Ajax-loader

'délszláv' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ivo Andrić - Híd ​a Drinán
A ​Nobel-díjas író világhírű regénye négy évszázad életét pergeti le előttünk, mialatt izgalmas, megrendítő, csodálatos események követik egymást. A regény Bosznia egyik festői kisvárosában, a Drina partján, az égbe szökő hegyek tövében épült Visegrádban játszódik, középpontjában azzal a mestermívű híddal, amely a Drina két partját összeköti. A híd keletkezésének és életének mozzanatai fogják keretbe az eseményeket, a történelem helyi színjátékait, emberi sorsok tragikus és derűs alakulását. A 16. század elejétől, a híd építésétől kezdve 1914-ig a híd felrobbantásáig ismerjük meg Szerbia és Bosznia népeinek, az ott élő családoknak, embereknek az életét. A négy évszázad folyamán nemzedékek váltják egymást, melyek új gondolatok, érzelmek, eszmények, törekvések hordozói. Minden változik, csak a híd örök, és az alatta zúgó, sebes folyó. Népek tarka kavargása ez: szerbek, törökök, osztrákok, magyarok, zsidók sorsa kapcsolódik egybe itt, a Drina mentén, a híd mellett kisvárosban, a hídon, s az író ennek a sokszínű emberi közösségnek életét ábrázolja páratlanul sokoldalú, művészi átéléssel, megértő emberséggel, bölcs filozófiával.

Kakuk György - Koszovó ​- tűzfészek
Kakuk ​György jogot végzett, tagja volt a nemzeti kerekasztal-tárgyalások büntetőjogi albizottságának. 1989-től a Mai Nap, majd a Kurír újságírója, 1992-től a Magyar Televízió és a Ma-gyar Rádió munkatársa. 1995-től mindkét intézménynél külpolitikai szerkesztő. 1998-tól a TV2 koszovói kiküldött tudósítója, majd az EBESZ diplomatájaként tartózkodott a térségben. Keveset tudunk arról, mi történt pontosan országunktól délre. A napi híreket persze ismerjük, de a helyzet bonyolultsága miatt nehezen áll össze egységes képpé a sok esemény. Kakuk György egy évet töltött Koszovóban, abban az időszakban, mikor a Jugoszlávia elleni NATO-támadás is zajlott. Kakuk sokat beszélgetett vezetőkkel, főtisztekkel, egyszerű albán és szerb emberekkel. Az együtt élő népek közti gyűlölet okát kutatta a beszélgetések során, ezt egészítette ki történelmi, etnikai magyarázatokkal.

Sladana Bukovac - Szellemmajom
Az ​internetes társkeresés, a bordélyok világa, a délszláv háború utáni korrupció, a keletre érkező nyugati ember megdöbbenése együtt kavarog ebben a megrázó pszichológiai regényben. Főszereplője egy pszichiáter, aki úgy osztogatja betegeinek a poszttraumás stressz diagnózisát, akár az ügynökök a szórólapokat. Pavel viszontagságaiból és páciensei elbeszéléseiből olyan általános érvényű emberi sorsokat ismerhetünk meg, melyekben nem számít, ki gazdag és ki szegény, ki ismert és ki névtelen: a titkok és tragédiák mindig ott rejtőznek a kulisszák mögött, és - akár pszichiáter segítségével, akár anélkül ­ mindenkinek meg kell vívnia a maga harcát az életben való boldogulásért. A kritikusok Sladana Bukovac regényét a Száll a kakukk fészkére horvát megfelelőjeként emlegetik.

Tunderek_torpek_taltosok
14

Ismeretlen szerző - Tündérek, ​törpék, táltosok
A ​csoda, a varázslat, az emberen túli lények mindig foglalkoztatták a népek és gyermekek képzeletét. Ahány ország, égtája a világnak, annyiféle alakban lépnek elénk a tündérek, manók, boszorkányok, törpék, trollok, annyiféle csodaszerszámot és bűverőt használnak - és mégis mind közeli rokonok, régi ismerősök. A tündérmesék világának ezt a változatosságban megmutatkozó egységet szemlélteti kötetünk, mely a Népek Meséi sorozattól eltérőleg nem egy tájegység, hanem egy mesei műfaj alapján fogja össze anyagát: a legszebb, legfordulatosabb mesékből válagatott T. Aszódi Éva, melyeket öt világrész népei teremtettek meg gazdag képzeletükkel. Heinzelmann Emma gazdag, változatos és mesterien stílusos rajzai kísérik a szöveget.

