Ajax-loader

'színház' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_126984
Színházi ​kalauz I-II. Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Színházi ​kalauz I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Péchy Blanka - Jászai ​Mari
Harmadik ​kiadásban jelenik meg Péchy Blanka nagy sikerű Jászai-életrajza, mely az életrajzi apróságokon, személyes emlékeken túl feldolgozza Jászai egész szellemi hagyatékát, a tanár, az előadó, a tudatos alkotó művész, sőt az író életművét. Nem kevésbé érdekes azonban Jászainak, az embernek, az asszonynak portréja, szerelmi életének leplezetlen, őszinte, mégis tapintatos, mélységesen emberi bemutatása, melyből sok belső vívódásán keresztül szintén a művésznő nagy egyénisége bontakozik ki, immár megtisztulva a tömérdek ízléstelen mendemonda sallangjától... Péchy Blanka könyvében a szemtanú élményszerű tapasztalata a kutató gondosságával, a visszaemlékező lelkes barátnő érzelmi gazdagsága a krónikaíró személytelen tárgyilagosságával egyesül. Jászai színészi arculatát pedig a mesterségével tudatosan is foglalkozó művész szakmai hozzáértésével sikerül visszaidéznie.Írásművészete és a visszaemlékezések elevensége a távoli múlttá foszlott eseményeket is szemléltetően idézi a mai olvasó elé, s valósággal megeleveníti a legmúlékonyabb művészet, a színjátszás legnagyobb magyar alakját.

Karcsai Kulcsár István - Louis ​Jouvet
"Nekem ​csak egy mesterségem van; nem voltam és nem vagyok más, mint színházi ember" - írja önmagáról Louis Jouvet, századunk francia színházának és filmművészetének jeles egyénisége. Vérbeli színházi ember, kiváló rendező, ragyogó színész, díszlettervező, színházszervezőm a párizsi művészvilág közismert és körülrajongott egyénisége.

Tarján Tamás - Szentivánéji ​Vízkereszt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Koltai Tamás - Major ​Tamás
Itt ​van tehát a "Tanár úr", nagy idők tanúja és részese, színész és rendező, társadalmi aktivista és és pedagógus, színház- és társadalomcsináló, aki 1930 óta nemcsak átélte, hanem létrehozta a változásokat a Nemzeti Színházban - előbb ösztöndíjasként, aztán lázadóként, később igazgatóként, végül "csak" rendezőként - , és még soha nem kértük meg, hogy mesélje el az életét.

J. K. Rowling - John Tiffany - Jack Thorne - Harry ​Potter és az elátkozott gyermek
Tizenkilenc ​évvel a roxforti csata után… Harry Potter élete sosem volt könnyű – és most sem az, amikor a Mágiaügyi Minisztérium túlhajszolt dolgozójaként, férjként és három iskoláskorú gyermek apjaként kell helytállnia. Miközben Harry a múlttal viaskodik, kisebbik fiának, Albusnak is meg kell küzdenie a reá nehezedő családi örökséggel. A múlt és a jelen vészjósló összeolvadása azzal a ténnyel szembesíti apát és fiát, hogy a sötétség néha egészen váratlan helyekről támad. A _Harry Potter és az elátkozott gyermek_, J.K. Rowling, John Tiffany és Jack Thorne új műve, a nyolcadik Harry Potter-történet, egyszersmind az első, amit színpadon hivatalosan bemutattak. Színpadra írta: Jack Thorne. Ez a könyv, amely a színházi próbák szövegkönyvének különleges kiadása, lehetővé teszi, hogy azok is nyomon követhessék Harry Potternek, valamint családjának és barátainak sorsát, akik nem látták a darabot. Az ősbemutatóra 2016. július 30-án a londoni West Enden került sor. A _Harry Potter és az elátkozott gyermek_et elsőként a Sonia Friedman Productions, Colin Callender és a Harry Potter Theatrical Productions vitte színre.

