Ajax-loader

'vadászat' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jámbor János - Szarvasnász
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fekete István - Rózsakunyhó
Ezek ​az írások nemcsak az erdőjáró Fekete Istvánt mutatják be, hanem azt is, aki a városban is nyitott szemmel figyelte a természetet, foglalkozott a vadászat, a vadgazdálkodás és a magyar vadászati kultúra - mindmáig jószerivel feltáratlan - kérdéseivel. Páratlan természettudományos ismeretanyag ötvöződik itt magas fokú írói tehetséggel. A kötet egyes vadászkalandjai vagy természetleírásai egymástól alig eltérő változatban szerepelnek az író más regényeiben, elbeszélésgyűjteményeiben is. A szerző élményanyaga azonban óriásai, szókincse, tündéri mesélőkedve kiapadhatatlan. Képes rá, hogy mindig más szemszögből, más eszmei célzattal ábrázoljon egészen hasonló természetképeket, vadászjeleneteket.

Ernest Hemingway - A ​Kilimandzsáró hava
A ​szív dobbanását is megállító feszes, remekbe szabott történetek szerelemről, halálról, tisztességről. A válogatás címadó darabja Hemingway legismertebb, különös hangulatú novellája, amit maga az író is egyik legjobb írásának tartott. A könyvből nagy sikerű film is készült, Gregory Peckkel a főszerepben. Henry, a híres író - akiben magát a szerzőt sejthetjük - sebesülten fekszik Afrika elhagyatott vidékén. Csak felesége és helyi kísérője van vele, autójuk lerobbant, a segítség kétséges. A férfi lába már üszkösödik. Még néhány nap, és orvosi ellátás nélkül biztosan nem éli túl a kalandot. Míg a betegszállító repülőgépre várnak, a kétségbeesését whiskeybe fojtó író emlékezetében leperegnek életének legfontosabb eseményei. A halál közelségében megérti a leopárd titkát: miért is fekszik több ezer méter magasban, megfagyva a Kilimandzsáró tetején... A kötetben A bokszoló, és A fehér elefánt formájú hegyek mellett helyet kapott még egy másik briliáns afrikai novella, a Francis Macomber rövid boldogsága is. A hobbivadász Macomber háromszor hibázik. Először: elfut a megsebesített oroszlán elől. Másodszor: nem érti, miért nem szabad a sebzett oroszlánt pusztulni hagyni. Harmadszor: arra kéri kísérőjét, Wilsont, a hivatásos vadászt, hogy hallgasson gyávaságáról. Ezeket "egyszerűen nem teheti meg az ember", gondolja Wilson. Másnap azonban fordulat következik, megvalósul Francis Macomber rövid boldogsága. Megtanulja a törvényt, habozás nélkül a sebesült kafferbivaly után megy a bozótba. A beteljesülés a halálát hozza, Macomber mégis elérte, amit elérhetett. Élete nagy pillanatában férfi volt. Hemingway-nek halála óta változatlan az értékelése: a 20. század egyik legnagyobb regényírója, és talán ő a legnagyobb novellistája. Könyvmolyképző Kiadó, 2007

Fekete István - Tarka ​rét
A ​kötet alaptémája változatlanul Fekete István életének fő témája: a természet, az erdő, a mező, az állatok, amelyeket még a vadásztörténetekben is elsősorban a szemlélődő ember mutat be. A természeti képek mellett gyermekkori visszaemlékezések is szerepelnek a válogatásban. Külön érdekessége a kötetnek hogy mindegyik ciklus természetleíró verset is közöl.

Rakk Tamás - A ​vadász is ember
Rakk ​Tamás sikeres erdőmérnök és tapasztalt vadászmester. Gyermekkora óta bűvkörébe vonta a mindig más arcát mutató természet. Az itt megjelent novelláit, döntő többségben a hatvanas években írta. Novelláinak sajátossága, hogy a vadászat ősi izgalmait valós társadalmi közegbe ágyazottan szépirodalmi igénnyel jeleníti meg. Nem idilliek, inkább hitelesen élesek a történetei. Mikszáth, Móra, Móricz óta a magyar irodalom erőssége a népi alakok ízesen plasztikus ábrázolása. A szerző test- és lélekközelből ismeri az erdők, mezők, szántóföldek népének természetközeli, de olykor drámai konfliktusokkal terhes életét. Rakk Tamás népi alakjai elevenek és esendőségükben is rokonszenvesek. Érzésünk szerint emberábrázoló képessége a népi figurák teremtésekor van igazán elemében. Szépek a lírai hangvételű novellák is. A szerelmet, a féltékenységet, a magányt manapság kevésbé divatos, szinte romantikusan finom eszközökkel ábrázolni. Legmegrázóbbak azonban a halállal jegyes elbeszélések. Az írások érzékeny, mélyen érző és gondolkodó ember vallomásai életről, halálról, természetről, szerelemről, magányról, társadalomról. Novellái a természethiányban szenvedő városi ember számára jelentenek különösen nagy élményt. Ha a valóságban nem is, de legalább e könyv közvetítésével kerülhetünk közel a vadászat ősi kultúrájához, amellyel szemben egyes tollforgatók, annyi előítéletet keltettek.

