Ajax-loader

'társadalomrajz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szergej Lukjanyenko - Éjszakai ​őrség
Moszkva ​utcáin a hétköznapi emberek között természetfölötti lények járnak észrevétlen. A Setét és a Fény erői egyaránt jelen vannak, s a két tábor közötti törékeny fegyverszünetet az Éjszakai és a nappali Őrség vigyázza. Most azonban viharfelhők gyülekeznek a város komor bérkaszárnyái felett: a varázslók, vámpirok, alakváltók és boszorkányok hidegháborúja forrósodni kezdett. Ha összecsapásuknak nem sikerül elejét venni, maga a pokol szabadul el a földön. Szergej Lukjanyenko sorozatinditó regénye hihetetlen népszerűségre tett szert az első megjelenése óta eltelt években, és rajongótábora már nem korlátozódik Oroszországra. A könyvből készült film elvitte hirét Amerikába és a világ szinte minden szegletébe. Azóta az 'Éjszakai Őrség' már valamennyi fontosabb nyelven olvasható. A GFK sorozatban végre magyarul is hozzáférhető lesz hamarosan a teljes sorozat.

Simone de Beauvoir - Képek, ​káprázatok
Szép ​tájak és szép utcák, szép nyaralók és szép lakások, káprázatos ruhák és káprázatos dísznövények, vonzóan szép arcok s vonzóan szép testek, vonzó reklámképek és vonzó utazások - lázas, színes, káprázatok mögött? A szobák mélyén? A beszélgetések mélyén? A gondolatok mélyén? Az érzések mélyén? A való élet szép képi vagy csupán csalóka káprázatai? Erre ad választ a kitűnő írónő sok érzelmi és társadalmi problémát feszegető regényében. És a könyv lapjain kibomlik egy gondtalan, karrierre törekvő, élvhajhászó polgári réteg izgalmas és ellentmodásos, színes és felületes, unalmas és zaklatott élete a hatvanas évek Párizsában.

Ernest Hemingway - Vándorünnep
A ​Vándorünnep az író posztumusz kötete, melyben ifjúkora egyik nagy élményét, az "elveszett nemzedék" húszas évekbeli Párizsát idézi fel. A laza visszaemlékezésfűzér feleleveníti a feledhetetlen város hangulatát, a dohányfüstben pácolódó Café des Amateurs jellegzetes bűzét, a lovas tartálykocsik dübörgését, a hazafelé vezető út kis üzleteit, kereskedőit, újságárusait, a hotelt, ahol Verlaine meghalt, s amelynek legfelső emeletén maga az író lakott és dolgozott. "Enyém egész Párizs, de én a füzetemé meg a ceruzámé vagyok" - írja Hemingway. A későbbi világsikerű könyvek alkotója feldolgozandó nyersanyagként szemléli az őt körülvevő világot, az "amerikai kolónia" figuráit, kiváló portrékat rajzolva többek közt Gertrude Steinről, Ezra Poundról, Ford Madox Fordról, s kiváltképp Scott Fitzgeraldról.

Martin_eden
elérhető
12

Jack London - Martin ​Eden
"Az ​ebéd elején folytonosan azzal a kérdéssel küszködött: hogyan viselkedjék? Ezért nem is szólalt meg. Nem tudta, hogy ezzel a csöndes viselkedésével meghazudtolja Arturt. Ruth bátyja ugyanis előző nap azt mondta családjának: meghív ebédre egy vadembert, de ne féljenek, majd meglátják, milyen érdekes vadember. Martin Eden most semmiképpen sem tudta volna feltételezni, hogy ennek a lánynak a bátyja ilyen árulást kövessen el vele szemben, amikor épp Martinnak köszönheti, hogy ép bőrrel szabadult egy igen kellemetlen bonyodalomból. Őt e pillanatban csak a maga ügyetlensége zavarta. Minden egyéb elragadtatással töltötte el. Először tapasztalta életében, hogy az ember nem csak azért eszik, mert éhes. Eddig nem törődött vele, mit eszik. Az étel az étel, gondolta. Ennél az asztalnál azonban az étkezésnek esztétikai szerepe is volt, itt szépségigényét is kielégíthette az ember. Emellett elmemozdító hatása is volt itt az étkezésnek. Ebéd közben olyan szavakat hallott Martin, amelyeket régebben nem ismert vagy csak könyvekben olvasott. Kellemes izgalommal hallgatta, milyen magától értetődően hangzanak ezek a szavak e csodálatos család tagjainak - az Ő hozzátartozóinak - ajkáról. Valóra vált hát a könyvek sok szép ábrándja! Kevés embernek jut olyan boldogság osztályrészül, amilyenben neki most része volt: megérte, hogy álmai kiléptek a képzelet rejtekeiből és testet öltöttek. Sohasem érezte még magát ennyire az élet csúcsán. "

