Ajax-loader

'eposz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Homérosz - Íliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

Dante Alighieri - Isteni ​színjáték
Az ​Isteni színjáték (Divina Commedia), melyhez az utókor illesztette az isteni jelzőt, enciklopedikus jellegű remekmű. A száz énekből álló alkotásban Dante Vergilius társaságában végigjárja és megismeri a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot, s végül üdvözül örök szerelme, Beatrice révén. Útja során, akikkel találkozik - az utókor nagyjaitól kortársaiig -, azokról véleményt formál, ítélkezik, mégpedig a keresztény erkölcstan alapján! Az "emberélet útjának felén" eltévedt költő az utazások közben egyértelmű szigorúsággal ítélkezik. Ez Dante és a katolicizmus szemlélete. A mű monumentalitása egy szemlélet teljes kibontásán és megmutatásán túl a művészi megformálás erejében és szépségében rejlik.

Federico García Lorca - Federico ​García Lorca versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krishna Dharma - Mahábhárata
A ​Mahábhárata, mely India ősi irodalmának, a Védáknak a része, egyedülálló helyet foglal el a történeti-elbeszélő művek sorában. Kevés olyan könyv van még, mely ilyen hosszú időn keresztül fennmaradt volna, mint ez az ötezer éves eposz. Maradandó népszerűsége már önmagában arról tanúskodik, hogy lapjai mély, örök érvényű bölcsességet rejtenek. Lelki üzenetén és megragadó történetein túl a Mahábhárata mélyreható betekintést nyújt a régmúlt világ mindennapi életébe is. "India kulturális enciklopédiájának" is nevezik, a mű látómezeje azonban messze túlmutat ezen a meghatározáson: az egyetemes igazságoknak minden ember számára érvényes tárháza is egyben.

Arany László - A ​délibábok hőse
Arany ​János fia, Petőfi versének "Arany Lacija" 1871-ben egy pályázatra írta és küldte be névtelenül A délibábok hősét, a magyar verses regény műfajának klasszikus remekét. Műve hősének, Hűbele Balázsnak, Juhász Ferenc szép kifejezésével "a hitek halottjának" sorsában Arany László a múlt század hatvanas éveiben felserdült nemzedékek tragédiáját jelenítette meg; elsősorban a szalmaláng lelkesedést, s annak törvényszerű kudarcát: hogy mivé lesz a forradalmi eszmék délibábja abban a korban, amely már nem forradalmi: "A haza dolga: gordius-kötés, / De kard nem oldja meg, csak küszködés." S miközben a költő illúziótlanul szemléli az oblomovizmus magyar válfajának, az "akaratlanság vers-regényének" hősét, akinek tettvágya hamar alábbhagy, illetőleg folyton más és más irányba fordul, mély részvéttel is ábrázolja alakját és sorsát. Senki olyan eleven teljességgel nem fejezte ki a kiegyezés utáni idők magyarjának belső ellentmondásait, lemondó beletörődés és lázadó dac közötti ingadozásait, mint ebben a művében Arany László.

1680944_big
elérhető
9

Homérosz - Odüsszeia
Az ​Odüsszeia érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb.), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be.

Baktay Ervin - Mahábhárata
A ​Mahábhárata nem csak India csodálatos regevilágának a foglalata, hanem egyike az egyetemes kultúra csodáinak: a legmagasabbrendű bölcsesség szent tankönyve, a szellemi felszabadulás útmutatója. Egyetlen világszemlélet sem közelíti meg annyira a mindenség határtalanságát, mint az ős-indiai. Izgalmas történet, költői elbeszélések, nagyszerűen megrajzolt emberi jellemek, színes mesevilág, mély bölcsesség, magasztosan szárnyaló gondolatok tárháza ez a könyv.

