'memoár' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Catherine Millet - Catherine ​M. szexuális élete
Az ​ismert francia művészettörténész, Catherine Millet arra vállalkozott, hogy elbeszéli saját szexuális életét. Méghozzá zavarba ejtő nyíltsággal és egyértelműséggel. A Catherine M . szexuális élete minden idők egyik legmerészebb és legmegdöbbentőbb könyve, az erotikus irodalom unikális darabja. Ha Freud olvasta volna C. M. könyvét, egész koncepcióját sutba dobta volna a női szexualitásról. Catherine M.-nek számtalan alkalmi partnere mellett vannak állandó társai (akikkel csoportos szexet és mindenféle egyebet is űz), azonban a nagybetűs Szerelem mint olyan soha fel sem merül lehetőségként kapcsolataiban. Szeret a férfiaknak örömet szerezni és szeret maga is örömet kapni tőlük. Ennek különféle módjait számtalan történetben örökíti meg, miközban mindent a nevén nevez. Szexuális fantáziálásairól, maszturbációi során szerzett részletes és alapos megfigyeléseiről is beszámol. És ezenközben nem közönséges, sokkal inkább tárgyilagos. Catherine M. szexuális életéből tanulni is lehet. Nem szexuális fogásokat, hanem a partnerhez, a másik emberhez való elfogulatlan és - bármily szokatlan is egy erotikus munkával kapcsolatban ezt kiemelni, de - tiszteletteljes viszonyulást. Akiben a gyöpös előítéleteknél és fülledt tabuknál nagyobb a kíváncsiság a lehető és létező emberi dolgok iránt, az nagy élvezettel fogja olvasni ezt a könyvet.

Sütő András - Anyám ​könnyű álmot ígér
Sütő ​András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak - az ötvenes és hatvanas évek - társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban. Nyelve tömör, gazdag, a népnyelv leleményeit, szókincsét értően hasznosítja. Sütő András regényét a legújabb kori magyar irodalom legjelentősebb alkotásai között tartják számon, könyvének Magyarországi fogadtatása - mind az olvasóközönség, mind a kritika részéről - valóságos diadalmenet volt.

Bruck Edith - Ki ​téged így szeret
A ​könyvet úgy említik, mint az életben maradt Anna Frank naplóját. Nekünk különösen érdekes ez a könyv, hiszen Bruck Edith - akit az első kiadás óta a róla készült riportfilm révén is megismerhettünk - egy kis magyar faluban született, földhözragadt zsidó félparaszt családból, apja mészárossegéd és szerencsétlen kezű vándorkereskedő volt, "rongyoszsidó", amilyeneket a Kárpátalján lehetett látni hajdan. Az írónő kitűnően ismeri a magyar parasztéletet, azon belül is a jellegzetes világot, amellyel Olbracht műveiben találkozunk. Naplója e világ tragikus széthullásának dokumentuma, a deportálás borzalmainak leltárszerűen száraz számbavétele, s ereje éppen pátosztalanságában, nyerseségében van. A felszabadulás után az írónő Izraelbe vetődik, ahol végre hazát remél találni, de ott sem tud gyökeret verni: pincérnő, táncosnő, fotómodell és munkanélküli, aztán innen is továbbmenekül - s ma Olaszországban ismert és elismert író.

Csernok Attila - A ​komáromi pontonhíd
___"Történelemről, ​politikárói és az életemről akarok írni. ... Benne éltem a történelemben, és idővel rámtalált, majd megfertőzött a politika. Igyekeztem az említett három elemet harmonikus egységgé összehozni, de nem állíthatom, hogy ez sikerült. Hol a történelem, hol a politika, hol az életem uralja a mondanivalót. Ez nem is lehet másként" - írja Csernok Attila, akinek neve ismerősen csenghet az 1968-as új gazdasági mechanizmus időszakára és a bankszakma múltjára emlékezők fülében. ___A könyv a Csernok Attila születésekor megjeient, az 1929. szeptember 23-i lapokból vett szemelvényekkel indul, s egy magyar-német-szlovák, tipikus monarchiabeli család képe bontakozik ki lapjain. Majd a szerző a történelemmel való találkozását eleveníti fel: főként Mohács, 1848, Trianon, a második világháború, 1956 és a Kádár-korszak valóságáról és legendáiról alkotott véleményét osztja meg az olvasóval, alapos elméleti felkészültséggel. ___A történelem tudója és átélője kifosztva került vissza az "új" hazába: egy deklasszált fiatalember a népi demokráciában. Az itthoni "kalandok" után 1982-ben a Medicor kiküldöttjeként következett 21 sikeres év Brazíliában, a karnevál, a szamba és az ötszörös futball világbajnok csapat hazájában, ahol egy vegyesvállalat igazgatójaként dolgozott. Üzleti sikerekről és gondokról számol be, élményeiről, tapasztalatairól s egy Európa-méretű ország jókedvű, befogadó, toleráns népéről, sok mindenről, amiben máris jobbak, mint mi. ___Csernok Attila a rendszerváltást Rio de Janeiróból követte figyelemmel. Célja (s ezért született meg műve, ezért a magyar történelem elemzése és értékelése): "meggyógyítani", jobb minőségűvé tenni, "felemelni" Magyarországot. Párbeszédet kezdeményezni mindenkivel, aki erre hajlandó. Nem könnyű feladat, de nincs más út. Ha nem sikerül, nagyon rossz lesz élni ebben az országban.

