Ajax-loader

'történetfüzér' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Peter F. Drucker - Drucker ​minden napra
Peter ​F. Drucker a világ legtöbbet idézett menedzsmentguruja. Az amerikai társadalom az ő könyvein nőtt fel, és szelleme az iskolákon túl az óvodákat is áthatja. A ma legelterjedtebb szervezetirányítási rendszerekben és elméletekben az ő gondolatai élnek továbbfejlesztve. Nekünk, akik az elmúlt negyven-ötven évben kimaradtunk a szervezeti kultúra alapismereteinek elsajátításából és öntanuló módon való alkalmazásából, a legkevesebb, amit kívánhatunk, hogy "intravénásan" kapjuk meg e hatóanyagot. A "Drucker minden napra" kötet erre tesz kísérletet. Pontosabban, ez a könyv a kedvcsináló. Kedvcsináló ahhoz, hogy a 366 önálló történetet megértve, legyen kedvünk, sőt vágyunk arra, hogy ezeket a mozaikokat rendszerbe foglaljuk és szervezeti kultúránkat már e rendszerben építsük, istápoljuk, védjük és fejlesszük. Druckert nem kell magyarázni. Nála jobban még nem fogalmazták meg a szervezetépítés lényegét. Gondolatai rengetegéből az egyik kedvencem: "Egyetlen szervezet sem támaszkodhat zsenikre, mert azokból kevés van és megbízhatatlanok. Egy szervezet erejének az a próbája, hogy többet tud-e felszínre hozni egy közönséges földi halandóból, mint amire az képesnek látszik, előhívja-e rejtett energiáit, hogy azzal másokat is segítsen képességeik kibontakoztatásában. Egy szervezet célja, hogy átlagos embereket átlagon felüli tettekre tegyen képessé." (Dr. Kürti Sándor - Széchenyi-díjas, a KÜRT Zrt. elnöke)

Denis Diderot - Mindenmindegy ​Jakab meg a gazdája
A ​Mindenmindegy Jakab szellemes szépprózai játék. Mi történik az emberekkel életük folyamán? -kérdezi Diderot. Egyrészt járnak-kelnek a világban, és azt teszik, ami nekik jó, a bajt meg a rosszat viszont igyekeznek elkerülni. Aki, miképp Jakab, tudni szeretné, mi a testi szerelem, úgy csűri- csavarja a szót, hogy magát helyzetbe hozza, s kívánsága máris teljesül. Másrészt az emberekkel az történik, amit embertársaik művelnek velük, többnyire tudtukon kívül, ritkábban azért, hogy jót, gyakrabban azért, hogy rosszat tegyenek nekik. Ha az elhagyott kedves történetünkben La Pommeray asszony bosszút akar állni egykori szeretőjén, elegendő kifőznie az arra alkalmas tervet, hozzáértően mozgatnia a felbérelt szereplőket és az áldozat pórul jár.

Peter Harrison - Mary Harrison - Élet ​a születés előtt
Az ​angol szerzőpáros, Peter és Mary Harrison szokatlan, nehezen értelmezhető vagy prófétikus álmokat, jelenéseket, kísértetsárásokat, "csodákat", hit általi gyógyulásokat, "megérzéseket", egybeeséseket, sorsszerű találkozásokat gyűjt immár évek óta, módszeresen. Több mint háromezer esettörténetből válogatták ki a Misztikus erők című könyv anyagát. A hol szomorú, hol mulatságos, hol hajmeresztő, hol mély értelmű történetek mindegyike azt látszik bizonyítani, hogy képesek vagyunk testünk zárkájából kiszabadulni. A testen túli tapasztalatban a hétköznapi emberek hétköznapi szituációkban kilépnek a saját testükből, és érző/gondolkodó énjük szabadon lebegve közlekedik a testüket körülvevő térben, a testüktől függetlenedve. Olyankor jótékony hatalmakkal - elhalt rokonokkal, néha csupán simogató-terelgető kezekkel - kerülnek kapcsolatba, máskor a múltba vagy a jövőbe nyernek bepillantást a lehető legváratlanabbul. Rövid időre átkerülnek egy nagyon személyes, fénylő, színes, meleg, jóindulatú, gazdagon bedíszletezett másvilágba. Néhány halálközeli élménytől eltekintve a legtöbb beszámoló "normális" körülményekről szól: a testelhagyások spontán módon jönnek létre. Nincs szó tehát mesterségesen előidézett állapotokról. Számos kutató szerint a halálközeli élmények kialakulásában a haldokláskor kiválasztódó endorfin hormonnak van döntő szerepe: ez a hormon a központi idegrendszerre hat, csökkenti a fájdalomérzést, és a morfiumhoz hasonlóan hallucinációkat kelt. A testen túli tapasztalatok, élmények részesei - minden rendű, rangú, korú, fajtájú, foglalkozású férfiak, nők és gyerekek - egybehangzóan állítják, hogy nem hallucináltak, hanem valóságot tapasztaltak meg: lelkekkel találkoztak, megérintette őket az, amit így nevezhetünk: isteni. A szerzőpáros népszerűsítő céllal dokumentumgyűjteményt állított össze. A Misztikus erők nem szenzációs, hanem tényközlő mű: közli, hogy mindaz, amit csodává tabusítottak - tény. Ezek a művek segíthetnek élni, segíthetik a lélek nevelését és kimunkálását.