Nagy Lajos - Képtelen ​természetrajz
Kötetünk ​Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza, Köztudomású, hogy a karcolat - a rövid, néhány oldalas novella mellett talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb tényekben, az általános figyelmet sokszor elkerülő részletekben lásson rá jelentékeny és jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira. A kötet első ciklusa látszólag szellemes állatportrék sorozata, de az író figyelmeztet rá, hogy nem a krokodilt vagy a potykát vette célba, hanem a társadalmi és emberi fonákságokat. Karcolataiból a Horthy-korszak szinte teljes képe bontakozik ki: Nagy Lajos kíméletlen iróniával tesz nevetségessé mindent, ami az akkori társadalomban természet- és emberellenes. Vérbeli szatírairó: nem indulatokkal, hanem tényekkel, nem felháborodással hanem az akkori társadalmi és emberi fonákságok nevetségessé tételével győzi meg.

Honoré de Balzac - Goriot ​apó
Balzac ​maga nevezte regényének hősét, Goriot apót "az apaság krisztusának". A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis az utolsó pillanatig szerető öregember regénye. A regény megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül részt vevő Rastignac más Balzac-regényekben nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi császára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, amelyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyúttal a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban "kikevert" alakja a szerző embergalériájának. Rastignac ugyanazon penzió lakója mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi - kötelező érvényű - mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt, a család belvilágát is. Ugyancsak a penzió minuciózus leírásából kapunk először képet arról a Párizsról, amely a további darabok legfőbb színhelye, a "nagy" társadalomnak mintegy szimbóluma lesz. A regény vége, utolsó jelenete a világ regényirodalmának legtávlatosabb, legsejtelmesebb zárásai közé tartozik: Goriot apót eltemetve egy egész világ temetődik el. Rastignac híres szavai a temető hegyéről látható esti Párizshoz: "Most mirajtunk a sor!" - nemcsak saját pályája további küzdelmeit jelzik, nemcsak kihívást jelentenek, de új világok születésének próféciáját is.

Lillian Hellman - Egy ​befejezetlen asszony
Szabályos ​visszaemlékezések, naplórészletek, novellaértékű portrék, minduntalan visszatérő vezérmotívumok - ilyen s más, néha össze nem illőnek tetsző elemek együtteséből áll össze a kötet. Egyik alappillére az a viharos és szenvedélyes kapcsolat, amely a zseniális detektívregényíróhoz, Dashiell Hammetthez, az amerikai baloldal regényes alakjához fűzte egy életen át. Híres nevek - Hemingway, Fitzgerald, Eizenstein stb. - és ismeretlen alakok sorjáznak e könyv lapjain - a legnagyobb élményt azonban Hellmann adja: e befejezetlenségében is befejezett, tétovaságában is határozott arcélű művész és asszony.

Henrik Pontoppidan - Szerencsés ​Péter
Henrik ​Pontoppidan "világhírét a Szerencsés Péternek köszöni, s méltán. Művészi erejét, szemléleti vallomásait, emberi-társadalmi mondanivalóit - úgy tetszik - ebben a munkájában adja a legjelentősebben, a legteljesebben. Magáról is, népéről is, koráról is itt mond legtöbbet. Kortársai közül ő - és itt - nyúl a legelszántabban a dán élet sűrűjébe." Kardos László

Szilvási Lajos - A ​bojnyik
Minden ​bizonnyal meglepi majd azokat, akik Szilvási Lajost mai témájú műveiből ismerik, hogy az író most – váratlan játékos kedvvel és egyszersmind gondos kutatással – az 1860-as évek, a kiegyezés korának valóságába merült le, s azt az illúziót kelti fel, mintha a kor nagy elbeszélőinek, Jókainak, Mikszáthnak kortársaként és hódoló tanítványaként szerzette volna e munkát. A betyárrá lenni kényszerült alig-legény Jegenye Pál kalandos-romantikus történetével az író egy családregény-sorozatot indít el, amelyben napjainkig fogja követni a regény hőseinek és leszármazottaiknak sorsát. Ez az „apokrif’ múltszázadi betyárlegenda a kiegyezés értékelésében – sorsdöntő szükségességének elismerésével – szembefordul a közelmúlt fellengzős, egyoldalú ítéletével. A „bojnyik”, e jóérzésű és ha kell, agyafúrt pásztorlegény üldözésében és mentésében szinte az egész vármegye érdekeltté és részessé válik, s ez a nagyszabású kaland két táborba osztja a megye jelességeit a maradiság és a polgáriasodás frontvonala mentén. Magas pártfogók is társulnak a bojnyik két gyöngéd szívű és bájos, titkos pártolójához; tudta nélkül így ő is kovásza lesz a folyamatnak, ami e történet idejében hatalmas lendülettel megindul Magyarországon: a haladásnak (és gáláns védőszelleme két házasságnak).