Radó Sándor - Dóra ​jelenti
Ki ​volt Radó Sándor? Hogyan, és miért vált az újpesti cigánysorról induló zsidó kereskedő fiából a 20. század talán leghíresebb magyar földrajztudósa és térképésze, valamint a második világháború kimenetelében számottevő szerepet játszó svájci szovjet hírszerző szervezet világhírű, „Dóra” fedőnevű vezetője? A különleges életutat feltáró mű olyan számtalan ténnyel, dokumentummal alátámasztott, hiteles memoár, amely izgalmasabb bármely kémhistóriánál. A Dóra jelenti új, gazdagon illusztrált, teljes kiadása még többet tartogat az olvasó számára, mint az 1971-ben megjelent könyv. Az annak idején a szovjet katonai cenzúra által kihagyatott részek most látnak először napvilágot. Ezekből megtudható, illetve pontosan beazonosítható közel 60 olyan személynek és hírforrásnak a neve, akik a Radó csoportot információkkal látták el, illetve munkáját segítették. Megismerhető továbbá a „Dóra” és a moszkvai Központ közötti üzenetváltás eddig ismeretlen mintegy 45 rádiótávirata, amely értékes adalékul szolgálhat a történészek további kutatásaihoz is.

Gerald Durrell - Aranydenevérek, ​rózsaszín galambok
Gerald ​Durrell e könyvében két expedícióját írja le az elbűvölő Mauritius szigetére és a környező szigetvilágba, ahol néhány, már csak itt élő veszélyeztetett állatfajt akar begyűjteni. Az általa alapított Jersey Vadvédelmi Társaság ugyanis azt a célt tűzte ki maga elé, hogy segíti a kihalófélben levő fajok fogságban való továbbtenyésztését. A társaság szimbóluma a dodó, az a nagy termetű, repülni nem tudó galamb, amely egykor Mauritiuson élt, de még a XVII-XVIII. században kiirtották. A könyv címében is szereplő aranydenevéreken és rózsaszín galambokon kívül itt még néhány olyan állatfaj él, amely a mauritiusi szigetvilágon kívül sehol sem fordul elő. A szerző vérbeli angol humorral és igaz gyengédséggel ír a mauritiusi állatvilágról: humora ugyanakkor nem kíméli a helyi hivatalok bürokratáit, de saját tévedéseit sem. Zsoldos Vera grafikusművész a szerző vérbő humorát saját jókedvét is visszatükröző rajzaival egészíti ki.

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

Sándor Anikó - Zuhanó ​repülés
Azt ​mondják, egy zuhanó gépen nincs ateista. Azt hiszem, körülöttem is mindenki a maga istenét szólongatta. Már a bal szárnyból is sivító hang hallatszott. Lehet, hogy ezek életem utolsó percei? A bosnyák asszony megragadta a karomat. - Nem akarok meghalni - suttogta. - Még én sem - mondtam neki, és mosolyt erőltettem az arcomra. - Úgy terveztem, hogy nyolcvannyolc évig élek. Hátradőltem az ülésen, és nagy levegőt vettem. Az élettel nem voltam valami nagy virtuóz, nézzük, mit tudok kezdeni a halállal! Figyeltem a saját félelmemet, ahogy jött és ment, ha beszívtam és kifújtam a levegőt, úgy, ahogy a guru tanította. Talán abnormálisan hangzik, de kezdtem magam jól érezni. Mindig kíváncsi voltam, milyen lesz, hát tessék. Most megtudom. Pedig eszemben sem volt Indiába menni, eszemben sem volt megint a megfoghatatlannal kergetőzni, nem kerestem misztikus kalandot. Az utóbbi időben folyton úton voltam pihenni akartam kicsit. A városnév csak egy cím volt a naptáramban, nem készültem belőle. A repülőútra tartogattam az útikönyvet, de elaludtam. Halvány fogalmam sem volt, hogy ahová tartok, a világ egyik leghíresebb spirituális helye, ahová a földgolyó minden pontjáról zarándokolnak emberek, és sokan haza sem mennek többé. Fogva tartja őket egy ismeretlen erő, amely szétdúl mindent, mint a rossz gyerek a homokvárat, összetör és porrá morzsol, hogy aztán a masszából gyúrjon valami újat, ami sokkal erősebb lesz, mint amilyen előtte volt.

