Ajax-loader

'görög mitológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Mesterházi Lajos - A ​Prométheusz-rejtély
Prométheusz ​isten, látván az Embert, ezt a minden teremtmények között a legvédtelenebbet, számára a tüzet az égből lelopta, s egyben megtanította őt minden mesterségek ismeretére. S ekként nemcsak a fennmaradását biztosította, de megnyitotta előtte a tökéletesedés felé vezető utat. Zeusz, a féltékeny főisten, Prométheuszt ezért a Kaukázus sziklájához láncoltatta: egy sassal, naponta megújuló, változatos kínzások között, a máját szétmarcangoltatta, mígnem Héráklész, győztes csapatával arra vonulva, lelövi a sast és megszabadítja Prométheuszt. Eddig szól a "mese". De hogyan élt ezután ez a legjobb isten, az emberiség e legfőbb jótevője? - teszi föl a jogos kérdést az író, játékos iróniával és mégis komolyan. Hogyhogy a mitológia a továbbiakban semmilyen emléket nem őriz róla? Nem emeltek számára templomot, nem állítottak oltárt, emlékéről elnevezett forrás vagy liget nincsen, s még csak egy csillagkép sem viseli nevét? Holott ki mindenki hozzájutott ezekhez a megtisztelő jelképekhez. Mesterházi szellemes oknyomozó története sokszor meghökkent, és mulattatva int arra: az emberiségnek sok talmi és vérgőzös törekvése helyett meg kellene találni és becsülni végre a valódi értékeket.

Szabó Magda - Zeusz küszöbén
A Szabó Magda-életműsorozatnak ez a kötete, amely először 1968-ban jelent meg, egy görögországi nyaralás élményeinek krónikája. Az írónő személyes, szubjektív hangvételű naplót ad az antik görög világgal való találkozásáról, amely több, mint egyszerű úti élmény az ókori kultúra bűvkörében felnőtt, s klasszika-filológiát végzett Szabó Magda számára. Nemcsak a mitológiai és történelmi emlékek, a csodálatos múlt érdekli, hanem az olykor kellemetlen meglepetéseket hozó jelen is, a tarka, nyüzsgő élet, az emberek és az állatok, amelyekhez különleges gyengédséggel közeledik. Miközben elkalauzolja az olvasót Athénbe, Epidauroszba, Rhodoszba, a szigetekre és városokba, a hely szelleméhez méltó iróniával és öniróniával írja le a csőstül rázúduló úti viszontagságokat. Könyvében nemcsak a görög táj és történelem elevenedik meg, hanem a mindennapok Görögországa is, s benne a kispénzű magyar turisták humoros csetlése-botlása. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">A</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Kallimakhosz - Kallimakhosz ​himnuszai
Kamallikhosz, ​az i. e. 4-3. században élt tudós alexandriai könyvtáros, katalóguskészítő, mitográfus és grammatikus a klasszikus irodalom remekeit közvetítő és rendszerező hellenisztikus kultúrának egyik legjelentősebb és legtevékenyebb művelője volt. Népszerűségét azonban költészetének - elsősorban a homéroszi himnuszok mintájára írt hat himnuszának - köszönhette. Ezek a himnuszok nem a kultusz számára készültek, mint egykor a homérosziak, a közönség nem vallásos könyörgésekként, ünnepi cselekedetekként, hanem a költő Kallimakhosz munkáiként fogadta őket. A himnuszok mögött ma is egy embert érzünk, nem vallásos közösséget. Mégis: a himnuszok mítoszvilága volt az az élő kapocs, az az eleven hagyomány, amely az Alexandriában élő költőt szellemi szülőföldjéhez, az egyetemes görögséghez elvezette.

