Ajax-loader

'1. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Edward Bulwer-Lytton - Pompeji ​utolsó napjai
„Nem ​érdektelen megfigyelni, hogy azokban a távoli időkben, a miénktől annyira különböző társadalmi rendszer mellett ugyanazok az apró-cseprő okok zavarták föl, szakították meg a szerelem útját, amelyek ma is annyira közönségesek. Ugyanaz a találékony féltékenység, ugyanaz a ravasz rágalom ma is annyiszor szét tudja tépni a legigazibb szerelem kötelékeit is. Az életnek e kisebbfajta cselszövései révén találjuk magunkat leginkább otthon a múltban.” A majd' kétezer éve elpusztult Pompeji az első feltárások óta lázban tartja a történészek és írók fantáziáját. A láva- és a hamurétegek alatt mintha megállt volna az idő, és így egyedülálló bepillantást nyerhetünk egy virágzó birodalom nyüzsgő tengerparti városának életébe. Pompeji emellett hátborzongató mementója a múlékonyságnak: hogyan érhet véget minden percek leforgása alatt, mintha csak a végítélet jött volna el a város lakóiért. Bizonyára ez ihlette meg a 19. század ünnepelt angol regényíróját, Edward Bulwert. A Pompeji utolsó napjai sokrétű, élettől lüktető mű. Bulwer nemcsak a pompeji romokat rekonstruálja régészi pontossággal, de a léleknek is ugyanilyen alapos ismerője. Megrajzolt karakterei rendkívül élethűek, varázslat és mágia keveredik a mindennapos gondokkal, miközben a történelmi ismeretekkel felvértezett olvasó jól tudja, milyen sors vár az apró-cseprő problémákkal küzdő szereplők többségére. A romantikus írót mégis elsősorban az érdekli, hogy van-e igaz szerelem, legyőzhető-e a sors, ki mozgatja a történelmet, és létezik-e egyáltalán az örök emberi. A Pompeji utolsó napjai Bulwer talán legsikeresebb regénye, 1834-es első kiadása után igazi bestsellerré vált, eddig összesen nyolc mozgóképes feldolgozása készült. Schöpflin Aladár 1935-ben megjelent, veretes magyar nyelven elkészített fordítását ezúttal megújult külsővel veheti kezébe az Olvasó.

B
elérhető
8

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Mika Waltari - Az ​ország titka
Marcus ​Mezentius Manilianus, az ifjú római polgár Alexandriában tölti a telet, szerelmét, Tulliát is odavárja Rómából. Csömörig lakott már minden testi gyönyörűséggel, melyet az elpuhult keleti nagyváros fürdői kínálnak, s egyre inkább tudásra éhesen tanulmányozza a híres alexandriai könyvtár tekercseit. Lassan arra a felismerésre jut, hogy az idő, melyben él, nagy világfordulattal terhes. A filozófia, a csillagászat, a régi jóslatok mint azt sugallják, hogy mintegy harminc évvel azelőtt meg kellett születnie valakinek, aki a világ királya lesz. Egy furcsa, keleties öltözetű férfi zaklatott szavaira lesz figyelmes az egyik téren, s hirtelen elhatározással hajóra száll, hogy eljusson a zsidók fővárosába, Jeruzsálembe, s felajánlja szolgálatait a világ új urának. Jeruzsálem előtt, egy hegyen aztán római katonákat pillant meg, átkozódó, síró tömeget, s három keresztfát: a középsőn Jézus függ, a felirat szerint a zsidók királya. Megtalálta hát, akit keresett, de későn. Vagy mégsem? Ahogy telnek a napok érthetetlen hírek jutnak a fülébe, különös jelenések tanúja lesz Marcus, s elhatározza, utánajár a dolognak. Waltari regénye az Újtestamentum világába viszi el az olvasót. Szemünk előtt elevenednek meg Jézus életének eseményei, érthető-érthetetlen csodák tanúi leszünk mi is, míg a Biblia rendkívül érzékletesen megjelenített tájait járva megismerkedünk mindazokkal, akik részesei az evangéliumi történetnek.

