Ajax-loader

'eredetmonda' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_130427
Indiai ​regék és mondák Ismeretlen szerző
elérhető
22

Ismeretlen szerző - Indiai ​regék és mondák
Az ​ókori világ egyik leggazdagabb kultúrája, az indiai, csodálatos mitológiát alakított ki, amelynek számos eleme máig áthatja az indiai emberek gondolatvilágát - elég, ha a világszerte terjedő Krisna-kultúrára utalunk. Nagy Kelet-kutatónk, Baktay Ervin indológus, avatott kézzel válogatta ki ebből a hatalmas és bonyolult anyagból azt, ami az ifjúságot leginkább érdekelheti. A kötet lapjain megelevenednek az óind hitregék istenei, az ősi teremtésmondák és a földre szállt istenek csodálatos hőstettei. Baktay Ervin lendületes, költői átdolgozása megőrzi a regék és mondák eredeti szépségét, és igazi élvezetet nyújt a művelődni és szórakozni vágyó olvasónak.

Kalevala-e
Kalevala Ismeretlen szerző
elérhető
15

Ismeretlen szerző - Kalevala
A ​finn népi eposz, a Kalevala világa különös és gazdag világ. A tűz, a vas születésének eredetmondái keverednek benne ráolvasásokkal, más finnugor népek folklórjából ismert medveénekek menyasszonybúcsúztatókkal, ősi varázslatok későbbi keresztény elemekkel. Első változata 1835-ben látott napvilágot, s Reguly Antal már 1841-ben átültette magyarra néhány részletét. Több más, múlt századi próbálkozás után végül 1909-ben jelent meg az eredetihez valóban méltó, bravúros magyar Kalevala, Vikár Béla munkája, mely azóta csaknem tíz kiadást élt meg. Nagy Kálmánnak a Vikárénál hívebb, puritánabb, sugallatos, balladás hangvételű fordítása után, melyet legutóbb 1975-ben adtunk közre, most a Finnországban élő Rácz István tolmácsolásában jelentetjük meg ismét a Kalevalát. Rácz István nyelve természetes, könnyed, közel áll az élő beszédhez, formai újítása, mely az újabb finn gyakorlatot követi, tizenhat szótagos sorokba vonja össze az eddig nyolc szótagos sorpárokra tördelt szöveget. A Kalevala így látszólag rövidebb, valójában tömörebbé, gördülékenyebbé válik: az új fordítás mindenképpen hozzájárul ennek a világirodalomban páratlan műnek további népszerűsítéséhez.

Farkasinszky Tibor - III. ​Béla király "rejtett" közlései pénzein az ősi magyar istenségről, népről, hazáról, dinasztiáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A_tollas_k%c3%adgy%c3%b3_fiai
A ​Tollaskígyó fiai Ismeretlen szerző
18

Ismeretlen szerző - A ​Tollaskígyó fiai
Alkonyodik. ​Az asszonyok és gyerekek a tisztás szélén fát gyűjtenek az éjszakai tűzhöz, azután lassan a kunyhókba húzódnak. A bársonyos sötétség váratlanul, átmenet nélkül beborít mindent. A tisztás széli bozótosban szentjánosbogarak villannak. Tökéletes a csend, csak cirpelés, brekegés, zümmögés hallatszik a szavanna meg a folyó felől. S ekkor tompán, rezegve megszólalnak az indián bambuszfurulyák. Először ritmikusan búgnak, majd emelkedve a fülledt éjszakába szórják különös dallamaikat.A kunyhóban öt indián ül. Közöttük tűz parázslik, mellettük a maniókalisztből főtt ital. A dalolás után következik a meseszó: "Régebben az ég sokkal közelebb volt a földhöz, mint manapság. De a madarak elhatározták, hogy kicsit feljebb emelik..."A trópusi őserdők különös világa, ismeretlen tájak, ismeretlen szokások, különleges növények, állatok, "az élet kezdete" tárulkozik az olvasó elé ebben a mesekötetben. Boglár Lajos hosszú időt töltött a Mato Grosso négyezer méteres fennsíkjain, együtt halászott, vadászott az indián férfiakkal, velük hallgatta az esti meséket, részt vett szertartásaikon, segített gyógyítani gyerekeiket. Ő válogatta kötetünkbe - a mi olvasóink részére - az indiánok legszebb meséit, eredetük képzelt történeteit. A sejtelmes, különös mesevilágot neves magyar műfordítók dolgozták át.A második kiadásban megjelenő mesegyűjteményhez Würtz Ádám álomszépségű új illusztrációt készített, amely a dél-amerikai őserdei indián népművészet hagyományaiból táplálkozik, s amelyhez Boglár Lajos eredeti gyűjtését is ihlető forrásként használta fel.

