Ajax-loader

'vadászat' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Angyalv%c3%a9r
elérhető
101

Nalini Singh - Angyalvér
A ​vámpírvadász Elena Deveraux a legjobb a szakmában - de egyáltalán nem biztos benne, hogy akár így is túléli legújabb megbízatását. Megbízója, a világot irányító arkangyalok egyike, Raphael fenyegetően vonzó, de az évezredes hatalom kegyetlenné tette. Elena tehát nem hibázhat, ha kedves az élete - még akkor sem, ha lehetetlen feladatot kell megoldania. Még ha a vadászatot meg is ússza ép bőrrel, lehet, hogy az arkangyal csábító hatalmának nem tud ellenállni. Márpedig, ha az angyalok játszani kezdenek, gyakran megtörik halandó játékszereiket…

V. K. Arszenyev - Az ​őserdők fia
V. ​K. ARSZENYEV 1872-ben született Pétervárott. Már gyermekkorában mohó buzgalommal olvasta a kalandregényeket, és különösen az útleírásokat: legkedvesebb szerzői Verne, Darwin és a híres orosz utazó, Przsevalszkij voltak. A gyermekkori álmok csakhamar valóra váltak. Arszenyev 1896- ban elvégezte a tiszti iskolát, s pár esztendő múlva Kelet-Szibériába vezényelték. Oroszországnak 1egelhanyagoltabb része volt ez akkoriban. A fiatal térképésztiszt mérhetetlen nyomorban sínylődő őslakókat, végtelen mocsarakat, átjárhatatlan vadont talált itt. Csak egyetlen vasútvonal vezetett át a tajgán. Kelet-Szibéria jórészt még felderítetlen terület volt. Arszenyev egyik expedíciót a másik után vezette a Szihote-Aliny hegyei közé és az Usszuri vidékére. 1906-tól 1910-ig járta kozákjaival a tajgát, és számtalan kalandot élt át. Tudományos munkássága később sem lankadt. 1918-ban Kamcsatkában járt, l923-ban a Kommandor-szigeteket térképezte fel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kutatói munkássága pedagógiai tevékenységgel is bővült. A Vlagyivosztoki Népi Egyetemen tanított, azonfelül részt vett a Távol-Kelet fejlesztésére alakult bizottságok munkájában. 1927-ben vezette utolsó nagy expedícióját a távol-keleti tengerpart északi vidékeire. 1930-ban, ötvennyolc éves korában halt meg. Legtöbbet olvasott könyvét - amelyet itt új kiadásban bocsátunk közre - Derszu Uzala, a derék bennszülött vadász emlékének szentelte. Az ő társaságában tette meg 1906. és 1907. évi utazásait, tőle tanulta meg értő és vizsgáló szemmel figyelni a természetet. A színes, érdekes útleírás természetesen rég tovatűnt állapotot tükröz: Arszenyev és kozákjai járhatatlan őserdőkön vergődnek keresztül, zabolátlan folyók árvizétől menekülnek, s a vadonságban nemcsak a vadállatoktól, hanem - az emberektől is tartanak. A könyv utolsó sorai azonban már a változást sejtetik. Valóban, Szibéria ma már nem lakatlan, ismeretlen föld többé: a szovjethatalom évei alatt hatalmasat fejlődött, amiben része vo1t Arszenyev úttörő munkásságának is.

