Ajax-loader

'memoár' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Img_0006
elérhető
3

George Jonas - Megtorlás
1972-ben, ​a müncheni olimpián arab terroristák lemészároltak tizenegy izraeli sportembert. A terror sújtotta évtizedben, amikor ártatlanok százai estek áldozatul válogatás nélkül taroló géppisztolysorozatoknak, ez volt az utolsó csepp a pohárban: Izrael úgy döntött, hogy változtat a terrorizmus elleni harc módszerein. Avner, a frissen leszerelt katona, önmaga számára is váratlanul, titkos ügynökként, egy akciócsoport parancsnokaként találja magát: négy társával együtt meg kell semmisíteniük a müncheni merénylet szervezőit. A feladatot Avner és kis csapat - ha nem is maradéktalanul - végrehajtja. Ami e könyvben olvasható - amennyire a konspiráció szabályai megengedik -, hiteles, dokumentumértékű. Miután elvégezte, amit rábíztak, Avner lelkiismereti okokból szakított megbízóival, és elmondta néhol hihetetlennek tűnő, ám más források által is alátámasztott, ellenőrizhetően igaz történetét a szerzőnek.

Károlyi Mihályné - Együtt ​a száműzetésben
"Ha ​most visszatekintek életemre, úgy érzem, kiemelkedő vonása annak a kapcsolatnak az egyedülálló volta, teljessége, mely Mihályhoz fűzött. Minden fontos dologra egyformán reagáltunk. Teljesen őszinték voltunk egymáshoz, s tudtuk, hogy bármilyen hibát követünk is el, egymáshoz való hűségünk, szeretetünk sosem szenved csorbát. A hűség - a lélek hűsége. Az ilyen lelki, szellemi harmónia után sóvárog a legtöbb asszony, s ez az, ami az élet legritkább. legbecsesebb adománya, s nincs a világon semmi, ami pótolná azt. Nem értettük meg az olyan embereket, akik büszkék voltak arra a társadalmi helyzetre, amelybe véletlenül beleszülettek; büszkék voltak valalmilyen fajhoz, nemzethez, osztályhoz, családhoz tartozásra; büszkék voltak olyasvalamire, ami nem volt személyes érdemük. Ez a magatartásunk szinte teljesen elidegenített bennünket a világtól. Sosem éltünk fél életet. Úgy éreztük, hogy a legnagyobb bűn a közöny, és hogy Dante helyesen tette, amikor Poklában különleges helyet biztosított a langyosoknak. Hittünk a kollektív lelkiismeretben, hittünk abban, hogy végső fokon mindenki felelős a világban történő rosszért, és hogy mindenkinek kötelessége enyhíteni az emberi szenvedéseket..." Teljes életet akartam, elfogadva a szenvedést is, mert hozzá tartozik." Ez a kötet az Együtt a forradalomban folytatása: az emigrációs évek története, és egy lenyűgöző emberi kapcsolat, közös sors megragadóan őszinte rajza.

Péterfy-Novák Éva - Egyasszony
Egy ​fiatal vidéki lánynak a 80-as évek derekán mozgás- és értelmi sérült gyermeke született. Bántalmazó férje oldalán küzdött kitartóan a családja boldogságáért, de harca kudarcra volt ítélve. Azóta eltelt több mint harminc év, a lányból asszony lett, de nem sikerült feldolgoznia az átélteket. Ezért kezdett blogot írni, amit rövid időn belül százezrek olvastak. Péterfy-Novák Éva története a veszteség utáni továbblépésről és az elfogadás folyamatáról szól egy olyan korban és közegben, mely sem a hibát beismerni, sem a mássággal együtt élni nem akar.

Jane Hawking - Utazás ​a végtelenbe
Lenyűgöző ​memoárjában Stephen Hawking első felesége mesél rendkívüli házasságuk rejtelmeiről. Stephen tudományos hírnevének növekedése közben teste egyre jobban összeomlott az őt sújtó motoros neuron-betegség következtében, és Jane elfogulatlanul számol be róla, hogyan igyekezett egyensúlyba hozni a huszonnégy órás ápolónői szolgálatot a gyarapodó család egyre növekvő igényeivel. Kivételesen őszinte, megindító és sokszor vicces könyvében Jane Hawking nem csupán első házasságának bonyolult és fájdalmas dilemmáit osztja meg az olvasóval, hanem azt is, hogy milyen megpróbáltatások elé állít a hírnév és a vagyon egy házasságot.

Pallavicini Zita - Egy ​őrült őrgrófnő naplója
Hogy ​ki Pallavicini Zita, a cseh, a német, az osztrák és a magyar társasági lapok és média sokáig kedvelt figurája? Naplójában az „őrült grófnő” ugyanazzal a szenvedéllyel és provokatív őszinteséggel néz szembe az arisztokrata lét bonyodalmaival, családja történelmével, szerelmei és önmaga gyarlóságaival, amilyennel az életét is éli. Benne olyan vonzó és nagyszabású figurákkal, mint a tragikus sorsú édesanya, a gyönyörű, excentrikus cseh grófnő, vagy a naivan tisztességes nagyapa, aki Pallaviciniről Pálinkásra magyarosított, hogy 1956 után kivégezzék. A tabló részeként felbukkan Andrássy Katinka, a „vörös grófnő”, s hősnőnk nagy szerelme, Karl Schwarzenberg herceg, a gazdag és befolyásos cseh politikus. Pallavicini Zita nem másokat, önmagát beszéli ki, a maga anorexiáját, a maga depresszióját, öngyilkossági kísérletét. Mert miközben látszólag minden adott az idilli lányregényhez: nagyvilági kozmopolita közeg, nyaralás Barbadoson, vacsora Valentinónál, a valóság az a magány, a folyamatos megcsalatás, nemritkán pedig a napi nélkülözés. S hiába az impozáns kapcsolatok sora, a valódi érzelmekre vágyó, mert azokat igazából soha meg nem kapó Pallavicini Zita életének végül is két gyönyörű gyermeke ad valódi értelmet. „Megéltem a gyönyört és a poklot. Ez volt a sorsom… eddig. Azonban, ha mindez nem történik meg velem, akkor én nem vagyok Pallavicini Zita.”

