Ajax-loader

'szerb' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Emir Kusturica - Hogy ​jövök én a képbe?
Olyan ​film aratott győzelmet, ami a Semmiből érkezett, és amit egy Senki rendezett. Ezután csak egy szűkszavú beszámoló következett a Dolly Bellről. Afféle gyarmatosító stílusú viccelődés, nem volt mögötte igazi rossz szándék, leszámítva a tényt, hogy gyarmatosító volt. 1981 körül ez volt a nyugati cool culture nyelvezete. A helyzet azóta megváltozott. Ezúttal, Cannes-ban 1995-ben, az Undergroundot nagyon is egy Valaki rendezte. A kritikákat olvasva erről bőségesen meggyőződhetett az ember, bár nem kevesen tagadták a tényt, hogy én Valaki lennék. Ahogy én magam is. Időnként, szerencsére nem túl gyakran, nem tudtam elhinni a kritikák azon állítását, hogy időközben én is lettem Valaki. A világhírű filmrendező szokatlan, provokatív memoárja! Emir Kusturica szakasztott olyan, amilyenek a filmjei: intenzív, bővérű, provokatív, és távol áll tőle a politikai korrektség. És nála mindig szól a zene. Az Arizonai álmodozók, a Macska-jaj, az Underground rendezője középosztálybeli családba született 1954-ben Szarajevóban, ebben a soknemzetiségű és sokvallású városban. Kamaszkorában a rossz fiúk társaságát kereste, szülei azonban időben közbeléptek, és Prágába küldték a híres FAMU főiskolára, ahol a szakma olyan kiválóságai tanultak annak idején, mint Miloą Forman vagy Jiří Menzel. Első mozifilmje, az Emlékszel Dolly Bellre? (1981) elnyerte a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját és egy csapásra ismertté tette alkotóját. Kusturica önéletrajzában sokféle történetet mesél el. Nem kímél senkit és semmit, ám a zavarba ejtő személyiség és a felkavaró filmek mögött egy mélységesen humanista alkotó húzódik meg, aki egész lelkével követi hazája zaklatott történetének minden rezdülését.

Mirko Kovač - Város ​a tükörben
Kígyómarások, ​kirekesztett gnómok és a vak nagybácsi aberrált "libatömése". Kicsapongó apa, áldott anya és a kistestvér vonaton születésének misztériuma. Holtában csodává lett apáca, kommunista észvesztés és egy hibbant magyar lány őrjítő szerelme. A mindezeket felvonultató regény a képzelet szüleménye, azé a képzeleté, mely visszatekintve az ember saját életét is átrendezi; színezi, vagy éppen elmaszatolja az egyes állomásokat. A történet Hercegovina és Montenegró határvidékéről indul, és nem állják útját sem hegyek, sem időközben keletkezett nemzet- és országhatárok, biztos tempóban zakatol Belgrádig, a Vajdaságig, és a végállomás Isztria, egészen pontosan Rovinj, az emlékezés és a megállapodás helye, ahol a vándor elbeszélő nyugalomra lel, ahogyan az író – az egyik legjelentősebb kortárs dél-szláv író – is. Dubrovnik közelségéből, ahol a város visszatükröződik a tengerben, az ember közelébe jutunk, akiben visszatükröződik a történelem. Mert éppúgy regénye ez a soknemzetiségű, színpompás, ugyanakkor a nagyhatalmak által nem egyszer gyakorlótérnek használt és etnikai konfliktusoktól lőporszagú Balkán XX. századi át- meg átrendeződésének, ahogyan regénye az egyén származástól, tettvágytól, szerelemtől és nélkülözésektől sújtott lelkének is.