Ernyey Béla - Hölgyválaszaim
"Sok ​hölgyválaszt kaptam életemben. Nők között felnövő gyerekként eleinte szinte mást sem. És bár az élet racionális pillanataiban általában úrválaszok döntik el a sorsunkat, férfiként élni csakis az ésszerűtlen, néha duruzsolós, néha rakoncátlan, néha szerelmes vagy féltékeny, de mindig imádnivaló hölgyválaszokért érdemes." Híres színész? Sikeres közszereplő? Casanova, a nők bálványa? Mindhárom, és egyik sem. Természetesen neves színművész, számos film, tévésorozat és színdarab főszereplője, aki méltán sikeres tudott lenni Nyugat-Európában, ahol - mondjuk meg őszintén - ez nem könnyű dolog. És persze hírhedt szerető is, akit mindig körülrajonganak a nők, és ő sem veti meg a szebbik nemet. Ez tulajdonképpen mind igaz, és mégsem az. Mert ezek csak szerepek, ám olyan szerepek, amelyeket nem egy színházi rendező, hanem az élet osztott Ernyey Bélára. A jelmezek mögött ott az ember a maga személyes sikereivel és kudarcaival, szerelmeivel és ellenségeivel, szeretetével és utálatával, tehetségével és hibáival. A Hölgyválaszaim című kötet remélhetőleg segít közelebbről megismerni e maszk nélküli embert, aki eddigi élete tapasztalatait és tanulságait párolta saját bölcsességé.

Covers_173981
Görgőszínpad Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Görgőszínpad
Az ​angol középkor egyházi drámájából kíván képet adni e gyűjtemény. Nyolc misztériumjátékot közöl, függelékül pedig verseket, melyek szintén az adott kor és stílusirány fragmentumai. A titokjátékok az üdvtörténet fontosabb eseményeit dolgozzák fel, értelmezésükben újszövetségi alapokra helyezve azokat. A születés, a kereszthalál, a pokoljárás, a feltámadás és az ítélet mint főbb témakörök jelennek meg itt, sajátos dramaturgiájukkal éppúgy szórakoztatva, mint tanítva az érdeklődőt. A játékok alapszövege többnyire a nép ajkán formálódott, nem mentes tehát az ő gondolatvilágukban gyökeret vert, gyakran szellemes hiedelmektől, a Biblia történeteit is sokban "túlhaladó" - de szelleméhez alapjaiban hű - értelmezésektől. Miként saját népköltészetünkben, a szent és profán "jószomszédi viszonya" itt is kimutatható. Határ Győzőt, e titokjátékok egybegyűjtőjét és átköltőjét, nem kell bemutatni a magyar olvasónak. Hogy évtizedek óta Angliában él, szinte képtelenségnek tűnik könyve olvastán... Páratlan megjelenítő erőről, hitelesen archaizáló stílusában is nagy nyelvi frissességről tanúskodnak gyönyörű sorai. (A Kiadó) Amit ebben a kötetben összegyűjtöttem, ízelítő csupán és megint csak igen szontyologva gondolok arra, hogy e kiskevés alapján aligha alkothatni fogalma a roppant szöveganyag, a ciklusok és a változatok igazi terjedelméről. Valamennyi ciklus teljes lefordítása meghaladná erőmet, s amúgy sem az én feladatom. Bizonyára akad majd fiatal tehetség, akinek a képzeletét megragadják ezek a szemelvények, jobban győzi energiával, életidővel, s ezeknél szuggesztívebb és hívebb - mert költőibb tolmácsolásban nagyobbszerű képet ad majd arról, hogy az angol középkor egyházi drámája milyen egyetemes világábrázolás, mekkora közösségi élmény lehetett. (Határ Győző)

Karcsai Kulcsár István - Így ​élt Déryné
A ​színház a múlt század (XIX.) első felében, a reformkor forrongó, lelkes éveiben Magyarországon a magyar nyelvért, a társadalmi haladásért, a szabad hazáért folytatott küzdelem egyik legfőbb eszköze volt. A kor nagy színművészeinek sorából kiemelkedik Déryné Széppataki Róza alakja, aki a magyar színházi kultúra megteremtése és a hazai operakultusz terén szerzett elévülhetetlen érdemeket. Legendás alakját és a körülötte zajló mozgalmas életet idézi fel Karcsai Kulcsár István írása. Párbeszédei, színes leírásai révén gyakran szinte regényesnek tűnik, valójában minden szava hiteles; eredeti forrásművekre, így elsősorban Déryné híres Emlékezéseire támaszkodik.

Földes Anna - Színésznek ​született
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Patrick Quentin - Rejtély ​a színházban
"Ott ​feküdt, furcsán szétterpesztett lábbal. Letérdeltem mellé. Gyors mozdulatokkal ülő helyzetbe támasztottam, hogy megnézhessük a hátát. Azon sem volt seb. Eddie lassan visszaeresztette a földre a testet. Megmarkoltam a csuklóját, kitapintottam a pulzusát. Természetesen nem volt pulzusa. Tudtam előre. Első perctől kezdve tudtam, hogy halott."