Elek Balázs - Zsoldos Barnabás - Magyar ​vadászösvényeken
Tisztelt ​Olvasó! Egy olyan - hiánypótló - könyvet tarthatunk kezünkben, amely átfogó képet rajzol a magyarság vadászati történelméből, a vadászati eszközök, fegyverek, kultúra fejlődéséről úgy, hogy ugyan évszázadokat ölel fel és tudományos igényességgel valós képet ad vadász múltunkról-jelenünkről, mégis olvasmányossá és élvezetessé teszi a szellős, képanyaggal bőven illusztrált szerkesztés. A könyv további részében a vadászható és védett vadfajaink, nagyvadtrófeák - hírünk, helyünk a világranglistán -, vadászkultúra és hagyomány, etika is bemutatásra kerül. Szó esik az erdészről, vadászról, mint a természetvédelem megteremtőjéről és nélkülözhetetlen részeséről. Mert mi is a vadászat? "Nem az ölési, a pusztítási vágy kiélése, hanem az ember és a természet kapcsolata, szeretete a lényege." Vadászat nélkül - ha már az ember a fejlődése során megváltoztatta a tökéletesre teremtődött természetet - ma nem lenne hazánkban vadállomány. A fotókról - és az írásos anyagból is - sok ismerős arc, közöttük több közismert személyiség is visszaköszön, ami még hitelesebbé, érdekesebbé teszi a művet.

Luis Sepúlveda - Az ​öreg, aki szerelmes regényeket olvasott
Az ​öreg Antonio José Bolívar Proano évi két ünnepnapot tart nyilván: amikor a félévenkénti hajójárattal megérkezik fogorvos barátja, s meghozza neki egy finom lelkű nagyvárosi örömlánytól a kiolvasott szerelmes regényeket. Az öreg ugyanis az Amazonas-síkságon, egy El Idilio nevű ki településen él az őserdő mélyén. Fiatal korában költözött oda, s telepedett meg a shuar indiánok között. Az évtizedek során megtanult tőlük minden megtanulhatót az erdőről és lakóiról: állatokról, bennszülöttekről és betolakodókról. A shuarok egy napon egy szőke férfi holttestét találják a folyóparton. Egy felbőszült nagymacska tépte szét, hogy értelmetlenül elpusztított kölykeiért bosszút álljon. S bosszúszomja a vértől nemhogy csillapodna, újabb és újabb áldozatokat kíván. Az öreg vadász az állat keresésére indul... Sepúlveda ezt a szép és izgalmas, élőlénypárti regényt az ismert ökológusnak, Chico Mendesnek ajánlja, akit nem sokkal a könyv megjelenése után gyilkoltak meg.

Heltay István - Kabai Péter - Nagy István - Az ​állami vadászvizsga tesztkérdései
Ez ​a kiadványunk 1335 tesztkérdést tartalmaz, a teljes vizsgaanyagot. Azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a vizsgázók megismerhessék a tesztkérdéseket, gyakorolhassák a jó megoldást és minél többen eredményesen vizsgázzanak. A tesztkérdések a Vadásziskola c. tankönyv fejezeteinek, témáinak megfelelően kerültek sorrendbe állításra annak érdekében, hogy a tanulási folyamatot, annak önellenőrzését megkönnyítsék. A helyes válaszokat a könyv végén találják, sorszám szerint felsorolva. Több kérdés - jellege okán - akár más témához is besorolható lett volna (pl. fegyver használatának kérdései a jogi fejezetben kaptak helyet, de lehettek volna a vadászfegyver, lőszer, optika fejezetben is. Vagy pl. a vadászidényekre vonatkozó kérdések is többnyire a jogi és nem az adott fajra vonatkozó kérdésekkel kerültek egy csokorba). Annak reményében bocsátjuk útra e kiadványunkat, hogy sokan forgathatják haszonnal nem csak az eredményes vizsga letétele miatt, hanem a megbízható tudás megalapozása végett.