Dragan Todorović - Félbeszakadt ​napok krónikája
"A ​bomba gyilkol, majd magához ölel." 1999 tavasza: magányos ember áll egy lerobbant minibusz mellett az újvidéki hídon. Kanadából jött, s most Belgrádba megy, "haza" - s miközben közelednek a NATO-bombázók, ő a vizet nézi, és felidézi magában mindazt, amit emigránsként már szívesen elfelejtett volna. Visszaemlékszik a kilencvenes évek elejére, amikor legjobb barátjával, a rockzenész Johnnyval együtt koncerteken és utcai performance-okon tiltakoztak a Milosević-rendszer őrültsége ellen. Felidézi, hogyan sodródott hazája a háborúba, miközben az embereknek "kötelességük volt, hogy gyönyörtől mámorosan zengjék a rendszer dicsőségét". És emlékezik az apjára - épp azért jött haza, hogy őt eltemesse -, a nyugalmazott tábornokra, aki annak idején lelkesen állt ki a "hazafias" célokért, szívvel-lélekkel támogatta a katonai beavatkozást a "szeparatista erőkkel" szemben Boszniában és Horvátországban... Csupa gyötrelmes emlék, de mind közül a leggyötrelmesebb saját nagy bűnének emléke: ahogy a háború zűrzavarában elárulta legjobb barátját, s ellopta tőle a boldogságot - a lányt, akit mindketten szerettek...

Ivo Andrić - Híd ​a Drinán
A ​Nobel-díjas író világhírű regénye négy évszázad életét pergeti le előttünk, mialatt izgalmas, megrendítő, csodálatos események követik egymást. A regény Bosznia egyik festői kisvárosában, a Drina partján, az égbe szökő hegyek tövében épült Visegrádban játszódik, középpontjában azzal a mestermívű híddal, amely a Drina két partját összeköti. A híd keletkezésének és életének mozzanatai fogják keretbe az eseményeket, a történelem helyi színjátékait, emberi sorsok tragikus és derűs alakulását. A 16. század elejétől, a híd építésétől kezdve 1914-ig a híd felrobbantásáig ismerjük meg Szerbia és Bosznia népeinek, az ott élő családoknak, embereknek az életét. A négy évszázad folyamán nemzedékek váltják egymást, melyek új gondolatok, érzelmek, eszmények, törekvések hordozói. Minden változik, csak a híd örök, és az alatta zúgó, sebes folyó. Népek tarka kavargása ez: szerbek, törökök, osztrákok, magyarok, zsidók sorsa kapcsolódik egybe itt, a Drina mentén, a híd mellett kisvárosban, a hídon, s az író ennek a sokszínű emberi közösségnek életét ábrázolja páratlanul sokoldalú, művészi átéléssel, megértő emberséggel, bölcs filozófiával.

Dusan Baranin - A ​nagyúr
1804-ben ​Szerbia népe felkelt a janicsár agák kegyetlen önkényuralma ellen, és Karagyorgye - a híres "Fekete György" - vezetésével kiűzte elnyomóit az országból. A felkelők kilenc évig dacoltak a török világhatalom haderejével. 1813-ban a szultán katonái ismét birtokukba vették az oszmán birodalom legészakibb tartományát, és úgy látszott, hogy Szerbia sorsa évtizedekre megpecsételődött. Ekkor lépett színre Karagyorgye egyik fiatal alvezére, Milos Obrenovity: ellentétben a felkelés legfőbb vezetőivel, nem menekült külföldre, hanem színleg meghódolt a belgrádi pasa előtt, titokban pedig új felkelésre készült. Az 1815-ben kirobbant második felkelés vezetőjeként, az első győzelmek után sikerült megalkudnia a törökkel: Szerbia részleges belső autonómiát kapott. Ezzel vette kezdetét az a hosszú, buktatókkal teli, de töretlen folyamat, amelynek során a szerb fejedelemség valóságos autonómiát vívott ki, majd - újabb fél évszázad múltán - független királysággá emelkedett. A parasztvezérből európai formátumú államférfivá növő Milos fejedelem nem tudta és főként nem akarta felfogni zseniális külpolitikájának belső társadalmi következményeit. Hatalma csúcspontján is szakított rá időt, hogy személyesen döntsön a hozzá forduló parasztok ügyes-bajos dolgaiban, de az alkotmányos kormányzást fölösleges időfecsérlésnek tekintette. Uralma így lassanként nyűggé vált, az ellene szegülő erők hosszú időre megfosztották trónjától, és amikor visszaszerezte fejedelmi rangját, a korszerűtlenség magányába zárva mindinkább elszakadt attól a világtól, amelyet a fia, a nyomába lépő Mihailo képviselt. Milos Obrenovity példázatos élettörténetét Baranin regényesen tárja az olvasó elé. A politka cselszövései mellett elbeszélésében bőven jut hely az érzéki szenvedélyek ábrázolására is. Sorra elvonulnak előttünk az ifjú vajda és a kényúrként uralkodó fejedelem szerelmei, megismerjük a török Belgrád és a szerb Kragujevac mindennapi életét, és egy-egy jelenteben felvillanak a cselekmény távolabbi helyszínei: a török szultán, az orosz cár és az osztrák császár udvara. Dusan Baranin 1902-ben született Crna Gorában. 1930-tól számos fordulatos, romantikus történelmi regénye jelent meg. Hetvenhét éves korában halt meg, 1979-ben.

