'reneszánsz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Philippa Gregory - A ​másik Boleyn lány
A ​romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Henrik udvarába kalauzolja el az olvasókat. A fiatal király erőtől, tettvágytól duzzadó férfi, ám asszonya, Aragóniai Katalin nem tud életképes fiúnak életet adni. Henrik türelmetlenül áhítja a fiú örököst, s mivel Katalin nem képes eme vágyát beteljesíteni, figyelme a fiatal udvarhölgyek felé fordul. A helyzetet kihasználva, a Boleyn család mindent elkövet, hogy Henrik szeme a már férjezett Maryn (a kevéssé ismert másik Boleyn lányon, Anna húgán) akadjon meg. Mary végül is szerelmes lesz Henrikbe, az erős, hatalmas férfit látja Anglia legnagyobb emberében, a királyban. S bár vígan lovagolnak, vadásznak, táncolnak s szeretkeznek, Mary úgy érzi, becsapta és ő maga is megalázta szeretett királynéját, Katalint. Ez a lelkiismeret-furdalás aztán örökre ott marad szívében. Időközben az addig a francia udvarban nevelkedő Anna is hazatér. Mindenben segíti testvérét, de már nem testvéri szeretetből, hanem abból a meggyőződésből, hogy a családnak segít a legtöbbet, ha Henrik ágyasát istápolja. Mary először egy leány- majd egy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt. Henrik boldog: lám, tud ő fiút nemzeni, hiszen nem rajta múlik. Mary azonban fáradt, kimerült, már nem is kívánja a királyt mint férfit: Henrik teste már nem fiatalosan ruganyos, és szeretőjére telepedve meglehetősen súlyos. Mary szeretőből anyává lett, valóságos anyatigrissé, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb két királyi porontya. Elérkezett hát Anna ideje. Hihetetlen ambícióval és önbizalommal tör előre, célja nem kisebb, mint a király soron következő szeretőjévé, s majdan királynővé válni. Maryvel szembeszegülve harcol a király kegyeiért. És mint ahogy arról már történelemórán is értesültünk, a Boleyn és Howard családok leánykája valóban királyné lesz. Izgalmas, sok feszültséggel és félelemmel teli a történetben ez az időszak, a történetet sok-sok mellékszál teszi még érdekesebbé és színesebbé. A számos nyelven megjelent és nagy sikert aratott regényből előbb a BBC készített rendkívül népszerű televíziós sorozatot, majd Hollywood is lecsapott rá: neves sztárokkal készül a mozifilm, melyet idén karácsony előtt mutatnak be.

Erdődy János - Perugia ​szűk utcáin
Az ​itáliai reneszánsz becses hagyatékára, a perugiai Francesco Matarazzo mester Krónikájának szövegére támaszkodott Erdődy János könyvének megírásakor. Nem mellőzött el a szerző persze más egykorú forrásokat sem, mint például Giovanni Burcardo pápai szertartásmester Diariuma, firenzei és velencei követjelentések, Niccoló Machiavelli levelezése, a Borgia-korszak egyéb dokumentumai; és használt modern forrás-feldolgozásokat is. Hangsúlyozandó mégis; nem történelemkönyvet vesz most kezébe az olvasó, hanem regényt! A szereplők nagy része valóban létezett történelmi személy, mások viszont az írói képzelet szülöttei, az események azonban, - még a kitalált mozzanatok is - összhangban vannak a történelmi valósággal. Hogy miért éppen a nem elsőrendű szerepet játszó városállam, a viszonylag kicsi Perugia áll ennek a könyvnek a középpontjában? Mert ennek a városnak itt bemutatott néhány esztendeje olyan sűrített képét adja a tizenötödik-tizenhatodik századforduló itáliai pártharcainak, mint kevés más városé.