Euripidesz - Tíz ​tragédia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kerényi Károly - Görög ​mitológia
Kerényi ​Károlynak, a 20. század egyik világviszonylatban is legjelentősebb klasszika-filológusának és vallástörténészének talán legfontosabb, legmaradandóbb alkotása a _Görög mitológia._ Az író ismeretterjesztő műnek szánta könyvét, s az valóban magas szintű tudományos összefoglalás, mely hatalmas anyagismeretről és élvezetes írói stílusról tesz tanúbizonyságot. Maga a görög mítosz szólal meg a könyv lapjain, minden apró részletével, teljes szövevényességével, úgy, ahogy különböző forrásokból ránk maradt. Az elbeszélő egységes, jól megszerkesztett történetként, pontosabban történetfolyamként adja elő a dolgok kezdetétől a hérosztörténetekig azt a hatalmas kozmoszt, amely maga a görög mitológia. A mű egyik legnagyobb értéke, hogy a teljes mitológiát közvetíti, összefüggő, szerves egységként mutatja be, nem pedig önálló, de kevéssé összefüggő történetek halmazaként. Kerényi tartózkodik attól is, hogy a részek szimbolikus megfejtését megkísérelje, arra épít, hogy a jól, hitelesen előadott mitológia maga sugallja önnön értelmezését is.

Baráth Katalin - Ida ​és az aranygyapjú
Utazz ​Idával a görög mitológiába! Egy meglepő találkozás során Hermész, az istenek hírnöke időutazásra hívja, és egy titokzatos feladattal bízza meg Idát, a cserfes és szókimondó tinédzsert. Ida vállalja a kihívást, és minden nehéz helyzetben megállja a helyét. Az izgalmas, sok próbatétellel teli kalandozás során megismerkedik számos istennel és hőssel, de közben ugyanaz a mai kamaszlány marad, aki a parkban mélázott, mikor egyszer csak melléült egy titokzatos idegen... "Kedves, üde, ugyanakkor szellemes, fordulatos, izgalmakban bővelkedő regény. Az ifjú olvasó észre sem veszi, annyira magával ragadja a történet, talán még csettint is: ezek a görög héroszok legalább olyan jófejek, mint a mai szupermenek!" "Örömmel ajánlom Baráth Katalin könyvét, amely méltán nyert a kiadó pályázatán! Áradó képzelettel és sok nyelvi leleménnyel visz el az ókorban, s mi vidáman követjük e kalandozásban. Nagy erénye az írónak, hogy egy mai tizenéves fejével, nyelvével és érzelmeivel ámuldozik, biztos kézzel idézi fel a régi kor hangulatát, és ütközteti modern korunk hangulatával és szavaival Vidám és tanulságos olvasmány."

Marie Phillips - Csintalan ​istenek
A ​görög mitológiából ismert istenek, Aphrodité, Apollón, Arész, Artemisz... – és még csak az A betűnél tartunk –, ma is élnek: Londonban. Ez, ugye, azért egy-két dolgot megmagyaráz? Van egy kis házuk, melynek állapotáról nem sok jót mondhatunk: lényegében az összedőlés küszöbén áll. Még szerencse, hogy ételre nem kell költeniük, Dionüszosz bora pedig mit sem veszített hajdani minőségéből. Társaságnak ott van a többi isten, nem csoda hát, ha lassan egymás agyára mennek. A halandók sem dobják fel őket: Apollónt nem hívja vissza az ügynöke, és Aphrodité szextelefon-kuncsaftjai sem éppen a legrokonszenvesebb figurák. Alice és Neil is Londonban éli csendes és türelmes életét. Hogy félénk, szemérmes barátságukból valaha szerelem legyen, ahhoz bizony isteni beavatkozásra lenne szükség, ám az olümposzi istenek nem igazán segítőkészségükről híresek, hiszen lekötik őket saját konfliktusaik, a bosszúállás, melyet újabb bosszúállás követ. Így megy ez már évezredek óta, nekünk, halandóknak azonban terveink megvalósításához nem állnak rendelkezésünkre évezredek. Szerencsére (?) felgyorsulnak az események... A Csintalan isteneket, a fiatal angol írónő, Marie Phillips első regényét máris számos nyelvre lefordították. Előzetes mitológiai ismeretek nélkül is fogyasztható csemege, de szinte biztos, hogy az olvasó tudása e téren is gazdagodik, miután végigkacagta a bájos történetet.