Covers_39900
A ​csönd elemei Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​csönd elemei
Danilo ​Kis, a nálunk is esmert kitűnő szerb író válogatta kötetünket, mely a mai szerbhorvát és szlovén esszéirodalom legjavát mutatja be olvasóinknak. Gyűjteményünk minden darabja érdekes, sőt izgalmas kísérlet arra, hogy az irodalom és az ember, az irodalom és a társadalom bonyolult kapcsolatait feltárja, kísérlet arra, hogy földerítse modern életformánk sok furcsaságának. érthetetlennek látszó jelenségének okát, hogy kikutassa a modern civilizációban élő ember meghökkentő viselkedésének, reflexióinak rejtett indítékait. Kötetünk minden szerzője más oldalról, más téma segítségével közelít napjaink kérdéseihez, és mindegyik nagyon elgondolkoztató, habár gyakran vitatható választ ad a vizsgált kérdésekre, számunkra szokatlan terminológiával.

Momo Kapor - Tisztviselő-galaxis
"A ​tisztviselő-galaxis régi törvénye, hogy ott tartják a legtöbb értekezletet, ahol a legkevesebbet dolgoznak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az értekezleteken üldögélő tisztviselők úgy érzik, hasznos tagjai a társadalomnak, és ott szükség van rájuk. Az értekezlet jelenti létük hazug alibijét, s ha sokáig nem tartanak értekezletet, bűntudat gyötri őket, és úgy érzik, közeledik a vég. Ilyenkor a folyosókon fel-felhangzik az aggodalmaskodó mondat: »Gyerekek, régóta nem volt értekezlet!« - ezt pontosan úgy mondják, mint valaha azt, hogy »Régóta nem voltam már gyónni« vagy »Itt az ideje, hogy a fogorvoshoz menjek...« A Végtelen Sorhoz hasonlóan, az értekezlet az adminisztráció valamilyenfajta közös imádsága. Pontosabban: az irodai életforma oltárán bemutatott időáldozat; eszköz arra, hogy minél kisebb területen, minél több alkalmazott gyűljön össze kollektív lelkiismeret-mosdatásra."

Ivo Andrić - A ​lőportorony
A ​kicsi emberek, akiket mi úgy hívunk, hogy ,,gyerekek", megvannak a maguk nagy fájdalmai és gyötrelmei, melyeket mint felnőtt és bölcs férfiak, elfelejtenek. Voltaképpen szem elől veszítenek. De ha visszaereszkedhetnénk a gyermekkorba, mintegy az elemi iskola padjaiba, ahonnan egykor az életbe kimentünk, megint megpillantanánk őket. Amott lenn, ama látószög alatt ezek a fájdalmak és ezek a gyötrelmek továbbra is élnek és léteznek, mint minden valóság...

Szrgya Popovics - Útmutató ​a forradalomhoz
Ez ​a könyv a forradalmakról szól. De nem az erőszakos fajtájúakról, azok többnyire ártatlan emberek halálával végződnek. Az itt bemutatott mozgalmakat hétköznapi emberek indították, akik úgy gondolták, hogy összefogva és kreatívan gondolkodva megbuktathatják diktátorukat vagy megszüntethetik a jogtalanságokat. Történetükből kiderül, hogy milyen kulcsfontosságú tényezők tesznek egy mozgalmat képessé a társadalom megváltoztatására. A könyv második része gyakorlati tanácsokat tartalmaz, amelyek segítségével az erőszakmentes módszerek eredményesen alkalmazhatók. Remélem, a megismert példák mindenkit arra ösztönöznek majd, hogy próbáljon változtatni azon, amivel elégedetlen. Meg akarom győzni Önöket, hogy bár a hatalmon lévők, a pöffeszkedők és kiszolgálóik sokasága legyőzhetetlennek látszik, de uralmuk megdöntéséhez nem kell más, mint lelkesedés.