Giovannino Guareschi - Don ​Camillo kisvilága
Ki ​lő rá az olasz falucska plébánosára, mikor templomában éppen Krisztus megrepedt keresztjét javítja? Csakugyan annak köszönheti-e az életét, hogy a Megváltó a veszedelmes pillanatban hátralöki a fejét? Megkeresztelheti-e tisztelendőnk a párttitkár fiát, s nyerheti-e a kisded a szent keresztségben a Lenin nevet? Mit szól hozzá Krisztus, aki mindig szívesen elbeszélget szelíd, de módfelett indulatos szolgájával? Ki tud nagyobbat csapni a vásári erőmérő gépre, a népes kommunista párt vezérbikája vagy a Szent Szűzhöz fohászkodó, ugyancsak roppant erejű lelkipásztor? Guareschi hőse, don Camillo ugyanis szakadatlan hadakozásban van a falu erőszakos-harcos, de igazában jámbor lelkű párttitkárával. S ha vallásos, illetve pártos hevületükben olykor el is vetik a sulykot, a bajban azért kénytelen-kelletlen mindig összetartanak.

Joseph Sheridan Le Fanu - In ​a Glass Darkly
`the ​ideal reading...for the hours after midnight' Thus Henry James described the style of supernatural tale of which Sheridan Le Fanu was a master. Known in nineteenth-century Dublin as `The Invisible Prince' because of his reclusive and nocturnal habits, Le Fanu was fascinated by the occult. His writings draw on the Gothic tradition, elements of Irish folklore, and even on the social and political anxieties of his Anglo-Irish contemporaries. In exploring sometimes inexplicable terrors, the tales focus on the unease of the haunted men and women who encounter the supernatural, rather than on the origin or purpose of the visitant. This makes for spine-chilling reading. The five stories presented here have been collected by Dr Hesselius, a `metaphysical' doctor, the forerunner of the modern psychiatrist, who is willing to consider the ghosts both as real and as hallucinatory obsessions. The reader's doubtful anxiety mimics that of the protagonist, and each story thus creates that atmosphere of mystery which is the supernatural experience.

Ráth-Végh István - Tarka ​históriák
Az ​ismert író művelődéstörténeti műveinek sorozatában negyedik kötetként jelenik meg ez a könyv. Anyagát az író korábban kiadott Kalandorok és titokzatos történetek, Bolond ünnep, Mendemondák és történeti hazugságok című műveiből állította össze a kiadó. A könyv elvezeti olvasóját régmúlt korok életének olyan területeire, melyet mai gondolkodásunkkal megérteni is nehezen tudunk. Rejtelmes sorsú emberek, a társadalom fegyelmét nehezen tűrő társaságok, a közélet, a tudományok és művészetek ferdeségei ismerhetők meg e műből. E művet is élvezhetővé teszi az író humora, derűs szemlélete és szellemes iróniája.

Gerő János - A ​megtizedelt osztály
A ​szerző írja a könyvéről: A Kozmosz Könyvek sorában ez a mostani a harmadik könyvem, melyben három kisregényt kap kézbe az olvasó. A címadó regényben 1945 elején egy érettségire készülő osztály megmaradt tagjai találkoznak, lerombolt, meggyötört városuk iskolájában, Debrecenben – nem messze az iskolától – már alakul az ideiglenes Magyar Kormány, az újságok már a földreformról cikkeznek, de a Dunántúlon még harcok folynak. Valami merőben új dolog történt, másként kellene cselekedni, viselkedni, mint azelőtt – de régi, beidegződött szokásokkal, ósdi gondolkodással ez nem megy. A derű önmagát kínálja ebben a helyzetben. A kötet másik két kisregényében is használom a humor és szatíra eszközeit. A Kicsi Biri királysága címmel jelölt regény egy furcsa, néhányszor lelkes köztársaság és "megteremtőjének" sorsát beszéli el – történelmi tényekre alapozva. A harmadik kisregényben – a Boriszban – egy már majdnem felnőtt fiatalember és egy szovjet őrmester derűs-borús történetét mondom el.

