Ajax-loader

'flamand' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Karel Jonckheere - Tierra ​Caliente
Tierra ​caliente - perzselő föld, így nevezi Karel Jonckheere flamand író Mexikót. A fiatal és tehetséges, mindent látni és megismerni vágyó írót minden érdekelte: az azték kultúra csodálatos emlékei, a spanyol hódítók "csodás" legendái, természeti szépségek és nemzeti italok, de mindenekelőtt - az ország lelke, az emberek. Figyeli őket és beszélget velük, vonaton, halpiacon, kis kocsmákban, lakóháznak átalakított kolostorban, táncmulatság és - háromperces földrengés közben. Megismerkedik indián hajósokkal, gazdálkodókkal, akik napernyő nagyságú sombrerót és övükben csőre töltött pisztolyt viselnek, barátságot köt igazságügyminiszterrel és múzeumigazgatóval. S közben azt sem mulasztja el, hogy lelkesen csodálja a mexikói szépségek fekete szemét. Mindebből együtt kialakul valami nagyon egyéni, közvetlen és kedves humorral fűszerezett útirajz, olyan, mintha író és olvasó együtt járnák Mexikó perzselő földjét.

Chika Unigwe - Fekete ​pillangók
Megrázó ​regény a prostitúció világába kényszerült afrikai nőkről. Ama, Sisi, Efe és Joyce. Négy afrikai nő, akiknek a sorsa elválaszthatatlanul összefonódott. A szebb jövő reményében, régi életüket hátrahagyva egy nigériai strici segítségével Belgiumba szöknek, ahol kirakatokból árulják a saját testüket. Egyedül, kiszolgáltatottan tengődnek egy idegen országban. Nem számíthatnak senki másra, csak egymásra. Mikor egyikőjüket brutálisan meggyilkolják, a tragikus esemény kíméletlen önvizsgálatra készteti a lányokat. Miért alakult így az életük? Miért kellett Sisinek meghalnia? És mit tartogat még számukra a jövő? Chika Unigwe regényében a Vingerling utca ablakaiban ülő nők történetét meséli el. Azokét, akik a társadalom peremére szorulva élik mindennapjaikat a többi arctalan, múlt nélküli, számkivetett ember között. A Belgiumban élő, nigériai származású írónő szívbemarkoló története bebizonyítja, hogy az élni akarás még akkor is győzedelmeskedhet, amikor már minden remény elveszett.

Bart Moeyaert - Duett ​hamis hangokra
Lander ​első napja a nyári szünet után a suliban épp olyan, mint az összes többi: unalmas órák, nevetséges tanárok, a hülyék bandája, találkozás a barátokkal. Egészen addig, míg be nem lép az új lány az osztályba: Liselot. Landernek elakad a lélegzete, dobog a szíve, zavarban van: igen, fülig szerelmes lett. És Liselot viszontszereti! Hamarosan együtt oldják meg Liselottal délután a matek házit, együtt sétálnak haza, együtt bóklásznak a karácsonyi vásárban, együtt utazgatnak három napot Belgium városaiban a színjátszó csoporttal. De Lander elkövet egy hibát, ami talán nem is hiba... veszekedésüknek végzetes következményei lesznek. Vajon egymásra tudnak-e újra találni ezek után? A könyvet Bart Moeyaert, a flamand szerző 17 évesen írta, ezért ennyire hiteles és megkapó Liselot és Lander története.