Covers_282912
Rádiókabaré Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Rádiókabaré
Azt ​hisszük kedves olvasó, kevés könyv elején áll jogosabban az, hogy „előhang", mint e kötet elején. A következő oldalakon ugyanis csupa olyan írás olvasható, amely elhangzott a Rádió Kabarészínháza műsoraként. A Rádió Kabarészínháza első öt évének terméséből válogattuk kötetünk anyagát, reméljük, hogy e műsorszámok olvasva ismét kellemes szórakozást nyújtanak. Nem törekedhettünk teljességre, sok-sok elhangzott műsorszámot hiányolhat az olvasó, aki egykor hallgató volt. Sok műsorszám éppen azért nem került be a könyvbe, mert — csak hallgatva szórakoztat igazán. Hogy csak néhány példát említsünk: a zenés, énekes vagy hangutánzó-paródiák és — Hofi Géza. Igen, e kiváló művészt látni vagy hallani kell előadás közben, műsora „leírhatatlan"! Bízunk abban, hogy összeállításunk hiányosságait feledtetik a megjelenő műsorszámok, s az a tény, hogy Magyarországon első ízben kerül az olvasóközönség kezébe ilyen jellegű és terjedelmű kabarékönyv.

John Mortimer - Will ​Shakespeare
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Eretnek ​esszék
Eretnek ​esszék! A cím magyarázatra szorul. Az irodalmi élet egészségének föltétele, hogy megbontsuk azt a sok megmerevedett értékelést, amit irodalomtörténészek, kritikusok úgy adnak kézrők kézre, hogy az ujjlenyomatuk sem látszik meg rajta. Vigyázat! - metafora, tehát nem szóról szóra értendő." Ezek a "neveletlen" esszék, cikkek és kritikák mind arról tanúskodnak, hogy szerzőjük képtelen némán tudomásul venni a képtelenségeket: akár rosszul rendezett színdarabbal, akár üres, dagályos műelemzésekkel, alaptalanul támadt s egyre csak kerekedő legendákkal, vagy nyelvünket pusztító szódivatokkal találkozik. Tekintélye csak az igazi, "megfogható" értékeknek van előtte, más autoritást még csak hallgatólagosan sem ismer el.

Simon Brett - Gyilkosság ​nyílt színen
Egy ​vidéki angol kisváros, Taunton színtársulata bemutatóra készül. Ismeretlen vidéki tanár A csuklyás bagoly című darabját akarják bemutatni. Meglepő módon a darab kitűnő, a siker nagy, megcsillan a társulat tagjai előtt a remény: esetleg fölkerülnek vele Londonba, s övék a halhatatlanság. Vágyuk teljesül. Lesz londoni bemutató, csak épp a két főszereplőt, Alex Houselhodot és Charles Parist ütik ki a nyeregből - helyettük olyan híres sztárok kerülnek a szereposztás élére, akik biztosítják a kasszasikert. Hogy a bemutatón ki lövi le nyílt színen az egyiket, arra Charles Paris, a színész-detektív izgalmas nyomozása után meglepő választ kapunk - s közben akarva-akaratlanul megismerkedhetünk az angliai színházi élet kulisszatitkaival.

Staud Géza - Max ​Reinhardt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bános Tibor - Újabb ​regény a pesti színházakról 1945-1949
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csáki Judit - Alföldi ​színháza
Nemzeti ​Színház, 2008-2013. Sokunk színházi és színháztörténeti ismerete nem tud fölidézni még egy ennyire sikeres és tartalmas öt esztendőt a Nemzeti Színház történetéből. Csupa remek előadás? Egy frászt. Ilyen meg olyan. Csupa rendkívüli színész? Egy frászt. Ilyen meg olyan. Új közönség? Igen. Nemzetközi terep? Igen. Milyen igazgató Alföldi? Hogyan változott az extravagáns celeb megfontolt, érett vezetővé? Botrányok? Dögivel. Parlamenti szereplés? Szinte "repertoárdarab". Csúcsok? Szép számmal. Bukás? Akad. Bánk bán, Csongor és Tünde, Az ember tragédiája. Moliere, Shakespeare, Schiller. Heiner Müller, Klaus Mann, Martin Sperr, John Osborne. És mit mondanak mások? Írók, rendezők, színészek, bentről és kintről. Megszólalnak - van véleményük. Nevek. Udvaros, Závada, Serban, Rába, Sinkó, Törőcsik, Ascher, Térey, Mohácsi, Esterházy, Znamenák, Parti Nagy, Nádasdy, Gergye, Radnay - és sokan mások. Csáki Judit írja, Alföldi Róbert kommentálja. Alföldi színháza - öt nemzeti év.

