Ajax-loader

'cigányság' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_56491
Könnyező ​fák Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Könnyező ​fák
Kötetünk ​először gyűjti egybe magyar írók cigányságról szóló novelláit. A történetek többnyire vidámak és gyászosak, szellemesek és izgalmasak, de leginkább igazak és emberiek, megjelenítik az évszázadok óta velünk élő cigányság karakterét, megelevenítik változatos életformáit, megfogalmazzák a magyar ember hozzájuk fűződő viszonyát. A szerzők között találjuk: Ady Endrét, Bíró Lajost, Bródy Sándort, Csáth Gézát, Füst Milánt, Gárdonyi Gézát, Heltai Jenőt, Hunyady Sándort, Kosztolányi Dezsőt, Krúdy Gyulát, Mándy Ivánt, Móricz Zsigmondot, Szini Gyulát, Szomory Dezsőt, Tamási Áront.

Kertész Imre - Sorstalanság
"Fokozatosan ​egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Lakatos Menyhért - Füstös ​képek
A ​Füstös képek a magyar irodalom gyöngyszeme, amely hozzávetõlegesen 30 országban jelent meg. A Füstös képek ma is aktuális, mert olyan történelmi hiteleséggel bír, amely szinte dokumentum hiteleséggel tárja elénk a cigányok életét. Elementáris erõvel, drámai feszültséggel jeleníti meg a romák mindennapi küzdelmét: az éhséggel, a szegénységgel, a hideggel, az emberi gyûlölettel, még egymás között is, mert az életben maradásért való mindennapi harc a gyûlölet pestiséig terjesztette.

Bari Károly - Az ​erdő anyja
Bari ​Károlynak ez a kötete a magyarországi és erdélyi cigány törzsek epikájának legérdekesebb darabjait tartalmazza; tündérmeséket, hiedelemtörténeteket, eredetmondákat, tenyérjóslási és kártyavetési formulákat, köszöntőket, könyörgéseket. Az 1985-ben kiadónknál megjelent Tűzpiros kígyócska c. kötettel ellentétben - amely elsősorban verses alkotásokat közöl - túlnyomórészt a prózai műfajokból válogat. Ezek a markánsan sajátos vonásokat mutató epikus hagyományok az európai folklór egyik legizgalmasabb, de eddig csak részleteiben feltárt területére viszik el az olvasót, és - a gyűjtő-fordító, vagyis a szóbeliségből írásbeliséget létrehozó szerző szándékának megfelelően - hozzájárulnak a cigányság hiteles szellemi-lelki arculatának a megrajzolásához. A könyvet cigány ékszerekről, amulettekről, ősi varázslási eljárások eszközeiről készült fényképek és a szerző színes festményei illusztrálják.

Dalia László - A ​cigánytábor nem az égbe megy
Bogdán ​László az utóbbi évtizedek legnépszerűbb cigány vezetője volt Magyarországon, pedig csak a faluját, Cserdit irányította. Sokan benne bíztak, hogy a több évszázados nyomorból képes kirántani a magyar cigányságot. Gyerekkorában maga is éhezett, miközben egy piros Ferrariról álmodott. Ezért is lett piros a Cserdi hűtőház, a C1, amely az ország és Európa első cigányüzeme lett volna, s megkoronázhatta volna, amit Bogdán polgármester a falujában teremtett, a Cserdi csodát. Dalia László könyve egy karizmatikus cigányember kálváriáját írja le és megpróbál választ keresni az utolsó tragikus lépésére is.