Charles de Coster - Thyl ​Ulenspiegel
"Charles ​De Coster Ulenspiegel legendájának történelmi jelentősége óriási. A mű új hazát teremtett. Ez az állítás meglepetést kelthet. Tizenöt évszázados múltra visszatekintő ősi nemzeteink csak üggyel-bajjal ismerik fel pontos eredetüket, és úgy vélik, hogy egy nép forrása - miként a Nílusé - távoli és titokzatos. A tény valóban páratlan, kétség azonban nem fér hozzá. A belga irodalom Coster Ulenspiegel-jéből fakadt. 1868. december 31-én született a fajta öntudata. Ebben a kérdésben a belga haza minden írója egyetért. Az első könyv, melyben országunk magára talált - írja Verhaeren. - A flamand Biblia - mondja Camille Lemmonier - A haza könyve... A széles Schelde, mely a korok mélyéből hömpölyögve a fajta porcikáit sodorja hullámain... A testet öltött haza... A tegnap, a holnap, egész történelmünk..." (Romain Rolland)

Felix Timmermans - Pieter ​Bruegel szenvedélyes élete
"Kok ​négy nappal azután, hogy megismerkedett Pieterrel, szerződést kötött vele. Ebben Pieter kötelezte magát, hogy csak Koknak dolgozik, meghatározott összeget kap minden rajzért, amelyet átad az antwerpeni mecénásnak, aki metszeteket csináltat belőlük. Közben Pieter fölkereste hajdani emsterét, hogy elújságolja neki a jó hírt, s megkérdezze, nincs-e ellenvetése a szerződés ellen. Coecke azt tanácsolta neki, fogadja el, s hozzátette: - Annál is inkább, mert ha makacsul ragaszkodsz ehhez a festészethez, sosem éred el a mesteri címed! S újból dicsőíteni kezdte az olümposzi isteneket és klasszikus szépséget, amelyet egyetlen művész sem hanyagolhat el. -Mester - válaszolta Pieter - , én már csak paraszt maradok mindörökre!" Ez a párbeszéd az alig huszonegy éves Pieter Bruegel és felfedezője, a hírneves antwerpeni udvari festő, Coecke mester között hangzott el, s a művészeti vitához a hátteret az inkvizíció máglyái, az eretnekek jajveszékelése, a spanyolok által megszállt Németalföld nyomora, s a hódítók ellen lázadó "Koldusok" egyre sűrűbben fellobbanó véres felkelései szolgáltatták. Felix Timmermans, a neves flamand műtörténész és költő könyvén átüt a világ egyik legnagyobb festőjének, Pieter Bruegelnek lenyűgöző egyénisége, szerény, tiszta, nagyon emberi életmódja és művészi véleménye koráról, korának nagy kérdéseiről és az emberiségről.

Felix Timmermans - Pieter ​Bruegel
A ​nagy németalföldi mester - akit a művészettörténet "Paraszt Bruegel" néven különböztet meg a művészcsalád többi tagjától - a realista holland és flamand művészet egyik megalapítója. A XVI. század első negyedének végén született, fél évszázadot sem ért meg, de e rövid élet során örökéletű művészeti alkotások s a XVII. század festészetére is kiható művészeti eredmények születtek. Bruegel munkálkodása az egyre erősödő németalföldi forradalmi mozgalom éveire esik, amelyben a nép a spanyol elnyomás és a feudális uralom alól akart szabadulni. Művészete e forradalmi megmozdulás kísérőjeként fellépő haladó eszméket tükrözi. Bruegel a nemzeti irányú németalföldi tájképfestészet megteremtője. A természetet mindig életképi jelenetekkel összekapcsolva mutatja be, alakjait elragadó közvetlenséggel, nyers humorral ábrázolja. Ezt a gazdag művészéletet írja le Felix Timmermans könyve. Az istállók, házak falára rajzolgató kisfiú első próbálkozásaitól elvezeti az olvasót a megrázó véghez, amikor halála közeledtét érezve, a mester tűzre veti politikai tartalmú rajzait, nehogy máglyára juttassa általuk feleségét. A kötetet Bruegel művei illusztrálják, a 28 kép közül 6 színes reprodukció.

Karel Jonckheere - Szemünk ​világa
Karel ​Jonckheere 1906-ban született Ostendében. A genfi egyetemen holland-flamand szakos tanári oklevelet szerzett. Jelenleg a németalföldi irodalom terjesztésével foglalkozik a belga közoktatásügyi minisztériumban. Első verseskötete 1933-ban jelent meg. Azóta 17 verseskötetet, számos útirajzot, elméleti irodalmi munkát és esszét adott ki. A Tenger tükre c. verseskötetével 1947-ben, majd A tengertől a kagylóig című verseskötetével 1956-ban másodszor is elnyerte a háromévenkénti költészeti állami díjat. Fontos állami megbízatása mellett négy irodalmi folyóirat szerkesztője. Jelentős műfordítói tevékenysége is. Egyik folyóiratának hasábjain, 1967-ben, Ady Endre, Juhász Gyula,Babits Mihály Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, József Attila és Radnóti Miklós egy-egy versének fordítását is publikálta, Műveit számtalan nyelvre lefordították. Dél-amerikai útirajza a Terna caliente magyarul is megjelent. Nagy érdemei vannak a szocialista országokkal való kulturális kapcsolatok kiépítésében.

Dimitri Verhulst - Problemszki ​Szálloda
Bipul ​Masli, az Afrikából érkezett fényképész egy belgiumi menekültszálláson tengeti életét, s miközben a reménykedve, mégis rettegve várt ajánlott leveleket lesi, a brüsszeli bürokraták első, második, majd harmadik döntését sorsáról, menekülttársai legtöbbször már komikumba hajló nyomorával igyekszik szórakoztatni magát. Ott van például szobatársa, Igor, az izomagyú ukrán, aki napi három órát magolja a francia igeragozást, hogy felvegyék az idegenlégióba. Maqsood, akinek arcát ugyan puskatusnyomok barázdálják, mégis biztos benne, hogy egy csinos flamand menyecske egy csapásra elintézi majd állampolgárságát. Ifeanyi, aki afrikai szamaragolási technikájával igyekszik boldogulni a belga biciklis létben. Mi történik a konténerekben, kamionokban vagy kisbuszrakterekben egy vámvizsgálat alkalmával megtalált reszkető menekültekkel? Hogyan élnek a szögesdrót mögött ezek a hazájukat lehetetlen körülmények között elhagyó emberek? Mi sül ki abból, ha néhány négyzetméteren megannyi kultúra és kulturálatlanság, vallás és vallástalanság kerül össze? Dimitri Verhulst az arendonki menekültközpont lakóiról írta meg dokumentumregényét, amelyben a feketénél is feketébb humorral ábrázolja ezeknek a szerencsétlen, két haza között rekedt embereknek a sorsát. Dimitri Verhulst (1972) belga író, újságíró. A Problemszki Szálloda második regénye, amely eddig kilenc országban jelent meg.

Flamand_kalendarium
Flamand ​kalendárium Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Flamand ​kalendárium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herman Brusselmans - A ​férfi, aki munkát talált
Az ​1957-es születésű flamand író e regényében a főhős könyvtáros nem túl eseménydús, vigasztalan napjainak hol rideg, hol humoros bemutatása váltakozik az ő szintúgy humoros, néhol pimasz, majd szorongásoktól sem mentes monológjaival.

Ivo Michiels - A ​búcsú
Ivo ​Michiels A búcsú című regényét 1957-ben írta, s a koreai háború idején játszódik Antwerpenben és az antwerpeni kikötőben. A regény hőse, Pierre Wesselmans hazaérkezik a Gambetta nevű hajóval, amely a kikötő egyik félreeső dokkjában áll. A kapitány kiadja az utasítást a fedélzeten felsorakozott legénységnek, hogy másnap délelőtt tízórakor jelentkezniök kell, s akkor megtudják, hogy kihajóznak-e valami titkos megbízatással vagy sem. S ez így meg napokig, a legénység nem tudja, végleg búcsút vegyen-e a családjától vagy sem. Pierre és felesége ezt a bizonytalanságot érzi az egyetlen bizonyosságnak, a várakozás, a visszavárás és az elszakadás bizonyosságának. Az asszony nem tudja, hogy a férje egy-két órán belül visszatér-e, vagy csak hónapok múlva, nem tudja, várjon-e rá, s ha vár, meddig várjon, s hogy egyáltalán visszatér-e majd Pierre, aki, mint afféle tengerész, idegenül bolyong a világban, s tulajdonképpen sehol sincs otthon.

Sándy Erika - Rubens
Rubensről, ​a XVII. századi nagy flamand festőről évszázadok óta elragadtatással nyilatkoznak művészek és laikusok egyaránt. Antoine Watteau így ír Rubens egyik képéről: "Attól a perctől kezdve, hogy megkaptam, egy pillanat nyugtom sincs... egyre csak nézem, mint valami szentséget." Sir Joshua Reynolds Útijegyzeteiben a következőket mondja: "A mestert gyakran igaztalanul ítélik meg. De végül is éppoly kevéssé vethetjük szemére azt, hogy hiányzik belőle Michelangelo fensége, mint ahogy Ovidiust sem kárhoztathatjuk azért, mert nem ír Vergilius módjára." Végül egy részlet Delacroix naplójából: "Ez a Rubens csodálatos! Micsoda varázsló!... Mindent mer, s olyan magaslatokra röpít fel bennünket, ahová aligha ért el más festő! Uralkodik felettünk, s leigáz bennünket ez a merész szabadság!"

David Bianco - Brueghel
A ​flamand festő, Pieter Brueghel munkásságát övező, századokon átívelő siker és ismertség mellett meglepően gyér ismeretanyag áll rendelkezésre az életéről. Művészi életútját a különleges egyediség jellemezte, ezen az úton nem maradt hely a művész népszerűsítésére, csak a mű számított. A színes képekkel illusztrált kötetből a festőművész életét ismerhetjük meg.

Lukácsy András - Weöres Sándor - Gyermekjátékok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

David van Reybrouck - A ​populizmus védelmében
2009-ben ​David van Reybrouck belgiumi flamand író A populizmus védelmében című esszéje rendkívüli feltűnést keltett Belgiumban és Hollandiában. Mindkét országban több mint egy évtizede érzékelhető a populistának mondott, főként szélsőjobboldali pártok és irányzatok markáns előretörése, amelyek leegyszerűsített, különösen a bevándorlók ellen irányuló üzeneteikkel sok hívet szereznek a helyzetüket a globalizáció és „tudástársadalom” korában hátrányosnak érző, kevésbé iskolázott rétegek körében. De mi is a populizmus valójában? Puszta retorikai forma, amellyel a médiatársadalom korában minden politikai irányzat él valamennyire, vagy pedig maga a tartalom? És kik az első számú célpontjai? Van Reybrouck lebilincselő esszéje rámutat, hogy a modern nyugati társadalmakban új, elsősorban kulturális jellegű törésvonal van kialakulóban, amely egész életstílusok és világképek között húzódik. A magasan képzett, „kozmopolita” elit, a világot járt, nyitott életet élő rétegek, és a lemaradó, anyagilag akár tehetős, de kulturálisan hátrányos helyzetű tömegek között szinte nincs érintkezés, valóságos szakadék húzódik köztük. A szerző „diplomatársadalmaknak” nevezi a mai fejlett világ országait, ahol az említett, kevésbé képzett rétegek úgy érzik, politikai képviselet nélkül maradtak. Vajon megengedhetjük-e magunknak, hogy ehhez a tömeghez csak a populisták legprimitívebb, agresszív szólamai jussanak el? Erre a kérdésre keresi a választ a fiatal belga író izgalmas esszéje, amely távolról sem tanulság nélküli a mi társadalmunk számára sem.

Jean Ray - Kárhozott ​istenek
Gent ​városának egy eldugott utcájában áll egy hatalmas, baljóslatú villa, amelyet a környékbeliek csak úgy emlegetnek: Malpertuis, a gonosz háza. Lakója különös vénember, aki a mendemondák szerint több száz éves, de immár közeledik életének végéhez. Ugyanazon mendemondák szerint a házba nem e világi hatalmak vannak bezárva, és elszabadulásukat csupán a vénember varázsereje gátolja. Quentin Moretus Cassave, az állítólagos varázsló azonban megírta végrendeletét, és most maga köré gyűjti családtagjait, hogy ismertesse velük annak tartalmát. Garantáltan nem mindenki fog örülni örökségének, sőt még hálát adhatnak az égnek, ha sikerül ép bőrrel elhagyniuk a hátborzongató villát. A Jean Ray álnéven alkotó Raymundus Joannes de Kremer a 20. századi flamand irodalom klasszikusa, aki H. P. Lovecraftot idéző fantasztikus történeteivel vált világhírűvé. Élete fő művéből, a _Kárhozott istenek_ből film is készült, Orson Wellesszel a főszerepben.

Dimitri Verhulst - Elcseszett ​napok egy elcseszett bolygón
„Minden ​kezdet nehéz. Ez is. Kikecmereg a vízből, körül se néz. Pedig igazán vethetne még egy utolsó pillantást az óceánra, és legalább udvariasságból színlelhetne némi honvágyat, de nem teszi.” Verhulstöt a mai flamand irodalom legtehetségesebb és legizgalmasabb szerzőjeként, afféle „új Louis Paul Boon”-ként tartják számon. Semmivégre című önéletrajzi ihletésű regényével aratta első nagy sikerét mind a kritikusok, mind az olvasók körében. A könyv 2007-ben megkapta a Gouden Uil irodalmi díjat, és hamarosan film is készül belőle. Verhulst igen termékeny író, általában évente megjelenik egy regénye. Az Elcseszett napok egy elcseszett bolygón az emberiség fekete humorral megírt krónikája, az európai „kultúrember” – története. Hogy milyen ez a történet? A legkevésbé sem dicsőséges, sőt inkább szégyenletes események hosszú sora. Főszereplője a hódító, erőszakos és pusztító ember, aki testi erejét arra használja, hogy más élőlényeket elpusztítson, szellemi erejét pedig arra, hogy minden szépet és jót tönkretegyen. Verhulstnek nem célja, hogy hízelgő portrét fessen az emberiségről. Helyette azt mutatja be, miképpen „fejlődik” a primitív őslény minden hájjal megkent gyilkossá, hogyan használja fel tudását arra, hogy magát és környezetét elpusztítsa. E kifordított modern kori fejlődésregény narrátora mindvégig kívülállóként tudósít az eseményekről. Ahogy Verhulst mondta egy interjúban: a marslakó szemszögéből próbálja megírni a történetet. S a marslakó ártatlan és értetlen pillantása leplezi le az eseményekben rejlő abszurditást.

Stefan Brijs - Angyalgyár
Victor ​Hoppé, a különc viselkedésű, visszahúzódó genetikus egy komor, őszi napon váratlanul érkezik meg szülőfalujába, a belga-holland-német határnál fekvő Wolfheimbe. Nem egyedül jött; magával hozta csecsemőkorú hármasikreit is, akiket féltő gonddal óv a kíváncsi tekintetektől. A falucska lakói nem tudják az orvosról, hogy komoly kutatói életút áll mögötte, gyermekkoráról azonban annál több híresztelés kering falu-szerte. Wolfheim pletykás és igen babonás lakói azt beszélik, hogy a kis Victort születésekor megszállta a Gonosz, ezért anyja ellökte magától, és egynapos korától apácák nevelésére bízta. A pletykák azonban elcsitulnak, amikor Hoppé meggyógyítja a falu papját, s a falubeliek a titokzatos férfiban lassanként inkább csak a szenvedő apát látják: Hoppé doktor egymásra a megtévesztésig hasonlító ikrei ugyanis igencsak rossz bőrben vannak. Nem is csoda, hogy az orvos megszállottan fényképezi őket és dokumentálja fejlődésük minden állomását. Egyedül a nevelő fog gyanút, hogy a „kisangyalkák" körül valami nem stimmel, ám az asszonyt hamarosan rejtélyes baleset éri, s a szörnyű halálesettel tragikus események sora veszi kezdetét. Wolfheim polgárai nem is sejtik, hogy a tragédiák mögött Hoppé doktor és Isten párharca zajlik a tökéletes emberért...

Eric de Kuyper - Jeannot ​néni kalapja
Eric ​de Kuyper 1942-ben született, Brüsszelben. A Jeannot néni kalapja (hollandul: De hoed van tante Jeannot) című regénye egy önéletrajzi regényciklus második darabja, megjelenésekor, 1989-ben azonnal elnyerte az egyik legtekintélyesebb belgiumi irodalmi kitüntetésnek számító NCR-díjat. A Hollandiában élő flamand szerző irodalmi munkásságán kívül filmelmélettel - a Nijmegeni Egyetemen ő hozta létre a film- és előadóművészeti tanszéket, itt tanít jelenleg is - filmforgatókönyvírással, filmrendezéssel és filmkritikával foglalkozik, s a film iránti elkötelezettsége tettenérhető írásaiban is, melyekben meghatározó szerepet játszik a vizualitás, a képekben való fogalmazás. (Többen Fellini Amacord-jához hasonlítják műveinek stílusát, hangulatát). A második világháború utáni belgiumi flamand kultúra egy jól körülírható szeletét idézi fel, a negyvenes évek végén újraéledő, kétnyelvű Brüsszelt, melynek utcái, az ott folyó élet apró, de az egyén számára felejthetetlen epizódjait szeretetteli humorral, némi melankóliával, esszéisztikus elemekkel átszőve, nosztalgiamentesen ábrázolja. Ez a harmadik személyben írt autobiográfia megteremti a felnőtt és a gyermek látásmódjának pszichológiai elkülönítését, a távolságtartás lehetőségét, ugyanakkor mégis érzelemgazdagon, személyes elkötelezettséggel, kifinomult részletek mozaikjából összerakva tár elénk egy ismeretlen, de mégis furcsamód ismerős világot.

Gerard Walschap - Houtekiet
Közösség ​és egyén, közösség és hagyomány, férfi és nő, ember és ember mindig változásnak kitett, mégis állandó elemeket magában hordozó, fájdalmasan szép viszonyáról szól Gerard Walschap (1898-1989), a modern flamand irodalom megújítójának regénye. Hazájában, Belgiumban a katolikus klérus ellenállása miatt eleinte nemigen volt része elismerésben, annál inkább az ötvenes évektől kezdve, amikortól egymás után tüntették ki jelentős belgiumi és holland irodalmi díjakkal. A hetvenes években kétszer is felterjesztették irodalmi Nobel-díjra. A _Houtekiet_ Walschap irodalmi életművének csúcspontja: szélviharszerűen kavargó, sodró lendülettel megírt, különleges stílusú prózaremek. Mikor és hol játszódik, nem egészen pontosan meghatározható. Deps Flandriában van, mégis a képzelet szülötte. Mi történik a nép által istenített vezérrel, amikor szembesül a hagyományokkal, melyek éppúgy átöröklődnek, akár az ösztönök? Vagy amikor kénytelen tulajdon érzelmeivel konfrontálódni? Walschap regénye a maga költőien szárnyaló módján arról szól, hogy a társadalmi formák és emberi tartalmak elleni totális szembefordulás nem járható út számunkra, egymásra utalt, szerelemre, barátságra, értelmes együttélésre vágyó, hétköznapi emberek számára.

Hires_festok_69_fals
1

Ismeretlen szerző - Híres ​festők 69. - Frans Hals
Hals ​gyermekkorában kerül az Észak-Hollandiában fekvő Haarlem városába és haláláig ott lakik. Ebben az időszakban Hollandia rendkívüli fejlődésen megy keresztül és Haarlem első rangú kulturális központtá válik. Hals Karel van Mander tanítványa, de gyorsan elveti a mester manierista stílusát a naturalizmus kedvéért, amelyhez az alapokat Caravaggio, valamint az ő hatása alatt működő holland művészek teremtették meg. A haarlemi mester a portréfestés művészetét célozza meg és a legmódosabb polgárok rendelnek tőle arcképet. Azonban hasonló elkötelezettséggel és szenvedéllyel ábrázolja a szegényeket, komédiásokat és az utca embereit. Gyorsan dolgozik, erőteljes ecsetvonásai határozott nyomot hagynak a vásznon. Hals technikáját csodálja Manet, Courbet, de csodálják az impresszionisták is.

Fred Germonprez - Izland, ​Izland
Egy ​flamand halászfalu népe hosszú éveken keresztül járja a veszedelmes, viharos tengeri utat Dunakerque és Izland-sziget között. A falu népe ott szorong a kikötőben, mikor a férfiak hajóra szállnak, és várja rettegve, reménykedve a hosszú, küzdelmes útról hazatérőket. Ez a hangulatos kisregény az 1890-es év izgalmas eseményeit eleveníti fel: Kilo, a csempészkirály, és Madeclen, a szép kocsmároslány emésztő szerelmét, életük fordulatait, a hajógyári munkások sztrájkharcát, a hajótulajdonosok és halászok engesztelhetetlen érdekellentétéből fakadó küzdelme tragikus következményeit. Lírai hangulatú, derűs jelenetek, természet képek pasztelljei, üdítő színfoltok kellemesen oldják fel az izgalom, a feszültség légkörét a fordulatos, eseményekben gazdag regényben.

Peter Terrin - Az ​őr
Két ​ember őriz egy hatalmas garázst. Föléjük negyvenemeletes torony magasodik, negyven különlegesen igényes kivitelű luxusappartmannal. Az őrök szintjén van az épület egyetlen bejárata, a járműforgalom számára készült biztonsági kapu. Soha nem hagyhatják el a pinceszintet, véget nem érő szolgálatuk egyhangú, lehangoló. Változást csak az őket vezénylő szervezet döntése hozhat, nem tudni, mikor. A nyomasztó bizonytalanság akkor válik elviselhetetlenné, amikor a lakók és a személyzet sietve elhagyják a házat. Meddig tartja őket fogva az ismeretlen katasztrófa, ami elől mindenki elmenekült? A két ember túlélési stratégiája különbözik, de egyikük sem mozog a racionalitás talaján, a kegyetlen helyzet kikezdi személyiségüket.

Pieter de Poortere - Guszti ​történelmet ír
Ezekben ​az egyoldalas, szöveg nélküli képregényekben Guszti, a tehenek flamand barátja a mindennapok és a történelem valós helyzeteit éli át. Szórakoztató képkockáin keresztül a valóság kifacsart oldalával találkozhatunk. A könyveket lapozgatva a nevetés és a sírás váltakozó rohamai ragadják magukkal a kedves olvasót. Kizárólag felnőtteknek ajánlott!

Pieter de Poortere - Guszti, ​a tehenek barátja
Ezekben ​az egyoldalas, szöveg nélküli képregényekben Guszti, a tehenek flamand barátja a mindennapok és a történelem valós helyzeteit éli át. Szórakoztató képkockáin keresztül a valóság kifacsart oldalával találkozhatunk. A könyveket lapozgatva a nevetés és a sírás váltakozó rohamai ragadják magukkal a kedves olvasót. Kizárólag felnőtteknek ajánlott!

Jef Geeraerts - A ​fekete Vénusz
Végre ​egy könyv, amelyben a leplezetlen erotika nem keveredik nyers durvasággal, sem hamis, szirupos pátosszal, hanem a maga természetességében jeleníti meg a szerelmet. Emlékek hömpölyögnek a kötet lapjain, szinte egyetlen nagylélegzetű mondatba zárva. Annyira érzékletes leírások tanúi lehetünk, hogy már-már érezni véljük a finom növényi illatokat, a felszálló párákat és azt a forró és mozdulatlan sűrűséget, ahonnan szerelmes sóhajtások szállnak az égig. A történet a gyarmatosítás végnapjait élő Belga-Kongóban játszódik, egy szinte megközelíthetetlen őserdő közepén, ahol egy európai férfi zabolátlan szenvedéllyel keresi (egzotikus nőkben) a beteljesedést. A kalandos jelenetekben szereplő színes bőrű asszonyok már túl vannak minden önámító ábrándon és beavató liturgián. Ők már teljesen szeretnek, hisz már levetkőzték gátlásaikat és a képmutató megfontolásokat. Ebben az ősien tiszta környezetben a gyöngédség is természetesebb és eredetibb, mint a civilizált kontinenseken. Vihart kavaró visszhang után a mű szerzője irodalmi díjat kapott Belgiumban.

László Emőke - Flämische ​und französische Wandteppiche in Ungarn
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dirk Bogarde - From ​Le Pigeonnier
This ​is an extract from Bogarde's "A Short Walk from Harrods."

Hugo Claus - Mendemondák
Hugo ​Claus a belgiumi flamand irodalom legjelentősebb alakja, több alkalommal Nobel-díjra is előterjesztették. Regénye a mai Belgium társadalmáról rajzol szatirikus képet. Központi figurája René, aki lázadó kamaszkora megoldhatatlan problémái elől menekülve zsoldos katonának áll Kongóba, a nemrég függetlenné vált gyarmat még mindig működő belga hadseregébe. A regény az ő hazatértével indul, megmutatva, hogy a fiúnak nincs módja beilleszkedni többé a kisváros közösségébe, ahol az ő megérkezése után rejtélyes betegség kezdi szedni áldozatait. E betegség metafora is: René a feldolgozatlan, gyarmatosító múltat jeleníti meg a kisember számára, azt, amire nem szívesen emlékezik. Az egykori zsoldos életének felvillantott szilánkjai - asszonyok, gyerekek, ártatlan emberek lemészárlása - valóban kínosan érinthetik a közösséget, amely a könyv tulajdonképpeni főszereplője: minden egyes fejezet más- más szereplőt szólaltat meg, az időnként felbukkanó "mi" a kisváros maga. A rövid szakaszok magukkal sodorják az olvasót, újabb és újabb rejtélyeket tárva elé, míg a történet el nem éri csúcspontját Marie, az Afrika mélyén élő majom és René rituális, allegorikussá növő szerelmi jelenetében. - A regény a Joseph Conrad-i hagyomány méltó folytatója.

Anton Van Wilderode - Betlehemi ​kispásztor Pesten / Het herdertje van Pest
Anton ​van Wilderode, nekünk magyaroknak eddig szinte ismeretlen. A nagy flamand költő elbeszélő költeményében ad hírt egy budapesti kisfiúról, akinak édesapját épp a szent ünnep éjszkáján hurcolják el idegen katonák. Az ünnepfényét nyomjelző lövedékek lobbanása vakítja el. Tibor, a magyar kisfiú az ablakból nézi, hogy édesapját hogyan taszítják odalent az utcán egy gépkocsiba. A család, mint a levert országból oly sokan, menekül az idegen világba, a hontalanságba. Anton van Wilderode műve attól külön megrendítő, hogy a történetet egy a város kirakatából figyelő, titokzatos játék- és mesealak, a kispásztor mondja el, akit az ünnepre mégiscsak készülő világ inkább ajándéknak szánhatott s nem egy a történelemben annyiszor támadó szabadságvágy megcsúfolását, s egy mélybe taszított ország könyörtelen megtaposását rögzítő krónikásnak.

Jozef Deleu - Levelek ​a túlsó partra
Holland, ​alsófrank, flamand irodalmak

Ismeretlen szerző - Kortárs ​holland és flamand költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók