Ajax-loader

'india' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Yves Gandon - Az ​éden nyomában
Yves ​Gandon, ismert francia regényíró, esszéíró, költő és kritikus, a francia Pen Club elnöke, több franci irodalmi díj kitüntetettje. fáradhatatlan utazó, aki bejárta majdnem az egész világot. Létezi-e földi paradicsom - ezt kutatja 1961-ben tett utazása során. Először a Közel-Keletre, Isztambulba jutott el, majd a kisázsiai városok régi civilizációjának nyomait kutatja, meglátogatja Teheránt. Az után India és Burma sajátos, nekünk európaiaknak még mindig titokzatos életviszonyait tárja az olvasó elé. Innen Indonéziába utazik, bejárja Jáva szigetét és a csodaszép Balit. Útja Polinéziába is elvezet, s Ausztrálián keresztül utazik az Egyesült Államokba. San Francisco, Los Angeles, Hollywood, majd Mexikó útjának további állomásai, innen utazik el New Yorkba s a Rockefeller-Center tornyából szemléli a világ legnagyobb városának nyüzsgését. Egy kulturált francia szemével fedezi fel az európai olvasó számára mindazt, ami távoli világrészeken érdekes: a természet szépségeit, régi korok műkincseit, különböző népek néprajzi jellegzetességeit. Gandon úgy írja le élményeit, hogy az olvasó szinte maga előtt látja a festői tájakat, a tárgyak körvonalait, színeit, az emberek arcát. A különböző helyeket más-más szemszögből vizsgálja, így írása változatos, mindvégig lebilincselő olvasmány.

Kalj%c3%a1namalla
elérhető
4

Kaljánamalla - Anangaranga
"Manapság ​divatos az indiai kultúrát "erotikus kultúrának" nevezni. Ez így mindenképpen túlzás, helyesebben azt mondhatjuk, hogy az indek számára a szexualitás nem tartozott sohasem a tabu témák közé, és ez jól tükröződik a hinduizmus ideológiájában, a szépirodalomban, a képzőművészet erotikus témájú alkotásainak sokaságában és nem utolsósoran a hagyományos tudományosságban, amelynek önálló diszciplínája a kámasásztra, a "szerelem tudománya".

Covers_130427
Indiai ​regék és mondák Ismeretlen szerző
elérhető
23

Ismeretlen szerző - Indiai ​regék és mondák
Az ​ókori világ egyik leggazdagabb kultúrája, az indiai, csodálatos mitológiát alakított ki, amelynek számos eleme máig áthatja az indiai emberek gondolatvilágát - elég, ha a világszerte terjedő Krisna-kultúrára utalunk. Nagy Kelet-kutatónk, Baktay Ervin indológus, avatott kézzel válogatta ki ebből a hatalmas és bonyolult anyagból azt, ami az ifjúságot leginkább érdekelheti. A kötet lapjain megelevenednek az óind hitregék istenei, az ősi teremtésmondák és a földre szállt istenek csodálatos hőstettei. Baktay Ervin lendületes, költői átdolgozása megőrzi a regék és mondák eredeti szépségét, és igazi élvezetet nyújt a művelődni és szórakozni vágyó olvasónak.

Harry Sichrovsky - India ​felszárítja könnyeit
Ismert ​nevű osztrák újságíró hosszú éveket töltött Indiában s nemrégiben Bécsből ismét Indiába utazott, hogy a gyarmatból szabad állammá lett Indiát lássa. Régi barátai és az ország új urai szeretettel fogadták, és Sichrovsky megérdemli ezt a szeretetet, mert megértéssel, elmélyülten, körültekintően figyeli ennek a hatalmas országnak az átalakulását és az igazságot kereső krónikás nyíltságával mondja el, mit látni ma a világ népességre második államában. Szerzőnk nemcsak a gazdag turisták szokásos útjait járja, nemcsak a világhírű látványosságokat tekinti meg. Elzarándokol a híres templomokba, de megtekinti az új építkezéseket is, megfordul csodálatos palotákban, de a bajadérok falujában és a rablók birodalmában is. Meglátogatja Nehrut és Ke-ralát, megfordul az indiai mozikban, megfordul Goá-ban és Nepalban, részt vesz a mulatságos holi-ünnepen, és veszélyes kígyókalandot él át egy falusi kunyhóban.

Leslie L. Lawrence - Szádhuk
A ​rémálom Indiában kezdődik (Leslie L. Lawrence-t megbízzák, hogy győződjék meg róla, az élve eltemetett szent ember, szádhu, vajon még nyugszik-e a sírjában), és St. Maartenen folytatódik (vajon ki ölte meg, és egyáltalán megölte-e Barbara del Sol cirkuszának szádhuvá lett művészét), és még a buddhista konferencián sem fejeződik be (vajon ki rabolta el a híres-híthedt vörössüveges szerzeteseket?).Ki fenyegeti Leslie L. Lawrence életét, ki akarja megfejteni a hosszú álom titkát?