Sütő András - Anyám ​könnyű álmot ígér
Sütő ​András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak - az ötvenes és hatvanas évek - társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban. Nyelve tömör, gazdag, a népnyelv leleményeit, szókincsét értően hasznosítja. Sütő András regényét a legújabb kori magyar irodalom legjelentősebb alkotásai között tartják számon, könyvének Magyarországi fogadtatása - mind az olvasóközönség, mind a kritika részéről - valóságos diadalmenet volt.

Lulu Wang - Tavirózsa ​Színház
"1960- ​ban, egy két esztendeig tartó éhinség kezdetén születtem. Egész kicsiny koromból csak anyám görbe hátára emlékszem, de szó sem volt arról, hogy púpos lett volna, éppen ellenkezőleg... A kulturális forradalom öt éves koromban kezdődött. Mindenhol aggódó szemeket és síró gyermekeket láttam, akiket elszakítottak szüleiktől. Az egész világnak vérszaga volt. Kilenc éves koromtól apámat egy távoli vidékre helyezték. Egy évvel később anyám átnevelőtáborba került. Ami az ezután következő időkben történt, arról szól a könyvem. Ezt az időszakot serdülőként éltem meg és ez az egyetlen szempont amelyből e viharos időszakot szemlélni tudom. Olyan ember szemlélete ez, aki kegyetlen politikai tájfun közepette igyekszik biztonságosan megkapaszkodni, egy olyan leányé is, aki lassan felnőtté érik, ezzel azonban nem tud mit kezdeni." Lián saját világa megteremtésével próbálja meg elviselni a nehézségeket. A közeli tavat elnevezi Tavirózsa Színháznak és az ottani "közönségnek" meséli el a mindennnap átélt eseményeket, melyen át fölsejlik a válságtól gyötört Kína, a kultúrforradalom erőszakossága, hazugsága, ami mögött azonban ott van az emberek egymás iránti szeretete és megbecsülése is. 1998-99-ben az év könyve, több millió eladott példány.

Corinne Hofmann - Visszatérés ​Afrikába
"Idestova ​már tizennégy éve annak, hogy másfél éves lányommal, Napiraijal a karomon elmenekültem Nairobiból. Még magam is alig hiszem, de itt ülök egy repülőgépen, hogy annyi év után újra visszalátogassak Kenyába. Izgatottságomban csak az jár a fejemben, vajon milyen lehet egykori otthonom. Mi maradt meg belőle? Mi minden változott arrafelé? Rá fogok-e ismerni Barsaloira, az észak-kenyai kis falura és az ottani emberekre? Mit fog szólni a volt férjem, a szamburu harcos Lketinga? És a mama? Vajon befogadnak-e újra maguk közé?" - írja a szerzőnő, Corinne Hofmann, akinek Afrikai szeretők című nagy sikerű önéletrajzi regénye az idei év egyik legnagyobb könyvszenzációja volt idehaza, szinte egész nyáron át uralta a fontosabb sikerlistákat. A világszerte több millió példányban, számos nyelven megjelent regény folytatása szintén bestseller. Corinne Hofmann, aki annak idején egy maszáj harcos szerelméért feladta fényes karrierjét, civilizált hazáját, biztos jövőjét, tizennégy év elteltével visszalátogat az egzotikus Kenyába, hogy szembesüljön múltjával, egykori önmagával és - nem utolsósorban - elhagyott szerelmével…

Donáth Mirjam - Mások ​álma
„A ​legnagyobb veszedelemben is mindig lesznek fák, amelyeket nem lehet átültetni. Én ilyen fáktól származom.” Donáth Mirjamot felvették New York legjobb egyetemére, azután évekig a legnagyobb nemzetközi hírügynökségnél dolgozott a Times Square-en, egy felhőkarcoló 19. emeletén. De nem volt boldog. Hét év után hazajött, és megírta félmillió kivándorló honfitársunk lélekölő vívódásait. Önmagával is kegyetlenül őszinte könyvében találkozunk borsodi illegális bevándorlóval és zalai gazdasági migránssal, álmaink városában jönnek-mennek az oroszok, a brazilok és a magyarok. Csak azt nem tudjuk eldönteni, kinek tanulságosabb ez a könyörtelen szembenézés az amerikai álommal, az emigrációs léttel és a hazaszeretettel: azoknak, akik már elmentek, vagy nekünk, akik még itt vagyunk. Cseke Eszter és S. Takács András az On The Spot alkotói

Jean-Paul Sartre - Egy ​vezér gyermekkora / A fal / A szavak
A ​nemrég elhunyt világhírű francia író három rövidebb írását gyűjti egybe ez a kötet. Az első, a címadó, egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. - A második történet, A fal, a spanyol polgárháborúban játszódik: egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakáját. lidércnyomásos elmélkedéseiben visszatükröződő életét ábrázolja. - A szavak-ban, ebben az emlékiratnak szánt nagyszerű önvallomásban Sartre a tulajdon gyermekkoráról, gyermekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal.