Brigitte Riebe - A ​sienai bűnös
Gemma ​Santini, a csinos, okos, jobb sorsra érdemes fiatalasszony úgy dönt, véget vet sokéves megaláztatásának, és elhagyja rideg, kegyetlenkedő férjét. Ám a késő középkori Sienában – ahol a pestisjárvány okait az erkölcsök romlásában látják a városlakók, akiket a vallási fanatikusok, szélhámosok, politikai hatalomra törő összeesküvők igyekeznek megfélemlíteni –, Gemma döntése meglehetősen kockázatos. Először apja házában keres menedéket, majd a város kórházának és árvaházának szolgálatában álló, elhagyott gyermekeket nevelő asszony fogadja be. A gyermektelen Gemma végre boldognak érzi magát az apróságok között, és úgy tűnik, a szerelem is rátalál. Egy reggel azonban furcsa körülmények között holtan találják az egyik kisgyermeket. A szörnyű gyilkosság gyanúja Gemmára terelődik… A történész végzettségű írónő, Brigitte Riebe (Az éjszaka kapui) mesterien bonyolítja a szövevényes cselekmény szálait, műve egyszerre izgalmas bűnügyi történet és romantikus szerelmi regény, valamint lebilincselő korrajz a 14. század Itáliájáról.

William Shakespeare - Négy ​dráma
Shakespeare ​színművei kiváltképp egy életre szólhatnak, hiszen a színház a legkülönbözőbb életkorokban, más és más rendezésben, felfogásban, újabb színésznemzedékek sztárjaival mindig új élményben részesít. Egy régi, győri _Hamlet_-előadás, egy _Szentivánéji álom_ a Brooktársulat vendégjátékában vagy épp a Bárka színpadán… De hogy olvasmányok volnának? Ez a kötet bizonyíthatja: igen! A szöveg a lapokon is elbűvöl, s klasszikusaink fordításai révén Shakespeare már régen a magyar irodalom része. Próbálja ki az olvasó, milyen időtöltés például a Hamlet-nagymonológ sorai közt figyelmesen barangolni.…

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

Kiss Éva - Korok, ​bútorok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Hamlet
Az ​angol klasszikus, Shakespeare zseniális drámájáról nehéz lenne újat mondani. Nem is kell megpróbálni. Hiszen évszázadok múltán oly naprakészek mondatai, találóak szereplői, hogy az ember újra és újra rácsodálkozik, "csak az idő halad", "mi nem változunk". Mi, az emberiség, felcímkézve a hiúság, gyarlóság, öntörvényűség, haszonlesés, erkölcstelenség, vagy a pajzánság határtalan jelzőivel. Az előadás középpontjában a család áll. Az az anya, és fiú, aki különböző módon gyászol, üdvözöl egy új világot, rendszert, ami gyarlóbb, és kuszább lett, mint az előző. A főhős vívódik az általa vélt igazság és a valóság között. Nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan, a Szellem megjelenésnek köszönhetően. Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez, ám a jó barát Horatio éppúgy részese a múlt feltűnésének, mint maga Hamlet. Az igazságnak súlyos következményei vannak, ha azt korábban megmásítani szándékoztak néhányan. Így történik ez ebben a drámában is. Tragédiák sorozata, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere - egyéni, családi, társadalmi, - megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt.

William Shakespeare - Romeo ​és Júlia
William ​Shakespeare egyik leghíresebb és legtöbbször fel- és átdolgozott műve. A reneszánsz angol irodalom egyik legnagyobb alkotása. Veronában játszódik a két ellenséges család fia és leánya egymásba szeret a régóta tartó viszály ellenére. Szerelmük azonban nem teljesedhet ki a végzetes félreértések, ellenségeskedések és félreértések miatt.

Lyka Károly - Michelangelo
Michelangelo ​alkotásaiban érlelte meg legszebb gyümölcseit a reneszánsz művészet. A zseniális szobrász, festő és építész életét és műveit Lyka Károlynak, a művészettörténetírás nesztorának szép tanulmánya ismerteti. 44 képtáblával, 8 szöveg közti képpel.