Thomas Mann - A ​Buddenbrook ház
Thomas ​Mann első nagy regénye, A Buddenbrook ház 1901-ben jelent meg, és csakhamar világhírűvé tette az akkor huszonöt éves írót. A regény a nagypolgárság világáról, belső válságáról szól sok önéletrajzi vonatkozással. A Buddenbrook ház egy lübecki kereskedőcsalád alkonyának regénye. "Személyes családi tapasztalataimat stilizáltam regénnyé, bár azzal az érzéssel, hogy van benne valami irodalmi, vagyis szellemi, vagyis általános érvényű, de nem is sejtve, hogy miközben egy polgári ház szétzülléséről írtam regényt, hírt adtam a nagy széthullásról, egy korszak végéről, egy kulturális, társadalomtörténeti cezúráról" - nyilatkozta később Thomas Mann erről a könyvéről. A korszakos hanyatlás négy nemzedék sorsában tükröződik. Az energikus és kétely nélküli cselekvőkészséget a cég utolsó gazdájában, Thomas Buddenbrookban felváltja a belső bizonytalanság, az önelemző hajlam - üzletemberi és közéleti tevékenységét egyre inkább úgy játssza el, mint színész a szerepét. Fia pedig, a kis Hanno, akiben a család biológiai elerőtlenedése és egyszersmind fokozódó művészi érzékenysége kiteljesedik, már nem csak a neki szánt szerepre, a cég új felvirágoztatására, hanem a hétköznapi élet puszta elviselésére is alkalmatlan - halála véget vet a Buddenbrookok történetének, amely egyúttal csakugyan egy korszak, a polgárság nagy, de pusztulásra ítélt korszakának története is.

Charles Dickens - Twist ​Olivér
Dickens ​egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Anna ​Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el. Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Charles Dickens - Dombey ​és fia
A ​Dombey és Fia cég kis- és nagykereskedelmi, valamint kiviteli ügyletei 1846-48-ig jelent meg, húsz, havonta közölt folytatásban "Phiz" (Hablot K. Browne) rézkarcaival. Az angolt irodalomtörténet erre a regényére teszi Dickens "sötét korszakának" kezdetét, ami közérthetőbben az író társadalom-szemléleti tudatosodását jelenti. Előző regényeinek egy-egy alakja legfeljebb önmagára jellemező: csak a jók vagy rosszak, egyetlen furcsa tulajdonság hordozói, akikre a Dickensről szóló karinthyáda legjobban ráillik. Az első nagy lépést a Dombeyvel teszi Dickens a tipikus világa felé: a jó és rossz áldot-egyszerű erkölcsi rendjét tudatosan alkalmazza a társadalom bonyolult rendjében. Eredetinél eredetibb figurákat önt a dickensi bőségszaru: Chickné, Tox kisasszony, Susan Nipper, Cuttle kapitány, Mac Stingerné, Pipchinné, Blimberék és Toots életünk örök útitársaivá lesznek.

Mauprat
elérhető
3

George Sand - Mauprat
"A ​Mauprat - írja Gyergyai Albert - nem csupán George Sand írói pályájának s a romantikus regénynek talán legmagasabb csúcsát jelzi, hanem egy szenvedélyes élet lassú lecsillapodását, a végleg meglelt szülőföld, a megfékezett ösztönélet, a természet s a távoli forradalom annál szebben zengő együttesében, mivel mindez spontánul, zene módjára tör fel benne, fokozatosan, dallamosan, fájdalmasan és kibékítőn, mint a legszebb liszti muzsika... A romantikus regény varázsát, hangulatát, muzsikáját legszebben, legtöretlenebbül a Mauprat-ban találjuk meg - a Mauprat-ban, amely már George Sand életében egyik legnépszerűbb regénye volt, s amely felépítése, célzata, egész légköre révén, mondhatnánk: klasszikus példája műfajának... Bernard de Mauprat, a regény hőse maga mondja el, túl nyolcvanadik évén, élete és szerelme tanulságos törénetét... Edmée és Bernard szerelmét egyre több motívum színezi, hátráltatja vagy segíti, és a regény fordulópontján, amikor Bernard ártatlanul börtönbe és törvényszék elé kerül, úgy hangzik fel a védelme, mint egy megváltó harsonaszó... Bernard-t... ezt a kezdetben oly féktelen és csiszolatlan ösztönembert többen is próbálják civilizálni: de a pap nevelése csődöt mond, a szerelemé, vagyis Edmée-é, már hathatósabb... A regény nagy szépsége: Edmée, a jóságnak és nemességnek, a bátorságnak és a büszkeségnek ez az elragadó megtestesítője maga a romantikus regényhősnő!" A Mauprat-nak ez az új kiadása bizonyára éppúgy meghódítja majd az olvasókat, mint a korábbiak.