Dasa Drndić - Leica ​formátum
Személyes ​emlékezés, családtörténet, történelmi regény, városhistória, detektívtörténet. Mindezt Daša Drndić elbeszélői tehetsége és nyughatatlan kíváncsisága olvasztja eggyé. Könyvében Rijeka különféle utazások, menekülések, a ki- és bevándorlók történeteinek találkozási pontjává válik. Ezekből a személyes sorsokból bontakozik ki az elbeszélő saját sorsa és saját története, valamint megismerhetjük az európai történelem felkavaró részleteit is, különös tekintettel a koncentrációs táborok és az embereken végzett gyógyszerkísérletek nem is oly távoli múltjára és jelenére.

Zlata Filipović - Zlata ​naplója
Az ​utóbbi hónapok legnagyobb könyv-világszenzációját tartja kezében most az olvasó: egy tizenhárom éves szarajevói kislány naplóját, amelyből a szemtanú hitelességével végigkísérhető az ott dúló háború, annek kitörésétől egészen napjainkig. Érdekes és felkavaró könyv, az "Anna Frank naplója" méltó és örökérvényű társa. Néhány rövidített részlet belőle: 1991. szeptember 29. vasárnap Tegnap Ivana születésnapját ünnepeltük. Szuper buli volt. Teleettük magunkat kiflivel, szendviccsel, és ami a legfontosabb: tortával. Ivana fiúkat is meghívott. Táncversenyt rendeztünk, és én győztem. Jutalmul egy ékszeres dobozt kaptam. 1992. április 4. szombat Ma van a muzulmánok nagy ünnepe, a Bajram. Az utcán alig van ember. Biztosan az ágyúktól félnek, pedig nem is volt semmiféle támadás. Úgy látszik, Anyunak volt igaza, és csak rémhír az egész. 1992. április 18. szombat Lőnek, mindenfelé gránátok hullanak. Anyu állandóan sír. Megpróbálja titkolni előlem, de én mindent látok. A békének lőttek. A háború váratlanul berobbant a városunkba, a házunkba, az agyunkba, az életünkbe. 1993. január 26. kedd Katasztrófa. Nem bírom tovább, mindenből elegem van. Én is emberi lény vagyok, az én értelmemnek is van határa. Talán megölöm magam, ha azok az őrültek ott kint nem előznek meg. 1993. október 19. kedd Alexandra elment Párizsba, és elvitte a naplómat. Ki fogják nyomtatni, az emberek elolvassák, és legalább néhány órára velem lesznek itt, Szarajevóban. Én pedig tovább írom feljegyzéseimet nyomorúságos életemről.

Covers_42704
Az ​aranyhajú királylány Ismeretlen szerző
20

Ismeretlen szerző - Az ​aranyhajú királylány
Ebben ​a kötetben déli szomszédaink, a délszláv népek meséit mutatjuk be. Akadnak köztük hagyományos mesék: hős királyfiak indulnak útjukra, hogy megvívjanak a sárkányokkal, boszorkányokkal, és kiszabadítsák a tündért. Ám ezek a hősök csak látszatra királyfiak – valójában a népet jelképezik. A népi képzelet indítja őket útra, hogy megvívjanak a földi, ártó hatalmakkal. De már sok mesében, különösen a trufákban, leplezetlenül maga a nép egyszerű fia száll harcba. Nem visel fényes fegyverzetet, egyedüli fegyvere – a leleményessége. S bizony, életrevalóságával mindannyiszor letöri az ördög szarvát... Így ezek a trufák nemcsak mosolyt fakasztanak, hanem azt is hirdetik, hogy a nép legyőzi az igazságtalanságot, megtorolja a gonoszságot.