Román József - Mítoszok ​könyve
Egyiptomi ​mítoszok Summer - akkád hettita és föníciai mítoszok Görög mítoszok Óind mítoszok Buddha életének legendája Tibeti és laoszi mítoszok Kínai mítoszok Japán mítoszok Iráni mítoszok Héber mítoszok és legendák Jézus életének legendája Az Iszlám Mohamed és a Korán legendája Ógermán mítoszok Finn mítoszok

Hóman Bálint - A ​magyar hún-hagyomány és hún-monda
Hóman ​Bálint Politikus, történész és numizmatikus ebben a forráskritika tanulmányában külön választja a Hun-hagyományt és a Hun-mondát. A IX-X-XI-XIII. századi források elemzésén keresztül keresi a választ arra a kérdésre, hogy hun eredetünk saját hagyományunk vagy nyugatról importált, történelmi kompiláció csupán. A választ briliáns eszmefuttatások során keresztül, fokozatosan felépített logikai gondolat menet végén kapjuk meg az írótól.

Caitlín Matthews - Kelta ​hagyományok
Régi ​korok üzenete című sorozatunk megújítottuk. Azzal a céllal indítottuk ismét útjára, hogy igényes ismeretterjesztő köteteket adhassunk az olvasók kezébe. A szerzők az adott témák szakértői, akik tudományos bizonyítékokon alapuló tényeken keresztül mutatják be a legváltozatosabb témákat: egyes népek gondolkodását, hagyományait, hitvilágát, vallását, világképét, kultúráját. A sorozat figyelemre méltó erénye, hogy ráébreszti az olvasót a Föld és az élővilág iránti tiszteletre, az itt élő népek szellemi javainak valós értékére. A sorozat második kötetéhez, a Kelta Hagyományok című könyvhöz kellemes olvasást kívánunk. A kelták titokzatos belső világ mindig is érdekelte és gyönyörködtette az embereket. E könyv elsősorban a brit és ír kelta hagyománnyal foglalkozik, mivel e szigetlakó nép szárazföldi rokonainál sokkal tovább élhette senkitől sem háborgatott életét, s így tovább is őrizték hagyományaikat. A szerző megkísérel eljutni a gyökerekig: honnan jöttek a kelták; kik voltak az isteneik, istennőik és hőseik; hogyan értelmezhetjük mágikus és titokzatos hagyományaikat, szertartásaikat. Reméljük, olvasóink e tömör tanulmány segítségével a kelta hagyomány igaz barátaivá válnak, és bőséges táplálékot merítenek a mítoszok s a varázslat birodalmából.

139401658
Afrikai ​népmesék Ismeretlen szerző
18

Ismeretlen szerző - Afrikai ​népmesék
A ​távoli kontinensen született történetek az európai gyerekek számára varázslatos élményt nyújtanak. Az afrikai népeknek minden kérdésre van válaszuk, melyeket a népmeséikbe szőttek bele. Legendáikból sugárzik a természettel való harmónia, fontos szereplői az állatok. Meséik fő üzenete a család, a közösség fontossága és a hagyományok, rítusok tisztelete.

Covers_92701
A ​halhatatlan Kukul Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - A ​halhatatlan Kukul
A ​quiché törzs fia legbátrabb a bátrak között. Egy szépséges kolibri jelent meg születésekor, és a vének megjósolták: Kukul örökké él majd, nemzedékről nemzedékre. Mikor Kukult irigyei mégis leterítik, madárrá változik, tollruhája felölti a fű zöldjét, melle csörgedező vérének pirosát, farktollai a szivárvány minden színét. Kukul nemcsak a quiché törzsnek, hanem a mai Guatemalának is jelképe lett.

