'eposz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Homérosz - Íliász ​/ Odüsszeia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szávitrí
A ​két ind eposz - a Mahábhárata és Rámájana - négy legszebb történetét válogattuk e kötetbe. Az első kettő: "Szávitrí", illetve "Nala és Damajanti" meséje bájos és hűséges nőket dicsér, akik a halál szellemével, a démonokkal is szembeszállnak szerelmes férjükért. A hűség a vezérmotívuma "A Gangá alászállásá"-ról szóló két történetnek is, melynek hősei férfiak, legendás királyok, kik a szülők, az adott szó, a fogadalom mellett tartanak ki mesés, csodálatos, szörnyűséges próbatételeken át, mindenáron, hogy végül elnyerhessék méltó jutalmukat. Erdők, vadállatok, szépség és rútság, jóság és gonoszság vonul fel e keleti mesékben a magyar olvasó előtt színesen, elevenen, s - ebben a kötetben először -, az eredeti szanszkrit versformát is követő hűséggel, Vekerdy József és Jánosy István közös munkájának eredményeként. Kass János színes, művészi illusztrációi ugyancsak az eredeti mű hangulatát idézik.

Homérosz - Íliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

Ismeretlen szerző - Gilgames ​/ Agyagtáblák üzenete
Világirodalmi ​örökségünket, a Gilgames című sumér-akkád eposzt és az Agyagtáblák üzenete verseit - többek között Szabó Lőrinc és Weöres Sándor szemelvényei után - teljes egészében először Rákos Sándor ültette át magyar nyelvre, tette irodalmunk és kultúránk közkincsévé. Nem pusztán műfordítás, hanem a magyar költészet egyik csúcsteljesítménye is.

Ismeretlen szerző - Kalevala
A ​finn népi eposz, a Kalevala világa különös és gazdag világ. A tűz, a vas születésének eredetmondái keverednek benne ráolvasásokkal, más finnugor népek folklórjából ismert medveénekek menyasszonybúcsúztatókkal, ősi varázslatok későbbi keresztény elemekkel. Első változata 1835-ben látott napvilágot, s Reguly Antal már 1841-ben átültette magyarra néhány részletét. Több más, múlt századi próbálkozás után végül 1909-ben jelent meg az eredetihez valóban méltó, bravúros magyar Kalevala, Vikár Béla munkája, mely azóta csaknem tíz kiadást élt meg. Nagy Kálmánnak a Vikárénál hívebb, puritánabb, sugallatos, balladás hangvételű fordítása után, melyet legutóbb 1975-ben adtunk közre, most a Finnországban élő Rácz István tolmácsolásában jelentetjük meg ismét a Kalevalát. Rácz István nyelve természetes, könnyed, közel áll az élő beszédhez, formai újítása, mely az újabb finn gyakorlatot követi, tizenhat szótagos sorokba vonja össze az eddig nyolc szótagos sorpárokra tördelt szöveget. A Kalevala így látszólag rövidebb, valójában tömörebbé, gördülékenyebbé válik: az új fordítás mindenképpen hozzájárul ennek a világirodalomban páratlan műnek további népszerűsítéséhez.

Baktay Ervin - Rámájana ​és Mahábhárata
Az ​utókor a rablóból megtért legendás hírű szent Válmíki nevéhez fűzi a Rámájanát. A Mahábhárata állítólagos szerzője pedig Vjásza, de a név maga is azt jelenti: "összeszerkesztő, gyűjtő". Minden bizonnyal nem egy ember alkotta ezeket az eposz óriásokat, csak a népképzelet ereje kapcsolja őket egy-egy élő személyhez: így teszi hitelesebbé, értékesebbé. A két eposz nagy történelmi eseményeket rögzít: az árja népek nagy bevándorlását Indiába és a hódító hadjáratokat, amelyek során elfoglalták Dél-Indiát és a mai Ceylont. Az eposzok nemcsak a régi India történelméről őriztek meg értékes adatokat, hanem megismerhetjük belőlük az indusok életét, szokásait, világnézetét is. Baktay Ervin hozzáértéssel és nagy műgonddal foglalja össze a hatalmas terjedelmű eposzokat, megőrizve az eredeti művek költői szépségét.