Sándor Anikó - El ​Camino
Akik ​túlélték a halál pillanatát, azt mondják, pár másodperc alatt lepereg a szemük előtt az életük. De csak ott, az utolsó pillanatban kristályosodik ki a lényeg – akkor általában már késő. Én negyven napot kaptam a sorstól, hogy végignézzem életem filmjét – még időben. Mint amikor a sötétben váratlanul felkapcsolják a villanyt... Megismerhettem a lényeget... Zarándoklatra indultam, fájdalmas vezeklés lett belőle. Egy olyan „bűnért”, amiről nem is tudtam, hogy elkövettem. Amit itt leírtam, nem a képzelet szüleménye. Legyalogoltam a nyolcszáz kilométert, és átéltem minden pillanatát. Remegtem a döbbenettől, amikor kézzel foghatóvá vált a csoda, és sírtam a zavarodottságtól, amikor nem értettem, mi történik velem. Ha más meséli, amit ott átéltem, azt mondom, túl színes a fantáziája.

Déry Tibor - Ítélet ​nincs
Emlékirat? ​Vallomás? Önéletrajz? Regény? Esszé? Az Ítélet nincs - Déry Tibor nagy sikerű műve - valamennyi egyszerre. Déry, visszatekintve gazdag, izgalmas életére és művére, egyszersmind remek portrékat rajzol, melyekből egyszerre bontakozik ki egy lélek tájainak térképe és századunk nagy etikai, politikai és esztétika kérdéseinek rajza.

Kati Marton - A ​nép ellenségei
"Talán ​jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne" -, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász, és nálam jobban kiismeri magát a levéltárakban. Dr. Kutrucz akkor hűvös hivatalossággal viselkedett: kimért, személytelen és tárgyszerű volt. … Most azonban egészen más hangon beszélt - emberségesen és együtt érzőn. Ettől kissé ideges lettem. Nem sokkal korábban az egyik legkiválóbb magyar író is kikérte az édesapja aktáit - és az iratokból az a megdöbbentő tény derült ki, hogy az álnokság és a hitszegés a saját családját is megfertőzte. Az ÁVO… egyik legismertebb kutatója engem is figyelmeztetett, amikor a szüleim iratainak a megtekintését kérvényeztem, hogy "Pandora szelencéjét" akarom kinyitni. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy megtudjam az igazságot a szüleimről, és arról, hogy mi is történt valójában Budapesten a hidegháború régmúlt napjaiban, amikor a nővérem és én még gyermekek voltunk. A szüleim sok mindent elhallgattak a családunk történetében - jóllehet édesapám nagyra becsült újságíró volt a maga idejében, aki az 1956-os magyar forradalomról írott tudósításaiért díjakat kapott, és általános elismerésben volt része. "Ti már amerikaiak vagytok - mondogatta a Papa -, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt." Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek "mintha…" - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe. A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…

Mindszenty József - Emlékirataim
Emlékirataim ​úgy mutatják meg az olvasónak - mintegy belülről - az átélt valóságot, ahogyan az végbement. Évtizedeken át némán tartott ajkaim itt szólalnak meg először a börtönökben megjárt életutamról is. Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfiúi és papi önérzet tilt. Amiről beszámoltam, azt sem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcseit bármilyen tekintetben learassam. Azért tanúskodom, hogy a világ újra tudomásul vegye, mit cselekszik a bolsevista rendszer az alája rendelt emberi életekkel és sorsokkal. A magyar Egyház fejének keresztjét emelem fel a világ előtt: emlékeztetni akarom magyar népem roppant szenvedéseire. Ugyanakkor fel szeretném hívni figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek a ma még megmaradt szabad társadalmakat elpusztítással fenyegetik.

