Ajax-loader

'1. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kodolányi János - Én ​vagyok
Kodolányi ​János (1899-1969) a XX. századi magyar művelődés történetének klasszikus alakja, világirodalmi rangú prózaepikus. Életművét a Szent István Társulat új kiadásban adja közre. A sorozat gondozói és szerkesztői filológiai hűségre törekvő és igényes kiállítású, szép könyveket ígérnek az író régi és új híveinek. Az Én vagyok Kodolányi akarattyai magányában készült; ciklikus kapcsolatban áll más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég, új föld; Az égő csipkebokor). Az evangéliumok egyik legellentmondásosabb történetét gondolja újra és jeleníti meg: Jézus és Júdás, az "istenember" és az "áruló" kapcsolatát, a szent és a profán, a mennyei és a földi világ elszakadását, összetartozását.

Mihail Bulgakov - A ​Mester és Margarita
"A ​kéziratok nem égnek el"-mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritá-nak akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség...

2fogs%c3%a1g
elérhető
90

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

Steven Saylor - Birodalom
Steven ​Saylor az új regényével óriási feladatot tűzött ki maga elé: túlszárnyalni a kirobbanó sikert aratott Rómát. A szerző maradéktalanul teljesítette a célt, és olyat alkotott, amely minden olvasónak egyszeri és feledhetetlen élményt fog nyújtani. A Birodalomban öt generáción keresztül követhetjük az arisztokrata Pinarius család sorsát, Augustus uralkodásától a Római Birodalom fénykoráig. A família tagjai tanúi lesznek Tiberius fondorlatainak, Caligula őrületének, Nero hanyatlásának, valamint annak, amint Domitianus gyilkos üldözési mániája előkészíti a terepet a Traianus- és Hadrianus-féle aranykor számára. Átélhetjük a Kr. u. 64-es év nagy tűzvészét, Nero keresztényüldözését és a Colosseum megnyitását kísérő döbbenetes bemutatókat.

Alexandre Dumas - Akté
Meglepetés ​ez a könyv azoknak az olvasóknak, akik ismerik és szeretik Dumas felbecsülhetetlenül értékes munkásságát. Az emberiség legsorsdöntőbb korszakát eleveníti meg Dumas előttünk, s szereplő személyei - részben legalább - történelmi nagyságok. Talán Akté az egyetlen főszereplő, akit a regényíró képzelete teremtett, a többiek: Nero császár, Agrippina, Pál apostol, Galba, Sporus, Britannicus stb. valamennyien történelmi figurák. A küzdelemben pedig, mely a regény alakjait két nagy csoportba tereli - a világ sorsa dől el a két főszereplő, Akté és Nero körül. A kicsapongó császári Róma a végnapjait éli s a föld alatt már forrong a keresztény eszme, mely ezer megpróbáltatáson át diadalmaskodik... Ez a regény tárgya. S Akté, a korintuszi leány az összekötő kapocs a régi világ és az új között, s Nero ártatlan kedvese bepillant a császári szobák borzalmaiba, s riadtan menekül onnan. Felejteni akar, úgy kerül a keresztények közé. De sorsa elválaszthatatlanul ragadja tova s anélkül, hogy tudná mi történik vele, lépésről-lépésre távolodik a régi világból, míg végre az arénában, a ráengedett vadak fenyegető üvöltése közben sorsára ébred...

B
elérhető
8

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

Gaius Suetonius Tranquillus - Caesarok ​élete
Suetonius ​születésének időpontja i.sz. 70 tájára tehető, halála évét sem tudjuk bizonyosan, csak annyit, hogy igen öreg korban, valószínűleg 161 körül halt meg. A "Caesarok élete" tizenkét római császár életrajzát adja a szerző személyes élményei, levéltári tanulmányai, kortársak dokumentumai és családi szájhagyományok alapján. Adatai megbízhatóak, mégsem folyamodik a száraz történetírás módszeréhez. A tudós és a jószemű riporter érzékével választja ki a legfrappánsabb dokumentumokat s rajtuk kívül felhasználja röpcédulák, gúnydalok szövegét, sőt a római házak falára, kerítésére mázolt jelmondatokat, útszéli feliratokat is. Ezért friss és ma is eleven Suetonius tizenkét császári életrajza.