Louis Bromfield - Árvíz ​Indiában
Bromfield ​regénye az első szépirodalmi mű, melynek hőse maga India, a legyőzve heverő és lényegében mégis legyőzhetetlen India, roppant arányaival, félelmes természetével, tunyán álmodozó embermillióinak tömegével, amely ha egyszer megrázkódik és ébredezni kezd, ébredése pusztítóbb lesz minden árvíznél, minden földrengésnél. A hatalmas mű egész meséje napok alatt játszódik le. Az árvíz és a földrengés, a tűzvész és a járvány, amely Ranchipur városát elpusztítja, egyszerre oldja meg - halállal vagy új élettel - a fölvetett problémákat. Az árvíz gyorsaságával sodorja el, a földrengés brutalitásával dönti össze európai előítéleteinket. Európának nincs joga, hogy Indiát és a hindukat lenézze. Amire Indiának igazán szüksége van, hogy százados álmából fölébredjen: az csupa olyan emberi tulajdonság, amely nem a bőr színétől függ.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Srí ​Ísopanisad
A ​Sri Isopanisad a száznyolc Upanisad legragyogóbb gyöngyszeme, a személyesség univerzális természetéről szóló alapvető védikus tanításokat foglalja össze.

Dámódaragupta - A ​kerítőnő tanítása
A ​kerítőnő tanítása a kora középkori szanszkrit irodalom egyik gyöngyszeme. Nem más, mint érdekfeszítő történetek fűzések, amelyeket Vikarálá, a híres, öreg kerítőnő mesél el Málatí, azaz Jázminvirág, a fiatal, szépséges, de tapasztalatlan kurtizán okulására. Az elbeszélések hősei kurtizánok, " áldozataik" és a körülöttük lebzselő ingyenélők. Elvétve halálukig hűséges utcalányokról is olvashatunk. A helyenként sikamlós témát a költő, Dámódaragupta, aki egyébként nagy műveltségű és tiszteletben álló miniszter volt, könnyed humorral, nagyfokú eleganciával, mindenféle moralizálás vagy finnyáskodás nélkül képes előadni úgy, hogy az olvasó maga sem érezhet megvetést a kurtizánokkal szemben, és nem sajnálkozik a pórul járt férfiakon. Dámódaragupta remekbe szabott munkája az emberi hamisság szórakoztató komédiája, nem minden pedagógiai cél nélkül.

Arundhati Roy - Az ​Apró Dolgok Istene
Arundhati ​Roy harminchat évesen maradandó regényt alkotott. A siker titka valószínűleg az az egyszerű tény, hogy a könyv remekmű; fülledt érzékiséggel telített, letehetetlen krimi, mely kíméletlen pontosságú képet fest India titokzatos világáról - a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regény egy viszonylag előkelő, kéralai szír keresztény család összeomlását írja le - egy reménytelen szerelem történetét, amely elkerülhetetlen tragédiába torkollik, s mindent és mindenkit magával sodor a pusztulásba. A hősnő, a szépséges Ammu elhagyja részeges férjét, s hazaköltözik családjához, hogy otthon nevelje két gyermekét, a hétéves ikerpárt. Ammu csodálatos anya, akiért rajonganak a gyermekei. Ám vannak olyan pillanatok, amikor titkon fellázad sorsa, a magányra ítélt, önfeláldozó anyuka sorsa ellen, és megszegi a törvényeket, amelyek előírják, hogy kit kell szeretni. És hogyan. És mennyire. A cselekmény körbe-körbe forog a tragédia, a szerelem beteljesülése és az azt követő katasztrófa éjszakája körül: Ráhel és Eszta hol huszonöt év távlatából néznek vissza az eseményekre, hol tehetetlenül sodródnak velük az ismeretlen felé. A megrázó két hét története lassan, csapongva bontakozik ki és éri el a feszültség csúcspontját: a legfontosabb eseményeket az író a könyv utolsó oldalaira sűríti, s addig hagyja, hogy az olvasó izgatottan keringjen a különböző idő- és érzelmi síkok labirintusában.