Akt%c3%a9
elérhető
6

Alexandre Dumas - Akté
Meglepetés ​ez a könyv azoknak az olvasóknak, akik ismerik és szeretik Dumas felbecsülhetetlenül értékes munkásságát. Az emberiség legsorsdöntőbb korszakát eleveníti meg Dumas előttünk, s szereplő személyei - részben legalább - történelmi nagyságok. Talán Akté az egyetlen főszereplő, akit a regényíró képzelete teremtett, a többiek: Nero császár, Agrippina, Pál apostol, Galba, Sporus, Britannicus stb. valamennyien történelmi figurák. A küzdelemben pedig, mely a regény alakjait két nagy csoportba tereli - a világ sorsa dől el a két főszereplő, Akté és Nero körül. A kicsapongó császári Róma a végnapjait éli s a föld alatt már forrong a keresztény eszme, mely ezer megpróbáltatáson át diadalmaskodik... Ez a regény tárgya. S Akté, a korintuszi leány az összekötő kapocs a régi világ és az új között, s Nero ártatlan kedvese bepillant a császári szobák borzalmaiba, s riadtan menekül onnan. Felejteni akar, úgy kerül a keresztények közé. De sorsa elválaszthatatlanul ragadja tova s anélkül, hogy tudná mi történik vele, lépésről-lépésre távolodik a régi világból, míg végre az arénában, a ráengedett vadak fenyegető üvöltése közben sorsára ébred...

Blaine Anderson - Varázslatos ​szívek
Varázslatos ​szívek "Egy történelmi monda, ami a szívek mélyére hatol." A jóslat A középkori Írország zöldellő hegyei között a gyönyörű, ébenfekete hajú Grania ősei útját járva gyógyítóként és papnőként akar élni. De a jóslat riasztóvá teszi előtte a jövőt. A népét hazájából száműző király fegyverese megtalálja őt... hogy szeretője és országának végzete legyen. A fizetség Niall, a jóképű, arany hajú férfi vakmerően lovagolt a köd borította tájak felé, ahol szemtől szembe találkozott a legelbűvölőbb lánnyal, akit valaha is látott. A király aranyain akart finomművű kardokat venni, de a fizetség házassága lett... Graniával. A szűznek a szerelem varázslatával kellett megnyernie egy foglyul ejtett szerető szívét. Nincs hatalom, ami megakadályozhatná, hogy a gyönyör kapui megnyíljanak előttük, és a lány sorsa beteljesedjen.

Mihail Bulgakov - A ​Mester és Margarita
"A ​kéziratok nem égnek el" - mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, _A Mester és Margaritá_nak akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. _A Mester és Margarita_ a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség...

Robert Graves - Claudius, ​az Isten
Graves, ​a világhírű szerző főleg Suetonius könyvére támaszkodva írta meg a Claudius, az isten c. művét, amely folytatása az Én, Claudius c. kötetnek. Előző kötetében a szerző elsőszemélyben mesélteti el Claudiusszal élete első öt évtizedének történetét. Ebben a műben császári méltóságának éveiben ábrázolja hősét. Ebben a könyvben már császárságának történetét mondatja el az író a főhőssel. A császári udvar intrikáinak, a gaztetteknek sora tovább pereg szemünk előtt. Az izgalmakban bővelkedő könyv hű képet ad a kor eseményeiről, és érthetővé teszi számunkra, hogy a római birodalom bukása történetileg elkerülhetetlen volt.