Bárdosi Attila - Csak ​egy cigány, csak egy disszidens
Aki ​egy bulvárstílusú könyvet remél kezében tartani, az valószínű, csalódni fog. Nem talál benne voyeurisztikus szenzációkkal fűszerezett „hálószobatitkokat“, nem bizonyított összeesküvéselméleteket, sztereotípiákat kiszolgáló történeteket. Helyettük a szerző olyan gondolataival találkozhat, amik mélyebbre vezetnek. Oda, ahova a vegetálás szintjén "lézengő" sohasem juthat el, hogy ezzel segítsen megérteni azokat az összefüggéseket, amik mindannyiunk – legyen az fehér vagy színesbőrű magyar – hétköznapjait szinte észrevétlenül és sokszor befolyásolhatatlanul meghatározzák. Két rendhagyó és alapjaiban eltérő élet epizódjait ismerhetjük meg, amik az idő tengelyén rövid ideig ugyan, de annál intenzívebben összekapcsolódtak egymással, hogy utána ismét szétváljanak. Egy a régi rendszerben még bűnösnek számító disszidens és egy az új rendszerben is sokszor bűnösnek tartott cigány barátságáról és gondolatairól szól, akik szerettek volna valamit a hétköznapon megváltoztatni, hiszen mindenkit a saját tettei minősítenek. A kérdésre, hogy miért kellett ennek egyikük számára tragédiába fulladnia, a válasz ott rejtőzik a sorok között. Befejezetlen mondatok, amik hátramaradnak abban a reményben, hogy az olvasót gondolkodásra késztetik, és talán a végén azonosulni tud majd azzal a kérdéssel: vajon meddig akarjuk még ezt így, egymást gyűlölve tovább folytatni, és keressük a zsákutca rossz végén a kiutat? És ez a kérdés mindenkinek szól: feketének, fehérnek, barnának és sárgának is, mert a szürke minden árnyalatában megtalálható az összes többi szín minden árnyalata.

Paulo Coelho - A ​portobellói boszorkány
Athena ​- eredeti nevén Sherine Khalil - egy erdélyi cigányasszony szerelemgyereke, akit az árvaházból egy tehetős és befolyásos libanoni házaspár fogad örökbe három hónapos korában. Hamar kiderül, hogy különleges képességekkel van megáldva: jelenéseket él át, nagy történelmi, politikai eseményeket lát előre. Fordulatos, élményekben és meglepetésekben gazdag életútja során a legkülönbözőbb helyszínekre, munkahelyekre és emberi kapcsolatokba kerül.

Kalapos Éva - Kéz ​a kézben
A ​sorozat harmadik részében Flóra és barátai ismét olyan helyzetekkel találják szembe magukat, amilyenekkel még sosem találkoztak. Végre megtörik a jég, és Flóráéknál talán lassan helyreáll a családi béke, ezzel párhuzamosan azonban a lány magánélete egyre zűrösebbé válik. Flóra és Dani barátsága tovább mélyül, és fény derül arra, kik és miért zaklatják a fiút. Vajon hogy reagál a D.A.C. ebben a helyzetben? És mit tegyen Flóra, ha közben ő maga is egyre jobban összezavarodik a saját érzéseivel kapcsolatban? A hosszú, közös balatoni nyaralás alatt, tisztázódnak a dolgok vagy még jobban összekuszálódik minden? Születnek-e új szerelmek, lesznek-e nagy szakítások, hogyan alakul a társaság élete? Tarts te is Flórával, Zsanival és a többiekkel, és légy részese a D.A.C. 3. fergeteges nyári kalandjainak!

Mario Escobar - Auschwitzi ​bölcsődal
A ​regény egy német ápolónő igaz történetén alapul, akit öt gyermekével és férjével hurcoltak Auschwitz Birkenauba. Helene Hanemann árja németnek számított, így rá nem vonatkoztak a faji törvények, férje azonban cigány származású volt - egyébként hegedűművész -, így ő és a gyerekek is a náci faji törvények hatálya alá tartoztak. Amikor a Gestapó tisztjei megjelentek a lakásukon, hogy elvigyék a családot, Helenére nem terjedt ki a deportálási parancs. Maradhatott volna, de ő családjával tartva, önfeláldozó módon osztozott sorsukban. Megérkezve a birkenaui táborba, rögtön szembesültek a kíméletlen körülményekkel, a midennapi élet-halál küzdelemmel. Egy napon azonban új orvos érkezett Auschwitzba, Josef Mengele, akinek az a különös ötlete támadt, hogy létesítsenek óvodát és kisiskolát a táborban, s ennek Helene legyen a vezetője. Ez a nem mindennapi vállalkozás határozta meg aztán a Hanemann család sorsát. Az angol nyelvterületen nagy sikernek örvendő könyv - melynek kiadási jogait további tíz ország vette meg - izgalmasan meséli el e megrázó történetet, amely az emberi hősiesség gyönyörű példája, és amelyben a tragédiák mellett a remény is felcsillan.