Donászy Ferenc - Lázadás ​Indiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kamila Shamsie - Istent ​a kőben
Ritkán ​áll módunkban a történelem egy adott szakaszát két ennyire ellentétes nézőpontból szemügyre venni. A nagy háborúban Kajjum a brit hadseregben harcol, de megsebesül, egyik szemét elveszítve hazatér, és az indiai erőszakmentes mozgalom híve lesz. Vivet eleinte csak a régészet és főleg a vonzó Tashin bej érdekli, de ahogy a történet eseményei sűrűsödnek, egyre jobban megérti és képviseli azt a nézetet, hogy egymás kultúráját tisztelni kell, védeni, akár a saját kultúránk ellenében is. A világ éppen attól lesz élhető hely, ha a különbségek nem ellentét forrásai, hanem a közös kincsestár egyformán felbecsülhetetlen darabjai. A történet Törökországban kezdődik az I. világháború előtt, és az indiai Pesavár városába érkezünk meg. Ez a Pesavár, Shamsie városa csupa élet, lüktető szíve a bazár, a "Mesélők utcája", ahol a pastu történelem íródik a gyakran inkább másra figyelő közönség szeme láttára. A történet csúcs- és gócpontja az 1930. április 23-i tömeggyilkosság a Mesélők Bazárjában. Négyszáz embert lőttek agyon, a vértelen és fegyvertelen ellenállás itt vált országos mozgalommá, mikor zavargástól tartva megtagadták a várostól, hogy tisztességgel eltemethesse halottait. Az Istent a kőben magával ragadó történet barátságról és árulásról. Világ körüli utazás elbukott és leigázott birodalmak szívébe, emlékeztető, hogy mindannyiunknak megvan a helyünk a történelem káoszában, és hogy milyen sok minden veszett el, de nem merülhet feledésbe sosem. A huszadik század első felében járunk, de visszanyúlunk a perzsa Dáriosz idejébe, a régészek egy abból a korból fennmaradt, csodálatos fejéket keresnek. Az indiai Kajjum és az angol Viv két szálon futó, össze-összetalálkozó ikertörténete mégsem csak a szépirodalmi igényű forrásmunkák palettáját gazdagítja. Barangolunk Pesavárban, járunk a Mesélők utcáján, hallunk versbe szedett legendás történetet, látjuk a piacot, az írástudók asztalait, a tiltott házak hölgyeit, tanúi leszünk emberi sorsoknak, gyerekek tudásért, nők emberi jogokért folytatott küzdelmének. És annak is, hogyan vonulnak ki az országból a brit katonák az erőszakmentes mozgalom híveinek lemészárlása után. Figyeljük a pakisztáni nemzeti hőst, a határvidék Ghandiját, aki nem akarja, hogy Pakisztán önálló állam legyen, mert fontosabbnak tartja, hogy India egységes maradjon. Érezzük a piac fűszeres illatát, az olajfákkal párbajozó szellőt.

Norbert Frýd - Bábkaraván ​Bandungban jár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudyard Kipling - A ​dzsungel könyve
Az, ​amit most el akarok mondani, még azelőtt történt, hogy Mauglit kitették a szioni farkascsapatból, s hogy bosszút állt Sir Kánon, a tigrisen. Azokban a napokban volt, amikor Balú tanítgatta a Vadon Törvényére. A hatalmas, komoly, öreg barna medvének nagy gyönyörűsége telt gyors eszű tanítványában, mert az ifjú farkasok csak annyit akarnak a Vadon Törvényéből megtanulni, amennyi az ő csapatjukról és törzsükről szól, s elszaladnak, mihelyt a Vadászó Verset el tudják mondani: „Nesztelen láb, sötétben is látó szem; olyan fül, amely a szelet is meghallja odújában; éles fog: ez az ismertetőjele minden testvérünknek, kivéve a sakált, meg a hiénát, akit gyűlölünk." De Mauglinak, az emberkölyöknek sokkal többet kellett tanulnia ennél.

Randé Jenő - A ​gépek forradalma
A ​Képes Történelem sorozat átfogó és szemléletes képet ad a történelem legjelentősebb korszakairól, eseményeiről, embereiről, életkörülményeikről, munkájukról, kultúrájukról. A kötetenként 200-250 fényképet és rajzot tartalmazó sorozat Magyarország és az emberiség történetének állomásait mutatja be az olvasóinak.

Irvin D. Yalom - A ​Schopenhauer-terápia
Julius ​Hertzfeldről, a jó nevű pszichiáterről egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. A férfi rákényszerül, hogy szembenézzen a rideg ténnyel: hamarosan meghal. Ez arra készteti, hogy számvetést készítsen az életéről. Felkeresi egykori, szexfüggő páciensét, Philip Slate-et, akin húsz évvel korábban hiába próbált segíteni. Philip mégis gyógyultnak tekinti magát, felépülését pedig a nagy német filozófus, Arthur Schopenhauer pesszimista tanításainak tulajdonítja. Az érzelmeit kifejezni képtelen, kapcsolatfóbiás férfit Julius meghívja terápiás csoportjába. Csakhogy az idő vészesen fogy. Vajon jut-e még ideje arra, hogy valóban segítsen Philipnek? Sikerül-e megvívniuk egymással a csoport tagjainak szeretetéért és elismeréséért? Talán még nem késő. Gyönyörűen szőtt mese egy pszichoterápiás csoport utolsó évéről, megindító elmélkedés az élet alkonyáról.

Hunyaddobrai Csaba - Távol-keleti ​ízek
Egy ​rendkívüli igényességgel összeállított sorozat egyik kötetét tartja kezében az olvasó. A receptek válogatásánál ügyeltünk arra, hogy változatos - az egyszerűbb illetve a nehezebben elkészíthető - ételek kerüljenek könyvünkbe. Reméljük, a Príma szakács mindenki számára megfelelő bevezetés a főzés örömeibe.

