leányos, álmodó s a többiek "Móric kisasszony" - nak csúfolják. Lázas fantáziájával törpékről, medúzafejekről, csodaszörnyekről álmodik. Mindenki bámulja a csodagyereket, a halhatatlanságra készülőt, s majdnem úgy nevelik, mint egy trónörököst: a magyar költészet trónjának elfoglalóját és királyát. Látjuk azután, mint ütközik be az arisztokratikus, finom lélek az élet durva gerendáiba. A csodagyerek észreveszi, hogy az életben nincs minden kipárnázva, mint otthon és az álmok puha fészkében. Jön a viszály a szülői házzal, a politikai harcok, a honfibú, a lejáró váltók s az öregedő feleség a lenmagfőztes rongyokkal, a kámforos flastrommal s azután még sok-sok más, de minden elmúlik, s Jókai marad az, aki volt, álmodó, költő, a poézis fellegein lebegő. Betekintünk továbbá az alkotó konyhába is, ahol az érdekes regények, a színpompás novellák főnek, erjednek, forronganak. A szemünk láttára nő, dagad Az új földesúr kovásza, miáltal látjuk Jókai egész alkotóművészetét is. Egyik alakot a másik után alkot, csak a mese legyen érdekes, csak az írás maradjon vonzó, töröl, ha ellentmondásba kerül önmagával, de máskülönben sohasem javít, egyszerre két regényt ír, míg a harmadiknak a levonatait nézi át, a munkakedvben, akár a fantáziában is szertelenül tobzódó, hatalmas, egyedülálló. Külön lapra tartozik Pápa, Kecskemét, a régi Komárom rajza s a magyar reneszánsz gyönyörű jellemzése. Mindenütt Carlyle történelmi levegője rezeg: egy szó, egy mondat karon ragad bennünket, és belök a történelmi hangulat kellős közepébe. Ezeket a miniatűr képeket nem lehet elfelejteni sohasem...

Syrie James - Jane ​Austen naplója
Szép ​számú szóbeszéd kering egy titokzatos úriemberről, aki állítólag Jane életének szerelme volt. Talán most feltárul az igazság... Mi volt Jane Austen titka? Elegendő volt pusztán az istenáldotta tehetség, a sorstól ajándékul kapott rendkívüli érzék az iróniához, hogy a sokgyerekes angol vidéki lelkész vénkisasszony lányának sercegő lúdtolla alatt olyan fordulatos regények szülessenek, amelyek ma is világszerte a sikerlisták éllovasai, s amelyeket révült boldogsággal bámulunk, ha filmvászonra vagy éppen televíziós képernyőre kerülnek? Hogyan tudhatott egy nő - akinek alig volt módja valóságos élményeket gyűjteni - olyan életteli figurákat teremteni, akikre mindmáig úgy gondolunk, mint közeli ismerőseinkre? S főként: hogyan tudhatott akkora beleérzéssel írni a szerelemről, ahogyan tette, hiszen e téren végképp nem volt tapasztalata? Nos, az utóbbi kérdésre ad választ kitűnő regényében a sikeres amerikai író, Syrie James, aki felhasználja, hogy Jane Austen életrajzából hiányzik valami, ez életének egy olyan szakasza, amelynek minden dokumentumát gondosan eltűntették a családtagok.

Fodor András - Szólj ​költemény
József ​Attila megrendítő sorsát idézi föl Fodor Andrásnak, a költő születésének hetvenedik évfordulójára immár második kiadásban megjelenő írása. Élet és művészet egymásra valló, szoros kapcsolata jellemzi a tragikus-gyorsan véget ért pályát; minden képben, metaforában - valóságélmény sűrűsödik. A könyv írója - maga is költő - részletesen szól a költő életének szinte minden fontos eseményéről, érzékelteti, miként váltak az élet epizódjai egy páratlan jelentőségű líra alkotórészeivé. Ily módon egyszerre ígér ez a könyv bensőséges találkozást, meghitt ismeretséget József Attilával, s kínálkozik eligazító kalauzul verseinek tág horizontú világában.