Aleko Konsztantinov - Hihetetlen ​történetek
Aleko ​Konsztantinov a múlt század végén alkotta meg remek szatíráját, e tárcanovellákból összeálló regényt, melynek hőse, baj Ganjo, fogalommá lett Bulgáriában: a parlagiasság, a parvenü svihákság szimbólumává. Az ország épp hogy felszabadult az ötszáz éves török elnyomás alól, s baj Ganjo, átalvetőjében rózsaolajjal s némi elemózsiával, megjelenik Európában. Ügyeskedő, tapintatlan csetlés-botlása mulatságosnál mulatságosabb kalandokba sodorja, figurája kínos nevetést vált ki mindenkiből, az idegenekből és honfitársaiból is, kivéve őt magát. Aztán visszatér hazájába, s ettől fogva nevetésünk egyre kínosabb, a szatírába mind több keserűség vegyül. A korszak, melyben baj Ganjo hatalomra jut, s hirtelen polgárosodás kora, a gátlástalan kalandorok, a bocskorból frakkba avanzsálók, a zavarosban halászó törtetők világa. Az író és hőse közti párviadalban baj Ganjo teremtője fölé kerekedik - hogy végül a valóságban meg is ölje őt: a reakció bérgyilkosokkal löveti le az írót 1897-ben, egy országúti kanyarban, ahogy fiákeren Pazardzsik felé utazik.

Bosko Krstic - A ​Behringer-kastély
"Miért ​is lett lerombolva a Behringer-kastély? Ez a kérdés ébredt föl az ifjú Aldinban, amikor már nyoma se volt a régi palotának, viszont megkezdődött a falvak, városok, emberek nagy megsemmisítése. Aldint meglepte ez a kérdés, mert először nyíltak föl előtte első eszmélésének távoli titkai..."

drMáriás - Nem ​élhetek Milošević nélkül
Idén ​25 éves minden idők egyik legformabontóbb kelet-európai zenekara, a Tudósok. 20 éve tört ki a véres jugoszláviai háború és menekült át a határon a szerző. 15 éve vált le a zenekarból Bada Dada, aki 5 éve végzett magával. Milosevic 5 éve követett el gyógyszer-túladagolással öngyilkosságot a hágai börtönben. A szerző idén 45 éves. Ez a könyv a Tudósok zenekar egyszerre drámai és szórakoztató történetén keresztül mutatja be a jugoszláviai háborút, a bevándorlás nehézségeit, egy zenekar kalandozását a nagyvilág koncerttermeiben, s mindenekelőtt azt, hogy a zene a legrettenetesebb pokol közepén is miként tudja életben tartani az embert.

Dubravka Ugrešić - A ​feltétel nélküli kapituláció múzeuma
A ​nemzetközi hírű és számos európai díjjal kitüntetett horvát írónő - ez a Susan Sontag szavaival "villámgyors reflexű ... haragvó és bánatos... szeretni való" művész - megkapóan érzelmes "amatőr" gesztussal magát az elbeszélőt tette sajátos szerkezetű regényének hősévé. A száműzöttet, akinek emigránsléte nem valamiféle véletlenek véletlen következménye, hanem a sors. Az emigránsnak nincs otthona, csak egy bőröndje, benne - a legszükségesebbek közt - néhány régi fényképpel. Az épp aktuális berlini, müncheni, New York-i életénél pedig fontosabb, hogy életrajza van. Az emigráns emlékszik, figyel, ír. Osztályozni próbálja a tárgyait, pontosan úgy, ahogy egy fiókra való régi fényképet szortírozna az ember. Az eltűnt évtizedek, egy szétmállott szülőföld szétguruló és soha többé egybe nem söpörhető lim-lomát. Kelet-közép-európai kacatokat. Életrajzokat. A szintén emigráns anyjáét, a barátnőit, a szerelmeiét. Ahogy egy futó lisszaboni kaland - a hervadó asszony és az aranyifjú gyanús románca - is végső soron belőlük építkezik. Könyvének sajátosan tagolt szerkezetével Dubravka Ugrešic mintegy azt szemlélteti, hogy mesélni nehéz - és aztán mesél. Akárhogy is, de a töredékek megannyi pazarul megírt, kerekded novellaként is olvashatók. Fontos, hogy a könyvbeli képletes és valóságos múzeumokban (mint például a címben megidézett ex-kelet-berlini háborús múzeumban) nemcsak a metaforává lett ex-Jugoszlávia, hanem a magunk töredékeire is ráismerünk. De a legjobb történetek némelyikén angyalszárnyak suhannak át, és ezt szó szerint kell érteni.