Kosztolányi Dezső - Édes ​Anna
Az ​Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, egy tartózkodóan szkeptikus történelemszemléletet, az action gratuite Gide által "felfedezett" módszerének világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, "élő" figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, esettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg / Az orr / A revizor
Gogol ​a kiszolgáltatott, egyéniségében megnyomorított kisember típusát alkotta meg. Látszatra igénytelen történet: Akakij Akakijevics naphosszat aktákat körmölő kishivatalnok éhezéssel megtakarított pénzén új köpönyeget csináltat magának. A becses ruhadarabot az első este elrabolják tőle, s miután nem kerül elő - hősünk ágynak esik és belehal bánatába. Halála után bosszút áll a világon: kísértetként visszajár a városba, és bundákat lop magas rangú tisztviselőktől. Akakij Akakijevicset a bürokrácia embertelen gépezete megfosztotta valódi egyéniségétől, felfalta vágyait. Amikor azonban takarékoskodni kezd, döbbenetes változáson megy keresztül: elevenebb, sőt szilárdabb jellemű lett, olyan ember, aki határozott célt tűzött maga elé. A balszerencsés fordulat után már nem tud a régi módon élni, belepusztul fájdalmába. Gogol jelképnek szánja hőse tragédiáját: az ellopott köpönyeg az ellopott élet szimbóluma. A cselekmény a fantasztikum világába fut: Akakij kísértetként áll bosszút tönkretett életéért. Gogol - és nagy utódai - művészetére jellemző, hogy realizmusával nem zárja ki az elbeszélésből és a regényből a csodát, mert nem csupán romantikus toldaléknak tartja; Akakij sorsához és az orosz valósághoz hozzátartozik, hogy kísértetté váljék. Gogol jelentősége - az időben távolodva - egyre nő, úgy tűnik, nemcsak a nagy orosz próza "bújt ki a köpönyegéből", groteszk szürrealizmusa a kafkai látomások előzménye is. Az orr Egy kistisztviselőnek - Kovaljovnak - leválik a fejéről az orra és önálló életet kezd, mindent elér, ami gazdájának nem sikerül. Az elbeszélés legsajátosabb megkülönböztető jellegzetessége az a kapcsolatrendszer, mely e képtelen esemény, a szereplők és az olvasó közt jön létre, s ennek a legelső hatása: az olvasó meghökkentése. De hogy mi a funkciója a mű egészében, azt csak akkor érthetjük meg, ha megvizsgáljuk az elbeszélésnek még legalább két fontos elemét, a szerkezeti felépítést és a narrátor szerepét. Felépítését tekintve Az orr a novella klasszikus szerkezetét követi. Eszerint különös ellentmondás figyelhető meg: a szerkesztés arányosságot, gyugalmat sugalló jellege furcsa ötvözetet alkot a mű-olvasó kapcsolat meghökkentő, felzaklató voltával. A narrátor határozott szerepe az a tény, hogy az eseményeket, a történet egyes mozzanatait valószínűnek, furcsának vagy képtelennek nyilvánítja, mindvégig meghatározza az elbeszélés hangnemét. Az elbeszélésben bemutatott világ tipikus alakja Kovaljov ülnök. A narrátori jellemzés megszokott s hagyományos jellegű, s önmagában véve épp ezért nem elég hatásos. Valódi dimenzióját a képtelenségek képtelensége érzékelteti: Kovaljov orra változott át azzá, ami maga az ülnök szeretett volna lenni, valódi álamtanácsossá. Az orr, Kovaljov lényének alighanem legértékesebb része alakul át a kovaljovi értékrendszer csúcsán elhelyezkedő hivatalnokká. A novella társadalombíráló jellege nyilvánvaló, a valósághű közegbe benyomuló abszurdum azonban annál többet is mond. Egyfelől az ábrázol társadalom ürességére, belső viszonylatainak abszurditására, céljainak értelmetlenségére utal. De Kovaljov talajvesztése még ennél is általánosabb érvényű; az ember és a világ kapcsolatának képe, egy olyanfajta meggyőződés hangoztatása, hogyha a kisember elveszti illúzióit - s illuzió itt = orr -, akkor képtelen tovább élni. (www.leheza.hu) A revizor Múlt századi orosz kisváros. Korrupt hivatalnoki rendszer. A polgármestert levélben figyelmeztetik: revizor járja a vidéket. Inkognitóban. Két hete egy fiatalember szállt meg a fogadóban. Nem fizet és nem utazik. Gyanús. A ismeretlen veszedelmet ismertté kell tenni, hogy védekezni lehessen ellene. A kártyás, mihaszna fiatalemberre hamar ráhúzzák, hogy ő a revizor. A félreértésből mulatságos helyzetek sora kerekedik. És a nevetés éles fényében lelepleződik az egész, éppen kisszerűségében és ostobaságában veszélyes bürokratikus világ.

