Ajax-loader

'filmrendező' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ray Carney - John ​Cassavetes filmjei
John ​Cassavetes amerikai filmrendező, a New York-i filmiskola vezéralakja, sok szakmabéli és filmbarát kedvence, aki élete során távol tartotta magát mind az avantgárdtól, mind Hollywoodtól. Ray Carney, a Bostoni Egyetem professzora Cassavetes hat, talán legnépszerűbb filmjét - New York árnyai, Arcok, Minnie és Moskowitz, Egy hatás alatt álló nő, Egy kínai bukméker meggyilkolása, Szeretetáradat - elemzi tekintélyromboló módon, többféle szempontot érvényesítő megállapításaival sok esetben a filmtörténet és filmesztétika általánosan elfogadott ítéleteivel szembeszállva. Közben azt is megtudhatjuk, hogy a rendező miképpen írta forgatókönyveit, hogyan bánt a színészekkel, hogyan zajlott a forgatás és a munka a vágószobában. Különös filmrendező - különös megközelítésben. A kötetet fotók illusztrálják, amelyeket a Cassavetes-filmek forgatásain készítettek.

Ingmar Bergman - Filmtrilógia
Három ​variáció egy témára, a magányra és közönyre: erről szól Ingmar Bergman neves svéd rendező három filmje, amelynek irodalmi forgatókönyvét kapja itt az olvasó. "... Tükör által homályosan...", Úrvacsora, A csend - a három film Bergman szándéka szerint összefüggő egészet alkot; az író-rendező a mai kapitalista társadalomban uralkodó magánynak, elembertelenedésnek egy-egy oldalát mutatja meg bennük. A filozófus-filmrendező három filmje sötés képet rajzol a mai kapitalista világról. Ám Bergman próbál megragadni "örök értékeket", s a hatvanas évek emberének kapaszkodóit keresi, hogy kijuthasson a magány, a közöny áradatából. Isten hallgat - vonul végig a három filmen a felismerés -, ezért itt, ezen a földön kell majd keresni valamit, amibe belefogózkodhatnak Bergman hősei.

Pier Paolo Pasolini - Egy ​halott énekei / Ciants di un muàrt / Canti di un morto
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Woody Allen - Annie ​Hall
A ​csetlő-botló, bizonytalan, suta manhattani komikus, Alvy Singer egy teniszklubban ismerkedik meg a vonzó Annie-vel, és a maga idegbeteg módján azonnal bele is szeret. A többi, ahogy mondani szokás, ma már történelem - mégpedig filmtörténelem, ugyanis ez a máig páratlanul népszerű Woody Allen talán legkiemelkedőbb alkotásának, az Oscar-díjas Annie Hallnak az alaphelyzete. A cinikus Alvy és az önmagát kereső Annie bontakozó kapcsolatának hol romantikus, hol komikus, hol pedig szánalmasan kisszerű epizódjai - a kirándulások, a civakodások, a közös szexuális tapasztalatok - egyszerre tükrözik és parodizálják a New York-i értelmiségi társadalom életmódját, gondolatvilágát. A történet egy szerelem tündöklésének és bukásainak neurotikus mementója, a sziporkázó poénoknak köszönhetően mégis végtelenül szórakoztató.

Szentgyörgyi Rita - Redford
Robert ​Redford amerikai színész-rendező rövid életrajza a 80-as évek közepéig.

Marina Vlady - Szerelmem, ​Viszockij
Tizenhárom ​év története ez a könyv, amely egy viharos szerelem és a súlyos megpróbáltatásokkal teli házasság felidézésén túl arra keres választ, miért kellett idő előtt meghalnia a kivételesen érzékeny és tehetséges művésznek.