Ivo Andrić - A ​kisasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Téa Obreht - A ​Tigris asszonya
Téa ​Obreht regénye egy csodálatos világba röpít el minket. A cselekmény már az első sortól lebilincseli az olvasót, és nemcsak a végéig tartja fogva, hanem a könyv elolvasása után is úgy érezzük, hogy ez a világ részünkké vált, a legendák és szereplői örökre emlékezetünkben maradnak... A tigris alakját, aki "éjszakánk erdejében sárga láng", már William Blake versében is misztikum övezte. Obreht regényében kit Sir Kánra, kit magára az ördögre emlékeztet a tigris, de igazi természetét csupán egyvalaki ismerheti meg. Olyasvalaki, aki közös titkukat sosem fogja elárulni...

Ivo Andrić - Omér ​pasa
Ennek ​a regénynek hőse, Omér pasa valóban élt. Ez a nagy hírű török pasa szerbnek született, régi katonacsaládból származott, megszökött az osztrák hadseregből, fölvette az iszlámot, és mivel roppant tehetséges és becsvágyó volt, hihetetlenül gyors és fényes karriert csinált az oszmán birodalomban. Az konstantinápolyi műszaki hadiiskolán megismerkedett Abdul Medzsid trónörökössel, aki trónra lépése után mint felvilágosult uralkodó az oligarchia ellen reformokat vezetett be. Ha valahol lázadás tört ki a szultán birodalmában, mindenütt Omér pasa verte le. Szíria, Albánia, Kurdisztán, Montenegro voltak mérföldkövei annak a véres útnak, melyen ez a török hadvezér haladt. 1848/49-ben, mikor a Havasalföldön volt pasa, ő fegyverezte le a szabadságharc után délre menekülő honvédeket. A szultán Omér pasát küldte az ellene lázadó boszniai bégek és agák leverésére is, melyről ebben a regényben olvashatunk. Omér pasa később a török hadak fővezére lett, és 1871-ben halt meg Isztambulban mint az iszlám fanatikus híve. A Nobel-díjas Ivo Andrić másfél évtizedig dolgozott ezen a regényen, de sohasem fejezte be. Csak halála után jelent meg, de töredékességében is remekmű.

Uglješa Šajtinac - Szerény ​ajándékok
A ​Szerény ajándékok egy levélregény, amelyben a világ két végéről levelezik egymással két fivér az egyik Szerbiában él, és megsérült az éppen véget ért háborúban, a másik Amerikában. Párbeszédet folytatnak a köztük lévő nemzedéknyi szakadékról, keletről és nyugatról, a régiről és az újról, a lehetséges történelemszemléletekről, kultúrákról, ideológiákról, életkörülményekről, mentalitásokról és sorsokról, és persze: lányokról, asszonyokról. Hatalmasak, de áthidalhatóak a két egymástól nemcsak földrajzi értelemben nagyon távoli kultúra között fölmerülő különbségek. A két férfi között korábban nem volt igazi testvéri viszony, de most, az e-mailek révén mintha a fizikai távolság ellenére (vagy éppen amiatt?) kialakulna egy kapcsolat, és ekkor már nemcsak a valamennyire mégiscsak közös múltban keresik gyökereiket, hanem a történelemben is elsősorban persze Szerbia történelmének elmúlt 20 évében.

Aleksandar Zograf - Pszichonauta ​- Látomások a Balkánról
Aleksandar ​Zograf képregényei az álmok és látomások világába röpítik olvasóját. De ne számítsunk rózsaszín felhőcskékre, édes kis buborékokra. A számos országban, az USA-ban és Európa nyolc országában megjelent képregényei gyakran éppen a valóság legtorzabb szeleteit mutatják be: a háború értelmetlenségét, az ember teljes elidegenedését önmagától. Pillanatokat, élethelyzeteket Európa egy mélypontjára süllyedt országából, Szerbiából. Zograf nemzetközi sikere talán mégis abban a tudásában rejlik, ahogy a valóságot irányító képes álmain, látomásain keresztül egy emberibb élet lehetőségét villantja fel. Csodálatra méltó módon váltogatja a valószerű álmai és a lidérces, álomszerű valósága közötti állapotokat. Mégis mindig az apró dolgok varázsára, az egymásra figyelés, a játékosság és a nevetni tudás olykor abszurd szükségességére hívja fel a figyelmünket.