László Erika - Így ​utazunk mi
Mit ​tesz a boldogtalan idegenvezető, ha kedves utas vedel, mint a gödény, ha örökké morog, ha mindig elkésik, ha sírógörcsöt kap, mert szobatársa a lelkébe taposott? Mi történik, ha elvész a beszállókártya, ha ellopják a csoport ellátmányát, ha késnek a buszok, és nem működik a mikrofon? Mit kezd éjféltájt az ajtaján dörömbölő utassal, s hogyan kapja össze magát egy kórházban vagy rendőrségen átvirrasztott éjszaka után? A napló szerzője, aki szakmabeli és nagy gyakorlata van az ilyesmiben, egy távolkeleti társasutazás kacagtatóan derűs vagy bosszantóan lehetetlen, de mindenképpen tanulságos epizódjaiba szövi az úti bonyodalmakat. A szereplők - a részeges és a nagyképű, a tudálékos és a szekánt, a kleptomániás és az örökké késő vállalkozó, gyárigazgató, aggszűz, rámenős némber, szenilis főorvos vagy seftelő videós - személyében az olvasó szomszédaira, kollégáira, uram bocsá', magára ismerhet, és megmosolyoghatja őket vagy kedvére szörnyülködhet rajtuk meg a szervezési malőrökön. És megbizonyosodhat arról, hogy bizony így utazunk mi, a rendszerváltozás után is.

L. V. Saposnyikova - A ​dzsungel ösvényei
Ha ​Indiáról hallunk, a mesés India jelenik meg lelki szemeink előtt. Csodálatosan faragott templomok, különös istenek, mesebeli paloták villannak elénk, vagy esetleg a nagyvárosok nyomorgói, a remek kézművesek, a fürge kereskedők világa. És a kasztrendszerbe merevült világ. Ritkán gondolunk arra, hogy nem egyetlen India van, hanem talán annyi, amennyi szemszögből egy országot nézni lehet. Saposnyikovának köszönhetően egy szinte teljesen ismeretlen Indiával ismerkedünk meg, a hinduizmus kereteibe be nem illeszthető nagyon-nagyon ősi Indiával. Az ősközösségből szinte alig kilépett törzsek világával. Az Univerzum Könyvtár olvasói egy ilyen India-mozaikkal, egy ilyen részlettel megismerkedhettek már a "Kék-hegyek törzsének titkai" c. kötetben, amely a todák világába, Nilgiri-hegyei közé vezette el az olvasókat. Most újabb utazásra hívjuk önöket a remek szovjet néprajzkutató avatott vezetésével. Ez alkalommal Kerala és Orissza állam őserdeibe, ahol a matriachátus fokát szinte még meg sem haladt törzsek élnek, és vívják élethalálharcukat a létüket fenyegető modern világgal, és természetesen a zord természeti erőkkel is. A szerző, aki együtt él és együtt érez hőseivel, közel hozza hozzánk a mannanokat, a kadarokat, mudugarokat, bondókat, khondokat és gadabákat. Megismerjük mindennapi életüket, hiedelmeiket, legendáikat, isteneiket, világnézetüket és nem kevésbé érdekes egyéni sorsukat is. Egy-egy ember sorsát részletesebben is bemutatja, s ezen át még jobban megérthetjük, hogy ez a soha nem látott India, ez a nagyon ősi világ milyen gondokkal küzd, és hogy a modern India milyen erőfeszítésekkel próbálja pusztulásukat feltartóztatni. Szimbolikusan azt is mondhatnánk, hogy a "Természet Vöröskönyvéhez" hasonlóan ezeket a népeket az "Emberiség Vöröskönyvébe" kellett bejegyezni. Ajánljuk mindenkinek, aki szeret utazni, távoli világokat megismerni, aki szereti a bátor és erős, becsületes embereket.

Covers_42429
elérhető
13

Széchenyi Zsigmond - Năhar
India ​- az ellentétek, a szörnyű nyomor és mérhetetlen gazdagság, utcai koldusok és maharadzsák, városban élő szent tehenek és emberevő tigrisek Indiája, a Taj Mahal, márványpaloták és dzsungelek Indiája - ide visz el legkiválóbb vadászírónk útinaplója, a Năhar. Az a gyanakvó aggodalom, mellyel a vadász útnak indul, hogy az afrikai magányos táborok vadonbéli éjszakái után meglátogassa a különös, alig kiismerhető Indiát, eleinte mintha igazolódna: a tigrisek a maharadzsák erdeiben vannak, s ők vendégeiket nem engedik vadász módra, majdnem egyenlő esélyekkel szembeszállni a nagy macskákkal, hanem sokszorosan biztosítva életüket, magaslesekhez, megrendezett hajtásokkal terelik feléjük a vadat; de azután egy magányos dzsungelbeli táborban felhangzik a nagyúr, Năhar éjszakai bődülése, s a vadász mégis megtalálja azt, amiért érdemes volt Indiába jönnie: a vadászélményt és a vadászhangulatot. És nemcsak a tigrist találja meg, hanem az indiai dzsungel többi vadját, a párducot, a gaurt, chitalt. S két vadászat közt meglesi India életének egy-egy pompázó vagy szomorú pillanatát, hátra-hátra tekint a történelembe, hogy megértse és megértesse ezt a könnyeden, éles vonalakkal rajzolt izgalmas és bonyolult jelent.

