Ajax-loader

'belga' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Eva Kavian - Nem ​akartam vele élni
A ​tizenhét éves Sylviának elege van abból, hogy minden második héten az elvált apjánál lakjon, aki sosincs ott, amikor szüksége lenne rá, és csak gyerekpesztrának használja. Ezért telefonon bejelenti neki, hogy nem akar többé vele élni. Abban a pillanatban, amikor apja beleegyezik, az apja balesetben meghal. Egy távollévő apa nem egyenlő a halott apával. Sylvia a gyászmunka során ismeri meg idealista apját annak minden erényével és hibájával, s alakít ki posztumusz kapcsolatot az elhunyttal egy könyv alapján, mely az ázsiai halottkultuszról szól. Ez megváltoztatja az életét, sőt valamilyen értelmet is ad neki, hiszen rá hárul a temetés megszervezése és a húgaival magára maradt édesanyjának a támogatása is, miközben bánatát élete első szerelmi élménye enyhíti.

Georges Simenon - Maigret ​Vichyben
Maigret, ​még pizsamában, karosszékben ült az ablaknál, az első pipáját szívta, s lassan kortyolgatta a kávéját. Egyszer csak felkiáltott. Madame Maigret kék virágos köntösében, kezében fogkefével kirohant a fürdőszobából. - Mi történt? - Ide nézz... Az újságban az első, Vichynek szentelt oldalon egy fénykép: a >hölgy orgonalilában<. Fiatalabb kori fényképe lehetett, ajka körül kényszeredett mosoly, a fotográfus kedvéért. - Mi történt vele? - Meggyilkolták... - Ma éjjel? - Ha ma éjszaka történt volna, az újság nem hozhatná már reggel... Előző éjszaka történhetett... - De hiszen láttuk a kioszkban... - Kilenc óra felé igen... Azután hazament... Annyi ideje volt még, hogy levegye a sálját, kalapját, belépjen a szalonba, a folyosón balra... A sors gondoskodik arról, hogy Maigret felügyelő ne unatkozzék túlságosan kényszervakációja idején. Ha már korsó sörök és házi szilvapálinka helyett gyógyvizet kell kortyolgatnia, amilyen forrón csak bírja, legalább zseniális szimatát, sejtéseit, logikáját nem hagyják parlagon heverni. A fürdőhely állóvizét olyan bűntény kavarja fel, amelynek kibogozásában Maigret nélkül aligha jutnának előbbre...

Georges Simenon - Monsieur ​Hire jegyessége
M. ​Hire jegyessége nem is igazi jegyesség. Ebben a történetben semmi sem stimmel - legfeljebb a színhely, Párizs valódi. Az egyik külvárosban történik egy bűntény: a máskor békés helyen megölnek valakit, és ettől az egész környék élete felbolydul. Azé a házi is, ahol az a titokzatos férfi lakik, aki M. Hire-nek nevezi magát. Vele sem stimmel valami. Mindenkinek gyanús, mert nincs senkije, alig áll szóba a szomszédokkal, s még abban a klubban sem, ahová bowlingozni jár, ott sem tudja senki, hogy igazából mivel foglalkozik. M. Hire csak egyvalakiben bízik, abban a cselédlányban, akit jegyesének tekint. M. Hire végül olyan kutyaszorítóba kerül, ahonnan nem lehet kijutni.