Széchenyi Zsigmond - Csui!...
Széchenyi ​Zsigmond pályája azt mutatja, hogyan magasodik egy szenvedély hivatássá, mondanivalóvá, könyvek kimeríthetetlen forrásává. Ő maga írja ezt meg nemrég, Ahogy elkezdődött című "vadász-emlékiratában", felidézve a gyerekkor első puskáját, az első zsákmányt, a régi fürdőházban berendezett madár-múzeumot, majd a vadászszenvedély növekedését, a mind rangosabb és rangosabb zsákmányt, az első őzet, az első szarvasbikát... A többiről már beszámolt régebbi, de ma is eleven és izgalmas könyveiben: távoli földrészek vadjairól és vadászatairól hozott híreket, beszámolókat haza. A puszta vadászszenvedély is érdekes útikönyveket szülhet; Széchenyi azonban többet akar adni ennél: írói eszközökkel életszerűen megjeleníteni azt, ami vele történt, odavinni bennünket a biztos kezű leírás, az árnyalt stílus segítségével, ahol ő járt, mintegy szemlélőjévé tenni a vadászat sikerének és kudarcának, nehézségeinek és izgalmának; de közben arról sem feledkezik meg, hogy a világ nemcsak vadászból és elejtendő vadból áll, hanem különféle emberekből, tájakból, a történelem változásaiból is; és főként nem feledkezik meg arról, hogy a vadászat elveszti nemességét, puszta öléssé válik az íratlan vadászetika, a kellő áhítat és a természet lelkes, már-már tudósi szeretete, ismerete nélkül. A Csui!... Széchenyi Zsigmond első s mindmáig legnépszerűbb könyve. 1930-ban jelent meg először. színhelye Afrika, az az Afrika, mely idestova már a múlté; történelmi helyzete azóta óriásit változott és változik ma is. Vadjai mindinkább védett területekre szorulnak. A Csui!... még bepillantást nyújt az ősi állapotokba, az elefántvadászat megpróbáltatásaiba, amikor a dzsungel úttalan útjain, 40 fokos fülledt melegben, az utolsó kulacs vizet kortyokra beosztva követi az éber agyarasak nyomát az elcsigázott expedíció. A sorok közül még kihallatszik a bivalycsorda dübörgése, az oroszlán éjszakai ordítása. Afrika, igaz, megváltozott, de a kép, amit a könyv nyújt, ma is eleven, a vadászkalandok szívdobogtató izgalmát nem fojtotta el az idő. Széchenyi Zsigmond vadásznaplót ír, de könyve többet ad ennél: a biztos kezű leírás, az árnyalt stílus segítségével mintegy részeseivé tesz az eseményeknek, tájakat, embereket mutat be, s nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy a vadászat puszta öléssé válik az íratlan vadászetika, a kellő áhítat és a természet lelkes, már-már tudósi szeretete, ismerete nélkül.

Lara Adrian - A ​vámpír csókja
Legyőzhetetlen ​vágy, túlvilági érzékiség; az első érintés halálos. Félig ember, félig démoni lények ők, akik több ezer éve velünk élnek. A múltban a Rend őrei biztosították a békét, de a múlt köddé vált, ez már a jövő… Véres háború dúl. A vámpírok ellepték az utcákat, kedvükre lakmároznak, senki sincs biztonságban. A Rend közbelép, de harcosainak lelkében sötét titkok rejlenek. Lesznek, akik győzedelmeskednek, és lesznek, akik elbuknak, de minden harcosnak tudnia kell: ha a szerelem megkísérti, csakis egy kiszámíthatatlan és kegyetlen nő képében teszi, és ez még a legkeményebb harcost is térdre kényszeríti. Gabrielle egy bárban pillantja meg a sötét hajú, érzéki férfit. Beleborzong a nézésébe, azonnal megkívánja. Pár pillanat múlva azonban egy véres gyilkosság szemtanúja lesz, és túl későn eszmél rá, hogy démoni játszmába keveredett egy vámpírfejedelem oldalán…

Fekete István - Téli ​berek
Fekete ​István Tüskevárának olvasói bizonyára emlékeznek még Tutajos és Bütyök - becsületes nevükön Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla hetedik osztályos tanulók - vakációjának történetére. István bácsi, az állami gazdaság agronómusa szeretné szívóssá edzeni elkényeztetett unokaöccsét, ezért Matula Gergelyt bízza meg a fiúk nevelésével. A berekbeli élet lefarag minden nagyzolást és nyegleséget a két pesti kamaszról, és Tutajos, elbúcsúzva a nyártól, Matula véleménye szerint is "felsőbb osztályba léphet". Ez a felsőbb osztály a "téli berek", amely teljes szépségében tárul fel Matula két védence előtt. A szabadjára engedett fiúk önként vállalt fegyelemmel kerülik ki a vadász-halász élet buktatóit, s mire véget ér a vakáció, Matula két egész ember, két komoly fiatal férfi kezét szorítja meg búcsúzóul.

Székely Tibor - Kumevava, ​az őserdő fia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szuhai István - Szimba, ​a király
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ernest Hemingway - Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. "Az ember nem arra született, hogy legyőzzék - az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha." Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Jack, a bokszoló, Manuel, a kiöregedett torreádor és a többiek ezt a tanítást példázzák. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak.