Ignácz Rózsa - Róza ​leányasszony
Ignácz ​Rózsa közelről ismeri a színház világát és a magyar színészet történetét. Ebben a regényében két színész: Benke József és leánya, Laborfalvi Róza élettörténetén keresztül a magyar színjátszás kezdeteit mutatja be. Legendás színészek elevenednek meg: Lendvay, Hivatal Anikó, Kántorné, Déryné... és híres írók: Jókai, Petőfi, Szigligeti, akik mind szinte romantikus küzdelmet folytatnak a magyar színjátszásért és rajta keresztül az egész magyar irodalomért és kultúráért. Ignácz Rózsa terjedelmes történelmi regényének mellékleteként metszetek és fényképek mutatják be az akkori Pestet, a színházat, a színészeket.

Ivan Olbracht - A ​legsötétebb börtön / Jesenius színész különös barátsága
Capek ​és Hasek mellett Olbracht a legnépszerűbb cseh író hazánkban. Művei jóformán kivétel nélkül több kiadásban láttak már nálunk is napvilágot, de ezzel a két regényével még adósai voltunk olvasóinak. Az elsőben a lélektani regény módszereivel, s a tőle megszokott sodró stílusban egy pusztító lelki folyamatot ábrázol: a féltékenység drámáját. Egy nagy reményű, tudatos karrierista pályája kettétörik: Megvakul. Itt kezdődik a regény, s innen kezdve mutatja be azt az utat, melyet a megvakult férfi féltékenysége pusztító mániává fajulásáig befut. A másodikban is hálás témájú színészregényben, különös események, szerelmek, helyenként már-már misztikus történet keretében mutatja be az első világháborút közvetlenül megelőző, és a háborús évek prágai világát két egymással merőben ellentétes nagy színészegyéniség sorsán keresztül. Az egyik a "különös",anarchista, misztikus terheltségű zseniális barát, a másik Jesenius, a realista, józan gondolkodású, becsületes és tiszta szándékú, de a világ dolgaiban bajosan eligazodó nagy színész. Akik ismerik Olbracht műveit,, örömet találnak majd az új találkozásban, akik viszont e két regény révén ismerkednek meg vele, örömmel fedezik majd fel korábban megjelent műveit.

Sas József - Józsi, ​hol vagy?
Ne ​vegyék meg ezt a könyvet! Ne vegyék meg,ha nem érdekli önöket egy utcagyerekből lett kabarészínész, hanglemezen is kapható nótás kapitány, alkalmi színpadi szerző története! Ne vegyék meg, ha utánam akarják csinálni, de vegyék meg ha kíváncsiak rá, én hogyan csináltam! Sok jó marhaság van benne. Nincsenek titkaim. Csak sztorijaim vannak. De minden sztori mélyén lappan egy titok, egy emberé, egy korszaké, egy tájé. A régi festők képük sarkába mintázták saját magukat, örök emlékeztetőül. Én szerénytelenebb voltam náluk, egy kicsit a kép közepe felé tolakodtam, de nyugodtan mondhatom, hogy nálam a mellékalakok a fontosak. A kísértet. Azok, akik itthagytak minket, azok, akik még pályatársaim. Nos, ha érdekli önöket az ő sorsuk néhány epizódja, mégis csak vegyék meg ezt a könyvet!