Louis Bromfield - Éjszaka ​Bombayben
Kalandorok, ​gazdagok és számkivetettek gyűlnek össze a Távol-Kelet milliós metropolisában - ezernyi színes emberi sors kavarog a 20. század eleji Bombayben. Maharadzsák, nagyvilági nők, kereskedelmi vállalkozók és misszionáriusok társaságában érkezik Bill Wainwright a fényűző Tádzs Mahal Szállodába. A saját sorsa elől menekülő amerikai milliomosra váratlan találkozás vár a hotel bárjában: viszontlátja volt feleségét, a gyönyörű és szabadelvű Carolt. A már kihűlt vonzalom újra felszikrázik közöttük, de feltűnik a színen egy újabb vonzó férfi. Nehéz választások és önfeláldozó döntések várnak hőseinkre, összekuszálódó viszonyok, melyeknek háttere a lóversenyek, koktél- és pókerpartik csillogó forgataga. Emberi tragédiák, egy elsöprő erejű szerelem és az emberi helytállás méltósága teszik emlékezetes olvasmánnyá Bromfield népszerű, húsz év óta most újra megjelenő regényét.

Varga Domokos - Ős ​napkelet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bhabani Bhattacsarja - Aki ​tigrisen lovagol
Calcutta ​külvárosában egy mezőn hatalmas tömeg gyűlik össze. Az emberek lélegzet-visszafojtva várják a nagy eseményt, az égi csodát, Siva isten megjelenését. Megtörténik-e a csoda? Ki az a tekintélyes külsejű brahman pap, aki a mező közepén álló hatalmas fa alatt buzgón imádkozik? És ki az a gyönyörű leány mellette...? A fordulatos, izgalmas regény a titkok és rejtelmek hazájába, Indiába viszi el az olvasót, s az útleírások pezsgő elevenségével fedezteti fel a hatalmas ország mindennapjait. Maró szatírával gúnyolja ki a kasztrendszer tarthatatlan béklyóit s a babonás vakbuzgóságot.

Covers_107217
elérhető
32

Sarita Mandanna - Tigrisdomb
1878-at ​írunk. Hatvan év után először születik leánygyermek a Nacsimanda családban: a gyönyörű és talpraesett Devit mindenki imádja. A kislány együtt nő fel Devannával, Dél-India buja dzsungelei és gazdag kávéültetvényei között – a kisfiúval szinte elválaszthatatlanná válnak. Devi még gyermek, amikor találkozik Macsuval, a híres tigrisvadásszal. Bár Macsu már felnőtt férfi, a kislány arról álmodik, hogy egy nap feleségül megy a nagy vadászhoz. Ez a szerelem örökre sebet üt Devi és Devanna barátságán, egy olyan tragédia magvait elhintve, amely a következő generációk életét is végérvényesen meghatározza. Az írónő első regénye a gyarmati India mesés világába kalauzol minket, a megkapó történetet nem csak a családregények szerelmeseit ejti rabul.

Sejal Badani - Törött ​szárnyú angyalok
Amikor ​az Indiából Amerikába vándorolt családfőt váratlanul szörnyű baj éri, három leánygyermeke hazatér végső búcsút venni tőle. Szónijá fotósként bejárta a világot, így menekült gyermekkora sötét titkai elől. Trisá számára az amerikai álom – egy jóképű férj és egy kertvárosi otthon – jelentette a menedéket. Marin kőkemény üzletasszonyként igyekszik bosszút állni az őt ért sérelmekért. Édesanyjuk hallgatásba menekül, de a csendben több fájdalom van, mint amennyit megoszt lányaival… Négy nő, négy választás. Mindegyikük máshogy próbálja feldolgozni az őt ért sérelmeket, ám ahogy ismét összejönnek, felszínre törnek az eltemetett emlékek. Az apa továbbra is élet és halál között lebeg. Felesége és lányai imádkoznak, ki a haláláért, ki az életben maradásáért, eközben azonban saját démonaikkal is meg kell küzdeniük… A Törött szárnyú angyalok, akár Jodi Picoult művei, szép és fájdalmas szembenézés a múlttal. Hogyan sérülnek a vérségi kötelékek, és találunk-e megnyugvást, ha a szeretet lángja kihunyt?

Ligeti Vilma - Indiai ​arcképek
Ez ​a kötet a szerző 1971-es, második indiai tanulmányútjának tapasztalatait összegzi, amikor az író elsősorban az indiai falu életével ismerkedett. Különböző dél- és észak-indiai egyetemek, főiskolák szociológiai fakultásainak tanárai és diákjai kíséretében járta a falvakat, beszélgetett parasztokkal, falusi funkcionáriusokkal, benézett parasztházakba, részt vett népünnepélyeken. Korábbi indiai tartózkodása idején szerzett ismeretei és hindi nyelvtudása segítették a közvetlen kapcsolatok teremtésében, a tapasztalatok értékelésében. Hitelesen ábrázolja a földkérdést, a reformok útjában álló akadályok problémáját, a progresszió és a helyi érdekek, előítéletek, kiskirálykodás közti vitát: India ellentétek szabdalta arculatából azt a folyamatot, ahogyan az ősi Indiából születik az új. Életből vett példákon mutatja be a máig is ható és pusztító kasztrendszert, melyet rendeletileg törötltek el néhány évtizede, de évezredes törvényei mélyen gyökereznek az emberek tudatában. Izgalmas portrét fest írástudatlan parasztasszonyokról, egyetemi oktatókról, diáklányokról, foglalkozik az európaitól eltérő házassági szokásokkal, erkölcsökkel; hogyan illeszkednek be a mai életbe a falusi emberek, hogyan egyeztetik össze magukban a hagyományokat a modern követelményekkel. Egy-egy tájat olyan megjelenítő erővel ír le, hogy szinte magunk előtt látjuk a szomjas, kiszáradt földeket monszun előtt, a buja vegetációt eső után, az ünneplő, táncoló parasztok színes forgatagát, vagy a nyomorúságos, szutykos, üres szobát: egy család otthonát. Bőrünkön érezzük a tűrhetetlen forróságot, a mindent elárasztó monszunesőt. Néhány finom megfigyeléssel, hasonlattal hosszú tanulmányoknál pontosabban mutatja be az indiai ember világát. Írását átfűti a szenvedély, India szeretete, a jobbító szándék.