Plutarkhosz - Szókratész ​daimónja
„...Nem ​is annyira a bűn, mint inkább a büntetés késlekedése teszi erőtlenné és reménytvesztetté azt, akit igazságtalanság ért, ugyanakkor viszont növeli a gazember merészségét és arcátlanságát. Ezzel szemben, ha a vakmerő gonosztettek azonnal elnyerték büntetésüket, megakadályoznák a kitervelt gazságok elkövetését, s a lehető legnagyobb vigasztalást jelentenék azoknak, akiket sérelem ért...” – mondja Az isteni büntetés késlekedéséről szóló plutarkhoszi dialógus egyik szereplője, s fejtegetésével izgalmas gondolatsort indít el a jelenlevő társaság valamennyi tagjában, éppúgy, mint napjaink olvasójában. A vélemények cseréje, ütköztetése nemcsak vallásfilozófiai fejtegetésekre ad alkalmat, hanem olyan színes mítoszok elbeszélésére is, amelyek alapján fogalmat alkothatunk arról, hogyan képzelte az Apollón papjaként is tevékenykedő, neves ókori író, Plutarkhosz és köre a lélek újjászületésének kérdését, milyen szerepet tulajdonítottak a „tisztulás” különböző fokozatain túljutó, végül átlátszóvá ragyogóvá lényegülő daimónoknak, „akik” egy mítikus távoli szigeten vagy éppen a Hold felszínén lelnek honra, ám az arra fogékony és érdemes embereket, mint belső lelkiismereti hang, irányítják. A nagy ógörög bölcselőt, Szókratészt is mindig daimónja irányította; nem véletlen tehát, hogy a kései filozfusok szívesen választják vitatémául a daimónok vagy éppen a Szókratész daimónja kérdést. Plutarkhoszt a magyar olvasók eddig elsősorban a Párhuzamos életrajzok nagyszerű szerzőjeként ismerték. Kötetük a görög vallásfilozófia sokszínű tudósaként mutatja be.

Lion Feuchtwanger - A ​hamis Néró
A ​hírhedt Nero császárnak igen tetszett, hogy Terentius fazekasmester minden mozdulatát utánozni tudja, és már megjelenésével, beszédével is megtéveszti az embereket. Nero halála után Varro szenátor segítségével Terentius a birodalom keleti tartományaiban az igazi császárnak adja ki magát, hiszen ki tudja, nem ölték-e meg tévedésből éppen a fazekast Rómában a császár helyett. Nerót szerették keleten, és a fazekas el is indul világhódító útjára... A csalásra épített császárság a kezdeti nagy sikerek után összeomlik, a hamis ügy a hamis vezérrel együtt mindig megbukik. Ez a nagyszerű, igen szórakoztató és világhírű történelmi regény nagy tanulsága.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
Az ​ókori Róma. Nero - költői babérokra áhítozik. A birodalom ügyeivel nem törődik, szórja a pénzt, tobzódik az élvezetekben, a borban, a vérben. Egy tébolyult pillanatában felgyújtatja a Várost. Amikor a nép a tűzvész miatt háborogni kezd, a keresztényekre fogja a gyújtogatást. Az új eszme hívei a katakombákban bujdokolnak, mert aki kézre kerül, arénában végzi. Péter - Krisztus első tanítványa, a halász. Tömegek zarándokolnak Róma falain kívülre, hogy meghallgassák beszédeit. Vinicius - gazdag római patrícius, aki keresztény lányt szeret... Szerelem, irigység, megalománia, kisszerűség, barbarizmus, szentség, tűz, mártírium, katarzis. A fordulatokban bővelkedő romantikus nagyregény népszerűsége 1896-os megjelenése óta töretlen. Meghozta szerzőjének a világhírt, a Nobel-díjat, és több filmfeldolgozás készült belőle. "A butaság semmivel sem rosszabb a bölcsességnél, és semmiben sem különbözik tőle." "Tiétek a hatalom, a testőrség, az erő, legyetek hát őszinték legalább akkor, ha senki sem hallja." "Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel... Ahány nagy apostoli, váteszi produktuma van az első ólombetűk óta az emberi szellemnek, ahány nagy teremtő szelleme van az emberiségnek, az mind indexre került... Nagy bölcselők, nagy reformátorok, nagy költők egytől-egyig... Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve... Olyan kár, hogy indexre nem került. Megérdemelte volna!" (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)

