Ajax-loader

'művészettörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Z. Gács György - Kocsis Imre - Vilt Tibor - Kákay Szabó György - Illés János - Gulyás Dénes - Barcsay Jenő - A ​képzőművészet iskolája 2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bajomi_l%c3%a1z%c3%a1r_endre_-_a_sz%c3%bcrrealizmus
A ​szürrealizmus Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - A ​szürrealizmus
Valamennyi ​izmus közül alighanem a szürrealizmus az, amely - aránylag kurta fénykora ellenére a húszas-harmincas években - a legmélyrehatóbban bekerült az irodalom és a művészet vérkeringésébe. A hajdani kirobbanó botrányok, az ifjú titánok kezdeti bősz nekilendülése után ma már ezt a hevesen újító irányzatot és mozgalmat is elérte a klasszikussá válás tartósító és nemesítő folyamata. Tudós professzorok kutatják történetét, szakavatott műbírálók függesztik a szürrealista képeket a világ nagy múzeumainak falára. Szinte korunk minden kiváló költője és általában alkotója többé-kevésbé hatása alá került. Ennek a jelentős és máig ható irányzatnak a történetét, a különféle műfajokban észlelt jelentkezéseit írta meg a szerző, röviden kitérve a mozgalom Franciaországon kívüli tevékenységére is. A második kiadás elé írt bevezetőjében az 1968 óra eltelt évtized idevonatkozó irodalmi, művészeti és társadalmi eseményeit méri fel.

A_klasszicizmus
A ​klasszicizmus Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - A ​klasszicizmus
A ​szerző tulajdonképpen 2000 éven kalauzolja végig az olvasót ebben a művében, hogy a klasszicizmusról világos és átfogó képet adhasson. Míg a futurizmus, az expresszionizmus vagy a modern irodalmi irányzatok legtöbbje időben pontosan körülhatárolható, s mindössze egy-két évtizedet foglal magában, a klasszicizmus a nagy görög tragédiaírókig és Arisztotelészig nyúlik vissza, a reneszánsz görög ihletésű irodalmi törekvésein keresztül a XVII. század francia irodalmában bontakozik ki, és Goethe és Schiller nagy századáig terjed. A klasszicizmus nem is stílus vagy irodalmi mozgalom, sokkal inkább írói, etikai magatartás, amely a jelenségek rendezésére, harmóniában, egységben láttatására törekszik, a nemes tisztaságot, a lényeg megragadását és kifejezését tekinti feladatának. Rónay György kitűnően érzékelteti munkájában a klasszicizmusnak ezeket a sajátosságait, s nagy világirodalmi tájékozottsága lehetővé teszi számára, hogy sokoldalúan és híven tárja az olvasó elé a klasszicizmus gazdag tartalmát.

A_szecesszi%c3%b3_1200
A ​szecesszió Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - A ​szecesszió
Nem ​is olyan régen még csak a tudatlanság vagy a rossz ízlés vádját vallva lehetett beszélni a szecesszióról, de manapság izgató tudományos téma, a hatvanas évek elejétől pedig magának a szecessziós formavilágnak a divatját is éljük. Európa és Amerika nagyvárosaiban lépten-nyomon szembetűnnek az emberek öltözködésén éppúgy, mint a plakátokon vagy a hippiközösségek ábrándvilágában, irodalmi és képzőművészeti alkotásokon a századforduló szecessziós éveinek motívumai. Természetesen nem a szecesszió rehabilitálására van szükség, akár az anakronisztikus divat, akár apologenetikus szakkönyvek segítségével, hanem a kétségtelen eredmények és a szemléleti-formai zsákutcák megvilágítására. Erre a feladatra vállalkozott Pók Lajos könyve. A bevezető esszé a szecesszió történeti szerepét és esztétikáját tárgyalja, minden művészetet magával ragadó mozgalomnak tekintve a szecessziót. A kötetben közölt antológia, nemzetközi vonatkozásban is először, igyekszik átfogó képet adni ennek az annyit vitatott mozgalomnak a szándékairól és valamennyi ágra szétáradó eredményeiről.

Vanessa McMahon - Gyilkosság ​Shakespeare Angliájában
Az ​emberek vonzódása a gyilkosságokhoz nem új keletű jelenség. A durva erőszak és az emberölés már régebben ugyanúgy fölkeltette az érdeklődést, mint manapság. Shakespeare Angliájában - a XVI. század második felében és XVII. század elején - a túlzott és indokolatlan erőszakot elítélték és üldözték; a gyilkosokat különösen gonosznak tartották. A tárgyalótermek dugig teltek, ha gyilkossági esetet tárgyaltak, a kivégzésekre hatalmas tömeg gyűlt össze. Balladák születtek a híresebb esetekről, és korabeli nyomtatványok mutatják, hogy mekkora volt az érdeklődés az ilyen ügyek iránt. Egy olyan világban azonban, ahol rendőrség nem működött, és a hatóságok kevés bűnügyi szaktudással rendelkeztek, a bűnös azonosítása, föllelése és elítélése sok nehézségbe ütközött. A Gyilkosság Shakespeare Angliájában című könyv több emberölési ügyet tekint át, a dulakodástól kezdve egészen az újszülöttek megöléséig. Tárgyalja tovább a sorozat- és a szexuális gyilkosságokat is, így adva képet arról, hogyan követték el, leplezték le és büntették az agressziót a korabeli Angliában

Covers_121395
A ​naturalizmus Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - A ​naturalizmus
Tartalom A ​naturalizmus Fogalmak Bábele Naturalisztikus jelenségek a naturalizmus előtt. A prenaturalizmus A naturalista irány érlelődése Tudományos előzmények Zola és a naturalizmus megfogalmazása A kísérleti regény. A naturalista regény-elmélet Naturalizmus és erotika A társadalomkritikai igényű naturalizmus A naturalizmus Németországban. A naturalista dráma Naturalizmus a színpadon Verizmus. A naturalizmus Olaszországban Naturalizmus és képzőművészet A naturalizmus Kelet-Európában A századforduló magyar naturalizmusa A naturalizmus utóélete A naturalizmus dokumentumai Jean Francois Millet: Levél Alfred Sensie-hez Gustave Courbet: Előszó kiállítási katalógusához Jules és Edmond de Goncourt: Előszó a Germinie Lacerteux első kiadásához Vittorio Betteloni: G. L. Patuzzinak 1868. nov. 1. Émile Zola: Előszó a Rougon-Macquart ciklushoz Edmond de Goncourt: Előszó a Zemganno-fivérekhez Émile Zola: Naturalizmus. Az 1880. évi Salon Émile Zola: A kísérleti regény Giovanni Verga: Gramigna szeretője Émile Zola: A naturalista regényírók Bródy Sándor: Előszó a Nyomor első kiadásához Kabos Ede: Ajánlás az Elzüllöttekhez Guy de Maupassant: A regény. Előszó a Péter és Jánoshoz Émile Zola részére. Az Ötök Manifesztuma Wilhelm Bölsche: A költészet természettudományos alapjai August Strindberg: Előszó a Júlia kisasszonyhoz Conrad Alberti: A realizmus tizenkét jellemzője Otto Brahm: Beköszöntő Arno Holz: A művészet lényege és törvényei Julius Hart: Új regények Hamlin Garland: A veritizmusról Thury Zoltán: Alázatos kérés Vittoroi Betteloni: Előszó a Crisantemi című verseközethez Theodore Dreiser: Az igazi művészet egyszerű Max Liebermann: Fantázia a festészetben Hevesi Sándor: A szavalás és színjátszás harca P. D. Boborikin: A világ fővárosai André Antoine: Emlékeim a Théátre Libreről Gerhart Hauptmann: Ifjúságom kalandja Réti István: A nagybányai művésztelep Nagy Lajos: A lázadó ember Írások a naturalizmusról Brandes: Émile Zola Szomaházy István: Magyar naturalisták Jules Huret: Ankét az irodalmi fejlődésről Franz Mehring: A mai naturalizmus Franz Mehring: A naturalizmus és a modern munkásmozgalom Ady Endre: Strófák Georgij Valentyinovics Plehanov: Művészet és társadalmi élet Ambrus Zoltán: Zola Roger Sherman Loomis: A naturalizmus védelme Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij: A XIX. és XX. század realizmusa Rabinovszky Máriusz: Naturalizmus a képzőművészetekben Erwin Piscator: A politikai színház történetéhez Lukács György: Elbeszélés vagy leírás? A naturalizmusról és formalizmusról szóló vitához Bertolt Brecht: A naturalizmus Lukács György: Harc a naturalizmus túlhaladásáért Malcolm Cowley: Az amerikai naturalizus természetrajza A. I. Burdov: A naturalizmus antirealista jellege a művészetben Thomas Mann: Gerhart Hauptmann Henryk Markiewicz: A realizmus kérdései. A naturalizmus értelmezése Wolfgang Kayser: A naturalista dráma dramaturgiájához Mácza János: A valóság másolása és a naturalizmus Függelék A szemelvények forrásai Irodalom Eligazító a szövegekhez

A_szimbolizmus
A ​szimbolizmus Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - A ​szimbolizmus
Egy ​irodalmi alkotás teljes megismerését, megértését, tehát maradéktalan élvezését gyakran megnehezíti a kérdéses mű sajátos jegyeire: stílusára, "iskolájára", keletkezésének történeti és esztétikai körülményeire vonatkozó ismeretek hiánya. Számos olvasónk régi kívánságának tesz eleget kiadónk ezzel és az ezt folyamatosan követő kb. 10-12 kötettel, amelyek a világirodalom legjelentősebb irányzatainak, áramlatainak, stílustörekvéseinek - a barokk, szentimentalizmus, romantika, kritikai realizmus, futurizmus, szocialista realizmus stb. - összefoglaló ismertetését, mintegy feltérképezését tűzték ki célul. Természetes, hogy a világirodalmi stílusirányzatokkal kapcsolatban szóba kerülnek más művészetek stílustörekvései is. A kötetek nagyjából azonos felépítésűek: a bevezető esszé ismerteti a tárgyalt irányzat keletkezésének körülményeit, társadalmi alapjait, jellemző stílusjegyeit. Ezt követik az egyes irányzatok megalapítóinak és reprezentáns képviselőinek kiáltványai, programművei, legjelentősebb elméleti megnyilatkozásai.

Covers_84826
A ​szentimentalizmus Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - A ​szentimentalizmus
Az ​olvasó a szentimentalizmusról hallva általában érzelmes, szomorú történetekre gondol; kesergésekre, könnyekre, a hős vagy hősnő halálára titkos bú miatt. A szentimentalizmus rangos irodalmi irányzat; kiváló művelői Richardson, Sterne, Rousseau, az ifjú Goethe, Kármán és mások az emberi érzelemvilág addig rejtett mélységeit tárták fel. A szentimentalizmus nem tartozik az alapvető korstílusok közé, mint a barokk, a klasszicizmus vagy a romantika, hanem úgynevezett stílusirány, amely a kettő között helyezkedik el; áthatja az egész európai irodalmat; alkotásai érzelmi lázadást tükröznek a feudalizmus megmerevedett erkölcsei ellen. Wéber Antal e téma kiváló ismerője a hazai szakirodalomban először vállalkozott a szentimentalizmus teljes összefoglalására. Bevezető tanulmányában és a jól válogatott angol, francia, német, orosz, magyar irodalmi szemelvényekben mutatja be, mi újat hozott e sokat vitatott irányzat az irodalomba: az egyéniség fölfedezését és az érzelmi mozzanatok finomult rajza segítségével a teljesebb emberábrázolást.

Hokkyné Sallay Marianne - Fertőd ​- Esterházy kastély
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vadas József - Üvegművészet
Mint ​annyi más - az írástól a csillagászatig, az üvegkészítés is a keleti kultúra szülötte. De nem egyszerűen az ókori Kelet magas fokú kultúrája és művészete hívta életre, hanem egy sajátos adottság: a homok. A szilíciumot ugyanis, amely az üveg fő alkotórésze, mindmáig a sivatagos tájakon korlátlanul rendelkezésre álló tiszta homokból nyerik. A homokon kívül hamuzsír vagy szóda (kálium-, illetve nátrium-karbonát) szükséges az üvegkészítéshez. Hogy milyen úton-módon jöttek rá az üvegkészítés titkára, azt homály fedi. Plinius, a jeles római tudós-író, aki a Historia naturalis (Természettörténet) című munkájában egyszemélyes enciklopédiát nyújt kora ismereteiről, úgy tartja, hogy szíriai kereskedők figyelték meg a tengerparton tüzet rakva, amint a salétromos sziklák közül finom, vékony üvegszál kezdett csordogálni. Ez - így - bizonyosan legenda. Az üvegkészítés a szabad tűznél sokkal magasabb hőmérsékletet - ezerháromszáz-ezerötszáz Celsius-fokot - kíván. De az valószínű, hogy a szilícium üveggé kristályosodását valamilyen más célra - alighanem anyagtárgyak égetésekor - rakott tűzben fedezték fel. Hiszen itt a homok mellett adott volt a fahamuból meleg víz hatására kioldódó hamuzsír. Az is tény továbbá, hogy ily módon a zöldes nátriumüveg mellett már igen korán megjelentek a szennyeződéstől megtisztított káliumüvegek. Az, hogy a kezünkből kipergő sárga homok áttetsző, szilárd anyaggá, üveggé változtatható, valóságos csoda. Nem kisebb varázslat az, ami a díszítőművész keze nyomán az áttetsző üveggel történik. Ebbe a boszorkánykonyhába engedünk bepillantást, amíg e különleges anyag több ezer éves történetét áttekintjük.

Ian Gibson - Salvador ​Dalí botrányos élete
Kókler ​vagy elképesztő mesterségbeli tudással megáldott festő, elmebeteg vagy lángész, kótyagos szürrealista vagy hipernaturalista, az alkotás vagy a pénzszerzés megszállottja, Hieronymus Boschhoz hasonló képzelőerővel megáldott vizionárius művész, vagy mindössze remek rajztudással rendelkező giccsfestő, a tudattalant képi eszközökkel megidéző lélekbúvár vagy pornográf ötletekben tobzódó polgárpukkasztó pozőr, a szegényekkel rokonszenvező művész vagy ifjúkori barátjáról annak ínséges éveiben elemi kölcsönt megtagadó milliomos világhíresség, a társadalmi konvencióknak fittyet hányó szabadgondolkodó vagy az arisztokrácia kegyeiért esengő polgár, a szociális és humanitárius eszmék elkötelezettje vagy a diktatúrák feltétel nélküli híve, gyengéd szerelmes vagy kegyetlen zsarnok, világpolgár vagy elvakult nacionalista, hívő lélek vagy legszentebb dolgokat is profanizáló sátánfajzat... ...az interperszonális kapcsolatokat csak szokatlan szexuális praktikákkal megközelíteni képes macsó vagy impotenciájától egész életében szenvedő sebzett lélek, világunk elképesztő csodáit és szörnyűségeit az egyetemes művészettörténetben is páratlanul eredeti módon ábrázoló, rendkívül szenzibilis festő, szobrász, grafikus, filmrendező, író, művészetteoretikus, korunk sajátos lét- és lényeglátású, vagy formátumú művésze, vagy a 20. századot orránál fogva vezető pojáca és showman, aki mindenkit megvágott, aki bedőlt neki, s aki szemérmességét extravaganciával leplezve kigúnyolt mindent és mindenkit? Ezekre a kérdésekre keres választ jelen biográfia, amely tárgyilagossága, adatai bősége és átfogó ismeretanyaga révén messze kiemelkedik a Dalí-szakirodalomból.

Lyka Károly - Szobrászatunk ​a századfordulón - Magyar művészet 1896-1914
Lyka ​Károly művének első, 1954-es kiadása e tárgykör első átfogó feldolgozása. Lyka műfajok szerint csoportosítja és jellemzi plasztikánkat, miközben élénken rajzolódik ki előttünk a korszak jelentős szobrászegyéniségeinek életpályája: Stróbl Alajosé, Kisfaludi Stróblé, Fadrusz Jánosé, Róna Józsefé, Zala Györgyé, Telcs Edéé, Beck Ö. Fülöpé stb.Lyka Károly könnyed, csevegő, olvasmányos stílusban kalauzol bennünket a századforduló nemzeti szobrászatában: műveket elemez, beszámol a nagy szoborpályázatokról, kitér a kor nagy művészeti akadémiáira Bécsben, Párizsban, Münchenben, s azoknak a művészeknek a tanulságos életútjára is, akik az akadémiák árnyékában, iparosból lettek nagy szobrászok.

Lyka Károly - A ​táblabíró világ művészete
Lyka ​Károly (1869-1965) a magyar művészettörténet-írás klasszikusa. Festőnek készült, Münchenben és Rómában tanult, majd mégis a művészetkritikusi pályát választotta. Több mint két évtizeden át a Képzőművészeti Főiskola tanára, néhány éven át igazgatója volt. Tanárként és művészeti íróként nemzedékeket nevelt a művészet szeretetére. Legnagyobb hatása nagy tömegekhez szóló népszerűsítő munkáinak volt. Életművéből kiemelkedik az utolsó másfél évszázad magyar művészetét tárgyaló hatkötetes monográfiasorozat, melyben nagy anyagismerettel, széles körű összefüggésekben mutatja be a hazai művészet fejlődését. E sorozat első kötetét, a magyar nemzeti művészet kialakulásával foglalkozó "A táblabíró művészeté"-t adjuk most az olvasó kezébe. A könyvben a szerző a szó legnemesebb értelmében vett élvezetes stílusban tárgyalja a korszak művészeti életét s az ehhez kapcsolódó társadalmi és művészeti eseményeket - sokszor az anekdotázás szintjén de úgy hogy még ezek az anekdoták is forrásértékűek,; általuk új megvilágításba helyeződnek a múlt század első felének, a reformkor és a szabadságharc idejének úttörő művészegységei - Kisfaludy Károly, id. Markó Károly, Borsos József, Barabás Miklós, Ferenczy István, Pollack Mihály. Lyka Károly klasszikus művét könnyed stílus, csevegő hang, ízes nyelvezet teszi vonzó olvasmánnyá. Az eredeti szöveghez Bodnár Éva válogatott 88 fekete-fehér és 16 színes illusztrációt.

David Attenborough - Az ​első édenkert
Alcím: ​A Földközi-tenger világa és az ember 1989 (1987) - Fordította Sárközy Elga Előszó (részlet) A Paradicsom - mondják egyesek - feltétlenül egy földrajzilag pontosan meghatározható helyen terült el, mégpedig alighanem a Vörös-tenger valamelyik homokos, kicsiny szigetén. De a gondolatvilágunkban, mítoszainkban élő Édenkert egészen bizonyosan az őskori vadon, ahol először kószáltak emberek, ahol, mint a Bibliában áll, megtermett mindenféle fa, melyben az embernek szeme gyönyörködhetnék és mely eledelre jó volna. Ott, ahol Ádám névvel neveze minden állatokat. Ott, ahol egyik fia megtanulta megszelídíteni a juhokat, ahol másik fia művelni kezdte a földet és először termelt kenyérnekvalót. S ha ez így igaz, nem kevés okunk van rá, hogy a Földközi-tenger térségének egészét tekintsük az emberiség első Édenének, mint én is tettem – könyvem címében. Tartalom: Előszó Az éden születése - Feltelik a tenger; A vizek lakói; A szigetek állatvilága; Az éghajlat változásai; Túlélni a nyarat!; Egy új jövevény: az ember Járomba hajtott istenek - Az őskor szent állatai; Egyiptom állatistenei; A bikaisten birodalmai; Az istenek lemészárlása A háború pusztításai - A ló megszelídítése; Az iszlám győzelmei; Európa állatmítoszai; A kereszteshadjáratok; Keleti állatok útja Nyugatra; Az erdők letarolása Idegenek az édenben - Keleti megszállók a tengerben; Nyugati hódítók a földeken; Embervész; Megrabolt állatvilág; Az Éden maradványai Köszönetnyilvánítás A forgatócsoport munkatársai Bibliográfia Név- és tárgymutató

Flavio Conti - Dióhéjban ​az egyiptomi művészetről
Az ​egyiptomi művészetre gondolva a hatalmas piramisok, a kincsekkel teli fáraósírok vagy a kifejező uralkodóportrék jutnak eszünkbe. Az isteni fáraót dicsőítő emlékek mellett azonban számos alkotás ad hírt számunkra a mindennapi élet eseményeiről is. Az egyiptomi művészet mintegy háromezer éve alatt valamennyi uralkodó dinasztia korában születtek remekművek az építészet, a szobrászat, a festészet és a művészi kézügyesség területén. Kötetünk a híres alkotások bemutatásával, színes fotók és rajzok segítségével kalauzolja az érdeklődőt e páratlanul izgalmas világban, alapvető ismereteket nyújtva az Óbirodalomtól az Újbirodalomig terjedő korszak kultúrájáról, művészetének legjellegzetesebb vonásairól.

Tóth Pál - Czeglédi Zsolt - Csodálatos ​Magyarország
Kevesen ​tudják, hogy kis hazánk, Magyarország is bővelkedik természeti csodákban. Ez a könyv a legnevezetesebbeket mutatja be a hazai csodálatos tájak közül. Elsősorban felső tagozatos diákoknak készült a könyv, de természetesen a középiskolásoknak is hasznos lehet.

Prokopp Mária - Olasz ​festészet a XIV. században
Kit ​nem nyűgöz le hat évszázad távlatából is Giotto freskóinak drámaisága, alakjainak szinte megfogható plaszticitása és égboltjainak kékje? De Simone Martini Madonnáinak költőisége vagy Andrea da Firenze híres Spanyol-kápolnabeli faliképeinek nagyszerűségi szintén magával ragadja a nézőt. Ez az a korszak, amikor a bizánciasan merev, hieratikus ábrázolásokat emberi érzelmek kezdik feloldani, és amikor a bibliai történeteket és eszméket kortársak, mint Assisi Szent Ferenc váltják tapasztalható valósággá. A fenséges, majesztétikus Madonna a városi polgárság öntudatra ébredésének reprezentálását vállalja föl (Duccio _Maestája_ ); a szentek életében önéletrajzi események kerülnek színre (Simone Martini: _Szent Márton lovaggá avatása_ ), arról nem is szólva, hogy kortárs portrék jelennek meg rajtuk résztvevőkként (Altichiero: _Szent Lucia a ravatalon_ ). Kétségtelen, hogy mindebben egy új életérzés és szemlélet kezd formát ölteni, vagyis a reneszánsz születését érhetjük tetten. Könyvünk azonban pontosan azt mutatja be, hogy a trecento festészete éppen annyira a gótika kifejlete vagy a bizánci hagyományok folytatása is, mint a reneszánsz előkészülete. A szerző - az ELTE művészettörténeti tanszékének tanára - árnyaltan mutatja be, milyen változatos módon fonódnak össze egy-egy alkotáson a különféle stílusjegyek. A 48 színes reprodukció között több kevéssé ismert mű szélesebbkörű bemutatására nyílik lehetőség.

Kállai Ernő - A ​természet rejtett arca
Misztótfalusi, ​1947. Művészettörténeti tanulmány Picasso, Klee, Tanguy, Ernst stb. mellett Vajda Lajos, Lossonczy Tamás, Martyn Ferenc festészetéről.

Nemeskürty István - Federico ​Fellini
Amikor ​a tizennyolc és féléves Federico Fellini a kínnal-keservvel megszerzett érettségi bizonyítvány birtokában 1938 őszén élete első drámai fordulataként eltávozott szülei házából, Riminiből, és a nagyvilágot jelentő Firenzébe utazott, még nem akart filmrendező lenni. Élete álma az újságírás volt. "...Filmek csak annyiban hatottak rám, hogy egy sor amerikai filmben az újságírók mind nagyszerű fickók voltak - ezért hát én is föltettem magamban, hogy újságíró leszek" - vallotta később. Hogyan lett mégis rendező önmagához következetes művész, akit nem érdekelnek a divatáramlatok, s aki makacsul mindig arról beszél a mozgóképek nyelvén, ami igazán érdekli, s ami élménye? A mai sokat firtatott moziválságban tömegek nézik meg filmjeit, ami azt jelenti, hogy az elidegenedettnek hirdetett világban is kapcsolatot tud teremteni a közönséggel. Erről az izgalmas művészi pályáról ad képet sorozatunk e kötete.

Katona Imre - Zsolnay ​Vilmos
"Világhódító ​volt... messzi kontinensekre tolta előre katonáit, s mindenütt ütközetet nyert. Az agyag fegyver lett kezében, szebb uniformist pedig nem kapott katona, mint a Zsolnay csudás ércfényben lángoló lüszterei. Vékonyka szivárványszínű lehelet a törékeny fajansztestben; agyag, amely érccé pirul. De minő művészet van ebben a földátalakításban! Hasonló győzelmet csak kevés ember arat. És mégsem babérból vetette ágyát... Kötényt kötött maga elé a pécsi fazekas, beállott a korongok és agyagtömegek közé, kezébe vette a mintázófát, kavargatta a zománctégelyeit, szította a tüzet nagy kohóiban. Munkásművész volt..." Budapesti Napló, 1900. március

Dr. Alma H. Bond - Camille ​Claudel
"A ​felszabadulás hatvanadik évfordulójára Franciaországba hívtak, ahol kitüntetést vehettem át. Ekkor történt, hogy a Rodin Múzeumban sétálva egy, a többitől kissé távolabb álló fantasztikus és titokzatos szobrot vettem észre. Közelebb léptem hozzá, és elolvastam alkotója nevét: Camille Claudel. Különös érzés fogott el, mert eszembe jutott az elsárgult kézirat-halom, amit a gondjaimra bíztak sok-sok évvel ezelőtt, és én elfeledkeztem róla. Alig értem vissza amerikai otthonomba, már rohantam is a padlásra, ahol a háborús relikviák, egyenruhák mellett ez az írás is porosodott. Most a világ elé tárom e könyvet. Camille Claudel önéletrajzát, a páratlan szobrászét, Rodin múzsájáét, egy asszonyét, aki sikerekkel és dicsőséggel kikövezett életutat érdemelt volna. Egy, az övénél sokkal kegyesebb sorsot." (Részlet az Előszóból)