Ivo Andrić - Vezírek ​és konzulok
Távol ​a napóleoni diadalok harsonahangjaitól, Európa egy istenhátamögötti sarkában két férfi él és gondolkodik kora eseményein. Halkan, a fülsértő mellékzörejektől megszűrve érkeznek hozzájuk ezek a hangok, s a két nyugati hatalom konzulja tárgyilagosan, elmélyülten reagál a világtörténelem sorsdöntő eseményeire. A kis boszniai város csendje, nyugalma azonban csak látszólagos, a török Porta árnyékában vad indulatok csapnak össze, ősi gyűlölködés izzik. A katolikus, mohamedán, pravoszláv vallású, szerb, török, zsidó nemzetiségű lakosok vad gyűlölettel figyelik és gáncsolják egymást, s érdekeiknek megfelelően ábrándoznak jövőjükről. Remények, tervek, álmok mind porba hullnak Napóleon bukásával s a világtörténelem óriási vihara után újra felragyog a nap a kis, áporodott levegőjű völgy felett. Ivo Andrics nagyhatású történelmi regénye a hódítók, zsarnokok szükségszerű pusztulását jövendöli, s a higgadt bölcsesség, az időtálló emberi értékek szenvedélyes szeretete így nyer még nagyobb hitelt művében.

Hidak
Hidak Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Hidak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

6003
Visszatér ​a Délvidék Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Visszatér ​a Délvidék
Hetven ​évvel ezelőtt, 1941 áprilisában foglalta vissza honvédségünk az 1918. november elején megszállt, majd a trianoni diktátum által elcsatolt Bácskát, valamint a Drávaszöget, Muraközt és Muramelléket – összefoglaló nevén a Délvidéket. Tanulmánykötetünkkel ennek az eseménynek szeretnénk emléket állítani. A Délvidék visszaszerzése az 1989 előtti évtizedekben ugyanúgy a „kényes” kérdések közé tartozott, mint a két bécsi döntés története. A témával kapcsolatban alig jelentek meg publikációk – azok is a rendszer jellegéből adódóan kellőképpen „pártos” szemléletűek voltak, elítélték a budapesti vezetés lépését, azt, hogy átengedte a Wehrmacht csapatait az országon, illetve hogy részt vett „Jugoszlávia szétzúzásában”. Az utóbbi húsz évben örvendetesen megszaporodtak a fenti témával foglalkozó munkák. A délvidéki magyarság 1918 és 1941 közötti helyzetéről fontos forráskiadványok, tanulmányok jelentek meg. A korábbi diplomáciatörténeti ismereteink kibővültek, jelentős hadtörténeti munkák láttak napvilágot, és azon történészekhez, akik már 1989 előtt is foglalkoztak a 20. századi magyar–szerb/jugoszláv kapcsolatokkal, újak csatlakoztak. Az is megfigyelhető, hogy az utóbbi időben egyesek a korábbiaktól eltérő szemlélettel közelítik meg a kérdést. Ráadásul kibővült a történészek tábora a geográfusokkal, akik új nézőpontból foglalkoznak a témával. Kötetünket igyekeztünk úgy összeállítani, hogy minél sokoldalúbban mutathassuk be a Délvidék visszatérésének körülményeit, annak rövid távú hatását, illetve tágabban a szerb–magyar kapcsolatok egyes aspektusait. Ennek megfelelően olvasható kisebbség-, politika- és diplomáciatörténeti tanulmány, egy-egy hadtörténész és geográfus dolgozata, a 20. századi történelmünk kérdéseivel foglalkozó ismert publicista írásai, valamint korabeli visszaemlékezés a bevonulásra.

Ismail Kadare - The ​Accident
On ​the autobahn in Vienna a taxi leaves the carriageway and strikes the crash barrier, flinging its male and female passengers out of its back doors as it spins through the air. The driver cannot explain why he lost control; he only says that the mysterious couple in the back seat seemed to be about to kiss ...Set against the tumultuous backdrop of war and its aftermath in the Balkans, The Accident intimately documents an affair between two people caught in each other's webs. The investigation into their deaths uncovers a mutually destructive obsession that mirrors the conflicts of the region. A destabilising mixture of vivid hallucination and cold reality, Ismail Kadare's new novel is a bold and fascinating departure.