Heather Morris - Az ​auschwitzi tetováló
Ifjúsági ​kiadás vitaindító kérdésekkel, történelmi kronológiával, fényképekkel kiegészítve A holokausztról számos könyv született, ám ez a történet minden szempontból különleges. Senki sem számított rá, hogy az "auschwitzi tetováló", aki annyi évtizeden át hallgatott, egyszer csak előáll vele. Lale Sokolov volt az a fogoly, aki a lágerbe érkezőket megjelölte az alkarjukon egy számsorral. Rab volt, akár a többiek, de munkája felruházta bizonyos kiváltságokkal, amelyeket a saját és mások túlélése érdekében használt fel. Szinte mindenütt járt a táborban, saját szemével látta a rablás és megsemmisítés teljes futószalagját. De a története mégsem a borzalmak leltárja. Itt, ebben a földi pokolban lett szerelmes, itt talált rá arra a nőre, akit mindig keresett: Gitára. Lale megfogadta, hogy túl fogja élni, akármi vár is rá, és mindent megtesz azért, hogy Gita is túlélje. "Büszke vagyok rá, hogy Lale története most ebben a tizenévesek számára kiegészített kiadásban is megjelenik. Hiszen ti, fiatalok vagytok a jövő. A ti feladatotok tanulni a múltból, hogy ez a tragédia soha ne ismétlődhessen meg." Heather Morris

6706963_5
Meseország ​mindenkié Ismeretlen szerző
19

Ismeretlen szerző - Meseország ​mindenkié
A ​tizenhét kortárs szerző friss meseátiratai a különféle marginalizált csoportokhoz tartozó szereplőikkel azokat is megszólítják, akik nehezebben találják a helyüket a világban. Megerősítenek abban, hogy bár nem vagyunk egyformák és különböző utakat járunk be, de ha megérkezünk, a kapu mindannyiunk előtt nyitva áll. „Az ember varázslatos isteni kreatúra, a szivárvány színeinek sokféleségével és a szabadság felelősségével megajándékozva. A legfőbb feladatunk, hogy megtanuljuk elfogadni egymást. Nem lehet elég korán kezdeni a gyakorlását. Erre valók a mesék, gyerekeknek és felnőtteknek.” (Bódis Kriszta, író, pszichológus, dokumentumfilmes) „Ennek a mesekönyvnek minden gyerekszobában ott van a helye, ahol fontos a világ sokszínűségének megértése, ahol a gyerekek körül nincsenek tabuk, s ahova a szülők úgy lépnek be, hogy tudják, a gyerekükön keresztül nemcsak a jövőt formálhatják, hanem a jelent is.” (Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő)

Tábori Zoltán - Cigány ​rulett
2008-2009-ben ​a cigánygyilkosságok tettesei úgy látogattak el a szegénység gócpontjaira, hogy igazán körül se néztek: jöttek, láttak, lőttek. A megbüntetendő falvakat átgondoltan választották ki, de a házat már nem. Amit Molotov-koktéljaikkal és puskáikkal műveltek, olyan volt, mint valamiféle morbid "cigány rulett": ér, akit ér. Közvetlenül a merényletek után - akadtak köztük "kakukktojások" is - sokféle helyszínrajz készült rendőrségi és újságírói eszközökkel, de csak kevés hatolt a konfliktusok mélyére, a szomszédságba, a házfalak mögé, hogy igazán árnyalt képet mutasson fel. Mint a kötetbe foglalt tizenegy, szépirodalmi igényű riport, melyek korhű ábrázolásában még benne van a rejtély.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Covers_77165
Megismerés ​és elfogadás Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Megismerés ​és elfogadás
Ez ​a megközelítésében és a tárgyalt módszerek szempontjából is újszerű kötet a kisebbségben élő gyerekek oktatásának nehézségeire és lehetőségeire hívja fel a figyelmet. A három nagyobb egységre tagolódó könyvben jól megfér egymás mellett a pszichológus, a szociológus, az elméleti és a gyakorló pedagógus vagy akár az irodalomtörténész írása is. Az első részben olyan általános pedagógia problémákat járnak körbe a szerzők, mint például az értékek, az erkölcsi nevelés vagy a multikulturális nevelés kihívásai napjainkban. A második rész a hátrányos helyzet, a kirekesztés, az óvoda és a család kapcsolatát és az ebből leszűrhető pedagógiai következtetéseket fejtegeti. A harmadik egység kifejezetten romológiával, a cigány emberekkel kapcsolatos társadalmi- és pedagógiai kérdésekkel foglalkozik.