Mika Waltari - Az ​ország titka
Marcus ​Mezentius Manilianus, az ifjú római polgár Alexandriában tölti a telet, szerelmét, Tulliát is odavárja Rómából. Csömörig lakott már minden testi gyönyörűséggel, melyet az elpuhult keleti nagyváros fürdői kínálnak, s egyre inkább tudásra éhesen tanulmányozza a híres alexandriai könyvtár tekercseit. Lassan arra a felismerésre jut, hogy az idő, melyben él, nagy világfordulattal terhes. A filozófia, a csillagászat, a régi jóslatok mint azt sugallják, hogy mintegy harminc évvel azelőtt meg kellett születnie valakinek, aki a világ királya lesz. Egy furcsa, keleties öltözetű férfi zaklatott szavaira lesz figyelmes az egyik téren, s hirtelen elhatározással hajóra száll, hogy eljusson a zsidók fővárosába, Jeruzsálembe, s felajánlja szolgálatait a világ új urának. Jeruzsálem előtt, egy hegyen aztán római katonákat pillant meg, átkozódó, síró tömeget, s három keresztfát: a középsőn Jézus függ, a felirat szerint a zsidók királya. Megtalálta hát, akit keresett, de későn. Vagy mégsem? Ahogy telnek a napok érthetetlen hírek jutnak a fülébe, különös jelenések tanúja lesz Marcus, s elhatározza, utánajár a dolognak. Waltari regénye az Újtestamentum világába viszi el az olvasót. Szemünk előtt elevenednek meg Jézus életének eseményei, érthető-érthetetlen csodák tanúi leszünk mi is, míg a Biblia rendkívül érzékletesen megjelenített tájait járva megismerkedünk mindazokkal, akik részesei az evangéliumi történetnek.

Alice Hoffman - Galambok ​őrizői
Az ​időszámításunk szerinti hetvenedik évben kilencszáz zsidónak hónapokig sikerült feltartóztatnia a római seregeket a júdeai sivatagban, Masadában. Az ókori történész, Josephus Flavius szerint két nő és öt gyerek élte túl a rómaiak mészárlását. Ez a történelmi esemény adja a hátterét négy különleges, érzékeny nő lenyűgöző történetének, akik mind más úton érkeztek Masadába. Yael édesanyja szülés közben életét vesztette, amit az apja soha nem tudott megbocsátani. Revka, a néhai pék felesége végignézte, ahogy a római katonák brutálisan meggyilkolják a lányát, ráhagyva unokáit, akik a szörnyűségek hatására megnémultak. Aziza egy harcos lánya, akit fiúként neveltek fel, rettenthetetlen lovas és ügyes mesterlövész. Shirah az ősi mágia és gyógyítás mestere, hátborzongatóan éles elméjű, erős asszony. Miközben a rómaiak egyre közelebb érnek, négy rendkívüli, bátor nő élete kereszteződik az ostrom kétségbeesett napjaiban. Valamennyien galambtartók és valamennyien titoktartók – kik ők, honnan jöttek, ki nemzette őket és kiket szerettek. Alice Hoffman a New York Times bestseller szerzője, eddig négy regénye jelent meg magyarul. A Galambok őrizői különleges alkotás. Az írónő a markáns karaktereket új, tőle szokatlan helyszínnel ötvözi – a gyönyörű nyelvezet és a könnyed, elringató történet azonban a régi. Finom mágikus utalások színezik szokatlan asszociációkkal fűszerezve, így az olvasók bátran szabadjára engedhetik a képzeletüket.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Petronius Arbiter - Apuleius - Trimalchio ​lakomája / Az aranyszamár
Petronius ​Arbiter, a Sienkiewicz Quo vadis-ából bizonyára mindenki előtt ismert lemondóan-hősiesen meghaló arisztokrata, és a botrányhős rétor, a madaurai Apuelius a római irodalom két idegenből - görögből - átvett ikerműfajának, a novellának és a regénynek legjelesebb képviselői. Petronius műve a Trimalchio lakomája (Satiricion című, töredékesen fennmaradt "erkölcsregényének" - valójában laza novellafüzérének - egyetlen összefüggő része) a felkapaszkodott újgazdagok szűk körű, kicsinyes és földhözragadt világának ellenálhatatlan erejű szatírája. Az aranyszamár, Apuleius remeke (a latin irodalom egyetlen terjedelmesebb regényes) az örökké kíváncsi, nyughatatlan és titkokat feszegető ember tragikomédiája.