Kalevala-e
Kalevala Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - Kalevala
A ​finn népi eposz, a Kalevala világa különös és gazdag világ. A tűz, a vas születésének eredetmondái keverednek benne ráolvasásokkal, más finnugor népek folklórjából ismert medveénekek menyasszonybúcsúztatókkal, ősi varázslatok későbbi keresztény elemekkel. Első változata 1835-ben látott napvilágot, s Reguly Antal már 1841-ben átültette magyarra néhány részletét. Több más, múlt századi próbálkozás után végül 1909-ben jelent meg az eredetihez valóban méltó, bravúros magyar Kalevala, Vikár Béla munkája, mely azóta csaknem tíz kiadást élt meg. Nagy Kálmánnak a Vikárénál hívebb, puritánabb, sugallatos, balladás hangvételű fordítása után, melyet legutóbb 1975-ben adtunk közre, most a Finnországban élő Rácz István tolmácsolásában jelentetjük meg ismét a Kalevalát. Rácz István nyelve természetes, könnyed, közel áll az élő beszédhez, formai újítása, mely az újabb finn gyakorlatot követi, tizenhat szótagos sorokba vonja össze az eddig nyolc szótagos sorpárokra tördelt szöveget. A Kalevala így látszólag rövidebb, valójában tömörebbé, gördülékenyebbé válik: az új fordítás mindenképpen hozzájárul ennek a világirodalomban páratlan műnek további népszerűsítéséhez.

Luís de Camões - A ​lusiadák
Nagy ​múltú kis nép a portugál, a XVI. században emlékezetes lapokat írt az új földek és új ismeretek felé, kincsre dicsőségre szomjasan törő európai reneszánsz ember történetébe, és meghatározóan hatott egész földrészek művelődésére. Modern földrajzi világképünk kialakulásának ideje, a felfedezések kora a portugálság nagy pillanata; Camões hőskölteménye, A lusiadák (1572) pedig ennek a nagy pillanatnak világirodalmi jelentőségű bizonylata. A portugál szellem legegyetemesebb érvényű klasszikusa, ez a kétes cimborák közt forgolódó művelt katonaköltő igazi reneszánsz egyéniség volt; szenvedély fűtötte, viharos élete egy dicsőségében is küzdelmes, nagyszerűségében is viszontagságos, hősiességében is nyomorúságos kor jelképe. Remekműve, A lusiadák - Vasco da Gama indiai útja kapcsán - az antik eposz eszközeivel, de olaszos stanzákba foglalt, bensőséges lírával vázolja fel népe sorsát és jellemét, Lusus fiainak, vagyis a portugál világnak hatalmas költői látomását, és olyan mitológiát fogalmaz meg, amely a vitézség, az életerő, a küldetéstudat és a helytállás vonásait rajzolja a portugál nemzet - és az újkori fehér ember - arcképére.

Publius Vergilius Maro - Aeneis
AENEAS A ​12 énekből álló, homéroszi mintára készült hatalmas eposz Róma nemzeti hőskölteménye. Témája a trójai Aeneasnak - az eposzban a gens Iulia, Augustus nemzetsége mitikus ősének - mondai honfoglalása. Az első hat ének - Aeneas bolyongásai - cselekményben, szerkezetben az Odüsszeiát követi, a második rész (7-12 ének) - Itália meghódítása - az Iliászt. Aeneas, Venus istennő fia az égő trójából elmenekülve, hosszú bolyongás után Chartagóba érkezik Dido királynőhöz. Dido beleszeret az isteni szépségű hősbe, de Aeneasnak az istenek parancsára tovább kell mennie. Dido öngyilkos lesz. Aeneas Itáliába érkezve leszáll az Alvilágba, ahol meglátja még meg nem született utódait, Róma jövendő nagyjait, és megerősödik népének Itália- és világhódító tudatában. A második rész a latiumi harcok története. Aeneas hosszas küzdelem után legyőzi a vele szembeszegülő itáliai népeket, végül párviadalban megöli fő ellenfelét Turnust. A trójaiak és itáliaiak békét kötnek, szövetségüket Aeneas és a latiumi király lányának házassága pecsételi meg. Vergilius az Aeneis történetének keretében Róma történelmi hivatását énekli meg. Ez a mű tartalmi-formai szempontból egyaránt a római klasszicizmus legnagyobb alkotása, elegánsan gördülő hexametereiben páratlan könnyedséggel ötvöződnek a homéroszi, hellenisztikus görög, valamint a római eposzi és költői hagyományok. Gazdagon árnyalt nyelve az érzelmek és hangulatok legszélesebb skáláján tud megszólalni.