Krúdy Gyula - A ​vörös postakocsi
"Pesti ​regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás" - írta Krúdy egy levelében A vörös postakocsi-val kapcsolatban. Azóta - 1913 óta - hetven év hozott cáfolatot a kételyre új és új kiadásokkal, a meghódított olvasók ezreivel. A két fiatalka vidéki színésznő fővárosi időzése, mint vadászoké leshelyen, hogy elejtsék az örök zsákmányt, a szerelmet, boldogulásuk és boldogtalanságuk "sztorija" - kit ne érintene? Kivált hogy nem is az ő csacska beszélgetésüket kell hallgatni, hanem egy szikrázó iróniával és busongó öniróniával ékes, bölcs férfihangot, Krúdyét, aki nemcsak csipkéikhez és szépítőszereikhez ért náluk is jobban, hanem hozzájuk, a szerelemhez és ahhoz is, hogy milyen egy irodalmi szalon, és milyen egy bácskai földbirtokos asszony; egyáltalán: ért mindenhez.

Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa - Asszony ​a fáraók trónján
A ​fáraó halála után ki teheti fejére Egyiptom Kettős Koronáját? Két fia, a beteges Thotmesz és az Amon-papok neveltje, az erős és nagyravágyó Thutmózisz közül az utóbbi nem a fényes Palotában, hanem az asszonyházban jött világra, tehát fattyú, ha félig "isteni" vér is... A fáraó a lányát, Hatsepszutot jelöli meg örökösének, de ki látott még asszonyt ülni a fáraó trónján? A papok úgy döntenek, legyenek a testvérek házasok, de melyik fiú a kettő közül? Itt csak a csoda segíthet, és az nem is marad el! A regény a Thutmóziszok ádáz viszályának korát eleveníti fel, központi alakja mégis a történelem első fáraónője, aki 20 évig uralkodott a Nílus völgye felett. Hatsepszut Maat-ka-ré fáraónő gyönyörű, rendkívüli egyéniségű, varázslatosan vonzó asszony volt, aki a testvérét,és egyben a Királyi Férjet ütötte ki az uralkodásból, felvirágoztatta Egyiptomot és ritka tehetségével ujja köré csavarta mind a politikusokat, mind a hatalmaskodó papokat. Egy odaadó férfi állt tetteinek hátterében, aki mindvégig a fáraónő "jó szelleme" volt: a hűséges kegyenc, Hatsepszut egyetlen igazi szerelme...

Nagy Lajos - Három ​boltoskisasszony
Csöndes, ​szelíd szavú ez a regény, de ostoba és csúnya az a harc amelyet a "három boltoskisasszony" közül a két fiatalabb indít az idősebb ellen. Ilonát, aki anyjuk helyett anyjuk volt, és szüleik halála után egyedül vezette a rájuk maradt kis boltot, fölcseperedő húgai majdhogy kisemmizik a jussából... A "három boltoskisasszony" ugyanabban a faluban él, amelyről Nagy Lajos szociográfiai remekművét írta. Nevezheti az író Kiskunhalomnak, Dunaszemesnek végül is szülőhelyére, Apostagra ismerhetünk, egyszersmind a magyar társadalom harmincas évekbeli hiteles képére.