Aleksandar Zograf - Elhasznált ​világ
Mára ​már sokunkból kiveszett az a képesség, hogy szemlélődve figyeljük magunk körül a világot. Aleksandar Zograf azonban tudja azt, amit csak az igazán érdeklődő, érteni akaró emberek tudnak: úgy jár-kel saját kisvárosában, a szerbiai Pancsovában, vagy akár a világ nagyvárosaiban, úgy kutakodik a bolhapiacokon, a besárgult, poros könyvek között, hogy közben lépten-nyomon, szinte varázsütésre feltárul előtte az apró dolgok szépsége, a részletekben rejlő különlegesség. Második magyar nyelvű kötetében a világhírű szerb képregényrajzoló elhasznált világunk elfeledett vagy feledésre ítélt képeit, pillanatait villantja fel előttünk. Utazzunk együtt vele, és adjuk át magunkat a szemlélődés gyönyörének!

Dragoslav Mihailović - Mikor ​virágzott a tök
Az ​egykori ökölvívóbajnokot, Ljubo Sretenovicot Svédországba vetette sorsa. Van felesége, háza, autója, csak a helyét nem találja a világban. Számot vet életével, fölidézi a belgrádi külvárost, ahol született, és bajnokká verekedte föl magát. Kegyetlen törvények uralkodnak itt. Mivel erős, megkap mindent, amit csak akar: hírnevet, pénzt, nőt. Kíméletlenül elveszi a másiktól azt, amire vágyik. Vad indulatok csapnak össze körülötte, és készítik elő a végső leszámolást...

Ivo Andrić - Az ​elátkozott udvar
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ivo Andrić - A ​Kisasszony / Nyuszka
Bár ​Andrić alkotói géniuszának legkedvesebb területe a lélektani novella, írásaiban a társadalmi valóság is jelen van. Ahogy a Kisasszony főhőse az első világháború idején és a két háború között rabja lesz a pénzgyűjtésnek, ahogy az "első millióról" ábrándjait szövi, s ahogy a harácsolás, kuporgatás közben lelke teljesen kiszikkad, érezzük, ez csak ebben a társadalmi környezetben képzelhető el. S mégis, az író nem bocsátkozik e bonyolult háttér szövedékének boncolgatásába, csak egy alakot kísér végig életútján. De ebben a vigasztalanul sivár életben, mint egy csepp a tengervízben az egész tenger, jelen van a pénz uralmára épített egész társadalom vigasztalan sivársága.

Branko Csopics - Ismerős ​a völgyszorosból
A ​kötet a legnevesebb jugoszláv írók egyikének, Branko Csopicsnak legjobb elbeszéléseit gyűjti egybe. A szerző Bosznia szülötte. Írásaiban e zord táj komor szépsége, s a Krajina, a Grmecs-hegység parasztjainak, erdőmunkásainak, pásztorainak és koldusainak élete tárul elénk. A népfelszabadító háborúban Csopics fegyverrel cseréli fel a tollat. Együtt harcol a partizánokkal. Ekkor és erről írja legjobb elbeszéléseit. Igazi, nagy alakjai a partizánháború ezer veszélyében és gyötrelmében születnek meg. Milja anyó, a partizánok édesanyjának alakja, Bauk őrnagy, az erdei munkásból lett legendás népi hős, a "zordon szívű" Nikoletina, akinél mélyebben kevés fiú szeretheti az édesanyját (és tegyük hozzá: népét), egytől egyig megrázóan szép történetek remekbe formált hősei.

Ivo Andrić - Beszélgetés ​Goyával
A ​múlt tavasszal Spanyolország ünnepélyesen emlékezett meg egyik legnagyobb festője, Francisco Goya halálának századik évfordulójáról. Különösen jó és hasznos volt ebben az ünnepségben Goya képeinek nagy kiállítása a madridi Prado galériában. Így az állandóan kiállított művek mellett olyan portrékat és vázlatokat lehetett látni, amelyek egyes spanyol arisztokrata családok magántulajdonában vannak, s egyébként megközelíthetetlen szalonokban porosodnak. Most, az ünnepség végeztével, mindezek a furcsa figurák, fejedelemasszonyok és matrónák vagy fantasztikus jelenetek visszatértek "mint éji látomások, kastélyaikba", azokba a szalonokba, amelyekből előhozták őket. Azonban az is, amit most láthatnak Goya alkotásai közül a Prado galériában, elegendő ahhoz, hogy oly fénnyel ragyogjon, amely nem egyszerűen e földi, de valójában nem is égi. Goya magával ragad, elképeszt, megrémít és fellelkesít. S önök távoznak, járják a világot és a múzeumokat, de Goyát sosem feledhetik.