Zoltán Attila - Hunor ​vadászkönyv
A ​Hunor vadászkönyv a legkiválóbb régi és mai, magyar és külföldi szerzők öt világrész vadászatával, állatvilágával, valamint a vadon élő állatok védelmével foglalkozó ismeretterjesztő és szakírásait tartalmazza. Az anyagot a világ legjobb állat-, illetve akciófotóiból, valamint neves művészek grafikáiból, állatfestményeiből készült válogatás teszi rendkívül szemléletessé.

Széchenyi Zsigmond - Hengergő ​homok
Széchenyi ​Zsigmond Hengergő homok című könyve a sivatag kietlen homokdűnéi közé vezeti az olvasót. Útitársai mindketten nevezetes emberek. Horthy Jenő szintén kiváló Afrikavadász, a kormányzó öccse, a hajdani Budapest lovaséletének meghatározó egyénisége. Almásy László pedig már a könyv megírása idején, 1935-ben is ismert sivatagkutató, az arabok "Abu Ramlája", a sivatag atyja, akinek kalandos élete Az angol beteg című Oszkárdíjas film forgatókönyvéhez is alapul szolgált. Ezerötszáz kilométer járatlan sivatagi út áll a felfedezők előtt, melynek során a világon először szelik át autóval a Libiai-sivatagot. Útközben Széchenyi Zsigmondnak sikerül elejtenie máig világrekordnak számító addaxát!

Halász Iván - Okavango
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jim Corbett - Emberevő ​leopárd
Jim ​Corbett világhírnévre tett szert emberevő tigrisek és leopárdok vadászata révén. A múlt század első felében India több tartományában is sikeresen vadászott ezekre a ragadozókra, melyek öregségük vagy valamilyen testi fogyatékosság révén váltak emberevőkké. Áldozataik száma több százra rúgott, így az indiai hatóságok kénytelenek voltak hajtóvadászatot szervezni az emberevőkre. Jim Corebett egész életét a dzsungelbe töltötte, kevés ember lehetett aki jobban ismerte volna a vadvilágot nála, ám még neki is nagy kihívást jelentett ezeknek az agyafúrt és rendkívül óvatos nagymacskáknak a becserkészése. Hihetetlenül izgalmas, gyakorlatilag letehetetlen vadászkönyv.

Fekete István - Erdei ​utakon
Fekete ​István összes vadászati témájú elbeszéléseinek két kötetre tervezett gyűjteményéből az elsőt nyújtjuk most át az olvasónak. A második kötetet, Vadászatok erdőn-mezőn címmel, a jövő évben szeretnénk megjelentetni. A két kötet természetszerűen szorosan egybetartozik. Ebben az elsőben főként azok az írások kaptak helyet, amelyek az író ifjúkori emlékeit idézik fel, a szelíd iróniával átszőtt Matula-történetek, a nagyotmondó, kétbalkezes Pacolai eseteit megjelenítő elbeszélések, Fekete István erdélyi vadászatainak bemutatása, a bravúros szalonkázások, a nagy nyúlvadászatok s az oly sok érdekességgel szolgáló „uhuzások” hosszabb-rövidebb leírásai. A most nyomdai megmunkálásra váró második kötet tartalmazza majd, többek között, azokat az elbeszéléseket, amelyek témáját a hazai „nagyvadak”, a szarvas, az őz, a vaddisznó vadászata szolgáltatta, továbbá az író egyik legjobban megfigyelt, legkedvesebb vadjáról, a rókáról szóló történetek. Fekete István vadászati témájú elbeszélései, novellái, tárcái az író különböző köteteiben elszórtan már megjelentek, de most első ízben kerül sor arra, hogy a teljesség igényével valamennyit egybegyűjtve mutassuk be az olvasónak. Véber Károly

Fekete István - Vadászatok ​erdőn-mezőn
Ezzel ​a könyvvel Fekete István összes vadászati tárgyú elbeszélésének második kötetét nyújtjuk át az olvasónak. Többek között azok az elbeszélések kaptak benne helyet, amelyek témáját a hazai "nagyvadak", a szarvas, az őz, a vaddisznó vadászata szolgáltatta, továbbá az író egyik legjobban megfigyelt, legkedvesebb vadjáról, a rókáról szóló történetek. A múlt évben megjelent első kötet, Erdei utakon címmel elsősorban azokat az írásokat tartalmazza, amelyek az író ifjúkori emlékeit idézik fel. Ugyancsak ebbe az első kötetbe soroltuk a szelíd iróniával átszőtt Matula-történeteket, a nagyotmondó, kétbalkezes Pacolai eseteit megörökítő elbeszéléseket, az író erdélyi vadászatairól szóló beszámolókat, valamint a régi, bravúros szalonkázásokat, a nagy nyúlvadászatokat, s az oly sok érdekességgel szolgáló uhuzásokat felidéző leírásokat.