Konsztantyin Szimonov - Minden ​nap hosszú
Konsztantyin ​Szimonov, a kitűnő szovjet író, háborús naplójának részleteit fűzte egybe "Minden nap hosszú" című kötetében. Ezek a feljegyzések, a haditudósító szemével nézve, az első háborús évek feszültségét, gyakran elviselhetetlen nyomását tükrözik, majd a szörnyű áldozatok árán kivívott győzelem felejthetetlen óráit elevenítik fel. Szimonov éles szeme, írói hite és embersége a szokásos visszaemlékezések fölé emeli a napló értékét.

Stephen King - A ​Setét Torony - Átfúj a szél a kulcslyukon
Aki ​olvasott már Stephen Kinget, biztosan emlékszik thrillereinek otthonosan hideglelős hangulatára – a borzongató sejtelemre, hogy az egyszerű, derűs hétköznapok mélyén mindig ott lappang a szörnyűség, az ember szívében pedig a vadállat. A Setét Torony sorozatban a thriller koronázatlan királya a fantasy birodalmába kalandozik. Egy mitikus, történelem előtti – vagy utáni – varázsvilágba, amely idegensége mellett is ismerős - talán leginkább a nagy amerikai westernekből, ahol az élet csupa kaland, veszedelem és csoda. A címadó történetet – amely regény a regényben – A Setét Torony sorozat főhőse, Roland lovag meséli el egy viharos éjszakán: a kis Timről szól, akinek favágó apja a veszedelmes, elvarázsolt Vasfa-erdőben lelte halálát. Hogy biztonságban tudja a megcsonkult családot, Tim édesanyja újból férjhez megy az apa barátjához és favágó-társához, akiről azonban hamarosan kiderül, hogy talán nem is az, aminek látszott. Tim nyomozásba kezd: felkerekedik az erdőbe, hogy ott megtalálja Maerlynt, a varázslót, a segítségét kérje az egyre sokasodó rejtélyek megoldásához, és elhozza megvakított édesanyjának a gyógyító elixírt. Az Átfúj a szél a kulcslyukon A Setét Torony sorozat „négy és feledik” kötete – ezzel válik teljessé a történet, amely Stephen King alkotói életének nagy részét végigkísérte, s amelynek negyedik és ötödik része között a rajongók közül sokan éreztek valami hiányt…

Isaac Bashevis Singer - A ​rabbi előtt
A ​Nobel-díjas I. B. Singer e huszonhét új története folytatja, s immár teljessé teszi a magyarul is kiadott Apám bíróságán novellaciklust. A rabbi előtt írásai valójában a másik kötet anyagával egy időben jelentek meg folytatásokban az amerikai jiddis újságban, a Forwardban, hogy aztán Singer ragyogó önéletrajzi "regényévé" álljanak össze. Szinte filmszerűen, teljes mivoltában elevenedik meg előttünk a varsói Krochmalna utca az író rabbi édesapjának a bíróságával, ami felettébb sajátságos intézménynek számított: volt az zsinagóga, törvényszék, iskola, pszichológus rendelője és házasságközvetítésre szolgáló helyiség. Az ifjú Singer pedig legyűrhetetlen kíváncsisággal, szájtátva figyelte az eseményeket - sokszor szó szerint lélegzet-visszafojtva, hiszen apja tilalma ellenére bújt meg a függöny mögött -, ahogy felvonul előtte a mindenféle emberből összeálló tarka panoptikum megannyi ügyes-bajos dolgával. Nem véletlenül jegyezhette meg Singer egy amerikai monográfusa: "A lényeget tekintve, vagyis íróként Singer soha nem