Szent Pál - Levelek
Kossuth ​Könyvkiadó, 1991 Az alapul vett kiadás: Újszövetségi Szentírás. Szent István Társulat, 1971. Fordította: Gál Ferenc A keresztény legendakör Pál apostolnak tulajdonítja ezt a tizenhárom levelet, melyek az időszámítás utáni 1-2. században keletkeztek. Tarzusz városának szülötte, Saul, tűzzel-vassal üldözte az őskeresztényeket, s a damaszkuszi úton váratlanul átélt istenélmény megrázkódtató hatása alatt egyik percről a másikra hívővé, az őskeresztény egyház buzgó szervezőjévé lett. Különböző városok hívőihez címzett lelkipásztori intelmei az adott egyházközség sajátos helyzetéből, az igehirdetés pillanatnyi szükségleteiből, az őskeresztény élet talajából nőttek ki, szóbeli prédikációk kiegészítőiként. Pál tanúságot tesz "az Úr Jézus Krisztusban való megigazulás" mellett, "melyre mindenki rászorul".

Henryk Sienkiewicz - A ​római patrícius
A ​"Quo Vadis" szerzője ebben a könyvében az ismert mű hagyományaira épít. Gladiátorok véres küzdelmei, tivornyák és dicsőséges csaták - ez Róma. Egy fiatal és gazdag patrícius, Caius nem elégszik meg a romlott Róma kínálta gyönyörökkel, többre vágyva megtalálja Anteát, a gyönyörű lányt. A lány - Caius életének az értelme -, azonban halálos beteg lesz... Az orvosok mindent megpróbálnak - de minden hiába... Caius Jeruzsálembe viszi Anteát, ahol találkozik Pontius Pilátussal is. Róma népe őrjöng, az Isten fiának keresztrefeszítését követeli...

Blaine Anderson - Varázslatos ​szívek
Varázslatos ​szívek "Egy történelmi monda, ami a szívek mélyére hatol." A jóslat A középkori Írország zöldellő hegyei között a gyönyörű, ébenfekete hajú Grania ősei útját járva gyógyítóként és papnőként akar élni. De a jóslat riasztóvá teszi előtte a jövőt. A népét hazájából száműző király fegyverese megtalálja őt... hogy szeretője és országának végzete legyen. A fizetség Niall, a jóképű, arany hajú férfi vakmerően lovagolt a köd borította tájak felé, ahol szemtől szembe találkozott a legelbűvölőbb lánnyal, akit valaha is látott. A király aranyain akart finomművű kardokat venni, de a fizetség házassága lett... Graniával. A szűznek a szerelem varázslatával kellett megnyernie egy foglyul ejtett szerető szívét. Nincs hatalom, ami megakadályozhatná, hogy a gyönyör kapui megnyíljanak előttük, és a lány sorsa beteljesedjen.