Ivo Andrić - На ​Дрини Ћуприја (Na Drini Ćuprija)
Najpoznatiji ​roman Ive Andrica (Nobelova nagrada za knjizevnost 1961.) hronoloski prati cetiri veka zbivanja oko velikog mosta preko reke Drine u Visegradu, koji je izgradio veliki vezir Mehmed pasa Sokolovic, poreklom iz tih krajeva. Godine 1516. Mehmed pasa je, prema vladajucem obicaju uzimanja "danka u krvi", kao srpski decak na silu odveden u tursku vojsku i poturcen da bi se kasnije uzdigao lestvicama vlasti i postao prvi do sultana. Kao mocnik, odlucio je da u rodnom kraju podigne zaduzbinu, veliki kameni most na jedanaest lukova. Most je integrativna tacka romaneskne naracije i njen glavni simbol. Sve prolazi, samo on ostaje da ukaze na trosnost ljudske sudbine. Most je mesto dodira istorijski verifikovanih licnosti i bezimenih likova koji su plod pisceve imaginacije. Roman "Na Drini cuprija" u kojem se uglavnom dosledno hronoloski opisuje svakodnevni zivot visegradske kasabe je, zapravo, "visegradska hronika". Roman pocinje dugim geografskim opisom visegradskog kraja i navodjenjem vise legendi o nastanku mosta, od kojih je posebno markantna ona o uzidjivanju hriscanske dece u jedan od stubova. Poreklo legende je u nacionalnom mitu i epskoj viziji sveta koja je knjizevni ekvivalent toga mita. Legende su po pravilu paralelne, imaju hriscansku i muslimansku verziju. Kraj romana pada u 1914. godinu kada su trupe austrougarske monarhije, u povlacenju, ozbiljno ostetile most. Sa rusenjem mosta izdise i Alihodza, jedan od najcesce pominjanih likova, koji simbolizuje kraj starih vremena. Izmedju pocetka i kraja romana, izmedju gradjenja i rusenja mosta, siri se pripovedacki luk dug cetiri stotine godine u kojem, u formi vrlo razvijenih epizoda, zapravo, celih prica, Andric nize sudbine visegradskih ljudi, svih vera. Most, kao nemi svedok, pamti ukrstaj i prividno trpeljivo prozimanje, a u stvari antagonizam razlicitih kultura, vera i tradicija i dve civilizacije, istocne i zapadne.

Heka László - Szerbia ​állam- és jogtörténete
Heka ​László, a Szegedi Tudományegyetem Szlavisztika Tanszékének oktatója eddigi kutatásai során elsősorban a horváth-magyar kapcsolatokra, illetve a délszláv államok történeteire, egymásközti viszonyukra fektette. Ebben a kötetben viszont kitér egyik szomszédunk, Szerbia történetére. Bemutatja a Rascia nevű szerb állam létrehozását, annak állami létét, a szerb császárság létrehozását, majd a Török Birodalom alá kerülését. Kitér a szerb-magyar kapcsolatok kibontakozására, hiszen azoknak a történelem során jelentős szerepük volt a szerb kultúra és politika terén is.

Covers_239003
Délszláv ​népballadák Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Délszláv ​népballadák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ivana Bodrožić - Hotel ​Zagorje
Egy ​kilenc éves kislány 1991 nyarán a tengerpartra utazik néhány évvel idősebb bátyjával. Jó mulatságnak ígérkezik, de a nyaralás minden magyarázat nélkül elhúzódik. Amikor édesanyjuk váratlanul felbukkan a táborban, megijednek. Kiderül, hogy nem mehetnek haza Vukovárra, menekülniük kell a szerb mészárlások elől. Az édesapjukról semmi hír. Minden bizonnyal megölték. A család először Zágrábban húzza meg magát, később egy menekültszállón Tito szülőfalujában, Kumravecben, ez a Hotel Zagorje. Az érzékeny és okos kislány iróniával, mély empátiával és költői erővel, a gyerekek kissé tort tisztánlátásával rögzíti mindazt, amit maga körül lát: csonkacsaládokat, háborús veszteségeket, megtört menekülteket, közönyös hivatalnokokat és szerencséseket, akik megúszták a háborút. Az apró részletekből összeálló minitörténetek sajátos képet festenek a háborús Horvátországról és egy édesapját elvesztő szomorú kamaszlány fejlődésének történetéről. Ivana Bodrožić horvát író, költő, 1982-ben született Vukováron. A 2010-ben megjelent önéletrajzi ihletésű Hotel Zagorje az egyik legjelentősebb szépirodalmi alkotás a szerb-horvát háborúról. Számos díjat nyert és jó néhány nyelvre lefordították.