Milan Ryzl - Telepátia ​és tisztánlátás
Ebben ​a lebilincselő könyvben a nemzetközi hírű parapszichológus, Ryzl professzor ismerteti a mai ESP-kutatás csodálatos eredményeit és mindazokat az izgalmas következtetéseket, amelyeket a tudomány ezekből levon - egészen a halál utáni élet minden embert megrendítő kérdéséig. Megtudhatjuk, mi valójában az ESP, és miként lehet kifejleszteni. A szerző számos példán keresztül bemutatja a csak trükkön vagy csaláson alapuló látszatjelenségeket is, s nyomatékosan elutasít minden kritikátlan felvetést vagy szenzációhajhászásra irányuló törekvést.

Ivo Andrić - A ​vezír elefántja
A ​boszniai kisvárosok és városok teli vannak mesékkel. Ezekben a legtöbbször kiagyalt mesékben a hihetetlen események látszata és gyakran koholt nevek álarca alatt a vidék, élő emberek és régesrég letűnt nemzedékek valóságos, de el nem ismert története rejtőzik. Ezek azok a keleti füllentések, amelyekről a török szólásmondás azt tartja, hogy "igazabbak minden igazságnál". Ezek a mesék különös, rejtett életet élnek. Ebben a tekintetben a boszniai pisztrángra hasonlítanak. A boszniai kis folyókban és patakokban egy különleges fajtájú pisztráng él; nem nagy, a hátán egészen fekete, két-három nagy piros pöttyel. Ez a rendkívül falánk, de ugyanakkor rendkívül ravasz és fürge hal szinte vakon rohan az ügyes kézben tartott horogra, de elérhetetlen, sőt láthatatlan annak a számára, aki nem ismerős ezeken a vizeken és ebben a halfajtában. Az ilyen ember naphosszat járhatja horgászbottal a kis folyó mellett húzódó köves partot, mégsem fog semmit, sőt nem is lát semmit, legföljebb egy-egy sötét, gyorsan elvillanó csíkot, amint egyik sziklától a másikig átszeli a vizet, de ez az égvilágon mindenre hasonlít, csak épp halra nem. Ilyesféleképpen áll a dolog ezekkel a mesékkel is. Hónapokig élhet az ember valamelyik bosnyák kaszabában anélkül, hogy akár egyet is igazán és teljesen hallana e mesék közül; s megtörténhetik, hogy véletlenül valahol egy éjszakára megszáll, pedig három-négy ilyen mesét is elbeszélnek neki, mégpedig a leghihetetlenebbeket, melyek legtöbbet mondanak a környékről és embereiről.

Grozdana Olujic - A ​szerelemre szavazok
Jugoszlávia ​legnagyobb irodalmi és kulturális hetilapja, a zágrábi „Telegram" kisregény pályázatot hirdetett. Az első díjat a fiatal szerb írónő, Grozdana Olujic nyerte el „A szerelemre szavazok" című regényével. Főhőse a hórihorgas, szeplős gimnazista Slobodan, akinek a szülei elváltak, az édesanyja újra férjhez ment, az édesapja is megnősült, s ő két „otthon" és négy szülő között hányódik otthontalanul. A regény azokról a fiatalokról szól, akik nem menekülnek a problémák elől, s akik átmenetileg maguk is problémát jelenthetnek.

Milovan Danojlić - A ​kételkedés joga
Miféle ​hamis érzésvilág termeli futószalagon azt a lelki sivárságot, mely az emberek közt kialakult kapcsolatok megromlásához vezet? Mi az oka az ember boldogtalanságának? Mit kell gyûlölnünk a saját szülõföldünkben? A hazugság miért "velünk született életforma", sõt bizonyos fokig "történelmi mozgatóerõ"? Danojlic a gondolkodást tartja az ember legalapvetõbb ismérvének, a lét értelmének és formájának. Az író -szerinte- felelõsséggel tartozik önmagának, saját nyelvének, saját szépségideáljának.