Charles Dickens - Our ​Mutual Friend
Paul ​Scofield, one of Britain's most distinguished actors, reads Our Mutual Friend, Dickens' mysterious murder story. Scofield won an Academy Award for his portrayal of Sir Thomas More in A Man For All Seasons, a role he created on the stage. In the last of Dickens' completed novels, a bitter love triangle, a mysterious inheritance, and power of money motivates, frustrates and activates the characters to a bitter end. Our Mutual Friend is a witty indictment of a society fallen prey to the dawning age of commercialism.

831941_5
elérhető
2

Makszim Gorkij - Az ​anya
Az ​anya az orosz társadalom állapotának ábrázolása a 20. század elején. A regény nem véletlenül kapta a címét. Gorkij ezzel is hangsúlyozza, hogy az anya a regény központi alakja, mindenekelőtt az anya jellemének a fejlődését ábrázolja. Ezzel egy emberi élet példáján mutatja meg az utat, amelyen a munkástömegek a forradalom felé haladnak. A munkások és a forradalmi értelmiség a regény egyik leglényegesebb kérdése, amelyet az író Szasa, Natasa, Szofja és Nyikolaj Ivanovics tevékenységével világít meg. Pelagéja (az anya) a mű elején a munkásnegyed öntudatlan, szürke asszonya, aki a szomorú, szenvedésekkel teli életét törvényszerűnek tartja, s a vallásban keres vigasztalást. Legfőbb jellemző vonása a félelem. Ezzel egyidőben azonban sok elégedetlenség halmozódik fel benne az élettel szemben. Segíteni kezd fiának, nemcsak azért, mert az ő fiáról van szó, hanem azért is, mert megérti fia céljait. Gondolatait tettek követik. A regény vége megmutatja, milyen átalakulás ment végbe az anya lelkében. A regény kezdetén "kicsit oldalvást jár, mintha attól félne, hogy nekimegy valaminek", a regény végén már megszállja szívét a bátorság: a harc és a győzelem feltétele. Ez az oka annak, hogy - bár a regény a munkásforradalmárok látszólagos bukásával végződik - mégis érezzük közelgő győzelmüket.

Thury Zsuzsa - Mostohatestvérek
Nem ​könnyű dolog mostohatestvéreknek összeszokni, még akkor sem, ha hasonló környezetből származnak. Hát még két olyan különböző természetű és neveltetésű kislánynak,mint az elkényeztetett, beteges Örvös Lilla és a vidám, talpraesett Kis Teri. Vajon mi történik a visegrádi nyaralóban, ahol a két nagymama és a két kislány kényszerű közös vakációját tölti? Erre ad feleletet Thury Zsuzsa kitűnő, lélektani feszültségű regénye.

Konsztantin Kolev - "Üdv, ​bűnös lélek!"
A ​Sztara Zagorában élt bolgár prózaíró kisregénye a mai Bulgáriában, a szerző szülőföldjén elterülő erdőségekben játszódik. A főhős, Alipi Hrisztov erdőkerülő, egy olyan vadászház gondnoka, ahova pénzes külföldi turisták és vadászok járnak. Egy nyugatnémet turistanő elcsábítja Alipit, aki életében először csalja meg feleségét. Rettenetes lelkifurdalása: bűnösnek érzi magát, azonkívül félti állását is, mivel főnöke, Pirotszki korrupt, erkölcstelen alak, aki szeretőjét évekig a vadászházba hordta, s viselt dolgaiért éppen Alipit jelentette fel, az előző évben. A főnök most megpróbál "törleszteni" beosztottjának. - Az elcsábított erdőkerülő naiv-mulatságos története nemcsak kellemes és szórakoztató olvasmány, hanem egy meghatározott társadalmi közeg hű tükre is. Aligha véletlen, hogy a sokáig ismeretlen írónak - aki korán, 1982-ben, ötvenkét évesen hunyt el - ez a könyve hozta meg hazájában a régen várt és megérdemelt sikert.