Holch Gábor - Ez ​a város egy távoli bolygó
Minden ​utazás egyben időutazás is. A világjáró táthatja a száját a jövő üvegtornyai között vagy fintoroghat az elmaradottság sikátoraiban, végül azonban az olcsó sci-fik hőseihez hasonlóan saját magával kell szembenéznie: Honnan jövök? Hová megyek? Ki vagyok? Mit keresek? Ezek a kérdések zakatoltak az immár húsz éve külföldön élő diplomata-tanácsadó szerző fejében egy fülledt péntek délután, a sanghaji kommunikációs tanácsadó cég irodájában, ahol részállású coachként dolgozott. ,,A főnökök és befektetők eltűntek, a projektek megszakadtak, az ügyfelek pedig a pénzüket követelik", mondta sokadik cigarettájára gyújtva Wang, az értékesítési igazgató. ,,Arra gondoltam, hogy mi ketten átvehetnénk a céget." Holch Gábor önéletrajzi vallomása távoli városok hétköznapjaiba, ünnepeibe és konfliktusaiba enged bepillantást. Kalandozó Ázsia-kutatók, egykori kínai vörösgárdisták, ötcsillagos hajszában élő üzletemberek, hindu vallásos ünnepre és hongkongi utcai tüntetésre készülődő városlakók testközeli történetein keresztül érezteti az egyszerre mindenhová és sehová sem tartozás különös súlytalanságát. Azt, hogy mit jelent magyar világpolgárként hazánkra az ázsiai metropoliszok fényévnyi távolából visszatekinteni. Talán annak is segít ezt megérteni, akinek nincs kedve két bőrönddel nekivágni a nagyvilágnak. A kötet a Magyarok külföldön sorozat ötödik darabja.

Rekop György - Trollfoci
,,Szánalmasak ​vagytok ti a TrollFocinál! Fikázni könnyű, de csináljátok utánuk!" ,,Kis köcsögök vagytok, ha mektalálak titeket akor szét fogom vágni a beleiteket" ,,hagyátok békén a messit ő a király. Roonáldot fikázátok ö egy köcsög" ,,kik vagytok tik szánalmas bohocok. CR7 cipöjét sem köthetitek be verébg*cik..." ,,szar, minden szar de a rekop a legnagyobb szar" ,,miért bújtok maszkok mögé? Onnan vagytok pen - gék, meg a laptop mögül. Szánalmas kis f*sszopók vagytok, igazi kis 16 éves ragyás g*cik akik még p*nát sem láttak wifi nélkül"

Rákosi Jenő - Emlékezések ​I-III.
A ​szépíróként, esztétaként és színházszervezőként is figyelemreméltó újságíró-fejedelem, Rákosi Jenő (1842-1929) neve 1945 után egyet jelentett a harcias maradisággal. Lehetnek néhányan, akiknek ma is ezt jelenti, míg nagyon sokaknak -semmit sem. Ezt szeretné megváltoztatni az író vasi szülőföldjének könyvkiadója. A válogatott művek között megkülönböztetett helyet foglal el az Emlékezések, a 84 évesen is lankadatlanul dolgozó Rákosi talán legértékesebb műve. Hat-nyolc évtized pergő krónikája, irodalom és sajtó, színház és politika, Deáktól Adyig, Kemény Zsigmondtól Tisza Istvánig, Blaha Lujzától a kommunistákig - izgalmas olvasmány.

Anne Philipe - Egy ​sóhajtásnyi idő
Anne ​Philipe a zseniális és elbűvölő Gérard Philipe özvegye. Gérard Philipe, a sok rossz és kevés francia film kamaszbájú főszereplője, nem csúnyult meg, nem öregedett meg, nem foszlatta szét rajongói illúzióit: fiatalon itt hagyta őket. Nehéz kenyér nagy ember özvegyének lenni, egy nemzet szeme fényének árnyéka lenni. Nincs önálló élete a közvélemény tudatában, egy ország érzi a maga özvegyének, és számon kérné, hogy mit cselekszik. Pedig Anne Philipe maga is egyéniség, professzionátus útleírás- és riportkönyvíró, sok ismeretterjesztő filmet is készített, és tagja a néprajzi filmek francia bizottságának. Ez az első szépprózai vállalkozása meglehetősen ízlésesen visszafogott érzelmi és eseményemlékképek sorozata: a színész betegségéről, haláláról, tökéletesnek látszó házasságáról, családi életéről és a felesége érzelmeiben és gondolataiban játszódó utóéletről. Gérard Philipe híres és Magyarországon is közkedvelt filmjeiből is közlünk képeket a kötetben.