Lengyel József - Fegyverhordó ​Ndolo naplója
„Stub ​egy fejmozdulattal megmutatta a két countot, akik a »Safariland« irodájában ácsorogtak. Az egyik egy hórihorgas, busa szemöldökű ember, a másik is jó nagy, de kövér. — Ezekkel megyünk — mondta. — Te ennél a hosszúnál leszel fegyverhordozó. All right? — All right. — Nos — folytatta Stub — ebben a szezonban megkeresed a kenyeredet, én meg a vajat a kenyeremre. Megtesszük, amit tehetünk. Persze a sáp javát a »Safariland« viszi el, és a gyarmat kormányzósága. De ez nem a mi dolgunk... Igen, Ndolo, mit is akarok mondani.Úgy teszel, mintha egy kukkot se tudnál angolul. — Ez kényelmetlen lesz a gazdámnak. — Evvel ne törődj! Neki így "érdekesebb". Eredetibb. Már az is kár, hogy nadrágot viselsz. De ha még angolul is tudsz, akkor már igazán nem vagy „hamisítatlan”. — Elnevettem magam. — All right. — Neked is kényelmesebb — magyarázta Stub. — Ha valami nem tetszik nekik: hallgatsz. Nem érted meg, hogy mit akarnak, és kész. Mert nem mindig kell annak történnie, amit ők szeretnének. Csak akkor, ha én is mondom! — Igen. — De vigyázz rájuk! Bajuk ne essék! Szóval kígyó, sebesült vad satöbbi ne tegyen kárt bennük. Erről neked kell gondoskodni. Arról pedig, hogy az esőzések beálltáig el légy látva munkával, és persze én is, arról én gondoskodom... Így lettem a mai naptól fogva valami osztrák-magyar — mint Stub elmagyarázta — lordfélének a fegyverhordozója ..."

Covers_44342
Ébred ​a dzsungel Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Ébred ​a dzsungel
"A ​néma völgyben" című gyűjtemény nagy sikere után a Delfin sorozat ezúttal régi magyar vadászírók emlékezéseit adja közre, akik egzotikus tájakra, félelmetes nagyvadak világába vezetik olvasóikat. Az izgalmas forró atmoszférájú vadászkalandok azonban nem csupán a veszélyes helyzeteken is úrrá lévő embert dicsérik: a magyar vadászokat mindenkor a természet alapos ismerete, a vadon világának szeretete is jellemezte, vadászútjaik mindig tudományos gyűjtőmunkával is párosultak.

Széchenyi Zsigmond - Afrikai ​tábortüzek
Aki ​olvasta valaha az Elefántországot, aligha felejti el a lakomázó oroszláncsalád képét, a "bivalyos nap" káprázatos szerencséjét és izgalmát, a bongórejtő bambuszcserjék fagyos, nyirkos, didergető hajnalait. Ez az Elefántország kerül most az olvasó kezébe - de tíz új fejezettel bővítve. Tíz fejezettel, amelyek Afrika kevésbé ismert, ritkábban megírt témáihoz nyúlnak - egyik egy pillantást vet a fehér vadászok, a "white hunterek" néha anekdotai alakjaira és cseppet sem anekdotikus mesterségére, a másik bemutatja Afrika apróvad-világát, a harmadik elmondja a hiúzlövő kiskarabély hőstettét... Eddig megíratlan élményeket, alakokat, megfigyeléseket emelnek ki ezek a fejezetek a naplók mélyvizéből s tesznek a többiek, a már ismertek mellé, hogy húsz egynéhány év múltán még erősebben sugározzák a vadászok és vadállatok Afrikájának varázsát.