Boda László - A ​magyar eredetkutatás és nyelvünk pere
A ​magyar őstörténet rejtelmeibe vezet a kutató új kötete, mely az ugor kérdésre adott eddigi legpontosabb válasz is egyben. Krimiszerű okfejtés és nyomozás az avar-kabar-ugor nyomvonalon, mindez páratlanul olvasmányos formában.

Móra Ferenc - Rege ​a csodaszarvasról
Móra ​Ferenc nagy mesélő volt. Értett hozzá, hogy a mondákat, meséket úgy adja elő, hogy aki ismeri, az is úgy hallgassa, mintha most hallaná először. A magyarok eredetéről, honfoglalásról szóló elbeszélései a régi krónikák és feljegyzések történeteit élesztik fel újra. Persze, ezek a mondák (például a hun-magyar testvériségről szólók) nem tudományos hitelűek, de régi-régi korokból örököltük őket, megbecsülnivaló, költői szépségű történetek. Ahogy Móra Ferenc mondja, még szebb, még csillogóbb lesz minden szavuk. Móra Ferenc sokat tanult a népmesékből is: világos, tiszta magyar nyelvet és az igazság soha meg nem szűnő, halálig tartó makacs keresését.

Covers_70331
A ​csodálatos fa Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - A ​csodálatos fa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dede
Dede ​Korkut Könyve Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Dede ​Korkut Könyve
Egy ​török törzs XVI. századi eredetmondáját őrizte meg a Dede Korkut néven ismertté vált, kéziratban fennmaradt elbeszélés-gyűjtemény. Az oguz törzs hősepikájának és népi elbeszélő művészetének eredeti emlékeit a világ több nyelvén kiadták, magyarul most jelenik meg először. Kiadását különösen indokolttá teszi, hogy motívumaiban a magyar néphagyomány legközelebbi párhuzamait lelhetjük fel. A mű néprajzi és irodalmi értéke alapján, az Európai Folklór Intézet igazgatója, Hoppál Mihály neves néprajzkutató elvállalta, hogy az intézet "Folklór" sorozatában jelenteti meg a művet, amely a L'Harmattan kiadó gondozásában látott napvilágot. A fordítás lektorálására Dobrovits Mihály turkológust kérték fel, akitől valóban sok segítséget kaptunk, mert hibáinkat kiváló humorral, sohasem sértően adta tudtul. Mi késedelem nélkül kijavítottuk azokat. Több értékes megjegyzése, a megfelelő helyen, lábjegyzetben olvasható. A kiadást a Magyar-Török Nők Társasága, Necla Aksop asszony, a Török-Magyar Üzletemberek Egyesülete, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Szeretnénk hívni a magyar olvasók figyelmét a török kultúrának eme kincstárára, melyről Dr. M. Fuat Köprülü professzor ekképpen nyilatkozott: "Ha a mérleg egyik serpenyőjébe az egész török irodalmat, a másikba pedig csak Dede Korkut könyvét tennénk, akkor is ez utóbbi bizonyulna nehezebbnek." Hogy ki volt Dede Korkut, és miről szól ez a 12 történet, amelyek között még az Odysseiából ismert egyszemű egy oguz változata is megtalálható, ezt itt nem kívánjuk részletezni. Olvassák el minél többen, és ismerjék meg a kultúránkkal rokon oguz török nép eredetmondáit! Fordító: Adorján Imre és Puskás László Lektor: Dobrovits Mihály Előszó: Hoppál Mihály

Covers_49950
Apagyilkos ​sámánfiak Ismeretlen szerző
26

Ismeretlen szerző - Apagyilkos ​sámánfiak
Különös ​világ tárul az olvasó elé a burját mesékben: egy távoli nép életét tükrözik, amely ma már ugyan teljes jogú tagja a szovjet társadalomnak, nemrégen még sámánok, lámák, orosz és burját nojonok szellemi és anyagi elnyomása alatt élt. A burjátok meséiben gyakran bukkannak fel a buddhizmus nyomai: a „palotákat”, amelyek tulajdonképpen felnagyított jurták, éppen olyan gyakori szereplői történeteiknek, mint a sámánok, az ősi hitvilág tudós, gyógyító, áldozatokat bemutató „papjai”. A sámánizmus a burjátoknál már-már a tételes vallások szintjére emelkedett: kialakult a legfőbb „isten” fogalma is. Természetesen az oroszokkal való együttélés évszázadai és a térítési törekvések sem maradtak hatás nélkül. A kereszténység is alakította a burját hitvilágot és világképét, s hatott a meseanyagra is. Érdekes egyveleg a burját folklór: naiv természetmagyarázó mítoszok mellett dualisztikus teremtésmondák, mesékké kopott hősénekek és eposzok mellett világjáró szüzsék egyaránt megtalálhatók benne. Az elmúlt években számos olyan mű jelent meg, amelyek segítik az olvasót a burját népek megismerésében. Ennek a kötetnek kiadása is azt a célt szolgálja, hogy a távoli, de kedves rokon mesekincsével a magyar olvasóknak a burját népet bemutassa.