William Shakespeare - Szonettek
William ​Shakespeare 1609-ben - kalózkiadásban - megjelent szonettciklusa a világirodalom legrejtelmesebb művei közé tartozik, népszerűségével talán csak Catullus és Villon versei vetekedhetnek. Shakespeare életművén belül is csak a Hamlet-et övezi hasonlóan felfokozott érdekődés. Magyarul több teljes fordítása is ovasható: a múlt században Győri Vilmos és Szász Károly (1880), majd Ferenczi Zoltán (1916-1922), Szabó Lőrinc (1921), később Keszthelyi Zoltán (1943) fordította le a teljes szonettciklust. Justus Pál (1905-1965) társadalomtudós, költő, műfordító, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, országgyűlési képviselő 1956-ban adta közre a saját fordítsait, melyeket a megelőző évek tragikus körülményei között készített. Justust a koncepciós perek során 1949-ben bebörtönözték, és csak 1955-ben szabadult. A szonetteket börtönévei alatt fordította egy oxfordi kiadás és egy szótár segítségével - fejben, papírfecnikre. E fordítások értéke azonban, mint ezt az olvasó is tapasztalhatja, nem az alkotás ellenében ható körülményekben rejlik: Justus méltó és egyéni változatot teremtett.

William Somerset Maugham - Akkor ​és most
Ebben ​a késői regényében Maugham - tőle szokatlanul - a történelembe rándul ki. Hőse Machiavelli, aki, miközben Firenze követeként az egész Itália bekebelezésére törő Cesare Borgiánál igyekszik képviselni városállama érdekeit, megkívánja egy gazdag imolai kereskedő fiatal feleségét. A könyv két kudarc története. Machiavelli fortélyos tervét vágya betöltésére végül is az a Cesare Borgia húzza keresztül (a döntő pillanatban sürgős kihallgatásra kéretve a követet), aki viszont a fényes eszű diplomatát szeretné elcsábítani, azaz rábírni, hogy szegődjön az ő szolgálatába. Cesare erős és tehetséges, Firenze urai korlátoltak és kicsinyesek. Machiavelli mégis nemet mond. Döntő érve, amelyet talán abban foglalhatnánk össze, hogy a legrosszabb demokrácia is jobb, mint a legjobb zsarnokság, aligha független a második világháborút és előzményeit átélő Maugham huszadik századi szempontjaitól. Cesare Borgia mindenesetre rossz végre jut, a szerelmi kudarc viszont művészi siker forrása: Machiavellit az egyik legremekebb reneszánsz komédia, a Mandragóra megírására ösztönzi.

Kisfaludy Katalin - Matthias ​Rex
Milyen ​király volt Hunyadi Mátyás? Nemzedékek sorát foglalkoztatta a kérdés, mégis a kép, amelyet róla őrzünk, zavart keltően szélsőséges. Ha egy pillantást vetünk a bautzeni szoborra, elszánt, gőgös, zsarnokian kemény kőarc tekint ránk. Kortársai közül sokan ilyennek is festették le. S milyen más a népmesék jóságos és igazságos Mátyása, a pöffeszkedő nagyurakat leckéztető, a szegény ember patrónusa! E könyv nem próbál végleges választ adni a történettudományt és a közvéleményt is oly élénken foglalkoztató kérdésekre. Nem több egy újabb kíséreltnél, amely végigkísérve Hunyadi Mátyás uralkodásának eseménydús esztendeit, az ellentmondások egyfajta föloldására törekszik csupán.

Karel Schulz - Kőbe ​zárt fájdalom
"Az ​életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."

William Shakespeare - Minden ​jó, ha vége jó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szőnyi György Endre - Új ​föld, új ég
"Az ​egyes kultúrkorszakokat tárgyaló könyvek legtöbbször csak a kiváló alkotókat, legkiemelkedőbb személyeket tárgyalják, s ezek szellemi színvonalával azonosítják az egész kort. Ez azonban félrevezető módszer. Azt gondolhatnánk, hogy például a reneszánsz asztronómiára Kopernikusz nézetei a jellemzők, csak azért, mert Kopernikusz ebben az időben alkotta meg rendszerét" - fejtegeti a könyv előszavában a történész szerző, s az olvasó meggyőződhet arról, hogy ennek a forradalmian új történelmi korszaknak a komplex elemzése, áttekintése mennyire megingatja a bennünk kialakult, sémákra épülő, olykor iskolásan leegyszerűsített reneszánszképet, s a számos új összefüggés alapján hogyan gazdagodhat történelmi látásmódunk. Ebben segítenek a könyv érdekes illusztrációi is.

