Ajax-loader

'művészettörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Perneczky Géza - Művészet ​az ezredfordulón
A ​művészettörténész szerző könyvében az elmúlt néhány évtized főbb képzőművészeti jelenségeit és tendenciáit vázolja föl. A könyv tárgyának egyedülálló ismeretével és közérthető stílusával emelkedik ki a hasonló témájú írásművek közül. A szerző írja könyvéről, hogy bár a benne szereplő írások „különböző alkalomból születtek, időrendbe állítva mégis olyan benyomást kelthetnek, mintha egyetlen nagy tanulmány különböző stílusban írt fejezetei volnának. Talán azért, mert a kilencvenes évek folyamán a kortárs képzőművészet kiürülése és a tömegművészetben, illetve az elektronikus médiában való feloldódása olyan alapvető élményünkké vált, hogy a művészettörténész sem tehetett mást, mint hogy minden jelentősebb alkalommal erre a »világvége« jelenségre próbáljon magyarázatot találni. A kötetet a művészeti oktatásban résztvevő tanároknak, diákoknak ajánljuk, de érdeklődésre tarthat számot a kortárs képzőművészet szerető szélesebb olvasóközönség körében is.

Europa_szinpadan
Európa ​színpadán Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Európa ​színpadán
Ez ​a kötet egy nemes lelkű és hazafias adománynak köszönheti létét. Az 1956-ban Angliába emigrált dr. Csontos László nem sokkal 1994-ben bekövetkezett halála előtt úgy rendelkezett, hogy a Magyar Tudományos Akadémiára bízza elgondolásának végrehajtását: megismertetni az olvasókkal - magyarokkal és idegenekkel egyaránt - "Magyarország ezeréves hozzájárulását az európai közösség eszméjéhez". Végakaratának teszünk tehát eleget. Úgy véltük, hogy hagyományos, illusztrált történelemkönyv helyett olyat készítünk, amelyben képek vallanak a különböző korok Európa-tudatáról - a maguk eleve egyetemes nyelvén. Értelmezésüket elemzések segítik, a magyar történelem ezer évét pedig a legkiválóbb szaktörténészek esszéi vázolják fel.

Ludmann Mihály - A ​magyar építészet mesterei
Magyarországon ​a 2014-es esztendőt az Építészet évének nyilvánították Ybl Miklós kétszáz éves születésnapja alkalmából. Emellett fontos kiemelni azt is, hogy idén száz éve, az első világháború kezdetével ért véget a magyar építészet egyik legragyogóbb és leggazdagabb időszaka. Ami azonban véget ért, az nem múlt el: az ebben az időszakban létrehozott művészetből sokat merítettek a következő generációk. Ez a könyv tisztelgés az elmúlt háromszáz év jól vagy kevésbé ismert nagy építészei előtt, akik maradandó alkotásaikkal gyarapították a magyar kultúrát. Ugyanakkor olyan összegzés is kíván lenni, amely amellett, hogy bemutatja a közelmúlt három évszázadának jelentős alkotóit és műveiket, bevezeti az olvasót az építészet világába is: megmutatja a lehetséges épületelemzési szempontokat és értelmezési módokat, felhasználja és megmagyarázza azokat a szakkifejezéseket, amelyek az építészeti mű leírásánál használatosak bízva abban, hogy ezek segítségével még közelebb kerül az olvasóhoz az építészet sokszínű világa.

Szabó Júlia - Magyar ​rajzművészet 1849-1890
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ybl Ervin - Az ​utolsó félszázad művészete
Ha ​az utolsó száz év művészetét összehasonlítjuk az előző századok művészetével, első pillanatra úgy tünik, mintha egy örökké természetesen folyó, hatalmas ívelésü melódiát egyszerre több zenekarnak játéka váltana fel, melyek egyidőben mind más darabot adnak elő. A régi egyöntetüség megszünt, a nagy, közös dallamot szerteszét ágazó témák raja váltja föl. Annak előtte is voltak ugyan különböző felfogású művészek, iskolák, de az uralkodó stilus mindegyiket összetartotta. Most azonban a korizlés már nem jelentkezik mindent gyökeréig átható, elementális erővel. Vége az egymásból következő, természetes stilusalakulásnak, a művészek látszólag a legkülönbözőbb módon értelmezik a jelen ideálját, a legeltérőbb irányokban keresik a tovább vezető utat. Néhánya előre néznek, mások pedig a multba tekintenek vissza. Huzamos ideig az utóbbiak voltak nagy többségben, csak a XIX. század második felében ragadja el először a festőket, utána a szobrászokat, végül pedig az építészeket az új művészet szelleme. Az is jellemző erre a korra, hogy mily laza ekkor az összefüggés a három művészet között. Építészet, szobrászat és festészet már nem olvad össze organikusan egy egységes stilusban, sőt nagy részben éppen a vezető festőmesterek pikturája nélkülözi az architekturával a stilusbeli összefüggést. Az elmélkedés is mélyen belejátszik az erjedésbe. A régi korok művészei ugyan szintén sokat spekuláltak, számítottak, szerkesztettek, de ez csak az ösztönös teremtésnek volt szabályozója. Most azonban az elmélet jön előbb, ez akarja lefektetni a fővágányokat, amelyeken azután a teremtés megindulhat. Emellett régen az uralkodó stiluson belül az egyes nemzetek művészetének karaktere is különböző volt, míg most - leszámítva egyes csoportokat, mestereket - a különbségek szinte elmosódnak. Hány épületet, szobrot, vagy festményt láthatunk, melynek nincsen határozott faji jellege, mely bárhol létrejöhetett.

Boris Groys - Az ​utópia természetrajza
Groys ​szerint mindössze két hatékony szelektálási rendszert ismerünk: a minőségi cenzúrát, mely azokat a műveket ajánlja megőrzésre, melyek elérik a kanonikus művek színvonalát és az innovációs cenzúrát, melynek mércéje az újdonság, vagyis az archivált művektől való eltérés. Az előbbi a modernizmus megjelenéséig volt uralkodó és bizonyára többek között azért kellett elavulnia, mert nem volt elég hatékony: a modern reprodukciós technikáknak (is) köszönhetően túl sokan tanultak meg nívós műveket alkotni. Az új paradigma az innováció lett - ennek szerves tartozéka a Flusser által számon kért kreativitás -, csakhogy mára már ez is a múlté: olyan sok van a művészeti és más innovációkból, hogy ez a szisztéma is devalválódott. A kérdés tehát továbbra is az, hogy vajon miként tudunk megszabadulni attól az óriási kulturális szeméttömegtől, amiben már évek óta fuldoklunk. A megoldás roppant nehéz, hiszen az azonosságon (minőségi cenzúra) és az eltérésen (innovációs cenzúra) kívül más legitimációs lehetőség nyilvánvalóan nem áll rendelkezésünkre. Ezzel magyarázható az állami kulturális intézmények mindenhol tapasztalható legitimációs válsága...

Covers_46854
4

Ismeretlen szerző - A ​művészet képes története
A ​könyv mintegy 1000 alkotást színes reprodukcióban felsorakoztatva tekinti át a képzőművészet történetét, és időrendben mutatja be az egyetemes művészet legfontosabb korszakait, alkotóit és műveit.

Kollekciók