Ajax-loader

'török világ' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_21182
elérhető
0

Győry Dezső - Veronika
A ​Veronika Zrínyi Miklós fővezérségének napjaiban játszódik, de mégsem elsősorban Zrínyi regénye. Győry Dezső felidézi benne a kor hangulatát és a Duna menti török elleni harcok mozzanatait, főtémája azonban a szerelem és az egykori halász-élet. A regény legérdekesebb, legszebben megrajzolt figurái: Kuttyogató Ambrus, a halászmester, Odor Bandi, a laptáros legény és Veronika, Ambrus mester fiának, Menyhértnek a felesége. A vizahalászok tanyáján Veronika körül szinte elektromos a levegő, a fiatalasszonyba beleszeret az apósa is és Odor Bandi is, s Menyhért hirtelen halála után a két vetélytárs ellentéte egyre leplezhetetlenebb lesz. A vetélkedést azonban - ha nem is vetnek neki véget - megzavarják a török elleni harcok, a csendes halásztanya környezete hadszintérré válik, s Veronika választási lehetőségei is megszaporodnak: Iszalag úrfi szép szavakkal és elgondolkoztató igéretekkel akarja megnyerni a fiatalasszonyt, a gvárdián pedig az elsőség jogán szeretné megtartani magának. Végül a halász-vetélytársak szövetséget kötnek, és együtt őrzik Veronikát az "idegenektől". S az utolsó támadáskor, amikor Ambrus élete feláldozásával védi meg a szigetet a törökök ellen, Odor Bandira, legméltóbbnak érzett vetélytársára hagyja Veronikát és minden vagyonát. A regényt a történelmi és a magánélet eseményeinek bonyolult és mégis magától értetődő kölcsönhatása olvasmányossá, izgalmassá, minden tekintetben hitelessé teszi.

Fekete István - A ​koppányi aga testamentuma
Oglu ​aga, a koppányi vár ura párviadalban megöli Babocsai Gáspárt. László, a megölt magyar vitéz fia viadalra hívja ki Oglut. A halálra sebzett török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondozásba. Így kezdődik a romantikus elemekkel átszőtt történet, amely hitelesen mutatja be a fiatal olvasóknak a dunántúli végvári harcok hétköznapjait.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Zrínyi Miklós - Szigeti ​veszedelem
Az ​Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét - Szigeti veszedelem - Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta. Merített a magyar és külföldi történetírók műveiből, a törökellenes harcokat megéneklő délszláv hősi énekekből, a magyar históriás énekek hagyományából, Balassi Bálint és Rimay költészetéből, a reformáció gazdag bibliai és hitvitázó kultúrájából, Pázmány Péter nyelvi vívmányaiból. Vallási érzülete, amely határozottan elvetette, sőt kimondottan károsnak tartotta a vallási türelmetlenséget, mély istenhiten és bibliai kultúrán alapult; mindez egyéni és megrázó módon fonódott össze a költő és politikus hazája iránti elkötelezettségével, korára, „az magyar romlásnak seculumjára" vonatkozó és egyre mélyülő hősi pesszimizmusával, magas rendű erkölcsiségével és személyes végzettudatával. Jelmondata is erre utal: Sors bona, nihil aliud - Jó szerencse, semmi más. Az ember minden dolgán lehet úr: erény, okosság, vagyon, rang, vitézség, hírnév legalább részben tőle függ, de a sors kiszámíthatatlan, szeszélyes, katasztrófával fenyegeti a legkiválóbbakat is.

Makkai László - Bethlen ​Gábor krónikásai
Hogyan ​ítélték meg hazai kortársai a nagy fejedelmet - erről szólnak a soknyelvű és sokvallású Magyarország minden táborából válogatott krónikás szövegek. A kötet csaknem egészében felöleli a Bethlen Gáborról szóló egykorú történetirodalmat, megszólaltat úgyszólván minden véleményt. Nemzetközi látókörű diplomaták igényes emlékirataitól helyi érdekű naplóírók pletykaszintű fecsegéséig, őszinte hívek magasztalásaitól dühös ellenségek rágalmaiig szinte minden színét, hangját feltaláljuk benne az akkori Magyarország szépes skálájú kórusának. De a szeretet és a gyűlölet egyaránt ugyanazt mondja: Bethlen Gábor nemcsak korának, hanem az egész magyar történelemnek egyik legnagyobb és legérdekesebb egyénisége volt.