Frankovics György - A ​megénekelt Zrínyi
A ​jelen válogatásban a szigetvári Zrínyi Miklósról szóló horvát, szerb, bosnyák, szlovák és magyar népi énekek ismertetése mellett korabeli szemtanúk feljegyzéseit, a sorsdöntő szigetvári 1566-os csata eseményeiről szóló legkorábbi tudósításokat, valamint horvát költők műveit, de egyúttal Zrínyiről szóló tanulmányokat is tárunk olvasóink elé. Közlésünk nem titkolt célja, hogy a közös magyar–horvát történelem hőse, Zrínyi Miklós alakját az iskolai oktatásban több oldalról megvilágítva lehessen bemutatni, illetve a téma iránt érdeklődők az olvasói élmény mellett új ismeretekhez is jussanak. Válaszkeresésünk más irányát jelzi többek között az is, hogy bemutatásra kerül Zrínyi Miklós és kora, vallása, a Szigeti veszedelem mitológiai háttere, valamint rendhagyó módon Zrínyi várkapitány és vitézei étkezése, illetve a királyi Sziget konyhája is. Zrínyi Miklós tettei az egymást követő nemzedékek egész sorának példa­képül szolgáltak, és szolgálni fognak az elkövetkező évszázadokban is, nemcsak a magyaroknak és a horvátoknak, hanem más népek fiainak is, akik megénekelték a várkapitánynak és vitézeinek hősiességét. A szerkesztési előmunkálatok közben távozott váratlanul az élők sorából a dolgozatok szerzője, Frankovics György, aki olyannyira várta a Zrínyi-évre tervezett könyve megjelenését. A kiadó tartozik vele, hogy teljesítse vállalását.

Slavenka Drakulić - Café ​Europa
An ​intimate tour of life on the streets of Budapest, Tirana, Warsaw and Zagreb, as those cities continue to acclimatise to the post-Communist thaw, Cafe Europa does not provide easy solutions or furnish political palliatives. Rather, as a Croatian with a viewpoint of ever-widening relevance, the value of Slavenka Drakulic's wry and humane observations lie in the emotional force of their honesty and the clarity of their insight

Ivo Andrić - Vihar ​a völgy felett
Távol ​a napóleoni diadalok harsonahangjaitól, Európa egy istenhátamögötti sarkában két férfi él és gondolkodik kora eseményein. Halkan, a fülsértő mellékzörejektől megszűrve érkeznek hozzájuk ezek a hangok, s a két nyugati hatalom konzulja tárgyilagosan, elmélyülten reagál a világtörténelem sorsdöntő eseményeire. A kis boszniai város csendje, nyugalma azonban csak látszólagos, a török Porta árnyékában vad indulatok csapnak össze, ősi gyűlölködés izzik. A katolikus, mohamedán, pravoszláv vallású, szerb, török, zsidó nemzetiségű lakosok vad gyűlölettel figyelik és gáncsolják egymást, s érdekeiknek megfelelően ábrándoznak jövőjükről. Remények, tervek, álmok mind porba hullnak Napóleon bukásával s a világtörténelem óriási vihara után újra felragyog a nap a kis, áporodott levegőjű völgy felett. Ivo Andrics nagyhatású történelmi regénye a hódítók, zsarnokok szükségszerű pusztulását jövendöli, s a higgadt bölcsesség, az időtálló emberi értékek szenvedélyes szeretete így nyer még nagyobb hitelt művében.

Miljenko Jergovic - Szarajevói ​Marlboro
"Mindeme ​szándékos és véletlen tüzek után kialakult az az embercsoport, mely keserűen felfogva a valót, kész holnap hidegvérrrel nézni a Louvre lángjait, és egy pohár vizet sem nyújt oda. Nincs értelme megtiltani a tűznek, hogy eleméssze azt, amit az emberi közöny már elemésztett. Párizs és London szépsége csak alibi a gonosztevőknek, aki miatt Varsó, Drezda, Vukovar és Szarajevó nincs többé. És ha lesznek is, olyan emberek fognak élni bennük, akik a legnyugalmasabb békeidőben készülődnek az evakuálásra, és máris készek lemondani könyveikről."