Publius Vergilius Maro - Aeneis
AENEAS A ​12 énekből álló, homéroszi mintára készült hatalmas eposz Róma nemzeti hőskölteménye. Témája a trójai Aeneasnak - az eposzban a gens Iulia, Augustus nemzetsége mitikus ősének - mondai honfoglalása. Az első hat ének - Aeneas bolyongásai - cselekményben, szerkezetben az Odüsszeiát követi, a második rész (7-12 ének) - Itália meghódítása - az Iliászt. Aeneas, Venus istennő fia az égő trójából elmenekülve, hosszú bolyongás után Chartagóba érkezik Dido királynőhöz. Dido beleszeret az isteni szépségű hősbe, de Aeneasnak az istenek parancsára tovább kell mennie. Dido öngyilkos lesz. Aeneas Itáliába érkezve leszáll az Alvilágba, ahol meglátja még meg nem született utódait, Róma jövendő nagyjait, és megerősödik népének Itália- és világhódító tudatában. A második rész a latiumi harcok története. Aeneas hosszas küzdelem után legyőzi a vele szembeszegülő itáliai népeket, végül párviadalban megöli fő ellenfelét Turnust. A trójaiak és itáliaiak békét kötnek, szövetségüket Aeneas és a latiumi király lányának házassága pecsételi meg. Vergilius az Aeneis történetének keretében Róma történelmi hivatását énekli meg. Ez a mű tartalmi-formai szempontból egyaránt a római klasszicizmus legnagyobb alkotása, elegánsan gördülő hexametereiben páratlan könnyedséggel ötvöződnek a homéroszi, hellenisztikus görög, valamint a római eposzi és költői hagyományok. Gazdagon árnyalt nyelve az érzelmek és hangulatok legszélesebb skáláján tud megszólalni.

Garai István - Euterpé ​védelmében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Luís de Camões - A ​lusiadák
Nagy ​múltú kis nép a portugál, a XVI. században emlékezetes lapokat írt az új földek és új ismeretek felé, kincsre dicsőségre szomjasan törő európai reneszánsz ember történetébe, és meghatározóan hatott egész földrészek művelődésére. Modern földrajzi világképünk kialakulásának ideje, a felfedezések kora a portugálság nagy pillanata; Camões hőskölteménye, A lusiadák (1572) pedig ennek a nagy pillanatnak világirodalmi jelentőségű bizonylata. A portugál szellem legegyetemesebb érvényű klasszikusa, ez a kétes cimborák közt forgolódó művelt katonaköltő igazi reneszánsz egyéniség volt; szenvedély fűtötte, viharos élete egy dicsőségében is küzdelmes, nagyszerűségében is viszontagságos, hősiességében is nyomorúságos kor jelképe. Remekműve, A lusiadák - Vasco da Gama indiai útja kapcsán - az antik eposz eszközeivel, de olaszos stanzákba foglalt, bensőséges lírával vázolja fel népe sorsát és jellemét, Lusus fiainak, vagyis a portugál világnak hatalmas költői látomását, és olyan mitológiát fogalmaz meg, amely a vitézség, az életerő, a küldetéstudat és a helytállás vonásait rajzolja a portugál nemzet - és az újkori fehér ember - arcképére.