Nagy László - "Sok ​dolgot próbála Bethlen Gábor..."
"... ​ha a hatalom birtokosa úgy akarta, egyszerű házasságtörésért is halálra lehetett ítéltetni főrangú asszonyokat is. Még inkább meg lehetett ezt tenni, ha a "paráznaság" vérfertőzéssel súlyosbodott. Ezek után joggal felmerül a kérdés: ha az 1614-es periratok tanúsága szreint mind a három főrangú asszony (Török Kata, Ijjfu Kata, Báthory Anna) elkövette a vérfertőző paráznaság bűnét, miért kellett elmarasztalásukkal súlyosbítani?... Vajon Báthory Anna megbűvöle volna a Bethlen kíséretében Kerekeiben időző tanácsosokat, hogy azok úgy lássák, mintha a fejedelem mezítelen ropná a táncot az asszonnyal? - amikor pedig ő a valóságban mondjuk éppen államügyeket intézett azzal a csúnya, vörös hajú Mikó Ferenccel... Vagy talán Báthory Anna - a fejedelem akarata ellenére - ilyen ledér dolgokra késztette volna őt valamiféle boszorkányos varázslattal? De hiszen Bethlen tagadta, hogy fejedelemmé választása óta bármikor is táncolt volna az asszonnyal! Ha ez valóban így igaz, akkor csupán a fejedelmi tanácsuraktól származott ez a híresztelés. Ám ebben az esetben miért az asszony volt a bűnös a hazug hír terjesztéséért?"

Mikszáth Kálmán - A ​két koldusdiák / A beszélő köntös
Az ​1885-ben megjelent A két koldusdiák és az 1889-ben készült A beszélő köntös, újból és újból elolvasva is élmény, a magyar múltba tett kirándulásaink gyönyörködtető kalauza. Mikszáthnak ez a két korai regénye látszólag teljesen romantikus alkotás, történelmi mese. A csodálatos kaftány esete beillene népmesének is, akárcsak a Gyulafehérváron elejtett aranyakból kitalált délceg, idegen királyfi képzelet szülte alakja. A mesés-romantikus elemek mellé azonban vaskosan reális környezet és szinte hétköznapian valóságos, hús-vér szereplők párosulnak. Nyilvánvaló, hogy a két koldusdiák élményei is belejátszanak, A beszélő köntös Kecskemétjének leírásában pedig egy török korabeli magyar város epizódjai elevenednek meg, furcsa városi törvényekkel, izgága papokkal, nehézkezű, de könnyen hevülő lelkületű mesteremberekkel, buja özvegyekkel, csillogó bőrű cigánylányokkal, alacsony ablakú tanácsházzal, amelyen olyan könnyű bekiabálni az igazságot. Ízig-vérig élő, eleven népi világ ez, Mikszáth szeretettel hajol föléje.

Levárdy Ferenc - Pécs ​- Belvárosi plébániatemplom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Dávidkáné ​/ A kürt
Dávidkáné ​ Gárdonyi Géza irói műhelyében szinte egyszerre született a legnépszerűbb magyar történelmi regény, az Egri csillagok és a Dávidkáné. Történészi alapossággal folytatott forráskutatásai során akadt kezébe az 1654-es nagykőrösi boszorkányper irata, mely a kisregény alapjául szolgált. „Hogy az Egri csillagok csataképei mennyire egy tőről fakadtak a Dávidkáné romantikus cselekményével, a XVII. század komor légkörében kivirágzó s minden erőszakkal dacoló szerelem költői szépségű történetével, születési körülményeik rokonsága is bizonyítja. Mert a Dávidkáné színes-eleven részleteiből, csatajeleneteiből terebélyesedett ki Bornemissza Gergely szövevényes élettörténete is, a váratlan helyzetek frappáns tarkaságában" - írja Z. Szalai Sándor. De az 1898-ban íródott kisregény mégsem tekinthető előtanulmánynak, írói „ujjgyakorlatnak". Önálló, öntörvényű mű, melynek különös értéket ad Gárdonyi nyelvének színes gazdagsága, láttató ereje. A kürt 1915-ben, az első világháború második évében írja Gárdonyi A kürt című kisregényét. Mint annyi más művében, itt is az önmagát szentesítő szerelem jogát hirdeti a konzervatív polgári előítéletekkel, egyházi elvárásokkal szemben. A romantikus szerelmi történet hátterében hol erőteljes, hol elhalványuló kontúrokkal rajzolódik ki a magyar kisváros egy sajátos társadalmi rétegének képe. Kisiparosok, vásári kofák, éhbéren tengődő városi kistisztviselők lassú léptű, szegényes álmokkal, torz elfogultságokkal terhelt világa ez - az első világháború távolról idevetülő árnyékában.