Sarah Dunant - A ​kurtizán és a törpe
Bujaság ​és intrika a reneszánsz Velencében Velence, XVI. század: a város fénykorát éli, egyszerre gazdag és szegény, vallásos és haszonleső, gyönyörű és romlott. A kurtizán Fiammetta, és segítőtársa, a törpe Bucino Róma 1527-es kifosztása után menekül ide, gyomrukba(!) rejtve vagyonuk maradékát. Minden bátorságukat és ravaszságukat latba vetve lassan a velencei társadalom elismert figuráivá válnak. Tökéletes párost alkotnak ők ketten: az élésnyelvű törpe és a gyermekkorától mások kényeztetésére nevelt, vibráló személyiségű úrnő; a kor divatos meghatározása szerint egy "őszinte kurtizán". Ám ahogy szerencsecsillaguk emelkedik, úgy sokasodnak a szövetségükre veszélyt jelentő viharfelhők is. A legnagyobb kihívást egy fiatal, rokkant nő jelenti, aki lassan a szívükbe lopja magát, de közben a biztos pusztulás felé sodorja őket... A kurtizán és a törpe: lebilincselő történet a gyönyör bűneiről és a bűn gyönyöreiről.

Dan Brown - Inferno
A ​történelem egyik leghátborzongatóbb irodalmi klasszikusa, a Pokol ihletésére született, és díszletei között játszódó mű Dan Brown eddigi legellenállhatatlanabb és leggondolatébresztőbb regénye; lélegzetelállító versenyfutás az idővel...

Buzási Enikő - Magyar ​Nemzeti Galéria - Későreneszánsz és korabarokk művészet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

Edward Rutherfurd - Dublin ​- Az alapítás
A ​történelmi fikciók nagymestere az ír nép történetét veszi ezúttal górcső alá; kétrészes eposzának első kötete a Dublin - Az alapítás. A tőle megszokott bravúrral görgeti az eseményeket; családok, generációk sorsának kusza szövevényéből áll össze a város krónikája, izgalmas emberi történetei hátterében épül és erősödik egy ország. Képzeletbeli utazásunk évszázadokon át tart; jóval a kereszténység előtti misztikus időktől indulva, a kelta törzsi királyságok idején és Szent Patrik, majd a vikingek érkezésén át jutunk el egészen VIII. Henrikig és az anglikán egyház megalapításáig. Nagyívű, magával ragadó olvasmány, amely egyszerre család- és történelmi regény, miközben hihetetlen háttértudását mozgatva Rutherford kultúrtörténeti, gazdasági és technikai ismeretek tömkelegét nyújtja észrevétlenül olvasóinak. A történet a szerző _Írország ébredése_ című könyvében folytatódik. "Egy nemzet sodró lendületű, nagy gonddal megrajzolt portréja, mely évszázadokon át vezet keresztül bennünket, olvasókat." _The New York Times._

William Shakespeare - Hamlet, ​dán királyfi
William ​Shakespeare (1564-1616) műveiben minden megvan ami emberi: a jótól a rosszig, az örömtől a bánatig. Örökké modern klasszikus. Nincs mit leporolni róla, mert drámáinak érvényességét az emberi természet, színrevitelüket a fölényes színpadi ismeret garantálja. Élő színházban gondolkodva írta műveit – a reneszánsz kor színházi szokásainak megfelelően. A színpad fejedelme volt életében, a reneszánsz dráma virágzása idején, s az maradt halála után is.

