'amerikai polgárháború' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Kami Garcia - Margaret Stohl - Beautiful ​Creatures - Lenyűgöző teremtmények
Gatlin ​megyében ritkán érték meglepetések az embert. Legalábbis azt hittem. Kiderült, nagyobbat nem is tévedhettem volna. Volt egy átok. Volt egy lány. És a végén Ott volt egy sírgödör. Lena Duchannes-hoz fogható lányt még nem láttak Gatlin városában. A középiskola új diákja mindent megtesz azért, hogy különleges képességeit és a családját sújtó évszázados átkot eltitkolja a városka vaskalapos polgárai és diáktársai előtt. Azonban az elfeledett Dél vadon burjánzó kertjeiben, borongós mocsaraiban és romos temetőiben nincs az a titok, ami örökre titok maradhatna. Ethan Wate számolja a napokat az érettségiig. Azon a napon nem csak a középiskolának, de Gatlinnek is búcsút akar mondani. Hónapok óta egy gyönyörű lány kísért az álmaiban. Amikor Lena beköltözik a város legrégebbi, egyben leghírhedtebb ültetvényére, Ethan megmagyarázhatatlan vonzódást érez iránta. Elszántan kutatni kezdi a kettejük közötti titokzatos kapcsolat eredetét. Egy városban, ahol ritkán érik meglepetések az embert, egy titok mindent megváltoztathat.

Ernst Joseph Görlich - A ​fehér rabszolga
Az ​osztrák író izgalmas regénye Amerika történelmének abba a sötét korszakába vezeti el az olvasót, amikor még mindenki természetesnek találta a déli államokban, hogy a négerek rabszolgasorban élnek. Nem volt kivétel ez alól a jómódú déli ültetvényes lánya, Miss Susanne Brand sem. Édesapja váratlan tragikus halálával az anya nélkül felnőtt Susanne nemcsak teljes árvaságra jut, hanem szinte egyik napról a másikra előkelő kisasszonyból rabszolgalánnyá válik. Végrendelet híján - amely felszabadíthatná és a Brand's House úrnőjévé tenné Susanne-t - a "fehér rabszolga" éppúgy átverésre kerül, mint az ültetvény s a ház ingósága. Lehetséges, hogy a könyörtelen törvények életre szóló rabszolgaságra kárhoztatják a kislányt? Vagy mégis előkerül valahonnan a megváltó végrendelet? Izgalmas, megrázó fordulatokban bővelkedő történet keretében ismerkedik meg az olvasó a fehér rabszolga és rajta keresztül a színes bőrű rabszolgák nyomorúságos sorsával.

Teknős Péter - Az ​elnök futára
Az ​elnök természetesen nem más, mint Abraham Lincoln, az Egyesült Államok sorrendben 16. elnöke. Az időpont az 1860-as évek, amikor „Észak Dél ellen” híres polgárháborúja tombolt Amerikában. A történet hőse persze kitalált személy. Az író képzeletében Jack Andrews amolyan „belevaló” parasztlegény, akit kópés vidámsága, természetes esze, megbocsátható kíváncsisága minden bajból kivág, és minden jelentős eseményhez elvezet. „Jack naplójából” – vidám, izgalmas, fordulatos napló ez – megismerhetjük a rabszolga-felszabadító Észak minden jelentős csatáját; az ő jóvoltából szinte eldiskurálhatunk a híres elnökkel és Észak híres hadvezéreivel. A könyv végére olyan barátságba keveredünk Jackkel, hogy őszintén sajnáljuk, amikor el kell válnunk tőle.

Margaret Mitchell - Elfújta ​a szél
Tizenhét ​inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz - ekkora Scarlett O'Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború. Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem - a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet. Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig "nem volt szépség", de ezt a férfiak nem tudták megítélni, , "annyira elbűvölte őket". Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet - talán többször is - láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek - nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is... Készült a regényből több musical is, sőt Magyarországon Dvořák zenéjére hatalmas sikerű balett. S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el. Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk - és olvassuk is.

Johanna Lindsey - Angyali ​diadal
Angela ​Sherringtonnak élete hajnalától tapasztalnia kell, hogy az élet nem fenékig tejfel. Csecsemőként lesz anyátlan, s arra cseperedik fel, hogy részeges apja mellett nehéz munkát végezzen bérelt földjükön a betevő falatért Alabamában, az amerikai polgárháború zűrzavaros esztendeiben. Még az sem feltétlen előny számára, hogy kivételes teremtés: gyönyörű szép és talpraesett. Szabad prédának tekintik a környék ficsúrjai, és a dühös vadmacska szerepébe kényszerítik. Holott a lelke mélyén romantikus, nagy titok lappang: szerelmes a földesúr délceg fiába. Csakhogy azt egy világ választja el tőle. Sherrington papa halála után azonban a földesúr, a dúsgazdag mágnás, Jacob Maitland váratlanul bőkezűséggel felkarolja, házába fogadja, családja tiltakozásával és a közvélemény ostorozásával egyaránt dacolva. Innentől végképp összefonódik Angela sorsa a Maitland famíliáéval. Kiderül, nem is akárhogyan, hogy az álomlovag nem elérhetetlen, de a boldog beteljesülésnek irigység, gyarlóság, félreértések sora áll útjában. Szerencsetalizmánja azonban nem hagyja cserben a hősnőt, keresztül-kasul Amerikán végül révbe vezérli.