Fekete István - Köd
Fekete ​István poetikus regényeinek kedvelői fokozott örömmel forgathatják a Ködöt. Ez a novellagyűjtemény halász-vadásztörténetek füzérén csillogtatja az író természetlátásának, lírai kedélyének sokszínű villódzását, emberábrázoló erejének nemes értékeit. Gyűjteményét az évszakok változása fogja keretbe: tél, tavasz, nyár, ősz adja egymásnak a kilincset a kötetben, s ebben a négyes beosztásban sorra megelevenednek az író természetjáró múltjának, vadászcserkészéseinek és horgászkalandjainak színes emlékei. Fekete István legjobb vadászíróink úttörése nyomán halad, s az ő eredményeiket teljesíti ki jelképeket látó lírai szemléletével, érzelemgazdag ábrázolásával, erőteljes, tiszta stílusával. Mindenki, aki bele tud feledkezni a tájak szépségeibe, aki szívesen lesi meg erdő-mező titkait, akiben vadászszív dobog, örömmel fogja felfedezni a saját élményeit a Köd gazdag élményvilágában.

Fekete István - A ​magam erdeiben
„...a ​magam vizein horgászgattam, a magam erdeiben vadászgattam, ahova másnak nem volt sem horgászengedélye, sem vadászjegye, és most már nem is lehet soha, mert ezek a vizek elapadtak, ezek az erdők elmúltak, és csak álmaimban és írásaimban élnek, ha nem is »örökké«, de talán sokáig, nagyon sokáig." E gondolatokkal tekintett vissza írói tevékenységére a hatvanas évek végén az idén száz esztendeje született Fekete István, aki 1970-ben bekövetkezett halála óta is folyamatosan jelen van a hazai irodalmi életben. Mindmáig népszerű regényei, elbeszélései újra meg újra napvilágot látnak, a műveit szeretők és jól ismerők örömére. A jeles évforduló alkalmából nekik is újdonságnak számító ajándékot szeretnénk adni olvasóinknak: a szerző azon írásaiból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót, amelyek önálló kötetben még nem jelentek meg - eddig csak régi folyóiratokban, újságokban vagy kézirat formájában lehetett őket megtalálni. Szereplőik hosszú évtizedekig tartó álmuk után most lépnek ki Fekete István emlékeinek erdejéből az olvasók elé.

Széchenyi Zsigmond - Denaturált ​Afrika
Azzal ​kell kezdenem, hogy könyvem címe nem saját gyermekem! Mástól loptam suttyomban, alávaló tolvaj módon. Daniel W. Streeter ismeretlen amerikai kollégától vadoroztam, kinek Denatured Africa című, 1926-ban New York-ban megjelent útikönyvét a "Gripsholm" fedélzetén olvastam, ötödik Afrika-utamról hazatérőben. Streeter már akkor, kerek negyven évvel ezelőtt, hiányolta Afrika eredeti természetességét. Már akkor "denaturált"-nak fitymálta. Ne vegye hát rossz néven kedves Dániel szaktárs, de ennyi idő eltelte után, ugye, már nekem is szabad - máséhoz nyúlnom? Hiszen immár negyven év denaturálódása rakódott az akkorira! (Kittenberger Kálmán csak négy évvel későbben, 1930-ban siratja el Megváltozott Afriká-ját.)