Pasquale Festa Campanile - A ​Lator
A ​regény hőse az a bizonyos "jobb lator", aki Jézus mellett halt meg a Golgotán. Ki is ez a galileai Kaleb, hogyan jutott a keresztfára, mit látott maga körül az országban, és hogyan élte le az életét Jézus kortársaként? Ezekre a kérdésekre maga Kaleb ad választ, miközben elmeséli színes, kalandos életét. Kaleb egy pimasz és erotikusan túlfűtött, életvidám csavargó, aki nagy lelkesedéssel igyekszik becsapni a hiszékeny embereket, miközben útja többször is keresztezi a Megváltóét. Eleinte azt gondolja, hogy Jézus is csak olyan szélhámos, mint ő - legfeljebb kevésbé jó az üzleti érzéke -, ezért elhatározza, hogy felajánlja neki a segítségét, és csatlakozik hozzá. Mikor ráébred, milyen hatalommal bír, már inkább elkerülné, ám a sors ismét mellé tereli, amikor kiválasztják a két lator egyikének, akit Jézussal együtt megfeszítenek. Miért éppen rá esik a választás? Talán mert valamilyen szempontból különleges, "mint a tök a dinnyeföldön"? Campanile alkotása a jól ismert történetet szokatlan, humoros szemszögből mutatja be, s nemcsak íróként, filmrendezőként is jegyzi a töretlen életörömöt megtestesítő lator keserédes történetét.

Lucius Annaeus Seneca - A ​nagylelkűségről
Szőke ​Ágnes fordításában olvashatjuk a császárkori szerző morális esszéjét. Az utószóban a fordító tömör összefoglalást ad Seneca koráról és a mű irodalomtörténeti problémáiról.

Lucius Annaeus Seneca - Seneca ​tragédiái
Az ​újkori dráma kezdetei – Shakespeare, Racine, Calderón – Seneca tragédiáira nyúlnak vissza. Nero nevelőjét és sokáig teljhatalmú államminiszterét mint sztoikus filozófust tartották számon az egész középkoron keresztül, és évszázadokon át el sem tudták képzelni, hogy a neve alatt fennmaradt tíz tragédia a halálmegvetést hirdető erkölcsi levelek és filozófiai értekezések szerzőjétől származik. A német klasszicizmus üres retorikus könyvdrámákká fokozta le a Seneca-tragédiákat, és csak az utóbbi évtizedekben kezdjük fölfedezni, hogy Seneca a mitológiai jelmezekben emberi alaptípusokat jelenít meg, hogy vérbűnök terhelte hőseivel félreérthetetlenül céloz a császári családnak a birodalmat vérbe-halálba borító alakjaira. Seneca tragédiái a klasszikus görög költők tudatos utánzásainak készültek, de szerkezetükben, poétikájukban, mondanivalójukban el is térnek tőlük, és a tragédia új műfajának képviselői.

Francine Rivers - Hang ​a szélben
A ​római csapatok Titus vezetésével szinte a földdel teszik egyenlővé Dávid és Salamon egykor virágzó székhelyét, Jeruzsálemet. A szörnyű pusztítást követően a zsidó származású Hadassa Rómába kerül, hogy Julia Valerianus rabszolgájaként élje mindennapjait. Szeretetével és gyönyörű meséivel azonban nemcsak úrnője szívét nyeri meg, hanem annak bátyját, Marcust is teljesen elkápráztatja. A lány viszont különös titkot rejteget, amely akár az életébe is kerülhet: a birodalom alapjait fenyegető új vallás, a kereszténység híve... Francine Rivers történelmi regénysorozatának első kötetében ezúttal az I. század viharos és kegyetlen időszakába kalauzolja olvasóit. A nagy lélegzetvételű műben az ifjú arisztokrata iránt érzett szerelme és az Istenbe vetett hite között őrlődő rabszolgalány történetén keresztül követhetjük végig Róma hanyatlását.

Petronius Arbiter - Trimalchio ​lakomája
Petronius ​Arbiter, a római nagyúr, Nero császár (54-68) főudvarmestere, a finom izlés igazi művésze - "arbiter elegantiarum", amint korábban nevezték - hatalmas és változatos korképben örökítette meg kora társadalmának félszegségeit. Ez a műve a Satiricon, csak töredékesen maradt ránk, de szerencsére egy nagyobb összefűggő töredék, a Trimalcho lakomája, fogalmat ad az egész mű egykori elevenségéről és tarkaságáról. Trimalcho a megtollasodott, műveletlen kereskedő típusa - kissé a nagyzoló Néró torzképe is - vendégei a kisváros jellegzetes alakjai: beszélgetéseik, babonáik, durvaságaik, kedélyes örök emberi ízeket idéznek. A lakoma ételsora az ókori szakácsművészet káprázatos fogásait és finomságait tornyozza a mai olvasó elé, aki bizonyára visszafogott lélegzettel és mohó izgalommal szürcsöli majd az ókori írói művészetnek ezeket az ízeit és múlhatatlan zamatait.