Corinne Hofmann - Afrikai ​szeretők
A ​huszonhét éves, jómódú svájci üzletasszony kenyai nyaralása alkalmával első pillantásra halálosan beleszeret egy gyönyörű testű, megbabonázó szépségű, félig pucér maszáj vadászba. Környezete és a józan ész ellenére mindent felszámol, ami a nyugati kultúrához köti: lakást, kocsit, üzletet, kapcsolatokat, és elindul vissza, Kenyába, hogy új életet kezdjen.Hozzámegy álmai fekete harcosához, és belemerül egy hihetetlen kalandba, mely ekkor már nem is kaland, hanem számára maga az élet. Megtanulja, mit jelent a szex egy maszáj harcosnak, megtapasztalja, milyenek a mindennapok egy középkori körülmények között tengődő afrikai faluban. Megismeri a szerelem, a küzdés, a szenvedély és a szenvedés legmélyebb bugyrait. Gyermeket szül férjének, maláriát kap, üzletet nyit a faluban, harcol, hogy elfogadtassa magát férje, családja és az egész közösség által.Az Afrikai szeretők története a szappanoperák romantikus meséihez hasonlóan indul, de egy rendkívül erős asszony letehetetlenül izgalmas történetévé válik, aki a szenvedély és az emlékek erejével mesél szerelméről, csalódásairól és harcáról egyetlen gyermekéért.Corinne Hofmann ma ismét Svájcban él, önéletrajzi regénye a német nyelvű könyvpiac történetének egyik legnagyobb sikerévé vált. Svájci mindennapjainak sodrásában néha már ő is alig hiszi el mindazt, amit átélt a kenyai bozótok árnyékában, afrikai szeretője karjai között.

Joshua Fields Millburn - Ryan Nicodemus - Minimalisták
Létezik ​olyan siker, ami nem fejezhető ki pénzben. Boldogságnak hívják. Joshua Fields Millburn huszonéves, öltönyben, nyakkendőben járó feltörekvő vállalati reménység volt, aki úgy gondolta, mindene megvan, amire valaha vágyott. De egyszer csak rájött, hogy nem ez az, ami igazán fontos számára. Miközben arra törekedett, hogy a kötelező fogyasztásnál, az anyagi javak halmozásánál és a nem működő Amerikai Álom modelljénél valami értelmesebbet találjon, megszabadult a legtöbb vagyontárgyától, visszafizette bénító adósságait, és otthagyta a jól fizető állását, karrierjét azért, hogy rátaláljon arra a munkára, amit szenvedéllyel csinálhat, s arra a társra, aki igazi társa lehet mindebben.

Polcz Alaine - Asszony ​a fronton
Aztán ​elindultam egyedül. Bekötöttem a fejemet, és elmentem a kommandaturára. Ott már nagyon sokan ültek és várták, hogy sorra kerüljenek. Közöttük egy kislány, akinek vérzett a feje, egy tincs a hajából kitépve. Nyomorult és kétségbeesett volt. "Átmentek rajta az oroszok" - mondta az anyja. - Nem érettem meg. - "Biciklivel?" - kérdeztem. Az asszony dühös lett: "Maga bolond? Nem tudja, mit csinálnak a nőkkel?" Hallgattam, amit körülöttem beszéltek. Hogy melyik nőnek tört el a gerince, ki vesztette el az eszméletét, ki vérzik, hogy nem tudják elállítani, férfit kit lőttek agyon, mert védeni próbálta a feleségét. Egyszerre föltárult az az iszonyat, ami körülöttünk van.

Jean Renoir - Apám, ​Renoir
Ebben ​a könyvében a szerző apjának, Pierre-Auguste Renoir-nak, a XIX. században megújhodott francia festészet egyik legkiemelkedőbb alakjának állít emléket. Könyve sajátos ötvözete az életrajznak és a memoárnak. Alapja az a sok őszinte megnyilatkozás, amelynek során a festőművész emlékei, küzdelmei, festői próbálkozásai, művészetéről, pályatársairól, barátairól alkotott nézetei feltárulnak a fia előtt. Ahogy - apja gyermekkori emlékei nyomán - az író mind mélyebben kalandozik a múltba, csaknem a közvetlen élmény elevenségével jelennek meg az olvasó előtt a francia népélet jellegzetes alakjai és mozzanatai a múlt század közepéből, majd - a festő pályakezdésével és művészi kibontakozásával párhuzamosan - a festészet új virágzásának, az impresszionista korszaknak kiemelkedő eseményei.

Székely Éva - Sírni ​csak a győztesnek szabad!
Székely ​Éva magyar úszósport kiemelkedő alakja, többszörös olimpiai bajnok vetette papírra emlékiratait. Bevezetőben szól a gyermekkori meleg otthonról, a szeretetről, majd megkísérli rekonstruálni, hogyan is jutott el az életét meghatározó vezérgondolathoz: olimpiát kell nyernie. A Hogyan lettem pillangókisasszony című részben összefoglalja sportolói pályafutását. A könyv legszomorúbb, s mégis legfelemelőbb része közé tartozik, amikor beszámol arról, hogy az üldöztetés éveiben, amikor minden álma összeomlani látszott, milyem akaraterővel úszott, tornázott és sohasem adta fel a reményt. Kedves egyszerűséggel számol be sikereiről, s arról, hogy minden eredmény mögött mekkora erőfeszítés, munka áll. Egy fejezet számol be a Szőnyi uti uszodában edzőként eltöltött évek eseményeiről, majd lányának, Gyarmati Andreának úszópályafutását ismerteti. Hosszan és meggyőzően magyarázza az okokat és körülményeket, melyek eredményeképpen Andrea "csak" egy ezüst- és egy bronzérmet nyert Münchenben. Az utolsó fejezet - Kórházak - azt a győztes csatát ecseteli, amelyek az orvosok folytattak egyik szemének megmentéséért. Az érdekes életutat jó tollal, humorral és öniróniával felelevenítő könyv nemcsak a sportot kedvelő olvasóknak, elsősorban fiataloknak ajánlható.