Huszti Péter - Királyok ​az alagútban
"Agyonforgatott ​példányok, kigépelt szerepek hátoldalára jegyzetelgettem gondjaimat, örömeimet cigarettaszünetekben és az előadások utáni éjszakai csendben. Egy-egy váratlanul felizzó pillanat, reménytelennek látszó vajúdás után életre kelt jelenet örömét, botorkáló rendelkezőpróbák hangulatát, éjszakai beszélgetések foszlányait, elkeseredett viták tanulságait, arcokat, mozdulatokat, színeket, dallamokat, melyek mind-mind segítettek megrajzolni szerepem arcvonásait. Összerakosgatva a jegyzeteket magam is elcsodálkoztam, hogy mennyiféle-fajta - látszólag egymástól idegen - anyagból gyúródott: az álmodozó-hazudozó baklovas Peer Gynt, az elbűvölően veszélyes, fékevesztett Jago, a Mégis, kineket az élete? lenyűgözően heroikus Ken Harrisonja, a tépelődő-önpusztító Trepljov, a valóság felett suhanó Lajos király, a hajlíthatatlan, érckemény spanyol Ferdinánd, s a többiek, akiknek kölcsönbe kapott életét éltem, sorsát szenvedtem, vonásait viseltem. Ha észrevétlenül is, de nyomot hagytak bennem, s így óhatatlanul szerepeimben is, barátságok, találkozások, mesterek, társak, városok, utazások. Így került vallomásaim gyűjteményébe Illés Endre és Várkonyi Zoltán, Pécsi Sándor, Bessenyei Ferenc, Sütő András, Feleki Kamill portréja, és így őrzöm egy-két város, néhány felkavaró utazás emlékét, amelyektől egy kicsit másképp látom a világot, a színházat, s talán kissé másképp látom magamat is."

Molnár Gál Péter - A ​Latabárok
Azért ​választódott e könyv témájául a Latabár-család története, mert nemzedékenkénti jelenlétük színháztörténetünkben kirajzolja annak folyamatosságát. Nyomon követhetjük életrajzaikban és játékmódjuk megvizsgálásában színjátszásunk mozgásirányait, megtagadásait, újrakezdéseit, új fordulatait és megőrzött hagyományait. A nemzetközi színháztörténetben is ritkaságszámba menő, hogy az állandó színjátszás kezdeteitől napjainkig céhszerű zártságban, kisiparosi testközelben volna vizsgálható az egymást követő színésznemzedékekben a hagyomány fölhasználási módja és a vele való sáfárkodás. Latabárék esetében vér szerinti leszármazást tapinthatunk ki a színháztörténet hosszában. Természetesen: nem a vér szerinti öröklés érdekel bennünket. Csak a hagyományok megőrzésének az a korai színházi korszakra emlékeztető családiassága, mint amit az olasz komédia idején tapasztaltunk, ahol egy-egy komédiás család üzleti titokként őrzi a komikus fogások színpadi hatáselemeinek gyűjteményét, és az apjuktól-nagyapjuktól örökölt effektus-arzenált ki-ki korának szükségletei szerint veszi elő és használja föl.

Kern András - Bárdos András - Ezt ​nem lehet leírni!
Kern ​András a legnépszerűbb magyar színészek, rendezők, kabarészerzők egyike. Dalszövegíró, énekes, filmes, mulattató. Kern András a legnépszerűbb magyarok egyike. Bárdos András végig élte, végig beszélgette vele az elmúlt fél évet, betegségétől gyógyulásán át magára találásáig. Szenvedélyek, lemondások, depresszió, kilábalás és öröm - Kern zavarba ejtő őszinteséggel mesél életéről, kollégáiról, a magyar színházi életről, filmezésről, tévézésről, sikerekről és bukásokról, karakteres politikai álláspontjáról, a Heti hetesről, általában erről a mi huszadik-huszonegyedik századi életünkről. Élete korrajz: ráismerünk benne a sajátunkra, az elmúlt ötven év történelmére. Mert ő egyszerre Shakespeare III. Richárdja és Weiner elvtárs a kabaréból, a Bűn és bűnhődésből Raszkolnyikov és Kardos doktor a Bujtor-filmekből. Ő énekli, hogy „Lövölde tér, ott mindig hideg van”, és ő fog el hétről hétre egy-egy levelet - új műfajt teremtve a kabaréban. És miközben a Halló, Belváros stílusában, vagy rögtönzött paródiák tucatjaival beszél életéről, miközben nevetünk azon, hogyan lehet megszerezni idehaza egy stégengedélyt, megvásárolni egy szárnyas mosdót, vagy parkolni egy mélygarázsban, szép lassan kirajzolódik az életünk, ezen a cúgos, szeles, hideg, nagy Lövölde téren, amit úgy hívnak: Magyarország.