Donászy Ferenc - Aranyország ​rejtelmei
Az ​Úr 1525. esztendejében baljós égi jel ejti aggodalomba Buda lakosait. A Nap elsötétül és három sápadt fényű csodatünemény bukkan föl a fakósárga mennybolton. Ijesztő zúgás és süvöltözés támad, mintha ezernyi sárkánykígyó sziszegne odafenn... A vérbe mártott török kardhoz hasonló látomás épp a királyi palota fölött ragyogtatja lángvörös fényét. Rémület lesz úrrá az országon. Szolimán szultán hatalmas sereggel készül Magyarhon ellen, s a pártviszályoktól szaggatott haza nem állhat ellen a pokoli túlerőnek. A rejtélyes tudós, az aranycsinálás titkát kutató mágus és tanítványa is belesodródik az események forgatagába. Árulás, hűség, szerelem, vitézség és álnok fordulat kavarog a lenyűgözően érdekes történetben, a cselekmény szálai egészen Spanyolországig is elvezetnek. Vérfagyasztó tengeri kalandok után Aranyország indiánjai közé is elvetődnek hőseink. Mire Kígyóssi István, a főszereplő hazavergődik Budára, 1529 szeptemberében már János király az úr a szultán oltalma alatt. A bátor fiatalember visszafordul, részt vesz Pizzaro véres perui vállalkozásában, azután sok év múltán, 1542-ben szerelmével, Izabellával együtt Erdély délkeleti részén telepedik le. Ott sikerül megteremtenie az igazi "Aranyországot".

Hegyi Klára - Egy ​világbirodalom végvidékén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jankovich Ferenc - Hulló ​csillagok
Dunántúli ​végeken címmel jelenik meg Jankovich Ferenc Kossuth-díjas írónk három történelmi regényének (Hulló csillagok, 1952; A tél fiai, 1954; Hídégetés, 1960) első együttes kiadása. A nagyszabású történelmi regénytrilógia a törökkori Magyarországot idézi fel: katonai szempontból nézve, megeleveníti a kései magyar lovagkor, a végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit (Thury György, Gyulaffy László, Huszár Péter, Battyáni Ádám, Zrínyi Miklós vezéralakjaival); társadalmi szempontból, a lakosság, a történelmi szegénység mérhetetlen nyomorát és égbekiáltó szenvedéseit; politikai szempontból, az ozmán elnyomatásból az emberies szabadságra, a széttöredezettségből az egység koncepciójára törekvő magyarság történelmi eszményvilágát. A három könyv tulajdonképpeni hőse: a nép... A Dunántúli végeken hármaskönyve tízévi írói és búvárló munka eredménye. Mint kutató, az író egykori kútfők, levéltári feljegyzések, eredeti kortörténeti dokumentumok feltárásával igyekezett a kor lelke mélyéig hatoni, hogy a tárgyi valóság birtokában hitelesen idézze fel történelmünk talán legnagyobb elesettségének idejéből mindazt, ami jellegzetes és tanulságaiban a ma emberére előremutatóan építő. A regényíró viszont a történelmi valóság megkötő keretein belül is érdekesen rendezte el és dolgozta fel anyagát: a történelmi regény sajátos igényei szerint. Ezen a téren Jankovich szakít a hagyományos romantikus módszerrel. Feladatához híven, a realisztikus drámai ábrázolás nehezebb útját választja: azon a területen haladva tovább, ahol a történelmi regény műfajában Kemény Zsigmond és Móricz Zsigmond tették az első útjelző lépéseket. Tudományos és művészi, nyelvi hitelesség, valamint történelmi koncepció jellemzik. A korszerűség levegőjét itt már maga az írói eszközökkel megidézett történelmi valóság sugallja. Olykor Móricz Erdélyéhez, máskor Kemény Zord időjéhez, majd megint Flaubert Salammbójához fűzik rokoni szálak. A Dunántúli végeken a prózaíró Jankovich Ferenc talán legjelentősebb alkotása.