Szakács Eszter - A ​Szelek Tornya
A ​vakáció utolsó napján a vagány Mira felmászik a környékükön évek óta elhagyatottan álló építkezési terület darujára, hogy megszabaduljon az őt üldöző osztálytársaitól. Fent, az irányítófülke ablakán át megpillant egy másik, ismeretlen világot. A kitörő viharban azonban megcsúszik és lezuhan, de egy griff megmenti az életét. A lány apja egészen eddig titkolta előle, hogy születésekor a Moirák titkos feladatra választották ki Mirát: kapuőre lesz az Olümposz nevű bolygónak, ahol a görög istenek élnek napjainkban. A kapuőrök mindig egy párból állnak: griffből és grifflovasból, akik ugyanazon percben születtek. Telepatikus kapcsolat köti össze őket, de ez a kapcsolat a tizenötödik születésnapjukon jön csak létre. Ekkor kezdik el tanulmányaikat az Olümposzon, ahol fel­készítik őket leendő feladatukra, ami nem kisebb, mint a világ bonyolult rendjének megőrzése. Az új iskola mellett Mirának a föl­di dolgait is el kell rendeznie, és meg kell fejtenie a család múltját átszövő titkokat...

Szophoklész - Élektra ​/ Oedipus király / Antigoné
Sorsdráma. ​Szörnyű, barbár mese. Véres és szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál megrendítőbb! A Szophoklész művészete" - írja Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben. A kötetben Szophoklész három drámáját találja az olvasó. A mükénéi mondakörből a Pelopidák történetét idézi az Élektra, a thébai Labdakidák tragédiáát az Oedipus király és az Antigoné eleveníti fel. A tragédiákat Babits Mihály, Devecseri Gábor és Mészöly Dezső fordította.

Rick Riordan - Az ​utolsó olimposzi
A ​félvérek egész évben harcra készülődtek, de tudták, hogy nem sok esélyük van a győzelemre. Kronosz serege erősebb volt, mint valaha, és minden átállt istennel és félistennel nagyobb lett. Amíg az olimposziak a pusztító Tüphónt próbálták megállítani, addig Kronosz bevonult New Yorkba, ahol az Olimposz gyakorlatilag őrizetlenül állt. Az Idő Urának megállítása Percy Jacksonra és a fiatal félistenek csapatára várt. A világszerte sikeres sorozat izgalommal várt befejező részében beteljesül a Percy tizenhatodik születésnapjára jövendölt prófécia. Miközben Manhattan utcáin tovább dúl a nyugati világ megmentéséért vívott harc, Percyn az a szörnyű gyanú lesz úrrá, hogy saját sorsa ellen küzd. _"Magával ragadó történet. Egyszerre izgalmas, gondolatébresztő és könnyfacsaró... A regénysorozat méltó befejezése."_ - Kirkus Reviews

Lawrence Norfolk - Vadkan ​képében
Új ​regénye időben két teljesen elváló, egymással csak gondolatiságában közös részre tagolódik. A történtekre pedig egy harmadik idősíkból, a közelmúltból tekint vissza. Az első rész antik görög mitológiai történetet dolgoz fel, a kalüdóni vadkanvadászat mítoszát. A vadászok első sorában ott volt Atalanté, a szűz vadásznő is, akinek szerelméért a vadászat vezetője, a kalüdóni király fia, Meleagrosz, és egy másik harcos, Melanión vetélkedett. A történet másik szála a II. világháború előtti és alatti évekbe vezet. Három németországi zsidó fiatal, Solomon, Ruth és Jakob, az üldözés elől való menekülés három különböző útját választja. Solomon álmot lát, melyben a görög hegyek között a partizánokkal Eberdhardt SS-tisztet üldözik (Eber=vadkan). Hogy végül is mi történt a háború alatt, azt az 1970-es évek Párizsában történtekből tudjuk meg. Az egymással meghasonlott Solomon, Ruth és Jakob azt kutatja, ki, mikor, mit tett a vadkan ellen - és egyáltalán létezett-e a vadkan!? "Norfolk új műve állásfoglalásra késztető és felvidító olvasmány, melynek intellektuális ereje olyan, mint A Lempričre-lexikoné és A pápa rinocéroszáé, de az elbeszélés szenvedélyességében és intenzitásában meg is haladja azt." (Publishers Weekly)"Úgy látszik, Norfolk, aki 1993-ban megkapta a "Legjobb Fiatal Brit Regényíró" címet, A Lempričre-lexikonért pedig a Somerset Maugham-díjat, nemzetközi érdekű bestsellert írt. Igényes harmadik regénye az antik görög világból indul, ahol hatalmas hősök üldöznek egy vadkant, és görög partizánok közé érkezik, akik egy SS-parancsnokra vadásznak, és minderre az 1970-es évek Párizsából tekintenek vissza." (Library Journal)