Kazinczy Ferenc - Fogságom ​naplója
1794. ​december 14-én, egy vasárnapról hétfőre virradó éjszaka fegyveres ulánusok zörgetik meg a Kazinczy-kúria ajtaját, hogy az álmából felriadó Kazinczy Ferencet letartóztassák, és a nádor, Sándor Lipót főherceg parancsára - szigorú őrizetben - Budára kísérjék. Kétezer-háromszáznyolcvanhét nappal később, 1801. június 28-án - ismét vasárnap - a munkácsi várbörtön főstrázsamestere magához kéreti a 41 éves, már őszülő írót, és tudomására hozza: őfelsége visszaadja szabadságát, őszintén remélve, hogy élete az elkövetkezőkben szerencsésebben alakul majd, mint a múltban. A Fogságom naplója e kevés híján hétéves raboskodásnak a krónikája. A magyar emlékirat-irodalomnak ez a ma is élő, klasszikus remeke történelmünk egyik drámai időszakáról is számot ad: a Martinovics-per, a jakobinus mozgalom eltiprásának koráról. Kazinczy vérbeli memoáríró, mindig tényeket közöl, időhöz kötve, szűkszavúan, már-már könyörtelen őszinteséggel, a különféle helyszíneket legtöbbször le is rajzolva, ugyancsak tárgyszerűen és pontosan, mintegy a szavakba foglaltak hitelesítésére. Mondanivalója, emberi, eszmei helytállása, Buda, Kufstein és Munkács börtöncelláinak fojtott légköre, az egész korszak minden bizonytalansága, félelme és reménye ezekből az apró, realista hűséggel megörökített részletekből áll össze egységes egésszé.

Pataki Ági - Nyitottan ​a világra
Pataki ​Ági a hetvenes évek elején egy véletlennek köszönhetően került be Rotschild Klára híres szalonjába manökennek, majd a Fabulon cég reklámarcaként szerzett országos ismertséget. Ikonikus fotókon, reklámokban szerepelt, generációk bálványává vált, ő volt az első sztármodell Magyarországon. Később új dolgokba kezdett, két divatüzletet is sikerrel működtetett a Váci utcában, majd egy újabb váltás után filmproducerként kezdett dolgozni, amellyel többek között a legmagasabb állami elismerést, a Balázs Béla-díjat is elnyerte. Hogyan lehet valakiből országosan ismert modell, később sikeres ruhaüzlet-tulajdonos, majd nemzetközileg is díjazott filmproducer? Mi a titka a ma is tervekkel teli Pataki Áginak, miképpen tudott ennyiszer megújulni és váltani, ennyi különböző területen sikeres lenni? Rugalmasság, nyitottság, önismeret, céltudatosság? A _Nyitottan a világra_ egy rendkívül izgalmas életút története és egy váltani, változni tudó, fáradhatatlan nő portréja, akinek életismerete, bölcsessége és derűje mindannyiunk számára üdítő és inspiráló példa lehet.

Dénes Zsófia - El ​ne lopd a léniát!
Vitray ​Tamás: Megért két világháborút, két forradalmat, két ellenforradalmat, - tehát borzasztó nagy válságokat. Hogyan tekint vissza mégis minderre? Dénes Zsófia: Mindig a művészet segített át. Mindig. Nézze, vannak vallásos emberek, azokat a vallás segíti át. Nekem ez nem adatott meg, mert engem voltariánus szülők neveltek. Ellenben a nagy művészet örök szépségében, abban hiszek. És a természet nagy törvényeiben. Az egészen nagy költőket... és az egészen nagy zenét végtelenül szeretem. És az egészen nagy képekkel örökre körülvenném magam...

Király Béla - Amire ​nincs ige
A ​92 éves Király Béla elsősorban katonaként idézi meg a múltat, egy katona beszél a Horthy-korszakról, a második világháborúról, a kommunista hatalomátvételről, '56-ról, és nincs ez másként a későbbiekben sem, amikor felidézi, hogyan vált az emigrációban a hadtörténelem professzorává, majd, amikor újra hazatérhetett, országgyűlési képviselővé a honvédelmi bizottságban, később a miniszterelnök személyes megbízottjává a haderőreform munkálataiban. Kalandos életút ez, amely a közelmúlt történetének mélyebb ismeretét egy sajátos nézőpontból teszi lehetővé.

Zsukov - Emlékek ​/ Gondolatok
Ez ​a könyv nemcsak a Szovjet Hadsereg létrejöttének története, hanem a fasizmus, az emberiség leggonoszabb ellensége ellen vívott harc közvetlen résztvevőjének elbeszélése is. Immár negyed évszázad választ el bennünket a győzelem emlékezetes napjától, az egész nemzedékek sorsát meghatározó naptól. És minél messzebb távolodunk a történelem útján a háborús évektől, annál tisztább fénnyel tündököl azoknak a népeknek igazi hőstette, akik megmentették az emberiséget a fasiszta rabságtól. Sajnos, 25 évvel a győzelem után, az imperializmus erői ismét fenyegetik a népek nyugalmát, boldogságát. De most a hatalmas szocialista tábor, a föld valamennyi szabadságszerető embere áll velük szembe.