Michael Korda - A ​szerencse fiai
Kellner ​Henrik uradalmi tiszttartó három fia, Sándor, Vince és Zoltán Túrkeve mellől, egy tanyáról vágott neki az országnak, majd a világnak. Már a kezdet kezdetén kiderült, hogy a határozott, erős egyéniségű Sándor a legtehetségesebb köztük. Az 1910-es években Budapesten tevékenykedett filmkritikusként, később rendezőként. A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tagként a filmgyártás művészeti vezetője volt, ezért októberben el kellett hagynia Magyarországot. Ausztriában, Németországban, Hollywoodban dolgozott, majd 1932-ben megalapította a London Films céget, s az angol filmipar legmarkánsabb alakja, felvirágoztatója lett. (Ezért is kapta meg, a filmvilágban elsőként, a lovagi címet). Testvéreit maga után hozatva rendkívül összetartó, közös és nagy sikerű munkákra,de családi perpatvarokra is mindig kész együttest szervezett maga köré. A festőnek készülő Vincéből ötletes díszlettervezőt faragott, a függetlenebb természetű Zoltán pedig a maga tehetségéből (de természetesen bátyja támogatásával) lett kiváló filmrendező. Barátaik, közeli munkatársaik között tarthatták számon Winston Churchillt, H. G. Wellst, Graham Greene-t, Charles Laughtont, Laurence Oliviert, Vivien Leigh-t és másokat, akikről e könyv szerzője, Michael Korda, mulatságos, érdekes adomák egész sorozatát jegyezte föl. Filmjeik - a VIII. Henrik magánélete, a Lady Hamilton, a Szép Heléna szerelmei, Az eszményi férj, a Négy toll, a Sanders, a folyam ura, a Kiáltsd, ez kedves vidék! - a mozitörténet klasszikusai. Michael Korda, Vince fia, aki a három testvér mesébe illő karrierjének történetéből eleven, színes, információgazdag biográfiát írt, más téren, az irodalom területén tett szert hírnévre. Egy patinás könyvkiadó vállalat igazgatóhelyettese és több sikeres könyv szerzője.

H. G. Wells - Világok ​harca
A ​"Világok harcá"-ban Wells a marslakók és a földi emberek közötti háborút írja le, megalkotva ezzel a műfaj egyik legsikeresebb, hallatlanul izgalmas, végig feszültséggel teli alapművét. E szuggesztív hatású könyvből készült - híres-hírhedt - Orson Welles rádiójáték képes volt igazi tömeghisztériát előidéző pánikhangulatot okozni az Egyesült Államokban. A kötet e rádiójáték teljes szövegét is tartalmazza.

Nemeskürty István - Federico ​Fellini
Amikor ​a tizennyolc és féléves Federico Fellini a kínnal-keservvel megszerzett érettségi bizonyítvány birtokában 1938 őszén élete első drámai fordulataként eltávozott szülei házából, Riminiből, és a nagyvilágot jelentő Firenzébe utazott, még nem akart filmrendező lenni. Élete álma az újságírás volt. "...Filmek csak annyiban hatottak rám, hogy egy sor amerikai filmben az újságírók mind nagyszerű fickók voltak - ezért hát én is föltettem magamban, hogy újságíró leszek" - vallotta később. Hogyan lett mégis rendező önmagához következetes művész, akit nem érdekelnek a divatáramlatok, s aki makacsul mindig arról beszél a mozgóképek nyelvén, ami igazán érdekli, s ami élménye? A mai sokat firtatott moziválságban tömegek nézik meg filmjeit, ami azt jelenti, hogy az elidegenedettnek hirdetett világban is kapcsolatot tud teremteni a közönséggel. Erről az izgalmas művészi pályáról ad képet sorozatunk e kötete.

Györffy Miklós - Michelangelo ​Antonioni
Gondolná-e ​az ember, hogy Antonioni 1980-ban már hatvannyolc éves lesz? Vagy csak én és talán nemzedékem egyes képviselői csodálkozunk ezen, akik ifjúságunk idején, a hatvanas években többek között Antonioni filmjein nevelkedtünk, bennünk sokféle homályos, formátlan érzésünk megformálódására találtunk? Mi is ennyire megöregedtünk volna? Ha öregedtünk is, némi megütközés jogos: Antonioni kis híján ötvenéves korára lett a filmművészet megújítója, egy évtized, s vele egy nemzedék, mégpedig nála jóval fiatalabb értelmiségi nemzedék bálványa. E könyvem írása során újból végignéztem Antonioni egész eddigi életművét, a filmek keletkezésének sorrendjében. E vetítéssorozat legnagyobb tanulsága az volt, hogy Antonioni filmjei élnek. Nemcsak úgy, hogy hitelük, hatásuk változatlan, hanem úgy is, hogy az idő múlásával meg is változtak. És furcsa módon ezek a változások, amelyek természetszerűleg leginkább a filmek korhoz kötött rétegét érintették, nemhogy kikezdték volna ezeket az állítólag erősen közérzetbeli aktualitásokhoz kötődő filmeket, hanem inkább megtisztították, kiteljesítették őket. Ami annak idején szokatlannak, kihívónak, hóbortosnak látszott, ami divatossá tette őket, az mára már természetes lett, ťköznyelvi fordulatŤ és így a mai néző már érintkezési nehézségek vagy mellékzöngék nélkül összpontosíthat az emberi-művészi lényegre.