Majgull Axelsson - Nem ​vagyok Miriam
Majgull ​Axelsson, az egyik legnagyobb hatású svéd írónő megrázó regénye az identitásról, a kirekesztettségről és sötét titkokról mesél. A történet a háborús Európában és a mai Svédországban játszódik. Miriam cigány lány, aki zsidó névvel, zsidó identitással kerül a koncentrációs táborból Svédországba, egész életében eltitkolja valódi származását, hiszen fél, hogy elüldöznék az országból. Minden éjjel kísérti a múlt, nem tud szabadulni az emlékeitől. Ám a nyolcvanötödik születésnapján végre fény derül a gyötrő titokra, amelyet egy életen át őrzött. Majd hetven év múltán Miriam a láger kapujában áll... Képek villannak föl előtte: a rabok szürke arca, a kenyérlopás, botozás a börtönblokkban, snájdig SS-tisztek, akasztások, Mengele mosolya és a krematórium örökké füstölgő kéménye. Béke van. Miriam mégsem boldog. Végre eljött a szabadság pillanata. Szabad vagyok... És ezt hogyan éljem túl?

Covers_99752
elérhető
6

Prosper Mérimée - Carmen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Halász Margit - Éneklő ​folyó
"Én ​tényleg csak egy szórakoztató, mesés-legendás Tisza-parti szerelmi történetet szerettem volna írni, amolyan édesnemes hungarikummal fűszerezett Júlia-füzetet. De a történet felénél a szereplőim olyan makacsul és elszántan kezdtek rohanni a szakadék felé, hogy elállt a lélegzetem. Mit tehettem hát? Loholtam utánuk, és próbáltam őket jobb belátásra bírni. Természetesen nem hallgattak rám, így a regény végére nekem is az arcomra fagyott a vigyor." (Halász Margit) A kötet különdíjas az Irodalmi Jelen regénypályázatán.

Holdosi József - Glóriás ​/ Dac
Holdosi ​József kisregényeinek színhelye azonos: egy dunántúli falu, a szegénysor világa és a grófi kastély környéke a harmincas-negyvenes években. Innen indul el két - nagyon is ellentétes jellemű - fiatalember hőse, hogy megtalálják a boldogulást, egy más minőségű életformát, mint amit gyermekkorukban éltek. A cigányzenész család legkisebb fia, a tizenhat éves korában némává nyomorított Máté a megaláztatások, a számkivetettség elől menekül ki a faluból. Vándorútra indul, keresi az emberséges, szép életet - sikertelenül, hisz mindenütt csak kudarcok, csalódások érik, mert nem talál közösséget, amelyik tartósan befogadná. S amikor végképp kilátástalannak érzi, fellázad, - ám ez a lázadás csak sietteti tragédiájának végkifejletét. A Dac hősének, a szamaras vízhordó fiának egyetlen apai öröksége a gőg, a mindenkitől különbözőség tudata, amelyhez féktelen hatalomvágy párosul. A hatalom megszerzéséért, majd birtoklásáért az eszközökben nem válogatva, mindent megtesz: sorra elárulja, megalázza a néki alárendelt embereket, de karrierje csúcsán - a gróf titkáraként - család és barátok nélkül végleg magára maradva ő is tragikus véget ér. Holdosi József mindkét regényben a nyers valóságot, az élet realitásait mitikus képsorokkal, az álmok és a legendák világának motívumaival ötvözi, ugyanakkor pszichológiailag hiteles, átütő erejű jellemrajzot ad hőseiről.

Lakatos Menyhért - Akik ​élni akartak
A ​Füstös képek, az első magyar cigányregény szerzője azt firtatja könyvében hogy az utóbbi évtizedekben végbement társadalmi változásokból "mennyi az igaz" - a cigányokra nézve., Másképpen mondva: kedvezőbbre fordult-e a cigányság helyzete. A választ szokatlan, mégis jelképpé növő történettel keresi meg Lakatos Menyhért. Egy cigánytelep a maga keserves erőfeszítése árán, minden "külső" segítség nélkül téglagyárat hoz létre, mely megszabadítaná a nyomorúságos cigánysorstól, és kiválthatná az évszázadok óta tartó elszigeteltségből. Az üzemből azonban kiforgatja a helyi termelőszövetkezet, kiforgatja a gyanakvás,az előítélet és a féltékenység. Ebből a kifejletből derül ki: "mennyi is igaz" az említett változásokból. Mégis a kudarc ellenére, valamilyen átalakulás kezdődött el a telep életében. Ha anyagi és életforma-természetű hasznot nem is húztak a téglakészítésből a telep lakói, olyat azonban, amelynek erkölcsi és magatartásbeli értéke van, igen: ugyanis a munka, mondhatni: a teremtő cselekvés segítette őket abban hogy szabaduljanak némileg a régestelen-régen természetükké rögződött babonáktól, rossz szokásoktól és vonásoktól, és eljussanak addig a belátásig, miszerint vissza lehet ugyan álmodni olyannak a világot mint amilyen a múltban volt , "de úgy élni benne, mint akkor, már nem lehet."