Karinthy Ferenc - Vége ​a világnak
Utazások, ​találkozások, emlékek, "nyelvelések": az utóbbi évek rövidebb írásaiból állt össze Karinthy Ferenc új kötete, amelyre éppúgy jellemző a tartalmi sokféleség, mint a humorra, iróniára, "kancsalságra" - és belátásra alapozott írói szemlélet. De jobb, ha ízelítőül magát az írót idézzük: " - A hirdetésre jelentkeztem. - Melyik hirdetés? - Az önök hirdetése. Hogy az Állami Balettintézet felvételre keres jelentkezőket. Hát itt volnék. - Nyolc-kilenc éves fiúkat és leánykákat. - Igen. Olvastam az újságban. - Erre akar jelentkezni? - Engedelmükkel. - Bocsánat, ön hány éves? - Hatvan múltam. - És hány kiló? - Kilencvenhárom. - ... - Nem megy, uram. - Bizonyos, hogy nem? - Nem. - Kár. Egy álommal kevesebb."

Danilo Kiš - A ​holtak enciklopédiája
A ​kitűnő szerb író külföldön is nagy sikert aratott elbeszélésfüzérének vezérmotívuma a halál, valamint a nép és a zsarnok viszonya. A zsarnok lehet maga az Isten, vagy a politikusok, illetve egy eszme vagy eszmeáramlat is, melynek segítségével másokon uralkodni lehet. A címadó elbeszélés valóságos szituációból indul ki, s ezt fejleszti azután borgesi labirintussá. A kötet egyik legszebb darabja A vörös Lenin-bélyegek. A sztálinista időkbe ágyazódik bele egy gyönyörű és iszonytató szerelmi történet. Le tudja-e győzni a szerelem a hatalmi önkényt és a halált? A „farkas időkben” maga a szerelem is megtébolyodik, a halálra nyílik…

Gottfried August Bürger - Münchhausen ​báró csodálatos kalandjai
A ​legendás Münchhausen báró, számos mesekönyv és film ismert hőse nem csupán Bürger képzeletének szülötte: alakját a szerző valós személyről mintázta. A 18. században élt báró szárnyaló fantáziával megáldott obsitos volt, kinek hihetetlen történetei szájról szájra jártak, mígnem a német költő átiratában váltak világszerte híressé. A mesebeli báró vérbeli nagyotmondó, aki ízes nyelven, kacagtató humorral meséli el bátorságáról és vitézségéről tanúskodó háborús élményeit, ügyességét és vakmerőségét bizonyító vadászkalandjait. A páratlan képzelőerővel rendelkező Münchhausen elbeszéléseiben hol cseresznyemaggal lő meg szarvasbikát, hol kovakővel egy medvét, máskor egy csapatnyi vadkacsát fűz fel egy kötélre, így emelkedve a magasba. A vidám történetek, melyeket Gustave Doré művészi illusztrációi tesznek teljessé, felejthetetlen olvasmányélményt nyújtanak gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

Miguel de Cervantes - Az ​elmés nemes Don Quijote de la Mancha
Don ​Quijote, a "Búsképű lovag" mulatságos története nemcsak a modern regény őse, hanem annak első klasszikus remeke is. Cervantes könyve, amellett, hogy a kor divatos lovagregényeinek paródiája, átfogó képet nyújt a XVI. századvég, a XVII. századelő spanyol társadalmáról. A szatíra szemüvegén keresztül mutatja be és teszi nevetségesség az élet alkonyához közeledő feudális lovagvilágot - Byron szavaival: "gúnykacajba fullasztja a spanyol lovagságot". Don Quijotét nemes eszmék hevítik, de nem számol a társadalmi valósággal, saját képzelete teremtette álomvilágban él, elavult módszerekkel próbál küzdeni a hibák ellen, ezért erényei hóborttá, bolondériává torzulnak, egyedül marad, különccé válik, legjobb szándékú tettei is komikumba fulladnak. De nem különb a sorsa a lovag fegyverhordozójának, Sancho Panzának sem, akit - minden hűsége, nyítszívűsége mellett is - kapzsisága, hiszékenysége komikussá tesz.

Annie Lauran - Hitler ​sapkája vagy a felejtés kora
Koncentrációs ​táborok egykori lakói, szerencsés életben maradottak mondták magnetofonszalagra emlékeiket Annie Laurannak. Francia, német és izraeli gyerekek válaszoltak a szerző által kiosztott kérdőív egyszerű kérdéseire. A francia újságírónő azt kutatja riportkönyvében, hogy alig harminc évvel a háború után, egy olyan világban, amelyben nem vált ki hangos botrányt, ha elárverezik Hitler fejfedőjét, és a kiadók ízléstelen szenzációhajhászó könyveket reklámoznak a Führer nemi életéről és a Gestapo kínzási módszereiről, hogy érzik magukat azok, akik a legtöbbet szenvedtek, hogy tudnak együtt élni hajdani szenvedéseik emlékével, és hogy a sznevedés korát valóban a felejtés korának kell-e követnie.