Semezdin Mehmedinović - Szarajevó ​blues
Semezdin ​Mehmedinović (sz. 1960) bosnyák költő, filmes és lapszerkesztő Szarajevó blues című kötetét világszerte a délszláv háborúról szóló irodalmi alkotások egyik legkiemelkedőbb darabjaként tartják számon. A vegyes műfajú, minden kliséről és pátoszról lemondó kötet nem csupán az ostromgyűrűbe zárt város három évének krónikája, és nem is pusztán a háborús realitás újszerű megragadására tett kísérlet. A háború idején mindvégig a városban élő és alkotó szerző számára ugyanis Szarajevó "az igazság világát" jelentette, ahol feltárult előtte, hogy "a valóság akkor érzékelhető a maga teljességében, ha darabokra törik". A Szarajevó blues olyan tanúságtétel egy multikulturális világ összeomlásáról, amely újfent bizonyítja, hogy a törzsi logika és a módszeresen szított téboly bármikor eluralkodhat, és mindig vérfürdőbe torkollik. Kötetünkben, amely a világon első alkalommal a szerző által véglegesnek tekintett verzión alapul, egy interjú is olvasható, hogy képet kaphassunk Mehmedinović művészi pályájáról, illetve Amerikában, emigránsként szerzett élményeiről.

Jung Károly - Ikerkönyvek ​1.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dragan Velikić - Asztrahánprém
A ​magyarul már öt könyvével ismert szerb író regénye (amelynek olasz és német nyelvű kiadása is most készül) még pályája elején, a földindulásszerű kelet-európai rendszerváltozások idején, 1990-ben íródott, amikor a délszláv térségben épp baljós képlete sejlett fel a kifejletnek. Kényes témát feszeget a jugoszláv államvédelmi hatóság nyugalmazott tisztjének és különös képességekkel megáldott fiának bűnügyi regénybe oldva megjelenített kapcsolatát ábrázolva. Utóbbi a családtörténetnek az országhoz csatolt Isztriába vezető szálait bogozva Olaszországba emigrál, majd egy titokzatos szervezet nyeli el. „A breitschwanz az asztrahánprémek legfinomabb változata. Halva született, világra jöttük után nyomban elpusztult vagy egyhetes koruk előtt leölt bárányok bőréből nyerik. Tizenöt nap elteltével a breitschwanz-fázisnak mindenestül vége. Ám némelyik báránynál a változás a hetedik, némelyiknél a tizedik, némelyiknél meg a tizenötödik napon áll be. Csak ebben jártasak tudják pontosan meghatározni a változás idejét, amikor a bárány leölése nem halasztható tovább. A legfontosabb azonban az, hogy a kisbárányt világra jötte után nyomban el kell különíteni, mielőtt még anyja végignyaldosná, mert ezáltal kisimulnának selymes szőrének apró fürtjei. Úgy szól a fáma, hogy a karakül juh legfinomabb prémje az anyjuk méhéből kivett bárányoktól nyerhető.”

Kirs Eszter - Tettesek ​és bűnrészesek a délszláv háborúban
Hogyan ​köthetők össze a hadműveletekről döntő, politikai és katonai vezetők azokkal a háborús bűncselekményekkel, melyeket ténylegesen, fizikai értelemben az irányításuk alatt cselekvő fegyveresek követtek el? E kihívást jelentő kérdésre nyújtanak megoldást a felelősségi koncepciók, melyek közül a nemzetközi büntetőjogban máig legmeghatározóbbakat tárják az olvasó elé a kötet feszes, az ICTY joggyakorlatára fókuszáló elemzései: a bűnszervezeti és elöljárói felelősséget, valamint a bűnsegédletet és a felbujtást. A koncepciók szemléltetéseként négy ikonikus szereplő, Ante Gotovina, Momčilo Perišić, Vojislav Šešelj és Naser Orić ügyét részletesen tárgyalja a szerző. Interjús kutatással keresi a válaszokat a kérdésekre: Milyen hatást gyakorolnak az ítéletek a jelenlegi és hosszú távú politikai és történelmi diskurzusra? Okoznak-e károkat a megbékélésre nézve az elhibázott, vitatható bírói indoklások? KIRS ESZTER a Miskolci Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen oktat nemzetközi jogot, valamint a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának munkatársa. 2010 és 2015 között a védelem képviseletének tagjaként dolgozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállított, az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi büntetőtörvényszéken (ICTY). Számos, az átmeneti igazságszolgáltatásról és a nemzetközi büntetőjogról szóló publikáció szerzője. Első, Demokratikus átmenet a háborús bűntettek árnyékában című monográfiáját 2012-ben Herczegh Géza Nemzetközi Jogi Emlékéremmel díjazták.