Lloyd C. Douglas - "És ​köntösömre sorsot vetettek..."
Lloyd ​C. Douglas újszövetségi korban játszódó történelmi regénye a római katona, Marcellus Gallio történetét beszéli el. Hozzá kerül a sorsvetés után a keresztre feszített názáreti Jézus köntöse. Az események azonban nem hagyják nyugodni Marcellust. Rabszolgájának, Demetriusnak köszönhetően útnak indulnak, hogy megtudják, mi az igazság a különös köntössel és korábbi tulajdonosával kapcsolatban. Kitalált történet a keresztyénség gyökereiről, értékekről, spiritualitásról és hitről, amelybe elevenen szövődnek a Biblia ihletett igéi arról a Krisztusról, aki tanításával, életével, halálával és feltámadásával zsidót, pogányt, katonát, rabszolgát és a mai olvasót is képes megszólítani, és új, teljesebb útra indítani. „Melas az ajtó felé ballagott. Demetrius, azt gondolva, hogy már elment, elővette a köntöst, és kiterítette a fáklya fényénél. – Mi az ott nálad? – kérdezte Melas az ajtóból. – Az ő köntöse – felelete Demetrius meg sem fordulva. Melas visszajött, és csöndes érdeklődéssel szemlélte a vérfoltos ruhát. – Hogy jutottál hozzá? – kérdezte megdöbbent hangon. – A legátusé. A tisztek kockát vetettek rá, és ő nyerte el. – Nem hinném, hogy kellene neki – jegyezte meg Melas. – Nekem nem kellene. Csak szerencsétlenséget hozhat. – Miért hozna szerencsétlenséget? – kérdezte Demetrius. – Bátor emberé volt.” „A katonák pedig, amikor megfeszítették Jézust, fogták felsőruháit, elosztották négy részre, mindegyik katonának egy részt. Fogták köntösét is, amely varratlan volt, felülről végig egybeszőve. Ezt mondták egymásnak: Ezt ne szakítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen! Így teljesedett be az Írás: »Elosztották ruháimat maguk között, és köntösömre sorsot vetettek.« Ezt tették a katonák.” János evangéliuma 19,23–24

Phyllis T. Smith - A ​Palatinus-domb lányai
___Két ​évvel azután, hogy Augustus császár véres győzelmet aratott Marcus Antonius és Kleopátra felett, diadalmenet élén tér vissza Rómába. Távolléte alatt meglehetősen furcsa társat talált egyetlen gyermeke, Julia mellé Szeléné személyében, aki a legyőzött egyiptomi királynő és szeretője lánya. ___Augustus felesége, Livia árgus szemekkel figyeli a rábízott Szelénét, akinek nehezére esik elfogadnia új otthonát és szülei ellenségeit. A rokoni kapcsolat és a kioltott vér által összekovácsolt három nő – Livia, Szeléné és Julia – Róma legfelső társadalmi rétegének veszélyes világába kerül, minden egyes mozdulatukat politikai stratégiák határozzák meg, és a legszemélyesebb döntéseik is a császár kezében vannak. ___Róma érdekében mindig el kell fojtaniuk a saját vágyaikat, és az előre kijelölt szerepet kell játszaniuk. Az előrelátó Livia számára ez a teljhatalmú férjéhez való feltétlen hűséget jelenti. Az élvhajhász Juliára ugyanakkor elrendezett házasságok várnak, miközben meg kell tagadnia magától a szerelmet és a testi vágyakat. Az árván maradt Szelénének pedig választania kell a bosszúvágy és a családjai gyilkosaihoz való hűség között. ___Képesek vajon túlélni Róma halálos cselszövéseit, vagy magukkal ragadják őket a világ leghatalmasabb birodalmának veszélyes áramlatai?