Fekete István - Egy ​szem kukorica
Az _Egy ​szem kukorica_ című elbeszélésgyűjtemény először 1944 húsvétján került a könyvesboltok kirakatába. A megjelentetést vállaló Új Idők Irodalmi Intézet azzal a leplezetlen szándékkal adta ki egyik legnépszerűbb szerzőjének újabb válogatását, hogy feledhetővé tegye a Fekete István számára kényelmetlennek érzett vadászirodalom-skatulyát. A harmincnégy elbeszélés közül csak néhánynak témája a vadászat, de ezekben sem dörren a fegyver. Ebből következően nem a _Nimród_ közleményeiből szemezgetett a szerző, hanem mindannak javát sorolta egymás mellé, ami 1936 és 1943 között az _Új Idők_ben, az _Esti Újság _tárcarovatában, valamint néhány más folyóirat és napilap hasábjain napvilágot látott. Az elbeszélésmódok változatossága, a szerteágazó figyelem és az erőteljes nyelvezet gazdagsága érett, sokoldalú írónak mutatja Fekete Istvánt. A nyilvánvaló szerzői-kiadói szándékból következően vitathatatlan az _Egy szem kukorica_ eklektikussága, amit azonban sajátos harmóniává old az emlékezés és a közösségvállalás. Bármiről legyen szó – a természetről, a szülőföldről, a családról vagy a barátságról –, az aprólékosan részletező ábrázolást hatékonyan időtleníti a tűnődő hangulat és az érzelmesség vállalása. Mindezek alapján a kortárs kritikusok költészetet emlegetve méltatták az _Egy szem kukoricá_t, de talán pontosabb lenne ahhoz a _tündéri realizmus_hoz sorolni, amelyet éppen ez idő tájt emlegetett elismerően az író. Ez a modernizált népiesség számos világirodalmi forrásból táplálkozó, bukolikus hangulatú, stilizált és folklorizált Fekete István-i változata, amely nemcsak olyannak láttatja a világot, amilyen, hanem amilyennek lennie kellene. Hatvanöt esztendő telt el az _Egy szem kukorica_ első megjelenése óta, és az elbeszélései ismerősnek tűnhetnek az elmúlt évtizedek különböző válogatásaiból. Így, együtt azonban azt szemléltetik hatásosan, hogy a pályája elején - amikor még senki sem gondolta ifjúsági írónak - milyennek akarta mutatni önmagát Fekete István. Ráadásul nemcsak gépelési figyelmetlenségek és a stilisztikai javítások mutatnak eltérést az első közlésekhez képest, hanem esetenként mondatnyi törlések és betoldások, valamint néveltérések is. Mindezek egyértelmű jelzései annak, hogy az _Egy szem kukorica_ szerkesztésekor a szerző fontosnak érezte a saját kezű változtatást.

Fekete István - Erdély
A ​dunántúli Fekete Istvánt családi szálak kötötték Erdélyhez: édesapja egyik testvére a szilágysági Zsibón lett patikus. Szenvedélyesen vadászott, és e kedvtelésében ragaszkodó társra talált előbb ajkai gazdatiszt, majd fővárosi hivatalnok unokaöccsében. Fekete István 1925 és 1944 között legalább tíz alkalommal utazott Erdélybe. Mindenekelőtt vadászni járt Szamosudvarhely mellé, nagybátyja szarkaréti bérelt birtokára, szinte úgy, mintha a sajátja lenne. A budapesti középosztály ünnepelt alakjaként a negyvenes évek elején már-már főúri vadásznak érezhette magát Erdélyben, aki (ha szerencséje van) medvét, farkast és akár még hiúzt is lőhet, de kapitális agancsú szarvasokat és őzeket majdnem biztosan. Vagyis a rokonlátogatás, a pihenés és a nyugodt alkotás elsősorban ürügyek voltak, amelyekkel e néha hetekig tartó kirándulásokat otthon megindokolta. Utazásai során a vadregényes Erdély rajongójává vált. Szabadságát eltölteni, vagyis pihenni indult oda, ám nemcsak a vadásznaplóiban, de a szemléletmódjában is kitörölhetetlen nyomokat hagytak e látogatások. A korábban sohasem politizáló fiatalembert ugyanis mélyen megérintette mindaz, amit Erdélyben tapasztalt. Szabadságfelfogása fokozatosan átalakult, ahogyan egyre inkább a kisebbségi sorsban élők felé fordult a figyelme. Reményeik beteljesedését látta a határmódosításokban, különösen Észak-Erdély visszacsatolásában, ami a rokonsága révén egészen közelről érintette. Kisprózáinak újabb kötetét ezúttal is az első megjelenések alapján rendeztük sajtó alá. A tartalmat érintő néhány változtatás a szerzői javításokkal fennmaradt csekély számú lapkivágat alapján történt. Az írásokban erdélyi vadászatok, ünnep- és hétköznapok emlékei elevenednek meg, köztük olyanok is, amelyek több mint hat évtized múltán most látnak újra napvilágot.

Rick Bass - Életem ​legjobb kutyájának igaz története
Soha ​nem gondoltam volna, hogy egyszer vadászt szimpatikusnak, vadásztörténeteket nem visszataszítónak találjak. Rick Bass történeteit érdemes meghallgatni. Bölcsesség van bennük, igazi természetszeretet, egy értelmiségi felelősségtudata, és hozzá Bass, mint minden rendes ember, kutyabolond, kóbor korcsok megmentője és telivér vadászkutyák szerelmese. Colter hozott össze minket, a kajla kutya. Bass vadászott vele, és könyvet írt róla, én fordítás közben szerettem meg.