Urosevics Danilo - A ​magyarországi délszlávok története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thomka-symposion
Thomka-symposion Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Thomka-symposion
Az ​elbeszéléskutatás, a prózapoétika, a rövidtörténet műfaji sajátságai, a 20. századi magyar és délszláv irodalmak története – csak néhány címszó azokból a szerteágazó kutatási területekből, melyek Thomka Beáta irodalomtudósi pályájához kapcsolódnak, s amelyek kétségkívül meghatározták az utóbbi évtizedek magyar irodalomtudományát. E kötetben pályatársai, kollégái, barátai, tanítványai, tisztelői köszöntik őt egy-egy írással, hogy saját szövegeikben is érzékeltessék, mi mindent kaptak Thomka Beátától, s mi mindent kapott tőle a hazai irodalomértés.

Ivo Andrić - Travnička ​hronika
Travnička ​hronika (1945) je istorijski roman pisan za vreme Drugog svetskog rata, ostvaren po modelu evropskog realističkog romana. Obuhvata vreme od 1807. do 1814. godine i po tome predstavlja klasičan roman više od bilo kojeg drugog Andrićevog romanskog ostvarenja. Roman je ispripovedan u trećem licu i sklopljen je od prologa, epiloga i 28 poglavlja. Razlika između travničke i višegradske hronike jeste u tome što se roman Na Drini ćuprija mahom zasniva na fikcionalnoj nadogradnji usmenih legendi dok je Travnička hronika nastala imaginiranjem vrlo bogate dokumentarne građe. Hronika o Travniku je beletristički sedmogodišnji letopis koji obrađuje vreme boravka stranih konzula u tom vezirskom gradu. Počinje dolaskom francuskog konzula, a završava se odlaskom drugopostavljenog austrijskog konzula. Prema poetičkom pravilu koje važi za sve Andrićeve romane (izuzimajući donekle Gospođicu) i ovaj roman okrenut je istoriji. U procesu stvaranja Travničke hronike Andrić se služio bogatom dokumentarnom građom iz oblasti istorije civilizacije, etnologije i autentičnu spisima o istorijskim ličnostima koje su predstavljene u romanu. Istorija je "utkana tako reći, u svaku rečenicu (do te mere, ponekad, da bi se mogle staviti, pri dnu stranice referencije izvora), dajući joj na taj način izvesnu autentičnost i životnost", napisao je Mithad Samić u studiji Istorijski izvori Travničke hronike...

A_buvos_puska_borito_400
A ​bűvös puska Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - A ​bűvös puska
Ez ​a meseválogatás épen olyan sokszínű, mint maga a cigány kultúra: eredetmonda, vámpírtörténet, tréfás mese és fordulatokban gazdag, egzotikus népmese egyaránt található benne. A történetek hősei többnyire nagy szegénységben élő romák, akik kalandjaik során a legkülönfélébb alakokkal találkoznak: keménykötésű sárkánnyal, szaunában melegedő ördöggel, kacér pávalánnyal, vámpírasszonnyal, huncut pappal vagy éppen a Halál komával.

Jung Károly - Ikerkönyvek ​2.
Ez ​a tanulmánygyűjtemény a tavaly megjelenő kötet (Ikerkönyvek 1. Magyar folklórtémák - délszláv kitekintéssel) testvérkötete. Ebben a könyvben olyan magyar folklórtémák kifejtése kapott helyet, amelynek délszláv vonatkozásai, kapcsolódási pontjai, szöveges folklór esetében szövegváltozatai vagy párhuzamai voltak kideríthetőek a délszláv folklórban vagy folklorisztikában.

Kollekciók