Dante Alighieri - Pokol
A ​Pokol lakói tisztában vannak bűneik súlyosságával. Egy részük szégyenkezik, átkozza és vádolja magát, de vannak olyan lelkek is, akik büszkén, önérzettel viselik sorsukat, a Pokolban sem adják fel gõgjüket. Nem törnek meg, mintha tudomásul sem vennék a szenvedést. A kárhozottak szenvedése – amelyrõl az Isteni színjáték-ban olvashatunk – csak átmeneti állapot. Az utolsó ítéletkor a lelkek újra egyesülnek valódi, feltámadt testükkel, s kínjaik akkor válnak örökké és még teljesebbé. Az utószót és a jegyzeteket Madarász Imre írta.

Dante Alighieri - Isteni ​színjáték
Dante ​sovány, nagy orrú, keserű ember volt. 1300 körül elhatározta, hogy világraszóló művet fog írni, olyat, amit akkor már ezer éve nem írtak. És sikerült neki, mert nem tragédiát írt, hanem - ahogy ő nevezte - komédiát. Az _Isteni Színjáték_ azért tud sokszor vicces lenni, mert keserű ember írta. Sziklaszilárdan hitt Istenben, de kénytelen bevallani: Istent úgyse lehet érteni. És - a mi szerencsénkre - tett egy nagy felfedezést: nem Istent kell megérteni, hanem az embereket, Isten teremtményeit. Talán őket figyelve megtudjuk: milyen Ő. Ezt a könyvet akár "Emberi Színjátéknak" is nevezhetnénk, pedig kizárólag halottak szerepelnek benne - no de van ennél élettelibb, színesebb, kalandosabb történet? Kedves Olvasó! Jöjjön velünk a Túlvilágra, és nézze meg, mi vár önre. Nem lesz fenékig tejfel!

Federico García Lorca - Federico ​García Lorca versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krishna Dharma - Mahábhárata
A ​Mahábhárata, mely India ősi irodalmának, a Védáknak a része, egyedülálló helyet foglal el a történeti-elbeszélő művek sorában. Kevés olyan könyv van még, mely ilyen hosszú időn keresztül fennmaradt volna, mint ez az ötezer éves eposz. Maradandó népszerűsége már önmagában arról tanúskodik, hogy lapjai mély, örök érvényű bölcsességet rejtenek. Lelki üzenetén és megragadó történetein túl a Mahábhárata mélyreható betekintést nyújt a régmúlt világ mindennapi életébe is. "India kulturális enciklopédiájának" is nevezik, a mű látómezeje azonban messze túlmutat ezen a meghatározáson: az egyetemes igazságoknak minden ember számára érvényes tárháza is egyben.

Arany László - A ​délibábok hőse
Arany ​János fia, Petőfi versének "Arany Lacija" 1871-ben egy pályázatra írta és küldte be névtelenül A délibábok hősét, a magyar verses regény műfajának klasszikus remekét. Műve hősének, Hűbele Balázsnak, Juhász Ferenc szép kifejezésével "a hitek halottjának" sorsában Arany László a múlt század hatvanas éveiben felserdült nemzedékek tragédiáját jelenítette meg; elsősorban a szalmaláng lelkesedést, s annak törvényszerű kudarcát: hogy mivé lesz a forradalmi eszmék délibábja abban a korban, amely már nem forradalmi: "A haza dolga: gordius-kötés, / De kard nem oldja meg, csak küszködés." S miközben a költő illúziótlanul szemléli az oblomovizmus magyar válfajának, az "akaratlanság vers-regényének" hősét, akinek tettvágya hamar alábbhagy, illetőleg folyton más és más irányba fordul, mély részvéttel is ábrázolja alakját és sorsát. Senki olyan eleven teljességgel nem fejezte ki a kiegyezés utáni idők magyarjának belső ellentmondásait, lemondó beletörődés és lázadó dac közötti ingadozásait, mint ebben a művében Arany László.

Baktay Ervin - Mahábhárata
A ​Mahábhárata nem csak India csodálatos regevilágának a foglalata, hanem egyike az egyetemes kultúra csodáinak: a legmagasabbrendű bölcsesség szent tankönyve, a szellemi felszabadulás útmutatója. Egyetlen világszemlélet sem közelíti meg annyira a mindenség határtalanságát, mint az ős-indiai. Izgalmas történet, költői elbeszélések, nagyszerűen megrajzolt emberi jellemek, színes mesevilág, mély bölcsesség, magasztosan szárnyaló gondolatok tárháza ez a könyv.