Varga Domokos - Magyarország ​virágzása és romlása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Breszt Borisz - A ​budai portya
Balassi ​Bálintot, az úgyszólván még gyerekember költőt édesapja erős lovaskísérettel Erdélybe küldi, Bekes Gáspár megsegítésére, Báthory István fejedelem ellen. A vitéz kardforgató ifjú két ütközetben is részt vesz, emberei jórészt odavesznek, ő maga pedig a fejedelem fogságába esik. Szokolli Mehmed nagyvezír ekkor ráparancsol Báthoryra, hogy a gyűlölt Balassi család sarját adja ki a szultánnak. Eközben Rónay Katinkát, a gyönyörű végvári kisasszonyt elrabolja az áruló Galkó, a hitehagyott lovas hajdú, s a szerencsétlen leány a kegyetlenségéről hírhedt budai pasának, Szokolli Musztafának a háremébe kerül. Sikerül-e a lengyel királlyá választott Báthorynak elutasítania az isztambuli Porta erőszakos követelését? Sikerül-e Pándy Zsigának, Katinka bátor jegyesének kiszabadítania menyasszonyát a szerájból? Erről szól ez az igen érdekes és tanulságos történelmi regény.

Covers_105772
elérhető
0

Takács Tibor - Dervistánc
Három ​szálból sodortam össze történetemet. Felvonul benne a keresztény nyugat, a Thökölytől elpártolt kurucok, és a törökök világa. Hőseit nem kellett kitalálnom: Marsigli gróf például azért jött Budára hadakozni hogy felkutassa és megmentse a hajdani híres könyvtár esetleg még fellelhető Corvináit. Petneházy Dávid tragikus sorsa végigíveli e regény lapjait, attól kezdve, hogy elhagyja a vesztébe induló Thököly Imrét, egészen addig amíg maga is tehetetlenné válik a császári és papi cselszövéssel szemben. Würtz Menyhért brassói kalmár alakja pedig előző regényemből az "Ezüstkard" történetéből lép újra elénk. Buda 1686.évi felszabadítása új korszakot nyitott a magyar történelemben. A "Dervistánc" lapjain e sors- és korforduló története bontakozik ki.

Mikszáth Kálmán - A ​beszélő köntös
A ​fordulatos, eseményekben gazdag regény főhőse Lestyák Mihály, kecskeméti főbíró, aki olyan tervet eszel ki, mellyel megvédheti szeretett városát, Kecskemétet ellenségeitől. Elsősorban a törököktől, de a portyázó tatároktól, sőt a császári katonaságtól is. Varázserejű köntöst szerez a szultántól... a többit pedig elárulja ez a kis mikszáthi remekmű, amely több iskolában kötelező, vagy ajánlott olvasmány.

Jókai Mór - A ​kétszarvú ember
Úgy, ​ahogy a török által leíratott: lábai, szőrös tehénlábak, hátán összekötött bivalybőr, homlokaiból két hátrahajló szarv nőtt elő, mely vad, ijedelmes tekintetett adott különben oly szelíd arcnak, melynek vonásain e pillanatban még örömöt, még mosolyt, még emberi vágyakat is lehetett látni.

Covers_16871
elérhető
11

Ignácz Rózsa - Orsika
Arról ​a korról szól ez a regény, amikor Magyarország három részre szakadt. Európát elnyeléssel fenyegette a török hódoltatás. A Habsburgok bekebelező tervei a másik oldalról tették bizonytalanná az ország helyzetét. A fiatalság egy része új életformával igyekezett életben tartani magát ebben a nemzeti nyomorúságban. Parasztlegény is literátus emberré vált, több nyelven levelező, titkárkodó, tolmácskodó íródeákok kora ez. Koruk meggyúrta, kemény próbára tette jellemüket, ritka világos és erős fölismerését világosította meg nemzeti hovatartozásuknak. A regénybeli történet a tizenhat esztendős, árva Petheő Orsika alakja köré fonódik. Elszegényedett nemesi kisasszonyka ő, fiú módra él bácsikájánál, a komáromi várparancsnoknál. A regény azt beszéli el: a forrongó korszakban hogyan válik ez az osztályából, nemzetiségéből, vallásából és hazájából egyaránt kiszakadó, szerelemre, barátságra bátor, vívni, lovagolni tudó lány teljes emberré.