Roszl%c3%a1n
elérhető
27

Saroo Brierley - Oroszlán
Mi ​történik akkor, ha egyszer csak egy zakatoló vonaton találjuk magunkat, és azt sem tudjuk, merre robogunk? Ha nem emlékszünk a kisváros nevére, ahonnan elindultunk? Mi lesz velünk, ha Kalkuttába keveredünk, és a múltunkról semmiféle információnk nincs? Szárú, az ötéves indiai kisfiú egy szerencsétlen véletlen folytán India egyik legveszélyesebb városába kerül. Volt otthona, most nincs semmije. Mit várhat az emberektől, az érzéketlen tömegtől? Vajon túl lehet élni azokat a megpróbáltatásokat, amelyek elé az élet állítja őt? Hogy juthat el egy kisfiú Indiából Ausztráliába? Képes lesz új életet kezdeni? Találkozhat még valaha az édesanyjával? Megtudhatja egyáltalán, hol élte le élete első öt évét? Vajon ki lehet az igazi oroszlán? Az Oroszlán Saroo Brierley valós története a kitartásról, az önfeláldozásról és a hitről. A könyv alapján készült a többszörös díjnyertes film Nicole Kidman, Rooney Mara és Dev Patel főszereplésével.

Salman Rushdie - A ​firenzei varázslónő
Magas, ​ifjú utazó érkezik Akbar udvarába, aki magát "Mogor dell'Amore"-nak, azaz a Szerelem moguljának nevezi, és olyan mesével bódítja az udvar és a város népét, amely megbabonázza hallgatóságát. Az idegen azt állítja, hogy egy elveszett hercegnőnek a fia, aki varázserővel és boszorkányhatalommal bír, s akinek kegyéért üzbég hadurak, a perzsa sah, firenzei szerencselovagok és oszmán hadvezérek küzdöttek. Amikor a varázserejű lány szerelmesével hazatér, a város a lábai előtt hever, de vajon igaz-e Mogor története? És ha igaz, hol rejtőzik a hercegnő? Ha pedig hazugság – egy olyan világban, amelyet a női varázslatok uralnak –, Mogort a vérpad várja... Salman Rushdie, indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimond-ták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak.

Jan Pilát - Mahátma ​Gandhi
"Gandhi ​egyedülálló jelenség a politika történetében. Feltalálta az elnyomott népek szabadságharcának teljesen új, humánus módját" - mondta róla nagy kortárs, Albert Einstein. Rabindranath Tagore pedig így emlékezett: "Élete egyszerű, mint egy gyermek élete, rendíthetetlenül ragaszkodik az igazsághoz, és törhetetlenül szereti az emberiséget." A hindu nép már életében Mahátmának, "nagy léleknek" nevezte India történelmének e nagy alakját. Jan Pilát csehszlovák szerző műve megismerteti a magyar olvasóközönséget Gandhi egyéniségének kialakulásával, sokszor romantikus, de mindig az indiai nép érdekeit szolgáló eszméivel, küzdelmekkel teli, tántoríthatatlan életével. Politikai harcai a reformátor harcai India függetlenségéért, az egyenlőtlenség megszüntetéséért, a gazdasági helyzet javításáért. A könyv érdekes olvasmány, amely értékelést nyújt a nagy harcos célkitűzéseinek és eredményeinek értékeiről és tévedéseiről egyaránt. - A kötet bemutatja Gandhi néhány írását és a kortársak véleményét. - Számos érdekes fénykép gazdagítja Jan Pilát művét.