Kárpáti Andor - Kurvajó!
Az ​orgia a modern kor robbanásának, a minden területen való felszabadulásának pillanata. Mindenre kiterjed ez az orgia, a valóságra, az értelemre, a szexualitásra, a kritikára és ellenkritikára, a növekedés válságára. Forognak a rulett-tányérok és lehet, hogy nyerünk Kárpáti Andor regénye a romlás átláthatóságának bizonyítéka. Ez a megrögzött világvándor, orgazmuspilóta, drogfenevad szinte mindent tud arról a negatívumról amelynek furcsa hangjai magasba lendülnek és addig csápolnak amíg meleg pozitívumeső nem hull alá a kívül-belül fénylő magas égből. Mintha száguldó tölgyfa lenne ez a fiú, sokszorosan megpróbálja Isten türelmét, az Öreg végül mindig magkegyelmez neki. A könyvben ágáló Andor maratoni élvező, szenvedő, szemlélődő. Jönnek a lányok-asszonyok, megakad tekintetük az ázott hajú idegenen és estére már nincsen rajtuk bugyi. És az idegen csal és lop és hazudik...

Sándor Erzsi - Szegény ​anyám, ha látnám
Nem ​tudom, hogyan kell sérült gyereket nevelni. A tapasztalatok levonására nekem mindössze egy vak fiú adatott. Nem tudtam, jó-e az út, amin járok, azt sem, hová tart, vezet-e egyáltalán valahová. Csak azt tudtam, hogy a cső végén egy szabad, bátor, önálló srácnak kell majd kijönnie, és azt akartam, hogy ebbe senki se rokkanjon bele. Annak, hogy megírtam ezt a könyvet biztosan van valami értelme. Talán csak annyi, hogy valaki belekapaszkodik az egyik mondatába, esetleg néhány percre megnyugszik, netán megérti, hogy mások is félnek, és senki sincs biztonságban. Szerintem nincsenek jó megoldások, csak ösztönös próbálkozások, hogy ne csak kibírjuk, de jól is érezzük magunkat a bőrünkben. Ennél sokkal bonyolultabb programban nem tudok hinni. Mindenesetre szabadon kísérletezhetünk, hiszen csak az életünkről van szó. Azt hiszem, rengeteg módja van annak, hogy egy szülő alkalmatlanná tegye a gyerekét az életre. Az egyik legpokolibb az, ha nem nézünk szembe az adottságainkkal és a tényekkel. Illúzióba ringatni egy gyereket csak azért, mert mi magunk nem vagyunk képesek elviselni a bizonyosság terhét, jelentős bűn.

Dian Fossey - Gorillák ​a ködben
Dian ​Fossey, amerikai etológusnő 13 évet töltött a kelet-afrikai Virunga-hegységben, hogy Földünk egyik legveszélyeztetettebb állatfaját, a ma már csak mindössze 240 lelket számláló hegyi gorillákat természetes élőhelyükön tanulmányozza. 3000 méter magasan, meredek, lejtős terepen, trópusi esőkkel és térdig érő sárral birkózva, orvvadászokkal és helyi "természetvédőkkel" folytatott örökös harcban, bizonytalan politikai viszonyok közepette dolgozott. E kemény fizikai és szellemi küzdelem árán sikerült a gorillák bizalmát megnyernie: ennek a lebilincselő kalandnak a krónikája ez a könyv. A gorillák egyéniségek, mindegyiknek külön sorsa van. Dian Fossey nagyszerű humorát dícsérik a kedvenceinek adott találó nevek: a könyvet olvasva Beethoven, Bartók, Ikarusz, Bert Bácsi, Vén Kecske és Digit személyes ismerőseinkké válnak. Gorilla és ember kapcsolatának talán legemlékezetesebb pillanata, amikor Digit kezét kinyújtva megérinti Dian Fosseyt. Egyedülálló tudományos értéke mellett a könyv lapjairól áradó emberség, humor, természetszeretet maradandó élménnyé teszi a hegyi gorillák remélhetően nem utolsó példányainak történetét. Dian Fossey 1985-ben, Afrikában tragikus körülmények között halt meg, valószínűleg orvvadászok áldozata lett. Életéről film is készült.

Presser Gábor - Presser ​könyve
"Szeretek ​filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de balettet is (...)de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki." Ez az a Presser Gábor, akit jól ismerünk. Aki nekünk írja a dalt és nekünk énekel. De most itt ez a könyv, több száz oldalnyi sajátkezű Presser-szöveg: emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént - vagy a szerző szerint megtörtént - valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók, lábjegyzetek, netán még kották is. Presser Gábor elérkezettnek látta az időt, hogy elmondja, ő hogyan élte meg a "Presser-sztorit". Azt a történetet, aminek hosszabb vagy rövidebb fejezeteit oly sokan ismerik az Omegától (1967) az LGT-n át - leginkább a dalain keresztül. A személyes hangú életrajzi könyvből most új megvilágításba kerülnek egy legendás korszak ismert (és ismeretlen) történetei, beleshetünk a stúdiók, a Vígszínház kulisszái mögé, és olvashatunk a "barátok és ellenségek" közt, munkával eltöltött több, mint 50 évről. Presser megírta az év egyik legjobban várt könyvét, amit oly sokan szeretnének ajándékba kapni.