Hans Schomburgk - Sátrak ​Afrikában
Hans ​Schomburgk, a híres német Afrika-kutató oroszlánvadász nevét jól ismeri a magyar olvasóközönség A vadon érverése c., az utóbbi években több kiadást megért könyvéből. A Sátrak Afrikában a szerző tizedik, 1956-os afrikai útjáról szól, amelynek folyamán Fokvárosból Ugandán keresztül Mombasáig járta be a Fekete-földrészt. Schomburgk első ízben hatvan évvel ezelőtt, 1896-ban, tizenhét éves korában járt Afrikában. Ebben a könyvében nemcsak legújabb expedíciójának történetét mondja el a híres nagyvad-vadász, hanem visszaemlékezések formájában régi expedícióinak legérdekesebb eseményeiről is beszámol. Összehasonlítja a hatvan, ötven, illetve harminc év előtti Afrikát a maival. Így ez a könyv útirajz is, meg bizonyos fokig önéletrajz is: Afrika néprajzának, állatainak, tájainak kutatásában eltöltött gazdag, kalandos élettörténet. Emellett a könyv élményszerű és sok tekintetben eredeti módon nyújt bepillantást Dél- és Kelet-Afrika múltjába, jelenébe, fejlődésébe. A szerző elviszi az olvasót a rezervátumukban élő afrikai őslakók közé, akik sok régi szokásukat megőrizték, a környező világtól azonban nem függetleníthetik magukat. Hozzájuk is betör a modern élet, amit Schomburgk bizonyos rezignációval vesz tudomásul. És csaknem ugyanez a helyzet a védett területen élő állatok világában is. A vadon élő elefántok, oroszlánok, orrszarvúak száma erősen megritkult. De még így is csodálatos, varázslatos világ ez, a vadállatok utolsó menedéke. Schomburgk, aki szívesen vezeti magát öreg afrikainak, olyan vonzóan, olyan szeretettel ír az afrikai emberekről, tájakról, nagyvadakról, hogy az olvasó szinte maga előtt látja ezt a hajdan egzotikus és ma mindinkább modernizálódó vidéket.

Hans Schomburgk - A ​vadon érverése
A ​világhírű német Afrika-kutató és természettudós könyve megismerteti az olvasót a "fekete kontinens" belsejével, a trópus embereinek életével, jellegzetes társadalmi motívumaival, a dzsungelek és szavannák növény- és állatvilágával. Schomburgk nem csak kiváló ismerője ennek a számunkra ismeretlen világnak, hanem nagyszerű írókészséggel is rendelkezik. Olyan plasztikusan, annyira érzékletesen ábrázolja az őserdő életét, hogy az valósággal megelevenedik a szemünk előtt. Nem egyszerűen tényeket közöl - élő, hiteles atmoszférát tud teremteni. A könyv fejezetei közül különösen kiemelkedik a majomtörténet, mely a szerző élmény-, és ismeretgazdagsága mellett elsősorban az állatok iránti mélységes megértését, szeretetét tanúsítja. Schomburgk megbecsüléssel, barátian bánik a bennszülöttekkel, ezért szeretik és tisztelik őt. Igen érdekesen írja le az egyes törzsek jellegzetes szokásait. A könyvet Schomburgk eredeti fényképfelvételei díszítik.

Jules Verne - A ​prémvadászok
Ezúttal ​a Jeges-tenger vadul szépséges tájaira vezet bennünket Jules Verne: prémvadász-expedíció indul Amerika jeges-tengeri partvidékére. Kitűnő, új vadászterületet fedeznek fel, s boldogan berendezkednek új állomáshelyükön. Egy különös esemény azonban ráébreszti őket a félelmes valóságra: úszó jégmezőn telepedtek meg, amely ismeretlen veszedelmek felé sodródik velük a végtelen sarki tengeren. Az expedíció derék, bátor tagjainak hősies küzdelméről, izgalmas kalandjairól, csodálatos megmenekülésükről szól ez a könyv - amely a kalandos fordulatok izgalmán kívül sok érdekes tudnivalót is nyújt az olvasóinak.

Újfalvi Sándor - Az ​erdélyi régibb és közelebbi vadászatok és vadak
Amikor ​élete hetedik évtizedében, 1854-ben asztalhoz ül Újfalvi Sándor, hogy papírra vesse emlékeit, úgy érzi: a megidézett fontos eseményeknek nem tényezője, csupán gondolkodó tanúja volt.....Azért idézzük ezt az önvallomást, mert meglehetősen széles körben elterjedt nézet szerint, igazi érdeklődésre számot tartó emlékirathoz eseményekben gazdag, kiemelkedő életpálya szükségeltetik....