Borislav Pekić - Ikarosz ​Gubelkijan szárnyalása és bukása / Védőbeszéd és utolsó napok
Borislav ​Pekic szerb író 1930-ban született. E kötetben szereplő két kisregénye az ókori mitológiából, illetve filozófiából meríti témáját. Az Ikarosz Gubelkijan szárnyalása és bukása az Ikarosz-monda modern feldolgozása. A "repülő örmény" műkorcsolyabajnok a második világháború idején egy megszállt kelet-európai fővárosban a német helytartó előtt kísérti meg a lehetetlent, próbálja - a lázadó ember végső győzelmébe vetett hit megtestesítőjeként - egyetlen hatalmas ugrással túlszárnyalni a Napot. A Védőbeszéd és utolsó napok hőse strandőr a megszállt Belgrádban, és véletlenül a gyűlölt SS ezredest menti ki a folyóból, s ezzel mindenki szemében kollaboránssá válik. Ettől a bélyegtől csak úgy tud szabadulni, hogy vállalja a gyilkosság vádját. A börtönben kezébe kerül Szókratész Védőbeszéde, és ez indítja arra, hogy leírja a saját esetén...

Mihailo Lalić - Hadiszerencse
Mihailo ​Lalić 1914-ben született Crna Gorában; gyermekkorát a vadregényes hegyvidéken töltötte, személyes élményeiből is jól ismeri tehát szülőföldjének embereit, ősi szokásait, a már széttöredezett, de néhány évtizeddel ezelőtt még szinte középkori érintetlenségében meglevő törzsi, nagycsaládi szervezetben élő hegyi lakosságot. Ebben a regényében ezt a tájat és társadalmat ábrázolja nemcsak művészileg, de történelmileg is hitelesen, meggyőzően. Crna Gora valaha - egészen Jugoszlávia megalakulásáig - önálló fejedelemség volt. Ennek a kis államnak legújabbkori életét, sőt történelmét mutatja be regényében Lalić, történelmi okmányokra is támaszkodva ábrázolja a fejedelmi udvar korrupt életét, az első világháború előtti balkáni politikát, majd a királyi Jugoszlávia és az önállóságát elvesztett Crna Gora társadalmi-politikai viszonyait, végül pedig a második világháború kitörésének éveit. Ez a fél évszázad volt Crna Gora nyugtalan évszázadai közül talán a legnyugtalanabb: a sorozatos történelmi földcsuszamlások kilódítják ezt a világtól elzárt hegyvidéket ősi mozdulatlanságából, megbontják az ősi szokások szilárd rendjét, szembefordítják egymással a nemzedékeket, elsodorják az embereket szülőföldjükről. Ennek a sok kínnal, egyéni és közösségi tragédiával járó változásnak és tudati fejlődésnek lírai hangvételű regénye ez a könyv, a múlt és az óhajtott jövő költői és bíráló indulatú föltárása és szembesítése.

Arsen Diklic - Tanya ​a kisréten
Milan ​Majlevic néhány hét során cseperedett játékos kiskamaszból nagyfiúvá. A világháború idején történt ez, csaknem négy évtizede. A jugoszláviai Vajdaság egyik kis falujában él Milan, ahol a német anyanyelvű lakosok közül sokan a fasiszták oldalára álltak. Az ellenállás mégis tűzként terjed a nép körében, maga Milan is partizánakciót szervez, egyetlen nyíllövéssel felgyújtja a Németországba szállítandó gabona asztagjait, amiből pokoli felfordulás támad. A fiúk csapata azután sem nyugszik, alagutat ásnak, hogy kiszabadítsák az egyik foglyul esett ellenállót, lázas munkájuknak az igazi partizánok bevonulása vet véget...