Roszl%c3%a1n
elérhető
28

Saroo Brierley - Oroszlán
Mi ​történik akkor, ha egyszer csak egy zakatoló vonaton találjuk magunkat, és azt sem tudjuk, merre robogunk? Ha nem emlékszünk a kisváros nevére, ahonnan elindultunk? Mi lesz velünk, ha Kalkuttába keveredünk, és a múltunkról semmiféle információnk nincs? Szárú, az ötéves indiai kisfiú egy szerencsétlen véletlen folytán India egyik legveszélyesebb városába kerül. Volt otthona, most nincs semmije. Mit várhat az emberektől, az érzéketlen tömegtől? Vajon túl lehet élni azokat a megpróbáltatásokat, amelyek elé az élet állítja őt? Hogy juthat el egy kisfiú Indiából Ausztráliába? Képes lesz új életet kezdeni? Találkozhat még valaha az édesanyjával? Megtudhatja egyáltalán, hol élte le élete első öt évét? Vajon ki lehet az igazi oroszlán? Az Oroszlán Saroo Brierley valós története a kitartásról, az önfeláldozásról és a hitről. A könyv alapján készült a többszörös díjnyertes film Nicole Kidman, Rooney Mara és Dev Patel főszereplésével.

Catherine Millet - Catherine ​M. szexuális élete
Az ​ismert francia művészettörténész, Catherine Millet arra vállalkozott, hogy elbeszéli saját szexuális életét. Méghozzá zavarba ejtő nyíltsággal és egyértelműséggel. A Catherine M . szexuális élete minden idők egyik legmerészebb és legmegdöbbentőbb könyve, az erotikus irodalom unikális darabja. Ha Freud olvasta volna C. M. könyvét, egész koncepcióját sutba dobta volna a női szexualitásról. Catherine M.-nek számtalan alkalmi partnere mellett vannak állandó társai (akikkel csoportos szexet és mindenféle egyebet is űz), azonban a nagybetűs Szerelem mint olyan soha fel sem merül lehetőségként kapcsolataiban. Szeret a férfiaknak örömet szerezni és szeret maga is örömet kapni tőlük. Ennek különféle módjait számtalan történetben örökíti meg, miközban mindent a nevén nevez. Szexuális fantáziálásairól, maszturbációi során szerzett részletes és alapos megfigyeléseiről is beszámol. És ezenközben nem közönséges, sokkal inkább tárgyilagos. Catherine M. szexuális életéből tanulni is lehet. Nem szexuális fogásokat, hanem a partnerhez, a másik emberhez való elfogulatlan és - bármily szokatlan is egy erotikus munkával kapcsolatban ezt kiemelni, de - tiszteletteljes viszonyulást. Akiben a gyöpös előítéleteknél és fülledt tabuknál nagyobb a kíváncsiság a lehető és létező emberi dolgok iránt, az nagy élvezettel fogja olvasni ezt a könyvet.

Kásás Tamás - M. Kiss Csaba - Kása
Kásás ​Tamás: A meccsek utáni, kötelező interjúkon kívül mindig kerültem a nyilvánosságot. Most kivételt tettem. Ez egy brutálisan őszinte könyv. Felszabadítóan vidám és kegyetlenül tragikus egyszerre. Hősies és botladozó. Elegánsan könnyed és súlyosan alapos. A kötet nemcsak a vízilabdáról, érmekről, sztorikról szól, hanem valóban rólam. M. Kiss Csaba: Ezt a könyvet nem Tamásról, hanem Tamással írtam. Nem szimpla interjúkötet. Én ugyan kérdeztem, ő meg beszélt napokon, heteken, hónapokon át, de aztán csavartunk a dolgon. Megpróbáltam beleélni magam az életébe, és úgy megírni a könyvet, mintha én lennék ő. „Így elsőre ez nem is olyan rossz kis élet!” – vélekedett Tamás, amikor elolvasta. Szerintem se. Mindketten büszkék lehetünk rá.

A. M. Vaszilevszkij - A ​vezérkar élén
Vaszilevszkij ​marsall életútjának ismertetésével kezdi emlékiratát, amely az olvasót végigvezeti egy közel három évtizedes úton: a cári hadsereg tisztjének első világháborús éveitől a Vörös Hadsereg vezérkari főnökének igen felelős posztjáig. Közben az olvasó megismer szinte mindenkit, aki a szovjet katonai életben kimagasló egyéniség volt, és találkozik mindazokkal a problémákkal, amelyet a szovjet államnak meg kellett oldania, hogy az országot és fegyveres erőit felkészítse a német fasizmussal való élethalálharcra. Ebből a lüktető és eseményekben gazdag időszakból a szerző kiemeli az egyik legvitatottabb problémát: a harmincas évek végén folytatott szovjet katonapolitikát. Bírálja mindazokat, akik bűnös felkészületlenségről, elavult katonai szabályzatokról, téves irányú politikai nevelőmunkáról írnak és beszélnek az objektív körülmények kellő ismerete vagy elemzése nélkül Tartalmilag és irodalmilag egyaránt érdekes és értékes részek azok, amelyekben Vaszilevszkij marsall bemutatja a szovjet katonai vezetők, Sztálin, Vorosilov, Zsukov, Rokoszovszij, Malinovszkij, Tyimosenko, Tolbuhin - mindmegannyi nálunk is jól ismert személyiség - mindennapos munkáját, gondjait, emberi tulajdonságait. Mindebből nagyon is világosan áll előttünk a kép: ezek a hadvezérek nem csak térképek fölé hajló "elméleti" irányítók, színes zászlócskákat rakosgató "lángelmék" voltak, hanem a háború gondjából, bajából igen nagy részt vállaló, éjt nappallá tevő küzdő-dolgozó emberek.