Barbara Erskine - A ​harcosok hercegnője
Jess, ​a fiatal londoni tanárnő erőszak áldozata lesz. A támadó személye ismeretlen, de Jess attól tart, valamelyik ismerőse volt a tettes. A nővére walesi házába vonul vissza, de ott sem talál nyugalomra: egy titokzatos gyermekhang riasztja fel álmából. Két évezreddel ezelőtt végzetes ütközet zajlott a szomszédos völgyben Caratacus, a brit törzsek vezére és a megszálló római sereg között. A büszke király fogságba esik; feleségével és lányával, Eigon hercegnővel együtt Rómába hurcolják. Jesst magával ragadja a történet, és nyomozni kezd Eigon sorsa után. A szálak Rómába vezetnek. Jessnek nincs többé maradása a walesi tanyán. Az örök városba utazik, ahova azonban egykori támadója is követi.

Francine Rivers - Hang ​a szélben
A ​római csapatok Titus vezetésével szinte a földdel teszik egyenlővé Dávid és Salamon egykor virágzó székhelyét, Jeruzsálemet. A szörnyű pusztítást követően a zsidó származású Hadassa Rómába kerül, hogy Julia Valerianus rabszolgájaként élje mindennapjait. Szeretetével és gyönyörű meséivel azonban nemcsak úrnője szívét nyeri meg, hanem annak bátyját, Marcust is teljesen elkápráztatja. A lány viszont különös titkot rejteget, amely akár az életébe is kerülhet: a birodalom alapjait fenyegető új vallás, a kereszténység híve... Francine Rivers történelmi regénysorozatának első kötetében ezúttal az I. század viharos és kegyetlen időszakába kalauzolja olvasóit. A nagy lélegzetvételű műben az ifjú arisztokrata iránt érzett szerelme és az Istenbe vetett hite között őrlődő rabszolgalány történetén keresztül követhetjük végig Róma hanyatlását.

Kodolányi János - Én ​vagyok
Kodolányi ​János (1899-1969) a XX. századi magyar művelődés történetének klasszikus alakja, világirodalmi rangú prózaepikus. Életművét a Szent István Társulat új kiadásban adja közre. A sorozat gondozói és szerkesztői filológiai hűségre törekvő és igényes kiállítású, szép könyveket ígérnek az író régi és új híveinek. Az Én vagyok Kodolányi akarattyai magányában készült; ciklikus kapcsolatban áll más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég, új föld; Az égő csipkebokor). Az evangéliumok egyik legellentmondásosabb történetét gondolja újra és jeleníti meg: Jézus és Júdás, az "istenember" és az "áruló" kapcsolatát, a szent és a profán, a mennyei és a földi világ elszakadását, összetartozását.

2fogs%c3%a1g
elérhető
84

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Steven Saylor - Birodalom
Steven ​Saylor az új regényével óriási feladatot tűzött ki maga elé: túlszárnyalni a kirobbanó sikert aratott Rómát. A szerző maradéktalanul teljesítette a célt, és olyat alkotott, amely minden olvasónak egyszeri és feledhetetlen élményt fog nyújtani. A Birodalomban öt generáción keresztül követhetjük az arisztokrata Pinarius család sorsát, Augustus uralkodásától a Római Birodalom fénykoráig. A família tagjai tanúi lesznek Tiberius fondorlatainak, Caligula őrületének, Nero hanyatlásának, valamint annak, amint Domitianus gyilkos üldözési mániája előkészíti a terepet a Traianus- és Hadrianus-féle aranykor számára. Átélhetjük a Kr. u. 64-es év nagy tűzvészét, Nero keresztényüldözését és a Colosseum megnyitását kísérő döbbenetes bemutatókat.

Gaius Suetonius Tranquillus - Caesarok ​élete
Suetonius ​születésének időpontja i.sz. 70 tájára tehető, halála évét sem tudjuk bizonyosan, csak annyit, hogy igen öreg korban, valószínűleg 161 körül halt meg. A "Caesarok élete" tizenkét római császár életrajzát adja a szerző személyes élményei, levéltári tanulmányai, kortársak dokumentumai és családi szájhagyományok alapján. Adatai megbízhatóak, mégsem folyamodik a száraz történetírás módszeréhez. A tudós és a jószemű riporter érzékével választja ki a legfrappánsabb dokumentumokat s rajtuk kívül felhasználja röpcédulák, gúnydalok szövegét, sőt a római házak falára, kerítésére mázolt jelmondatokat, útszéli feliratokat is. Ezért friss és ma is eleven Suetonius tizenkét császári életrajza.