Covers_36077
Nomád ​katona Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Nomád ​katona
"A ​helységnévtárakból ma már kezdenek kikopni a Cigánytelep elnevezésű falu- és városrészek, de a cigányok megmaradtak, itt élnek közöttünk, itt élnek velünk több mint ötszáz éve." Irodalmunkban először és szükségszerűen az érdekeset, különöset kereső romantika fedezte fel a cigányságot. Ez a romantikus szemlélet tévhitként máig él az olvasóban, holott Adyval kezdve a század legkitűnőbb írói nagyon hűen, realista módon, a társadalom részeként mély humanitással szólnak cigány hőseikről. Ezt a hagyományt a felszabadulás utáni magyar próza legjoobbjai is folytatják. "A mi gyűjteményünk igazi irodalmat nyújt: újabb adalék az ember küzdelmeiről, az emberről, aki történetesen cigány, és ilyesformán egy kicsit mégiscsak külön sorsa van."

Szirtesi Zoltán - Tégy ​Te is egészségedért
A ​roma származású író, körzeti orvos több mint 30 éve ténykedik az átlag civilizáció alatt élő cigányok és nem cigányok között. Mostani könyvével segítséget kíván nyújtani új, egészséges életmód kialakítására neveléssel és felvilágosítással.

Jókai Mór - A ​cigánybáró
Hogyan ​lesz a bácskai földesúr fiából a cigányok bárója, hogyan találja meg az apja által elrejtett mérhetetlen kincsen kívül a boldogságot is egy gyönyörű török lány oldalán? - ezt meséli el Jókai ebben a kisregényében, amelyet a belőle készült operett tett világhírűvé.

A. Mitta - J. Dunszkij - V. Frid - Ragyogj, ​ragyogj csillagom
"A ​kerek tonettszéken egy revolver és egy zsebkendő hevert. A szék tágas és komor, szürke boltozatú pince sarkában állt A három másik sarokban, ugyanilyen székeken, három tiszt ült. szemük bekötve, mindegyik revolvert tartott kezében. A pince közepén Forműtőm állt csüggedt fejjel és elveszetten. - Te vagy a kakukk, mi meg a vadászok - magyarázta neki a törzs kapitány. - Kakukkolsz, mi meg a hangod felé lövünk. Minden tárban három töltény van. Ha megmaradsz, kutya szerencséd van! -Nem marad meg - mondta nyomatékkal a sarokból egyfehér kaukázusi köpenyes tiszt. A törzskapitány odament a szabad székhez, bekötötte szemét a zsebkendővel, és fölvette a revolvert. - Uraim, kezdjük. Forműtőm csak állt középen, nem tudta rászánni magát, hogy megmozduljon. Négy halál meredt rá a revolvercsövek üres szemével. - Ne rontsd el a játékunkat! - rivallt rá mérgesen a törzs kapitány. - Kakukk vagy, hát kakukkolj!... Ha hallgatsz, leveszem a kötést a szememről, és falhoz váglak, mint egy kutyakölyköt! - Ka-kukk! - szólalt meg rekedten Forműtőm. - Bum! Bum! Bum! Bum! - feleltek rá négyfelől a revolverek."

Nemere István - Lassan ​múlik az éj
A ​szerző ebben a regényében különleges megoldást talál a cigány kérdés problémáira. A megoldás: szerelem. Bernát, a középkorú építész egy fiatal cigánylányt fogad otthonába házvezetőnőnek. Börtönből szabadul a nő cigány férje, és bosszút akar állni mindkettőjükön...