Lord George Gordon Noël Byron - Don ​Juan
Byron ​fő művének tekinthető a befejezetlenül maradt, 16 énekből álló Don Juan. Az epika műneméhez is sorolható, de az eseménysorozatot meg-megszakítják a lírai meditációk, a szatirikus társadalombíráló megjegyzések, s átszövik a személyes célzások. Byron ezzel az alkotásával a romantikus verses regény műfaját teremtette meg, s hosszú időre elindította Európában ennek az új műfajnak a divatját. A Don Juan szatirikus korrajz, de valamennyi - még ezután következő - kor számára készült, annyi benne az életigazság.

J. R. R. Tolkien - Beowulf
Egy ​legendás történet sárkánnyal, gyűrűkkel - _A Gyűrűk Ura_ első szívdobbanása? A dán király boldogan uralkodik harcias népén, mígnem egyszer csak kezdenek eltünedezni a sörivó nagy csarnokból a harcosok. Nemsokára már senki sem mer ott éjszakázni. Ekkor érkezik svéd földről Beowulf, hogy megküzdjön a szörnnyel, aki a dánokat irtja. És miután sikerrel jár, visszatér ősei földjére, és belőle is nagy király lesz. J. R. R. Tolkien mítoszteremtő, nagy író volt - és nagy tudós. Nyelvészként kezdte pályafutását, és ebből nőtt ki érdeklődése az óangol irodalmi emlékek iránt. Ő azonban nem egyszerűen nyelvemlékeknek tekintette ezeket a szövegeket, hanem izgalmas irodalmi műveknek. Leghíresebb közülük _Beowulf_, az óangol eposz, melyben a rettenthetetlen hős mellett - először az angol irodalomban - szerepel sárkány, sőt vannak gyűrűk és tündék is, mint aztán _A Gyűrűk Urá_-ban... Tolkien nemcsak prózai fordítást készített a műből, hanem megírta, mint mesét, sőt énekmondóként meg is verselte. A könyvet bőséges magyarázó anyag teszi még érdekesebbé: ezt Tolkien egyetemi előadásaiból állította össze fia, a hagyaték gondos kezelője, Christopher. A _Beowulf_ hatalmas karriert futott be: készült belőle film Angelina Jolie-val, és számítógépes játék is. Most végre olvashatjuk, és egy híres tudós vezetésével alaposan tanulmányozhatjuk is.

Faludy György - Dicsértessék
"Finom, ​csendes és bensőséges versek ezek; az örök élet harsonásai. Szeretném, ha a közönség ugyanolyan szeretettel fogadná, mint ahogy szerzőik írták őket, az emberek okulására és az Úr dicséretére. Mert ha nem is "e világból valók", mégis arra szolgálnak, hogy ez a világ énekelje és hirdesse őket." - Faludy György -