Dimitri Verhulst - Semmivégre
Örök ​igazság, hogy gyermekkorban tanulja az ember a legtöbbet, ekkor érik a legerősebb benyomások és szerzi a legtöbb emléket, amiből egész életében táplálkozhat. Csak éppen mindenkinek kicsit más csillagzat alatt jön össze mindez. A kis Dimitrinek például részeges apa és ringyó anya jutott, aki később elhagyta őt, és már a születése utáni első percektől kezdve szinte állandó cigifüstben és alkoholbűzben tölti életét. Nagyanyja házában, talán csak rövid percekre józan nagybátyjai közt senki nem kérdezi meg, mi volt az iskolában, hol szeretne nyaralni, senki sem szól rá, ha nem mosott fogat. (Igen, Dimitri titkon erre vágyik.) Más dolgokat sajátít el és él meg ő, mint kortársai: hogy hogyan lehet már-már művészi szintre emelni az ivászatot, miként kell flegmán fogadni a rendőrök és végrehajtók állandó zaklatását, és hogy milyen egyszerű is végképp és végérvényesen elszúrni az életet. Megtanul számtalan pajzán nótát, azt, hogy miért Roy Orbison a császár, és hogy miért olyan könnyű a piások koporsója. Csak az a kérdés, ez a tudás mire lesz elég az ő további életében… Dimitri Verhulst pokoli iróniával dolgozza fel egy feldolgozhatatlan gyermekkor traumáját. A fekete humorral átitatott, olykor szívfacsaró epizódok, amelyek képmutatás nélkül tárják elénk egy reménytelen életmód minden rettenetét és egyben minden bizarr szépségét is, önéletrajzi ihletésűek. Dimitri Verhulst (1972) belga író, újságíró. 1999-től publikál rendszeresen, de az áttörést a 2003-as Problemszki Szálloda jelentette (magyarul az Európa Könyvkiadó adta ki, 2007-ben), amely a belga menekülttáborban élő bevándorlók kilátástalan-abszurd életét örökíti meg, dokumentumszerű hitelességgel és kegyetlen humorral. Semmivégre című önéletrajzi regénye 2006-ban jelent meg és a belőle készült filmet a magyar mozik is vetítették, Szarul állnak a dolgok címen.

Georges Simenon - Maigret ​és a félarcú ember
Emile ​Gallet Saint-Fargeau-i lakost a Sencerre-i Hotel Loire-ban gyilkolták meg. Lövés érte az arcát, a szívét kés szúrta át. A szállodába Monsieur Clément néven, orléans-i üzletemberként jelentkezett be. Közben a felesége úgy tudta, hogy Rouenban van, és kereskedelmi utazóként jár házról házra. Mint utóbb kiderült, abból élt, hogy királypárti nemeseket pumpolt. Rossz egészségi állapota ellenére valahogyan sikerült nagy összegű életbiztosítást kötnie, amelynek a felesége volt a kedvezményezettje. Csakhogy három évvel a gyilkosság előtt egy bizonyos Monsieur Jacob rájött, miből szerzi a pénzét Gallet, és zsarolni kezdte.

John Vermeulen - Gyönyörök ​kertje
Jeroen ​van Aken, aki később mint Hieronymus Bosch vált a középkor alkonyának egyik legvitatottabb németalföldi festőjévé, festőcsaládban nevelkedett a hatalmi politika és a vallási megújulás korában. Ebben az időben a sátán nem csak a mesék és legendák világában létezett, hanem a mindennapokban is. Ekkor indult meg a boszorkányüldözés legszörnyűbb hulláma, és Európa valamennyi országában fellángoltak a máglyák. Az álszent és bigott klérus azonban erősítette a kételkedők táborát is. Hieronymus Bosch ezt a világot pellengérezte ki különös, elgondolkodtató festményein, amelyek azért is ellentmondásosak, mert egy ellentmondásos korban születtek. A 20 századi szürrealizmus által újrafelfedezett középkori festő életéről keveset tudunk. A holland életrajzíró regényében azonban számos titokra fény derül, és egyre több részlet kirajzolódik a Gyönyörök kertje festőjének portréján.

Georges Simenon - Maigret ​és a kicsi Albert
Maigret ​felügyelő az irodájában pipázgat, amikor váratlanul megcsörren a telefon. Egy titokzatos ismeretlen van a vonal másik végén, aki páni félelemmel hadarja, hogy követik és meg akarják ölni. Megnevez egy kávéházat, ahol a felügyelő megtalálja őt. Mire azonban Maigret odaér, már hűlt helye. Az eset többször megismétlődik, míg végül egyszer megszűnnek a telefonhívások, viszont találnak egy holttestet a Concorde téren. Azonos-e az áldozat a telefonálóval? Miért telefonálgatott az ismeretlen? Ki áll a brutális gyilkosságok hátterében? Mindez kiderül a nemrég elhunyt, világhírű belga író izgalmas könyvéből.