Kaffka Margit - Színek ​és évek
A ​Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője - sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

Beke Kata - Istennek ​furcsa ízlése van
"Istennek ​furcsa ízlése van. Minél kellemetlenebb valami, annál üdvösebb; s minden gyanússá válik, ami örömet ad. A katolikus erkölcstan tehát egyre szűkebb területre szorul vissza. Napjainkban gyakorlatilag azzal a kérdéssel foglalkozik a legsűrűbben, ahol bőségesen arathat, lévén a boldogság az emberi nyomorúság legfőbb forrása, amelynek lényege nem, legföljebb körülményei változnak: a szexualitással. Annyira, hogy az erkölcs szót az európai gyakorlat szinte lefoglalta a szexuális szféra számára. Világnézeti csavargásom éveiben olvastam valahol, hogy egy az USA-ban kiadott, népszerű katolikus erkölcstan negyven-egynéhány oldalából harminc-egynéhány foglalkozik a szexuális erkölccsel. Jellemző arány. Az ember azonban természetének megfelelően szereti a világot, és utál szenvedni." "A mai huszonévesek csak csodálkozni tudnak azon, hogy a mi nemzedékünk sem a szerelmet, sem a barátságot nem tudta politikamentesen elképzelni. Még a Duna-parti kéz a kézben andalgások sem estek meg politikai vagy világnézeti véleménycserék, viták nélkül. Hiszen úgy nőttünk föl kisgyermekből kamasszá, kamaszból fiatallá, hogy vélemények és erők csaptak össze körülöttünk, tarka árnyalatokra bomolva, személyben képviseltetve: szakadatlanul figyelnünk kellett és úgy keresnünk a magunk véleményét."

Lady_20l
elérhető
11

Romain Gary - Lady ​L.
Lady ​L., az előkelő angol arisztokrata hölgy, ódon kastélya csodálatos termeiben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A díszes családi összejövetelt váratlan esemény zavarja meg: közlik a bájos és akaratos francia származású Lady L.-lel, hogy ötezer holdas parkja szélén álló kerti házát le kell bontani, mert az állam kisajátítja ezt a területet. Lady L. felháborodva tiltakozik ellene, majd karon fogja hűséges rajongóját, a híres "Koszorús Költőt", és lassan sétálgatva a házacska felé, bevallja neki ellenkezése okait és rugóit. A vallomás - az egykori párizsi kurtizán izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő élettörténete - nemcsak az angol királyi ház "Koszorús Költőjét" döbbenti meg, hanem az egész álszenteskedő és erkölcseire oly büszke, sznob angol uralkodóosztályt. A haladó szellemű Goncourt-díjas író finoman kötekedő, kritikusan csipkelődő regényéből film készült Sophia Loren főszereplésével.

Okut
elérhető
44

Szabó Magda - Ókút
Hajdani ​házunk udvarán számtalan apró kavics tarkállott egy sarokban. Ha esett, felfénylettek a kövecskék, amelyek mi mások lehettek volna, mint drágakövek, mentem volna minden zivatar után kincset gyűjteni, csakhogy tilos volt. Apám, anyám elmondta, a kert kavicsos sarkában valamikor ókút volt, amelyet réges-rég betemettek már, mégsem szabad megközelíteni, mert az ókutak álnokok, a föld bármikor megnyílhat a ráhágó alatt, s már zuhan is: behörpöli a mélység. Nehéz fogadalom volt, de álltam, megígértem, hogy kerülöm a sarkot. Én nem rettegtem az ókúttól, hanem vágytam belé, azt gondoltam, csodálatosabb élmény aligha lehet a lassú süllyedésnél, a látható kutak varázsa is vonzott, hát még az ilyen láthatatlané, amelynek bármi lehet a fenekén. Bármi, esetleg önmagam, én állok odalenn, a törpekirály aranyrudat kalapál, én meg ránevetek saját magamra. Persze nem szegtem meg a szavamat, mintha már akkor tudtam volna, amit csak mostanában értek meg, hogy az én szüleim egész életükben mindig megpróbáltak megvédeni engem valami általuk sem ismert, de születésemtől gyanított veszedelemtől, s megpróbálták előre kiszabni leendő útjaimat, nagyjából úgy, mint egy középkori térképész, aki tisztázatlan földrajzi helyzetű országokban busafejű, nem megbízható jelleműnek ábrázolt gyíkszerű figuráknak a térképre festésével iparkodtak jelezni: itt esetleg sárkánnyal találkozik az utazó. Apám már nem érte meg, míg főfoglalkozású író lehettem, anyám igen, de akkorra már tudta, nemhogy egy fogadalom, semmi sem tudja majd életveszélyes pályámon semlegesíteni az alkotót munkára kényszerítő és kitalálhatatlan szakmai helyzetbe hozó vágyat, hogy elmondja mindenkinek, amiről úgy érzi, tilos hallgatnia. Mikor ezeket a sorokat írom, már senkim nem él, akinek szava megállíthatna, maga az ókút sincs, új épület alapozása tüntette el. Pályámat hivatalosan 1945-ben kezdtem a Magyarok-ban megjelent első, komolyan vehető verssel. Ott állok a szakma ókútja fenekén, senki szeretete nem szól rám, holott a hajdani intelem nem volt balgaság, az alkotás ókútjában bármi történhetik az alkotóval. Bármi. De persze mindegy, hogyne volna mindegy. Sem apám, sem anyám, aki retteghetne, utolsó családtagomat, Konstantint, a macskát, aki az írógépem mellé gömbölyödve kilenc termékeny éven át figyelte, mit kopognak a billentyűk, tegnap váltotta meg kivédhetetlen szenvedésétől a kegyes altatás. Akár táncolhatok is az ókút tetején, nem riasztok meg vele senkit, mert nincs is senkim, csak a mindent megőrző emléke a gyermekkor abszolút biztonságának, a háznak, ahol nem volt határvonal valóság és látomás között, ahol két elvetélt író házasságából megszülettem, felnőttem és megpróbáltam rögzíteni életem első tíz esztendejének irreálisan gyönyörű, boldogítóan abszurd szereplőgárdáját, színpadképét és kulisszáit.