M. C. Scott - A ​római kém
Krisztus ​után 64-ben Róma ura Néró, aki szívesebben lenne színész vagy szekérhajtó, mintsem a Birodalom császára. A kiismerhetetlen, szenvedélyes és veszélyes uralkodó száműzte Senecát, az egyetlen embert, akiben bízhatott, majd őrültekkel és összeesküvőkkel vette körbe magát. Amikor egyre nagyobb tömegekhez jut el a prófécia, amely szerint a Mennyei Királyság csak akkor érkezik el, ha Róma lángokban áll, Nérónak külső segítségért kell folyamodnia. A paranoia és ármány melegágyába érkezik meg Sebastos Abdes Pantera, más nevén a Leopárd, aki egykoron Seneca elit kémhálózatának volt tagja. Ő korábban Britanniában beleszeretett egy helybéli lányba, a nő azonban egy felkelés áldozatául esett, és a Leopárdnak esze ágában sincs azt a Birodalmat szolgálni, amely végzett feleségével és gyerekével. Nérónak képes is nemet mondani, de a kémfőnök Senecának már nem, aki a kikötőben várja őt, ismét ármányt szőve, hiszen megtalálta Math-t, a szekérhajtó fiút, akiből a legkiválóbb kém válhat - ha addig nem végez vele valaki. M. C. Scott regénye kétségkívül az első negyedév kiemelt megjelenése. Az írónő egyre ismertebbé válik odakint a Róma-sorozatával, még hozzá megérdemelten. Ne hasonlítsuk majd azonban Steven Saylor műveihez a könyvet. A kor, amiben a cselekmény játszódik ugyan majdnem azonos, de nyomozás helyett itt a lendületen van a hangsúly, kicsit több akcióval és nagyobb sodrással. Ettől azonban még biztosak vagyunk abban, hogy aki szereti Saylort, az biztosan szeretni fogja ezt a könyvet. Emiatt a kiadás is ünnepibb hangvételű lesz, ugyanis a könyv elegáns keménytáblás fűzésben jelenik meg, hogy gyönyörűen mutasson minden ókori Róma kedvelőnek a polcán.

Publius Cornelius Tacitus - Tacitus ​összes művei
Tacitus ​életműve a római történetírás csúcsteljesítménye, máig eleven kincsesháza, s nemcsak azért, mert páratlan értékű forrás, mert lapjain megelevenedik Tiberius, Nero és Agrippina sorsa, a római birodalom kisebb-nagyobb alakjainak története, a győzelmes és véres hadjáratok-harcok, mert a krónikás alaposságával tudósít idegen népek, s különösen a germánok társadalmáról, szokásairól, erkölcséről, hanem azért is, mert ez a ragyogó, kritikus és keserű szellem a latin széppróza utolérhetetlen remekét alkotta meg. Egy-egy mondata is az ábrázolt alak egész egyéniségét képes megragadni, egy-egy szava is tettek mögé világít, egy-egy sorban viharos drámákat tud megjeleníteni. Sokszor a talányosságig tömör stílusa arányos formába fogja a túláradóan gazdag tartalmat, a bölcs elmélkedéseket. Nem könnyű olvasmány Tacitus még magyarul sem, de aki belemélyed, aki figyelmesen követi az események és a gondolatok szálait, a világirodalom egyik nagy alapművét hódíthatja meg, járhatja be egyre növekvő gyönyörűséggel.

Lucius Annaeus Seneca - Erkölcsi ​levelek
Hatvanhatodik ​éve körül járt Lucius Annacus Seneca, mikor úgy érezte, élete során már elég kegyben és kegyvesztettségben részesült; egyformán elege lett a császári udvar ragyogásából és intrikáiból; nem akarta szellemét már sem politikai gúnyiratokban, sem hízelgő magasztalásokban csillogtatni; befolyására éppúgy legyintett, mint befolyásával szerzett vagyonára. Nem írt már tragédiákat, hanem átélt; mint ahogyan politikai illúziói, úgy haltak el sorjában barátai, s nem mindegyik természetes halállal; tudta maga is, hogy veszélyes életet él, annál veszélyesebbet, minél több hajdani szál fűzi hozzá gyilkos neveltjét, a képmutató és kiszámíthatatlan bohócot. S ekkor ez az ellentmondásairól annyira igazságtalanul híres római még egy utolsó ellentmondásba bonyolódott: hogy biztonságát megőrizze, óvatosan, de félreérthetetlen szakított Neróval; pedig jól tudta, ha ezzel elodázza is, tulajdonképpen kihívja halálát, s miközben életösztöne azt diktálta, hogy a tovább élésre tegyen kísérletet - a halálra edzette magát. Epikureizmussal színezett sztoikus erkölcsfilozófiájának summáját, eszmei végrendeletét írta meg az időszámításunk szerinti 63. és 65. év között barátjához címzett leveleiben.

Ifjabb Plinius - Levelek
Róma ​irodalmi "ezüstkorának" egyik legnevesebb írója, az ifjabb Plinius könnyed, sokszor utánozhatatlan eleganciával, megvesztegető, már-már rafinált egyszerűséggel ír. Egy-egy jól megválasztott jelzővel, odavetett megjegyzéssel vagy képsorral megjelenít, hangulatot teremt, atmoszférát idéz fel, helyzeteket állít elénk. Erdőről ír? Csak néhány szó, és szinte fülünkbe hangzik a fák susogása. Bírói tárgyalásról? Kurta félmondattal kitér egy fiatalemberre, akinek a tolongásban elszakadt a tógája, s máris magunk előtt látjuk a zsúfolásig tömött tárgyalótermet, rajtunk is átfut a hallgatóság feszült izgalma. A domitianusi terrorról? Apró jelenet, mégis hosszú elemzésekkel ér fel: ott ül számkivetésre ítélt barátjánál, a szolgák kimennek a szobából, a feleség is eltávozik, a házigazdából már kitörne a zsarnok elleni indulat, de - és ebbe majd kétezer év múltán is beleborsózik a hátunk - előbb még ösztönös, reflexszerű mozdulattal körülnéz, be van-e csukva az ajtó, nem hallgatják-e ki illetéktelen fülek... Ezek Plinius nagy pillanatai, mikor az élet ízeit, a valóság lüktetését ilyen eleven erővel tudja közvetíteni. Ezek ütik rá leveleire itt is, ott is a művészi hitelesség pecsétjét, s bizonyára ezek pendítik meg a legtöbb rokon húrt a mai olvasó lelkében.

Lucius Annaeus Seneca - Vigasztalások
Seneca ​három vigasztalása, Consolációja az ókori vigasztalásirodalom legérettebb alkotása. Az első egy asszonyhoz szól, aki elvesztette fiát, a második Seneca egy barátjához, aki testvérét siratja, a harmadikat pedig édesanyjához írta Seneca korzikai száműzetéséből. E műfaj elméletét Ciceró foglalta össze tömören: a vigasztalás első eszköze bebizonyítani, hogy nincs rossz, s ha van, nem jelentékeny; a második, rámutatni, hogy minden bánat és gyász az élet törvénye; a harmadik, bebizonyítani, hogy értelmetlen elemészteni magunkat a bánatban, holott világosan tudjuk, hogy nincs ellene orvosság. Tartalom: Marcia vigasztalása; Polybius vigasztalása; Helvia vigasztalása A kiadvány MP3 formátumú CD-t tartalmaz. Máté Gábor előadásában.

Lucius Annaeus Seneca - De ​Ira / A haragról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

C. Plinius Secundus - A ​természet históriája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Plutarkhosz - Szókratész ​daimónja
„...Nem ​is annyira a bűn, mint inkább a büntetés késlekedése teszi erőtlenné és reménytvesztetté azt, akit igazságtalanság ért, ugyanakkor viszont növeli a gazember merészségét és arcátlanságát. Ezzel szemben, ha a vakmerő gonosztettek azonnal elnyerték büntetésüket, megakadályoznák a kitervelt gazságok elkövetését, s a lehető legnagyobb vigasztalást jelentenék azoknak, akiket sérelem ért...” – mondja Az isteni büntetés késlekedéséről szóló plutarkhoszi dialógus egyik szereplője, s fejtegetésével izgalmas gondolatsort indít el a jelenlevő társaság valamennyi tagjában, éppúgy, mint napjaink olvasójában. A vélemények cseréje, ütköztetése nemcsak vallásfilozófiai fejtegetésekre ad alkalmat, hanem olyan színes mítoszok elbeszélésére is, amelyek alapján fogalmat alkothatunk arról, hogyan képzelte az Apollón papjaként is tevékenykedő, neves ókori író, Plutarkhosz és köre a lélek újjászületésének kérdését, milyen szerepet tulajdonítottak a „tisztulás” különböző fokozatain túljutó, végül átlátszóvá ragyogóvá lényegülő daimónoknak, „akik” egy mítikus távoli szigeten vagy éppen a Hold felszínén lelnek honra, ám az arra fogékony és érdemes embereket, mint belső lelkiismereti hang, irányítják. A nagy ógörög bölcselőt, Szókratészt is mindig daimónja irányította; nem véletlen tehát, hogy a kései filozfusok szívesen választják vitatémául a daimónok vagy éppen a Szókratész daimónja kérdést. Plutarkhoszt a magyar olvasók eddig elsősorban a Párhuzamos életrajzok nagyszerű szerzőjeként ismerték. Kötetük a görög vallásfilozófia sokszínű tudósaként mutatja be.

Gaius Suetonius Tranquillus - A ​Caesarok élete
A ​Caesarok élete tizenkét római császár életrajzát adja a szerző személyes élményei, levéltári tanulmányai, kortársak dokumentumai és családi szájhagyományok alapján. Adatai megbízhatók, mégsem folyamodik a száraz történetírás módszeréhez. A tudós és a jószemű riporter érzékével választja ki a legfrappánsabb dokumentumokat s rajtuk kívül felhasználja röpcédulák, gúnydalok szövegét, sőt a római házak falára, kerítésére mázolt jelmondatokat, útszéli feliratokat is. Ezért friss és ma is eleven Suetonius tizenkét császári életrajza.

823543_5
elérhető
4

Erdős Renée - Lysias
„Lysias ​csüggedten nézett rá. A leány hűvös tartózkodása kezdte ingerelni. Mintha észre sem venné, hogy szépsége milyen hatással van reá, makacsul kitér minden közeledés elől, nem gőggel, szerényen, de nem igyekszik elrejteni közönyét, melyet vele szemben érez. Hirtelen olyan gondolata támadt, mely agyába kergette a vért. Hátha jegyese, vagy éppen férje van otthon, akit szeret. És ezek, úgy hallotta, lenézik az idegent, pogányoknak vagy barbároknak nevezik őket. Ez a gondolat most fölkeltette gőgjét és nyugalmat erőltetve magára, megkockáztatta a kérdést.”

Publius Cornelius Tacitus - Sorsfordulatokban ​gazdag kor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lion Feuchtwanger - A ​hamis Néró
A ​hírhedt Nero császárnak igen tetszett, hogy Terentius fazekasmester minden mozdulatát utánozni tudja, és már megjelenésével, beszédével is megtéveszti az embereket. Nero halála után Varro szenátor segítségével Terentius a birodalom keleti tartományaiban az igazi császárnak adja ki magát, hiszen ki tudja, nem ölték-e meg tévedésből éppen a fazekast Rómában a császár helyett. Nerót szerették keleten, és a fazekas el is indul világhódító útjára... A csalásra épített császárság a kezdeti nagy sikerek után összeomlik, a hamis ügy a hamis vezérrel együtt mindig megbukik. Ez a nagyszerű, igen szórakoztató és világhírű történelmi regény nagy tanulsága.

Kollekciók