John Jakes - Észak ​és Dél
Amerika ​meghasonlott önmagával: pusztító polgárháború készül. A kétfelé szakadt országban két család azonban a barátság rögös útjára lép. Az északi Hazardok egy skót szökevény leszármazottjai, ma dúsgazdag vasgyárosok, iparkodó vállalkozók és nyughatatlan újítók: ők a modern világ bajnokai. A déli Mainek hugenotta arisztokratákig vezetik vissza családfájukat. Ültetvényesek - rabszolgák egész hada robotol, hogy fényűző és romantikus életet élhessenek. De hiába minden dicső szabadságharcos hagyományuk és lovagias erényük, világuk felett ítéletet mondott az idő. E két család két fia a hadseregben halálos veszedelmek, feledhetetlen csíny- és széptevések közepette életre szóló barátságot köt, hogy aztán Mainek és Hazardok a szerelem és a gyűlölet, a gyilkos indulat és a rideg számítás, a barátság és az üzlet gyakran tekervényes szálaival fonják egybe sorsukat. Amíg a közelgő testvérháború próbára nem tesz mindent...

Louis Bromfield - Rohan ​a víz
Az ​egységes új államot, s a rabszolgáknak a szabadságot megteremtő amerikai polgárháború idején játszódik ez a kalandos, szerelmes, drámai történet. New Orleans sikátoraiban és a Mississippi deltájának mocsaras útvesztőiben folyik a küzdelem a vagyonért, az életért, a boldogságért. E könyv - akárcsak a szerző Árvíz Indiában c. műve - lebilincselően tárja az olvasó elé, a mindig mindenkit érdeklő örök kalandot: a szerelmesek megismerkedésétől az összeölelkezésükig tartó történetet.

Oliver Bowden - Assassin's ​Creed - Árulás
„Kiváló ​kardforgató vagyok, arra születtem, hogy osszam a halált. Örömet ugyan nem lelek benne, viszont igen jól csinálom.” London, 1735. Haytham Kenwayt azóta vívásra tanították, amióta csak elbírta a kardot. Amikor fegyveresek rontanak a családi otthonra, hogy meggyilkolják apját és elrabolják nővérét, a gyermek, anyja védelmében, végez az egyik támadóval. A magára maradt fiút, akit bosszúvágy emészt, titokzatos mentor veszi magához, és kíméletlen gyilkost farag belőle, hogy felhasználhassa saját céljaira. Küldetései során Haytham nem bízhat senkiben, és mindent meg kell kérdőjeleznie, amiben valaha is hitt. Az összeesküvések és árulások kibogozhatatlan szövevénye magával rántja Haythamet az orgyilkosok és a templomosok évszázados harcába. Talán nem is azt az utat járja, amelyet apja, Edward szánt neki?

Edward Rutherfurd - New ​York
New ​York a világ egyik legizgalmasabb és legösszetettebb városa. Az amerikai álom és a szabadság szimbóluma. Ennek a városnak az életét meséli el Edward Rutherfurd nagyszabású, három és fél évszázadon átívelő regénye. A történet nyomon követi New York küzdelmeit és felemelkedését az alapítástól kezdve egészen 2001. szeptember 11-ének mindent megrázó tragédiájáig. A hajdani szerény halászfaluból a szemünk láttára fejlődik ki a minden képzeletet felülmúló metropolisz, milliónyi ember otthona. Közülük is kitűnik a Master család, akik a puritán ősök letelepedésétől fogva igyekeznek talpon maradni a függetlenségi harcok, pénzügyi válságok és bandaháborúk okozta viharokban. Az egymást követő generációk eltérő sorsa és sokféle küzdelme lenyűgöző részletességű tablóvá áll össze, amely méltó ahhoz a sokszínűséghez és mozgalmassághoz, ami New Yorkot mindig is egyedülállóvá tette. Rutherfurd regénye nem pusztán egyszerű városrajz, hanem családok, emberek sorsának finom érzékenységgel megrajzolt krónikája. A város története ugyanis a benne élő emberek történetéből íródik, szorgos polgárok, gátlástalan pénzemberek, jobb sorsra érdemes emigránsok életéből, akik szerettek és gyűlöltek, örültek és elbuktak ebben a sosem alvó, gigászi vadonban.

Ambrose Bierce - Bagoly-folyó
A ​"Keserű Bierce" alakja sötét árnyékként tűnik föl a századforduló amerikai horizontján. Élete (és még inkább halála: 1913-ban veszett nyoma a háborús Mexikóban) komor legenda. Elbeszélései swifti ihletésű szatírák - mindig elevenbe hasítanak. A természettudományos pontossággal kidolgozott helyzetelemzéseket félelmetes, sötét humor hatja át. Kedvenc műfaja a "rémriport" és a költői groteszk. Legkedvesebb témája az erőszakos halál valamely elképesztő vagy ritka neme: az amerikai polgárháborúban elfogott déli ültetvényes a kivégzése előtti gyötrelmes pillanatban elképzeli, hogy megmenekül; az északi mesterlövésznek saját puskája oltja ki az életét; egy tiszt megadja haldokló barátjának a kegyelemdöfést, s a halott testvére - a tiszt rosszakarója - rajtakapja. Kétségbeejtő sorsok, reménytelen életek: a háború elkerülhetetlen borzalmai.

Alex Haley - Gyökerek
1767-ben ​a nyugat-afrikai Gambia egy Dzsuffure nevű falucskájából fehér rabszolgavadászok elrabolnak egy Kunta Kinte nevű tizenhét éves mandinka törzsbéli fiatalembert. Milliók sorsában osztozik - minden amerikai néger ősapja rabszolga-kereskedők hajóin vitorlázott át Amerikában, ahol adták-vették őket, mint a barmot; nemigen akadt olyan rabszolga, aki mindkét szülőjét ismerte, nemhogy ősei életéről tudott volna. Alex Haley családja alighanem páratlan kivétel. Az író elhalványult családi hagyományok, egy-egy, nemzedékek során féltve megőrzött és szájról szájra adott afrikai szó és mitikus őse, az afrikai sugárzó erejű emléke nyomán nekivágott a történelem dzsungelének, hogy ösvényt vágjon benne magának, vissza őseihez. Alex Haleynek sikerült a szinte lehetetlen. Tízesztendei nyomozás után ott állt Dzsuffuréban egy ősöreg néger, a falu évszázados szájhagyományának ismerője előtt, aki végeérhetetlenül sorolta neki ősei nemzedékeit: "Akkortájt, mikor megjöttek a Király katonái, Kunta, a legidősebb fiú elindult az erdőre fát vágni... és senki nem látta többé... Megállt bennem a lélek - írta Haley -, mozdulni se bírtam. Ez az öreg, aki egész életét ebben az isten háta mögötti afrikai faluban élte le, semmiképp nem tudhatja, hogy szóról szóra azt mondta, amit kisfiú koromban oly sokszor hallottam Tennessee-ben, nagyanyám henningi verandáján!... Az afrikai, aki "Kin-té"-nek nevezte magát, "kó"-nak hívta a gitárt, "Kambi Bolongó"-nak a virginiai folyót; és elrabolták, mikor dobnak való fát vágott a faluja közelében! ...Lelki szemeim előtt, mint a vetítővászon, elmosódottan megelevenedett, amit fajtám millióinak sorsáról olvastam. Ezreket raboltak el egyenkint, mint ősömet, Kuntát, de összehasonlíthatatlanul többen voltak, akik éjnek idején, sikoltozva ébredtek a fölgyújtott, rabszolgavadászoktól körülvett falvakban. Az életben maradt, munkaképesnek látszó foglyokat nyakuknál fogva egymáshoz szíjazták, és hosszú, nemegyszer mérföldes menetoszlopba sorakoztatták. Elképzeltem, hányan haltak meg a tengerparthoz vezető gyötrelmes menetben, s hány embert, már lépni is gyöngét hagytak hátra, hogy nyomorultul elpusztuljon. Aki elért a tengerpartra, azt megborotválták, bezsírozták, megvizsgálták minden létező testnyílását, legtöbbjét tüzes bélyeggel is megjelölték. Elképzeltem, hogyan ütlegelték, vonszolták őket a csónakok felé; hallani véltem sikolyaikat, látni, hogy tíz körömmel kapaszkodnak az anyaföldbe, s hogy végül már a part homokját harapják, végsőkig, kétségbeesetten ragaszkodva Afrikához. Lepergett előttem, hogyan tuszkolják le őket, ütlegek és szidalmak közepette a bűzös hajóűrbe, hogyan láncolnak oda minden embert a priccséhez, olyan sűrűn, hogy sokszor még hanyatt sem fértek el, csak oldalt, mint a dobozban az élükre állított kanalak... Hadd mondjam el; férfi létemre nem szégyenlem: valahol mélyen zokogás támadt bennem, kúszott egyre följebb, míg ki nem tört; kezem arcomra tapasztottam, és hangosan bömböltem, ahogy kicsi gyerek korom óta még soha. Elsirattam én akkor a történelem minden döbbenetes kegyetlenségét, embernek ember ellen elkövetett valamennyi gaztettét, az emberiségnek ezt a legnagyobb szégyenét..." Haley könyve a szabadnak született afrikai ősapa s az ő leszármazottainak, rabszolganemzedékeknek története; egy amerikai néger család hőskölteménye - tényekből, dokumentumokból, történelmi adatokból, családi emlékezetből szőtt olvasmány.

Sidney Lawrence - Harcmezők ​angyala
Mandy ​Fontaine rémülten ült fel az ágyában. Először nem tudta, hogy álmodott-e, vagy valóság, ami ennyire elvakította. Megdörzsölte a szemét, de a hatalmas fény most élesen villant fel a szobában. Leugrott az ágyról, és az ablakhoz lépett. Alig akarta elhinni, amit látott: a farm lángokban állt. Recsegve-ropogva, pattogva égett. Állt ott egy helyben, és könnyben úszó szemmel nézte, amint a lángok körülnyaldossák az istálló tetejét is. Két kezét kinyújtotta, így akart segíteni, de aztán eltűnt előle minden. Nem hallott, nem látott, ájultan rogyott össze az ablak előtt.