Czifferszky István - A ​sete bárány és a kuvasz
A ​szerzőt vadászelbeszélések írójaként ismerjük; ebben a könyvében az ember leghűbb, legodaadóbb barátjáról, a kutyáról mond érdekes és tanulságos történeteket. Nem szakkönyvet ad az olvasó kezébe, nem az őstörténeti ember és kutya kötődését elemzi, hanem olyan eseményeket beszél el, amelyek nemrégiben játszódtak. Hogyan ment ki az áradó Dunából egy hatalmas újfundlandi kutyát Jancsi, a gátőr fia? Hogyan védi meg barátját, a sete bárányt a juhász kuvasza? Hogyan látja el Sátán, a nevelhetetlennek mondott vad eb a kis gazdájára törő gazember baját? Ilyen, és ezekhez hasonló kalandok sorakoznak ebben a színes és szórakoztatva mesélő gyűjteményben.

Fuchs Antal - Bagamoyo
Nekünk ​magyaroknak különösen kedves földrészünk Afrika.Felfedezőink és vadászaink sokszor bejárták és mindannyiszor lelkesülten írtak róla.Magyar László, Teleki sámuel, Széchenyi Zsigmond után most a hazai vadászat és vadvédelem neves tudósa ,Fuchs Antal is ellátogatott Afrikába. A mindvégig izgalmas, érdekes uti beszámoló nagy élménye lesz mindazoknak, akik kedvelői a természetnek, a kalandoknak és akik kíváncsian fordulnak e csodálatos, messzi világ felé.

Fekete István - Lutra
Lutra, ​a pompás vidralegény, elhagyja vízalatti otthonát, kalandos vándorútra indul s bekerül az emberi környezetbe. A magányos vidra találkozása a civilizált világgal, Fekete István egyik legnagyobb írói remeklése. Megismerjük a kötetből Lutra eredeti környezetét is, a folyók, tavak, nádasok állatvilágát. Az író népszerű állatregénye hosszabb idő után kerül ismét az olvasók kezébe.

Joy Adamson - Elza ​és kölykei
Elza, ​az elárvult kis oroszlánkölyök, a nagysikerű Oroszlánhűség hőse volt, akit a szerző és férje "családtagként" nevelt fel és szelídített meg. Ez a könyv Elza életének további folytatását meséli el: "házasságát", kölykeinek születését és felnevelését, betegségét és halálát, majd a kölykök további sorsát. A mesterséges környezetben felnőtt Elza sohasem vált "teljes értékű" oroszlánná, nem tudott visszatalálni a vadon törvényei közé. Az Adamson házaspár azt akarta, hogy a kölykök újra természetes életet éljenek. A fiatal állatokat a Serengeti-rezervátumban helyezték el. A felejthetetlen Oroszlánhűség folytatása!

Margit Sandemo - A ​titokzatos erdő
A ​titokzatos erdő a Varázsjelek című sorozat első kötete, Margit Sandemo, a Jéghegyek népe saga szerzőjének legújabb alkotása. A kötetek Iliána, a kedves fi atal lány életét kísérik nyomon, aki számára kiválasztottként nem mindennapi megpróbáltatásokat tartogat a sors. Vagy talán valaki más titkos tervében is szerepet szántak neki? Az ifjú Iliána sokszor hallotta, hogy a várkörüli erdő sötét, mágikus világot rejteget. Amikor az aljas Bogiszláv herceg vadászatra küldött lovasai eltűnnek, rettegve gondol arra, vajon mi történhet még? Bosszút áll rajtuk a rengeteg, amiért a herceg megsértette az évszázados törvényeket? Az események sodrásába kerülő Iliána Vratiszlávhoz, a herceg kisebbik fiához fordul segítségért, reménykedve, hogy benne megbízhat. Talán a menekülés lenne mindnyájuk számára a kiút. Azonban ez az út a sötét titkokkal átszőtt erdőn át vezet... A Magyarországon is nagysikerű „Jéghegyek Népe” könyvsorozat írónője Margit Sandemo, kinek tollából most egy új, izgalmas tizenegy részből álló sorozat jelenik meg „Varázsjelek” címmel. Az írónő könyvei Norvégiában, Svédországban, Dániában, Izlandon és Lengyelországban is vezették a bestseller listákat. A szerző több mint 150 regényt írt eddig, s művei Magyarországon folyamatosan, kizárólagos joggal a Tuan Kiadó gondozásában jelennek meg.