Ismeretlen szerző - Az ​apostolok csodálatos cselekedetei
Magyar ​nyelven első ízben látnak napvilágot az itt közzétett apokrif apostolakták. A fordulatokban bővelkedő történetek János, Péter, Pál, András és Tamás apostol személye köré szövődnek. E nem kanonizált, "titkos" iratok olyan eseményeket és tanításokat írnak le, amelyek kimaradtak ugyan az evangéliumokból és az Apostolok Cselekedeteiből, de a krimikbe illő jelenetekkel tarkított elbeszélések vezérfonala a keresztény hit ereje. Az apostolok csodás tettei (a gyógyítások, a halálból való feltámasztások, a veszélyektől való "hihetetlen" megmenekülések) azttanusítják, aki hisz Jézus Krisztusban, annak számára nem létezik kilátástalan élethelyzet. A sűrűn előforduló erotikus motívumok is azt példázzák, hogy a tiszta erkölcsiségű életvitelnél nincs magasabb rendű életideál.

Alice Hoffman - Galambok ​őrizői
Az ​időszámításunk szerinti hetvenedik évben kilencszáz zsidónak hónapokig sikerült feltartóztatnia a római seregeket a júdeai sivatagban, Masadában. Az ókori történész, Josephus Flavius szerint két nő és öt gyerek élte túl a rómaiak mészárlását. Ez a történelmi esemény adja a hátterét négy különleges, érzékeny nő lenyűgöző történetének, akik mind más úton érkeztek Masadába. Yael édesanyja szülés közben életét vesztette, amit az apja soha nem tudott megbocsátani. Revka, a néhai pék felesége végignézte, ahogy a római katonák brutálisan meggyilkolják a lányát, ráhagyva unokáit, akik a szörnyűségek hatására megnémultak. Aziza egy harcos lánya, akit fiúként neveltek fel, rettenthetetlen lovas és ügyes mesterlövész. Shirah az ősi mágia és gyógyítás mestere, hátborzongatóan éles elméjű, erős asszony. Miközben a rómaiak egyre közelebb érnek, négy rendkívüli, bátor nő élete kereszteződik az ostrom kétségbeesett napjaiban. Valamennyien galambtartók és valamennyien titoktartók – kik ők, honnan jöttek, ki nemzette őket és kiket szerettek. Alice Hoffman a New York Times bestseller szerzője, eddig négy regénye jelent meg magyarul. A Galambok őrizői különleges alkotás. Az írónő a markáns karaktereket új, tőle szokatlan helyszínnel ötvözi – a gyönyörű nyelvezet és a könnyed, elringató történet azonban a régi. Finom mágikus utalások színezik szokatlan asszociációkkal fűszerezve, így az olvasók bátran szabadjára engedhetik a képzeletüket.

Petronius Arbiter - Apuleius - Trimalchio ​lakomája / Az aranyszamár
Petronius ​Arbiter, a Sienkiewicz Quo vadis-ából bizonyára mindenki előtt ismert lemondóan-hősiesen meghaló arisztokrata, és a botrányhős rétor, a madaurai Apuelius a római irodalom két idegenből - görögből - átvett ikerműfajának, a novellának és a regénynek legjelesebb képviselői. Petronius műve a Trimalchio lakomája (Satiricion című, töredékesen fennmaradt "erkölcsregényének" - valójában laza novellafüzérének - egyetlen összefüggő része) a felkapaszkodott újgazdagok szűk körű, kicsinyes és földhözragadt világának ellenálhatatlan erejű szatírája. Az aranyszamár, Apuleius remeke (a latin irodalom egyetlen terjedelmesebb regényes) az örökké kíváncsi, nyughatatlan és titkokat feszegető ember tragikomédiája.