Kibédi Varga Sándor - A ​tizenöt éves gerilla
Cigány ​vagy. Na jó, félcigány. Milyen érzés, amikor nap mint nap a saját tanáraid szembesítenek ezzel? Milyen a villamoson a beszólásokat hallgatni? Milyen, amikor az etnikai hovatartozás bemocskolja, megöli a szerelmed? Minden kamasz lázadó. Kiss Virág Santál is az. Ám neki komoly oka van a háborgásra. Cigányként, pontosabban félcigányként folyamatosan megkülönböztetik, megalázzák. Az okos, ambiciózus, önbizalommal felvértezett Virág nem törődik bele, hogy a világ olyan, amilyen. Pontosan tudja, hogy nem a bőrszín dönti el, ki milyen ember. Kíméletlen gerillaháborúba kezd.

Brenda Joyce - Vándor ​szívek
Kevés ​olyan művelt, szép fiatal hölgy él Londonban, mint Arielle de Warenne. Ám ha tapasztalt nő lenne, messziről elkerülné Emilian St Xavier vikomtot, aki ugyan gazdag és vonzó, de veszélyes és bosszúvágyó is. Anyja révén a férfinak cigány vér folyik az ereiben, s egy napon úgy dönt, hogy gyökereit kutatva csatlakozik egy vándorkaravánhoz. Arielle-t igaz szerelem fűzi hozzá, csakhogy amikor Emilian társául szegődik, az élete tragikus irányt vesz. Sok időnek kell eltelnie, mire a sorsuk jóra fordulhat…

Hajnal Mária - Cseppek ​és csillagok
"Nem ​gondolnám, hogy író lennék. Csak egy nő, aki rendszerbe szedte az élményeit, és mérleget készített" - vallja Hajnal Mária, e kötet szerzője. A sorait olvasván mégis úgy érezzük, helyettünk ír, gondolatai a mi töprengéseinknek adnak új irányt. Megtanít minket arra is, hogy nem maga a cél a fontos, hiszen annak csak az addig megtett út ad értelmet, amelyen "cseppek" és "csillagok", bánatok és örömök, sikerek és kudarcok között kell egyensúlyoznunk. Írásának egyéni ízt kölcsönöz roma identitásélménye, amelynek köszönhetően tanulságos módon oszlatja el a sorstársaival kapcsolatosan rögzült homályt: "Nagyon komoly zavar van az emberek fejében rólunk. [...]Mindig mindenkinek van egy osztálytársa, egy szomszédja, egy barátja, egy munkatársa..., aki roma volt, s ők bőszen hangoztatják, hogy a fehérek között is vannak szemét emberek, az ő ismerősük viszont szorgalmas volt, és tiszta. Elképzelésük nincs, mennyire sablonosak és bántók és szánalmasak ezek a szavak." Kliséktől mentes, megragadóan őszinte könyvében Hajnal Mária nemcsak minket késztet arra, hogy mérleget vonjunk - ő is ezt teszi. Mit is kívánhatnánk? Talán, hogy értő olvasók kísérjék figyelemmel rögös útját...

Sabrina Jeffries - Csalfa ​csábító
A ​gazdag és pimasz Lady Zoe Keane-t kételyek gyötrik a származását illetően. Elhatározza, hogy mielőtt feleségül menne kiszemelt jövendőbelijéhez, utánajár a gyökereinek. A tét pedig nem kevés: az, hogy megtudja, valóban jogot formálhat-e az Olivier grófnője címre, vagy sem. Úgy dönt, a környék legjobb nyomozóit, A herceg embereiként elhíresült irodát keresi meg a feladattal. Tristan Bonnaud-nak, a nyomozóiroda egyik emberének jut a megbízatás – ő azonban bármire hajlandó lenne, hogy ne kelljen együtt nyomoznia a minden lében kanál Lady Zoéval. A kényszer szülte együttműködésben, a múlt sötét titkainak kifürkészése közben a két fiatal mind közelebb kerül egymáshoz, és a szenvedély megélése közepette nem is sejtik, hogy a végső titok, amely leleplezésre vár, miként változtatja meg az életüket. Sabrina Jeffries sorozatának, A herceg embereinek harmadik részében ismét rengeteg izgalom, szenvedély és humor várja a romantikus regények kedvelőit.

Covers_109461
elérhető
3

Nemere István - Cigányok
Kik ​vannak csapdában? Csak a cigányok, vagy a magyarok is? Mit lehet tenni a rémisztő szegénység ellen? Valóban nem szeretnek dolgozni, vagy csak nem találnak munkát? Miért nincs igazi roma értelmiség? A szerző nem kíméli egyik oldalt sem, alaposan megkapják tőle a magukét a magyarok és a cigányok egyaránt.