Mészöly Miklós - Pontos ​történetek, útközben
Nem ​sokat tudunk meg hősnőjéről a történet során. Nem más ő - nem több, és nem kevesebb -, mint a kamera teleobjektívje, mely a cinéma verité pontosságával közvetíti a látványt s mindazt, ami a látványban megtestesül. Történetek alkotják tehát ezt a könyvet, történetek, melyeket az elbeszélő él és lát meg, utazásai közben, a határon innen és túl, vasúton és várótermekben falvakban és kisvárosokban, hivatalos vendégként, vagy családi látogatást téve gyerekkora tájain. Sorsok, arcok és szituációk rajzolódnak ki a dialógusokból, s a rendkívül atmoszferikus leírásokból, feltűnnek és megszakadnak a vonatok zakatolásában, a véletlen törvényei szerint. A figyelem látszólag egyenletes, a szem szinte gépi ritmusban halad át hóesésen, kapubejáratokon, málló falrészleteken, csöndes tragédiákon és közömbös emberi mozdulatokon. Mégis teljes biztonsággal munkál a szándékosan lefedett, rejtett írói sűrítő készség, a szenvtelenség álrétegét erős szuggesztivitás töri át - a vízió világosságával rajzolódik ki minden emberi viszonylat, élethelyzet, a sorsok jelen ideje mögött a múlt - s a tiszta tapasztalás szintjéről kimondhatatlanul is felsugárzik az általános érvényű, a koncentrált gondolat. Figyelemmel és szeretettel tartozunk egymásnak: ember voltunk felelősségre kötelez.

Turai Kálmán - Libahajó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Q. Curtius Rufus - A ​makedón Nagy Sándor története
Útleírás, ​anekdotafüzér, a modern lélektani regény előfutára: talán így fogalmazhatnánk meg legjobban e különös könyv műfaját. Útleírás, hiszen a világhódító Nagy Sándor hadjáratairól szóló krónika elvezeti az olvasót Egyiptomba, Perzsiába, a mesés Indiába, megismertet messzi tájakkal, rémítő állatokkal és furcsa népszokásokkal. És anekdotafüzér is, egyfajta Ezeregyéjszaka meséi vagy Dekameron. Megelevenedik a gordiuszi csomó kettévágásának története, olvashatunk az amazon királynőről, aki fiúgyermeket szeretne a makedón királytól, és fiúszeretőkről, akik tisztes katonák élete-halála felől döntenek. Bepillantást nyerünk Dareiosz kincsesházába, Szemiramisz kertjeibe, tanúi vagyunk a hatalom megtartásáért vívott kegyetlen harc eseményeinek, megvesztegetéseknek, gyilkosságnak, a hóhér munkájának.

Milorad Pavić - Kazár ​szótár
„A ​kazár uralkodó (a kagán) – így áll a régi krónikákban – álmot látott, és három bölcset hívatott magához különböző országokból, hogy álmát megfejtsék. Az ügy annyiban volt jelentős a kazár államra nézve, hogy a kagán elhatározta: népével együtt annak a bölcsnek a vallását veszi fel, amelyik a legtalálóbban fejti meg az álmát. Bizonyos források azt állítják, hogy a kagán haja e döntése napjától nem nőtt tovább. S noha tudta ezt, valami mégis arra ösztökélte, hogy ne álljon el szándékától. Így aztán a kagán nyári szálláshelyére egy iszlám, egy zsidó és egy keresztény igehirdető érkezett: egy dervis, egy rabbi s egy szerzetes. Mindegyikük egy-egy, sókristályból készített kést kapott ajándékba a kagántól, és vitába bocsátkoztak. A három bölcs álláspontját, a három különböző vallás alapelveinek kölcsönös megmérettetését, személyiségüket és a kazár hitvita kimenetelét nagy érdeklődés övezte, éles megoszlást idézett elő az esemény kimenetele és következményei körül, és az évszázadok folyamán számtalan héber, keresztény és iszlám értekezés feszegette mind a mai napig, amikor kazárok már rég nincsenek. Valamikor a XVII. században hirtelen felélénkült az érdeklődés a kazárok története iránt, és az addigi kazár tárgyú értekezések áttekinthetetlen anyagát rendszerezték, majd 1691-ben a poroszországi Borussiában meg is jelentették. (…) Egyszóval felhasználták mindazt, ami összefért a XVII. századi ember képzeletvilágával, és aminek hasznát vehette. Mindebből egy szótár kerekedett. Az események után ezer évvel, a XVII. században fellobbant érdeklődés magyarázatát egy krónikás hagyta ránk homályos értelmű mondatokban, amelyek így hangzanak: – Elgondolását ki-ki úgy vezeti, akár pórázon a majmot. Amikor olvasol, mindig van két ilyen majmod: egy a sajátod, egy meg a másé. Vagy ami még rosszabb: egy majmod s egy hiénád. Hát ügyelj, hogy melyiknek mit adsz enni! Mert a hiéna nem él azzal, amivel a majom.”