Nemes Károly - Orson ​Welles
"Szeretném, ​ha a közönség és a film között lehetővé válnék az eszmék és információk cseréje. Természetesen egy művelt világban lesznek vagy kétszázmillióan, akiket halálra fognak untatni a mi mai "legnehezebb" filmjeink, de ahogy a dolgok állnak, kevesen fogják hallgatni Mozart zenéjét is. Korlátozott az ilyen közönség. Attól növekszik, amit nyújtanak neki. Táplálni kell az ilyen közönséget, és ezt nem lehet megtenni tizenhatmilliméteres avantgarde filmekkel, mert az ilyesmi túl messze esik a nagyközönségtől. Mindig szintézisre törekszem: csak egyfajta munka iránt érzek szenvedélyt, mert kötelességemnek tartom, hogy őszinte legyek ahhoz az emberhez, aki vagyok: a kísérletező emberhez. Bármilyen mű csak annyiban jó, amennyiben az azt megalkotó embert fejezi ki."

Nemes Károly - Alfred ​Hitchcock
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemes Károly - Tony ​Richardson
Szülei ​gyógyszertárat üzemeltettek. Egyetemi tanulmányait az Oxfordi Egyetemen, a Wadham College-ban végezte. A filmes világban először mint filmkritikus jelent meg, első kritikái a Sight and Sound című folyóiratban jelentek meg. 1956-ban George Goetschius és George Devine mellett alapítója volt az English Stage Companynak, amely a kortárs brit színház egyik központjává vált. wikipedia Díjak: Oscar-díj Legjobb rendező Tom Jones (1963)

Tóbiás Áron - Korda ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ingmar Bergman - Fanny ​és Alexander
Idő: ​a század első évtizede, a helyszín: egy a többitől semmiben sem különböző, álmos svéd kisváros. A jeles tradíciókat őrző és tovább nemesítő színház igazgatója, Oscar Ekdahl hirtelen meghal, maga után hagyva feleségét, a gyönyörű, kitűnő színésznőt, Emilie-t, s három gyermekét, Amandát, Alexandert és Fannyt. Ekkor lép be életükbe a világról és erkölcsről vallott elveit merev kegyetlenséggel élő és alkalmazó Edvard Vergérus püspök, akihez Emilie feleségül megy. A tízéves Alexander és a nyolcéves Fanny sorsa egyszeriben lidércnyomásos fordulatot vesz: gyermekvállaikra iszonyú teherként nehezedik a püspök-gyám embertelen morális terrorja, amely alól csak egy rémtörténetbe illő kifejlet menekíti meg őket... Ingmar Bergman, korunk egyik legnagyobb filmrendezője írónak is kiváló. Az Oscar-díjas film alapanyagául szolgáló forgatókönyv megrendítő olvasmány, önmagában is megálló pompás irodalmi alkotás. A filmet Magyarországon is bemutatják.

F. Scott Fitzgerald - Az ​utolsó cézár
"Az ​utolsó cézár messzemenően a legjobb hollywoodi regény, s az egyetlen, amely belülről ábrázolja ezt a világot (...) fényében érdemes újraolvasni A nagy Gatsby-t, mert kiviláglik belőle, mit akart Fitzgerald megvalósítani utolsó művében. Ha igaz is, hogy Az éj szelíd trónján írása közben folyton változott Fitzgerald koncepciója abban a tekintetben, hogy mi is voltaképpen a regény igazi témája, melynek következtében e lebilincselő mű egyes részei nem mindig illeszkednek egymáshoz, Az utolsó cézár-ról már bízvást elmondható, hogy csalhatatlan írásművészetével sikerült ugyanúgy megvalósítania a mű szilárd egységét, ahogyan az korábbi keltezésű elbeszéléseiben megmutatkozik. T. S. Eliot azt mondta e könyv kapcsán, hogy Henry James óta Fitzgerald tette meg az első fontos lépést az amerikai regényirodalomban. És ahhoz sem férhet kétség, ha beteljesítetlen maradt is a szándék, hogy az Az utolsó cézár is azon könyvek közé tartozik, amelyek mércéül szolgálnak" - írja előszavában Edmund Wilson.