Alexandra Ripley - Elizabeth ​szerelmei
1865-től, ​az amerikai polgárháború kezdetét jelző első ágyúlövéstől a századfordulóig terjedő évtizedekben játszódik ez a nagyszabású társadalmi regény. A Scarlett világhírű írónője érzékletes képet ad arról, hogyan dúlta fel a patinás, gazdag déli város, Charleston méltóságteljes életét, tehetős fehérekét, szegény feketékét egyaránt az országon végigsöprő háború. A Tradd és az Anson családot is érzékenyen érintették a vészterhes esztendők eseményei. Sokan hullottak el a csatamezőn, de aki hazatér, az is sebeket visel testén- lelkén. Ám a romokon új élet épül, a tradícióira büszke város felemeli fejét, és példát mutat az északi újgazdagoknak, hogyan őrizhetők meg a szűkösebb, megváltozott körülmények között is a hagyományos értékek. Elizabeth is, akit a regény kezdetén mint hároméves kis Lizzie-t ismerünk meg, úgy lesz sikeres üzletasszonnyá, hogy megőrzi tartását, testi-lelki eleganciáját. Alexandra Ripley a dél-karolinai Charlestonban született 1934-ben. Szülővárosának állít maradandó emléket ebben a regényben.

Karl May - Winnetou ​- Old Death
"Sokat ​hallottam erről az ismert és híres westmanről. Ismerték a Mississippin túl minden tábortűznél, sőt a Kelet városaiban is. Ha csak tized- vagy huszadrésze igaz annak, amit beszélnek, akkor is olyan vadász és nyomkereső, aki előtt le kell venni a kalapot. Egy egész emberöltőn keresztül csatangolta a Nyugatot, s minden kalandja ellenére még sohasem kapott sebet. Ezért a babonások azt tartották róla, hogy nem fogja a golyó. Az igazi nevét senki sem tudja. Az Old Death a harci neve volt - roppant soványsága miatt nevezték így. A vén halál! Mikor így magam előtt láttam, nem csodálkoztam a nevén." E kötet, mely az amerikai polgárháború idején játszódik, ismét kalandos utazásra hívja az olvasót Old Shatterhand és újdonsült barátja, Old Death társaságában.

B. S. Aldrich - És ​lámpást adott kezembe az Úr
Cedartown ​a széles országút mentén terül el. Aki átutaztában elhalad mellette, aligha fogja figyelemre méltatni. Cedartownt csak azok látják szépnek, akik benne élnek, no meg a nebraskai bennszülöttek, akiket - messze vidékeken járván - olykor elfog a honvágy az alacsony, lejtős dombok meg a hullámzó kalásztenger után. A hófúvás meg a havas eső olykor heteken át tartja kegyetlen markában Cedartownt. Máskor meg forró szelek jönnek délnyugat felől és lázt hozó leheletük végigsöpör a városon. Néha hetekig tart a szárazság, máskor hetekig zuhog az eső. De e végletek között akadnak olyan tökéletesen szép napok is - a frissen kaszált széna, az érett alma szagától és egyéb, fűszeres illatoktól terhesek -, hogy a préri szülötte ezeknél a napoknál szebbeket sem vízen, sem szárazföldön nem tud elképzelni.

Louisa May Alcott - Kisasszonyok
A ​March család négy lánya - Meg, Jo, Beth és Amy - számára nehéz idők járnak. Édesapjuk az amerikai polgárháborúban szolgál, anyjuk otthon igyekszik elfogadható életet teremteni. Sok megpróbáltatást és jó pár örömteli fordulatot végigélve, a lányokból igazi kisasszonyok válnak a történet végére.

Heather Graham - Diadal
Tia ​McKenzie a sebesült lázadó katonák őrangyala. Vakmerősége határtalan - a sebesültjeit üldöző jenki felderítőt villámgyors lován meztelenül vágtatva vezeti tévútra. De Taylor ezredest nem lehet lerázni... Követi őt, bármeddig is tartson. A lány szépsége, bátorsága és szenvedélyes természete égő vágyat gyújt szívében. Bár Tia sohasem menne hozzá önként egy jenkihez, mégis ezt kell tennie. Az esküvő után Taylor rájön, nem Tia esett csapdába. Ő lett fogoly, ő az, aki az északiak hazaszeretete és a szívét rabul ejtő déli szépség között csapdába került...

Margaret Walker - Szabadulás
Margaret ​Walker szívbemarkolóan fájdalmas és mély emberszeretettől áthatott regénye a múlt század közepén rabszolgasorban sínylődő, majd a polgárháború után szabaddá váló észak-amerikai négerség sorsát ábrázolja rendkívüli megelevenítő erővel, maradandó emléket állítva egyúttal a szerző dédanyjának, a még rabszolgának született és szintén felszabaduló Vyry Brownnak. A mintegy száz esztendő történetét felölelő mű lapjain érzékletesen rajzolódik elénk a georgiai farmon - s ez a farm nem is a legrosszabbak közül való - szörnyű körülmények között dolgoztatott, állati sorban tartott, s állatként adott-vett fekete rabszolgák mindennapi élete. A kis Vyry itt eszmélkedik, itt érik felnőtté, gyerekfejjel, s ébred rá fajtájának reménytelen sorsára. De felvirrat az áhított szabadulás napja: kitör a polgárháború. Az írónő mesteri kézzel rajzolja meg az Észak a Dél ellen" pusztító kavargását, amely falevélként sodor magával fehéret és feketét, ültetvényest és nincstelent, akiknek az ötéves háború felperzselt földjén kell kezdeniük az új élelet. Ám a feketéknek élniük is kell a rájukszakadt "szabadsággal"... A véráztatta föld fölött ragyogó szivárványként ível át az asszonnyá, anyává - emberré - érett Vyry Brown szenvedélyes humánuma, kemény küzdelmekben kiérlelt, töretlen emberszeretete, fényes ellenpólusául a négerek teljes felszabdításáért küzdő, herkulesi termetű, megalkuvást nem ismerő, izzó szenvedélyű Randall Warcnek, akiben könnyen felismerszik a modern polgárjogi mozgalom vezetőinek előképe.