Juhász Ferenc - Három ​éposz
E ​három éposz eszmélkedésem, gyászom és örömöm hármas csillagképe! Bár teremtődés-idejük, megteremtődésük térideje és időtere, más és más belső kozmikus pillanatok gyönyöre volt, mégis: hármas-egységük csillagtest-lángolása ugyanabból az egységes anyagból lövődik ki, mert egy az anyag, a kozmikus térben s az agy tudat-terében e vers-époszok csillaganyaga és csillagtér-anyaga, csillagközti téranyaga, vagy élő s holt anyagpon tokkal lebegő haláltalan fekete csöndje. Ez az anyag (mint a fizikában, a valóság kozmikumában, a fizikai létben, a vegyi és biológiai létben) az élő szív gyötrelmeiből, szánalmából és szerelméből, piros szabadságból, árnyéktalan halálból, lehetetlen-árnyékú haláltudatból, emlékek megkövült fenyőtoboz-csápos szúnyogpillanataiból, holtakból, múlandókból, halandókból, temetőkből, az új történelmi megvalósulás akaratából, szívem szerelmes szégyenéből szerveződött versakarattá: atomjai szív-cafatok, szerelem-cafatok, halál-cafatok, s a szabadság ifjúi mámorának sose-őszülő kamasz-hite! Mert én az éposz-versekben nemcsak énekeltem, hogy a szóban a halott és élő dolgok megmaradjanak, szétmállatlanul és rothadhatatlanul a halandóság szívei és a szabadság gyors kamasz-szívütései. Akartam, hogy megmaradjon az esendő teremtésben: ifjúságom, s e nép ifjúsága, s virágozzék örökké az anyag testté alakulván (csillaggá, égitest-tömeggé, vagy biológiai szervezettségű vegyi s fizikai létté) a teremtő költészetben. És mit akartam még? Állítani emlék-örömöt, emlék-állandóságot a szabadságban: azoknak, akik megérdemlik a gyermekszívű hála-gyermektől (a pompában és a gyászban) a megőrzés minden kegyetlen kegyelmét! Jobban, mint a Kréta szigeti mítoszi királyok kék selyemgyűrődés robbanás-vízkupacainak anyagszigeteiben fekvők! őrzés-álarcai, az aranyhártya ránc-álarcok, amik mögött a rothadandó hűs és a korhadandó koponyacsont nem maradt meg, csak a penészes árva sziget-föld mikrobás tenyésző magánya. Virágzó élő koporsót építettem a vers-époszokban, virággal-burjánzó élő, lélegző kristálytéglákat, hogy akik és amik e kristályanyag húsába forrasztva mosolyognak, dacolnak, élnek, gyászolnak és szerelmesen fölszabadulnak: a halandóság ellen rózsáztassák eleven testük és élő szabadságuk múlhatatlan rejtelmét és kegyetlen tisztaságát.

Publius Vergilius Maro - Vergilius ​összes művei
Vergiliust ​két erénye jelölte ki a nagy alkotásra. Az egyik magas és gáncstalan művészete. A másik a világ sorsán, Róma hivatásán csüggő törődése. A nagy szándék egyúttal nagy élmény lehetett ennek a költőnek. Ilyen szándék még nem volt a világon. Homérosz nem akart nemzeti eposzt írni. Ő egyszerűen hősöket énekelt. A hősök egyének: semmi más. Egy egész nemzetet szimbolizálni egy reprezentatív ősben, egy nemzet sorsát egy ember végzetében: ez Vergiliusra várt. Az Aeneis az első nemzeti eposz a világon... A gyengéd, szelíd költő, anyagtalan édességű versek zenésze, pásztorok, parasztok, szőlők és méhek és jámbor daliák poétája, aki legharciasabb jeleneteibe is bájos kisgyermekek, felejthetetlen holdas éjszakák és szerelmes asszonyok képeit szövi be: a világot átfogó római politika prófétája lett.

Ismeretlen szerző - Eposzok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Zalán ​futása
1825-ben ​jelent meg a Zalán futása című eposz, amelyben a honfoglaló magyarok dicső tetteit dolgozta fel a szerző. Árpád fejedelem a Tisza vidékéért folytatott csatákban legyőzi a szintén hősiesen küzdő bolgár fejedelmet, Zalánt és seregét. A harcokba beavatkoznak földöntúli hatalmak is. A hősköltemény gazdag nyelvezete, képalkotása, merész és egyben újszerű képzeletvilága magával ragadja az olvasót. Ezzel a művével egy csapásra országszerte híressé vált Vörösmarty.