Maurice Druon - Zeusz ​emlékiratai
"Boldog ​párok, akik Görögországban utazgattok, jusson eszetekbe, hogy mi, istenek nem mindig magunk gondoljuk ki alakunkat. Hogy a helyes cselekedet a helyes pillanatban menjen végbe, gyakran belétek költözünk, tudtotokon kívül." Maurice Druont (1918-2009), akit a Francia Akadémia is tagságra méltatott, elsősorban a középkor francia történelméből merítő regényeiről ismeri a magyar közönség, ez a szellemes, pajzán írása azonban a görög mitológia világába kalauzol. Nem akárki, az istenek és emberek atyjának szemével, aki több ezer éves álmából modern világunkra ocsúdik. Nincs különösebben meglepve, elvégre az Olümposzon is megesnek dolgok, urambocsá, a főisten is okkal száll magába néhanapján. Mindazonáltal kedvére való a teremtés, s úgy véli, egészében véve azért kár lenne ezért a világmindenségért. Döntse el a kedves olvasó, hogy vajon a szerző lényegül-e az emlékirat lapjain Zeusszá, vagy megfordítva.

Robert Holdstock - Keltika
Merlin ​fiatal és halhatatlan, egyike azoknak, akik a világ ösvényeit járják, akiknek a csontjaikba van róva a bűbájosság, s akiknek még az erei­ben is varázslat folyik, sűrűbben a vérnél... Ez a hősök kora, azoké a férfiaké és nőké, akik ha nem is istenek, de nem is egyszerű halandók. Iaszón évtizedek óta alussza a holtak álmát északon, egy jeges tó fenekén, hajójában, az Argóban, képtelenül feledni azt, ahogy felesége, Médeia, a varázslónő meggyilkolta fiaikat... Míg csak Merlin fel nem lebbenti a bűbájosság fátylát, és ki nem deríti, hogy a fiúk nem haltak meg – az egész csak trükk volt. Merlin elvezeti Iaszónt és argonautáit – régieket és újakat egyaránt, Alba ködös szigetétől Hellász olívaillatú, sziklás szigeteire és hegyeibe, hogy megkeressék a fiúkat. Utazásuk a hősiesség és a szívszorító áldozatok, az igazság és az árulás útja.

Devecseri Gábor - A ​meztelen istennő és a vak jövendőmondó
Teiresziász ​vadászfiú - Kharikló nimfa gyermeke - nemcsak ruhátlanul látja Pallas Athénát (ami mitológiai ismereteink szerint Zeusz parancsára amúgy is megvakítással büntetendő cselekmény), hanem szeretkezik is az istennővel. Zeusz lánya távolról sem haragszik a halandó merészségéért: Inkább provokálja azt. Elvégre az istennő is nőből van: előnye mindössze annyi, hogy változatlanul szűz marad. De Athéna nemcsak szűz, hanem bölcs is. Végrehajtja Zeusz parancsát, ám szeretőjét sem sújtja, hanem ajándékozza. Teiresziász a vakság adományát kapja az istennőtől. Nem valódi vakság ez, hanem a lényeglátás képessége. Olyan tulajdonság, mely alkalmassá teszi a kiválasztottat a jóstudományra, jövőbe látásra. Devecseri Gábor játékos, filozofikus részletelemekkel színezett könyvecskéje tulajdonképpen a szerelemről, a testi szerelem gyönyörűségéről és teljességéről szól. Játék az egész? Vagy van valami eszmei mondanivaló is? Ha igen, csak egy lehet: aki szereti az életet, a szerelmet - nemcsak szereti, hanem éli is, gyakorolja is -, emberibb, bölcsebb, egyensúlyozottabb.