Tolnai Kálmán - Bitófa ​a börtön udvarán
A ​szerző, aki mint résztvevő maga is aktívan közreműködött a hírszerzők leleplezésében, alapos jártasságot szerzett a titkos háborúk útvesztőiben. Izgalmas, valósághű történeteit dokumentumok, valamint Schellenberg vallomásai alapján mutatja be, mindvégig lebilincselően érdekesen. A kötetben szereplő események csúcsának tekinthető az izraeli titkosszolgálat akciója Adolf Eichmann náci tömeggyilkos elfogásáról és bíróság elé állításáról. A szerző páratlanul hitelesen, aprólékosan ábrázolja a nem veszélytelen vállalkozást,amíg Eichmannt sikerül bitófára juttatniuk.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Villanások ​és összefüggések
_Az ​elfoglalt ember könyve_ Kolozsvári Grandpierre Emil új művében érdekes vállalkozásba fogott: olyan kötetet kívánt összeállítani, amelyet az olvasó bármikor, bárhol felüthet, tetszés szerint belelapozhat és abbahagyhat, idejétől és érdeklődésétől függően. A novellák, anekdoták, aforizmák, viccek és "vegyes berzenkedések" laza együttese mindig újat, meglepőt és érdekeset kínál - akár folyamatosan, akár szemelgetve olvassuk -, sziporkázóan szellemes, humoros, ironikus történetek váltakoznak benne magvas gondolatokkal - a szerelemről, az erotikáról, férfi és nő kapcsolatáról éppúgy, mint gazdasági, társadalmi és művészeti életünk visszásságairól, aktuális politikai kérdéseinkről, múltunk, magatartásformáink visszásságairól. A rövid, tömör fogalmazás, a filmszerűen gyors vágásmód, a korszerű szerkesztés formálja az író egyéni tapasztalatait modern életünk színes magazinjává, a "villanások és összefüggések" gazdag tárházává, az életbölcsességek könyvévé, melyből - sűrű kacagások között - olyan tanácsokat meríthetünk, hogy hogyan éljünk, hogyan szeressünk és szeretkezzünk, hogyan viseljük el történelmünk és mindennapjaink sorscsapásait úgy, hogy közben személyiségünket töretlenül meg tudjuk őrizni.

Magyar Elemér - Kezdő ​bűnözők kézikönyve
Dr. ​Magyar Elemér 1987-ben ügyészségi karriert hagyott ott politikai okokból, majd hamarosan ellenzéki körökben tűnt fel, a szamizdat Beszélőben is publikált. Mindezeket azokból a jelentésekből tudhatjuk meg, amelyeket az akkori belügyminiszter, Horváth István kérésére a BM ORFK valamennyi szakszolgálatának vezetői a III/3 is készített a szerzőről. A könyvhöz az előszót Szikinger István ügyvéd, alkotmányjogász, jogvédő írta. A szerző több mint harmincéves praxisának tapasztalatát gyűjtötte össze humoros formában e könyvben.

Tolnai Kálmán - A ​vércsék karmai között
A ​szerző 1945-ben az újjászervezett rendőri erők hírszerző és kémelhárításán dolgozott, s majd közel négy évtizedig hivatásszerűen foglalkozott kriminológiával. A titkosszolgálatok műhelytitkai iránt tanúsított érdeklődése bőséges ismeretanyag birtokába juttatta.A hírszerzés és a kémelhárítás gazdag tárházából merítve négy kötetben írta meg izgalmakban bővelkedő az olvasóközönség érdeklődésére leginkább számot tartó eseményeket. A tanulságokat nem nélkülöző fordulatokban gazdag sorozatok kötetei: Az oroszlán barlangjában A vércsék karmai között A Kitty szalon rejtélye Bitófa a börtön udvarán Az írások mindegyike dokumentum értékű, és az író gazdag történelmi ismereteiről tanúskodik. A könyvek hangvételében az író stílusában - az érdekfeszítő fordulatok megrajzolása mellett- érvényesül a líraiság.