Fenákel Judit - Az ​elhallgatás
Szuggesztív, ​meggyőző írás Fenákel Judit új regénye: Az elhallgatás: s egyben izgalmas, olvasmányos, érdekfeszítő. "A félreértések és magyarázkodások gyakran egész életünket kitöltik - mondja új könyvéről az író. - Hallgassuk végig két ember párbeszédét, rövid idő alatt számtalanszor képesek félreérteni egymás szavait, és kényszerülnek magyarázni önmagukat. Ráadásul az élet nem két személy dialógusa, s minél több szereplő avatkozik a történetbe, annál több alkalom kínálkozik a félreértésre is. Az új félreértés újabb magyarázkodási kényszert vált ki: az említett konfliktus állandóan ismétlődik. Az ember természetesen erre a kihívásra is többféleképpen válaszolhat. Ennek a regénynek hőse a neurózisba menekül. Története - a részletek mozaikszerű s a képzettársítás szeszélyének engedelmeskedő leírásával - egy neurózis magyarázata. Olyan neurózisé, melyet nem szervi elváltozások, de elme károsodása, hanem a gyarapodó élettapasztalatok idéztek elő." A téma "kitalálja" a hozzávaló regénytechnikát. Míg más regényben a történet hitelesítését a fiktív dokumentumforma szolgált, megint másikban az alkattól idegen hőssel való azonosulást a monológ, itt a bonyolultabb társadalmi és lelki folyamatok ábrázolásában az asszociáció szabadsága segítette az írót.

Jessie Burton - A ​babaház úrnője
Mindazt, ​amit látsz, játéknak veszed. Amszterdam, 1686. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte, és hogy a Brandt-ház szívfacsaró titkokat rejteget. Miközben kétségbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok között, felbukkan egy titokzatos személy, egy miniatűrkészítő, aki rejtélyes küldeményeivel mintha csak az ő sorsát igyekezne egyengetni. Jessie Burton a női sors és a szabadságvágy örök témáit járja körül, miközben regényének lapjain megelevenednek a tizenhetedik század végi Amszterdam hétköznapjai. Jessie Burton 1982-ben született. Első regénye, A babaház úrnője 2014-ben jelent meg, melyet Anglia legnagyobb könyvesbolthálózata, a Waterstones az év könyvévé választott. 2015-ben 31 nyelven jelenik meg a regény. A szerző jelenleg második művén dolgozik.

Jókai Mór - A ​kiskirályok
"A ​kiskirályok a megye urai, a régi dinasztiák regénye. A Tanussy-család tagjai köré a többé-kevésbé jelentékeny szereplők hosszú sora, a régi világ legkülönbözőbb elemei és alakjai sorakoznak - írja a regényről Acsády Ignác. Mágnások, kortesek, táblabírák, katonák, a hazai és bécsi magyar előkelő körök mindenféle egyéniségei, komoly emberek és szédelgők, szép leányok és kacér asszonyok lépnek elénk s tarkítják a színpadot, melyen az élénk jelenetek gyors változatban, humoros és tragikus fordulatokkal gyorsan követik egymást. Némi pikáns mellékízt ad a regénynek az is, hogy alakjaiban sokan olyan emberekre vélnek ismerhetni, kik valóban éltek, s úgy pusztultak el, mint Jókai királyai. Tuhutum vármegye rajza némileg hasonlít Szabolcs megyééhez, s a Tanussyak történetében sok olyan van, mint állítólag ma is meglevő ottani híres nemesi család körében történt."

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Holt ​lelkek
"Holt ​lelkek" - ízlelgeti az olvasó a címet, amikor először veszi kezébe Gogol halhatatlan alkotását. A cím mélyebb jelentéséről már az író életében is beszéltek, és Herzen szerint van benne valami, "ami rémületet kelt". Pedig látszólag oly egyszerű és áttekinthető minden. Csinos, ruganyozott csézáján egy "nem túlságosan kövér, de nem is túlságosan sovány" férfi érkezik N. kormányzósági székhelyre, s ezzel kezdetét veszi a váratlan fordulatokban bővelkedő történet. Hivatalnokokat és földesurakat látogat sorra, s az utóbbiaknak üzleti ajánlatot tesz, amely szokatlanságával kibillenti őket a nyugalmukból. Ám Csicsikov bricskája nemcsak N. kormányzósági városkában és környékén kavarja fel a port... Erényekben nem éppen bővelkedő hősével együtt az író egész Oroszországot bejárja, és a legkülönbözőbb alakok sokaságát állítja elénk.