Ismeretlen szerző - Beowulf
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arany János - Buda ​halála
Buda ​király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: a hatalomról való balga lemondása a tragikai mag, ami végül halálához vezet. Etele a hivatott a világ fölötti uralomra, de ennek az a feltétele, hogy képes legyen önmagát legyőzni. Az idegen Detre ármánya egymás ellen uszítja a két testvért, s így betelik mind Buda, mind pedig a hun nép végzete. Arany tudatosan olyan eposzi hőst alkot, aki végzete tudatában küzd.

Arany János - Toldi ​/ Toldi szerelme / Toldi estéje
"Az ​igazi nagy alkotók jeles műveit nem kezdi ki a múló idő. Olykor ugyan meg-megcsappan az érdeklődés irántuk -hisz megannyi mozgalmas, rikító színű jelenség vonja el tőlük a csapongó figyelmet-, ám az emberek újra meg újra ráeszmélnek, mekkora érték rejlik bennük, s időről időre visszajárnak hozzájuk, mint szomjazó vándor a kiapadhatatlan forráshoz. Arany János a mi éltető forrásaink egyik legtisztábbika és legfontosabbika. Elveszített, elvesztegetett aranyaink nem kevés része térül vissza az Ő Toldija révén. Olvassuk hát nyitott szívvel!" (Buda Ferenc)

Homérosz - Odüsszeia
Az ​Odüsszeia érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb.), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be.

Pálmai Kálmán - Eposzok - Szemelvények a világirodalom nagy eposzaiból
Gilgames Rákos Sándor Iliász Devecseri Gábor Odüsszeia Devecseri Gábor Aeneis Lakatos István Mahábhárata Jánosy István Roland-ének Gábor Andor és Illyés Gyula A tigrisbőrös lovag Weöres Sándor Ének Igor hadáról Képes Géza Nibelung-ének Szász Károly és Weöres Sándor Isteni színjáték Babits Mihály Megszabadított Jeruzsálem Arany János és Rónai Mihály András Az elrabolt hajfürt Vajda Endre Kalevala Vikár Béla

Zrínyi Miklós - Szigeti ​veszedelem
Az ​Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét - Szigeti veszedelem - Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta. Merített a magyar és külföldi történetírók műveiből, a törökellenes harcokat megéneklő délszláv hősi énekekből, a magyar históriás énekek hagyományából, Balassi Bálint és Rimay költészetéből, a reformáció gazdag bibliai és hitvitázó kultúrájából, Pázmány Péter nyelvi vívmányaiból. Vallási érzülete, amely határozottan elvetette, sőt kimondottan károsnak tartotta a vallási türelmetlenséget, mély istenhiten és bibliai kultúrán alapult; mindez egyéni és megrázó módon fonódott össze a költő és politikus hazája iránti elkötelezettségével, korára, „az magyar romlásnak seculumjára" vonatkozó és egyre mélyülő hősi pesszimizmusával, magas rendű erkölcsiségével és személyes végzettudatával. Jelmondata is erre utal: Sors bona, nihil aliud - Jó szerencse, semmi más. Az ember minden dolgán lehet úr: erény, okosság, vagyon, rang, vitézség, hírnév legalább részben tőle függ, de a sors kiszámíthatatlan, szeszélyes, katasztrófával fenyegeti a legkiválóbbakat is.