Nógrádi György - 40 ​év alatt a Föld körül
Az ​elmúlt negyven évben többször bejártam a világot. Hatszor voltam Kínában, Amerikában, Európában Finnország és Albánia kivételével valamennyi államban jó néhányszor megfordultam. Húszéves koromtól idegenvezető voltam, főleg Jugoszláviában. Átutaztam Károlyvároson (Karlovac), amikor lőtték, és nyaraltam olyan luxusszállodában, melyben a háború miatt mindössze három család pihent. Megszámlálhatatlan előadást tartottam itthon és külföldön. Barátaim lettek a kilencvenes évek ismert európai vezetői, katonái, politikusai. Az érdekes találkozásokról, az úti élményekről, életem fontosabb döntéseiről, eseményeiről szól ez a könyv, és azokról az emberekről, akikkel valahol, valamikor együtt dolgoztam vagy összetalálkoztam. Amikor nekikezdtem emlékeim leírásának, el kellett döntenem: biztonságpolitika-elméletet vagy sztorikat szeretnék-e írni? Az utóbbiak mellett döntöttem. Remélem, jó döntés volt.

Matt Haig - Miért ​érdemes életben maradni?
A ​huszonnégy éves Matt Haig világa egyik pillanatról a másikra összeomlott. Egyszerűen nem látta, hogyan tudna tovább élni. Ez a könyv annak története, hogyan jutott túl a krízisen, hogyan lett úrrá a betegségen, ami majdnem tönkretette, és hogyan tanult meg újra élni. A Miért érdemes életben maradni? nem csupán egy memoár, hanem megható, vicces és örömteli vizsgálata annak, hogyan éljünk jobban, szeressünk jobban, és hozzuk ki a legtöbbet az életből és önmagunkból. Matt Haig (1975) angol író, újságíró, számos díjnyertes felnőtt- és ifjúsági regény szerzője. Könyvei közel harminc nyelven olvashatók. Feleségével és két gyermekével Yorkban él. „Utálom a depressziót. Félek tőle. Sőt, rettegek. Ugyanakkor a depresszió tett azzá, aki vagyok. És ha nekem ez az élet érzésének ára, akkor ezt az árat kell megfizetnem. Elégedett vagyok pusztán azzal, hogy vagyok.” Egy bonyolult, érzékeny témát hoz ki a sötétből a fénybe. - MICHAEL PALIN Lenyűgöző. Bölcs, vicces, pozitív és megváltó erejű. - JOANNE HARRIS WATSON Matt Haig döbbenetes. - STEPHEN FRY Egy rövid remekmű, ami életeket menthet. - JOANNA LUMLEY Remek olvasmány, és elengedhetetlen a kollektív jólétünkhöz. - JO BRAND Az írásai mindig felvidítanak. - VAL MCDERMID

Kurvaj%c3%b3
elérhető
15

Kárpáti Andor - Kurvajó!
Az ​orgia a modern kor robbanásának, a minden területen való felszabadulásának pillanata. Mindenre kiterjed ez az orgia, a valóságra, az értelemre, a szexualitásra, a kritikára és ellenkritikára, a növekedés válságára. Forognak a rulett-tányérok és lehet, hogy nyerünk Kárpáti Andor regénye a romlás átláthatóságának bizonyítéka. Ez a megrögzött világvándor, orgazmuspilóta, drogfenevad szinte mindent pud arról a negatívumról amelynek furcsa hangjai magasba lendülnek és addig csápolnak amíg meleg pozitívumeső nem hull alá a kívül-belül fénylő magas égből. Mintha száguldó tölgyfa lenne ez a fiú, sokszorosan megpróbálja Isten türelmét, az Öreg végül mindig magkegyelmez neki. A könyvben ágáló Andor maratoni élvező, szenvedő, szemlélődő. Jönnek a lányok-asszonyok, megakad tekintetűk az ázott hajú idegenen és estére már nincsen rajtuk bugyi. És az idegen csal és lop és hazudik...