Georges Simenon - A ​türelmes Maigret
"Aline ​barátságtalanul nézett a nyomozókra, akik elárasztották a szobát. - Maga emelte fel a fegyvert? - kérdezte tőle Maigret. - Hozzá se nyúltam. - Ismeri ezt a revolvert? - Úgy tudom, Manuelé volt. - Hol tartotta? - Nappal a rádió mögé rejtette, esténként az éjjeliszekrényre tette, hogy a keze ügyében legyen. Egy Smith-Wesson 38. profi-fegyver, amely nem ismer irgalmat. - Jöjjön, Aline. - Minek? Nem tudok semmiről." Ezen a verőfényes nyári reggelen Maigret felügyelő még nem sejti, ki volt a féllábú Manuel gyilkosa, de azt már tudja, hogy madame Maigret ma is hiába várja odahaza remek főztjével. Mert ennek a gyilkosságnak a felderítése most mindennél fontosabb, s a rokonszenves, tehetséges Maigret érzi, hogy valószínűleg pontot tesz majd a Párizsban egyre gyakrabban ismétlődő, sorozatos ékszerlopások végére is. A tőle megszokott bravúros nyomozással és végtelen türelemmel természetesen ezúttal is megtalálja Manuel Palmari és az egyelőre még ismeretlen, következő áldozat gyilkosát.

Jean-Philippe Toussaint - Esterházy Péter - Zidane ​melankóliája / Toussaint reménye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Amélie Nothomb - A ​gyilkos higiéniája
A ​francia írónő első regénye; 25 éves korában, 1992-ben jelent meg, és visszhangos sikert aratott. Prétextat Tachnak, a Nobel-díjas írónak két hónap van hátra az életéből. Titkára kiválaszt öt arra érdemes újságírót, hogy interjút csináljanak az amúgy világtól elzárkózó öregemberrel. Tach - szellemi fölényeit, nyers szókimondását latba vetve - legázol, megsemmisít négy felkészületlen és félművelt "médiagurut". Az ötödik újságíró - ráadásul a Tach által megvetett női nem képviselője - méltó ellenfélnek bizonyul. Párbeszéd-párviadaluk különös titokra derít fényt, és különös "eredménnyel" végződik.

Gaston de Gerlache de Gomery - Újra ​az Antarktiszon
Az ​1957-58-as Geofizikai Év alkalmából több ország - köztük Belgium is - expedíciót küld az Antarktiszra. A belga expedíció vezetője, e könyv szerzője, tartalékos repülőparancsnok, akinek apja 1897-99-ben már megjárta a Déli-sarkvidéket. Egy modern sarkvidéki expedíció egészen más természetű, mint a régebbiek. A róla írt könyvnek sem a kínszenvedés, az embertelen túlterhelés, a fagyhalál romantikája áll a középpontjában, hanem a technikai felszerelés, a szervezettség, a tudományos felkészültség, a nemzetközi összefogás másfajta romantikájával imponál. Egy modern expedíció kutatási terveit csak akkor tudja végrehajtani, ha tagjai szakemberek. A belga Déli-sarkvidéki expedíció tizenhéttagú törzscsoportja pilótákból, rádióműszerészekből, mérnökökből áll és természetesen orvos meg filmoperatőr sem hiányzik. Az expedíció tagjait és felszerelését két hajó szállítja az Antarktiszra. A járműszállítón kívül van repülőgépük, helikopterük, vannak hernyótalpas motorkocsik, kutyás szánok. Erőműtelepet, jól felszerelt műhelyeket, kutató laboratóriumokat, lakóházat építettek fel maguknak otthonról hozott, előrekészített elemekből. A kutatócsoport a hosszú sarkvidéki éjszaka idején a bázison folytatja munkáit. Ezt a nem minden nehézséget nélkülöző életet a szerző kedélyesen, jó humorral ábrázolja.