Heather Graham - A ​szürkekabátos
A ​jenki nő büszkesége lángra lobbantotta a férfi lázadó szenvedélyét. Napsütötte hajával és szürke, ezüstösen csillogó szemével Callie Michaelson vad szépsége felkavarja a Dél ezredesének érzékeit, és bátorsága megragadja szívét. Daniel Cameront, akinek a csatamezőn nem volt párja, megbabonázza ez a gyönyörűséges ellenség. Hacsak megérintheti őt, elfeledkezik a háború borzalmairól, és erőt ad neki ahhoz, hogy dacoljon az őt körülvevő ellenséges sereggel - a nő selymes karjaiban eltöltött éjszaka kedvéért. A férfi lángoló tekintete átmelegítette északi szívét. A férfi kész meghalni azért az ügyért, amit Callie megvetett, de azok a csatában megkeményedett arcból rátekintő perzselő kék szemek legyőzték az ellenállását. És mivel a Polgárháború tombolt körülöttük, és a hőn szeretett Unió sorsa egy hajszálon függött, Callie-nek szembe kellett néznie a legszörnyűbb dilemmával, amivel egy szerelemes asszony valaha is szembekerül...

Heather Graham - A ​kékkabátos
A ​viking asszonya szerzőjének csodálatos tehetséggel megírt, rendkívül izgalmas szerelmi története az amerikai polgárháború idején. A lány lázadó természete szembeszállt a jenki férfi lelkével. Bőre selymes és bársonyos tapintású, szeme smaragdzöld, napszítta tincsei lágyan omlanak vállára. Kierman Miller akarata ellenére ment hozzá Anthonyhoz, de szíve másért égett... Teljes szívéből gyűlölte Jesse Cameront. De most, hogy özvegy, az ellenség újra a nyomában van, fegyvere szenvedély, mellyel szíve jéghideg páncélját igyekszik áttörni. Az áruló férfi érintése lángra lobbantja a féktelen vad vágyat. A férfi utánozhatatlan déli eleganciával viselte az északiak egyenruháját, mint aki hű zászlajához, és megtagadja lázadó múltját. S bár a háború kiirtja belőle ezeket az érzéseket, mégis abban a gyönyörű nőben találja meg igazi ellenfelét, aki árulónak bélyegzi, s akit meg kell szereznie.

Rachel Field - Egy ​asszony három élete I-II.
A ​múlt század első felébe vezet Rachel Field regénye, Amerika egyik legnagyobb könyvsikere. Egy nagyszerű asszony életének története, küzdelmek és boldog órák váltakozása, egy élet útja történelmen, világrészeken át a békés öregségig. Amennyire regény, annyira történelem is; Rachel Field, az írónő, unokahúga a könyv hősnőjének és hiteles adatokat dolgoz föl. Előttünk él, forrong az egész kor: a forradalmak és botrányok Párizsba, a fejlődése kezdetén álló New York, Amerika hőskorának gyarmatos telepei, történelmi személyek: Viktória királynő, Lincoln Ábrahám, a század nagy, ünnepi eseményei: az első párizsi világkiállítás, az első kábeltáviratok; az amerikai rabszolgakérdés, Észak és Dél harca, a new-englandi telepesek élete... Megkapó képet fest a múlt századi amerikai család tiszta életéről, az amerikai irodalom első nagy mozgalmairól, az akkori idők népszerű íróiról és színészeiről. Plain-air tájképek teszik színessé elbeszélését. Finom, áttetsző stílusa fokozza varázsát, - valóban a század regénye, egy női sors mögött a kor nagyvonalú eposza.

Kertész Erzsébet - Harriet ​regénye
A ​tizenkilencedik század közepén egy egyszerű amerikai asszony - lelkész felesége és hétgyermekes anya - valóságos diadalmenetben vonul végig Európán. Angol tisztelői egy aranyból készített bilincset nyújtanak át neki, jelképéül annak, hogy ez a kicsi asszony milliók bilincseit segített széttörni, mégpedig egy regény megírásával. A regény a Tamás bátya kunyhója, az ünnepelt amerikai asszony pedig Harriet Beecher-Stowe. Az ő küzdelmes, különleges életéről szól Kertész Erzsébet érdekfeszítő regénye.

