Ajax-loader

'belga' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


François Emmanuel - A ​mélabús gyilkos
Francois ​Emmanuel belga író pszichológus, színházi rendező, eddig tizenhárom regénye és több novelláskötete látott napvilágot. 1998-ban elnyerte a legrangosabb belga regényírói kitüntetést, a Rossel-díjat. Ez a könyv a sodró bűnügyi cselekmény mellett és mögött valójában identitásregény, mely arra keresi a választ: lehet-e érvényes életet élni egy válságba került civilizáció kellős közepén?

Eva Kavian - Nem ​akartam vele élni
A ​tizenhét éves Sylviának elege van abból, hogy minden második héten az elvált apjánál lakjon, aki sosincs ott, amikor szüksége lenne rá, és csak gyerekpesztrának használja. Ezért telefonon bejelenti neki, hogy nem akar többé vele élni. Abban a pillanatban, amikor apja beleegyezik, az apja balesetben meghal. Egy távollévő apa nem egyenlő a halott apával. Sylvia a gyászmunka során ismeri meg idealista apját annak minden erényével és hibájával, s alakít ki posztumusz kapcsolatot az elhunyttal egy könyv alapján, mely az ázsiai halottkultuszról szól. Ez megváltoztatja az életét, sőt valamilyen értelmet is ad neki, hiszen rá hárul a temetés megszervezése és a húgaival magára maradt édesanyjának a támogatása is, miközben bánatát élete első szerelmi élménye enyhíti.

John Vermeulen - Gyönyörök ​kertje
Jeroen ​van Aken, aki később mint Hieronymus Bosch vált a középkor alkonyának egyik legvitatottabb németalföldi festőjévé, festőcsaládban nevelkedett a hatalmi politika és a vallási megújulás korában. Ebben az időben a sátán nem csak a mesék és legendák világában létezett, hanem a mindennapokban is. Ekkor indult meg a boszorkányüldözés legszörnyűbb hulláma, és Európa valamennyi országában fellángoltak a máglyák. Az álszent és bigott klérus azonban erősítette a kételkedők táborát is. Hieronymus Bosch ezt a világot pellengérezte ki különös, elgondolkodtató festményein, amelyek azért is ellentmondásosak, mert egy ellentmondásos korban születtek. A 20 századi szürrealizmus által újrafelfedezett középkori festő életéről keveset tudunk. A holland életrajzíró regényében azonban számos titokra fény derül, és egyre több részlet kirajzolódik a Gyönyörök kertje festőjének portréján.

Gaston de Gerlache de Gomery - Újra ​az Antarktiszon
Az ​1957-58-as Geofizikai Év alkalmából több ország - köztük Belgium is - expedíciót küld az Antarktiszra. A belga expedíció vezetője, e könyv szerzője, tartalékos repülőparancsnok, akinek apja 1897-99-ben már megjárta a Déli-sarkvidéket. Egy modern sarkvidéki expedíció egészen más természetű, mint a régebbiek. A róla írt könyvnek sem a kínszenvedés, az embertelen túlterhelés, a fagyhalál romantikája áll a középpontjában, hanem a technikai felszerelés, a szervezettség, a tudományos felkészültség, a nemzetközi összefogás másfajta romantikájával imponál. Egy modern expedíció kutatási terveit csak akkor tudja végrehajtani, ha tagjai szakemberek. A belga Déli-sarkvidéki expedíció tizenhéttagú törzscsoportja pilótákból, rádióműszerészekből, mérnökökből áll és természetesen orvos meg filmoperatőr sem hiányzik. Az expedíció tagjait és felszerelését két hajó szállítja az Antarktiszra. A járműszállítón kívül van repülőgépük, helikopterük, vannak hernyótalpas motorkocsik, kutyás szánok. Erőműtelepet, jól felszerelt műhelyeket, kutató laboratóriumokat, lakóházat építettek fel maguknak otthonról hozott, előrekészített elemekből. A kutatócsoport a hosszú sarkvidéki éjszaka idején a bázison folytatja munkáit. Ezt a nem minden nehézséget nélkülöző életet a szerző kedélyesen, jó humorral ábrázolja.

Marguerite Yourcenar - Én ​szép kastélyom
Marguerite ​Yourcenar, a Francia Akadémia egyetlen nőtagja, nemcsak regényíró, hanem kitűnő tollú esszéista és nagy utazó. Az egész világot bejárta, minden érdekelte, az emberek, az egyes országok irodalma, történelme, néprajza. Tanulmányköteteiben igen változatos témájú és hangulatú írások sorakoznak egymás mellett - nyitott szelleméről, óriási műveltségéről tanúskodnak. Egyik esszéjének főszereplője magyarországi Szent Erzsébet és Báthory Erzsébet. Chenonceaux, a nevezetes Loire menti kastély titkokkal teli története éppúgy foglalkoztatja, mint a nagy keresztény ünnepekhez kapcsolódó szokásrendszer. Misima, a tragikus sorsú XX. századi japán regényíró éppúgy, mint Thomas Mann vagy a középkor nagy tudósa, Beda Venerabilis

Sabine Dardenne - Tizenkét ​éves voltam, felültem a biciklimre, elindultam az iskolába, és...
1996. ​május 28. A tizenkét éves Sabine Dardenne elindul az iskolába, s elrabolja a szörnyeteg Marc Dutroux, aki ekkor már négy gyermeket megölt. Borzalmas élmények várnak rá. De nyolcvan rémséges nap után mégis megmenekül a haláltól, méghozzá különleges körülmények között. Sabine Dardenne nyolc év makacs hallgatás után tudta csak elmondani, hogy mit kellett elszenvednie... Ez a kivételes tanúvallomás végre hallhatóvá teszi az áldozatok hangját, és segít abban, hogy megszűnjön a rettenet, amit az ilyen szörnyetegek bénító ereje teremt.

Annick Beyers - Álomország
Hanna ​és Lizi, a két testvér veszekszik. Dorkának, a húguknak ez nem tetszik, és mama sem szereti a veszekedést. Fogja és elviszi a lányokat Álomországba. Ott megkapnak mindent, amire vágynak. Vagy néha mégiscsak hiányzik nekik valami...?

Flamand_kalendarium
Flamand ​kalendárium Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Flamand ​kalendárium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_295061
elérhető
0

Henri Cornélus - Kufa!
Valahol ​Belga Kongóban, az 1940-es évek derekán egy fiatalember hajózik állomáshelye felé. Pénzre van szüksége, ügyvédi irodát akar nyitni otthon, ezért adja most fejét néhány éves gyarmati hivatalnokoskodásra. Az első két év nehéz lesz az őserdőben a kiábrándult vagy eldurvult fehér tisztviselők, a nyomorúságos, kiszolgáltatott, hallgatag feketék között, de a harmadikat már imádott menyasszonyával töltheti. A fiatalembert csodálatos és ijesztő világ várja, a trópusok gyönyört és szenvedést bőkezűen osztó világa, amely pusztító-teremtő mámorában nem kegyelmez a gyengéknek, az elesetteknek. A buja természet kegyetlenségén csak a fehérek kegyetlensége tesz túl. Ilyen környezetben elégséges fegyverzet-e a szerelem, a jóhiszeműség, a segítő szándék, vagy Jean Pottier-t is elnyeli a titokzatos tavak, az óriás ragadozóhoz hasonló őserdők birodalma?

Marnix Gijsen - A ​babilóni Jóakim
Marnix ​Gijsen flamand író, költő, esszéista ezzel az első, 1947-ben írt regényével egy csapásra világhírű lett. Főszereplője a bibliai Zsuzsanna keveset emlegetett férje, Jóákim, aki bölcs iróniával szemlélve az eseményeket, merőben új megvilágításba helyezi az ismert történetet.

Daniel O'Malley - A ​bástya
Myfanwy ​Thomas egy londoni parkban ébred, halottak veszik körül. Az emlékei eltűntek, így a korábbi énje által hátrahagyott információkra kénytelen támaszkodni, hogy túléljen. Hamarosan rájön, hogy ő egy Bástya, magas beosztású kém egy titkos ügynökségnél, ami a természetfeletti fenyegetésekkel szemben védi a világot. A szervezetbe azonban tégla épül be, aki meg akarja ölni őt. Küzd, hogy ezt elkerülje, és közben felfedez egy embert, akinek négy teste van, egy hölgyet, aki be tud lépni az álmaiba, gyermekeket, akik halálosan veszélyes harcosokká változnak, és egy rémisztően óriási méretű összeesküvést. Izgalmas és vidám, a Bástya egy felháborítóan ötletes debütáló regény olyan olvasóknak, akik szeretik a lila masszával leöntött kémtörténeteket. „Teljesen üdítő... ha szereted a Harry Pottert, Buffy-t, az X-Men-t, vagy bármelyik sorozatot, amelyben a humor keveredik a természetfelettivel, valószínűleg szeretni fogod a Bástyát” „Az izgalom, a természetfeletti, és a kémtörténetek kreatív keveréke. Tele van száraz ésszerűséggel és nem veszi nagyon komolyan magát... Biztosan az egyik legszokatlanabb történet, amit ebben az évben olvashatunk.” „Szinte tökéletes természetfeletti thriller... Ne kezdj neki a könyvnek, ha nincs rengeteg időd, mert nem akarod majd letenni. Annyira jó.”

Covers_400070
Esti ​mesék fiúknak Ismeretlen szerző
93

Ismeretlen szerző - Esti ​mesék fiúknak
Gyermekeink ​életében nélkülözhetetlenek a mesekönyvek. Az esti mesélések és simogatások percei felejthetetlenek. Ezúttal a kisfiúkhoz szólnak a magyar, lengyel, bolgár, ír, török, norvég, japán népmesék, hogy általuk jobban megismerjék önmagukat, közelebb kerüljenek a világhoz. Elek Lívia illusztrációi hívják életre a mesék szereplőit, a gyermekek képzeletét megindító világot. Természetesen az sem kizárt, hogy a fiúk húgai, nővérei is tanulnak a szívhez szóló történetekből. Ám, hogy vita ne legyen a fiúk és lányok között, közreadjuk az Esti mesék lányoknak című mesegyűjteményt is.

Marguerite Yourcenar - Opus ​Nigrum
Margurerite ​Yourecan 1968-ban megjelent Femina-díjas regénye a XVI. századi Flandriában játszódik, abban az időszakban, amelyet a katolikus egyház és a protestantizmus történelmi méretű párbaja, valamint a spanyol katolikus abszolutizmus elnyomó uralma ellen föllépő korai polgári szabadságmozgalmak kibontakozása jellemez. Főszereplője a teológus-filozófus-orvos Zéon, kitalált figura, nem történelmi személy, de élete számos ponton találkozik Erazmus, Leonardo da Vinci, Giordano Bruno, Paracelsus és Campanella életével. Az Opus Nigrum azt a folyamatot meséli el, hogyan lesz a tudásra szomjazó, ifjú Zénonból kiégett, az Inkvizíció által üldözött, máglyára ítélt tudós. Zénon Bruggéből indul, bejárja a világot, majd visszakanyarodik szülővárosába, itt éri utol végzete. Hieronymus Bosch, Breughel képeinek világa elevenedik meg előttünk. Yorucenar hiteles, nagy történelmi freskót fest, de most is, mint mindig, elsősorban az ellentétes erők szorításában vergődő ember drámája, a condition humaine, az emberi sors alakulása érdekli.

Ismeretlen szerző - Carissimo ​Simenon - Mon Cher Fellini
Georges ​Simenon és Federico Fellini levelezése egy különös barátság dokumentuma, amely meggyőzően bizonyítja, hogy az igazi művészek - munkálkodjanak bár különböző területen - igen hasonló problémákkal küzdenek, mindenekelőtt az alkotás olykor lelkesítő, olykor gyötrelmes rejtélyével. A két művész őszintén beszél kétségeiről, bűntudatáról, csalódásairól és örömeiről.

Louis Paul Boon - A ​Kiskápolna utca
"A ​Kiskápolna utcáról szóló könyv elmondja, hogy milyen volt a gyermekkora az 1800-valahányban született Ondinekének, aki beleszeretett meneer Achilles Derenancourt-ba, a Filatorium cérnagyár igazgatójába, de a könyv végén a szánalmas Oscarke felesége lesz. Beszél Ondineke Valeer-Traleer nevű vízfejű öccséről, aki ide-oda hányódik az életében, és meneerke Brysről, aki tudtán kívül az 1. szocialisták egyike volt... Ondine apjáról, Vapeurről, aki istentelen masinájával a világot akarta megmenteni, és sok mindenről, ami most éppen nem jut eszembe, de ami nagy vonalakban azt igyekszik megrajzolni, hogy milyen nehéz volt a szocializmus felemelkedése, szól továbbá a pusztuló polgárságról, amely a nyakába szakadt 2 világháború súlya alatt összecsuklott. közben s ezenfelül azonban olyan könyv ez, amely sokkal később, mostani modern napjainkban is játszódik: míg Ondineke az 1800-valahányadik esztendőben él, a minisztériumi möszjő Coson, Johan Janssens újságíró, Tippetotje festőművésznő, Pots jogtudor és dr. Spothuyzen professzor - közéjük számítva jómagadat is, Boontje - a jelenben élnek, keresik az értékeket, amelyek valóban számítanak... Ez a könyv mindenről szól, amit a Kiskápolna utcában hallani és látni lehetett az 1800-valahányadik esztendőtől fogva mind a mai napig."

Marnix Gijsen - Télemakhosz ​falun
"Városi ​ember vagyok. A szabad természet ölén feszengek, sutának, feleslegesnek érzem magam. Házakra van szükségem, utcarajzra, emberekre, ivók félhomályra, gázlámpák pisla fényére a sétányon, ahová a szerelmespárok járnak. Ez mindig így volt. Idegen tájak, a legfenségesebbek is, menekülésre késztettek. A városban fellélegzem, a természetben fuldoklom. Pedig, mióta végképp benőtt a fejem lágya, tudom: jellememet, szellememet nem a város formálta, hanem apám szülőfaluja. Blarenben ismertem meg a világot és az embereket, nem a városban. Gyermekkoromban testetlen árnyként suhant el előttem a sok névtelen városlakó. Még iskolatársaimat sem éreztem igazán valóságosnak: félig- meddig idegen voltam az ő világában, és ők mit sem tudtak az enyémről, Blarenről, vakációim paradicsomárról, családom szülőföldjéről. Egész ifjúságom várakozásban telt el, lestem a hazautazás pillanatát, a nyári szünidő hosszú hónapjait, melyeket Blarenben töltöttem el. Igazi hazám és közém állt az iskola, a szülői ház. Mert Blaren volt az én pátriám, Blaren és lakói: rokonaink, barátaink, ismerőseink." Ezekkel a mondatokkal kezdi századvégi kamaszkor regényét Marnix Gijsen, a kitűnő belgiumi flamand író, akit ezzel az 1948-ban megjelent művével mutatunk be a magyar olvasóközönségnek. A kamaszodó kisfiút idéző Télemakhoszban átszínezi a személyes emlék melegsége: a hajdani barátság, a valamikori jól nevelt kisfiú csodáló, értetlen tisztelete és szeretete a falusi nagybácsik, ismerős nénik és bácsik iránt, akik - többnyire öntudatlanul - addig nem is sejtett titkokat tártak fel előtte, akiktől az élet dolgait tanulta, akikben először találkozott a szerelemmel, a halállal, de akik a felnőtt szemével nézve bizony éppoly gyarlók, mint minden ember. Az a Télemakhosz írójának élményeinek friss, gyermeki hitelét ötvözi a felnőtt, kicsit kiábrándult férfi szelíd, néha érzelmessé oldódó iróniájával.

Eric de Kuyper - Jeannot ​néni kalapja
Eric ​de Kuyper 1942-ben született, Brüsszelben. A Jeannot néni kalapja (hollandul: De hoed van tante Jeannot) című regénye egy önéletrajzi regényciklus második darabja, megjelenésekor, 1989-ben azonnal elnyerte az egyik legtekintélyesebb belgiumi irodalmi kitüntetésnek számító NCR-díjat. A Hollandiában élő flamand szerző irodalmi munkásságán kívül filmelmélettel - a Nijmegeni Egyetemen ő hozta létre a film- és előadóművészeti tanszéket, itt tanít jelenleg is - filmforgatókönyvírással, filmrendezéssel és filmkritikával foglalkozik, s a film iránti elkötelezettsége tettenérhető írásaiban is, melyekben meghatározó szerepet játszik a vizualitás, a képekben való fogalmazás. (Többen Fellini Amacord-jához hasonlítják műveinek stílusát, hangulatát). A második világháború utáni belgiumi flamand kultúra egy jól körülírható szeletét idézi fel, a negyvenes évek végén újraéledő, kétnyelvű Brüsszelt, melynek utcái, az ott folyó élet apró, de az egyén számára felejthetetlen epizódjait szeretetteli humorral, némi melankóliával, esszéisztikus elemekkel átszőve, nosztalgiamentesen ábrázolja. Ez a harmadik személyben írt autobiográfia megteremti a felnőtt és a gyermek látásmódjának pszichológiai elkülönítését, a távolságtartás lehetőségét, ugyanakkor mégis érzelemgazdagon, személyes elkötelezettséggel, kifinomult részletek mozaikjából összerakva tár elénk egy ismeretlen, de mégis furcsamód ismerős világot.

Louis Paul Boon - Menüett
Hárman ​táncolják a menüettet: egy férfi, egy asszony és egy gyereklány. A menüett szó eleganciát, finomságot, parfümöt, etikettet, urakat és dámákat idéz fel a képzeletben. Ez a hármas tánc azonban mit sem hasonlít a fenti képhez. A férfi: egy jégpincében dolgozik, s egyetlen szórakozása, hogy az újságokból kivágja a bőséggel tálalt híreket rémtettekről, gyilkosságokról, emberrablásokról, erőszakos nemi cselekedetekről. Az asszony: pedáns kispolgár, vallásos és konzervatív, aki a jégpince hőmérsékleténél is fagyosabb légkört teremt otthonukban. A kislány, szinte gyerek még, most nyitja rá igazán a szemét arra a világra, amely őt is elnyeléssel fenyegeti. Hármójuk táncában nincs könnyedség, nincs báj, nincs elegancia. Csak fojtott indulatok, keserűség, kiábrándultság. Hárman mesélik el közös életüket addig a pontig, amíg a férfi és a lány egymásra talál. Louis Paul Boon könyve lélektani remeklés: az elvadult, erőszakos élet dzsungelében magányosan, reménytelenül botorkáló emberek világának döbbenetes rajza.

Gerard Walschap - Houtekiet
Közösség ​és egyén, közösség és hagyomány, férfi és nő, ember és ember mindig változásnak kitett, mégis állandó elemeket magában hordozó, fájdalmasan szép viszonyáról szól Gerard Walschap (1898-1989), a modern flamand irodalom megújítójának regénye. Hazájában, Belgiumban a katolikus klérus ellenállása miatt eleinte nemigen volt része elismerésben, annál inkább az ötvenes évektől kezdve, amikortól egymás után tüntették ki jelentős belgiumi és holland irodalmi díjakkal. A hetvenes években kétszer is felterjesztették irodalmi Nobel-díjra. A _Houtekiet_ Walschap irodalmi életművének csúcspontja: szélviharszerűen kavargó, sodró lendülettel megírt, különleges stílusú prózaremek. Mikor és hol játszódik, nem egészen pontosan meghatározható. Deps Flandriában van, mégis a képzelet szülötte. Mi történik a nép által istenített vezérrel, amikor szembesül a hagyományokkal, melyek éppúgy átöröklődnek, akár az ösztönök? Vagy amikor kénytelen tulajdon érzelmeivel konfrontálódni? Walschap regénye a maga költőien szárnyaló módján arról szól, hogy a társadalmi formák és emberi tartalmak elleni totális szembefordulás nem járható út számunkra, egymásra utalt, szerelemre, barátságra, értelmes együttélésre vágyó, hétköznapi emberek számára.

Jacqueline Harpman - Orlanda
Aline ​Bergert, a párizsi vasútállomáson várakozó 35 éves irodalomprofesszort villámcsapásként taglózza le váratlan találkozása egy huszonéves fiatalemberrel. Addigi szürke, konvenciókhoz ragaszkodó élete egy csapásra fenekestül felfordul, és rádöbben, hogy ők ketten nemcsak hogy lelki társak, de a férfi mintha egyenesen a szakasztott mása lenne, fiúsabb kiadásban. Azokat a dolgokat szereti, amik után ő maga is vágyakozott fiatalabb korában, de anyja szigorú nevelése számára nem hagyott játékteret. Ki hát ez az ember, aki helyette teljesítette be álmait? És miért van az, hogy mindkettejük szívét a férfiak gyújtják lángra? A belga szerző angolul is sikeres, Medici-díjas regénye egyszerre idézi meg Virginia Woolf hasonló című könyvének és Michael Cunningham Az órákjának hangulatát. Ez az érzelmes és gondolatébresztő mese arra a napjainkban rendkívül időszerű kérdésre keresi a választ, hogy miben gyökerezik a nemi identitás, mitől függ, hogy felnőve hol keressük boldogságunkat? „Varázslatos regény arról, hogyan lesz két nemből egy igen. Vicces, csavaros, elevenbe vágó.” – Magazine littéraire

Fred Germonprez - Izland, ​Izland
Egy ​flamand halászfalu népe hosszú éveken keresztül járja a veszedelmes, viharos tengeri utat Dunakerque és Izland-sziget között. A falu népe ott szorong a kikötőben, mikor a férfiak hajóra szállnak, és várja rettegve, reménykedve a hosszú, küzdelmes útról hazatérőket. Ez a hangulatos kisregény az 1890-es év izgalmas eseményeit eleveníti fel: Kilo, a csempészkirály, és Madeclen, a szép kocsmároslány emésztő szerelmét, életük fordulatait, a hajógyári munkások sztrájkharcát, a hajótulajdonosok és halászok engesztelhetetlen érdekellentétéből fakadó küzdelme tragikus következményeit. Lírai hangulatú, derűs jelenetek, természet képek pasztelljei, üdítő színfoltok kellemesen oldják fel az izgalom, a feszültség légkörét a fordulatos, eseményekben gazdag regényben.

Peter Terrin - Az ​őr
Két ​ember őriz egy hatalmas garázst. Föléjük negyvenemeletes torony magasodik, negyven különlegesen igényes kivitelű luxusappartmannal. Az őrök szintjén van az épület egyetlen bejárata, a járműforgalom számára készült biztonsági kapu. Soha nem hagyhatják el a pinceszintet, véget nem érő szolgálatuk egyhangú, lehangoló. Változást csak az őket vezénylő szervezet döntése hozhat, nem tudni, mikor. A nyomasztó bizonytalanság akkor válik elviselhetetlenné, amikor a lakók és a személyzet sietve elhagyják a házat. Meddig tartja őket fogva az ismeretlen katasztrófa, ami elől mindenki elmenekült? A két ember túlélési stratégiája különbözik, de egyikük sem mozog a racionalitás talaján, a kegyetlen helyzet kikezdi személyiségüket.

Jef Geeraerts - A ​fekete Vénusz
Végre ​egy könyv, amelyben a leplezetlen erotika nem keveredik nyers durvasággal, sem hamis, szirupos pátosszal, hanem a maga természetességében jeleníti meg a szerelmet. Emlékek hömpölyögnek a kötet lapjain, szinte egyetlen nagylélegzetű mondatba zárva. Annyira érzékletes leírások tanúi lehetünk, hogy már-már érezni véljük a finom növényi illatokat, a felszálló párákat és azt a forró és mozdulatlan sűrűséget, ahonnan szerelmes sóhajtások szállnak az égig. A történet a gyarmatosítás végnapjait élő Belga-Kongóban játszódik, egy szinte megközelíthetetlen őserdő közepén, ahol egy európai férfi zabolátlan szenvedéllyel keresi (egzotikus nőkben) a beteljesedést. A kalandos jelenetekben szereplő színes bőrű asszonyok már túl vannak minden önámító ábrándon és beavató liturgián. Ők már teljesen szeretnek, hisz már levetkőzték gátlásaikat és a képmutató megfontolásokat. Ebben az ősien tiszta környezetben a gyöngédség is természetesebb és eredetibb, mint a civilizált kontinenseken. Vihart kavaró visszhang után a mű szerzője irodalmi díjat kapott Belgiumban.

Tom Naegels - Válófélben
Tom, ​a történet elbeszélője válófélben van. Feleségétől elköltözött, de vár rá egy talán még fájdalmasabb válás: el kell búcsúznia haldokló nagyapjától, életének apafigurájától, aki utolsó küzdelmét a méltó halálért, az eutanáziáért éppen az általa létrehozott, jóléti, fehér Belgium orvosaival vívja. A történetnek azonban rajtuk kívül van még egy főszereplője: Belgium. Tom a bevándorlás témakörére szakosodott újságíróként felismeri, hogy a nagyapja generációja által felépített biztonságos és egységes belga világba nem integrálhatók a bevándorlók. Házassága természetesen egy pakisztáni lány miatt bomlik fel, ám ezen a kapcsolaton keresztül azt is megtapasztalja, ő, a jó szándékú szakértő sem alkalmas a másik Belgiumhoz hasonulni. Mindenkinek túl sok mindent kellene feladnia, túl sok mindentől kellene megválnia, hogy ne egymástól váljunk el… Tom Naegels (1975) flamand író az Antwerpeni Egyetem germanisztika szakán végzett és szabadúszó újságíróként dolgozik. Könyve s annak filmváltozata óriási sikert aratott. A kritikusok által "újságregénynek" elkeresztelt könyv a szerelmes regény és társadalmi problémákat leíró szociográfia mesteri ötvözete.

Huguette de Broqueville - Uraho?
A ​neves belga írónő elementáris erejű dokumentumregénye misszionárius bátyjáról, aki a békés, keresztény országnak tűnő Ruandában szolgál, amikor 1994-ben kitör a hutuk és tuszik közötti véres törzsi háború. Az érthetetlen öldöklés közepette a "fehér atya" a megbékélést hirdeti. A nem vallásos írónő a bizonyára sokak számára túlzott naturalizmussal megírt regénye végén döbbenten áll meg bátyja életpéldája előtt, talán magában is melengetve már a hit csíráit.

Ludo de Witte - The ​Assassination of Lumumba
Patrice ​Lumumba, first prime minister of Congo was murdered in January 1961. This book unravels the appalling mass of lies, hypocricy and betrayals that have surrounded this assassination since its perpetration. Making use of a huge array of official sources as well as personal testimony, Ludo de Witte reveals a network of complicity ranging from the Belgian government to the CIA.

Geert Van Istendael - A ​belga labirintus
A ​belga labirintus... olyan speciális regény, amelynek nem emberek, hanem egy egész ország a főszereplője. "Magyarországnak, a magyar olvasónak minden bizonnyal hasznosak lehetnek az effajta könyvek a mai, útkereső, bizonytalan időkben, amikor tanulságos tudni, hogyan építették fel mások országukat, szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Milyen árat kellett fizetni máshol a demokráciáért, és hogyan is működik a valóságban a sokat emlegetett parlamentáris demokrácia. Milyen a történelmi múlthoz való viszony, ...milyen hagyományai vannak a politikai pártoknak, mi a szerepe az egyháznak, a szakszervezeteknek egy minden jel szerint működő nyugat-európai országban? S végül, de nem utolsósorban, hogyan lehet kezelni a saját nemzeti identitás problémáját egy olyan országban, amely születésétől kezdve két nyelv, két kultúra, két nemzet jelenlétét volt kénytelen tolerálni, s életének minden mozzanatát ma is áthatja e kettős jelenlét. ... Kézikönyv gyanánt forgatható tehát e könyv minálunk, Kelet-Közép-Európában, Magyarországon. Önbizalmat is lehet meríteni belőle, de mindenekelőtt tanulni, például a saját hovatartozásunkhoz való viszonyt, mint a modern európaiság egyik kritériumát. Biztosra vehető, hogy önmagunkat is jobban megismerjük ebben a belgiumi tükörben.

Jos Vandeloo - A ​veszély
"Csöndesen, ​nyugodtan sétálva megy most az állomásra. Senki se figyel rá, egészen közönséges ember. Legfeljebb lábadozó betegnek hinnék, mivel olyan sápadt, s a léptei olyan bizonytalanok. De feltétlenül teljesen ártatlan, ártalmatlan és veszélytelen embernek látszik. Békésen ballag az állomás felé vezető utcákon. Erre időt szán, mert a gyaloglás nehezére esik. Furcsa módon mégis egészségesnek és felszabadultnak érzi magát. A város olyan, mint egy nagy, pikkelyes állat. Benting nézi a loholó embereket, és belátja, hogy ő mindig idegen lesz. A magányosság felszáll, mint a háztetők fölött a füst. A pályaudvaron sok ember jár-kel. Benting elvész a tömegben. Egy pénztár előtt türelmesen beáll a sorba. Mikor a jegye megvan, rálép a mozgólépcsőre, amely zajtalanul viszi fel a peronra. Senki sem veszi észre. Senkinek sincs szeme rá, hogy meglássa a veszélyt."

Yvan Delporte - Hupikék ​törpikék és a csodafurulya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marie Delcourt - Érasme
étonnante ​carrière que celle de cet homme complexe et multiple, de ce bâtard qui fut traité somptueusement par des rois et des empereurs, de ce satiriste qui faillit mourir cardinal, de ce petit bourgeois de Rotterdam qui fut l’un des meilleurs écrivains en langue latine.

Gilbert Delahaye - Marika ​és Laci falun
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csak_veled_-_a_romantikus_szerelem_visszat%c3%a9r%c3%a9se
elérhető
2

Rika Ponnet - Csak ​veled
"Az ​emberek félnek. Véleményem szerint életünknek ma ez az egyik legfontosabb jellemzője. A kudarctól való félelmünk bénítóan hat ránk akkor is, amikor szerelmesek vagyunk - írja Rika Ponnet. - Amikor szerelmesek vagyunk, úgy érezzük, miénk az élet, mégis meg vagyunk rémülve. Félünk a csalódástól, a visszautasítástól. És reménykedünk, hogy a szerelem működésének megértése a segítségünkre lehet." A népszerű belga pszichológusnő az emberi kapcsolatok, és azon belül a szerelem, az összetartozás dinamikáját, mechanizmusát, struktúráját elemzi könyvében, és arra a következtetésre jut, hogy újra hinni kell a romantikus szerelemben és merni kell szerelmesnek lenni.

Kollekciók