Miguel de Cervantes - Példás ​elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Bornemisza ​Péter kísértései
„…egyfelől ​féltem, másfelől égett a szívem, és talán az oldalamon is kifakadt volna, ha az számot fel nem tátottam volna” – a magyar irodalom egyik legszebb írói vallomását Bornemisza Péter 1577-ben, az Ördögi kísírtetek megírása évében fogalmazta meg. A lelkipásztor, aki ötkötetes, majd egykötetes prédikációskönyvében az ünnepekre íródott beszédekben a bibliai történetek fölidézésével remekbe szabott novellák sorát alkotta meg, aki a mélylélektan minden eszközét fölhasználva kora emberét a középpontba állítva az élet, az emberi természet megannyi bonyolult szálát követve nyomoz érzelmek és cselekedetek indítóokai után, aki írásaiban az uralkodót sérti, megjárja a börtönt, akinek magas pártfogók egyengetik útját, aki az Elektrá -t úgy magyarítja, hogy korára és hazájára aktualizálja, akinek pályája világ versekkel indul – korának európai méretű prózaírója volt. Életének regényes fordulatai – megalázottságok, családi életének veszteségekkel terhes eseményei – nem térítik le arról az útról, amelyet önmagának kijelölt. Barátai és a hozzá betérő ismerősei nyitott ajtókra és érdeklődő figyelemre számíthattak, mások gndjait éppúgy megörökítette műveiben, mint önmaga keserűségeit, önmagával való viaskodásait. Nemre és rangra való tekintet nélkül került mindenki a tollára. Hogy mi volt az a belső indíték, ami Bornemiszát írásra késztette, pontosan megfogalmazza: „Hogy penig níhol ki is neveztem az szömélyökben, nagy urakban, asszonyokban, nemesekben, bölcsekben, nagyokban, kicsinyekben, azért míeltem: hogy ne vélné valaki, hogy ez utálatosságokra a sátán csak ez világnak az gazzát vinné, és magát senki nem vélné jobbnak másnál: hanem meggondolná, hogy ő is ember…” Nemeskürty István új Bornemisza-könyve oknyomozó kutatás. Mint egy regény, úgy olvasható ez a tanulmány, amely a Bornemisza-sorok mögé akar látni és láttatni. A kor mindennapjainak fölfedése, a korszak politikai helyzetképe, az európai irodalmi párhuzamok, Bornemisza magánéletének fordulatai ott rejlenek a több kötetes életműben. Nemeskürty István arra vállalkozott, hogy ezeket a rejtett vonatkozásokat napfényre hozza, és ezzel ne csak Bornemisza Péter életrajzát, ne csak a korszak társadalmi, politikai vetületét, hanem a magyar próza kezdetét is megvilágítsa. És mindezzel azt bizonyítsa, hogy ekkora, a magyar próza születésekor, Bornemisza, akit első prózaírónk egyikének tekinthetünk, a kor legjelentősebb gondolkodó íróival egy szinten írt és gondolkodott. Ugyanazok a kétségek gyötörték, nyugtalanították, mint Avilai Szent Teréziát; a Giordano Bruno műveiből vett idézetek meghökkentve rácsengnek Bornemisza soraira; és nyomon követhetjük Szent Ágoston hatását is. Nemeskürty István Bornemisza Péter születésének négyszázötvenedik (1985), halálának négyszázadik (1984) évfordulójára írott tanulmánya korunk olvasójához hozza közel a reneszánsz próza magyar mesterét.

William Shakespeare - A ​vihar
Shakespeare ​páratlan életművének betetőzése, a Vihar, a világirodalom egyik kimagasló remeke. A színpadi művek között egyedülálló mesejáték költői szépségei miatt különösen alkalmas kétnyelvű kiadás céljára, a magyar szövegről, Babits Mihály remekbekészült fordításáról pedig bízvást elmondhatjuk, hogy méltó az eredetihez.