Carl Sandburg - Abraham ​Lincoln
Serdülő ​fiú voltam, még amikor egy illionis-i préri-városban olyan férfiakat láttam menetelni, akik Grant és Sherman zászlói alatt harcoltak; olyan öregek elbeszéléseit hallgattam, akik még ismerték Abraham Lincolnt. Húszéves koromban, 1989-ben, mint önkéntes szolgáltam a 6. illinois-i önkéntes alakulatnál, s Porto Rico-i expedíciónkat Nelson A. Miles tábornok vezényelte, aki 1864-ben a potomaci hadsereg több véres ütközetében mint dandártábornok vett részt. Ugyanolyan egyenruhát viseltünk mi is, mint a potomaci hadsereg csapatai: világoskék nadrágot és rézgombos, sötétkék zubbonyt. Átúsztunk a Potomac folyón, és sósvízben is úsztunk - először Charletson Harborban, a Sumter-erőd tövében. Lincoln emléke akkoriban, az ottani emberek felfogásában úgy élt, mint olyan emberé, aki Illinois talajából és társadalmi környezetéből sarjadt ki. Amikor harminc és egynéhány évvel ezelőtt meg akartam rajzolni Abraham Lincoln portréját, a vidéki ügyvéd és politikus arcképe lebegett a szemem előtt. Mire azonban befejeztem a Préri évek megjelenése és majdnem tizenöt évvel a négykötetes Háborús évek publikálása után, megkíséreltem egy kötetbe sűríteni mindazt, ami Lincoln az ember, és Lincoln az elnök történetében a leglényegesebb. Ebben a művemben természetesen figyelembe vettem és felhasználtam olyan új adatokat és kutatási eredményeket, amelyek további fényt derítenek Lincoln életére és személyiségére. A Préri éveket az 1920-as évek elején írtam, s az időközben eltelt három évtized alatt igen intenzív kutatómunka folyt Lincoln életének ama szakaszáról, amely elnökké választását megelőzte. Lincoln halála óta nem folyt ilyen szigorú és mindenre kiterjedő vizsgálat a Lincoln életével kapcsolatos adatokról és mítoszokról, mint ebben a harminc évben. A kötet végén különös sorolom fel a felszanált forrásmunkákat és hiteles adatokat. Nem árt itt idézni Paul M. Angle szavait: "Meggyőződésem, hogy a jegyzetek mindenkit zavarnak, kivéve a hivatásos történészeket... Mindazonáltal ha a történetíró korrekt akar lenni olvasóival szemben, aligha kerülheti el az által felhasznált anyagok megemlítését." Vagy hadd álljon itt James G. Randall rejtélyes megjegyzése: "Lehet, hogy a lábjegyzeteket mindaddig bűnös dolognak tartják, amíg ki nem derül az ártatlanságuk." A művemben idézett szövegek - négy esettől eltekintve - Lincoln tollából, illetve nyomtatásban megjelent írásaiból származnak: mindezt szóról szór a sic figyelmeztető szócska mellőzésével idéztem. Három esetben fordult elő, hogy Lincoln dadogott az írásban, - de minden bizonnyal ne dadogott az élőszóban.

Jules Verne - Észak ​Dél ellen
A ​kalandos regény története a múlt század hatvanas éveiben játszódik az amerikai délen, a polgárháború idején amikor a rabszolgatartó Dél és a rabszolgaság ellenes Észak között véres csaták dúltak. A regény hőse James Burbank, a gazdag és emberséges floridai ültetvényes, a rabszolgaság eltörlésének híve. Jacksonville városka közelében él családjával - feleségével és leánykájával. Fia, Gilbert a polgárháború kitörésekor átszökött az északiakhoz, és most a Saint John folyón Jacksonville felé tartó Dupont tengernagy hajóján teljesít szolgálatot. A háborús hírek ugyan megnyugtatóak, de James Burbank szorongatott helyzetben van. Régi ellensége, egy Texar nevű kétes alak, - aki szenvedélyesen védelmezi a rabszolgaságot - állandóan izgatja Jacksonville csőcselékét Burbank ellen. Be is idézteti a bíróság elé, ott többek között szemére veti, hogy bár a rabszolgafelszabadítás híve, saját ültetvényén mégsem szabadítja fel a rabszolgákat. Borbank nem veszi észre a csapdát, s kijelenti, hogy négerei ettől a perctől kezdve szabadok. Mindez azonban csak ürügy Texarnak arra, hogy amint a hatalmat a kezébe kaparintja, felfegyverzett embereivel megtámadja Burbank birtokát, s kegyetlen pusztításokat végezzen. Az ültetvényes és immáron szabad négerei a kastélyon belül védekeznek, s mikor a helyzet veszélyessé válik, Burbank családja nőtagjait biztonságba akarja helyezni. Texar azonban elrabolja Burbank kislányát és a félvér Zermah-t, a dajkát... A regény fő érdeme, hogy az amerikai polgárháborúról hiteles képet és könnyen elsajátítható ismeretanyagot ad.

Jennifer Blake - Szerelem ​délen
Azt ​mondják, gyilkos, de csókja meleg, biztos és szívfájdító volt a maga édességében. Törvényen kívülinek és lázadónak tartották, de olyan szenvedélyt hozott az életébe, amiről nem is álmodta, hogy valaha is valóra válhat.... Szájának érintése csodálatos volt... ...Olyan bizsergető és forró érzést keltett Lettie-ben, hogy ajkai szétnyíltak a gyönyörtől. A férfi kihasználta az alkalmat, és folytatta a felfedezést. Gyengéden átölelte kezével a nő derekát, s teljes testükkel egymáshoz simultak. Lázasan végigcsókolta az arcát a fülcimpájától az álla hegyéig. Forró lehelete végigsimította a nő mellének hajlatait, majd belecsókolt a kettő közötti völgybe. Lettie-t lenyűgözték a benne feltámadó érzések. Lelkük egybeolvadt, egy vakítóan fényes pillanatban, kimondhatatlan gyönyörrel ajándékozva meg őket... Lettie Mason feladva biztonságos életét Bostonban Luisianaba utazik, hogy kiderítse ki rejtőzik a rejtélyes Tövis álarca mögött, aki hidegvérrel meggyilkolta bátyját. A déliek azonban mint modern Robin Hoodot emlegetik, aki segíti az elesetteket. Vajon mi az igazság? Ki az a férfi, akit bátyja utolsó levelében, úgy jelemez, mint aki egyszerre Angyal és Ördög. A lány kétségek között vergődik, mert a titokzatos férfi csókja új, számára ismeretlen érzéseket kelt testében. Miután a férfi megmenti életét, egy viharos éjszakán egymáséi lesznek, de vajon szerethetjük-e azt az embert, akit bátyánk gyilkosának tartunk? Adjon hitelt a férfi szavának, aki azt állítja, nem ő a tettes? Lettie romlottnak érzi magát, amiért élvezetet talált a testi szerelemben ellenségével, s amiért ismét megkívánja. A szíve azonban azt súgja, bízzon benne. És vajon miért érez furcsa vonzódást a háborúban maradandó agykárosodást szenvedett Renny iránt, aki egy férfi testében rejtőző gyermek? Lehetséges egyszerre két emberhez vonzódni? Szeretni egyszerre egy ördögöt és egy angyalt?

Thomas Cullinan - Csábítás
A ​Nicole Kidman, Colin Farrell, Kirsten Dunst és Elle Fanning főszereplésével készült, Sofia Coppola által rendezett nagyjátékfilm alapjául szolgáló regény Javában dúl az amerikai polgárháború. Az északi hadsereg súlyos sebet kapott, fiatal tizedesére félholtan bukkannak rá a virginiai erdőben. A közeli iskolába, Miss Martha Farnsworth Leánynevelő Intézetébe viszik, ahol szinte azonnal szédíteni kezdi a három nőt és az öt tizenéves lányt, akik a kifinomult déli előkelőség eme előretolt bástyáján rekedtek. Szerelmet, félelmet, szánalmat, rajongást egyaránt kivált belőlük, és a szabadságvágytól vezérelve egymás ellen uszítja őket. De miután fény derül az ifjú és kevésbé ifjú hölgyek valódi énjére, a katonát baljós előérzet fogja el, és attól kezdve a kérdés így szól: Kit is szédítettek meg valójában?

Iny Lorentz - Vörös ​égbolt
1860: ​Texasban vihar előtti csend honol. Észak és Dél között napról napra növekszik az ellentét, az indulat pedig egyre csak gyűlik az emberekben. Walther Fitchner is úgy érzi, ez már nem az az ország, amelyért egész életében küzdött, és a nagyra becsült szenátor hangot is ad ebbéli véleményének. Ezt kihasználva az ellenségei árulónak akarják kikiáltani, hogy így megkaparinthassák a földjeit. A férfi mindent megtesz, hogy megvédje a szeretteit, amikor azonban kitör a polgárháború, egy minden korábbinál nagyobb kihívással kell szembenéznie. Az ország kettészakadása ugyanis nem kíméli őket sem: két fia közül Waldemar az Unió seregébe lép be, bátyja, Josef azonban igazi texasi hazafiként a déli Konföderáció oldalán indul hadba. Mit tehet Walther, hogy összetartsa a családját, és vajon meg tud-e küzdeni a rosszakaróival? Iny Lorentz sorozatának befejező kötetében folytatódik a telepesek kalandokban bővelkedő története. Szerelmek szövődnek, barátságok köttetnek, közben pedig dúl a háború, amely vérvörösre festi az eget Amerika felett.

Jennifer Chiaverini - Mrs. ​Lincoln varrónője
Elizabeth ​Keckley rabszolgasorba születik, ahonnan kitartó szorgalma és tehetsége révén sikerül kivásárolnia magát. Ezután nemcsak hogy a washingtoni elit legfelkapottabb varrónője lesz, hanem egyenesen a First Lady, Mary Lincoln nőiruha-készítője, öltöztetője és - egy idő után - a leghűségesebb barátja. Történik mindez az amerikai polgárháború, a rabszolgaság eltörléséért folyó legádázabb harcok idején, amikor egy ilyen barátság, amely figyelmen kívül hagyja a kor által olyannyira előítéletesen kezelt faji és társadalmi különbségeket, több mint valószínűtlennek tetszik. A varrónő még akkor is jóban-rosszban kitart Mary Lincoln mellett, amikor az elnök halála után az immáron egyesült amerikai nép a szeszélyes és megosztó egykori First Lady ellen fordul. A regény egyrészt valós visszaemlékezésen alapuló, hiteles történelmi beszámoló a kor sodró politikai történéseiről, a polgárháborúról, a rabszolga-felszabadításról és az azt követő zűrzavaros időszakról, másrészt egy bátor és kivételes nő története, aki a sorscsapások ellenére magasra küzdi magát, ahonnan befolyását felhasználva az elnyomottak megsegítéséért harcol. Jennifer Chiaverininek, a New York Times bestsellerszerzőjének első magyar nyelven megjelenő műve, a Mrs. Lincoln varrónője lebilincselő regény. Megkapó stílusban kelti életre a történelmet, és fedi fel azokat a múlt híres eseményei mögött megbúvó, hatalmas emberi gesztusokat és önzetlen tetteket, amelyekről mind ez idáig csak elvétve olvashattunk.

Dee Brown - A ​nagy lovaskaland
La ​Grange, Tennessee állam, 1863. április 17. Ezernyi tábortűz villog-füstölög ezen a tavaszi reggelen; a levegőben kávé és sült szalonna illata úszik, sajátos keveréket alkotva lovak és emberek verejtékbűzével. A nagy polgárháború felezőpontján vagyunk Amerikában; majdnem két esztendeje dördült el az első ágyúlövés 1861. április 12-én, és szinte majdnem két esztendő múltán, 1865. április 9-én írja alá a lázadók fegyverletételét Robert Lee tábornok. Most három északi lovasezred készül a nagy portyára: 1700 harcos. Ezüst hangon megszólal egy trombita, majd egy másik és egy harmadik. Senki sem tudja, mi lesz a nagy lovaskaland célpontja, csupán a dandár szakállas parancsnoka, Benjamin Grierson ezredes. Nem hivatásos katona: polgári foglalkozása zenetanár. És ami még különösebb: gyűlöli a lovakat, egy gyermekkori sérülés miatt. Most mégis ő készül rá, hogy véres sávot vágjon a lázadó Mississippi állam szívén keresztül, végrehajtva Lincoln seregeinek első sikeres lovastámadását. Epizód csupán a nagy polgárháborúból, de mint elterelő hadművelet, nagyon is jelentős.

Bogáti Péter - Őrnagy ​úr, keressen magának ellenséget!
Az ​észak-déli polgárháborúban egy hidegvérű, vitéz magyar tiszt rohammal elfoglalja Springfieldet. százötven lovassal kerget meg kétezret, s egész Missouri állam az Unió kezére jut ezzel a remek huszárvágással. Hogyan szökik meg ez a derék katona a szabadságharc bukása után Haynau fogolytáborából? Hogyan hányódik Bulgáriában, Törökországban, Angliában, majd az Egyesült Államokban? Hogyan figyel föl rá a maga józan módján, hogy a Magyarországon megszokott életelvekkel és gondolkozásmóddal az Újvilágban mit sem kezdhet, s a megélhetésért vívott harcban a pemzli vagy a szabóolló hasznosabb, mint a kard? Erről szól ez az izgalmas történelmi regény, amelynek nemcsak főhőse, Zágonyi Károly, hanem a többi szereplői is a magyar történelem alakjai, élő személyek.

Lisa Wingate - Eltűnt ​testvéreink könyve
Lisa ​Wingate, a több mint kétmillió példányban elkelt sikerkönyv, az Elrabolt életek szerzője drámai történettel tér vissza olvasóihoz. Louisiana, 1875 Az amerikai polgárháború már tíz éve véget ért, a rabszolgaságot felszámolták. Az ültetvényeken egykori rabszolgák dolgoznak, hogy keserves munkájukkal megváltsák a földet, amelyet megművelnek. Egy nap az ültetvény urának nyoma vész, és ezzel örökre összefonódik három fiatal lány sorsa. Lavinia, a tehetős ültetvényes örököse, Juneau Jane, a földbirtokos félvér lánya és Hannie, az egykori rabszolga összefognak, és vakmerő utazásra indulnak. Lavinia és Juneau Jane az apjukat keresik, hogy így biztosítsák örökségüket, Hannie pedig a családtagjait reméli megtalálni, akiktől a polgárháború előtt szakították el. Louisiana, 1987 Új tanárnő érkezik a déli kisvárosba, Augustine-ba. A tapasztalatlan Benedettát sokkolja, hogy az iskola tanulói - egykori rabszolgák leszármazottai - hiába az eltelt több mint száz év, még mindig nyomorban élnek. A helyi közösség ráadásul gyanakvó, és elzárkózik minden újdonságtól. Ám a viharvert tölgyfák övezte, egykori ültetvényesház könyvtárszobájában olyan történet rejlik, melynek hatására minden megváltozhat. A polgárháborút követően a déli újságokban rendszeresen jelentek meg hirdetések az "Eltűnt barátok" rovatban. A hajdani rabszolgák így próbálták megtalálni elveszített, távoli tájakra eladott családtagjaikat. Lisa Wingate szívbe markoló történelmi regényét ezek a hirdetések ihlették.

Fábián Janka - A ​rózsalugas
Radványi ​Endre az 1848-49-es szabadságharcot még gyermekfejjel éli meg, és a rá következő, sivár években apa nélkül, az "elveszett nemzedék" tagjaként tengődik a világban. Mikor végre megállapodna Balaton-felvidéki birtokán, és a szerelmet is megtalálná, egy váratlan tragédia hatására újra elveszít mindent, és a hazáját is kénytelen elhagyni. Hátrahagyott szerelme, Anna kétségek közepette és a nyugodt családi élet reményétől megfosztva próbál boldogulni, mígnem egy szerencsés véletlen következtében befolyásos pártfogókra tesz szert a kiegyezés előtti császári udvarban. Endre Amerikában próbál új életet kezdeni. Új barátokra talál, és egy új szerelem lehetősége is felcsillan számára, ám ekkor kitör a polgárháború, Észak és Dél ádáz harca, amiből az Egyesült Államokba csak nemrég érkezett emigránsok, köztük Endre sem maradhatnak ki. Túléli-e Endre a polgárháborút, s elképzelhető-e, hogy Anna és Endre sorsa újra keresztezi egymást?