Irvin D. Yalom - A ​magyar macska átka
„Hat ​lebilincselő mese életről és halálról egy virtuóz terapeuta tollából.” – Kirkus Irvin D. Yalom az emberi lélek feltárásának mestere, a „kétszemélyes terápia” elkötelezett híve, akinek hitvallása, hogy a terapeutának a pácienssel együtt kell fejlődnie és változnia, fenekestül felfordítja elképzeléseinket a páciens–terapeuta viszonyról. Ezúttal hat, részint saját klinikai tapasztalataiból merített, részint fiktív történetet írt, melyekben aprólékos részletességgel, magabiztos nyelvi kifejezőerővel mutatja be szereplőit, egykori pácienseit, akik nemcsak a terapeuta álmaiba és gondolataiba fészkelik be magukat, de az olvasó számára is emlékezetesek maradnak. Miközben Yalom betekintést enged a terapeuta szívének és elméjének legmélyebb bugyraiba, arra hívja fel a figyelmet, hogy törékeny és egyedi kapcsolataink végtelen lehetőségek tárházai, megváltozni, önmagunkat jobban megismerni és megérteni pedig soha nem késő.

Dezséry András - Szabadítsatok ​meg az emlékeimtől!
„…Soha ​nem hagytam abba az írást, bármilyen módon kerestem meg mindennapi kenyeremet. Magyar nyelven írtam. Az ausztrál társadalomban a magyar nyelv a hetedik helyen szerepel. Soha nem hagytam abba az olvasást. Sokszor hangosan olvastam föl magamnak, nehogy elfelejtsem anyanyelvemet. Az angolt idegen kiejtéssel beszélem. Úgy érzem azonban, Ausztráliát elfogadhatom anélkül, hogy fel kellene adnom magamat. Ausztráliában írtam és kiadtam magyar nyelvű könyveket, de öntudatosan vallom, nem angolul, hanem anyanyelvemen írok. Azokat az érzéseket és reményeket írtam meg, amelyek a hozzám hasonló bevándorlók érzései és reményei. Ha ezt sikeresen teljesítettem, nemhiába alkottam, nemhiába éltem. Nem tartom valószínűnek, hogy az én Ausztráliában született gyermekeim valaha is méltányolni fogják tevékenységemet.”

Sue_klebold__napsugaram
elérhető
15

Sue Klebold - Napsugaram
"Nem ​múlik el nap úgy, hogy ne töltene el mérhetetlen bűntudat - számtalan dolog miatt, amit nem tettem meg Dylanért... Gyakran gondolok az én origamizó Napsugaramra... Szerettem egy csésze teával leülni mellé, és nézni, ahogy jár a keze, mint a motolla, és egy papírlapból békát, medvét, ollós rákot varázsol. Mindig ámultam, hogy pár hajtástól teljesen átváltozik a sima papír, és új jelentést kap. És csak csodáltam a kész művet, a bonyolult hajtások számomra megfejthetetlen, kiismerhetetlen rendszerét. Columbine után valami nagyon hasonlót éreztem. Ki-be fordítgattam, amit tudni véltem magamról, a fiamról, a családomról, és hol rémmé változott a fiú, hol a rém vissza fiúvá." Sue Klebold annak a középiskolás fiúnak az édesanyja, aki másodmagával gyilkolt 1999. április 20-án a Columbine Gimnáziumban. Ez volt az első iskolai mészárlás, mely megrendítette a világot. Előtte Sue "csak" egy átlagos kertvárosi anyuka volt, az elmúlt tizenöt évben viszont kizárólag azzal foglalkozott, hogy megértse, mi vezethetett a szörnyűséghez, választ keresett arra, hogy a családnak mekkora felelőssége volt abban, ami történt. Nem bénította meg a gyász és a bűntudat, sőt szenvedélyes és céltudatos aktivista lett. Ezzel a könyvvel sem az a célja, hogy mentséget találjon a saját felelősségére, hanem hogy segítsen nekünk, szülőknek abban, hogy ne követhessük el azokat a hibákat, amelyek az ő tragédiájukhoz vezettek. A könyvből származó szerzői jogdíjbevételek is jótékony célokat szolgálnak: kutatásra és mentális problémákkal foglalkozó szervezetek támogatására fordítják.