Orhan Pamuk - Isztambul
Orhan ​Pamuk Isztambul szülötte. Amikor a városról beszél, valójában magáról ír, amikor pedig saját emlékeit idézi föl, igazából a város történetét meséli el. A gazdag, nagypolgári és kifejezetten világi gondolkodású családban felnövő író történetei elsősorban Isztambul európai részén játszódnak, de fontos szerepet kapnak a város elhagyott derviskolostorokkal tarkított „egzotikus” negyedei is, valamint a Boszporusz, amely a boldogság „egyedüli, kiapadhatatlan forrása”. Pamuk lenyűgöző fantáziával kelti életre gyönyörű szülővárosát, regényei visszatérő helyszínét, miközben Isztambul eddig ismeretlen arcát mutatja be, bölcsen, kellő rálátással, úgy, ahogy csak a távolba szakadt ember tud rácsodálkozni gyermekévei helyszínére.

Mittelholcz Dóra - Tündérmese ​kis szépséghibával
Ez ​a könyv nem egy tipikus történet a rákról, nem megható, szívbe markoló vagy lírai. Ez a könyv egy 33 éves lány igaz története, aki immár negyedik éve küzd a méhnyakrákkal. Egy valódi, hús-vér ember vallomása az élet olyan kérdéseiről, amikről nem szoktunk beszélni. Szükségletekről, szexről, szenvedésről és vidám pillanatokról, feladásról és talpra állásról. Arról, hogyan lehet akár két sztómával is teljes életet élni, hogy miért fontos a testünk ismerete és az önvizsgálat, vagy hogy mivel segítheti és mivel nehezítheti a környezet egy rákos beteg életét. Dóra csatája még tart, de egy dolog már eldőlt: ő élni akar, és ezért bármit hajlandó megtenni. Mittelholcz Dóra több mint egy évtizedes újságírói múltja már bizonyította írói kvalitásait, a könyv műfajával azonban korábban nem próbálkozott. Barátai unszolására vállalta, hogy papírra veti küzdelmét a méhnyakrákkal. Célja ezúttal is ugyanaz, mint újságíróként: az emberek tájékoztatása és motiválása, csak most nem a mások példáján, hanem a saját személyes történetén keresztül. Vannak pillanatok az életben, amikor az ember kénytelen elgondolkozni, hogy mit is jelent valójában erősnek lenni. Vajon akkor vagyok erős, ha vállalok megint egy nagyműtétet, amiről egyelőre semmit sem tudunk, de benne van a pakliban, hogy utána már tényleg csonka leszek? Fogalmam sincs, hogy azt fel tudnám-e dolgozni valaha. Arról nem is beszélve, hogy újra hihetetlen szenvedéseknek tenném ki magamat és a családomat is, akiknek megint rámenne az összes szabadsága, hónapokig megint nem élhetnék a saját életüket... Vagy akkor vagyok erős, ha inkább megkímélek mindenkit, és azt mondom: köszönöm, ezt már nem kérem? Emelt fővel elfogadom, hogy nekem ennyi adatott meg, az utolsó pillanatig megpróbálok boldogan élni, és nekik is szép pillanatokat szerezni...

Anna Erelle - A ​dzsihád jegyese
Az ​Iszlám Államot 2014 nyarán kiáltotta ki egy dzsihádista csoport azzal a céllal, hogy a világ összes muszlimja fölött közvetlen politikai és vallási befolyást szerezzen. A magát kalifátusnak tekintő terrorszervezet sem területi, sem ideológiai terjeszkedése során nem válogat az eszközeiben: előszeretettel szervez be soraiba harmadik generációs, európai születésű muzulmánokat köztük egyre több nőt is. Az Anna Erelle álnéven publikáló fiatal francia újságíró könyvében annak próbál utánajárni, hogyan zajlik a toborzás a virtuális térben, vagyis a közösségi portálokon. A dzsihád jegyese több hónapos oknyomozó munkájának feszült és lebilincselő krónikája, amely idő alatt a szerző az Iszlám Állam belső köreihez tartozó egyik terroristavezér jegyeseként egyre közelebbről vehette szemügyre a szervezetet működése közben. A nemzetközi bestseller, amelynek megjelenése óta Anna Erelle állandó rendőri felügyeletet kap, nem csupán izgalmas, valós történet, de annak megértésben is segíti az olvasót, hogy miért olyan vonzók a szélsőséges nézetek sokak számára, és miként csábítja magához, manipulálja és formálja át az Iszlám Állam a sebezhető fiatal nőket.