Erd%c3%a9lyi_muze%c3%bam
Erdélyi ​Muzéum 1814-1818 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Erdélyi ​Muzéum 1814-1818
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alföldy Jenő - Kálnoky ​László
Kálnoky ​László ahhoz a költő-korosztályhoz tartozik, amelyet Babits Mihály a Nyugat "harmadik nemzedéké"-nek nevezett. Munkássga különböző okokból később bontakozott ki, mint e generáció többi jelentős lírikusáé. 1939-ben kiadott első verseskötete, "Az árnyak kertje" már előlegezi a későbbi nagy költemények írójának fő erősségeit - a kivételes formaérzéket, a képzelet gazdagságát, a szatirikus látásmódot, azt a képességét, hogy a költői kifejezés izzására tudja átváltani a szenvedést - , de a hatvanas, hetvenes évek fordulóján aratott költői sikerekig a közönség inkább a világirodalom egyik legavatottabb tolmácsaként, mintsem eredeti versek szerzőjeként ismerte Kálnoky Lászlót. 1970-es kötete, a "Lángok árnyékában" óta kritikusai egyetértenek abban, hogy a mai magyar líra egyik kiválósága. E tanulmánykötet elsősorban azzal a szándékkal íródott, hogy az eredeti versek szerzőjének nyerjen meg minél több hívet, értő olvasót.

Görömbei András - Sütő ​András
Sütő ​András a romániai magyar irodalomnak ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amelyik közvetlenül a második világháború után kezdte pályáját a nápszolgálat jegyében s nagy illuziókkal. Művészetének különleges vonása, hogy az erdélyi magyarság életének szinte szociológiai pontossággal megjelenített tényeit merész, költői szökkelésű asszociációkkal és a képes beszéd erejével egyetemes eszmék hordozójává emeli. Az egyetemes kultúra üzeneteinek pedig egyszerre világítja meg nemzeti-nemzetiségi és általános emberi vonatkozásait lírai fényű intellektuális kifejezésmódjával. Iránytűje a változó időben is a változatlan hűség, a közösség sorsát vigyázó elkötelezettség, a szűkebb haza gondjának egyetemes léptékű kifejezése, a sajátosság jogának és méltóságnak elszánt védelme. Az egyetemes magyar irodalomban is kiemelkedő értékű művészetének első elemző, értékelő áttekintése Görömbei András monográfiája.

Ferenczi László - Sőtér ​István
"Mintha ​újra kellene teremteni az irodalmat nyelvben és formában egyaránt, úgy indul neki a Fellegjárás, hogy a legmagasabb, legkomolyabb kérdéseket válassza, s újra és eltérően válaszoljon rájuk" - írja a huszonhat éves Sőtér István első regényéről a pályatárs, Lovass Gyula. Megközelítően egy évtizedig, az 1940-es évek végéig, Sőtér István generációjának egyik legtöbbet vitatott, leggyakrabban említett írója, aki "átgondolt ars poetica"-ja védelmében minduntalan polémiára kész. Vitapartnerei: Halász Gábor, Németh László, Lukács György. Egyes kritikusai a magyar regény megújítójának tartják, mások szerint "megálmodott álmokba" költözött, ismét mások a legszívesebben kitessékelnék irodalmunkból. 1949 után Sőtér István szépíróként elhallgatott, de tudósként a hazai és a nemzetközi irodalomtudomány egyik legimpozánsabb művét hozta létre. Mintegy negyedszázadon keresztül épült e hatalmas opus (Eötvös-monográfia, Romantika és realizmus, Nemzet és haladás, Tisztuló tükrök, Az ember és műve stb.), szerzője lenyűgöző szakmai és társadalmi elismerésben részesült, de a köztudatból és az irodalomtörténetírásból Sőtér István, a művész, az író egyre inkább kiszorult. 1974-ben, huszonhat év után az első regényével, Az elveszett báránnyal tért vissza Sőtér István a szépirodalomhoz. És a visszatérés nem méltatlan az induláshoz! Az elveszett bárány és folytatása, a Budai Oroszlán, két novella, a Piros Pünkösd és a Tiszta Emma, és Évgyűrűk című emlékirata az indulás évtizedének termékeny izgalmával és gazdag eredményével ajándékozta meg az olvasót. André Maurois szerint egy francia író hatvanévesen szabadul fel, a hatvanadik életévét túlhaladó Sőtér István negyedszázados (egyszerre termékeny és sivatagos) kitérő után úgy fordul vissza ifjúságához és a művészethez, hogy új művészi értelmet ad a férfikor tudományos tevékenységének is. A művész megújulását a tudós kitartó munkája és a közéleti férfi tapasztalata egyaránt elősegítette, ösztönözte; az új regények és novellák gazdagabb értelmet, nagyobb perspektívát juttattak az irodalomtörténeti monográfiáknak.

Michel Houellebecq - Behódolás
2022 ​közel van-e hozzánk vagy távol van még tőlünk? Michel Houellebecq legújabb regénye mindenesetre közel hozza a lehetséges jövőt. A Behódolás főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket. Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be. A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen. A Behódolás sokrétű könyv: mediális szövegjáték a valósággal és a fikcióval, erotikus merengés, politikai provokáció, társadalmi pamflet, fanyar utópia. De még inkább polémia: a szenvedélyes racionalizmus gondolat- és felelősségébresztő vitairata. A könyv előbb Franciaországban majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája? Mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia? Hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi? A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit.