Hunyady József - Az ​égig érő vár
Hunyady ​József regénye annak a hősies helytállásnak állít emléket, amellyel 1532-ben - 450 évvel ezelőtt - Jurisich Miklós és a vár védői megakadályozták, hogy a török elfoglalja Kőszeget. Nyitva állt az út Szulejmán előtt Bécsig, de a parányi erődítmény és maroknyi őrsége minden külső segítség nélkül csaknem egy hónapon át fel tudta tartóztatni a hatalmas létszámú és káprázatos felszerelésű török sereget. Hogyan volt ez lehetsége? Csakis úgy - feleli Hunyady József regénye -, hogy az emberi leleményesség és a vezetők személyes példamutatása megsokszorozta a vár védőinek valóságos erejét. A regényben szinte meseként jelenik meg a történelem, mert valóban csodával határos, mesébe illő história az, ahogyan Kőszeg védői a hihetetlent véghez vitték. Előítéletek, önzés, árulás, gyávaság próbálta megbontani a védők sorait, s eközben mégis a Habsburg zsoldban álló katonák, gőgös kőszegi, német ajkú polgárok és szerény, földönfutó magyar parasztok közös akarata, eggyé forrása tudott úrrá lenni a fenyegető túlerőn. Hunyady József nem fél a romantikus fordulatoktól, a nagy érzelmektől. A cselekményes történet minden mozzanatát hazafias pátosz fűti át. Gyengéd szeretettel festi egy szerelmespár egymásra találásának és tragikus végű elszakadásának történetét, mely szorosan egybefonódik a történelmi eseményekkel. Héroszok és aljas gonosztevők, agyafúrt kópék és felmagasztosult női alakok, ördögien kitervelt ármány és önemésztő szenvedély kavarog a regény lapjain, melyet különösen az ifjabb és idősebb olvasók figyelmébe ajánlunk.

Jókai Mór - A ​janicsárok végnapjai
Történelmi ​alakok, megtörtént történelmi események keretében bontakozik ki egy izgalmas, fordulatos kalandregény. A misztikus elemektől se mentes mese a tizenkilencedik század első két évtizedének török birodalmába vezeti az olvasót. A janicsárok - a török hadsereg hírhedt gyalogos testőrsége - a mindenkit rettegésben tartó katonai rend Törökországban. Mahmud szultán a széteső birodalom megújítására készül és ennek feltétele a janicsárokkal való leszámolás. A hírhedt nagyúr, a birodalom jelentős részét kezében tartó janinai Ali pasa méltó ellenfele a szultánnak. Legyőzése és bukása után kerülhet csak sor a janicsárok feletti győzelemre, a megerősödött ország egységének megteremtésére. A történelmi valóság számos romantikus eleme méltán ragadta meg Jókai képzeletét. A keleti birodalom színesen kavargó élete és a véres történelmi események Jókai romantikus meseszövésében és képzeletcsapongásában teljesednek regénnyé. De a mesés, fordulatos történet magja itt is, mint más regényeiben is, a hiteles történelmi esemény, a török világ, a török élet meglepően pontos ismerete.

Lengyel Balázs - A ​török Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Erdély ​aranykora
Jókai ​1851-ben keletkezett történelmi regényében Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarába viszi az olvasót, ahová hol a török szultán követei kopogtatnak be újabb és újabb adókért, hol pedig a váraikból, birtokaikról elűzött magyarország, főurak segítségért. A regény központi hőse Bánfi Dénes, Kolozs, és Doboka megye főispánja, féktelen oligarcha, aki ugyanakkor Erdély önállóságáért harcol. Bánfi áldozatul esik a fejedelmi udvar cselszövésének, s bár a fejedelem megkegyelmez neki, a kegyelemlevél későn érkezik, s legnagyobb ellensége Csáky fejét véteti.