Hatvany Lajos - Urak ​és emberek I-II.
"A ​gazdagság éppoly állapot, mint az egészség, a betegség, a fiatalság vagy a szegénység... A szegénység... irodalmilag minden oldalról meg van világítva. Ellenben a gazdagság, kevés lévén a kapitalista író, még alig kiaknázott irodalmi érték. Ezért anyagilag független ember, ha ír, ne adja a műszegényt, hanem vigye bele írásába kivételes helyzete összes dokumentumait." Hatvany Lajos: Válaszok. Nyugat, 1910 1790 körül Morvaországból Magyarországra érkezik Náthán fia Simon. Egy szegény, árva, magyarul nem beszélő, pajeszos-kaftános-szakállas zsidó fiú. És valamikor az 1930-as évek derekán dédunokája, az ország egyik legnagyobb iparmágnása, a legdivatosabb ruhákba öltözött, művelt pesti zsargonban beszélő Bondy Zsigmond elveszi feleségül arisztokrata menyasszonyát, és beköltözik ősi nemesi kastélyába. Közben háborúk, forradalmak, tőzsdekrachok, iskolai balhék, szerelmek, esküvők és temetések váltogatják egymást, megismerjük a pénzcsinálás, a gazdasági birodalom kulisszatitkait és a zsidó-magyar identitás örök kérdéseit. A mesélő pedig báró Hatvany Lajos, az asszimilált, milliárdos birodalmat felépítő Hatvany-Deutsch család sarja. Az Urak és emberek trilógia a magyar és a világirodalom rejtett kincse, a zsidó Buddenbrook-ház. Egy regényfolyam, amely a jelek szerint Márai és Szerb Antal regényeihez hasonlóan rövidesen meghódítja a világot is.

Móricz Zsigmond - Jobb, ​mint otthon
Hogyan ​boldogul – boldogul-e egyáltalán – egy faluról Pestre került család „első generációs” városi gyereke az úgynevezett modern élet elvárásai és erkölcsei szerint? És ha ez a gyerek fiatal lány, akinek száz évnyi elmaradást kellene behoznia a hagyományos női gondolkodást és életvitelt illetően? Jobb mint otthon című regényében Móricz kedvelt témáját bontja ki: világváltozás és asszonyi sors összefonódását.

Palotai Boris - Pokróc ​az ablakon
Tehetség ​és siker nem mindig jár párban, de Palotai Boris a szerencsés alkatú írók közé tartozik, akik mellé jóformán első pillanattól odaszegődik a siker, hogy többé el se hagyja. Első novelláira, amelyek a két világhánorú között jelentek meg csehszlovákiai magyar lapokban, nem kisebb kritikus figyelt fel, mint Fábry Zoltán, a szlovákiai magyar irodalom megvesztegethetetlenül igazságos, szeretetteljesen szigorú mentora. "Instruktor kisasszony" című novellájával díjat nyert a Nyugat novellapályázatán, "Péter" című regényével elvitte a pálmát az Athenaeum országos ifjúsági regénypályázatán; s eleddig kétszer kapott József Attila-díjat. Számos regényét, elbeszélését filmre vitték; ezek közül a "Nappali sötétség" a locarnói filmfesztiválon a zsüri különdíját kapta, "Nő a barakkban" című televíziódrámája pedig a monte-carlói fesztivál nagydíját. És utoljára, de nem utolsósorban: nagy, népes és hűséges olvasótábora van, regényei rendesen két vagy több kiadást érnek meg, s ott szerepelnek a legnagyobb példányszámú sorozatok programján. Legújabb, kilencedik elbeszéléskötete, a "Pokróc az ablakon", amelynek címadó elbeszéléséből tv-játék is készült, huszonegy novellát gyűjt egybe, az utóbbi két-három év termésének legjavát.

Doór Ágnes - Nincs ​felelet
Két ​kisregényt kap kezébe az olvasó ebben a kötetben: A Hajótöröttek szigeté-t és a címadó Nincs felelet-et. Az első a magukat hajótörötteknek érző fiatalokról szól, akik az egyik fiú, a Cellininek nevezett rokonszenves ötvös "kéglijében" jönnek össze, az a szigetük, az az a hely, ahol otthon érzik magukat, ahol meghallgatják őket. A valódi otthonukban meg nem értés, veszekedés, zsúfoltság, részeges apa várja a fiatalokat, a kisregény hőseit. Onnét menekülnek ide, a szigetre, a testvéri közösségbe. A második kisregény hősei a túlsó oldal érveit mondják el: ők a kiégett, elfáradt középnemzedék képviselői. Négy asszony, négy hivatás - egy elvált, két özvegy s egy a férje mellett élő boldogtalan. Az ő problémája van a történet középpontjában, tőle tudjuk meg azt, amire "nincs felelet": a boldogtalan együttélést miért sínyli meg - éppúgy, mint a válópert - a gyerekekkel együtt az egész család.

Jókai Anna - 4447 ​/ Fejünk felől a tetőt
Jókai ​Anna 1968-ban a 4447 című regényével jelentkezett először, s ezzel a helyrajzi számot jelentő könyvcímmel egy család széthullását rejtő könyvvel "robbant be" a magyar irodalomba, széles kritikai és olvasói elismerést szerezve.

Kollekciók