Pók Lajos - Babits ​Mihály
Az ​Arcok és vallomások sorozat jelen kötete "alkotásai és vallomásai tükrében" Babits Mihályt mutatja be az olvasónak. Pók Lajos, az érdekes és színes kötet írója mondja a költőről: "A fiatal Babits lírájának széles intellektuális skálája és színessége hat igazán új vonásként a kor magyar költészetében. De az értelem rendkereső, klasszikus teljességre törekvő gesztusai csillapíthatatlan belső nyugtalansággal vegyülnek nála, amelynek fő forrása a költő idegensége, magánya abban a világban, amelyben él s amelyből a dezilluzionáló gondolatba s a költői szépség bűvöletébe menekül... Indokolatlan lenne például olyan pályakép Babitsról, amely azt próbálná igazolni, hogy a _Betelni mindenféle borral_ esztéta mámorától kétszer, az első világháború és a terjeszkedő fasizmus éveiben jutott el a humanista író felelősségvállalásáig. Ahogy egyéniségében kora ifjúságától összefonódott félszeg szerénység és neurotikus hiúság, aszkétikus szigor és élvező görög derű, úgy éltek, hatottak benne állandóan együtt és egymás ellen a mai olvasónak különösen feltűnő világnézeti ellentmondások." A kötetet gazdag képanyag illusztrálja.

Rónaszegi Miklós - Keserű ​komédia
Háromszáz ​évvel ezelőtt élt, komédiázott és alkotott Moliére, a világirodalom klasszikus rangú drámaírója. A francia király udvari kárpitosának fia, Jean Poquelin beáll színésznek, majd Moliére néven maga viszi színpadra azt a sok emberi gyengeséget, fonákságot, amit egy forrongó korszak: a polgárosodó Franciaország napról napra elébe állít. Kifigurázza a "Kényeskedők"-et, gyilkos humorával leleplezi az álszent "Tartuffe"-öt, a "A fösvény"-ben pedig pénzimádó polgárt... És sorolhatnánk tovább alkotásait, melyek oly sok gyönyörűséget és mulatságot szereztek három évszázadot át a nézőknek, és szereznek ma is. Moliére korát, életét, műveinek létrejöttét és a kiváló drámaíró küzdelmeit mutatja be Rónaszegi Miklós "Keserű komédia" című regényes életrajzában.

Malcolm Cowley - Az ​amerikai író természetrajza
Az ​1898-ban született Malcolm Cowley költőnek indult, de hírnevét és pályáját az az önzetlen, szép szolgálat fémjelzi, amelyet az „elveszett nemzedék” elismertetéséért, máig érvényes esztétikai és etikai példájának szüntelen életben tartásáért végzett. Kortársa, barátja, elfogult szeretetében is tárgyilagos híve volt Hemingwaynek, Faulknernek és a többieknek – a róluk szóló portréi a gyengédségnek, a személyiség titkaiba való beleérzésnek, a nem ortodox kritikusi magatartásnak ragyogó megnyilatkozásai. Kötetünk „az elveszett nemzedék munkáiról és napjairól” szóló írások mellett tartalmazza a címadó – méltán világhírű, mert alapvető érvényű – irodalomszociológiai esszéjét is.

Falus Róbert - Az ​antik világ irodalmai
Az ​ókori görög és latin irodalom megszületése óta szinte mindmáig eleven hatóerő, mérce és példakép, az európai kultúra magva, egyszersmind sarjasztó televénye. Falus Róbert, az ELTE görög tanszékének vezetője évtizedek kutatómunkájának eredményeként egymás után adta közre a két klasszikus irodalom történetét. Most a két kötet anyagát eggyéötvözve és kibővítve, a külön-külön is páratlanul gazdag anyagot tovább gazdagítva, úgy nyújtjuk át az olvasónak, mint ókortudományunk egyik jelentős teljesítményét. Az antik világ irodalmai nemcsak nélkülözhetetlen kézikönyv, hanem szórakoztató és szellemes útikalauz is az antikvitás világában.