Paul Scott - A ​préda felosztása
1942-ben ​Indiában, amely akkor brit-indiai tartományok és kisebb-nagyobb fejedelemségek föderációja volt, a Nemzeti Kongresszus a britekkel szemben polgári engedetlenségi kampányt hirdetett, megtagadván a hadban álló Nagy-Britannia katonai támogatását is. A brit törvényhozó és végrehajtó hatalom letartóztatta a Kongresszus vezetőit, megkísérelte elfojtani a tömegmozgalmat, nem sokkal a második világháború után, 1947-ben azonban már gyarmati csapatainak visszavonására kényszerült, s bekövetkezett az ország kettéosztása: megalakították India és Pakisztán domíniumokat. E két évszám kijelölte időkeretben játszódik Paul Scott (1920-1978) regényfolyama, a belőle készült tévésorozat nyomán inkább A korona ékköve címen ismert Rádzs-négyes. Az író, aki a háború alatt maga is Indiában szolgált a hadseregben, hatalmas tablón jeleníti meg az indiai brit uralom végnapjait: a zavargásoktól, politikai, faji és vallási ellentétektől, erőszaktól és testvérgyilkos indulatoktól komor történelmi háttér előtt lenyűgöző emberi színjátékot rendez, amelyben hol fő-, hol mellékszereplőként tűnik fel számtalan emlékezetes figura - a fiatal angol nő, Daphne Manners, a Bibighar-kerti támadás szenvedő alanya; Daphne indiai szerelmese, a hazájában hontalan Hari Kumar, akit többedmagával a lány elleni nemi erőszakkal vádolnak, de politikai okra hivatkozva börtönöznek be, a valódi ok azonban egészen más; Rónáid Merrick, a kerületi rendőrfőnök, majd katona, majd ismét rendőr, aki a legtöbbet tudja az ügyről, s végül borzalmas sorsra jut; Miss Crane és Miss Batchelor, a missziós tanítónők, akiknek India a végzetük; a két Layton lány, Susan és Sarah, meg a család többi tagja, akik egy jellegzetes életforma megtestesítői; az orosz emigráns Bronowsky gróf, akit különös életútja a mirati naváb udvartartásába vezet; Moham-med Ali Kasim, a britbarát muzulmán politikus, akit a britek csuknak börtönbe, és fiai, Sayed és Ahmed, áldozatok mindketten; és még sokan mások. S ahogy a négy önálló kötetben az olykor ismétlődő - de másként, mert mindig más szempontból előadott - epizódokból, a beszélgetésekből, emlékiratokból, levelekből és elmélkedésekből mind több szükségszerű vagy éppen véletlen összefüggésre derül fény, egyre részletesebbé és bonyolultabbá, ugyanakkor mindinkább áttekinthetővé válik az összkép, s megelevenednek a helyszínek és tájak is, India az olvasó számára valóságossá testesül, majd pedig jelképpé lényegül át: olyan teljességgé, amelyhez egy emberi közösség az adott időben - de máig ható módon - önmagát: eszméit, hitét és erkölcseit mérte.

Paul Scott - A ​skorpió napja
1942-ben ​Indiában, amely akkor brit-indiai tartományok és kisebb-nagyobb fejedelemségek föderációja volt, a Nemzeti Kongresszus a britekkel szemben polgári engedetlenségi kampányt hirdetett, megtagadván a hadban álló Nagy-Britannia katonai támogatását is. A brit törvényhozó és végrehajtó hatalom letartóztatta a Kongresszus vezetőit, megkísérelte elfojtani a tömegmozgalmat, nem sokkal a második világháború után, 1947-ben azonban már gyarmati csapatainak visszavonására kényszerült, s bekövetkezett az ország kettéosztása: megalakították India és Pakisztán domíniumokat. E két évszám kijelölte időkeretben játszódik Paul Scott (1920-1978) regényfolyama, a belőle készült tévésorozat nyomán inkább A korona ékköve címen ismert Rádzs-négyes. Az író, aki a háború alatt maga is Indiában szolgált a hadseregben, hatalmas tablón jeleníti meg az indiai brit uralom végnapjait: a zavargásoktól, politikai, faji és vallási ellentétektől, erőszaktól és testvérgyilkos indulatoktól komor történelmi háttér előtt lenyűgöző emberi színjátékot rendez, amelyben hol fő-, hol mellékszereplőként tűnik fel számtalan emlékezetes figura - a fiatal angol nő, Daphne Manners, a Bibighar-kerti támadás szenvedő alanya; Daphne indiai szerelmese, a hazájában hontalan Hari Kumar, akit többedmagával a lány elleni nemi erőszakkal vádolnak, de politikai okra hivatkozva börtönöznek be, a valódi ok azonban egészen más; Rónáid Merrick, a kerületi rendőrfőnök, majd katona, majd ismét rendőr, aki a legtöbbet tudja az ügyről, s végül borzalmas sorsra jut; Miss Crane és Miss Batchelor, a missziós tanítónők, akiknek India a végzetük; a két Layton lány, Susan és Sarah, meg a család többi tagja, akik egy jellegzetes életforma megtestesítői; az orosz emigráns Bronowsky gróf, akit különös életútja a mirati naváb udvartartásába vezet; Moham-med Ali Kasim, a britbarát muzulmán politikus, akit a britek csuknak börtönbe, és fiai, Sayed és Ahmed, áldozatok mindketten; és még sokan mások. S ahogy a négy önálló kötetben az olykor ismétlődő - de másként, mert mindig más szempontból előadott - epizódokból, a beszélgetésekből, emlékiratokból, levelekből és elmélkedésekből mind több szükségszerű vagy éppen véletlen összefüggésre derül fény, egyre részletesebbé és bonyolultabbá, ugyanakkor mindinkább áttekinthetővé válik az összkép, s megelevenednek a helyszínek és tájak is, India az olvasó számára valóságossá testesül, majd pedig jelképpé lényegül át: olyan teljességgé, amelyhez egy emberi közösség az adott időben - de máig ható módon - önmagát: eszméit, hitét és erkölcseit mérte.