Karel Jonckheere - Szemünk ​világa
Karel ​Jonckheere 1906-ban született Ostendében. A genfi egyetemen holland-flamand szakos tanári oklevelet szerzett. Jelenleg a németalföldi irodalom terjesztésével foglalkozik a belga közoktatásügyi minisztériumban. Első verseskötete 1933-ban jelent meg. Azóta 17 verseskötetet, számos útirajzot, elméleti irodalmi munkát és esszét adott ki. A Tenger tükre c. verseskötetével 1947-ben, majd A tengertől a kagylóig című verseskötetével 1956-ban másodszor is elnyerte a háromévenkénti költészeti állami díjat. Fontos állami megbízatása mellett négy irodalmi folyóirat szerkesztője. Jelentős műfordítói tevékenysége is. Egyik folyóiratának hasábjain, 1967-ben, Ady Endre, Juhász Gyula,Babits Mihály Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, József Attila és Radnóti Miklós egy-egy versének fordítását is publikálta, Műveit számtalan nyelvre lefordították. Dél-amerikai útirajza a Terna caliente magyarul is megjelent. Nagy érdemei vannak a szocialista országokkal való kulturális kapcsolatok kiépítésében.

Georges Simenon - Maigret ​aggályai
Meggyőződésem, ​hogy a feleségem egy ideje, legalább öt-hat hónapja meg akar ölni engem. Hát ezért akartam személyesen találkozni önnel, főfelügyelő úr. Formális bizonyítékom nincs, különben azzal kezdtem volna. De kész vagyok ön elé tárni a birtokomban lévő bűnjeleket. Két fajta van. Először a lelkiek, amelyeket a legnehezebb bemutatni, mert mint nyilván ön is tudja, ezek kis semmiségek, és önmagukban nincs súlyuk, de ha fölhalmozódnak, végül értelmet nyernek.Tárgyi bűnjel is van, elhoztam, ez a legzavarbaejtőbb...\'

Georges Simenon - Maigret ​New Yorkban
&quot;- ​Hall&oacute;!... O&#039;Brien?... K&eacute;pzelje csak, m&aacute;r megint sz&uuml;ks&eacute;gem van mag&aacute;ra... Ne ijedjen meg, szigor&uacute;an tiszteletben tartom a szabad Amerika valamennyi szabads&aacute;gjog&aacute;t... Tess&eacute;k?... Hov&aacute; gondol... Higgye el, csipetnyi ir&oacute;nia sem szorult bel&eacute;m... Ak&aacute;r hiszi, ak&aacute;r nem, &eacute;n is egy mag&aacute;ndetekt&iacute;v szolg&aacute;latait szeretn&eacute;m ig&eacute;nybe venni...&quot;

Georges Simenon - Maigret ​emlékiratai
Hogyan ​ismerkedett meg Madame Maigret az éhkoppot nyelő Maigret közrendőrrel? Kik voltak a "szöges zoknisok"? Mit keresett Maigret az erkölcsrendészeten? Hogyan adta kölcsön Simenon a lakását a regényhősének? Ezekre és még sok tucat más kérdésre kaphatnak választ a megrögzött Maigret-rajongók éppen úgy, mint azok, akiknek ez a rendhagyó könyv lesz az első kalauzuk a pipázó párizsi főfelügyelő világában. Rendhagyó, mert ezúttal nem Simenon beszéli el hőse újabb kalandját, hanem Maigret ragadja magához a szót, s ha már így esett, nem restelli retusálni, kiegészíteni, alkalmasint kétségbe vonni Simenon róla alkotott képét. Maigret emlékiratainak olvastán fel kell tennünk a kérdést: Simenon találta ki Maigret főfelügyelőt, vagy Maigret Simenont?

Marguerite Yourcenar - Én ​szép kastélyom
Marguerite ​Yourcenar, a Francia Akadémia egyetlen nőtagja, nemcsak regényíró, hanem kitűnő tollú esszéista és nagy utazó. Az egész világot bejárta, minden érdekelte, az emberek, az egyes országok irodalma, történelme, néprajza. Tanulmányköteteiben igen változatos témájú és hangulatú írások sorakoznak egymás mellett - nyitott szelleméről, óriási műveltségéről tanúskodnak. Egyik esszéjének főszereplője magyarországi Szent Erzsébet és Báthory Erzsébet. Chenonceaux, a nevezetes Loire menti kastély titkokkal teli története éppúgy foglalkoztatja, mint a nagy keresztény ünnepekhez kapcsolódó szokásrendszer. Misima, a tragikus sorsú XX. századi japán regényíró éppúgy, mint Thomas Mann vagy a középkor nagy tudósa, Beda Venerabilis

Georges Simenon - Fej ​nélküli holttest
MesterDetektív ​Kiskönyvtár 6. - Maigret a lélekbúvár esetei GEORGES SIMEON (1903-1989). sokak szerint ő a krimikirály. A belga író 1929 és 1973 között nyolcvanöt Maigret-regényt és -novellát publikált, 112 nyelven és 500 millió példányban. több méltatója tartja a "XX. század Balzac"-jának, de nevezik Simenon-gyárnak, Simenon-csodának is. Elég kimondani Maigret nevét és a világon mindenki máris tudja, hogy egy középkorú felügyelőről van szó, aki puha nemezkalapot, trencskó felöltőt visel, s pipázik. Igaz, nem szuperzsaru, sőt zsörtölődik is, ám mégis ő "Maigret doktor", a pszichológia nagymestere. Figuráját 28 színész keltette életre 60 film-, és 200 televízióváltozatban, s vagy 50 nyelven hirdetik Maigret életbölcsességét: "Megérteni, nem pedig elítélni!" A fej nélküli holttest Simenon korai regényei közé tartozik, s magyar nyelven most jelenik meg először.

Georges Simenon - Ködös ​kikötő
Egy ​kis normandiai kikötőváros felé döcög a vonat. A fülkében hárman ülnek: Joris kapitány, akinek a koponyáját nemrégiben golyó fúrta át, s ennek következtében elvesztette emlékezőtehetségét és beszélőképességét, Julie, a házvezetőnője, aki minduntalan sírva fakad gazdája siralmas állapotán, s Maigret felügyelő, aki gondterhelten ráncolja a homlokát, mert fogalma sincs, hogyan fog fényt deríteni erre a homályos ügyre. S a dolgok még tovább bonyolódnak: Joris kapitányt reggel holtan találják ágyában, az éjjeliszekrényen álló pohárba egy titokzatos kéz mérget öntött. Kinek állhatott érdekében, hogy eltegye a kapitányt láb alól? A megkérdezettek egyértelműen azt állítják, hogy nem volt ellensége, és nem is gazdag, így irigye sem lehetett. Milyen összefüggés van Joris kapitány korábbi titokzatos eltűnése, a fejébe fúródott golyó és a későbbi gyilkosság között? A nyomozás szálai két irányba vezetnek: Maigret felügyelő felváltva látható a Saint-Michel nevű kétárbocoson, a matrózkocsmákban, máskor meg a gyanúsan viselkedő polgármester előkelő villájában. S e két külön világ között néha szorosabb a kapcsolat, mint gondolnánk...

Jos Vandeloo - A ​veszély
"Csöndesen, ​nyugodtan sétálva megy most az állomásra. Senki se figyel rá, egészen közönséges ember. Legfeljebb lábadozó betegnek hinnék, mivel olyan sápadt, s a léptei olyan bizonytalanok. De feltétlenül teljesen ártatlan, ártalmatlan és veszélytelen embernek látszik. Békésen ballag az állomás felé vezető utcákon. Erre időt szán, mert a gyaloglás nehezére esik. Furcsa módon mégis egészségesnek és felszabadultnak érzi magát. A város olyan, mint egy nagy, pikkelyes állat. Benting nézi a loholó embereket, és belátja, hogy ő mindig idegen lesz. A magányosság felszáll, mint a háztetők fölött a füst. A pályaudvaron sok ember jár-kel. Benting elvész a tömegben. Egy pénztár előtt türelmesen beáll a sorba. Mikor a jegye megvan, rálép a mozgólépcsőre, amely zajtalanul viszi fel a peronra. Senki sem veszi észre. Senkinek sincs szeme rá, hogy meglássa a veszélyt."

Georges Simenon - A ​titokzatos lány
A ​hátsó montmartre-i utcák egyikén egy fiatal lány holttestére bukkannak. A nyomok a múltba vezetnek…

Covers_295061
elérhető
0

Henri Cornélus - Kufa!
Valahol ​Belga Kongóban, az 1940-es évek derekán egy fiatalember hajózik állomáshelye felé. Pénzre van szüksége, ügyvédi irodát akar nyitni otthon, ezért adja most fejét néhány éves gyarmati hivatalnokoskodásra. Az első két év nehéz lesz az őserdőben a kiábrándult vagy eldurvult fehér tisztviselők, a nyomorúságos, kiszolgáltatott, hallgatag feketék között, de a harmadikat már imádott menyasszonyával töltheti. A fiatalembert csodálatos és ijesztő világ várja, a trópusok gyönyört és szenvedést bőkezűen osztó világa, amely pusztító-teremtő mámorában nem kegyelmez a gyengéknek, az elesetteknek. A buja természet kegyetlenségén csak a fehérek kegyetlensége tesz túl. Ilyen környezetben elégséges fegyverzet-e a szerelem, a jóhiszeműség, a segítő szándék, vagy Jean Pottier-t is elnyeli a titokzatos tavak, az óriás ragadozóhoz hasonló őserdők birodalma?

Bucsu
elérhető
0

Ivo Michiels - A ​búcsú
Ivo ​Michiels A búcsú című regényét 1957-ben írta, s a koreai háború idején játszódik Antwerpenben és az antwerpeni kikötőben. A regény hőse, Pierre Wesselmans hazaérkezik a Gambetta nevű hajóval, amely a kikötő egyik félreeső dokkjában áll. A kapitány kiadja az utasítást a fedélzeten felsorakozott legénységnek, hogy másnap délelőtt tízórakor jelentkezniök kell, s akkor megtudják, hogy kihajóznak-e valami titkos megbízatással vagy sem. S ez így meg napokig, a legénység nem tudja, végleg búcsút vegyen-e a családjától vagy sem. Pierre és felesége ezt a bizonytalanságot érzi az egyetlen bizonyosságnak, a várakozás, a visszavárás és az elszakadás bizonyosságának. Az asszony nem tudja, hogy a férje egy-két órán belül visszatér-e, vagy csak hónapok múlva, nem tudja, várjon-e rá, s ha vár, meddig várjon, s hogy egyáltalán visszatér-e majd Pierre, aki, mint afféle tengerész, idegenül bolyong a világban, s tulajdonképpen sehol sincs otthon.

Covers_356015
elérhető
0

Émile Verhaeren - Versek
Száz ​évvel ezelőtt született a belga nép nagy költője, Émile Verhaeren. Ezt a válogatás hatalmas alkotói termésének legjavát gyűjti csokorba - tisztelő megemlékezésül az emberi haladásért fáradhatatlanul harcoló, lázas valóságkutató lenyűgöző művészete iránt. Életművéből, mint egy pompás orgonából, a legváltozatosabb hangulatú dallamok zenélnek: hol meghitt, ünnepi csendben csengenek, hol meghitt, ünnepi csendben csengenek, hol viharzó erővel zúgnak. Magyarországon ez az első Verhaeren-kötet, amely a költő valamennyi hangját megszólaltja - Gábor Andor, József Attila, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc és Peterdi Andor remekbe sikerült régi átültetései mellett kiváló új műfordítások sorakoznak. Verhaeren izgalmas bonyolult költői világába Gyergyai Albert tanulmánya vezeti be a magyar olvasóközönséget.

22
22 ​detektívtörténet Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - 22 ​detektívtörténet
Két ​újsághír - az egyik 1789-ből származó, a másik 1965-ből - foglalja keretbe kötetünket. A 22 történetben felsorakoztatjuk a világ detektívirodalmának jeleseit: Sherlock Holmes éppúgy megjelenik a kötet lapjain, mint Poirot mester vagy a titokzatos G.7; megtalálja kedvencét az az olvasó is, aki az intellektuális nyomozót kedveli, de az is, akinek rokonszenvesebb a "rámenős" detektív. Conan Doyle, Edgar Wallace, Dorothy Sayers, Leslie Charteris - a detektívirodalom megannyi kitűnő mesterének rövidebb írásaiból állítottuk össze kötetünket, melyhez kellemes hátborzongást kívánunk, Kedves Olvasó!

Jef Geeraerts - A ​fekete Vénusz
Végre ​egy könyv, amelyben a leplezetlen erotika nem keveredik nyers durvasággal, sem hamis, szirupos pátosszal, hanem a maga természetességében jeleníti meg a szerelmet. Emlékek hömpölyögnek a kötet lapjain, szinte egyetlen nagylélegzetű mondatba zárva. Annyira érzékletes leírások tanúi lehetünk, hogy már-már érezni véljük a finom növényi illatokat, a felszálló párákat és azt a forró és mozdulatlan sűrűséget, ahonnan szerelmes sóhajtások szállnak az égig. A történet a gyarmatosítás végnapjait élő Belga-Kongóban játszódik, egy szinte megközelíthetetlen őserdő közepén, ahol egy európai férfi zabolátlan szenvedéllyel keresi (egzotikus nőkben) a beteljesedést. A kalandos jelenetekben szereplő színes bőrű asszonyok már túl vannak minden önámító ábrándon és beavató liturgián. Ők már teljesen szeretnek, hisz már levetkőzték gátlásaikat és a képmutató megfontolásokat. Ebben az ősien tiszta környezetben a gyöngédség is természetesebb és eredetibb, mint a civilizált kontinenseken. Vihart kavaró visszhang után a mű szerzője irodalmi díjat kapott Belgiumban.

Geert Van Istendael - A ​belga labirintus
A ​belga labirintus... olyan speciális regény, amelynek nem emberek, hanem egy egész ország a főszereplője. "Magyarországnak, a magyar olvasónak minden bizonnyal hasznosak lehetnek az effajta könyvek a mai, útkereső, bizonytalan időkben, amikor tanulságos tudni, hogyan építették fel mások országukat, szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Milyen árat kellett fizetni máshol a demokráciáért, és hogyan is működik a valóságban a sokat emlegetett parlamentáris demokrácia. Milyen a történelmi múlthoz való viszony, ...milyen hagyományai vannak a politikai pártoknak, mi a szerepe az egyháznak, a szakszervezeteknek egy minden jel szerint működő nyugat-európai országban? S végül, de nem utolsósorban, hogyan lehet kezelni a saját nemzeti identitás problémáját egy olyan országban, amely születésétől kezdve két nyelv, két kultúra, két nemzet jelenlétét volt kénytelen tolerálni, s életének minden mozzanatát ma is áthatja e kettős jelenlét. ... Kézikönyv gyanánt forgatható tehát e könyv minálunk, Kelet-Közép-Európában, Magyarországon. Önbizalmat is lehet meríteni belőle, de mindenekelőtt tanulni, például a saját hovatartozásunkhoz való viszonyt, mint a modern európaiság egyik kritériumát. Biztosra vehető, hogy önmagunkat is jobban megismerjük ebben a belgiumi tükörben.

Georges Simenon - Maigret ​pipája
Simenon ​három bűnügyi történetét adjuk közre ebben a kötetben. A kötet címadó regényében, a MAIGRET PIPÁJÁ-ban egy szemfüles, bár holdkórosnak látsz fiatalember vakmerően ellopja Maigret pipáját, mégpedig a mesterdetektív orra elől. Maigret pipája nyomába ered, s így jut egy már-már végzetessé váló titok nyitjára. A MAIGRET AZ ESKÜDTSZÉKEN Maigret rendhagyó "magánnyomozásának" kicsit véres és nagyon izgalmas története. A MAIGRET MEGHARAGSZIK szokatlanul fényűző környezetbe, gyönyörű villákba és szívfájdító teniszpályákra vezeti el az olvasót és Maigret-t egy meglehetősen aljas bűntett szövevényes labirintusán és, amelynek végpontján a félelmetes és impozáns nagymama áll.

Georges Simenon - A ​furnes-i polgármester
Siemnon ​nevét detekívtörténetei tették ismertté az egész világon. Ez a regénye azonban nemcsak a pontosan kiszámított helyzetek izgalmát használja ki: a lélek, a jellem rejtelmeit is felvillantja. Terlinck, a regény főhőse egy gazdag asszonyt foszt ki vagyonából fiatalemberként, s az okos, hidegen mérlegelő magántisztviselőből egy belga kisváros "első polgára" lesz. Éveken keresztül kielégíti, hogy félve tisztelik, hogy gazdag, és hatalma van. Egyetlen vetélytársaa maradt. Ezt is le kell győznie. Ezért hallgat a gyilkos szándékról, holott tud a vetélytárs ellen készülő merényletről, Eldördül két lövés - s meghal egy fiatalember. Az ellenfél erkölcsileg megsemmisül. Az író ennek a bűnnek a rugóit nyomozza, s a szándékok indítóokait bogozza kis regényében. Terlinc végül egy félszeg, szinte önmagának sem bevallott vonzalom kelepcéjében bűnhődik egész életéért. Szerelem ez? Vagy csak a "gyilkos" lelkiismeret-furdalása? - Mindenképpen új, tartalmas élet lehetősége. S a a lehetőség Terlinc életében már majdnem több, mint a megvalósulás.

Georges Simenon - Maigret ​albérletben
"- ​Maga az, főnök? Janvier-ról van szó... - Már megint mit akar Janvier? - Az imént vitték be a Cochin-kórházba. A mellébe kapott egy golyót. - Mit mondasz? - Most már biztosan a műtőasztalon van. - Rohanok." Maigret új nyomozásának története minden szempontból rendhagyó. Az áldozat nem más, mit az egyik legjobb munkatársa, Janvier nyomozó. A felügyelő tehát egyedül veszi kezébe az ügyet. A bűntény színhelyére költözik, egy kis penzióba, ahol hosszú, idegfeszítő kutatás után egy váratlanul bonyolult rejtélyt old meg.

Georges Simenon - Az ​örökös
A ​regény elején eltűnik valaki: La Rochelle egyik legtekintélyesebb hajósgazdája. Hazaindul éjszaka a társaskörből, és nem érkezik haza. Mi történt vele? Beleesett a vízbe? Vagy belökték? - Bűntény vagy baleset? Ezúttal azonban nemcsak az a fontos, hogy mi történt, és ki a tettes - bár ezt követően még négy ember hal meg. A fontos az, hogy mi történik ezután a családban. Egy tehetséges, jóképű, de kegyetlenül célratörő, gazdagságra, hatalomra vágyó, sértett kis akarnok, Philippe beházasodik a hagyományaira büszke famíliába. Látszólag megteremti a család új "fénykorát", de mégis ő a bűnök élesztője, aki jelenlétével felszítja a rejtett indulatokat: fölszabadulnak az elfojtott vágyak, elszabadulnak a titkolt kis és nagy aljasságok. A puritán családalapító halála után a kis tékozlók jönnek, az élvhajhászok, a törekvők. S a lappangó bűn légkörében végképp felbomlik egy nagy polgárcsalád.

Georges Simenon - Maigret ​revolvere
Mme ​Maigret váratlan látogatót kap egy kétségbeesett fiatalember személyében, aki a férjével szeretne beszélni. Aztán hirtelen eltűnik a lakásból, ellopja a felügyelő revolverét. Maigret hamarosan találkozik egy beteg, szerencsétlen emberrel, akiről kiderül, hogy a fiú apja. De hogy került egy pályaudvari csomagmegőrzőjébe egy hulla? Delteil, az igazságszeretetéről, harciasságáról híres képviselő politikai gyilkosság áldozata lett-e, vagy nőügy keresendő a háttérben? Miért lopta el a fiú a revolvert, ha nem ő a gyilkos? Miért utazik Maigret Londonba, miért eszik óriási vacsorát a luxusszállóban? Úgy tűnik, nincs összefüggés több keveredő elem között...

David Scheinert - Pierre ​Bajut színeváltozása
Hogyan ​lesz a hajdani kisiskolás nyámnyila, spicliskedő Bekakiból, a későbbi meghúzódó kishivatalnokból Pietro Bagio, a szent? Miféle átváltozás emeli országot megrendítő filozófus-moralistává a lusta, műveletlen, szemforgató haspókot, az önjelölt írócskát? Nem, nem Bajut lényegül át: az úgynevezett "szellemi élet" színeváltozásának lehet tanúja az olvasó. A pénz lendíti mozgásba a szentté avató ördögi gépezetet, a pénz torzítja el az emberi értékeket, tiporja el a hazugság, csalás, zsarolás ellen szegülőket.

Kollekciók