Kosztolányi Dezső - Pacsirta
Pacsirta ​nagydarab, csúnya vénlány. Pacsirta Sárszegen él szüleivel, ahol egész évben hamuszürke por hull az utcákra, de a Magyar Király étterméből a pörkölt remek, paprikás illatát viszi a szél, és mulatás zaja, cigányzene veri fel az éjszakákat. Pacsirta szülei - kisvajkay és köröshegyi Vajkay Ákos és kecfalvi Bozsó Antónia - régóta elszoktak már e zajoktól. Maguknak élnek, csendesen. Áhítatos rajongással imádják, féltik egyetlen kincsüket: Pacsirtát, a csúnya lányt. Boldogok, elégedettek. Legalábbis ezt hiszik magukról. De egy napon, ennek a történetnek a kezdetén Pacsirta vidékre utazik a rokonaihoz. Egy hétig van távol a szülői háztól, és ez az egy hét elegendő arra, hogy könyörtelenül szembesítse Vajkayékat az igazsággal. Egy csúnya arcban felmutatni az emberi lét iszonyatos kegyetlenségét, az öreg házaspár néhány napjában a tömlöcbe zárt sorsok groteszk tragikumát - könnyű kézzel, halálos biztonsággal - ez Kosztolányi művészete, a Pacsirta halhatatlanságának titka.

Interj%c3%ba
Interjú ​I-II. Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Interjú ​I-II.
Mi ​a fontosabb, mi az érvényesebb? - az alkotó szándéka vagy az alkotás? Úgyszólván minden esztétikai irányzat - joggal - egyetért benne, hogy a mű, az életmű a döntő, hiszen a regény, a vers, a dráma, ha egyszer formába öntötték, tovább éli a maga életét. És mégis: a legtöbb irodalomkritikust és olvasót érdekli a szerző személye is. Jogos kíváncsiság, mert az alkotó, ha nem is egyszerűen kulcsa alkotásának, személyes megnyilatkozásaival gyarapítja a mű megértésének lehetőségeit. Aki írót faggat, írói műhelytitkokat derít fel, kiváltságos helyzetben van: az írók komolyan veszik a szót, és többnyire szívesen válaszolnak a kérdésekre. Miért ír? Hogyan születik egy elképzelés, egy figura, egy szerkezet? Izgatja-e a közönség véleménye? Hát a kritikusoké? Milyen módszerrel dolgozik? Elégedett-e önmagával? Mi a véleménye pályatársairól? Hogyan érzi magát a világban, melyben él? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre felel a jelenkori világirodalom 27 alkotója - olyan írók, akik nem szerepeltek az Interjú 1964-ben megjelent két kötetében

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők 2
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmei történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához. Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, Judik Etelt, miután párbajozott is miatta. Jókai Mórt elmebetegnek akarták nyilvánítani rokonai, hogy ne vehesse el a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát. Szabó Lőrinc azt tervezte, hogy hármasban fognak élni feleségével, és annak legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, aki hosszú évekig a költő szeretője volt. Füst Milán hatvan éven át tartott fenn szerelmi kapcsolatot Jaulusz Erzsébettel, de csak néhány napig éltek együtt. Molnár Ferenc ollóval kivágta nadrágja térdeit, hogy bebizonyítsa: felesége, Vészi Margit nem gondoskodik róla. Örkény István le akarta lőni első feleségét és annak szeretőjét, akik a brit hírszerzés ügynökei voltak, de pisztoly helyett mackósajtot vitt magával. Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük. Bródy Sándor szíven lőtte magát miután szeretője, Erdős Renée elhagyta. Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek. Móricz Zsigmond egy garniszállóra vitte az utcán megismert fiatal Litkei Erzsébetet, az Árvácska modelljét, aki ezután élete utolsó élettársa lett. Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Balázs Mihály - Fényi András - Hegedüs András - Írók, ​képek
___Elsősorban ​a tanítók számára készült ez a könyv. A tanítóknak, akiknek helyzetüknél fogva nincs módjuk, nincs lehetőségük arra, hogy könyvtárakban búvárkodjanak, adatok után kutassanak, ha egy-egy író, költő alkotásával foglalkoznak a tanítási órákon. Ha ilyenkor — az irodalmi alkotások, és alkotóik szeretetére nevelve — az írókról, költőkről is szólni akarnak, ez a könyv segítségükre siet. ___A költők, írók életének azokat az epizódjait, azokat az emlékeit idézik a könyvben összegyűjtött írások, amelyeket mint gyermekek éltek át, amelyeket a gyermekkorból, a családi életből hoztak magukkal, amelyek írói, költői létük elindítói, formálói voltak. ___Ha az irodalom, az olvasás szeretetére akarunk nevelni — s ez feladatunk — az alkotók megszerettetésével kell kezdenünk. A nagy író és költő is volt kisgyerek, játszott, olvasott, szerette a fákat, madarakat, nézegette este a csillagokat — szülei, testvérei körében nőtt fel, és sokat dolgozott, sokat szenvedett, amíg nagy ember lett belőle. ___E könyv sorai közel hozzák a nagy embert a kicsi gyerekekhez, mert — József Attilát idézve — arról mesélnek: ___„A kisgyerek, ki voltam..."