J. R. R. Tolkien - Beowulf
Egy ​legendás történet sárkánnyal, gyűrűkkel - _A Gyűrűk Ura_ első szívdobbanása? A dán király boldogan uralkodik harcias népén, mígnem egyszer csak kezdenek eltünedezni a sörivó nagy csarnokból a harcosok. Nemsokára már senki sem mer ott éjszakázni. Ekkor érkezik svéd földről Beowulf, hogy megküzdjön a szörnnyel, aki a dánokat irtja. És miután sikerrel jár, visszatér ősei földjére, és belőle is nagy király lesz. J. R. R. Tolkien mítoszteremtő, nagy író volt - és nagy tudós. Nyelvészként kezdte pályafutását, és ebből nőtt ki érdeklődése az óangol irodalmi emlékek iránt. Ő azonban nem egyszerűen nyelvemlékeknek tekintette ezeket a szövegeket, hanem izgalmas irodalmi műveknek. Leghíresebb közülük _Beowulf_, az óangol eposz, melyben a rettenthetetlen hős mellett - először az angol irodalomban - szerepel sárkány, sőt vannak gyűrűk és tündék is, mint aztán _A Gyűrűk Urá_-ban... Tolkien nemcsak prózai fordítást készített a műből, hanem megírta, mint mesét, sőt énekmondóként meg is verselte. A könyvet bőséges magyarázó anyag teszi még érdekesebbé: ezt Tolkien egyetemi előadásaiból állította össze fia, a hagyaték gondos kezelője, Christopher. A _Beowulf_ hatalmas karriert futott be: készült belőle film Angelina Jolie-val, és számítógépes játék is. Most végre olvashatjuk, és egy híres tudós vezetésével alaposan tanulmányozhatjuk is.

Arany János - Toldi ​/ Toldi szerelme / Toldi estéje
"Az ​igazi nagy alkotók jeles műveit nem kezdi ki a múló idő. Olykor ugyan meg-megcsappan az érdeklődés irántuk -hisz megannyi mozgalmas, rikító színű jelenség vonja el tőlük a csapongó figyelmet-, ám az emberek újra meg újra ráeszmélnek, mekkora érték rejlik bennük, s időről időre visszajárnak hozzájuk, mint szomjazó vándor a kiapadhatatlan forráshoz. Arany János a mi éltető forrásaink egyik legtisztábbika és legfontosabbika. Elveszített, elvesztegetett aranyaink nem kevés része térül vissza az Ő Toldija révén. Olvassuk hát nyitott szívvel!" (Buda Ferenc)

Faludy György - Dicsértessék
"Finom, ​csendes és bensőséges versek ezek; az örök élet harsonásai. Szeretném, ha a közönség ugyanolyan szeretettel fogadná, mint ahogy szerzőik írták őket, az emberek okulására és az Úr dicséretére. Mert ha nem is "e világból valók", mégis arra szolgálnak, hogy ez a világ énekelje és hirdesse őket." - Faludy György -