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai
Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Darvas József - A ​törökverő
___Új ​kiadásban jelentetjük meg _A törökverő_-t. A magyar történelmi regények sorában a legelsők, a legismertebbek között tartjuk számon. 1938-ban, a fasizmus előretörésének idején írta Darvas József. Akkor idézte fel a törökverő nagy hadvezér, Hunyadi János alakját, amikor az új veszedelem, a fasizmus térhódítása ellen újból olyan nagy szükség volt minden nemzeti erő összefogására. Hunyadi mert fegyvert adni jobbágyai kezébe a török ellen, nem félt, hogy ellene fordítják, tudta, hogy a jobbágyok nemcsak az ő földbirtokát védik, hanem a maguk életét is és az egész nemzetét is. ___A történelem nagy napjai elevenednek meg a regény lapjain. Husz Jánost Zsigmond császár megégeti, a huszitákat leverik, az elégedetlenség nőttön nő — s közben jön a török, egyre közelebb, elözönléssel fenyegetve nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát is. Ebben a kívül-belül zaklatott, dúlt korszakban nő föl Hunyadi János — a királyi szolgálatban álló zsoldosvezér — a magyar történelem egyik legnagyobb hősévé. Szülőföldjét bemutató szociográfiájával tűnt fel Darvas József, szélesebb körben mégis _A törökverő_ regényével lett ismert író. A nála fiatalabb nemzedékekre főként a felszabadulás napjaiban írt _Város az ingoványon_ című esszéje hatott, a nemzeti felelősség ébresztésével; az 1963-as keletű Részeg eső kétségtelenül az egyik legjobb műve. ___Orosházán született, 1912-ben. Nehéz gyermekkora és ifjúsága mindenhova elkísérő, eszméltető élménye. Korán elveszítette apját, ő pedig sok nélkülözés, szenvedés árán szerezte meg a tanítói oklevelet. ___Szabadverseit 1932-ben a _Szivárvány_, első novelláját 1934-ben a _Szabad Írás_ közölte. Ugyanekkor megjelent regénye, a _Vízkereszttől Szilveszterig_, egy béreslegény megrendítő vallomása, egyben a tiszántúli falu pontos keresztmetszete. Hamarosan baloldali lapok, folyóiratok belső munkatársa Darvas József. Szinte mindegyik regényének és drámájának gyújtópontjába az alulról jött értelmiség dilemmáját állítja. Legtalálóbb megfogalmazása ennek az 1942-ben bemutatott dráma: a _Szakadék_ — tanító főhősével és a szerencsétlenül járt legkedvesebb tanítvánnyal, illetve a máig izgató — szorongató erkölcsi felismeréssel, hogy a nép bizalmát csak az iránta tanúsított hűség révén lehet megnyerni és megtartani, s mindehhez az érzelmi elkötelezettség már kevés.

Sugár István - Bornemissza ​Gergely deák élete
Az ​egri vár legismertebb tisztje és kapitánya, Dobó István mellett, kétségtelenül a tragikus sorsú Bornemissza Gergely deák. Mivel azonban teljesen ismeretlen maradt eddig élete és működése, - úgy hiszem - hogy részben hiányt pótol, de méltán érdeklődésre is számot tarthat a lehetőség keretei között maximális teljességre törekvő életrajza.

Jókai Mór - A ​fehér rózsa
Halil ​Patrona és Gül-Bejáze szerelmének mesés-fordulatos története mögött valódi történelmi eseményei állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani az alaposan elkorhadt szervezetű Törökországot. Ezt a történelmi eseményt idézte föl és színezte ki a hiteles török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok, adatok felhasználásával Jókai, megteremtvén ezt a szép, rövid lélegzetű regényt, amely egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és felemelkedő hőstörténet.

R. Kelényi Angelika - Szulejmán ​és a kolostor rabja
*** ​Titkok és kalandok - úton Szulejmánhoz... *** 1542. az árulás, a cselszövés és az ármány éve volt. Izabella királyné udvarhölgye, Illésházy Anna, születése és tehetsége okán egy századokon átívelő titkos szövetség, a Sorores tagja. Ő maga is áldozatul esik a hatalmi törekvéseknek és az összeesküvéseknek. Egy sötét kolostor áthatolhatatlan falai közt találja magát, elszakítva alig néhány napos gyermekétől. Ha újra látni akarja a kislányát, nem tehet mást, mint teljesíti a Szövetség parancsát. Veszélyes küldetése Törökországba szólítja, a szultán udvarába. Feladata a Sorores titkának védelme. Annát nemcsak veszélyes küldetése terhe, de a kislánya biztonsága is nyomasztja. Ugyanakkor a szíve mélyén reméli, Isten kegyes lesz, és újra találkozhat szerelmével is, gyermeke apjával... R. Kelényi Angelika, a kétszeres Aranykönyv díjra jelölt, Terézanyu-díjas írónő új történelmi kalandregénye ismét bővelkedik izgalmakban és romantikában. Aki ezt a könyvet elolvassa, biztos, hogy a szerzőnő Szulejmán és a magyar udvarhölgy című regényét szeretni fogja.