Tolnai Kálmán - Halat ​s vadat...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rakk Tamás - Telihold ​a Kilimandzsáró felett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kittenberger Kálmán - Kelet-Afrika ​vadonjaiban
KELET-AFRIKA ​VADONJAIBAN Könyvét a szerző három évvel halála előtt állította össze, élményeiből kiemelve legizgalmasabb vadászkalandjait, legértékesebb megfigyeléseit. Kittenberger 1902-től - rövid megszakításokkal egészen az első világháborúig - földünk legdúsabb és legváltozatosabb vadászterületén tartózkodott. Akkoriban még Kelet-Afrika a nagy vadászati lehetőségek és a kiszámíthatatlan vadászesélyek hazája volt. Legnagyobb vonzóereje, a nagy és veszélyes vadak - még a tökéletes fegyverek korában is - kockázatos vadászata volt. A kötet történeteinek középpontjában mindig egy-egy nagyvad (oroszlán, elefánt, a kafferbivaly különböző fajtái, leopárd és az orrszarvú) elejtése áll. Külön fejezetekben mesél a kelet-afrikai fauna más nevezetességeiről - köztük a vízilóról, a hiénákról, antilopokról, madarakról, krokodilusokról és kígyókról. (Ez utóbbiak közt is akadtak hírhedt emberölők, mint például egy fekete mamba, amely három év alatt 11 embert ölt meg.) A könyvet különösen érdekessé teszik a vadállatok életmódjáról, a vadonban élő négerek szokásairól szóló leírások. Kittenberger mesél a "múzeumi gyűjtő" hétköznapjairól is, a preparálás munkájáról, továbbá érdekes portrét rajzol bennszülött munkatársairól és két gyermekbarátjáról. A kitűnő írói erényeket is felmutató szerző művét elsősorban a természetkedvelő ifjúságnak ajánlja, de 12 éves kortól az olvasók széles körében is népszerű.

Kerstin Ekman - Lélekharang
Véletlen ​baleset történt vagy szándékos gyilkosság a világtól elzárt svéd tanyavilágban? A kérdésre csak a regény utolsó oldalain kap választ az olvasó, s addig alaposan megismerheti a feltételezett bűntény valamennyi gyanúsítottját, egy vadásztársaság furcsa jellemű, komor lelkű és zárkózott tagjait, akik éppen szokásos évi jávorszarvas-vadászatukra készülnek. A vadászatot meg is tartják, s a ködös, őszi táj, a sejtelmes mocsárvilág kitűnő terep a bűntény (vagy baleset) elkövetéséhez. A megtöltött, állandóan lövésre készen tartott vadászfegyverek pedig szinte csábítanak, hogy ne szarvasra, hanem emberre lőjenek velük...

Sophie Jordan - Firelight ​- Tűzláng
EGY ​FÉLTVE ŐRZÖTT TITOK. HALÁLOS ELLENSÉGEK. PUSZTULÁSRA ÍTÉLT SZERELEM. A drakik a sárkányok mai leszármazottai, akik képesek emberből sárkánnyá, és sárkányból emberré változni. A tűzokádás ritka képességével megáldott Jacinda még a drakik között is különlegesnek számít, mikor azonban lázadó természete miatt családja menekülni kényszerül az emberek világába, a lány nagyon nehezen tud beilleszkedni új közegébe. Közben egyre gyengül a benne élő draki szellem, és az egyetlen lény, aki képes életet lehelni Jacinda sárkány-énjébe nem más, mint a gyönyörű, rejtélyes Will. Csakhogy Will családja drakikra vadászik, ám Jacinda annak ellenére sem képes ellenállni a fiúnak, hogy tudja: nem csak saját életét, de a drakik legféltettebb titkát is kockára teszi. Mitikus erejű, magával ragadó történet egy lányról, aki szembeszállt az elvárásokkal, és akinek szerelme ősi tilalomfákat döntött le.

James Aldridge - A ​vadász
"A ​diplomata" szerzőjének új regénye a kanadai őserdőbe visz, a prémvadászok világába. A gyorsan pergő drámai események középpontjában egy "háromszög" áll - férj, feleség, szerető -, de nem úgy, mint a francia vígjátékokban. Itt nem frivol játékról, hanem a létért való küzdelemről van szó. A regény számos társadalmi kérdést vet fel: a farmerek szabad, csavargó vadászok viszonyát; a vadászok harcát a Törvénnyel, amelyet a Vadőr képvisel; végül a vadászok harcát a természettel és az állatvilággal. Aldridge kevés szóval kitűnően jellemzi alakjait, az erdő egyszerű embereit, életüket és filozófiájukat.