Cserti Csapó Tibor - A ​cigány népesség a gazdasági-társadalmi térszerkezetben
Cserti ​Csapó Tibor a PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének docense, több évtizede foglalkozik a magyarországi cigányság társadalmi helyzetének kutatásával. 2003-ban szerzett doktori fokozatot a pécsi Földtudományi Doktoriskolában társadalom-földrajzi témában, majd 2010-ben habilitált a Neveléstudományi Doktori Iskolában a neveléstudományok területén. Ahogy azt egyik lektora megfogalmazza: a szerző „mint tanár és mint kutató is kettős identitású. Egyfelől beágyazódott a regionális földrajzi közösségbe, másfelől pedig nevet szerzett magának a romológia oktatásában és művelésében … egyik a másikra hat, kiegészítve és elmélyítve egymást.” A szerző komplex látásmódját jellemzi, hogy úgy ír a hazai cigányság társadalmi jellemzőiről, hogy miközben kiragad és elemez egy-egy területet – a demográfiai helyzet, az iskolázottság, a munkaerő-piac problematikája, az életkörülmények alakulása, stb. – rámutat az azok közötti összefüggésekre, oksági viszonyokra. Nem csak a cigányokról tudunk meg többet, de ezeket az ismereteket a magyar társadalom és gazdaság fejlődésébe helyezi. S nem csak a jelennel foglalkozik, de történetiségében láttatja a probléma gyökereit, s ahol kell a jövőbe is tekint prognosztizál. A könyvet ajánljuk a téma iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek, de hasznos tananyaga lehet a romológia kurzusokon túl a szociológia, szociális munka szakok hallgatóinak és a tanárjelölteknek is.

Kácsor Zsolt - Nem ​leszek áldozat
Első ​rendű vádlott: K. Árpád, a dobos.Másod rendű vádlott: K. István, a balhés. Harmad rendű vádlott: P. Zsolt, a fanatikus. Negyed rendű vádlott: Cs. István, a Csontrabló. Ki ez a négy ember? Erre a kérdésre azok is nehezen tudnak válaszolni, akik gyerekkoruk úta ismerték őket. A romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság vádlottjai egyszerű, hétköznapi emberek – voltak. Egészen addig, míg fegyvert ragadtak, s éjszakánként embereket gyilkoltak hidegvérrel. Miért tették? Ebből a riportkönyvből kiderül, hogy brutális cselekedeteikre jelentős mértékben magyarázatot ad a rasszista szélsőjobboldali sajtó cigányok ellen folytatott uszítása, valamint a Magyar Gárda 2007-es megalakítása „a magyarság fizikai, lelki és szellemi önvédelmére”. A Gárda a megalakulása után négy hónappal hívta föl magára az ország közvéleményét, amikor a Pest megyei Tatárszentgyörgyön felvonuást rendezteka "cigánybűnözés" ellen. A tatárszentgyörgyi megmozdulás megerősítette az akkor már gyilkolni kész K. Árpádot és K. Istvánt, hogy nem késlekedhetnek tovább, s a fegyvertelen, emiatt számukra komolytalan Magyar Gárda helyett a saját kezükbe kell venni „a magyarság fizikai, lelki és szellemi önvédelmét”. Megtették, s ebbe hat ártatlan ember halt bele. Riportkönyvében a szerző a saját kutatásain kívül fölhasználta a ciganyvadaszat-per.blog.hu, a romagyilkossagok.blog.hu és a pestisracok.hu egyes anyagait, továbbá idézett a Népszabadságból, a Népszavából és a Magyar Nemzetből.

Krímy Tímea - Minősített ​eset
Cigány ​fiatalokat gyanúsít a rendőrség egy európai tisztviselő brutális agyonverésével, de az ügy iránt feltűnően érdeklődő államtitkárnak is útjában lehetett az áldozat. Dávid Robi, a bukott ügyvéd és Balogh Júlia, a roma jogvédő együtt ered a tettes nyomába. A nyomozást vezető Vékony őrnagyot nem csak az igazság, hanem az azt kideríteni igyekvő fiatal nő is érdekelni kezdi. Robi pedig önmagát veti oda csalétekül, hogy a korrupt államtitkár horogra akadjon.

Kollekciók