Karcsai Kulcsár István - John ​Cassavetes
John ​Nicholas Cassavetes (New York, 1929. december 9. – Los Angeles, 1989. február 3.) görög–amerikai színész, forgatókönyvíró és rendező. Innovatív kamerahasználatával, egyéni szemléletmódjával, az improvizáció bátor használatával a cinéma vérité amerikai megfelelőjét hozta létre. Ray Carney filmkritikus az „amerikai független film atyjának” nevezte. wikipedia

Linn Ullmann - A ​nyugtalanok
Ingmar ​Bergman birtoka Farö szigetén. Az idős filmrendező időről időre összeül legkisebb gyermekével, Linn-nel, hogy magnószalagra rögzítsék társalgásukat, amelynek alapján Linn majd megírhatja közös beszélgetős könyvüket. Ám a feladat nem bizonyul egyszerűnek. Linn, mintha valami belső démon akadályozná, mindent elront, amit csak lehet, édesapja halála után pedig sokáig elveszettnek hiszi a szalagokat. Kettejük története ez a szöveg- és emléktöredékekből építkező kötet, amely azt is megmutatja, hogy az emlékezés nem adottság, hanem teremtő munka és küzdelem.

Jeles András - Füzetek
"Ami ​engem illet, sajnálatosnak tartom, hogy ISTEN-t az emberek előttem járó nemzedékei úgy keresték föl, mint fölgerjedt vidéki urak a bordélyt."

Michael Pye - Linda Myles - Mozi-fenegyerekek
"Az ​a meggyőződésünk, hogy a filmművészetben a gépezet, az ipar, az eszme és a termék eltéphetetlen kapcsolatban áll egymással. Ez kiviláglik azoknak a rendezőknek a munkájából, akik 1977 végére az új Hollywood uralkodóivá váltak. Örökölték a régi nábobok hatalmát és nagy tömegeknek készítenek filmeket. A film múltját tudósként ismerik. Tudás és hatalom, valamint a látványos siker a régi Hollywood igazi gyermekeivé avatja őket." Az új nemzedék derékhada hat főből áll. A hat rendező törzset alkot, közös isteneket és bálványokat imád. Pályájuk, filmjeik, sőt privát életük is egymásba fonódik. Francis Coppola A keresztapa és az Apokalipszis most rendezője: George Lucas a Csillagok háborújáé; Steven Spielberg A harmadik típusú találkozások és a Cápa; John Milius a Dillinger, meg A szél és az oroszlán; Martin Scorsese az Aljas utcák és a Taxisofőr; Brian DePalma a Megszállottság és a Carrie rendezője többek között. John Milius így idézi 1967 Hollywoodját: "Akkor még falak álltak Hollywoodban, csupa klikk uralta a terepet. A gyártásvezetők kemény legények voltak. A filmszerződéseket fogadásokon költötték. Mára mindez elmúlt. A filmgyár manapság már nem szólhat bele a film végső vágásába. Azt hiszem ráébredtek, hogy a film alkotói jóval tovább maradnak a színen, mint a filmgyár igazgatói."