Bernard Law Montgomery - Montgomery ​tábornagy emlékiratai
1940 ​nyara... Anglia Dunkerque után nehéz napokat élt át: folyik a légicsata, a német tengeralattjárók egymás után küldik a tengerfenékre a brit gőzösöket és hadihajókat, az expedíciós erők úgyszólván egész felszerelése ottveszett Franciaországban, mindössze annyi maradt, amellyel egy hadosztályt fel lehet szerelni. Erre a hadosztályra, s parancsnokára bízzák annak a partszakasznak a védelmét, ahol a német inváziótól a legjobban lehetett tartani. A hadosztály parancsnoka Montgomery tábornok, egy sokgyermekes anglikán lelkész fia, akinek egy nem előkelő, grófsági ezredből elindulva példátlan szívóssággal sikerült felküzdenie magát a vezérőrnagyi rendfokozatig. És itt kezd felfelé ívelni katonai pályája. Ő is ott volt Franciaországban, egy hadosztályt vezényelt. Levonta a kudarc tanulságait, és példátlan módszerességgel, következetességgel látott munkához. Churchill, a háborús kormány miniszterelnöke megszemlélte a partszakaszt. Tetszettek neki az ott látottak, a parancsnok is megnyerte rokonszenvét Montgomery ezután egyre nagyobb feladatokat kapott az ország védelmének megszervezésében. Amikor mozgásba jött a Közel-Kelet, Rommel Afrika-hadteste sorozatos csapásokat mért az angol 8. hadseregre és a Nílus deltáját fenyegette, Montgomery addigi sikerei alapján kinevezik a már-már visszavonulni készülő 8. hadsereg parancsnokává. És Anglia nem csalódott a tábornokban. Az alameini győzelem, amelyet Churchill az első világháború cambrai csatájához hasonlított, véget vetett az angolok kudarcsorozatának, és szertefoszlatta Rommel legyőzhetetlenségének mítoszát. "Húzzátok meg a harangokat! A 8. hadsereg előrenyomul." - táviratozta Alexander tábornok, a közel-keleti főparancsnok Churchillnek 1942. november 6-án. Elhárult a Nílus deltáját fenyegető veszély, megkezdődött az ellenség üldözése és megsemmisítése. A baszk sapkát viselő tábornokot, akit akkor már mindenki csak "Monty"-nak nevez, szárnyra kapja a hír. Az egész ország tekintete az alameini győzőre irányul, aki megfordította a hadiszerencsét. A győzelem után rövid látogatást tesz otthonában. Büszke örömmel veszi tudomásul, hogy az emberek felismerik és üdvözlik. Hosszú, kemény munkával, törekvéssel teli út vezetett El-Alameinig, Szicíliáig és Berlinig, és végül a birodalmi vezérkari főnökségig. De ezt mondja el maga a szerző, beszéljen emberi és katonai erényeiről, gyarlóságairól, az életút sikereiről és tévedéseiről, és nem utolsósorban a harci cselekményekről. Emlékirataiból egy nem mindennapi embert ismerünk meg, aki erőfeszítéseivel hozzájárult a közös ellenség, a hitleri Németország felett aratott győzelemhez és Európa felszabadításához a fasiszta zsarnokság alól.

Ellen DeGeneres - Szórakozol ​velem?!
Sok ​élmény ért az elmúlt évek során, és sok olyan tapasztalatra tettem szert, melyet szívesen megosztanék a kedves olvasókkal. Szóval, ha van egy perced, dőlj kényelmesen hátra és élvezd mindazt, amit ebben a könyvben összehordtam. Remélem, a könyv végén az lesz az érzésed, hogy minden követ megmozgattam, minden ajtót kinyitottam, minden ablakot betörtem és minden szőnyeget kiporszívóztam. Sőt még zongoráztam is szóval, kezdhetünk? Ellen DeGeneres humorista, bestseller író, az egyik legnépszerűbb amerikai műsorvezető, Oscar-díj-átadó házigazda és számtalan közönségdíj büszke tulajdonosa, akinek egyetlen nem titkolt célja van ezzel a könyvvel (és úgy általában a tevékenységével), hogy Téged szórakoztasson. Engedd meg hát neki! Örülök, hogy úgy döntöttél, belenézel a könyvembe. Tudod, ez az hely, ahol a szerzők ismert emberektől idéznek arról, hogy milyen nagyszerű ez a könyv. De én ezt nem igazán szeretem. Olcsó trükknek tartom, ami csak arra jó, hogy bepalizza az embereket. Nem hiszek benne. Te ennél úgyis okosabb vagy, és szebb úgysem dőlnél be. Nagyon tetszik a blúzod jól megy a könyvemhez! ELLEN DEGENERES Imádom, ahogy fogod ezt a könyvet. Látszik, hogy erre születtél Vedd meg és el se engedd! ELLEN DEGENERES Tudod, mi tetszik nekem a legjobban benned? Az, hogy így egymásra találtunk. Na meg a szemed! ELLEN DEGENERES Te vagy a legkedvesebb olvasóm! Minden idők abszolút kedvence. De psszt... meg ne mondd a többieknek! ELLEN DEGENERES De lássuk, mit mondanak mások! DeGeneres imádnivalóan egyedi megközelítésben beszél mindenről. Bármi legyen is a téma: a kelkáposztától a divatbemutatókig vagy Jézusig, az biztos, hogy rajongani fogsz érte! PEOPLE MAGAZIN DeGeneres könnyed, olvasmányos stílusa a régi és az új olvasóknak egyaránt a kedvence lesz! PUBLISHER WEEKLY Egy rajongó sem fog csalódni! A szerzőnek különleges képessége van az abszurd belső monológok ütős megjelenítésére, hetet-havat összehord DeGeneres összetéveszthetetlen bölcsessége és szókimondása egy pillanatra sem lankad. KISKUS REVIEW

636472
elérhető
65

Kati Marton - Párizs
A ​magyar származású amerikai újságíró Kati Marton új könyve műfaja szerint memoár, angol alcíme szerint „love story”, valójában szerelmi vallomás, szerelmeinek története. Fordulatokban gazdag életének szinte minden fontos eseménye Párizshoz kötődik: itt járt egyetemre 1968-ban, itt szövődött romantikus kapcsolata első nagy szerelmével, gyermekei apjával, Peter Jenningsszel, a közismert amerikai tévés újságíróval, válása után itt alakult barátsága mély és tartós szerelemmé későbbi férjével, Richard Holbrooke amerikai diplomatával. Holbrooke halála után ebben a számára egyszerre idegen és varázslatosan otthonos városban küzd a veszteség fájdalmával és keresi a veszteség utáni élet lehetőségét. Regényszerűen izgalmas könyve megejtően személyes korrajz, a ma már történelminek minősülő események sűrűjében élő újságíró, író és diplomatafeleség hiteles „tudósítása” diáklázadásról, háborúkról, ismert és kevésbé ismert közszereplőkről, a világpolitika hétköznapjairól.

Kollekciók