Anna Seghers - Regék ​Artemiszről
Anna ​Seghers, a népi demokratikus irodalom eleven klasszikusa nem egy művével jelen van a magyar olvasóközönség világirodalmi köztudatában. Nagy regénye, A hetedik kereszt, egyre újabb és újabb kiadásokat ér meg hazánkban is. Elbeszélései, melyekből mostani kötetünk ad válogatást, írói fejlődésének, változatos pályaképének szinte valamennyi színét felvillantják, kezdeti, új-tárgyias hangvételétől az ábrázolás, a cselekménybonyolítás különféle módozatain át egészen az utóbbi évek elbeszéléseinek a tudományos-fantasztikus irodalom motívumaival gazdagított, s mégis szívhezszólóan egyszerű előadásmódjáig. De bármilyen hangon szóljon is, minden írását, az emberi méltóságba, az ember igazságába vetett mélységes meggyőződése élteti. Ez a gyűjtemény felmutatja Anna Seghers két legnagyobb írói értékét: az állandóságot az emberiség eszményeihez való hűségben és a változásokat e hűséges szolgálati művészi formáiban.

Edith Hamilton - Görög ​és római mitológia
Az ​ókori világ nyolcadik csodája bizonyára a görög és a római mitológia, az a lenyűgöző mesevilág, melynek történeteit számos irodalmi és képzőművészeti alkotás dolgozta fel. Oly eleven a szelleme ma is, hogy e történetek testközelbe kerülnek a görög és itáliai tájakon barangoló utazóval. A mese és a valóság utánozhatatlan egyvelegévé ötvöződött legendákban tovább élnek az antik világ alakjai: megelevenednek az Olümposz istenei, híres szerelmi történeteket olvashatunk, megismerhetjük a trójai háború kalandos eseményeit, találkozhatunk a görög tragédiák szereplőivel: Agamemnónnal, Oidipusszal, Antigonéval... Edith Hamilton nagy tudással - az érdeklődő olvasóra, turistára, tanárra, diákra gondolva-, könnyed, közérthető módon beszéli el a legendákat. Ügyel arra, hogy a mai olvasó is élvezhesse, s egyben megőrizze magában az eredeti történetek ízét, zamatát. A könyv világsikere talán abban rejlik, hogy az előzetes ismerettel nem rendelkezők, s a témában jártasak - akár kézikönyvként, akár az időt kellemesen múlató szórakoztató olvasmányként - egyaránt haszonnal forgathatják. A múltat megeleveníteni képes ismeretterjesztő elbeszélések e nagyszerű teljesítményéért Edith Hamiltont Pál görög király magas érdemrenddel tüntette ki és tiszteletbeli athéni polgárrá fogadta.

Robert Graves - Homérosz ​leánya
A ​tudós Graves izgalmas ötleteként, a görög mitológiából jól ismert Nauszikaá, a phaiákok szigetének hercegnője lesz e regény főhőse. A mesésen gazdag Hiéra szigetének békéjét a királyfi rejtélyes eltűnése dúlja fel. Az uralkodó, hogy fia nyomára bukkanjon, elhagyja trónját, és ezzel szinte végzetes hibát követ el. Távozása után ugyanis a paradicsomi állapotok helyét valóságos anarchia veszi át...

Szabó Árpád - Aranygyapjú
Antik, ​görög tárgyú és görög eredetű elbeszéléseket, meséket gyűjtött össze új kötetében a szerző. Az első részben az Argó hajósainak - az argonautáknak - vakmerő kalandjait, a kolkhiszi aranygyapjú elrablását, az alvilág félelmetes istennőjével cimboráló, szépséges Médeia és Iászón végzetes szerelmének történetét meséli el. Héraklész páratlan hőstetteiről szól a kötet második része, amely egy ősibb, drámaibb levegőjű világba vezet bennünket. Héraklész lebírhatatlan hős, de sorsa már születése pillanatától tragikus. Mert bár ő a legnagyobb és legerősebb az emberek között, mégis a nála gyöngébbet, hitványabbat kell szolgálnia egész életén át. Le kell győznie a nemeai oroszlánt, a kilencfejű lernai hidrát - összesen tizenkét emberfölöttien nehéz küzdelemből kell győztesen kikerülnie, de egyik sem szolgálhatja az ő hasznát. A harmadik részben - amely az "Istenek, hősök, emberek" címet viseli - a görög mitológia jelentős alakjaival, a "tűzhozó" Prométheusszal és másokkal ismerkedhet meg az olvasó. Az emberiség ragyogó gyermekkorát varázsolják vissza, a mítoszok világának harmóniáját idézik fel Szabó Árpád művészien újraköltött görög regéi.

Robert Graves - Az ​aranygyapjú
Az ​aranygyapjú a görög mitológia egyik legkalandosabb vállalkozásának regénye. Péliászt, Iolkosz uralkodóját arra figyelmezteti egy jóslat, hogy óvakodjék attól az embertől, akinek csak a fél lábán van saru. Egyszer egy ünnepségen ráesik a tekintete egy ifjúra, aki félig mezítláb áll ott. Iászón az, Iolkosz trónjának törvényes örököse. Megijed Péliász, vészjóslóan végigméri az ifjút. - Mit tennél, ha király volnál - kérdezi tőle - avval az emberrel, akiről jóslat mondja, hogy meg fog ölni téged? - Iászón nem habozik. - Elküldeném Kolkhiszba az aranygyapjúért. - Mindenki jól tudta, hogy a kolkhiszi király éjjel-nappal varázshatalmú óriáskígyóval őrizteti az aranygyapjút. Iászón maga fölött ítélkezett. A király megparancsolja, hogy rögvest induljon útnak. Az ifjú gyorsan megácsoltatja a hajót - az Argót -, maga köré gyűjti a leghíresebb hősöket egész Görögországból, és egy szép hajnalon dagadó vitorlával kifut a hajó az iolkoszi kikötőből. Az aranygyapjúban a regényíró Graves egy pillanatra sem feledkezik meg a tudós Gravesről: az érdekes és színes regény legkisebb részlete is megfelel a görög és római irodalmi hagyományban vagy képzőművészeti ábrázolásokon szereplő tényeknek, motívumoknak - az olvasó, miközben kitűnően szórakozik, rengeteget tanul is.

David Angsten - Fúriák ​éjszakája
Sodró ​lendületű, egyedülálló, gyilkos és szexi könyv. David Angsten a görög szigetvilágba helyezi lebilincselő történetét, melynek témája az ókori történelem és a modern kori véres bosszú. Olyan regény, amit egy ültében olvas végig ez ember. - James Rollins, a Káosz és a Rejtély szerzője Jack Duran, a Sötét arany hőse ismét megszállott bátyja nyomába ered, aki az ókori görög misztériumokról írja disszertációját. Ahhoz, hogy kideríthesse az eleusziszi szertartások titkát, Dan a barátnője, Phoebe és az öccse kíséretében régi helyszíneken nyomoz. A delphoi jóshelyen egy ősi bódítószer hatására papnővé lényegülő Phoebe transzba esik és szörnyű szavakat közvetít. Jóslatát követve a két testvér szebbnél szebb görög lányok társaságában tölt egy éjszakát, ám másnap reggel Jack rémülten döbben rá, hogy ami izgalmas kalandnak ígérkezett, véres, életveszélyes hajszává válik. A rég halott mítoszok új, gyilkos formában elevenednek meg Ogügia szigetén, Jack pedig - miközben börtönbe került bátyját próbálja kiszabadítani - életét kockára téve igyekszik kideríteni, hogy a "fúriák éjszakájá"-nak hova nyúlhatnak a gyökerei.

Robert Graves - Görög ​mítoszok
Az ​antik hagyomány, a régi görög világ színes kaleidoszkópja elevenedik meg Robert Graves több évtizedes kutatómunkájának ezen összefoglalásában. Az olvasó megtalálhatja benne az összes görög mítoszt - a teremtésmítoszokat, az Olümposz sokszor nagyon is emberi isteneinek, istennőinek születését és viselt dolgait, a nagy hősök, Thészeusz, Héraklész csodás kalandjait, Oidipusz szomorú sorsát, az aranygyapjú történetét, a trójai háborút, Odüsszeusz bolyongását -, élvezetes, modern prózába öntve. A mű bőséges irodalmat ajánl a téma iránt érdeklődőknek. Egyúttal közli a tudomány, elsősorban a régészet és az antropológia magyarázatát az egyes mítoszok eredetére és értelmezésére vonatkozóan.

Rick Riordan - A ​szörnyek tengere
Percy ​Jackson új éve az iskolában meglepően nyugodtan indul. Egyetlen szörny sem akarja betenni a lábát New York-i sulijába. Ám amikor az osztály ártatlan meccse élet-halál harccá válik egy csapat emberevő óriás ellen, a dolgok, hogy is mondjam... kezdenek eldurvulni. Váratlanul érkező barátja, Annabeth is csupa rossz hírt hoz: a Félvérek táborát védő határokat egy titokzatos ellenség lerombolta, és amíg ezeket újra helyre nem állítják, a félisteneknek nincs hová rejtőzniük...

Covers_124854
elérhető
7

Ismeretlen szerző - Görög ​vallás, görög istenek
Évezredek ​óta szerves része az európai kultúrának az ókori görögség vallása. Romjaiban is csodálatos templomok, torzó voltukban is nagyszerű szobrok bizonyítják egykori virágzását, az Olympos lakóinak színes, emberi mozzanatokban gazdag mitológiáját. Könyvtárakat megtöltő irodalom ismerteti, meséli, értékeli e vallás különleges vonásait. A görög kultúra neves kutatója, Sarkady János egykorú dokumentumokkal mutatja be az ókori görögök vallásos életét. Homéros és Hésiodos eposzaiból vett részletek, Sapphó versei, Aristotelés és Platón fejtegetései, feliratok és vallási törvények, átoktáblák és írásban rögzített jóslatok olvashatók könyvének lapjain. Előszava, magyarázatai és jegyzetei jól igazítanak el a szemelvények között. A gazdag képanyag sokoldalúan egészíti ki a könyv mondanivalóját.

Aiszkhülosz - Oreszteia ​/ Leláncolt Prométheusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Euripidesz - Iphigeneia ​Auliszban / Hippolütosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Petz György - Kérdések ​és válaszok a görög mitológiáról
Több ​évezrede élünk együtt és "beszélgetünk" a görög mitológiával, amelyen keresztül bekapcsolódtunk egy hatalmas mítoszrendszerbe. Mitológiák gyűjtőhelye és olvasztótégelye a görög mitológia, tárháza a szimbólumoknak, ihletője a művészeteknek, az emberi önismeretnek. Emberalakú isteneinek történetei eljutottak a népmesék szintjéig; hétköznapi beszélgetéseinkben szinte észrevétlen használjuk sok-sok elemét, jelképét. Ez a kis könyv új ismereteket ad, és régieket frissít fel, rejtvényfejtő ösztönünket is próbára teszi, hiszen a régi görögök is szerették a talányt, s önfeledten játszottak, ha tehették. A mai olvasó a lehetséges válaszok helyességét a könyv olvasása során ellenőrizni tudja, feleletet kap a kötet eleji kvízszerű kérdésekre. E kötetet mindazok figyelmébe ajánljuk, akik szeretnék a görög mitológiáról szerzett ismereteiket tovább gyarapítani!

Johann Wolfgang Goethe - Satyros ​oder Der vergoetterte Waldteufel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marah Woolf - Ne ​szeress!
A ​fiú, aki az autót vezette, megfordult és rám nézett. A zöld szemek figyelmesen végigmértek. Ez lehetetlen. Ledermedve bámultam. Ugyanazok a szemek voltak. Az ő szemei. Azok a bizonyos szemek az álmomból, és most már azt is megtudtam, hogy néz ki az arca és a teste. Amikor korábban azt gondoltam róla, hogy biztosan szemérmetlenül jóképű, az bizony messze elmaradt a valóságtól. - Te vagy az? - krákogtam, aztán rögtön el is hallgattam. Nyilván bolondnak tartana, ha megkérdezném tőle, mi keresnivalója volt az álmomban, és még csak nem is vehettem volna rossz néven tőle. A világ legidiótább felszedős dumája lett volna. Oldalra billentett fejjel méregetett, karját az autó tetejére fektette. Várakozásteljesen nézett rám. Nem tévedtem. Ezek a szemek összetéveszthetetlenek. - Sajnálom. Nem láttad, hogy jön az autó? - kérdezte meleg hangon. Ez ugyanaz a hang volt. Tévedés kizárva.

Johann Wolfgang Goethe - Prometheus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pallasz_ath%c3%a9n%c3%a9_ts
Pallasz ​Athéné Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Pallasz ​Athéné
A ​görög mitológiát az egyetemes, de legalábbis a nyugati kultúra elvitathatatlan részének tekintjük, és bár istenei felett rég eljárt az idő, mégis – a Google keresések szerint is – jól érzékelhető, hogy milliónyi szálon kötődünk hozzájuk. Ebben a digitális könyvsorozatban sorra vesszük a görög isteneket. Elsőként Pallasz Athénére esett a választásunk, mert ő a tudományok, mesterségek és a művészetek istennője, így pártfogására szorulunk. A sorozatnak az a célja, hogy az elektronikus könyv kereteinek lehetőségeit kiaknázva az ismeretterjesztés egy új stílusát találjunk meg, régit és újat jól egyeztessünk, egy új műfaj mesterségét megtanuljuk. A könyv zárt univerzuma és az internet határtalan nyitottsága között az egyensúlyt megtaláljuk. A válogatás egyrészt az Athénével kapcsolatos mítoszokat gyűjti össze, idézve az ókori auktoroktól és az elmúlt évtizedek magyar nyelvű mitológiai irodalmának legjelesebb ismerőjétől, Trencsényi-Waldapfel Imrétől, másrészt bemutatja máig tartó utóéletét a képzőművészetben és a zenében. Így az Olvasó másképp tekinthet Rubens vagy Gustave Moreau festményére, és közelebb kerülhet a Pallasz Athénét idéző Lully-operákhoz vagy Schubert-dalokhoz.

Rosamund Hodge - Kegyetlen ​szépség
Leonidas ​lányát nyolc éven át képezték arra, hogy megölje a zsarnokot, megmentve ezzel a Királyságot, bár feláldozva saját életét. De egy dologra nem készítették fel: arra, hogy mit tegyen, ha végzetes szerelembe esne. “Imádtam ezt a felemelően sötét és káprázatosan szenvedélyes történetet – alig várom, hogy megjelenjen Hodge következő regénye!” - Sarah J. Maas az _Üvegtrón_-sorozat szerzője “Teljesen magával ragadott!” - Alex Flinn, a _Beastly – A szörnyszívű_ írója Nüxet gyerekkorától kezdve arra képzik, hogy végezzen a Királyság zsarnok uralkodójával, a félelmetes és halhatatlan démonnal. De amikor tizenhét évesen beköltözik a város fölé magasodó kastélyba, rájön, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek képzelte: főképp nem a vonzó és szemtelenül szellemes férje. Nüx tudja, hogy mi a kötelessége, és hogy bármi áron meg kell mentenie a népét, de lassan be kell ismernie, hogy menthetetlenül beleszeretett az esküdt ellenségébe… Vajon ez elég indok arra, hogy feladja a küldetését, és átadja magát ennek a szörnyetegnek? Ebben a varázslatosan megírt történetben a _Szépség és a szörnyeteg_ tündérmesei bája találkozik az _Üvegtrón_-sorozat dühös szenvedélyével. A szerző, az amerikai Rosamund Hodge az ókori mítoszok, a középkori angol történetek és a dark fantasyk megszállottja, jelenleg Seattle-ben él hét macskájával és a plüssszörnyeivel.

Madeline Miller - Akhilleusz ​dala
Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó - ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől...

Kollekciók