Szent Pál - Levelek
Kossuth ​Könyvkiadó, 1991 Az alapul vett kiadás: Újszövetségi Szentírás. Szent István Társulat, 1971. Fordította: Gál Ferenc A keresztény legendakör Pál apostolnak tulajdonítja ezt a tizenhárom levelet, melyek az időszámítás utáni 1-2. században keletkeztek. Tarzusz városának szülötte, Saul, tűzzel-vassal üldözte az őskeresztényeket, s a damaszkuszi úton váratlanul átélt istenélmény megrázkódtató hatása alatt egyik percről a másikra hívővé, az őskeresztény egyház buzgó szervezőjévé lett. Különböző városok hívőihez címzett lelkipásztori intelmei az adott egyházközség sajátos helyzetéből, az igehirdetés pillanatnyi szükségleteiből, az őskeresztény élet talajából nőttek ki, szóbeli prédikációk kiegészítőiként. Pál tanúságot tesz "az Úr Jézus Krisztusban való megigazulás" mellett, "melyre mindenki rászorul".

Henryk Sienkiewicz - A ​római patrícius
A ​"Quo Vadis" szerzője ebben a könyvében az ismert mű hagyományaira épít. Gladiátorok véres küzdelmei, tivornyák és dicsőséges csaták - ez Róma. Egy fiatal és gazdag patrícius, Caius nem elégszik meg a romlott Róma kínálta gyönyörökkel, többre vágyva megtalálja Anteát, a gyönyörű lányt. A lány - Caius életének az értelme -, azonban halálos beteg lesz... Az orvosok mindent megpróbálnak - de minden hiába... Caius Jeruzsálembe viszi Anteát, ahol találkozik Pontius Pilátussal is. Róma népe őrjöng, az Isten fiának keresztrefeszítését követeli...

Pasquale Festa Campanile - A ​Lator
A ​regény hőse az a bizonyos "jobb lator", aki Jézus mellett halt meg a Golgotán. Ki is ez a galileai Kaleb, hogyan jutott a keresztfára, mit látott maga körül az országban, és hogyan élte le az életét Jézus kortársaként? Ezekre a kérdésekre maga Kaleb ad választ, miközben elmeséli színes, kalandos életét. Kaleb egy pimasz és erotikusan túlfűtött, életvidám csavargó, aki nagy lelkesedéssel igyekszik becsapni a hiszékeny embereket, miközben útja többször is keresztezi a Megváltóét. Eleinte azt gondolja, hogy Jézus is csak olyan szélhámos, mint ő - legfeljebb kevésbé jó az üzleti érzéke -, ezért elhatározza, hogy felajánlja neki a segítségét, és csatlakozik hozzá. Mikor ráébred, milyen hatalommal bír, már inkább elkerülné, ám a sors ismét mellé tereli, amikor kiválasztják a két lator egyikének, akit Jézussal együtt megfeszítenek. Miért éppen rá esik a választás? Talán mert valamilyen szempontból különleges, "mint a tök a dinnyeföldön"? Campanile alkotása a jól ismert történetet szokatlan, humoros szemszögből mutatja be, s nemcsak íróként, filmrendezőként is jegyzi a töretlen életörömöt megtestesítő lator keserédes történetét.

Publius Cornelius Tacitus - Iulius ​Agricola életrajza / De vita et moribus Iulii Agricolae
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lucius Annaeus Seneca - A ​nagylelkűségről
Szőke ​Ágnes fordításában olvashatjuk a császárkori szerző morális esszéjét. Az utószóban a fordító tömör összefoglalást ad Seneca koráról és a mű irodalomtörténeti problémáiról.