Bertóti István - Őzhívás
Ajánló: "Dr. ​Bertóti István kora ifjúságán megszerette, megtanulta a vadászatot. Megtanulta szeretni, tisztelni a természetet, egész élete során ezek népszerűsítésén fáradozott. Elsőként a magyar vadászat történetében 1943-ban vadbiológia tárgykörben eredményesen védte meg doktori értekezését. Mint vadászíró közismert és közkedvelt. Népszerű a vadászati szakmában jártasak, de az érdeklődők körében is. Munkásságát tizennyolc könyv, tizenhat ismeretterjesztő füzet és több, mint ezer szakcikk tanúsítja. E könyv egyik legolvasottabb, legnépszerűbb alkotása. (...) Azt remélve, hogy elolvasása után még több elkötelezett híve lesz a vadászatnak, természetnek, e könyvet tisztelettel ajánlom a régi tanítványai, munkatársai és barátai nevében. " Dr. Sinkovits Miklós

Ivan Szergejevics Turgenyev - Egy ​vadász feljegyzései
Ivan ​Szergejevics Turgenyev (1818 - 1883) szeret vadászni, és lóháton többet láthat, aki a tájakra kíváncsi. A tapasztalatok alapján egymás után írja novelláit, amelyek az "Egy vadász feljegyzései". Ilyen címen adja át egy fővárosi kiadónak. Ott azonban a cenzúra nem engedélyezi a kiadást, mivel a könyv fő hangsúlya a dolgozó nép méltatlan megaláztatásán van. Akkor a kéziratot Moszkvában nyújtja be egy kiadónak. Ott jól ismerik a család nevét és tekintélyét. A cenzornak eszébe se jut kifogásolni a tábornok fiának a könyvét, talán el sem olvasta. A könyv megjelenik... és a főcenzort cári parancsra kidobják magas hivatalából. A szerző ellen büntetőeljárás indul lázítás címen. A könyv terjesztését is betiltják, de addigra híre széles körökben elterjedt. Kritikusok és olvasók lelkesednek érte. Hivatalnokok és nagybirtokosok fel vannak háborodva, a szülők kétségbe vannak esve. A büntetés kemény hangú, de valójában igen enyhe: egyéves száműzetés, de ezt tekintettel családjára a saját birtokán töltheti.