Italo Calvino - Az ​egymást keresztező sorsok kastélya
Egy ​parmai kiadó 1969-ben kötetbe gyűjtve kívánta megjelentetni Bonifacio Bembo pompás kártyalapminiatúráit, a XV. századi híres bergamói tarot-kártya képeit. Kísérőszöveg írására Italo Calvinót kérték fel. Nem számoltak azzal, hogy egy nagy író tolla nyomán a képek válnak majd a szöveg kísérőivé. Calvino a tarot-képekből a jelelmélet, a képregény és a keresztrejtvény szabályai szerint egy sokszorosan összefüggő alakzatot formált. Olyan alakzatot, amelyből különféle útvonalak végigjárásával különféle történetek kerekednek ki.

Szvetlana Alekszijevics - A ​háború nem asszonyi dolog
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Száraz Miklós György - Andalúziai ​kutyák
Emberekről, ​tájakról, állatokról, múló hangulatokról, a jelenbe szivárgó múltról és a családról szólnak a szerző tárcanovellái. Ezek a rövid, tűnődésre késztető vagy épp hangos kacagásra fakasztó írások akkor is rólunk, közép-kelet-európai emberről mesélnek, ha éppen nem Erdélyben vagy a poros Alföldön, hanem Krétán vagy Andalúziában játszódnak.

Romantikus
Romantikus ​történetek Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Romantikus ​történetek
Igazi ​érzelmekről szólnak ezek az elbeszélések, amelyeknek írói - Balzac, Csehov, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Maupassant, Stendhal és mások - képzelet gazdagon ábrázolják az emberi szenvedélyeket, amelyek olykor a fantázia s a miszticizmus világába vezetik az olvasót.

Csapláros István - Jó ​barátok görbe tükörben - Magyar, lengyel anekdoták és más történetek
Immár ​évtizedek óta gyűjti Csapláros István,a varsói egyetem magyar tanszékének tudós professzora azokat a magyar és lengyel anekdotákat, amelyekben mi magyarok a lengyelekről szólunk,ők pedig rólunk beszélnek. Ezekben az évődő,csipkelődő,de olykor nagyon is tragikus történetekben párhuzamos és közös történelmünk évszázadai elevenednek meg.Láthatjuk miként osztozunk egymás örömében és bánatában.Elvonulnak előttünk közös királyaink,erényeikkel és gyengeségeikkel.Nevethetünk azokon a vicceken,amelyeket egymás nagyjairól faragtunk.Újra és újra elénk lép Bem tábornok,a maga felejthetetlen gesztusaival.Érezzük a történelmi szolidaritás nagy pillanatait,és olykor-olykor a kisszerűség nyomasztó légkörét,amelyben segíthet a humor és ronthat a rossz tréfa.Szórakoztatva tanítanak kötetünk történetei arra a köztudott igazságra,hogy nincs barátság csipkelődés nélkül. De közben az is kiderül,hogy ez a tükör nem is olyan görbe..A történelem forgószelében mind ez idáig jól-rosszul,de mindenképpen sikerül kiállnunk a barátság próbáját,és tanulhattunk egymás bajaiból.

Judith Leventhal - Yitta Halberstam - Meghitt ​csodák
A ​családi kötelék egy egész életre szól, erősebb és tartósabb bárminél, és nem gyengíti a távolságot. Ha megtapasztaljuk az összetartozás érzését, az olyan, mintha őrangyalunk védőszárnyai alatt lennénk. Van, aki egyszerűen a véletlennek tulajdonítja a családi szeretet megnyilvánulásait. A szerzőpáros azonban mindezt az igaz csodák közé sorolja - aki már részesült ilyesmiben, az élete végéig sem felejti el. A könyvben összegyűjtött csaknem hatvan történet a családi összetartozás rendkívüli és csodálatos erejét igazolja. Ezek az igaz mesék a vér szavát és a szeretet örökkévalógát hirdetik. Apák és anyák, fiak és leányok, férjek és feleségek, fivérek és nővérek, nagyszülők és unokák, rokonok, unokatestvérek a főszereplői e különleges kötetnek. A sorozat eddig megjelent kötetei: Apró csodák; Hétköznapi csodák; Felejthetetlen csodák; Szívszorító csodák.