Charlie Chaplin - Életem
Chaplin ​1889-ben Londonban született - sosem mondott le az angol állampolgárságáról – de az élete nagy részét Amerikában élte le, végül Svácjban halt meg 1977 karácsonyán. Minden idők legnagyobb komikusa volt, több mint nyolcvan filmet és a Csavargó figuráját hagyta az utókorra. Erről a hosszú és élménydús időszakról mesél Életem című önéletrajzi művében, amit a hatvanas években a Genfi-tó partján vetett papírra, és amit nálunk negyven éve után adtak ki újra. A bő ötszáz oldal laikusoknak és filmkedvelőknek egyaránt élvezetes olvasmány. Előbbieknek a pikáns részletek magánéletről, szerelmi viszonyairól, utolsó házasságáról egy nála harminchét évvel fiatalabb nővel. Utóbbiak Chaplin szemén keresztül követhetjük végig a film történetét gyakorlatilag a kezdetektől a némafilm haláláig. Emellett Chaplin szavakkal is majdnem olyan jól bánik mint celluloidszalaggal. Az Életem olyan mint a filmjei: egyszerre kell sírni is nevetni rajta.Nagy emberekről írt apróságokban, és kis emberek nagy hibáin keresztül írásban is meg tudja fogni azt ami általános és emberi. A lapokon olyan személyek elevenednek meg újra mint Douglas Fairbanks, Mack Sennett vagy Edna Purviance, akiknek a neve már csak a filmesztétáknak cseng otthonosan és talán csak Mándy Iván ismert mindenkit a könyv szereplői közül. A sok ismerős és anekdota között mégis előbújik maga Chaplin, a a filmről és ez életről vallott véleménye, amit maga egyszer így összegzett: Az élet ha közelről nézed tragikus, de távolabbról nézve komédia. Ezért vállahatta, hogy őszintén írjon a nehéz gyerekkoráról, édesanyja elmezavaráról vagy arról a magyányról és elveszettségtől is, ami újra és újra rátalált, akármilyen gazdag és sikeres volt is. Sajnálat helyett azonban olvassuk tovább a történeteket és szép csendesen a rengeteg anekdotától és intim részlettől az Életem egy színes, de töredezett kaleidoszkóppá válik. Végül az életrajzi adatok helyett csak benyomások maradnak meg: a Csavargó örök embersége és, hogy minden nevetés nélkül telt nap elvesztegetett nap.

Veress József - Filmrendezők ​arcképcsarnoka
Filmrendezők ​életének, munkásságának rövid összefoglalója.

Bikácsy Gergely - Andrzej ​Wajda
"Úgy ​gondolkozol, mint a XIX. század romantikus költői. A lengyel film Mickiewicze lennél?" - kérdezi a kötet interjúrészletében az egyik lengyel filmkritikus Andrzed Wajdától. A kérdés a Wajda-filmeket ismerő olvasó számára meghökkető: romantikus alkotó lenne Wajda? Önvallomásokból, interjúkból, kritikákból, forgatókönyv-részletekből áll össze, mint valami színes mozaik, az egyik legismertebb lengyel rendező portréja, aki a lengyel iskola 1957-58-as fellendülésekor indult. Munkássága a divathullámtól függetlenül, az újdonságíz megszűnése után is kommentárok, értékelések tucatját váltja ki, személye akkor is előtérben áll, ha nem alkot új filmet vagy ha éppen gyengébb művet rendez. Mindez arra mutat: jelentősége több, mint műveinek összessége, filmjei. Mennyivel? Miért? Erre kívánunk választ adni.

Marx József - Jancsó ​Miklós két és több élete
Jancsó ​Miklós két és több élete - bár ez az első pillanatban triviálisan hangzik - Jancsó Miklós nélkül nem tudott volna elkészülni. Két évtizeden át nem úgy ültem Jancsó Miklós asztalánál, hogy kezem ügyében jegyzetfüzet vagy magnetofon lett volna. A Jancsó Miklósra vonatkozó adatok, történetek döntő többsége mégis közvetlenül tőle származik. Amikor róla beszélek, akkor is többnyire ő vagy legszűkebb környezete szólal meg, hiszen az életrajz szépírói kitalálását - két dokumentum közötti űr kitöltését - nem tartottam feladatomnak. Mivel képtelen voltam rá (és fölöslegesnek is tartottam), hogy szétválasszam egy-egy bekezdésen, netán mondaton belül Jancsó Miklós betű szerinti és tartalom szerinti "adatközlését", a fogalmazás felelőssége teljes egészében az enyém. A könyv jelentős része nem könyvtárban készült, hanem beszélgetésekben formálódott, bár a beszélgetéseknek a célja - egy-két kivételtől eltekintve - nem a megjelenés volt. Természetesen a hitelesség arra kötelezett, hogy alaposan elmerüljek a Jancsó-irodalomban is. Hasznomra volt. Ugyanakkor másodlagos forrásként olyan kortársi naplókat is felhasználtam, melyeknek adatait természetesen nem ellenőriztem. De úgy idéztem őket, hogy a szöveg megőrizze eredeti értelmét. Remélem, hogy a naplók szubjektivitása is szolgálja az életrajzi esszé célját: részletekben gazdag portrét adni egy olyan személyről, aki meghatározta filmművészetünk arculatát. Beszámolni arról a korról, amely - noha vannak, akik úgy gondolják, hogy már lezárt múlt - még kézzel fogható közelségben van.