William Shakespeare - II. ​Richárd
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Philippa Gregory - A ​király átka
Plantagenet ​Margitot (avagy Margaret Pole-t) rokoni szálak fűzik az uralkodó Tudor-házhoz, de Artúr walesi herceg és Aragóniai Katalin tanácsosaként mindezt titkolnia kell. Artúr váratlan halálát követően Katalin férje utolsó akaratával egyezően hozzámegy VIII. Henrikhez. Margaret továbbra is Katalin királyné legfőbb bizalmasa marad, de az udvarban betöltött pozícióját mind Boleyn Anna felbukkanása, mind a Tudor-ház egyre valószínűbb bukása veszélyezteti. Hiába befolyásos és szent életű, Margaretnek választania kell: hűséget fogad a zsarnok királynak, vagy imádott királynéja mellett marad, és ezzel beteljesíti a Tudor-átkot… Szerelem, ármány, hűség és árulás; Philippa Gregory vitán felül a királyregények királynője.

Louise Labé - Szerelmes ​szonettek
Louise ​Labé (1525-1566) mindmáig a legnagyobb francia költőnő, akinek a versein - szonettjein és elégiáin - a korhoz képest szokatlan hévvel és erővel üt át az asszonyi szenvedély. Lyoni háza mindig nyitva állt a költészet művelői és kedvelői előtt, korának számos költője kereste fel, került hódolóinak, rajongóinak táborába, és ünnepelte versben a szépasszony bájait és eszét. Kötetünk Louise Labé minden francia nyelvű versét tartalmazza legjobb műfordítóink tolmácsolásában.

William Shakespeare - A ​szerelemről
Senki ​nem írt még olyan szépen a szerelemről, mint Shakespeare. A halhatatlan angol bárd bölcs és szellemes, kivételes érzéke van a csipkelődéshez, ugyanakkor mélyen átéli a szerelem érzését. Szavai halhatatlanná váltak. Járjunk akár a fellegekben vagy a pokol kínjait éljük át, szavai utat találnak a szívünkhöz.

Bagyinszki Zoltán - Buzás Gergely - Magyarországi ​reneszánsz építőművészet
A ​könyv a magyar reneszánsz XV-XVII. századi Kárpát-medencei építészeti emlékeit mutatja be. Mátyás királytól az erdélyi fejedelmek koráig kalauzolja végig az Olvasót számtalan szemet gyönyörködtető illusztráció kíséretében.

William Shakespeare - VIII. ​Henrik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Macbeth
William ​Shakespeare egyik legnagyobb műve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt jövendölik, hogy király lesz. Felesége ösztönzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában megölik a náluk vendégeskedő királyt. Tettüket a leitatott őrökre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth szörnyű "felindultságában" megöli őket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni...

Ross King - Leonardo ​és az Utolsó vacsora
Milánó, ​1496 – a negyvennégy esztendős Leonardo da Vinci ekkorra már híres arról, hogy elvállalt megbízatásait képtelen teljesíteni. De a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában három év alatt mégiscsak befejezte az _Utolsó vacsorát_. Ez a freskó közel hét méter széles; Leonardo még soha nem próbálkozott ilyen irdatlan nagy felülettel, sőt a freskófestészet bonyolult, fizikailag is emberpróbáló technikájában sem volt semmiféle tapasztalata. Az _Utolsó vacsora_ több mint öt évszázad alatt az emberiség egyik legfontosabb és legimsertebb művészeti, vallási és kulturális ikonja lett. A művészeti csoda mögött azonban ott húzódik egy valóságos és mélységesen emberi vonulat; Milánó történelmének és Leonardo életének sorsdöntő fontosságú eseményei. Ross King könyve, a _Leonardo és az Utolsó vacsora_ a mester Milánóban töltött öt esztendejét és a világ leghíresebb művészeti alkotásának megszületését eleveníti fel. Ross King (1962) kanadai származású író, kritikus, népszerű történeti-művészettörténeti ismeretterjesztő művek szerzője. A _Brunelleschi kupolája_ (2008), _Michelangelo és a Sixtus-kápolna_ (2010), valamint _Párisz ítélete_ (2012) című könyvei magyarul is olvashatók. A már jó ideje az angliai Woodstockban élő író jelenleg új könyvén dolgozik, mely Monet-ról szól.