Nasira Güzelik - Hárem ​és szerelem
1519. ​Rokszolána egy kis lengyel település szülötte, apjából, a helyi paptól szigorú nevelésben részesül. Egy nap a portyázó török seregek kegyetlenül lemészárolják a szeretteit, őt pedig magukkal hurcolják az ismeretlenbe. A vörös hajú, hófehér bőrű, feltűnően szép szűzlányt Isztambulba viszik, egyenesen a szulátn szerájába, hogy kitanulja mindazt, amit egy háremhölgynek tudnia kell. Az Oszmán Birodalom teljes harci készültségben áll, a fiatal és karizmatikus Szulejmán új haditervet eszel ki a magyarok ellen, miközben az egzotikus szépség saját szabadulása reményében elcsavarja az uralkodó fejét. Amire sem a szultán, sem pedig a rabnő nem számít, az a kettőjük között fellobbanó olthatatlan szerelem, ami felperzseli mindazt, ami az útjában áll, és áthág minden törvényt. Udvari intrika, csalás és bosszú, szenvedély és politika - Nasira Güzelik első regénye filmvászonra kívánkozik.

Mór Jókai - The ​Golden Age in Transylvania
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zaymus Gyula - János ​mester
Kimentek ​a törökök az országból. Budán egy építőmester kincseket talál... Házát ismeretlenek fel akarják gyújtani. Elrabolják menyasszonyát az eljegyzéskor... Vajon ki volt a tettes és miért rabolta el? Mi az indítéka? A kincsekre fáj a foga a rablóknak? Fordulatokban gazdag, izgalmas cselekményű regény, melyben az építőmester mindig a becsületességet, igazmondást választja küzdelmei során...

Káldy-Nagy Gyula - Szulejmán
Szulejmán ​szultán, a "Nagy", a "Pompás", a "Törvényhozó", már a kortársak képzeletét is erősen foglalkoztatta, s az érdeklődés személye iránt azóta sem szűnt meg. Sokat írtak nemcsak számos hadjáratáról, a Magyarországra oly súlyos csapást jelentő mohácsi vészről, tovább Buda elestéről, Rodosz elfoglalásáról, Bécs ostromáról, a perzsa hadjáratokról, hanem magánéletéről, Huremhez (Roxolane) fűződő kapcsolatairól, háremének intrikáiról, legidősebb fiának kivégzéséről stb. is. Káldy-Nagy Gyula azonban nemcsak és nem elsősorban Szulejmán személyével foglalkozik, hanem széles körképet rajzol a 16. sz.-i török birodalom gazdasági-politikai viszonyairól, népének életmódjáról, az udvar szervezetéről. Kitűnően megmutatja, hogy az ekkor fénykorát élő oszmán birodalomban hogyan mutatkoznak meg, és hogyan sokasodnak a hanyatlás jelei.

R. Kelényi Angelika - Szulejmán
A ​sorozat és ami mögötte van I. Szulejmán szultán 1494 novemberében született Trabzonban és 1566. szeptember 6-án, Magyarországon, Szigetvár alatt vesztette életét. 1520-tól haláláig az Oszmán Birodalom uralkodójaként hódított. A török nép ikonikus ura a magyar történelmet egy kicsit is ismerő hazánkfiaiból rajongást biztos, hogy soha nem váltott volna ki, ha az egyik kereskedelmi csatorna meg nem vásárolja az uralkodó életéről szóló sorozatot. A 2013 januárjától vetített Szulejmán című török filmsorozat nyomán a szultán negatív megítélése sokat változott, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy - különösen a romantikus lelkületű tévénézők - megkedvelték a Halit Ergenç által alakított Fényességest. A történelmi események, személyek tekintve, hogy tulajdonképpen egy szappanoperáról beszélünk nem minden esetben egyeznek a valósággal, de ezt nem is várhatjuk el, a főcímben meg is jegyzik az alkotók, hogy a mű történelmi ihletésű, ami nem azonos a történelmi hűséggel. R. Kelényi Angelika tisztázza a valós történelmi eseményeket, már csak a saját történelmünk megismerése érdekében is, bár ez a könyv is sokkal inkább egy érdekesség gyűjtemény, semmint tudományos értekezés, a cikkek célja mégis - a szórakoztatás mellett - a félreértések eloszlatása.

Kollekciók