Covers_150114
Mahábhárata ​/ Rámájana Ismeretlen szerző
elérhető
10

Ismeretlen szerző - Mahábhárata ​/ Rámájana
Kötetünk ​a két nagy indiai eposz, a Mahábhárata és a Rámájana legszebb epizódjait tartalmazza. Igen változatos anyagot ölel fel: ősi mítoszokat olvashatunk benne istenek és démonok harcáról, jámbor legendákat izzó szentségű remeték iszonyú önsanyargatásáról, kevésbé jámbor történeteket ugyanezeknek a szent remetéknek elcsábításáról, valóságos kis eposzokat hős maharádzsák csatáiról, megindító elbeszéléseket a halálon túl tartó hitvesi hűségről. A Vekerdi József válogatásában és gondozásában kiadásra kerülő szöveget kitűnő műfordítók tolmácsolták, magyar nyelven első ízben a teljes gondolati és formai hűség igényével.

L. V. Saposnyikova - A ​Kék-hegyek törzseinek titkai
India ​déli részén, a kéklő Nilgiri-hegyek között él egy titokzatos nép, a todák. Az európaiak csak alig kétszáz éve tudnak róluk, s csupán néhány száz főt számlálnak, s mégis etnográfusok tucatjai keresték fel őket, vaskos monográfiákat szenteltek ennek az elszigelten élő népnek. Hipotézis hipotézis után dőlt meg, amelyek pedig mind azt igyekeztek felderíteni, hogy kik a todák és honnan jöttek. Ezekre az egyszerű kérdésekre máig sem lehet végleges választ adni, ezt Saposnyikova sem adja meg. Ez a törzs parányi, alig számlál 800 főt. Századunk közepéig, amíg India gyarmat volt, úgy tűnt, hogy könyörtelenül kipusztulásra is ítélt, hiszen a civilizáció erőszakosan tört be életébe, megfosztotta földjétől, élete alapvető pillérétől is, a hatalamas bivalycsordáktól. S amit a todák a gyarmatosító hatalamaktól kaptak, még pusztítóbb volt, vérbaj és alkohol. A szabad India sikerrel fogott neki gyógyításuknak. 1650 körül még erős, gazdag, minden szükségessel rendelekző nép volt, akit Nilgiri többii törzsei a Föld urának ismertek el, mert szerintük: Nilgiribe elsőnek a todák jöttek. A todák nagylelkű urai voltak a földnek, szívesen megosztották földjeiket a jövevényekkel, és ezen az alapon épült ki a kapcsolatuk, amely mindenki számára gyümölcsöző volt, az állattenyésztő toda pásztoroknak csak úgy, mint a földművelő és kézműves kotáknak, badagáknak, sőt még a varázslók törzsének, a kurumbáknak is. Ez azonban már szinte csak a múlt, a gyarmati hatalmak szembefordították a törzseket, nemcsak a todák földhöz való jogát vitatták el (ez is rejlett eredetük lázas kutatása mögött, mert ha sikerül bizonyítani, hogy nem régi jövevények, akkor jogalap születik földjeik elrablásához, és az angol urak "kényesek" voltak a jogalapra). A kötet első részében a remek tollú etnográfusnőm keresztül a todák vallanak magukról, életmódjukról, szokásaikról, hiedelmeikről, legendáikról. Járunk toda házakban, megismerjük a családot, a munkamegosztást, a férfiak és a nők helyzetét, elkísérjük a halott todát utolsó útjára, és a fiatalt a templom elé, ahol a hajnal első sugaránál kapja meg a nevét, és az első intelmet: légy jó, légy nagylelkü. De elmegyünk esküvőre is, ahol a menyasszony egy csapásra három férjet kap. Három pompás fivért. Találkozunk olyan idős todákkal is, akik nemcsak családjukat vesztették el, hanem nemzetségüket is, de olyannal nem találkozhatunk, akit a törzs magára hagyott volna, mert a todák életében sok ezer éves szokások és hgyományok az uralkodók, ezek a javak megosztását és nem felhalmozását parancsolták. A kötet második részébena todák eredetének kérdését igyekszik feltárni a szerző, hatalmas történelmi, etnográfiai, és régészeti anyagra támaszkodva, és természetesen a saját kutatásait is felhasználva. Saját kutatásai köz tartozik egy kirándulás, amelynek az a célja, hogy eljusson Amanodrba, a holtak országába. A toda hagyományok őrzői remekül tudják az odavezető utat, sőt azt is,hogy az út egy-egy szakaszán mi vár az eltávozottra, aki elindul, hogy életét tovább élje az elhunyt rokonai között, egészen addig, amíg térdig nem kopik a lába, mert akkor Jon isten, a holtak ura visszaküldi, hogy újra szülessen. Olvasóink kezébe igen érdekes útikönyvet adunk, amely térben a Nilgiribe visz, időben pedig úgy időszámításunk előtt vagy kétezer esztendőbe, mivel a mai todák tulajdonképpen jelentős változás nélkül azt az életet folytatják, amit Nilgiriben letelepedett őseink alakítottak ki, megérkezésükkor.

Kollekciók