Horváth Vera - Az ​indiai művészet évezredei
Kit ​nem ejt ámulatba India meseszerű, egzotikus világa? Kit nem kápráztat el az indiai művészet gazdagsága? Milyen társadalmi, ideológiai, művészeti forrásokból merített ez a művészet? Melyek fejlődésének főbb állomásai, milyen emlékek tanúskodnak a rég- és a közelmúlt nagy művészeti stílusairól? Kötetünk ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni - annak tudatában, hogy az olvasó csupán bepillantást nyerhet e sokszínű világba. Mint a cím is jelzi, az indiai művészet évezredeit kísérjük nyomon; az i. e. 3. évezredtől, a kezdetektől a XVIII. századig, a gyarmatosítás koráig. Gink Károly felvételei India legszebb építészeti, szobrászati, festészeti és iparművészeti alkotásaival ismertetnek meg. i Vissza

Zolnay Vilmos - A ​művészetek eredete
" ​A Pokoljárás az őskőkortól az antikvitáson és a kereszténységen keresztül a példák sorozatával időben, a szibériai medveénekektől a közép-amerikai prekolumbiánus kultúrák érintésével térben vezet a felismeréshez: a kultuszok mind a halál megismerésében és az öröklét igényében gyökereznek, s minden művészet belőlük születik..." Devecseri Gábor

Mario de Micheli - Az ​avantgardizmus
A ​XX. század első harmada, ahogy az élet más területein, a művészetben is forradalmakat, nagy kísérleteket és máig érvényes rátalálásokat hozott. Ennek az ellentmondásokkal, zsákutcákkal és jelentős eredményekkel telített korszaknak adja elemzését a Képzőművészeti Zsebkönyvtár ötödik kötete, Mario de Micheli olasz művészettörténész munkája.

Szilárdfy Zoltán - A ​magyarországi kegyképek és -szobrok tipológiája és jelentése
A ​jelen lexikális összefoglalás Bálint Sándor -- Barna Gábor: Búcsújáró magyarok című, a Szent István Társulatnál 1994-ben megjelent könyvnek függeléke, amely a történelmi Magyarország számunkra legjelentősebb kegyképeinek és -szobrainak tipológiáját és jelentését ikonográfiai szempontból tárgyalja. Ez az első ilyen jellegű feldolgozás Közép-Európában. Indokolt, hogy önálló kézikönyvként fogalmaztassék meg, hogy mind hazánkban, mind pedig az utódállamokban: Ausztria (Burgenland), Szlovákia (Felvidék), Ukrajna (Kárpátalja), Románia (Erdély), Kis-Jugoszlávia (Délvidék), Szlovénia, valamint az egykor Szent Koronához tartozó Horvátország művelődéstörténettel, művészettörténettel, ikonográfiával, kultusztörténettel és néprajzzal foglalkozó kutatói hasznát vehessék. Számos új adat sajátos összefüggésében itt kerül először közlésre.

Ismeretlen szerző - Művészet ​dióhéjban ötven remekmű alapján
Amikor ​a könyvön dolgoztunk, maguk a gyerekek segítettek nekünk, velük együtt alakítottuk ki a szöveget. Így tulajdonképpen javarészt ők készítették, saját maguknak. Majdnem minden oldalon találkozhatunk a kérdéseikkel, gondolataikkal. [Részlet: Előszó]

Henszlmann Imre - Kassa ​Városának ó Német Stylű Templomai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_27452
Az ​ókor művészete Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Az ​ókor művészete
Egyiptomi, ​babiloni, asszír, perzsa, görög és római építészet, szobrászat, festészet. Ez a könyv változatlan utánnyomás az 1906-ban Budapesten, a Lampel Rt. könyvkereskedés kiadásában megjelent reprintje.

Alekszandar Fol - Ivan Marazov - Thrákia ​és a thrákok
Az ​1970-es évek óta szerte a világon csodálatos kiállításokon mutatják be egy rejtélyes ókori nép, a thrákok kultúráját. Lenyűgözve áll a néző a páratlan szépségű, finomművű arany- és ezüstedények, ékszerek, pompás fegyverek előtt, és önkéntelenül felvetődik benne a kérdés: kik voltak valójában e remekművek alkotói, hol, milyen társadalomban, milyen körülmények között éltek, dolgoztak, milyen vallást követtek, hogyan gondolkodtak. Bár Hérodotosz szerint a thrákok az indusok után a legnagyobb lélekszámú népe volt az akkor ismert világnak, az utókor alig tudott valamit róluk. Saját írást ugyanis nem alakítottak ki, csak a kortárs görög-római auktorok hagytak hátra feljegyzéseket róluk. Az újabb kutatások és ásatások azonban teljesen új kép bontakozik ki a görögök és rómaiak által "barbárnak" tartott thrákokról: egy páratlan magaskultúrával, sajátos hit- és eszmevilággal rendelkező nép képe. Gazdagon illusztrált kötetünkben két neves bolgár tudós: A. Fol és I. Mazarov rajzolja meg az új szempontok és adatok alapján a thrákok történetét, kultúráját.

Spike Hughes - Mozart ​operakalauz
"Mozart ​nagysága - miként Shakespeare-é is - abban az erőben rejlik, amivel ránk éppúgy hat, mint eleinkre, kik operáit először látták, s ahogy utódainkra is hatni fog, ha eljön az ideje: ez az erő mindenekelőtt az emberi természet egyedülállóan pontos megfigyelése s az ember iránti együttérzés. Ezért van, hogy alakjai élő és szerető, nevető és halandó lények - mint mi mindannyian. Mint mi mindannyian? Nem pontosan. Mert ők, alkotójukkal, Wolfgang Amadeus Mozarttal együtt: halhatatlanok." Ezzel a gondolattal fejezi be könyvét Spike Hughes, miután Mozart öt nagy mesteroperáját - a Szöktetést, a Figarót, a Don Juant, a Cosí fan tutte-t és a Varázsfuvolát - végigelemezte. Az öt tanulmány egyaránt gondot fordít a művek dramaturgiai és tisztán zenei szempontjaira, végigköveti: hogyan ábrázolja a muzsika a szöveget, a cselekményt, a jellemeket és a konfliktusokat; foglalkozik az operák keletkezéstörténetével és - ami szokatlan, de annál hasznosabb vonás egy operakalauzban - figyelmeztet Mozart hangszerelésének finomságaira is. A könyvet nagy haszonnal forgathatja az opera műfajának minden kedvelője - az operabaráttól a szakemberig.

Diner-Dénes József - Leonardo ​da Vinci és a renaissance kialakulása
Diner-Dénes ​József Leonardo da Vinci monográfiája tulajdonképpen egy módszertani kísérlet eredménye. A szerző, megismerkedvén a marxizmussal, kivált a történelmi materializmussal (annak persze elsősorban a századfordulón elterjedt, a német szociáldemokraták által vulgarizált formájával), annak eredményeit a művészettörténetre kívánta alkalmazni. Elsősorban a 14-15. századi itáliai társadalom rétegeződése és tulajdonviszonyai alapján kívánja megérteni és megértetni a reneszánsz és azon belül hőse törekvéseit, művészetét. Az 1906-os kiadás most hasonmás edícióban látott napvilágot (ennek megfelelően alig látható fekete-fehér fotóreprodukciókkal illusztrálva) - elsősorban tudománytörténeti, eszmetörténeti érdeklődésűek figyelmére számíthat.

Ismeretlen szerző - Mit ​kell tudni a román korról?
ELŐSZÓ ​Részlet: A történelmi helyzet A Római Birodalom V. században bekövetkezett bukásától a VIII. századig Nyugat-Európa a népvándorlás korát élte. A népvándorlás hullámai több népcsoportot érintettek egyszerre (keleti gótok, nyugati gótok, longobárdok, szászok, frankok, burgundok, hunok...), ami társadalmi és gazdasági felbomlást, valamint átalakítást jelentett. Fellendülést egy-egy betelepült népcsoport állammá szerveződése és megszilárdulása hozott. Britanniában az angolok és szászok leltek otthonra, Galliában a frankok és a burgundok. Itália földjén a longobárdok telepedtek le, belőlük alakult ki a "modern" nemzetek sora. Ezen pogány törzsek nem igazán tisztelték a klasszikus antik műveltséget, jórészt írástudatlanok voltak, ezért az emberiség egykori értékeit a pusztulás veszélye fenyegette...

Kollekciók