James MacKillop - Kelta ​mítoszok és legendák
A ​kelta nyelvi-kulturális kör átfogó bemutatását veheti a kezébe az olvasó. James MacKillop neve jól ismert a keltológiával foglalkozó szakemberek körében, hiszen a szerző a téma nemzetközileg is elismert szaktekintélye. Könyvében a legújabb kutatási eredményeket is felhasználva, sorra veszi az írásos és a szóbeli forrásokat, megismertet az ókori kelták vallásával, isteneikkel és istennőikkel, a korai Írországban honos szakrális királyság intézményével, a kelta ünnepekkel, a túlvilágról alkotott képzeleteikkel. Olyan érdekes jelenségek megértéséhez viszi közelebb az olvasót, mint például a nap- és a holdimádás rituáléja, vagy a bíróként, jósként, filozófusként is tevékenykedő druidák. Ezek mellett részletesen megismerkedhetünk a kelta legendák világával, a korai középkor rendkívül gazdag ír nyelvű irodalmától kezdve a walesi nyelven írott történeteken át egészen a szájhagyomány útján terjedő irodalomig. Részletes ismertetők mutatják be az ír nyelvű irodalom négy legjelentősebb mondakörét; a walesi Mabinogi-történeteket vagy például a Lebor Gabála Érenn című 12. századi ír áltörténelmi művet. A könyvet a kelta mitológia legfontosabb alakjait és fogalmait tartalmazó kislexikon egészíti ki, a kiejtést segítő, magyar helyesírás szerinti átírással ellátva. James MacKillop munkája hiánypótló a kelta szakirodalomban, részletes, tudományos alaposságú bemutatása ennek a roppant izgalmas világnak. Ajánljuk e könyvet a felsőoktatásban keltológiával foglalkozó diákoknak, szakembereknek és mindenki másnak, aki alaposabban szeretne elmélyülni a témában.

Covers_357326
Miért ​jön a nyárra tél? Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - Miért ​jön a nyárra tél?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_242159
Székelyföldi ​Legendárium Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Székelyföldi ​Legendárium
„Gyerekneveléssel ​foglalkozom és tudom, hogy a gyerekeknek eszménykép, példakép kell. Olyan személy, olyan történet, amelyben az ő kis életük gondjait, problémáit fellelik és útmutatást is kapnak megoldásukhoz. Régebb ezeket a legendákat, történetecskéket, eseményeket azért mesélték, cifrították, szépítették, hogy az embernek erőt adjanak ahhoz, hogy megvívja a maga kis harcait. A mai ember is találkozik nehézségekkel, gondokkal, a gyermekeink is, úgyhogy nagyon örvendek ennek a sok legendának. Nem is gondolnánk, hogy ilyen kis területen, mint Székelyföld, ennyi érdekes és izgalmas dolog történt. Igazából minden történet arról szól, hogy érdemes jónak, kitartónak, bátornak lenni, mert a jó előbb-utóbb elnyeri a jutalmát. És hogyha ez olyan sokszor bejön, hát akkor miért ne jönne be a mi életünkben is?” - Böjte Csaba testvér a Székelyföldi Legendáriumról.

Vödrös Csaba - Magyarság ​eredet-história
Mindenek ​előtt szeretném leszögezni, nem vagyok történész. Nyugdíjas villamosmérnök vagyok, aki a magyarság eredetéről és a magyar nyelvről folyó vitákat olvasva, hallgatva, találtam egy olyan, nem szakmámba vágó „gordiuszi csomót” vagy inkább ellentmondást, ami nem hagyott nyugodni, és amit mérnöki gondolkodásom segítségével igyekeztem átvágni, feloldani, megoldani.

Kollekciók