Grozdana Olujic - Vadhajtás
Grozdana ​Olujic új regényének hősnője, Lika Raseta, a tizenkilenc esztendős postáskisasszony vadhajtásnak érzi magát az emberek nagy családjában, ahol mindenki tartozik valahová és főleg valakihez, csak ő gyökértelen. A második világháború alatt találtak rá, három- vagy ötéves lehetett. Gyermekotthonban nevelkedett. Múltjáról, szüleiről semmit sem tud, csak halvány emlékképek ködlenek fel tudatában. Egy ilyen ködbevesző kép él benne édesanyja haláláról. Amikor felserdül, kikerül sok hasonló sorsú társa közül az otthonból és dolgozni kezd, a körülötte kavargó sok idegen arc láttán feltámad benne az olthatatlan vágy, hogy megkeresse, felkutassa édesapját. Mindenkiben őt véli felfedezni, a tanárában éppúgy, mint középkorú szeretőjében. Lázasan kutat emlékei labirintusában, s szinte már maga sem tudja, mi az igazi az emlékképek közül, s mit talált ki ő maga. Apróhirdetésére sok apajelölt jelentkezik, de egyikükben sem ismeri fel azt, akit keres. Csalódás csalódást követ. Drámai feszültséggel teli vívódás után jut el ehhez a felismeréshez: "Még nincs veszve semmi! Olyan vagy most, mint az Isten: mindazt, ami vagy és leszel, csak ezután fogod megteremteni!

Rade Obrenovic - Ez ​kész cirkusz!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mirko Kovač - Bevezetés ​a másik életbe
Engem ​a modern regény elsősorban mint kihívás nyűgözött le. Úgy robbant közénk, mint a cifra káromkodás, és azonnal összetűzésbe került a szellem rendőrségével, alapjaiban ingatta meg az uralkodó öntetszelgését, vitába szállt az olvasóval, a történelemmel, a politikai világnézetekkel, lerántotta a leplet egy csomó mítoszról, és - a maga módján - a köztudatba hozta a "tiltott valóságot" Ezt a valóságot próbálja Mirko Kovac "az angyalarcú alkotó képzetét" megtépázó könyvvé formálni. Gunyoros-csúfondáros szövegfoszlányok, erotikus sziporkák, naplórészletek mellett, lelkiállapotok felvételei, amelyekből "egy látszólagos életrajz avagy egy fantasztikus vallomás áll össze. Mégsem intim regény a Bevezetés..., szerzője keményen politizál, vitára buzdít, a (közép)-kelet-európai valóságból keresi a másik életbe vezető utat.

Miodrag Bulatović - Két ​ördög között
Miodrag ​Bulatovic a jugoszláv irodalom egyik legnagyobb tehetsége, és világszerte a leghíresebb jugoszláv író. Eddig harminc nyelvre fordították le műveit. Mint valamennyi írásában, ezekben a történetekben is, melyek az író szülőföldjén, Crna Gorában játszódnak a második világháború idején. Bultavic az emberi szenvedés mélységeiben száll alá. Mintha azt sugallná, hogy az emberek csak tengődnek egymás mellett, és nem tudják sem magukról, sem egymásról, milyen is valójában, amíg nem jön egy mindent felperzselő tűz, egy pusztító háború. A testvérek fegyvert ragadnak, kést szegeznek egymásra, gyilkolnak és meggyilkolják őket. De örökké rejtve marad előttük, mikor szenved az ember jobban, ha rosszat cselekszik, vagy ha jót, ha ő gyilkol, vagy ha őt ölik meg. Csak az ember élő jó és rossz látszik elpusztíthatatlannak, és a belőlük fakadó szenvedés öröknek és végtelennek. A jónak és rossznak ezt az örökös harcát, a véghetetlen szenvedés bugyrait ábrázolja Bulatovic tobzódó képekkel és megrázó szépségű, költői ihletésű nyelven.

Radoslav Petković - A ​halál tökéletes emlékezete
Konstantinápolyt ​bármelyik pillanatban beveheti a török; a hatalom és hadsereg nélküli császár nem képes megvédeni az birodalmat. Négy kamasz a pogány isteneket próbálja segítségül hívni. Egyikük, Filarion élete a neoplatonikus filozófus, Pléthón életével szövődik össze. Kettejük történetében az ortodoxia és a pápaság viszonya elválaszthatatlanul fonódik össze a lélekvándorlás tanával és más pogány hiedelmekkel. Radoslav Petković négy évtizeden átívelő, finom arányérzékkel megírt történelmi regényében Kelet és Nyugat e sajátos közös történelmi pillanatának széles panorámája tárul fel, és kiderül, hiába tudjuk, mi történt a múltban, az ember sosem szűnik meg reménykedni, hátha ezúttal másként lesz.

Kollekciók