Covers_98276
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Szegedi ​Nemzeti Színház - 1883-1986
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kellér Andor - Bal ​négyes páholy
A ​színtér: Budapest színházi világa az első világháború előtti évektől a harmincas évek derekáig, a társadalmi háttér: ami finoman sejtetve, de az események logikáját,a történet hullámzását determinálva ott húzódik a cselekmény mögött, a Monarchia felbomlásának évei, a háború, az ellenforradalom, a magyar kapitalizmus utolsó időszaka. Apró mozaikokból épül fel, kis jelenetek, történetek, anekdoták ezernyi részletéből alakul ki a regény: élvezetes, szórakoztató olvasmány s egyben dokumentum is, nemcsak a modern magyar színjátszásról, a kor színházi életéről, hanem arról a társadalomról is, amely Kellér hősének különös életpályáját lehetővé tette...

Bilicsi Tivadar - "Hol ​vagytok, ti régi játszótársak?..."
Azt ​olvastam valahol, hogy egyszer valamikor mindenkiből anekdota lesz. Jól van ez így, mert ha valaki mint színész lassan vagy gyorsabban a feledés homályába vész is, a róla szóló anekdoták a nevét még hosszú ideig életben tartják. Ez a gondolat adta az ötletet, hogy a már eltávozott pályatársaimra visszaemlékezve, a róluk szóló, róluk terjesztett apró történeteket, adomákat megörökítsem. Nem akarok életrajzot írni róluk - erre vannak nálam hivatottabbak -, csak megpróbálom az anekdota tükrében pár vonással felvázolni színészi és emberi lényüket. Hiszen a színészi alakítás elrepül, de az anekdota megmarad! Amint az olvasó majd észreveszi, egyik-másik történetnek, sztorinak jómagam is szereplője vagyok. Ez természetes, hiszen leginkább az együttműködésünk alatt történt eseményeket iparkodtam leírni. Persze olyan is akad majd, amit másoktól hallottam, vagy ők maguk meséltek el nekem magukról. Fájdalom, az emlékezet véges, és nagyon sok remek históriát elfelejtettem már. Milyen kár, hogy nem jegyeztem fel annak idején őket - de ki gondol fiatal korában ilyesmire? Ma is sokszor eszembe jut, hogy a színház társalgójában, az öltözőkben, a Rádió pagodájában, amikor összejön egy csomó színész, és a jelenetre való várakozás hosszú idejét sztorizással, anekdotázással űzi el, be kellene kapcsolni titokban egy magnetofont, és felvenni a jobbnál jobb történeteket, csattanókat a harsogó nevetéssel együtt. Sajnos sokszor elhangzanak olyan intim, pikáns történetek is, amelyek leírva nem bírnák el a nyomdafestéket, a szókimondást, körülírva pedig nem érnek egy fabatkát sem. De rendszerint a szolidabb históriáknak is nagy sikerük van. Mindenki tud valakiről valamit, amit érdemes elmondani. Erről a másiknak is eszébe jut valami. Vége-hossza nincs a mesélésnek, és csak az ügyelő hívó szava vet véget ennek a tipikus színészmulatságnak. Másnap már vissza is hallja az ember a saját történetét, persze a poént már jól kihegyezte valaki, és úgy adja tovább, de a lényeg megmarad, és szájról szájra jár. Aztán ... lassan feledésbe merül. Ettől szeretném megóvni, megmenteni ezeket a történeteket, kis életképeket, anekdotákat. Tehát írom vég nélkül a visszaemlékezéseimet azokról a színészekről, akikkel együtt játszottam. Nem akarok úgy járni, mint az a híres író, akiről a következő anekdota járja: Az író fiával találkozik egy régi jó barátja, és édesapja egészsége felől érdeklődik. A fiú azt mondja: - Sajnos a papa kórházban van, az idegosztályon. Elvesztette az emlékezőtehetségét. - Ez borzasztó - sopánkodik a barát. - És szegény papa most mit csinál egész nap? - Írja az emlékiaratait - feleli a fia. Node komolyra fordítva a szót: nagyon mulandó, furcsa mesterség a színészet. Művészet, és mégis halandó. A színész csak akkor maradna halhatatlan, ha a közönsége is halhatatlan lenne. A színész nevével elfut az idők hajója - ezt egy vándorszínész mondta, aki halhatatlan lett, ha nem is mint színész, hanem mint költő: Petőfi Sándor. Igaza van Petőfinek, a színész nevével elfut az idők hajója, de sokszor ezek a nevek egy-egy világítótornyot jelentenek az élet tengerén, jelezve, hogy merrefelé kell haladni, hogy partot érjünk, hogy ne tévelyedjünk el. Emlékezetem szerint a Maeterlinek mesejátékából készült filmben, A kék madárban a túlvilágon, kisunokája csodálkozó kérdésére, hogy "Hát te még élsz?" - a régen meghalt Nagypapa azt mondja: "Bizony, fiacskám, csak akkor halunk meg igazán, ha már senki nem beszél rólunk, ha már senki sem emlékszik ránk." Talán ezekkel a szerény visszaemlékezésekkel én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy egyik-másik már eltávozott, szeretett kortársam emléke tovább éljen. Befejezésül csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy az írások terjedelme és sorrendje nem jelent semmiféle értékítéletet. Könyvem nem színháztörténet, hanem kizárólag azoknak az eseményeknek felelevenítése - véges emlékezőtehetségem szerint -, amelyek kollégáimmal való hosszabb-rövidebb együttműködésünk alatt történtek.

Bodor Johanna - Nem ​baj, majd megértem
Az ​1983-ban induló történet főszereplője a balerinának készülő 18 éves Johanna, aki Bukarestben él értelmiségi szüleivel. A család úgy dönt, Magyarországra költözik, először a szülők tudnak átjönni és a lánynak még legalább két évet kell egyedül otthon maradni, a régi viszonyai között új életet kezdeni, készülni a balettvizsgára, az érettségire; ottani életük felszámolására. Kapaszkodókat keres, holott elszakadnia és szakítania kell. Ha belép egy hivatalba, nem lehet benne biztos, hogy ki is jön onnan. Nyomában a titkosrendőrség és a fortélyos félelem, valamint a férfiak, akik egyre többet akarnak a sudár, saját testiségére ekkortájt ébredő fiatal teremtéstől. Felkavaróan őszinte emlékezés a sorsfordító esztendőkről, a felnőtté válásról, a tánc és a balett beavató rítusairól, a test függéséről és szabadságáról, valamint pontos beszámoló egy abszurd-kegyetlen diktatúra mindennapjairól, nyomasztó árnyairól és váratlan derűiről. A könyv személyes regisztere és dokumentumértéke egyszerre letaglózó és felszabadító.

Maurice Pons - Arisztotelész, ​a varga
A ​cím valamilyen klasszikus levegőjű, talán a filozófiával tréfálkozó történetet ígér az olvasónak. De hamarosan kiderül, hogy ez a cím nem egyéb, mint szerzői fogás; a szerző egy készülő regény ötletét vetette a címlapra. "Arisztotelész, a varga" a címe annak a regénynek, a melyet könyvünk egyik hőse ír. A történet ízig-vérig párizsi és mai. Annyira mai, hogy egyik főszereplője - az algériai háború. Nem a harctéren játszódik, de eleven erővel érzékelteti a Francia Kommunista Párt háborúellenes küzdelmét Párizsban és más francia városokban. Nemcsak a háborúról és az áldozatokról esik szó, hanem egy Quartier Latin-beli művész- és értelmiségi társaság számos ügyes-bajos dolgáról, kenyérharcáról, szerelmeiről, egyre sötétülő sorsáról. A regény hősei érdekes és eredeti emberek. Ki a főhős? Nehéz volna eldönteni, de úgy látszik, egy kommunista színész, Barrel, aki színjátszó társaságokat szervez és maga is játszik néha. Lélegzetelállító az az epizód, amikor Barrel társulatának egy premierjét a degaulle-isták szétverik és a rendőrség segítségével meghiúsítják. Ezt az epizódot, mint a többit is, elevenül mozgó szereplők élénkítik, akik valóban a párizsi utcáról, a mai életből léptek a regénybe.

Karády Katalin - Gách Marianne - Mezei András - Zilahy Lajos - Hogyan ​lettem színésznő?
Karády ​Katalin rendkívüli jelenség a magyar film történetében, hiszen népszerűsége még ma is, több évtizedes külföldi távolléte óta is tart. A Halálos tavasz, a Forró mezők, A szűz és a gödölye sztárszerepei és sok más filmje ma már videokazettán terjed, sajátos mély hangja pedig a hanglemezgyűjtők kedvencévé tette. Karádyt a harmincas évek végén fedezték fel. Fellépett a Pesti Színházban, a Vígszínházban és az Operettszínházban, igazi sikereinek valódi területe azonban a film, a rádió, a gramofon. A negyvenes években az amerikai sztárokhoz mérhető hazai sikert aratott. Rajongói még klubot is alapítottak tiszteletére. Élete tele volt fordulattal, romantikus és drámai kalanddal. A német megszállás idején a Gestapo letartóztatta, kegyetlen szenvedés után szabadult. 1949-ben külföldre ment. Sokáig Brazíliában élt, jelenleg New Yorkban lakik. Karády Katalin életének legnagyobb fordulata a feltörés az eseménytelen, szürke hétköznapi életből az áhított csillogó, reflektorfényes színi világba. Naplójában - némi írói támogatással - őszintén írja meg kezdőlépéseit és botladozásait a színpadon. A körülötte kavargó szórakoztatóipar a mai olvasónak is ismerős hangulatot áraszt, nagyon valószínű: a sztárcsinálást napjainkban is hasonló érzelmek és érdekek motiválják. A siker azonban mindig a pályára lépő személyiségétől függ, s ebből Karády jelesre vizsgázott.

Rátonyi Róbert - Operett ​I-II.
Tizennégy ​éves koromtól rendszeresen látogattam a főváros színházaiban színrekerülő operettprodukciókat, és az előadásokról saját szórakozásomra jegyzeteket készítettem. Ezek alapján készültek e könyv 1937 utáni operett-ismertetései, melyek a második kötetben egészen napjainkig kalauzolják el az olvasót, felhasználva hazai és külföldi kutatásaim forrásanyagát. 1942-től sorsom és jószerencsém úgy hozta, hogy hosszú időre eljegyeztem magam az operettel, és huszönöt évig tevékeny részese lehettem a magyar operett-színjátszásnak. Így elkerülhetetlenül magam is bekerültem a második kötet szereplői közé. Mindezek ellenére igyekeztem objektivitásomat megőrizni, noha ez nem könnyű! Sok mindenről szerettem volna ebben a két könyvben írni... de nem írhattam sok mindenről... mert sok mindenről írnom kellett. Művekről, szerzőkről, színészekről, rendezőkről, igazgatókról... a korról, amiben éltek, emberi és művészi problémáikról. Talán sikerül fellebbentenem a fátylat, mely ma már kissé túlzottan ráborult mindarra, amit úgy hívunk: Operett.

Gillian Bagwell - A ​darling szajha
A ​VALÓBAN ÉLT, NÉPSZERŰ TIZENHETEDIK SZÁZADI SZÍNÉSZNŐ, NELL GWYNN KALANDOS ÉLETE ÉS CSODÁLATOS SZEMÉLYISÉGE KEL ÉLETRE A KÖNYV LAPJAIN, AKI MÉG II. KÁROLY ANGOL KIRÁLY SZÍVÉT IS MEGHÓDÍTOTTA… A megtörtént események alapján írt regény, A DARLING SZAJHA a tizenhetedik századi Anglia izgalmas világába kalauzolja az olvasót London nyomornegyedein és feslett színházain át, a királyi udvarig. Mindeközben a káprázatos és tehetséges színésznő Nell Gwynn üstökösként tör az ég felé, s még II. Károly angol király szívét is rabul ejti - és kora egyik leghíresebb kurtizánja lesz… A gyönyörű és szellemes Nell Gwynn szegény családba született, és még szinte kislány volt, mikor zsarnokoskodó anyja otthonát az örömlányok kíméletlen életére cserélte. Megtapasztalja a romlás és a szenvedély rejtelmeit, hamarosan azonban elcsábítja a színház izgalmas, varázslatos világa. Pajkos, vidám természete és érzéki bája révén felvételt nyer a Király Társulatába, és az újonnan nyitott színházak egyik első színésznője lesz. Tehetsége és megnyerő személyisége által rajongók seregeit láncolja magához. II. Károly uralkodása alatt Angliában minden idők legdekadensebb udvari élete zajlik. A királyt varázslatos szeretők egész serege veszi körül. Amikor a bűbájosan érzéki Nell felkelti az uralkodó figyelmét, a lány élete olyan fordulatot vesz, amelyről korábban álmodni sem mert volna. Nell testestől-lelkestől átadja magát II. Károlynak, így aztán kénytelen kitenni magát a királyi udvar kegyetlen és kiszámíthatatlan alattvalóinak és azok végeláthatatlan taktikázásainak is.

Kollekciók