Toldy Ferenc - Irodalmi ​arcképek
1856-ban ​jelent meg Toldy Ferencnek az irodalmi arcképeit és beszédeit összegyűjtő kötete, melynek anyagából válogatásunk készült. Rövidebb tanulmányait és a régi magyar irodalom néhány vitás kérdését boncolgató előadásait Toldy Ferenc az eredeti kiadásban ezekkel a mondatokkal bocsátotta útjára: "...többnyire a futó óra művei; s így vázlatok inkább, mint részletesen kifestett képek: de jobbára hosszas ismeretség emlékezeteiből kölcsönzött vonásokkal, mik - úgy biztatom magamat - jellemzők is, valók is. Nem mind nagy nevek. De ország nemcsak büszke alapeszekből, hanem középmagasságú dombok és síkokból is áll; város nemcsak tornyok és paloták, hanem közszerű házak és kunyhókból is: s annak és ennek ismerete az egészben van. Irodalmunkban nem sokan ragyogtak, de sokan munkálkodtak hasznosan: s fénytelen, de hasznos munka is önismertetésre és hálára méltó. Mégis, éppen a tárgyak, de kétségkívül a tárgyalás különbségei szerint is - mert alkalom és idő nem egyformán szolgáltak - különböző becsűek e képecskék: az egykori irodalomtörténész azonban mindegyiknek fog találni adatokat és iránypontokat, miket fán csak e lapon őriznek meg; a hazafi olvasó pedig felismeri azon ikercsillagát az eszmének és érzésnek, mely valamikor minden Jónak, derűben s borúban, úgy szerzőnek is, hosszú pályáján, kalauza és lelkesítője volt."

Vargha Kálmán - Gelléri ​Andor Endre
Vargha ​Kálmán, a kitűnő irodalomtörténész új könyve egységben mutatja fel Gelléri Andor Endre életének történetét irodalmi munkásságának kibontakozásával. Ismert adatok és új kutatások alapján, részint először itt publikált dokumentumok, levelek segítségével vázolja fel életútját, s értő, érzékeny novellaelemzésekkel közelíti meg Gelléri Andor Endre tündéri realizmusá-nak immár halhatatlan titkát.

H. Szász Anna Mária - A ​modern regény mesterei
Részlet ​a bevezetésből: "Közhelyszámba menő megállapítás, hogy korunkban a regény a legnépszerűbb műfaj, a szépirodalomnak az az ága, amely az olvasóközönség legszélesebb táborát mondhatja magáénak." "...a válogatás szempontja az volt, hogy az elemzések a 20-as évek újítói mellett a 30-40-es évek viszonylagos konzervativizmusát az 50-es években felváltó, s azóta különböző irányokban folytatódó új fejlődéstendenciák képviselőinek egy-egy regényét hozzák közelebb az olvasóhoz." Tartalom: André Gide: Pénzhamisítók Virginia Woolf: Mrs. Dalloway Alfred Döblin: Berlin Alexanderplatz Alain Robbe-Grillet: Útvesztő Natalie Sarraute: Planetárium William Golding: A torony Heinrich Böll: Csoportkép hölggyel

Bakcsi György - Mai ​szovjet kisregények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_25545
Rakéta ​Irodalmi Kávéház Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Rakéta ​Irodalmi Kávéház
Japán, ​Bucsinszky, Luxor, New York... - aki valaha megfordult valamelyikben, nosztalgiával emlékezik e legendás kávéházak utánozhatatlan hangulatára, de vajon nem menthető-e át valami abból a sajátos atmoszférából, amely századunk első felének irodalmi-szellemi-művészeti életében oly jelentős szerepet kapott? Törzsasztal és kapuciner, nádkeretbe fogott napilapok és ezüstösen csillanó tükrök, halk zsongás és kékesen gomolygó cigarettafüst és persze hajnalig tartó beszélgetések, viták, eszmecserék, csöndes egyetértések és pergő szócsaták... ha mindez már a múlté is, az emlékezet vetítővásznán tán újra megjeleníthető.

Kovalovszky Miklós - Léda: ​legenda és valóság
Korántsem ​mondanám, hogy alázattal fordultam e könyvecske lapjain Léda és Ady emléke felé: ez a szó nem helyénvaló itt, nem illenék e leleplező-bíráló-vitázó fejtegetésekhez. Csak őszinte és igazmondó akartam lenni.

Ungvári Tamás - Kaland ​és gondviselés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók