Ajax-loader

'műfordítás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kölcsey Ferenc - Minden ​órám
Kölcsey ​Ferenc válogatott művei "A nagy művek néha - írta Illyés Gyula 1937-ben-, ahelyett hogy felemelnék, eltakarják alkotójukat. A _Himnusz_ nélkül Kölcseyt jobban ismernénk, jobban számon tartanánk egyéb érdemét. Ez a vers, azáltal, hogy szerzője nevét örök ragyogásba borította, akaratlanul is sokat elvont attól a fényből, amely a személynek járt volna ki. De a ragyogás, a hír sokat elfedett - mert szinte vakított - magának a versnek értékéből is."

Lator László - Kalandok, ​szenvedélyek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Faludy György - Test ​és lélek
"Nemegyszer ​villant fel előttem a kép, ahogy e könyv kéziratából halálom után legjobb barátaim egy-egy részletet őriznek fiókjukban, és olykor előveszik. Aztán bőröndbe kerül, és pincében eszi meg a penész, mint megannyi emigránstársam annyi, az enyémnél jóval fontosabb munkáját... A 80-as évek kezdetén melankóliámat kétségbeesett harag váltotta fel. Nem lesz időm elkészíteni az antológiát, öregszem, és ez ellen nincs orvosság a patikában. Nekiestem a napi 12-14 óra munkának. Ezúttal igyekeztem felkészülni arra, hogy ez a könyv csak a jövő ezredben posztumuszként jelenik meg, valamikor 2010 táján, vagy még később... Egyedül jó és szép verseket kerestem, de semmi módon nem határoztam meg előre, melyik népet vagy kort részesítem előnyben, és munka közben igyekeztem, már amennyire ember képes erre, objektív lenni. Eredményként a kötet szinte egyenlően tartalmaz hétszáznál néhánnyal több európai és hétszáznál néhánnyal kevesebb arab, héber, japán, kínai, perzsa és szanszkrit verset. Így a könyv nemcsak alcímében viseli a 'világlíra' kifejezést, hanem valójában azt igyekszik reprezentálni." (Részlet az előszóból)

Keresztury Dezső - Válogatott ​műfordítások
Keresztury ​Dezsőt, a kiváló irodalomtudóst, a Nyugat második nemzedékéhez tartozó költőt a magyar irodalom mellett a némethez fűzték a legerősebb szálak. Néhány olasz és angol vers egészíti ki a gyűjteményt valamint egy drámaforditás. Élete utolsó éveiben nagybetegen is fordításokon dolgozott és csak ekkor gondolt arra, hogy kötetbe gyűjtse ezeket. Erre azonban nem jutott sem erő, sem idő. Az Európa könyvkiadó az ő utolsó kivánságának tesz eleget ezzel a posztomusz kötettel.

Arany János - Arany ​János drámafordításai I-III.
Arisztophanész Arany ​János a "nemzet koszorús énekese", az Akadémia főtitkára, 1867-ben hivatalának munkáiba temetkezik, s egy évtizedre elnémul. Amikor újra megszólal, olyan fordításokkal jelentkezik, amelyekben - korával elégedetlenül - a maga kesernyés mondanivalóit tudja egy géniuszával rokon lángelme szavainak köntösében kifejezni. Így jön létre életművének egyik rejtélyes és rendkívül izgalmas részlete: a teljes magyar Arisztophanész. A görög költészetnek ez a játékos kedvű fenegyereke maró gúnnyal figurázta ki korának visszásságait. A játék és komolyság költészetének, a valóság hiteles ábrázolásának és célzatos eltorzítsásának egyaránt mestere volt. Sok mindent felperzselt; - borszesz-lángként lebegő és égető szellemét azonban az emberi értékek szenvedélyes szeretete táplálta. Arany a maga elfojtott szenvedélyeinek, eltűnt, játékos ifjúságának, torkára forrt szókimondó őszinteségének felszabadító szavait találta meg Arisztophanész fordítása közben. Lángelméjének páratlan erejű ihletettségében a magyar műfordítás remekeit hozta létre. A fordítások létrejöttének körülményeit és sorsát megvilágító jegyzetek érdekes fényt vetnek a költő műhelyébe. Shakespeare "Csak Sekszpirt! Sekszpirt, domine!": ezt kötötte Arany lelkére egykori debreceni tanára. A fiatalember megfogadta a tanácsot, s a "nemzet költője" sem vetette el. Egész életében hű maradt a nagy rokongéniuszhoz. Alkotásaiban is ott vannak a nyomok, amelyeket annak szellemujja vont. Magyarázói nem indokoatlanul nevezték Aranyt a "ballada Shakespeare-jének". Ifjúkora óta nemcsak olvasta brit óriás drámáit; újra meg újra hozzáfogott fordításukhoz is. A teljes magyar Shakespeare elkészítésére először Petőfi és Vörösmarty társaságában vállalkozott. A tragikusan megszakadt kezdemény helyére lépő újaknak is mindvégig sürgetője, segítője, részese volt. Számtalan Shkakespeare-fordítást bírált el, javított végig; maga is többször hozzáfogott egy-egy dráma átültetéséez. Hárommal kszült el egészen: a töprengő, kétségek közt hánykódó lelkéhez oly közel álló Hamlettel; a játékos, nyelvében és formájában alig fokozhatóan nehéz Szentivánéji álommal, s a viharos angol történelem egy korszakát balladás fény-árnyékkal felidéző János királlyal. Mindhárom munkáját máig is a magyar műfordítás remekei közé soroljuk.

Radnóti Miklós - Orpheus ​nyomában
Egy ​költő vándorol az örök Európa tájain, bejárja a görög, latin, angol, francia és német költészet vidékeit. A Krisztus előtti VII. századtól napjainkig ezredéveket bolyonghat az olvasó e könyvben. Az európai költészet örök klasszikusai: Sappho, Ibgykos, Anakreon, Catullus, Vergilius, Horatius, Tibullus, Vogelweide, Ronsard, du Bellay, Shakespeare, Chénier, Goethe, Schiller, Hölderlin, Byron, Shelley, Keats, Mallarmé, Jammes, Rilke, Cocteau és a többiek vonulnak fel csodálatos verseikkel az olvasó előtt. De felfedezésekben is gazdag ez a könyv. Gyönyörű, eddig nem ismert görög epigrammák, Rémy Belleau, a Franciaországban is csak újabban felfedezett Nerval, a modern költészet egyik mestere, Apollinaire, a kortárs Larbaud és Montherlant, mind megannyi meglepetés. Radnóti Miklós, a kitűnő költő, az élő magyar műfordítók egyik legkiválóbbika. Műfordításgyűjteménye méltán kerül a Nyugat nagy műfordítóinak gyűjteménye mellé, minden irodalomszerető könyvespolcán.

Reményi Gyenes István - Sanzonok ​hangján
Reményi ​Gyenes István a nagy hatású, közkedvelt, de eredeti rangjához képes nálunk inkább csak a zenei életben legalizált műnem, a sanzon legjobb irodalmi szakértője, közvetítője és szövegszerzője. Kozma József műveinek vagy Piaf dalainak első kézből fordításával nagy szerepe volt az „irodalmi sanzon” honosításában. Olyan híressé vált dalok, mint a Barbara, Ilyen vagyok, Padam… padam, Nem bánok semmit sem, Mylord, Zorba tánca… máig is az ő érzékenyen alkalmazkodó, hangulati megfelelésekre fogékony fordításaiból ismeretesek. Diákkorától írt verseket. Vidéki kisvárosból származott - Kaposváron született 1909. február 24-én, s ott érettségizett -, majd Budapesten élt. Közösségi és személyes hangját ez a környezet alakította. A kor költészetéből is elsősorban azt tette magáévá, ami a városi plebejus közízlést, a jó értelemben vett „utca emberé”-nek érzéseit, gondolatait kifejezi. A "fentebb stíl" helyett tehát inkább a stiláris demokratizmust. Noha versekkel kezdi bemutatkozását, kötet-címválasztásával is a sanzonra teszi a hangsúlyt. Ezt dokumentálja a bevezetőnek szánt „Beszélgetés az olvasóval”, mely tulajdonképp a sanzonról szóló történeti elmélkedés, és műhelytanulmány a zenére való műfordításról. A prozódiai, nyelvi tanulságlevonások úttörő jelentősége s nem utolsósorban a közvetlen hanghordozás miatt érdemes erre külön felfigyelni. A kötetnek az is érdekessége, hogy a költő a versekhez helyenként megjegyzéseket, történeteket fűz; megosztja emlékeit, élményeit az olvasóval.

Dante Alighieri - Isteni ​színjáték
Dante ​sovány, nagy orrú, keserű ember volt. 1300 körül elhatározta, hogy világraszóló művet fog írni, olyat, amit akkor már ezer éve nem írtak. És sikerült neki, mert nem tragédiát írt, hanem - ahogy ő nevezte - komédiát. Az _Isteni Színjáték_ azért tud sokszor vicces lenni, mert keserű ember írta. Sziklaszilárdan hitt Istenben, de kénytelen bevallani: Istent úgyse lehet érteni. És - a mi szerencsénkre - tett egy nagy felfedezést: nem Istent kell megérteni, hanem az embereket, Isten teremtményeit. Talán őket figyelve megtudjuk: milyen Ő. Ezt a könyvet akár "Emberi Színjátéknak" is nevezhetnénk, pedig kizárólag halottak szerepelnek benne - no de van ennél élettelibb, színesebb, kalandosabb történet? Kedves Olvasó! Jöjjön velünk a Túlvilágra, és nézze meg, mi vár önre. Nem lesz fenékig tejfel!

Lewis Carroll - Alice ​Csodaországban
Ennek ​a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta - immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként - szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba - amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.

Weöres Sándor - A ​lélek idézése
Talán ​egy nemzet irodalmában sincs olyan rangja, olyan gazdag hagyománya a műfordításnak, mint a mienkben. A legkíválóbb magyar költők - Arany, Babits, Tóth Árpád, Kosztolányi - nyitottak utat a magyar olvasónak a világirodalom legnagyobbjaihoz. Weöres Sándor, a magyar nyelv és verselés igazi nagy művésze, a költészet eddig szinte ismeretlen tájaira vezeti az olvasó: megszólaltatja magyarul a csodálatos Klet évezredes művészetének remekeit, a bájos, színes kínai dalokat, nagy himnuszokat, a hinduk és perzsák buja énekeit. De megtalálhatjuk a lélek idézésében az európai költészet alkotásait is, az ősi pogány énekektől a kortárs költők műveiig. Csakugyan lélekidézés ez a könyv: Weöres Sándor Varázslatos művészettel idézi fel a világirodalom nagy alkotóinak szellemét.

Mészöly Dezső - Shakespeare ​új tükörben
„Shakespeare ​hajnala” - „Shakespeare delelője” - „Shakespeare estéje”: e hármas tagolás önmagában is mond valamit szándékomról. Könyvem az első kísérlet olyan magyar Shakespeare-kötet kiadására, amelyben a költő különféle korszakaiban kelt drámáinak egymástól elütő stílusjegyeit nem a különféle szemléletű fordítók más-más színezetű nyelve határozza meg, hanem egyetlen, változatlan szemléletű fordítónak a tárgy szerint változó hangja. De hogy Shakespeare-képünk igazán találó legyen, s mentes maradjon minden önkényes elrajzolástól: nem szabad a költőt magános óriásnak látnunk. El kell helyeznünk alakját az emberkéz formálta tájban, mely levegőjét és hátterét adja. Sőt, talán nem árt odafestenünk néhány mellékalakot sem: olyan kortárs-drámaírókat, akik a felmagasló kolosszus mögött ma már elhalványulnak, de Valamikor egyenlő rangú és egyenlő esélyű munkatársakként dolgoztak Shakespeare-rel egy műhelyben. Abban a különös, aranycsináló boszorkánykonyhában, melyet röviden így emlegetünk: Erzsébet-kor. Négyet e kortárs-drámaírók közül Shakespeare-rel közös művön fúrva-faragva mutatunk be, hogy alakjuk így munka közben, keresetlen tartásban, annál elevenebbnek hasson. A közös mű: a vérpadra küldött Morus Tamásról szóló dráma (Sir Thomas More). E különös történelmi tragédia vonzását csak növeli szemünkben a kézirat mostoha sorsa. A maga korában sem színpadra, sem könyvpiacra nem került - nyilván politikai okokból. Hiszen a trónon annak a VIII. Henriknek a leánya ült, aki a meg nem hajló Morus Tamás fejét leüttette. A helyenként Shakespeare keze nyomát viselő dráma után két ifjabb Shakespeare-kortárs - Webster és Fletcher - egy-egy műve következik. Nem véletlenül esett választásunk épp erre a két íróra. Eltérőbb pályájú csillagokat nehéz elképzelni. Ők egymáshoz egy cseppet sem hasonlítanak, de mindketten nagyon hasonlítanak Shakespeare-hez. Webster a keserű Shakespeare csapását követi: azon a nyomon halad, mint a nagy tragédiák írója. Fletcher az édes Shakespeare fényjelei után igazodik: mintha a Szentivánéji álom jánosbogarai vezérelnék, ők, a különböző tanítványok, példásan mutatják, hogy egy szivárványos fényű, gazdagon összetett tehetség sugárzása hogyan folytatódik - mintegy színeire bomolva - az egyszerűbb utódokban. Mészöly Dezső

Lewis Carroll - Alice's ​Adventures in Wonderland
There, ​on top of the mushroom, was a large caterpillar, smoking a pipe. After a while the Caterpillar took the pipe out of its mouth and said to Alice in a slow, sleepy voice, 'Who are you?' What strange things happen when Alice falls down the rabbit-hole and into Wonderland! She has conversations with the Caterpillar and the Cheshire Cat, goes to the Mad Hatter's tea party, plays croquet with the King and Queen of Hearts...

Babits_mihaly__ford__erato2
Erato Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Erato
Az ​Erato a bécsi Hellas Verlagnál jelent meg 1921-ben, 500 számozott példányban és terjesztése csak előzetes feliratkozás alapján történt. A könyvbarátok számára készült kiadást az akkoriban nagyon népszerű Bayros metszeteivel díszítették, és bibliofil értékének megfelelő áron juthattak hozzá az érdeklődők. Magyarországon először 1947-ben jelenhetett meg a budapesti Officina kiadó gondozásában, kétnyelvű kiadásban. Babits meglehetősen hajszolt körülmények között készítette el az antológiát. Annak ellenére, hogy az erotikus világirodalom remekéből választott verseket, sokféle vád és támadás érte, sokszor még barátai részéről is. Tóth Árpád és Szabó Lőrinc azonban végig támogatták munkájában, és bár a fordítások mindegyikét Babits szignálta, néhányat ők készítettek el. A mai olvasó nyilván csodálkozva hall e rég elvonult viharokról. Ma főként azokra a kiváló fordításokra figyel, amelyek aligha jöttek volna létre a kötet kínálta alkalom nélkül.

Cseh Károly - Bibliás ​föld
Az ​ötven év határkő, az ember ilyenkor már úgy látja, hogy ha van távlat, akkor az visszafelé sugarasodik. Valahogy úgy érzi, eddig több volt az álom, az idill a szépség, a fény az életben, ami ezután lassan kezd kikopni. Ilyenkor jön el az, hogy számvetést csinál, s kiderül, hogy talán hetvenöt-nyolcvan százalékban megalkotta mindazt, amire vágyott, amit eltervezett. Ezért aztán egy kicsit félve pillant előre, mert a korábban megélt élmények helyét egyre inkább a szorongásélmény foglalja el. Fiatal korában vonzzák a földi távlatok, ötven év táján ez megfordul: a figyelem inkább a belső végtelenre terelődik. Érzékenyebbé válik, közelebb hajol a dolgokhoz, jobban becsüli a meghitt értékeket, mindez egyfajta védekezés az ellen a tudat ellen, hogy öt évtized után mindinkább a hideg csodák kora vár rá.

Csorba Győző - Kettőshangzat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rákos Sándor - Gilgames
Világirodalmi örökségünket, a Gilgames című sumér-akkád eposzt és az Agyagtáblák üzenete verseit -többek között Szabó Lőrinc és Weöres Sándor szemelvényei után- teljes egészében először Rákos Sándor ültette át magyar nyelvre, tette irodalmunk és kultúránk közkincsévé. Nem pusztán műfordítás, hanem a magyar költészet egyik csúcsteljesítménye is.

Kosztolányi Dezső - Velence
Szeretett ​utazni, kóborolni Európában Kosztolányi Dezső. Izgatta a mienktől különböző, másfajta világ, próbálta megfejteni az európai metropolisok titkait, de álmai városa Velence volt. Versek, novellák őrzik Velence-élményét, és számtalan töredékes megjegyzés, elejtett mondat, versfordítás, regényrészlet. Kosztolányi Dezső Velencéről szóló írásait gyűjti egybe e kötet.

Haller János - Hármas ​história
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Radnóti Miklós - Radnóti ​Miklós művei
"A ​világirodalomban legendaszerű teljesítmény Radnóti Miklós utolsó tíz verse. Nehéz és értelmetlen vállalkozás volna, ha e teljesítményben a téma és helyzet páratlan voltát el akarnók választani a művészi eredménytől. Holott e versek önmagukban véve is a költészetnek azokhoz a ritka remekműveihez tartoznak, melyek a művészi tökéletességet az erkölcsi tökéletességgel párosítják. A tökéletességnek és biztonságnak ezen fokán éppen egyetemességükkel és általánosságukkal örök és diadalmas tiltakozások a fasizmus, _mindenfajta_ fasizmus ellen... Radnóti nemcsak egy izgalmas művet, tökéletesen nagy verseket hagyott ránk örökbe, hanem az emberi és művészi helytállás zavarbaejtő, képtelen és mégis kötelező példáját." Vas István

D%c3%b6w_k%c3%b6nyv0065
15

Ismeretlen szerző - Gilgames ​/ Agyagtáblák üzenete
Világirodalmi ​örökségünket, a Gilgames című sumér-akkád eposzt és az Agyagtáblák üzenete verseit - többek között Szabó Lőrinc és Weöres Sándor szemelvényei után - teljes egészében először Rákos Sándor ültette át magyar nyelvre, tette irodalmunk és kultúránk közkincsévé. Nem pusztán műfordítás, hanem a magyar költészet egyik csúcsteljesítménye is.

Görgey Gábor - Vadászszerencse
Amikor ​az írónak lehetőség adatik - mint most nekem -, hogy összerakosgasson egy fordításkötetet, az első kiadói óhaj általában így szól: ne érződjék rajta a kiadói megrendelések esetlegessége. A kiadónak igaza van. Egy ilyen könyv legyen a vonzódások gyűjteménye. Ne csupán szakszerűen elvégzett feladatok csokra, hanem személyes vallomás. Mégis, már maga a felszólítás elgondolkoztató. Mi van mögötte? Először is valami jó dolog: a fordítói lét biztonsága. Valamikor régen a versfordítás írói életprogram volt egy szent rögeszme körül. Ezzel szemben ma impozáns és bőséges kiadói programok szerint plántálódik át a magyar nyelvbe a világirodalom. Ritka szerencse, ha a fordító szenvedélye és a kiadói megrendelés találkozik. Ami korántsem jelenti, hogy a fordító szenvedélye nem gyúlhat fel munka közben. És még kevésbé jelenti, hogy az eredmény nem lehet kifogástalan. De amikor valaki tíz-húszéves fordítói múltját összegezni akarja, a sok kis felcsiholt szenvedély ritkán adhatja egy nagy és szép rögeszme, egy bármily változatos és változó, de mégis egy-működésű ízlésvilág képét.

Szántó Judit - József ​Attila műfordításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_181442
Szajna-parti ​Erosz Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Szajna-parti ​Erosz
A ​franciák pajzánvers-divatjának bő és folyamatos árama a reneszánsztól a huszadik századig hömpölyög. Volt idő, mikor az egyházzal szemben állók, szabadgondolkodók írtak erotikus verseket, volt, mikor papok, de sokszor szabadgondolkodó papok. Megesett, hogy megégették érte a költőt, s még többször, hogy meg akarták. Később már nem a költő feje volt a tét, de a franciák továbbra is úgy vélekedtek, hogy ami tehető, az mondható is. Majdnem minden nagy, sőt, jó francia költő írt erotikus verset, a zsoltárfordító Marót Kelementől a Pléiade-on át Verlaine-ig, Apollinaire-ig. Timár György a francia költészetnek ezt a szerves, ámde itthon ismeretlen részét igyekszik bemutatni erotikus antológiájában, az ilyenfajta hagyományokon nem nevelkedett magyar olvasóízlés határai között.

Covers_359461
Templomablak Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Templomablak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_53348
Japán ​és kínai költők Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Japán ​és kínai költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Magda - Az ​öregség villogó csúcsain
Szabó ​Magda írja válogatott fordításainak gyűjteményéről: „Fordítani, a magam kedvére, tizenhárom évesen, gimnazistaként kezdtem: Chamisso fátyolos, fegyelmezetten szomorú világa fogott meg, később Ovidius Trístiánja és a Schiller-balladák, Ibykus darvai-val díjat is nyertem. Az önképzőkörben gyakran szerepeltem műfordításokkal... Most, amikor az életmű-sorozatban arra került sor, hogy összeállítsam ezt a kötetet, elbámultam az anyag mennyiségén, s valahogy meg is hatott a szerkesztés munkája, mert az anyag gépelése, rendezgetése a fordítások körülményeit is felidézte. Valamint megértettem: bár a legtöbb esetben nem én választottam, ami a kötet tartalmát alkotja, minden fordított verses, drámai vagy prózai mű az én alkotásom is, beletartozik életem eredményébe; az idegen vérrendszerekbe saját véremet eresztettem. Szeretem ezt a kötetet, mások írták minden darabját, mégis az enyém, mint valamikor Ovidius honvágya, Chamisso mélabúja, Schiller tiszta hite. Évtizedeknek kellett elmúlniuk, míg egy, valamikor az elnémulásig megsebzett író a nem kívánta, nem választotta munkában ráismer a valóságra, és meghallja fordításaiban az igazságot helyette és nevében minden akadály ellenére mégiscsak szerterikoltó darvakat, Ibykus örökkön élő, sohasem élt, Korinthosz felé húzódó darvait."

Weöres Sándor - Áthallások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_164792
Francia ​költők Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Francia ​költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kazinczy Ferenc - Kazinczy ​Ferenc művei I-II.
Versek, ​műfordítások, széppróza, tanulmányok, levelek

Şerban Foarţă - Eszteró István - Concertino
„Sok ​mindent nem tudtam, sok mindent nem tudok Şerban Foarţăról. Tudtam, hogy a jelenkori román irodalom egyik legismertebb költője, esszéírója, de nem, hogy a képzőművészetben, zenében is (be)járatos alkotóművész. (...) Már lefordítottam néhány versét, mikor azt hallottam, majd olvastam is, hogy versei lefordíthatatlanok. (...) ...remélni sem mertem volna, hogy közös fordításkötetünk legyen. Olyan, amelyben a kétnyelvű olvasó egyszerre élvezheti két költő verseit: románul, illetve magyarul, miközben a szerzők szerepet cserélve hol költőként, hol pedig fordítóként mutatkoznak be.”

Koltoi_elmelkedesek
Költői ​elmélkedések Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Költői ​elmélkedések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benczes S. Gábor - Futurotikusan
Bruno ​Jasieński a lengyel futurista mozgalom egyik megalapítója és teoretikusa, a futurizmus legendás alakja, elképesztő művek szerzője. A világ számos színházában - így Magyarországon is - játszották, játsszák színházakban A próbababák bálja c. drámáját. Ebben a könyvben verseinek fordításai olvashatók.

Kollekciók