Vad%c3%a1sz%c3%a9vk%c3%b6nyv_2014
Vadászévkönyv ​2014 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Vadászévkönyv ​2014
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szuhai István - Piga, ​piga!
"Kora ​délután értünk haza. Ötkor megint kiültünk a tegnapi leskunyhóba, a csalétekhez. Nem sok valószínűsége volt, hogy a csui ezek után visszajöjjön. De hát mégis. Hátha. Keselyűk tépdesték a húst, ez se jó jel. Azzal szórakoztam hogy őket figyeltem... ... Mindjárt hét óra. Mehetünk be megint a táborba, üres kézzel. És akkor - a már csaknem teljes sötétségben - fekete árnyék lopódzott a fához. Egy csui. Talán kisebb a tegnapinál, mert az gyönyörű volt, kivételesen szép példány, de ez is elég megtermettnek látszott. Ugrott fel a fára, az ágra, megállt - s én már lőttem is. Nagy puffanással zuhant le a földre... s amennyire látni lehetett a sűrű homályban, ott is maradt. "Ndio, ndio" - mondta Dániel boldogan. De még vártunk vagy öt percig. Nem akartam elhinni, hogy csakugyan megvan. Egyik pillanatban mintha láttam volna, de ugyanazt a feketeséget a másikban már egy bokor ágának véltem, vagy az éji sötétség csalka játékának. Dániel végül is elment a kocsiért. Mikor odaért hozzánk, a leskunyhóhoz, mi is beültünk, s felgyújtottuk a lámpákat. Az éles fényben ott tarkállott a leopárd, elnyúlva a földön, mozdulatlanul. Közelebb hajtottunk - nem mozdult. Vártunk - nem mozdult. Készen álltam egy újabb lövésre, izgatottan szorongattam a puskám, de erre már nem volt szükség. Dániel kiugrott a kocsiból, s nyugodt léptekkel ment oda a leopárdhoz. Mi után. Néztük gyönyörködve. Egy szikrája se volt már benne az életnek. Nem igaz! Mégis sikerült? Hej, de szép is az afrikai vadászat, hej de szép az élet. Feltettük a kocsira, néhány perc múlva be is értünk vele a táborba. S hát láss csodát: ott várt az a wakamba kirongózi, akit megbíztunk az elefánt felkutatásával. Alig állt meg a kocsi, szaladt oda hozzánk, és újságolta, hogy megvan a tembó. Amit másodjára, a mbugwei területén lőttem. Lázban volt mindenki. Gyors kapkodás, készülődés, ezért még ma este el kell mennünk. A kirongózi szerint autóval is meg lehet közelíteni a helyet, ahol fekszik, majd ő elvezet. Így is történt. A lövés helyétől mintegy másfél kilométerre láttam viszont negyednapja megsebzett elefántomat. A váll-lapját találtam el, de még ennyit elment vele, mielőtt végleg összeroskadt volna. Már aznap ki kellett azonban múlnia, mert erősen szaglott. A keselyűk viszont még alig kezdték ki. A vastag elefántbőrrel ugyanis csak akkor bírnak, ha már az is bomlani, rohadni kezd, vagy szétpukkan a belső részekben keletkező gázoktól. Ez pedig eléggé felfújódott ugyan, de még egy darabban volt. A seb se látszott, mert mikor eldőlt, a sebzett oldalára fordult. Volt öröm. Dániel és Szalimó nekilátott az agyarak kibontásának. Kértem, hogy az egyik fülét és az egyik alsó lábaszárát is vágja le, azokat is haza szeretném vinni. Jobban mondva, a lábszárból csak a talpat és a bőrt, mert csontostól, húsostól túl nehéz, de főleg romlandó szállítmány lett volna belőle. Az agyarak bizony nem voltak valami nagyok, de én most ugyanannyi súlyú aranyért se adtam volna oda őket, úgy megörültem a sors e váratlan ajándékának. Hát mégse megyek haza veszélyes vadat trófeái nélkül!"

Sterbetz István - Őszi ​vizeken
Kisdiák ​kori csatangolásokkal kezdődött az a vadászélet, melynek talán a legszebb emlékeit örökíti meg a könyv. A szerző 80 ff fényképével illusztrálva.

Maderspach Viktor - Páreng-Retyezát
A ​Masszi Kiadó a rendíthetetlen hazafinak, frontharcosnak, a Kárpátok nagy vadászának, Maderspach Viktor életművének újabb darabjával, a „Páreng-Retyezát - Vadászataim a Déli-Kárpátokban" című munkájával örvendezteti meg mindazon olvasóit, akiket érdekelnek ennek a rendkívüli embernek az írásai. Ez a könyve a vadászati irodalom egyik gyöngyszeme, amely nem csak a magyar vadászok és természetbarátok számára, hanem mindenkinek maradandó élményt nyújt. Nem véletlen, hogy ezen kötetéhez az 1936-ban megjelenő első kiadáshoz jó barátja, Kittenberger Kálmán írt ajánló sorokat és előszót.

Hosszú Toll - A. Raszulova - A ​törzsfőnök titka
Ez ​a könyv egyike azoknak a történeteknek, amelyeket oly szívesen olvas az ifjúság. Indiánokról szól, közelebbről a cseroki indiánok híres vonulásáról a kijelölt Indián Territóriumba. Ezt a szörnyűséges utat az indián szájhagyomány éppúgy, mint az indiánokról szóló szakirodalom a Könnyek Ösvényének nevezi. Százával és ezrével pusztulnak az úttalan utakon vánszorgó szerencsétlenek. Olykor még kísérőinek, a hadsereg katonáinak szíve is megesett rajtuk. Egy ilyen nemes szívű emberről, a végül indiánná lett fehér katonáról szól ez a megható és izgalmas történet.