Gyimesi György - A ​Kaukázus ormain
Az ​Ördöngöstől a Hortobágyig és A Meru lankáin című nagy sikerű vadászkönyvek szerzője ezúttal két szovjetunióbeli utazásról számol be. 1969-ben látogatott el a Kaukázusba, 1974-ben pedig a Bajkál-tó vidékére. Kőszáli kecskére, medvére és iszubra szarvasra vadászott. Szenvedélyes vadász, de nemcsak a vad érdekli; jó megfigyelőként jár a számára ismeretlen országban, barátságot köt szovjet emberekkel. Természetleírésai érzékletesek, szinte költőiek, ember- és jellemábrázolása realista. A kötetet gazdagon illusztrálják a szebbnél szebb felvételei.

Gyimesi György - Volga ​menti vadászatok
Gyimesi ​György, aki e könyv megjelenésének évében lép életének ötvenedik esztendejébe, az utóbbi másfél évben nemcsak a puskát forgatta sikerrel, hanem a tollat is. Legújabb könyvében a Volga menti ” vadászparadicsomban” szerzett élményeit meséli el.

Wass Albert - Elvásik ​a veres csillag
Tánczos ​Csuda Mózsi régi jó ismerőse a Wass Albert-regények kedvelőinek. Igazi székely góbé ő, Tamási Ábeljének kissé korosabb rokona, aki már a Tizenhárom almafa lapjain is székely furfanggal igyekezett boldogulni a történelem viharaiban. Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának stációit. A regény két nagy fejezetből áll. Az első a többé-kevésbé sikeres boldogulni próbálás krónikája: Tánczos Csuda Mózsit Dombi-Dombolov elvtárs, az „odesszai magyar”, a székely faluba küldött orosz komiszszár kinevezi „csertifikátos vadőrnek”. A „bizalmi állásban” a legkülönfélébb kalandokat éli meg Mózsi. Afféle húzd meg-ereszd meg játék ez a hatalommal: a főhős úgy próbál boldogulni az új keretek között, hogy egyetlenegyszer se tegyen olyat, ami erkölcsi érzékével szemben áll, viszont mindemellett együttműködjék annyira a bolsevista hatalom képviselőivel, hogy kényelmesen megélhessen a család. Szatirikus látlelet ez a diktatórikus rendszerek működéséről, ahol mindenki függ valakitől, és esetenként az alárendelt ember furfangja védheti meg felettesét a bukástól. Közben az olvasó betegre kacagja magát Mózsi kiszólásain, az abszurdnál abszurdabb jeleneteken. Aztán a regény második részében már kevesebbet kacagunk, mert az ott bemutatott események során minden tönkremegy. Először lecserélik az „odesszai magyart” egy másik komisszárra, majd Mózsi is megszűnik „csertifikátos vadőrnek” lenni. Ezzel kezdődik a Tánczos család és a falu életének megállíthatatlan romlása. Odafönn a bércen mind csak halványul a veres csillag, amelyet a falu népe elismerésként kapott kitűnő termelési eredményéért, amely nem is volt annyira kitűnő, csak Mózsi furfangossága miatt hitte azt róla a településre küldött ellenőrző bizottság. Fenn az ormon mindegyre vásik a veres csillag, miközben odalent az 1956-os forradalom után a szomszéd román falu lakói népirtást rendeznek a helyi székelyek között, s egyre gyakrabban indulnak vagonok a falubeliekkel Dobrudzsába. Az elhurcoltak helyébe besszarábiai románokat telepítenek, hogy a kötet végén Mózsival és feleségével, Rozálival is elinduljon a marhavagon a messzi lápvidék felé, s a családból egyedül az időközben felnőtté cseperedett kicsi Mózsi maradjon meg szülőföldjén, havasi bujdosóként. A regény zárlatából az elkeseredés helyett mégis a bizalom hangja sejlik elő. Akit érdekel, az olvassa el az Elvásik a veres csillag című Wass Albert-regényt, amely abba a mifelénk ismét egyre ismerősebbé váló időszakba kalauzolja el az olvasót, amelynek során „ami ezelőtt okosság volt, az ma lopás, s ami azelőtt lopás volt, az most törvény, s mindezt együtt úgy nevezik, hogy szociálizmus”.

Fekete István - Kittenberger ​Kálmán élete
"Az ​én célom a Kilima-Ndzsáró környékét és a magas régiókat még egyszer átkutatni, hogy azután Nyugat felé menjek" - idézi Fekete István minden idők legnagyobb Afrika-vadászát, Kittenberger Kálmánt. A regényes életrajz majd harminc év kalandjait beszéli el a vadász naplójegyzetei, valamint személyes visszaemlékezései alapján, ilyenformán: "A Lettima-hegyek alól, súlyosan megsebesülve, tizenkét nehéz és sok apró sebtől és nagy vérveszteségtől elgyengülve hoztak a másszaiak Mosiba. Június 11-én reggel leütött egy oroszlán. Mindez nem történt volna, ha puskám a második lövésre nem mond csütörtököt, midőn a meglőtt oroszlán támadott, és közelre kellett várnom, mert a magas fűben nem láttam. Irtózatos küzdelem volt ez, és senki sem volt a közelben. Végre bal kezemmel elkaptam a nyelvét, s azt erősen megrántottam. Ez a bestiát annyira zavarba ejtette, hogy volt időm a rossz patront kirántani, ismételni, s az ellenfelemet szembe lőni".