Lovas Ildikó - Kijárat ​az Adriára
"A ​nevem Bond. James Bond." Mondta a kém. És fejest ugrott a tengerbe. "Az viszont biztos, hogy amíg a jugoszláv nép fegyvert és paripát követelt, és versekkel fenyegette a nagyhatalmakat, Bond a főmérnökkel kávézgatott a kikötő fölött. Megismerkedtek, összebarátkoztak, a kémnek az ilyesmi nem jelentett gondot, a főmérnök meg beszélgetni vágyott. Mariáról akart beszélni, akinek forró melle-öle úgy nyomta a lelkét, mint Dózsa Györgyünk fejét a tüzes korona. Mert a főmérnök is elvi ember volt. Tehát mindent bevallott a feleségének, s így sikerült két kő közé keverednie, hogy a végén felfalják a disznók. Éppen azt mesélte Bondnak - miközben a határ túloldalán a jugoszláv kommunisták fenyegettek a vasökleikkel -, hogy mit állapított meg a felesége" - olvashatjuk a Sziveri-díjas Lovas Ildikó új regényében. De, joggal kérdezheti az olvasó, hogyan kerül ide James Bond, a híres 007-es ügynök? Kik vagy mi után kémkedik itt, a németek által "túlfűtött gőzkazánnak" nevezett Szerbiában és később is, a titói Jugoszláviában? Elképzelhető-e, hogy másképpen alakult volna a II. világháború, ha az angolok nem mellőzik titkos jelentéseit? Miért az a meggyőződése James Bondnak, hogy a kommunistáknak azért kell bukniuk, mert nem tudnak bánni a nőkkel? Vagy ez már a Kijárat az Adriára című regény női elbeszélőjének véleménye, aki a kilencvenes évek háborús Jugoszláviájában folytatja a nyomozást? Egyáltalán, mi köze van James Bondhoz, és miért nevezi önmagát is nyomozónak? Miért nem érdeklik a nagy dolgok, miért csak a jelentéktelennek látszó apróságok után kutat? És miért beszél a háborús évek tragikus tapasztalatairól a humor, az irónia és kalandregények nyelvén? Nos, e kérdésekre a regény minden olvasója maga találhat választ. Annyi talán megelőlegezhető, hogy a könyvben nagyszerűen ötvöződik a dokumentum és fikció, Bácska és Adria, a személyes és Bond - nem más ez, mint feszes rövidtávfutás az idők között.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Ugrás ​a jövőbe
Ebben ​az érdekes könyvben szereplő távoli bolygók meghódítása, a csodálatos csillagvilágok, az ismeretlen, emberhez hasonló űrlények felfedezése ma még csak a regényekben, az írók fantáziájában született meg, de vajon ki tudja, hogy e feltevésekből mi valósul meg a jövőben? A Sztrugackij testvérek merészen szárnyaló képzelete a maga nemében csodálatos világba: a XXII. századi jövendőbe kalauzolja olvasóit. A szerzők célja nem több s nem kevesebb, mint a kellemes szórakoztatás. E cél jegyében e történet nem tudományos ismeretek szigorú rendszerén épül, és megállapításai, elképzelései jobbára a képzelet szülöttei. A mű lebilincselő meséje valóságközelbe hozza a fantázia teremtette, távoli világot.

Vlagyimir Bogomolov - Iván ​gyermekkora
Bogomolov ​nevét a kötet filmen is nagy sikert aratott címadó kisregénye tette ismertté a Szovjetunióban s hazája határain túl is. Szimonov szép méltató cikkében így ír e műről: "... költemény a háború által tönkretett gyermekkorról. Ez a költemény egyidejűleg arról is szól, mivé vált ez a gyermekkor, amikor a háborúval találkozott, s arról is, milyen lehetett volna, ha nincs háború. Többet mondok: ez a költemény arról is szól, milyennek kell lennie a gyermekkornak, egyszerű fiúk és kislányok közönséges, boldog gyermekkorának ... szimbolikus alkotás: a két gyermekkor összeütközése - amilyennek a háború tette, és amilyenné a béke formálhatta volna - magasztos és gyönyörű jelképet hordoz magában." Kötetünk a szerző eddig megjelent legjobb írásait tartalmazza.

Kollekciók