Angela Murinai - Mikor ​feltámad a szél
Hogyan ​lehet megbirkózni az egyik legnagyobb veszteséggel, amely érhet bennünket, a gyermekünk elvesztésével? Mit tehet egy anya, hogyan élhet tovább tátongó sebbel a lelkén? ___Angela Murinai három kamasz fiával nyaral a csodálatos Gozo szigetén, amikor legidősebb gyermekét elsodorja egy áramlat és belefullad a tengerbe. A _Mikor feltámad a szél_ azonban több mint gyászkönyv, nem csupán az anyai fájdalomról és túlélésről szól. A személyes történeten túl szembesít bennünket az anyaság nehézségeivel, a nőket érő erőszakkal, a család, a házasság vagy a hit kérdéseivel. Szól a szeretetről és az emberi jóságról, valamint a döntés erejéről - arról, hogy a legnagyobb sorscsapások idején is képesek vagyunk meghatározó döntéseket hozni és kézben tartani az életünket. Angela Murinai a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán diplomázott, majd néhány évig tanítóként dolgozott. 2014 óta írja Gumiszoba című blogját, ahol közéleti kérdésekkel, nőpolitikával, társadalomkritikával foglalkozik. 2018-ban két fiával Németországba költözött, és azóta is ott él. 2016-ban egy családi nyaralás során balesetben elveszítette legidősebb, akkor 18 éves fiát. Négyévnyi gyász után döntött úgy, hogy megírja azokat az érzéseit, melyekkel azóta is együtt él. A _Mikor feltámad a szél_ egyszerre szól veszteségről, családról, gyökerekről és örökségről, elmúlásról és túlélésről.

Nyiszli Miklós - Dr. ​Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Dr. ​Nyiszli Miklós 1946-ban vetette papírra borzongató önéletírását a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről és az ott végzett kényszerű foglalatosságáról. A szerző a túlélést a szakmájának köszönhette, orvos volt, és ráadásul Németországban végzett, kiváló szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezett, ez elősegítette, hogy Dr. Mengele "kiválasztottja" legyen. .. Megrázó könyv ez - az ember lealjasodásának hihetetlen, ámde sajnos mégis megtörtént eseteiről szól. Dr. Mengele háborús bűnös, milliók halálához járult hozzá, miközben a "tudomány" nevében állatias kísérleteket folytatott élő és holt embereken. A drámai auschwitzi hónapok története után kiadónk egy szakértővel még két részt íratott az eredeti műhöz. Az egyik a koncentrációs, megsemmisítő táborok hátborzongató mindennapjait és "működését" írja le kegyetlen, szenvtelen pontossággal - a másik Mengele doktor további sorsát mondja el. A háborús bűnös hogyan élt egészen a halálig Dél-Amerika több országában, és miért nem bukkantak nyomára az utána küldött ügynökök...?

Joshua Fields Millburn - Ryan Nicodemus - Minimalisták
Létezik ​olyan siker, ami nem fejezhető ki pénzben. Boldogságnak hívják. Joshua Fields Millburn huszonéves, öltönyben, nyakkendőben járó feltörekvő vállalati reménység volt, aki úgy gondolta, mindene megvan, amire valaha vágyott. De egyszer csak rájött, hogy nem ez az, ami igazán fontos számára. Miközben arra törekedett, hogy a kötelező fogyasztásnál, az anyagi javak halmozásánál és a nem működő Amerikai Álom modelljénél valami értelmesebbet találjon, megszabadult a legtöbb vagyontárgyától, visszafizette bénító adósságait, és otthagyta a jól fizető állását, karrierjét azért, hogy rátaláljon arra a munkára, amit szenvedéllyel csinálhat, s arra a társra, aki igazi társa lehet mindebben.

Nien Cheng - Élet ​és halál Sanghajban
A ​kínai kulturális forradalom alatt Nien Chenget azzal vádolták, hogy angol kém, és hat és fél éven át magánzárkában tartották. Ez a rendkívüli könyv az ő küzdelmének a története, amelyet brutális vallatóit megszégyenítve, ártatlanságához állhatatosan ragaszkodva sikerrel folytatott a túlélésért. Mikor végre kiszabadult - hogy éveken át további zaklatásokkal és megfélemlítésekkel nézzen szembe - megtudta hogy lányát túlbuzgó vörösgárdisták agyonverték. Nein Cheng különleges kifejező ereje, éles politikai tisztánlátása és a szörnyű üldöztetés közepette mutatott emberségessége a könyvet vas- ill. bambuszfüggöny mögötti irodalom legjobbjainak élvonalába helyezi.