Fekete István - Búcsúzás
Fekete ​István műveit a Lazi Könyvkiadó tíz évvel ezelőtt kezdte megjelentetni. A Zsellérekkel 2002-ben induló sorozat a további korai regényekkel folytatódott, amit előbb az elbeszélések, majd a publicisztikák teljességigényű, tematikus válogatásai követtek. Ez az összesen huszonhét kötet bizonyosan a majdani edíciók megkerülhetetlen forrása lesz. A búcsúkötet a válogatásban kezdetektől nélkülözhetetlen Horváth József gyűjtései alapján jött létre. A gyenesdiási bibliográfus nemrégiben néhány elfeledett közleményre bukkant. Ezek témája, cselekménye a korábbi könyveinkből ismerős lehet, tehát az ismétlődések miatt maradtak ki belőlük. Ám így, egymás után szerkesztve az ún. naiv olvasat csapdáira hívják fel a figyelmet. Fekete István első személyű, bizonyíthatóan önéletrajzi írásai ugyanis arra csábítanak, hogy szó szerint értelmezzük a történteket, megfeledkezve a múlt felidézésének korlátairól. „Ősz van, és nemsokára tél” – ez a kötet utolsó mondata, és egyúttal a Fekete István-sorozatnak is hatásos zárása. Megjelenésekor valóban ősz van, és mert e kiadvánnyal véget ér egy igényes kiadói-irodalomtörténészi vállalkozás, a kényszerű téli pihenő következik. Ha visszatekintünk az elmúlt tíz esztendőre, szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy jelentős munkát végeztünk. A kritikai kiadás igényével válogattuk, rendeztük sajtó alá és gondoztuk Fekete István szövegeit. A korai regények többsége először jelent meg hiteles újrakiadásban, a versek, az elbeszélések és a publicisztikák az írói hagyaték ismeretében és a bibliográfia segítségével tematikus kötetekben láttak napvilágot. Sorozatunk csaknem teljessé tette: nemcsak gazdagította, de árnyalja és kutatásra érdemesnek is mutatja a magyar irodalom egyik jelentős életművét.

Wass Albert - Tizenhárom ​almafa
Az ​1953-ban írt Tizenhárom almafa a klasszikus történelmi regény hagyományai szerint a nagypolitika történései helyett inkább arra összpontosít, hogy e történések hatása miképpen jelenik meg a kisemberek életében, ez esetben a kommandói vadőr, Tánczos Csuda Mózsi és családja mindennapjaiban. Az újonnan kijelölt magyar-román határ éppen Mózsiék háza alatt szeli ketté Erdélyországot. Mózsi annak idején húsz almafát ültetett a ház mellé, melyekből Észak-Erdély hazatérésekor már csupán tizenhárom fácska növekszik a kommandói hegyoldalban. A remek humorral fűszerezett szatírikus mű visszatérő motívumaként szerepeltetett almafák így válnak a székely megmaradás jelképévé: a csonkokból életrevaló vesszők sarjadnak, bizonyítván azt, hogy „Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”

Jussi Adler-Olsen - Fácángyilkosok
Egy ​tóparti nyaralóban brutálisan meggyilkolnak egy testvérpárt. A rendőrség egy csoport gazdag és befolyásos családból származó diák között keresi az elkövetőket. A bizonyítékok azonban nem perdöntőek, így egy idő után vádemelés nélkül félreteszik az ügyet. Ám kilenc évvel később az egyik gyanúsított feladja magát, és beismeri, hogy ő volt a tettes. Az eset aktái valamiképp mégis az elfekvő ügyekkel foglalkozó Q-ügyosztályt vezető Carl Mørck asztalára kerülnek, aki először arra gondol, hogy tévedésről van szó. Végül csak beleássa magát az esetbe, és rájön, hogy itt bizony bűzlik valami. A nyomok egy csapzott hajléktalanon, Kimmie-n keresztül az ország három leghatalmasabb férfijához vezetik. De a triumvirátus maga is kétségbeesetten kutat az utcán élő nő után, mert olyan tudás birtokában van, ami egy életre tönkreteheti őket. A hajtóvadászat kezdetét veszi…

Kollekciók