Covers_99415
elérhető
1

V. Sklovszkij - Eizenstein
Viktor ​Sklovszkij, a hazánkban is jól ismert, jeles esztéta, irodalomtörténész, filmtörténész és szépíró ebben a könyvében a jó ismerős, sőt jó barát jogán vall a világ filmtörténetének egyik legnagyobb egyéniségéről, Szergej Eizensteinről. Bemutatja hősének gyermek- és ifjúkorát, első nagyszabású elképzeléseinek megszületését és érdeklődését, megvalósult és megvalósulatlan terveit, balul sikerült amerikai útját. A kortárs izgatott szemével látja újra a filmtörténeti remekművek, közöttük is a Sztrájk, a Patyomkin páncélos, az Október és a Rettegett Iván keletkezésének, első fogadtatásának történetét, az egykori heves vitákat. Páratlan beleéléssel érzékelteti az Eizenstein-filmek varázsának titkát, újító lényegüket, a nézőre gyakorolt, mindmáig tartó hatásuk és bűvöletük titkát. Könyvében megjelenik előttünk Eizenstein, az ember is; a szerény, munkájába belefeledkező alkotó, a művészi kérdésekben meg nem alkuvó, következetes újító. Sklovszkij könyve nem csupán a húszas évek művészetének dokumentuma, hanem egyéni emlékezetes stílusban írott, remek olvasmány is.

Szőts István - G. ​B. L.
„Az ​Uram, Szőts István 1985-ben fejezte be a Gróf Batthyány Lajos főbenjáró peréről írt forgatókönyvét, melyet a fiatalok nemzeti tudatának erősítésére, és főként 'egy fellobbanó kis mécsesláng'-nak, 'néma főhajtás'-nak szánt az 'ártatlanul megölt első felelős magyar miniszterelnök emléke előtt.' Úgy érzem, az ő végakaratát is teljesítem azzal, hogy a Batthyány Emlékév keretében, ezt az 1987-ben a Magvetőnél megjelent irodalmi forgatókönyvet ismét eljuttatjuk az olvasókhoz.” _Szőtsné Gyenes Mária_

Roger Vadim - Szerelmeim: ​Bardot, Deneuve, Fonda
Egyik ​oka, hogy ez a könyv megíródott:\szerettem volna azokról az örömökről és bánatokról, azokról az őrült időkről beszélni, melyeket három figyelemre méltó nő mellett éltem le. Brigitte, Chaterine és Jane: három modern mesebeli hercegnő. A mesék azonban csak ritkán mentesek a kegyetlenségtől, még akkor is, ha végük - szerencsére - többnyire boldog...

Bódy Gábor - Tüzes ​angyal / Psychotechnikum azaz Gulliver mindenekelőtti utazása Digitáliában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hernádi Gyula - Jancsó ​Miklós szeretői
"Kedves ​Miklós! Megbeszéltem veled, hogy könyvet írok rólad, amelynek a címe : Jancsó Miklós szeretői lesz. Beleegyeztél. Abba is, hogy nem mutatom meg neked a kéziratot, csak majd a kinyomtatott kész könyvet olvasod el... Remélem tudod, hogy ez a könyv bestseller lesz... Hatalmas ismeretanyag áll rendelkezésemre rólad, igyekeztem úgy válogatni, hogy a legérdekesebb esetek maradjanak meg." (A szerző)