Hosszú Toll - A ​Sós Sziklák Völgye
A ​messzi Észak-Kanadában, a Yukon folyótól délre, a mohapalásttal borított ősi fák alatt indiánok osonnak. A Sós Sziklák Völgyének rettenthetetlen szívű fiai a könyörtelenül terjeszkedő, hódító fehérek elől menekülnek a sziklák és a rengeteg útvesztőiben. Harci kalandok és vadászkalandok során érik ifjú harcossá Sat-Okh, a könyv indián származású szerzője, aki első sikeres vadászatának jutalmául kapja a nevét, mely magyarul Hosszú Tollat jelent. Hosszú Toll és barátainak vadászkalandjait örökíti meg a szerző modern indiánkönyve.

Ignácz Ferenc - Habub ​Szudán felett
Kelet-Afrika ​végtelennek tetsző szavannavidéke volt a nagyvadak paradicsoma. Ide települt be legkésőbb az európai ember, így itt maradt legtovább háborítatlan az állatvilág. Vonzotta is ez minden idők vadászát, s közülük nem egy szerzett hírnevet magának kelet-afrikai vadászkalandjai révén. A vad fogyott, az ember szaporodott, s Kittenberger Kálmán századunk harmadán már "A megváltozott Afriká"-ról írt utolsó könyvében. Afrika valóban megváltozott Kelet-Afrikában is, de a vadászra gyakorolt vonzereje megmaradt a régi. A vadászat engedélyhez van kötve, de a vadász napokig járhatja a varázslatos szépségű tájat, míg puskavégre kapja az elefántot, az oroszlánt vagy más egzotikus vadat. A vadas vidék bennszülött lakója is más, mint az egyre sokasodó afrikai nagyvárosokban lakók; távol a világ zajától még uralkodnak a régi hagyományok, a törzsi szokások, és bár gyakran látnak idegent, életük az európai ember számára különös. E könyv szerzője háromszor járt Kelet-Afrikában; Szudánban ismerte meg a háborút, a félelmetes homokvihart, s további három országban, Ugandában, Kenyában és Tanzániában vadászott és gyűjtötte élményeit, megfigyeléseit, amelyekről könyvében beszámol.

Palkovics György - Kakpuszta
Kakpuszta ​történeteit el kell mesélni, meg kell ismertetni az olvasóval. Palkovics György novelláskötete egy olyan világnak állít emléket, amely a történelem malmain szertefoszlott, a semmibe veszett. Az elbeszélések szerzője Belső-Somogyban született, itt élte gyermekkorát, itt érett felnőtté. Szülőfaluja, Kakpuszta a magyar paraszti létforma esszenciáját hordozta, s ez olyan élményszerűen tárul elénk a könyv lapjain, hogy szereplőit közeli ismerősnek érezzük, és velük együtt éljük át, hol mosolyogva, hol könnyeinkkel küszködve sorsuk fordulóit. Az íróból katartikus tisztasággal kívánkoznak ki ezek a történetek. Szeretni való emberekről mesél, megőrzött gyermeki szeretettel, gördülékeny stílusban, ízesen anekdotázva. S miközben a paraszti világról elemi erővel adja át fiatalkori élményeit, és a néprajz, a kultúra, a földművelés, a vadászat területeiről is sok mindent megtudunk, tanúi leszünk egy formátumos személyiség kibontakozásának. Ízig-vérig magyar történet, megkapóan tiszta és fergetegesen mulatságos. Családrege, szerelem, háború, helytörténet, gyönyörű természeti képek. Letehetetlen olvasmány. - (Dr. Torda István művelődéstörténész)

A_n%c3%a9ma_v%c3%b6lgyben
A ​néma völgyben Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​néma völgyben
Kénköves ​szempár villódzik az éjszakában: zsákmányára éhes vadmacska szeme. Két ravaszdi róka sompolyog a bozótban: vajon miféle kalandokban lesz részük? Margyul, a hatalmas komondor élethalálharcát vívja a farkasokkal . . . Kutyák, rókák, farkasok, sólymok és vadkanok tűnnek fel előttünk e kötet lapjain, életüknek egy-egy izgalmas, fordulatos pillanatában. E történetek írói valamennyien vadászemberek, értő szemmel figyelik erdeink életét, és lélegzetelállítóan izgalmas titkokat fedeznek fel a hazai állatvilágban. így hát mindenki, aki velük tart, nemcsak a természet szépségeire lesz fogékonyabb, hanem részese lehet a vadászlesek feszült perceinek vagy a vadonság sorsdöntő, nagy pillanatainak.

Kollekciók