Fábián Franciska - Csorba ​csillag
"Fábián ​Franciskát a Got Talentből ismertem meg. Rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Mert ő egy jelenség. Megmutat mindent, mégis titokzatos marad. Mezei vadvirág és nemes orchidea. Bájos kislány és szexdémon. Igazi Nő, ahogy a költészete is igazi női költészet: finom, sokoldalú, igéző. Szövegei dallamok. Varázsigék. Ősi és modern, klasszikus és egyedi. A belső világ mélyére kalauzol, ami ijesztő hely lenne, ha nem szirmokkal hintené utunkat... A Csorba csillag a szerző harmadik kötete. A Gombamesék és a Mi történt Ióval? folytatása, szépségben, kidolgozottságban, az eddigi életmű összegzése és betetőzése. A kötet komplexitásához a kamaszkori zsengék és a kiforrottabb, érett művek egyaránt hozzátartoznak. Szerzőjük mindegyiküket vállalja, mindegyik egy darab belőle. Franciska nemcsak költő, de színésznő és modell is. A róla készült fotók nemcsak a testet, hanem a lelket is láthatóvá teszik. Arcpirongató kitárulkozás. Ám egy kis homály mindig marad. Egy hajtincs, ami eltakar. Hogy a rabjai legyünk, és minél többször nézzünk fel a csorba csillagra. Akinek fénye az egész égboltra rávetül." (Gulisio Tímea költő, író, a dokk.hu szerkesztője)

Johann Wolfgang Goethe - Reineke ​Fuchs
Schelm, ​Betrüger, Erzganove - spätestens durch die mittelalterliche Volksdichtung "Reynke de vos" (1498) ist die Figur des ebenso gerissenen wie skrupellosen Reineke Fuchs im deutschsprachigen Raum unsterblich geworden. Knapp 300 Jahre später nahm auch Goethe sich des berühmten Stoffs an: Virtuos und sprachgewaltig gestaltete er die überlieferten Geschichten um und inszenierte in epischen Hexametern eine zeitlos bissige Satire auf das sogenannt Menschlich-Allzumenschliche. Sein "Reineke Fuchs in zwölf Gesängen" geriet ihm zum Meisterwerk und zählt zu den großen Klassikern des Genres.

Závada Pál - Apfelbaum. ​Nagyvárad, Berlin
Závada ​Pál új hősét Ádámnak hívják, aki a XX. század hét időmetszetében lép színre - rendre cserben hagyott, majd újjászülető Évák oldalán, egy Lucifer nevű, számos szerepet eljátszó "árnyvezér" ösztönző-nyomasztó segédletével. Ádám 1937-ben vesz búcsút családjától, szerelmeitől, addigi élete nagyváradi helyszíneitől, hogy a fenséges művészetek és eszmék csábítására zavaros vizekre evezzen a harmincas évek végének Berlinjében. 1940-ben visszacsatolt szülővárosába forgatni utazik haza, '44-ben a váradi gettóba jut, és túléli, '50-ben és '56-ban pedig egészen különböző hazalátogatások és viszonyok részese lesz, hogy '89 őszének forrongó Kelet-Berlinjében, majd az összeomló Fal romjain kapaszkodjon föl elborzasztóan magasra. A sorstörténetek strófái közt - amelyek a maguk tradícióit is fölidézik - megszólal olykor az Úr (a kelleténél ritkábban), belekotnyeleskednek az angyalok (Orsi, Lenke és Charlie), megjelenik például a legendás szerkesztő, Réz Pál alakja, de itt-ott fölbukkan az elbeszélő maga is.

Ladislav Pyrker - Rudolf ​von Habsburg
Tön’, ​o Heldengesang, von den schmetternden Kriegesdrometen Wieder geweckt, von Rudolph nun, dem Kaiser der Deutschen, Der obsiegend der Macht des Böhmenköniges, Ottgar, Wahrte die Rechte des Reich’s, und, kehrend vom blutigen Schlachtfeld, Gründete Habsburgs Thron an den Ufern der mächtigen Donau, Seinem Geschlechte zum Ruhm, und unzähligen Völkern zum Segen! Wer empörte sofort, nach dem jüngsterrungenen Frieden, Wieder die Fehd’ und das Grau’n der menschen­vertilgenden Feldschlacht? Ein unseliger Geist, Drahomira.1 Die Herrscherinn Böhmens War sie, und noch ist ihr Nahme mit Schauder genannt in dem Land dort: Denn Wratislav, dem christlichen Fürsten, vermählet als Heidinn, Trug sie den Christen Haß in der schrecklichen Brust, und verfolgte