501_rendezo
501 ​Filmrendező Ismeretlen szerző
elérhető
20

Ismeretlen szerző - 501 ​Filmrendező
Az ​1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz alkotóitól Kamera indul, felvétel! A mozi világa csupa glamúr és románc, de a kamera mögött emberek állnak, akik felveszik a jeleneteket, megteremtik az élményeket, amelyek nézők sokaságát és több nemzedékét kápráztatják el. A nagysikerű _1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz_ szerzői most azoknak az alkotóknak gyűjtötték össze a portréját, akiknek az 1001 filmet köszönhetjük. Woody Allentől (Annie Hall) Fred Zinnemannig (Délidő), Takashi Miikétől (Meghallgatás) Ingmar Bergmanig (Persona). Tudta, hogy Alfred Hitchcock harmichét filmjében tűnik fel cameoszerepben? Fedezze fel Martin Scorsese New Yorkját és a hatvanas évek olasz rémfilmjeinek hatását a mai rendezők stílusára. Filmkritikusok, mozitörténészek és újságírók egész csapata dolgozott azon, hogy összefoglalást adjon több mint egy évszázad filmalkotóinak életrajzából. Akár az elejétől a végéig olvassuk, akár szemezgetünk belőle, az 501 filmrendező nemcsak ismereteinket bővíti, de hatására még jobban fogjuk szeretni a mozit.

David Lynch - Kristine McKenna - Aminek ​álmodom
Az ​Aminek álmodom teljesen egyedi könyv, amely betekintést nyújt David Lynch életébe és alkotásaiba a szerző saját szavain, vallomásain, filmes nyelvén, valamint a legközelebbi munkatársai, barátai és családtagjai nyilatkozatain keresztül. Ez a könyv egyszerre életrajz és memoár: David Lynch először nyílik meg, hogy elbeszélje életét, amelynek során mindig az volt a legfontosabb számára, hogy kifejezésre juttassa látomásait; és amelynek során szívfájdalmak és vívódások közepette vitte sikerre váratlan és beskatulyázhatatlan művészeti projektjeit. Lynch lírai, közvetlenül és kötetlenül megfogalmazott bekezdésekben tárja fel élményeit, amelyek életrajzi szakaszokkal váltakoznak - ez utóbbiakat a filmrendező közeli munkatársa, Kristine McKenna írta, miután száznál is több új interjút készített: alanyai a megdöbbentően nyílt exfeleségek, rokonok, színészek, ügynökök, zenészek és más munkatársak voltak, akik saját nézőpontjukból mesélték el, hogyan látták az eseményeket. Az Aminek álmodom mérföldkő, egy kötet, amely bemutatja korunk legrejtélyesebb, meghökkentően eredeti művészének életét és gondolkodásmódját, miközben sorra ismerjük meg a Radírfej, a Dűne, a Kék bársony, a Veszett a világ, a Twin Peaks, a Twin Peaks: Tűz, jöjj velem! a Lost Highway - Útvesztőben a Straight Story a Mulholland Drive - A sötétség útja az INLAND EMPIRE és a Twin Peaks: A visszatérés titkait, és a művek hátterében rejlő történeteket.

Georges Didi-Huberman - Túl ​a feketén
Egy ​ismert filozófus moziba megy, majd megrendítő élménye nyomán ír egy hosszú levelet a film alkotójának. Mindez lehetne kettejük magánügye, ám amiről ez a nyilvános levél beszél, az a bennünk lakozó fekete lyuk, vagy más néven a Soá. Didi-Huberman és Nemes László közös kérdésfelvetése arra irányul, hagynunk kell-e, hogy ez a fekete lyuk belülről aknázzon alá minket, némán, mindenhol? Vagy próbáljuk meg kifordítani és megszemlélni, vagyis fényt deríteni rá, túl a feketén? Túl lehet-e lépni a holokausztreprezentációk hagyományos képi paradigmáin? A színes poklot annak pánikképeivel ábrázoló Saul fia dokumentarista meséjének ez kétségkívül sikerült. A túllépés azonban az ellenállás elágazásaiba vezet, ahol nekünk nézőknek is, akár Didi-Huberman útmutatása nyomán, kérdőre kell vonnunk önmagunkat és a történelemhez való viszonyunkat. Georges Didi-Huberman (1953) francia művészettörténész és filozófus, napjaink egyik meghatározó teoretikusa, a párizsi EHESS oktatója, fő kutatási területe a képelmélet és a kép esztétikája.

Kollekciók