Juhász Ferenc - Három ​éposz
E ​három éposz eszmélkedésem, gyászom és örömöm hármas csillagképe! Bár teremtődés-idejük, megteremtődésük térideje és időtere, más és más belső kozmikus pillanatok gyönyöre volt, mégis: hármas-egységük csillagtest-lángolása ugyanabból az egységes anyagból lövődik ki, mert egy az anyag, a kozmikus térben s az agy tudat-terében e vers-époszok csillaganyaga és csillagtér-anyaga, csillagközti téranyaga, vagy élő s holt anyagpon tokkal lebegő haláltalan fekete csöndje. Ez az anyag (mint a fizikában, a valóság kozmikumában, a fizikai létben, a vegyi és biológiai létben) az élő szív gyötrelmeiből, szánalmából és szerelméből, piros szabadságból, árnyéktalan halálból, lehetetlen-árnyékú haláltudatból, emlékek megkövült fenyőtoboz-csápos szúnyogpillanataiból, holtakból, múlandókból, halandókból, temetőkből, az új történelmi megvalósulás akaratából, szívem szerelmes szégyenéből szerveződött versakarattá: atomjai szív-cafatok, szerelem-cafatok, halál-cafatok, s a szabadság ifjúi mámorának sose-őszülő kamasz-hite! Mert én az éposz-versekben nemcsak énekeltem, hogy a szóban a halott és élő dolgok megmaradjanak, szétmállatlanul és rothadhatatlanul a halandóság szívei és a szabadság gyors kamasz-szívütései. Akartam, hogy megmaradjon az esendő teremtésben: ifjúságom, s e nép ifjúsága, s virágozzék örökké az anyag testté alakulván (csillaggá, égitest-tömeggé, vagy biológiai szervezettségű vegyi s fizikai létté) a teremtő költészetben. És mit akartam még? Állítani emlék-örömöt, emlék-állandóságot a szabadságban: azoknak, akik megérdemlik a gyermekszívű hála-gyermektől (a pompában és a gyászban) a megőrzés minden kegyetlen kegyelmét! Jobban, mint a Kréta szigeti mítoszi királyok kék selyemgyűrődés robbanás-vízkupacainak anyagszigeteiben fekvők! őrzés-álarcai, az aranyhártya ránc-álarcok, amik mögött a rothadandó hűs és a korhadandó koponyacsont nem maradt meg, csak a penészes árva sziget-föld mikrobás tenyésző magánya. Virágzó élő koporsót építettem a vers-époszokban, virággal-burjánzó élő, lélegző kristálytéglákat, hogy akik és amik e kristályanyag húsába forrasztva mosolyognak, dacolnak, élnek, gyászolnak és szerelmesen fölszabadulnak: a halandóság ellen rózsáztassák eleven testük és élő szabadságuk múlhatatlan rejtelmét és kegyetlen tisztaságát.

Garai István - Euterpé ​védelmében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Vergilius Maro - Vergilius ​összes művei
Vergiliust ​két erénye jelölte ki a nagy alkotásra. Az egyik magas és gáncstalan művészete. A másik a világ sorsán, Róma hivatásán csüggő törődése. A nagy szándék egyúttal nagy élmény lehetett ennek a költőnek. Ilyen szándék még nem volt a világon. Homérosz nem akart nemzeti eposzt írni. Ő egyszerűen hősöket énekelt. A hősök egyének: semmi más. Egy egész nemzetet szimbolizálni egy reprezentatív ősben, egy nemzet sorsát egy ember végzetében: ez Vergiliusra várt. Az Aeneis az első nemzeti eposz a világon... A gyengéd, szelíd költő, anyagtalan édességű versek zenésze, pásztorok, parasztok, szőlők és méhek és jámbor daliák poétája, aki legharciasabb jeleneteibe is bájos kisgyermekek, felejthetetlen holdas éjszakák és szerelmes asszonyok képeit szövi be: a világot átfogó római politika prófétája lett.

Covers_113570
Eposzok Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Eposzok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Zalán ​futása
1825-ben ​jelent meg a Zalán futása című eposz, amelyben a honfoglaló magyarok dicső tetteit dolgozta fel a szerző. Árpád fejedelem a Tisza vidékéért folytatott csatákban legyőzi a szintén hősiesen küzdő bolgár fejedelmet, Zalánt és seregét. A harcokba beavatkoznak földöntúli hatalmak is. A hősköltemény gazdag nyelvezete, képalkotása, merész és egyben újszerű képzeletvilága magával ragadja az olvasót. Ezzel a művével egy csapásra országszerte híressé vált Vörösmarty.

Covers_218811
Add ​tovább! Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Add ​tovább!
Az ​Írószövetség fiataljainak József Attila Köre és a Móra Könyvkiadó első közös vállalkozásából született ez az antológia. Ötvenöt szerzője közül sokan még a pályára indulásánál tartanak, néhányan már önálló könyvben is megjelentek, s vannak köztük, akik már József Attila-díjasok. A kiadó fontos feladatának éri, hogy a pályájukon induló fiatal írókat és költőket minél közelebb vigye a KISZ-korosztályú olvasóhoz, s hogy ez a fiatal olvasó korosztály is megismerje nemzedékének íróit és költőit. az Add tovább! egy antológiasorozat kezdete, szándékunk, hogy legalább kétévente hasonló gyűjtemények jelenjenek meg, fiatal írók és költők új munkáiból.

Arany János - Buda ​halála
Buda ​király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: a hatalomról való balga lemondása a tragikai mag, ami végül halálához vezet. Etele a hivatott a világ fölötti uralomra, de ennek az a feltétele, hogy képes legyen önmagát legyőzni. Az idegen Detre ármánya egymás ellen uszítja a két testvért, s így betelik mind Buda, mind pedig a hun nép végzete. Arany tudatosan olyan eposzi hőst alkot, aki végzete tudatában küzd

Covers_327404
Beowulf Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Beowulf
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ritoók Zsigmond - A ​görög énekmondók
A ​korai görög énekmondók problémájával az eddigi kutatás is sokat foglalkozott, de századunkban még nem történt kísérlet arra, hogy a sok részeredményt egységes és teljes fejlődéstörténeti összképpé rendezzék Erre az összegzésre vállalkozott Ritoók Zsigmond a görög irodalomtörténeti és az általános epikatörténeti kutatások vizsgálatának alapján. A könyv első fejezetében az énekmondóvá válás folyamatát és az énekmondói alkotás módját tárgyalja, a másodikban az előadói alkalmakról, körülményekről és a közönségnek az előadásban - alkotásban játszott szerepéről szól, végül a harmadikban az énekmondónak a társadalomban betöltött változó helyzetét és szerepét ábrázolja; felvázolja az énekmondás történetét a feltételezhető kezdetektől az elvirágzásig.

Firdauszí - Királyok ​könyve
»Firdauszí ​hatalmas terhet tart. Hazájának, népének egész ősi történetét, történelemformálásban is részt vevő történetet, kultúrának alapot vető egykori kultúrák együvé fonódó, teremtő és alakító emlékét. A Szászánidák házának, korának oly emlékművét, mely egyébként összeomlott volna, megadta volna magát az időnek. Firdauszí összefogta az emlékeket, megőrizte a kincseket, példaként léptette fel az ősöket, és emberi mivoltukban is bemutatta a félistenbajnokokat. E tekintetben tehát - de elsősorban a mérhetetlen költői erővel eggyé fonódó kifogyhatatlan emberi gyöngédség okán - némi joggal nevezhetik hazája Homéroszának. S ezek mellett, de éppen nem ezektől függetlenül, a nagy összefoglaló nagy újító is; hazája Dantéjának is nevezhető, ő a későbbi perzsa költői nyelv megalapozója, bizonyos értelemben ő az első újperzsa költő.« (Devecseri Gábor)

Homérosz - Homeros ​Iliásza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rákos Sándor - Gilgames
Világirodalmi örökségünket, a Gilgames című sumér-akkád eposzt és az Agyagtáblák üzenete verseit -többek között Szabó Lőrinc és Weöres Sándor szemelvényei után- teljes egészében először Rákos Sándor ültette át magyar nyelvre, tette irodalmunk és kultúránk közkincsévé. Nem pusztán műfordítás, hanem a magyar költészet egyik csúcsteljesítménye is.

Szálinger Balázs - A ​százegyedik év
Szálinger ​Balázs fiatal költő pályája elejétől törekszik a verstörténeti hagyományok megőrzésére, sőt megújítására, különösen a verses epika területén. Első ilyen könyve egy vígeposz volt: a Zalai Passió. Ez a humorral átszőtt kötete még 2000-ben jelent meg Erdélyben, mellyel a szerző a Bródy Sándor-díjat és a Magyar Rádió Petőfi-díját is elnyerte, de nagy sikere ellenére mára hozzáférhetetlen a hazai olvasóközönség számára. Majd következett az istenek és emberek harcáról szóló eposz, A sík, ez a monumentális történelmi látomás, mely többek közt Vörösmarty Mihály A Rom és Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásaival mutat rokonságot. A százegyedik év a szerző új verses regénye, mely 2007-ben játszódik Budapest egyik kerületében, de történései megeshetnének bárhol Magyarországon: egy tehetséges fiatal újságíró, majd szóvivő, egy Hahóthy nevű életének egy évét meséli el a felemelkedéstől a bukásig. A százegyedik év című kötet egybegyűjti mindhárom művet, hogy megjelenésükkel az olvasó szemtanújává váljon a magyar epikus költészet megújulásának.

Koczogh Ákos - A ​csodamalom
"Imhol ​kedvem kerekedett, eszemben gondolat gerjedt: én elmennék énekelni, szép szavakat sorba szedni, mondanám az ősi mondát, regélném a régi regét..." És Elias Lönnrot útra kelt. Nem sajnált időt, fáradságot, hogy eljusson az eldugott kis karjalai falvakba, följegyezze az ősi énekeket vénséges vén Vejnemöjnenről, vasverő Ilmarinenről, léha kedvű Lemminkejnenről meg a csoda Szampóról. Aztán egymás mellé rendezte a sorokat, kiegészítette a történeteket, és 1835-ben először megjelent a Kalevala, a mesés finn népi eposz. Koczogh Ákos prózában dolgozta föl gyerekeknek, s így a kisebbek is megismerhetik a Kalevala varázsos világát, bölcs fiait. Kötetünk illusztrációinak "valóságos" szereplői az Állami Bábszínházban nagy sikerrel bemutatott verses mesejáték bábfigurái.

Zrínyi Miklós - Szigeti ​veszedelem
Az ​Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét - Szigeti veszedelem - Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta. Merített a magyar és külföldi történetírók műveiből, a törökellenes harcokat megéneklő délszláv hősi énekekből, a magyar históriás énekek hagyományából, Balassi Bálint és Rimay költészetéből, a reformáció gazdag bibliai és hitvitázó kultúrájából, Pázmány Péter nyelvi vívmányaiból. Vallási érzülete, amely határozottan elvetette, sőt kimondottan károsnak tartotta a vallási türelmetlenséget, mély istenhiten és bibliai kultúrán alapult; mindez egyéni és megrázó módon fonódott össze a költő és politikus hazája iránti elkötelezettségével, korára, „az magyar romlásnak seculumjára" vonatkozó és egyre mélyülő hősi pesszimizmusával, magas rendű erkölcsiségével és személyes végzettudatával. Jelmondata is erre utal: Sors bona, nihil aliud - Jó szerencse, semmi más. Az ember minden dolgán lehet úr: erény, okosság, vagyon, rang, vitézség, hírnév legalább részben tőle függ, de a sors kiszámíthatatlan, szeszélyes, katasztrófával fenyegeti a legkiválóbbakat is.

Csanády János - Sziklakút
A ​József Attila-díjas költő nyolcadik verseskötetének leginkább szembetűnő jellegzetessége a "történetfilozófiai" ihletettség, amely szenvedéllyel nyomoztta - értékeli a múltat, az európai népek életének tragéidáit és megújulásait, hogy teljesebben, mindenttudóan értse, ismerje a jelent, a szocializmus korának gondjait, problématömegét. A költő verseihez minden tudását mozgósítja, valósággal felkorbácsolja műveltségének mély- rétegeit, mert becsvágya szerint szellemi körképet akar adni, egyszersmint maradéktalan önarcképet, a megélt problémák éles világításában. A költő hallatlan terhet ró mgára ezzel az elszánt alkotói programmal, s neves küzdelmet vív sok-gyökerű tudása, feltorlódott ismeretei egyszerre szenvedélyes és tiszta logikájú kifejezésért. Olyan kommunista költőt ismerhetnek meg e kötet verseiből az olvasók, aki nap mint nap átéli a népek útkeresését, előrehaladását, de aki számba veszi azokat a nehézségeket is, amelyekkel a közösségnek, a gondolkodó embereknek mindenüttt - nálunk is - szembe kell nézniök. A nagy igény, a vérre menő becsvágy méltó próbatétele ez a verseskötet.

Pálmai Kálmán - Eposzok - Szemelvények a világirodalom nagy eposzaiból
Gilgames Rákos Sándor Iliász Devecseri Gábor Odüsszeia Devecseri Gábor Aeneis Lakatos István Mahábhárata Jánosy István Roland-ének Gábor Andor és Illyés Gyula A tigrisbőrös lovag Weöres Sándor Ének Igor hadáról Képes Géza Nibelung-ének Szász Károly és Weöres Sándor Isteni színjáték Babits Mihály Megszabadított Jeruzsálem Arany János és Rónai Mihály András Az elrabolt hajfürt Vajda Endre Kalevala Vikár Béla

Fábián Franciska - Csorba ​csillag
"Fábián ​Franciskát a Got Talentből ismertem meg. Rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Mert ő egy jelenség. Megmutat mindent, mégis titokzatos marad. Mezei vadvirág és nemes orchidea. Bájos kislány és szexdémon. Igazi Nő, ahogy a költészete is igazi női költészet: finom, sokoldalú, igéző. Szövegei dallamok. Varázsigék. Ősi és modern, klasszikus és egyedi. A belső világ mélyére kalauzol, ami ijesztő hely lenne, ha nem szirmokkal hintené utunkat... A Csorba csillag a szerző harmadik kötete. A Gombamesék és a Mi történt Ióval? folytatása, szépségben, kidolgozottságban, az eddigi életmű összegzése és betetőzése. A kötet komplexitásához a kamaszkori zsengék és a kiforrottabb, érett művek egyaránt hozzátartoznak. Szerzőjük mindegyiküket vállalja, mindegyik egy darab belőle. Franciska nemcsak költő, de színésznő és modell is. A róla készült fotók nemcsak a testet, hanem a lelket is láthatóvá teszik. Arcpirongató kitárulkozás. Ám egy kis homály mindig marad. Egy hajtincs, ami eltakar. Hogy a rabjai legyünk, és minél többször nézzünk fel a csorba csillagra. Akinek fénye az egész égboltra rávetül." (Gulisio Tímea költő, író, a dokk.hu szerkesztője)

Johann Wolfgang Goethe - Reineke ​Fuchs
Pfingsten, ​das liebliche Fest, war gekommen! es grünten und blühten Feld und Wald; auf Hügeln und Höhn, in Büschen und Hecken Übten ein fröhliches Lied die neuermunterten Vögel; Jede Wiese sproßte von Blumen in duftenden Gründen, Festlich heiter glänzte der Himmel und farbig die Erde. Nobel, der König, versammelt den Hof; und seine Vasallen Eilen gerufen herbei mit großem Gepränge; da kommen Viele stolze Gesellen von allen Seiten und Enden, Lütke, der Kranich, und Markart, der Häher, und alle die Besten. Denn der König gedenkt mit allen seinen Baronen Hof zu halten in Feier und Pracht; er läßt sie berufen Alle miteinander, so gut die Großen als Kleinen. Niemand sollte fehlen! und dennoch fehlte der Eine, Reineke Fuchs, der Schelm! der viel begangenen Frevels Halben des Hofs sich enthielt. So scheuet das böse Gewissen Licht und Tag, es scheute der Fuchs die versammelten Herren. Alle hatten zu klagen, er hatte sie alle beleidigt, Und nur Grimbart, den Dachs, den Sohn des Bruders, verschont' er.

Kollekciók