Eduardo Mendoza - Pomponius ​Flatus különös utazása
A ​birodalom távoli vidékeit járja Pomponius Flatus, a patríciuscsaládból származó római polgár, a csodatévő vizet keresve, mely bölcsességgel tölti el azt, aki iszik belőle. A forgandó szerencse a legkülönfélébb vizek kortyolgatásától megrokkant egészségű Pomponiust Názáretbe sodorja, ahol épp a helybéli ács kivégzésére készülnek. A bizonyítékok mind arra mutatnak, hogy ő gyilkolta meg a gazdag Epulónt. Pomponius vonakodva bár, de pénztelenségében felcsap nyomozónak – az ács fia, a kis Jézus kéri meg a rejtély megoldására, ő ugyanis biztos benne, hogy apja ártatlan. József, az ács azonban nem hajlandó védekezni, s nyilvánvaló, hogy valami nagy titkot rejteget. S míg folyik az izgalmas nyomozás, Jézus megismerkedik egy kislánnyal, s elhatározza, hogy ha nagy lesz, feleségül veszi. A spanyol irodalom világszerte jól ismert mestere eddigi legnépszerűbb regényét alkotta meg: a Pomponius Flatus különös utazása egyszerre történelmi regény, apokrif szentírás és krimi, de leginkább mindezeknek – és A Da Vinci-kód-szerű történelmi lektűröknek – a paródiája. Eduardo Mendoza spanyol nyelven alkotó katalán író 1943-ban született. 1975-ben jelent meg első regénye La verdad sobre el caso Savolta (Az igazság a Savolta-ügyről) címmel. Leghíresebb műve az 1986-ban megjelent La ciudad de los prodigios – melyet világszerte nagy sikerrel jelentettek meg (a magyar kiadás 2003-ban látott napvilágot A csodák városa címmel) –, egy áradó, élvezetes történelmi tabló a varázslatos Barcelonáról. A Pomponius Flatus különös utazása a 2008-as év legnagyobb könyvsikere volt Spanyolországban.

Josephus Flavius - A ​zsidó háború
Josephus ​Flavius, az ókori világ egyik legnagyobb történetírója szemtanúja volt a 66-70 közötti zsidó háborúnak, melynek végén a Titus vezette római csapatok bevették Jeruzsálemet, felégették a Templomot, és ezzel beteljesült Dániel próféta jövendölése a "város és a szent hely elpusztításáról". Miért következett be és miért éppen ilyen módon Jeruzsálem megsemmisítése? Miért vonultak vissza a város falai alól először Cestius, majd Vespasianus katonái is? S miért volt ennyire fékezhetetlen Titus "népe", mely hadvezére akarata ellenére gyújtotta fel a csodálatos templomot? Elkerülhetetlen volt-e a nemzeti katasztrófa, vagy más mozgatórugókat fedezhetünk fel a történelemben? Josephus Flavius műve első sorától az utolsóig érdekfeszítő olvasmány. Azzá teszi tárgyszerű előadásmódja és szerzőjének megrendült számvetése.

Lucius Annaeus Seneca - Seneca ​tragédiái
Az ​újkori dráma kezdetei – Shakespeare, Racine, Calderón – Seneca tragédiáira nyúlnak vissza. Nero nevelőjét és sokáig teljhatalmú államminiszterét mint sztoikus filozófust tartották számon az egész középkoron keresztül, és évszázadokon át el sem tudták képzelni, hogy a neve alatt fennmaradt tíz tragédia a halálmegvetést hirdető erkölcsi levelek és filozófiai értekezések szerzőjétől származik. A német klasszicizmus üres retorikus könyvdrámákká fokozta le a Seneca-tragédiákat, és csak az utóbbi évtizedekben kezdjük fölfedezni, hogy Seneca a mitológiai jelmezekben emberi alaptípusokat jelenít meg, hogy vérbűnök terhelte hőseivel félreérthetetlenül céloz a császári családnak a birodalmat vérbe-halálba borító alakjaira. Seneca tragédiái a klasszikus görög költők tudatos utánzásainak készültek, de szerkezetükben, poétikájukban, mondanivalójukban el is térnek tőlük, és a tragédia új műfajának képviselői.

Publius Cornelius Tacitus - Sorsfordulatokban ​gazdag kor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók