'görög' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Ismeretlen szerző - Görög ​szakácskönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Örök ​megújulás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szophoklész - Élektra ​/ Oedipus király / Antigoné
Sorsdráma. ​Szörnyű, barbár mese. Véres és szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál megrendítőbb! A Szophoklész művészete" - írja Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben. A kötetben Szophoklész három drámáját találja az olvasó. A mükénéi mondakörből a Pelopidák történetét idézi az Élektra, a thébai Labdakidák tragédiáát az Oedipus király és az Antigoné eleveníti fel. A tragédiákat Babits Mihály, Devecseri Gábor és Mészöly Dezső fordította.

Berg Judit - Két ​kis dinó Krétán
"Jászu! ​Most csodálkozol, ugye? Mi az, hogy jászu? Elárulom neked: azt jelenti görögül, hogy, szia! Emlékszel még rám?" Ki ne emlékezne Trikóra (görög nevén Trikosz) és Nyammra? Ők az időutazó kisdinók a zsírkréta korból. A Két kis dinó-sorozat negyedik részében Kréta szigetén élnek. És ha azt is eláruljuk, hogy Ariadné királykisasszony palotájában vendégeskednek, már azt is tudjátok, hogy ez nem a mai Görögország... Megismerkedünk az ezermester Daidalosszal, kelekótya fiával, Ikarosszal, és az is kiderül, hogy a palota egy labirintust rejt, mélyén a félelmetes Minotaurusszal. Még szerencse, hogy Trikónak olyan zseniális ötlete támad, melynek segítségével nem tévednek el a labirintusban. Hiszen csak egy fonalgombolyag kell hozzá! Kalandos, vicces és tanulságos időutazás az ókori Görögországba - kezdő olvasóknak.

Trencsényi-Waldapfel Imre - Görög ​regék
Műveltségünk ​minden ága a görög kultúra törzséből nőtt ki. Nem nélkülözheti a mai ifjúság sem az ókori görögség hitvilágának ismeretét, még ha az általános és szakmai műveltség anyaga annyira kibővült is, hogy a görög írók olvasása háttérbe szorult. Fontosnak tartottunk annak idején, hogy a feldolgozás munkáját az ókori világ egyik legkitűnőbb magyar ismerője, Trencsényi-Waldapfel Imre végezze el, hogy könyvünk ne csak élvezetes olvasmány, hanem pontos ismeretek forrása legyen. A Görög regék sikerét a számos kiadás is bizonyítja.

Robert Graves - Az ​aranygyapjú
Az ​aranygyapjú a görög mitológia egyik legkalandosabb vállalkozásának regénye. Péliászt, Iolkosz uralkodóját arra figyelmezteti egy jóslat, hogy óvakodjék attól az embertől, akinek csak a fél lábán van saru. Egyszer egy ünnepségen ráesik a tekintete egy ifjúra, aki félig mezítláb áll ott. Iászón az, Iolkosz trónjának törvényes örököse. Megijed Péliász, vészjóslóan végigméri az ifjút. - Mit tennél, ha király volnál - kérdezi tőle - avval az emberrel, akiről jóslat mondja, hogy meg fog ölni téged? - Iászón nem habozik. - Elküldeném Kolkhiszba az aranygyapjúért. - Mindenki jól tudta, hogy a kolkhiszi király éjjel-nappal varázshatalmú óriáskígyóval őrizteti az aranygyapjút. Iászón maga fölött ítélkezett. A király megparancsolja, hogy rögvest induljon útnak. Az ifjú gyorsan megácsoltatja a hajót - az Argót -, maga köré gyűjti a leghíresebb hősöket egész Görögországból, és egy szép hajnalon dagadó vitorlával kifut a hajó az iolkoszi kikötőből. Az aranygyapjúban a regényíró Graves egy pillanatra sem feledkezik meg a tudós Gravesről: az érdekes és színes regény legkisebb részlete is megfelel a görög és római irodalmi hagyományban vagy képzőművészeti ábrázolásokon szereplő tényeknek, motívumoknak - az olvasó, miközben kitűnően szórakozik, rengeteget tanul is.

Madeline Miller - Akhilleusz ​dala
Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó - ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől...

Maurice Druon - Zeusz ​emlékiratai
"Boldog ​párok, akik Görögországban utazgattok, jusson eszetekbe, hogy mi, istenek nem mindig magunk gondoljuk ki alakunkat. Hogy a helyes cselekedet a helyes pillanatban menjen végbe, gyakran belétek költözünk, tudtotokon kívül." Maurice Druont (1918-2009), akit a Francia Akadémia is tagságra méltatott, elsősorban a középkor francia történelméből merítő regényeiről ismeri a magyar közönség, ez a szellemes, pajzán írása azonban a görög mitológia világába kalauzol. Nem akárki, az istenek és emberek atyjának szemével, aki több ezer éves álmából modern világunkra ocsúdik. Nincs különösebben meglepve, elvégre az Olümposzon is megesnek dolgok, urambocsá, a főisten is okkal száll magába néhanapján. Mindazonáltal kedvére való a teremtés, s úgy véli, egészében véve azért kár lenne ezért a világmindenségért. Döntse el a kedves olvasó, hogy vajon a szerző lényegül-e az emlékirat lapjain Zeusszá, vagy megfordítva.

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

Rosamund Hodge - Kegyetlen ​szépség
Leonidas ​lányát nyolc éven át képezték arra, hogy megölje a zsarnokot, megmentve ezzel a Királyságot, bár feláldozva saját életét. De egy dologra nem készítették fel: arra, hogy mit tegyen, ha végzetes szerelembe esne. “Imádtam ezt a felemelően sötét és káprázatosan szenvedélyes történetet – alig várom, hogy megjelenjen Hodge következő regénye!” - Sarah J. Maas az _Üvegtrón_-sorozat szerzője “Teljesen magával ragadott!” - Alex Flinn, a _Beastly – A szörnyszívű_ írója Nüxet gyerekkorától kezdve arra képzik, hogy végezzen a Királyság zsarnok uralkodójával, a félelmetes és halhatatlan démonnal. De amikor tizenhét évesen beköltözik a város fölé magasodó kastélyba, rájön, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek képzelte: főképp nem a vonzó és szemtelenül szellemes férje. Nüx tudja, hogy mi a kötelessége, és hogy bármi áron meg kell mentenie a népét, de lassan be kell ismernie, hogy menthetetlenül beleszeretett az esküdt ellenségébe… Vajon ez elég indok arra, hogy feladja a küldetését, és átadja magát ennek a szörnyetegnek? Ebben a varázslatosan megírt történetben a _Szépség és a szörnyeteg_ tündérmesei bája találkozik az _Üvegtrón_-sorozat dühös szenvedélyével. A szerző, az amerikai Rosamund Hodge az ókori mítoszok, a középkori angol történetek és a dark fantasyk megszállottja, jelenleg Seattle-ben él hét macskájával és a plüssszörnyeivel.

Mesterházi Lajos - A ​Prométheusz-rejtély
Prométheusz ​isten, látván az Embert, ezt a minden teremtmények között a legvédtelenebbet, számára a tüzet az égből lelopta, s egyben megtanította őt minden mesterségek ismeretére. S ekként nemcsak a fennmaradását biztosította, de megnyitotta előtte a tökéletesedés felé vezető utat. Zeusz, a féltékeny főisten, Prométheuszt ezért a Kaukázus sziklájához láncoltatta: egy sassal, naponta megújuló, változatos kínzások között, a máját szétmarcangoltatta, mígnem Héráklész, győztes csapatával arra vonulva, lelövi a sast és megszabadítja Prométheuszt. Eddig szól a "mese". De hogyan élt ezután ez a legjobb isten, az emberiség e legfőbb jótevője? - teszi föl a jogos kérdést az író, játékos iróniával és mégis komolyan. Hogyhogy a mitológia a továbbiakban semmilyen emléket nem őriz róla? Nem emeltek számára templomot, nem állítottak oltárt, emlékéről elnevezett forrás vagy liget nincsen, s még csak egy csillagkép sem viseli nevét? Holott ki mindenki hozzájutott ezekhez a megtisztelő jelképekhez. Mesterházi szellemes oknyomozó története sokszor meghökkent, és mulattatva int arra: az emberiségnek sok talmi és vérgőzös törekvése helyett meg kellene találni és becsülni végre a valódi értékeket.

Marah Woolf - Ne ​szeress!
A ​fiú, aki az autót vezette, megfordult és rám nézett. A zöld szemek figyelmesen végigmértek. Ez lehetetlen. Ledermedve bámultam. Ugyanazok a szemek voltak. Az ő szemei. Azok a bizonyos szemek az álmomból, és most már azt is megtudtam, hogy néz ki az arca és a teste. Amikor korábban azt gondoltam róla, hogy biztosan szemérmetlenül jóképű, az bizony messze elmaradt a valóságtól. - Te vagy az? - krákogtam, aztán rögtön el is hallgattam. Nyilván bolondnak tartana, ha megkérdezném tőle, mi keresnivalója volt az álmomban, és még csak nem is vehettem volna rossz néven tőle. A világ legidiótább felszedős dumája lett volna. Oldalra billentett fejjel méregetett, karját az autó tetejére fektette. Várakozásteljesen nézett rám. Nem tévedtem. Ezek a szemek összetéveszthetetlenek. - Sajnálom. Nem láttad, hogy jön az autó? - kérdezte meleg hangon. Ez ugyanaz a hang volt. Tévedés kizárva.

Ismeretlen szerző - Száz ​vers
Cseppben ​a tenger - Száz versben a költészet. Nosztalgiák és sorsok hullámoznak, éjszakák és bánatok pillanatai válnak maradandóvá, hatalmak és látomások ragadnak magukkal a kötet lapjain. Magányosok és szeretők, istenek és halandók adnak itt randevút egymásnak; angol és francia, görög és latin, német és olasz költők, versek találkoznak egymással és a magyar fordítóikkal, fordításukkal – és remélhetőleg a versek az olvasókkal, a kötet összeállítója, Szerb Antal jóvoltából.

Ismeretlen szerző - Mesék ​az élet csodáiról
A ​kötet egy olyan válogatás, amely az emberiség legnagyobb kincseit mutatja be a meséken keresztül. Megismerhetjük a teremtés titkait, kalandos történeteket olvashatunk olyan bátor hősökről, akik útnak indultak, hogy felfedezzék a világ ismeretlen tájait, és megküzdjenek az ellenséges erőkkel, valamint bölcs emberekről, akik olykor megfékezik a bátorságból fakadó erőt, hogy helyet kérjenek az észnek is. Kötetünk utolsó meséi a szerelemről szólnak, hiszen e nélkül minden más erény hiábavalónak bizonyulna, még a bátor és bölcs emberek is boldogtalanok lennének.

Pierre-Jean Rémy - Maria ​Callas
Életrajz, ​művészi méltatás és írói hitvallás keveréke Pierre-Jean Rémy Callas-könyve. Vagy ha úgy tetszik: a prózában elmondott görög tragédia. Nem azért, mert főhősnője, Maria Kalogeropulosz görög származású. Hanem azért, mert Maria Callas élete és pályája valóban ógörög sorstragédia volt. Elkövette a tragikai vétségek sorát: korán vállalt olyan szerepeket, amelyek hangjának korai hanyatlását idézték elő; olyan környezetet vállalt magáénak és magára, amely csak rontott hírben akkor sem hittek indiszpozícióiban, amikor valóban beteg volt. És persze megvolt benne az az életszemlélet, amely magára nézve nem ismeri el a társadalom, a világrend törvényeit, tehát az a "hübrisz", ami végeredményben minden tragikus hős bukását okozza. Pierre-Jean Rémy nem muzsikus - író. De szakértő rajongója volt Callasnak, s így biztos kézzel festette meg a XX. század "primadonna assolutájának" portréját. Callast mindenki ismerte és ma is ismeri - a könyv bemutatásához ennyi elég. A többit mondja el az író és a sok szerepkép.

Margaret Atwood - Pénelopeia
Pénelopé ​a házastársi hűség közismert mintaképe: húsz éven át várta haza a kalandor Odüsszeuszt, és férje leleményességéhez méltó csellel ejtette át a kérőket. De ki volt valójában ez a spártai királylány, akinek szépsége sosem volt mérhető unokanővére, Helené szépségéhez? Akit hozzáadtak egy rövid lábú, csaló ismeretlenhez, és aki alig egy évig élvezhette a házasélet örömeit, mielőtt magára hagyták egy idegen országban, tizenhat évesen, egy csecsemővel? Miből merített erőt, és kivé vált a várakozás hosszú évei alatt? Mit gondolt titokban az ő fényes Odüsszeuszáról? Valóban egy pillanatra sem gyengült el? És nekünk, olvasóknak, vajon az igazat mondja? Atwood Pénelopéja nem elvont mitikus alak, hanem hús-vér ember: formálódó személyiség vágyakkal és félelmekkel, gyarlóságokkal és sikerekkel. A Pénelopeia a feleség, a nő szemszögéből meséli újra az európai kultúra egyik alaptörténetét, és egyben a szerző saját korának szatirikus látlelete is.

Johann Wolfgang Goethe - Iphigenie ​auf Tauris
A ​görög monda szerint Iphigeniát, Agamemnon király legidősebb lányát a Trója felé tartó görögöknek Auliszban fel kell áldozniuk a haragvó Artemisznek, hogy tovább folytathassák útjukat. Az istennő Tauriszba menti Iphigeniát, és a lány ott él mint Artemisz papnője, amíg bátyja, az anyagyilkos Oresztész a lelkiismeretet megszemélyesítő Erünniszektől üldözve, Apollo parancsára oda nem érkezik, és magával nem viszi testvérét. Az Agamemnon házára nehezülő átok, Oresztész gyilkos tette és Apollo által való felmentése központi témája volt a görög tragédiaíróknak. Iphigenia maga Euripidész két tragédiájában szerepel, az Iphigenia Auliszban és az Iphigenia a Tauruszok között címűekben. Ez utóbbi Goethe művének alapja, bár a kötő egyéb antik forrásokat, sőt a francia klasszikus drámaírók Iphigenia darabjait is felhasználta.

Arisztophanész - Lüszisztraté
ARISZTOPHANÉSZ ​(Kr. e. 450- ? Kr. e. IV. század első negyede) leghíresebb játékának a hősnője: Lüszisztraté. Politizáló nő, a béke érdekében politizál, méghozzá hatásosan. Gyűlésbe hívja az asszonyokat, még spártai nők is odasorakoznak. Ekkor Lüszisztraté elmondja a hatékony módszert, amely megszünteti a háborút. Szerelmi sztrájkot hirdet. Az asszonyok ne engedjék magukhoz férjeiket, a leányok szerelmeseiket, amíg azok el nem dobják a fegyvert, megtagadják a küzdelemre szólító parancsok teljesítését. Ha így tesznek Athénban is, Spártában is, akkor nincs háború. Ezután igazán komikusjelenetek során, a ki nem elégített férfivágyak indulatai közt megvalósul a béke. - A többi nőkről szóló komédiájának nincs ilyen elismerő kicsengése. Úgy látszik, volt valamelyes törekvés a demokrácia idején az athéni nők egy kis részében. Hiszen a híres Aszpászia - Periklész szeretője, majd felesége - szerepet tudott játszani a kultúrpolitikában. Lehetséges, hogy Arisztophanész róla mintázta Lüszisztraté vonzó alakját.

Euripidesz - Iphigeneia ​Auliszban / Hippolütosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aiszkhülosz - Oreszteia ​/ Leláncolt Prométheusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Görög-római ​mythologia
Csiky ​Gergely (1842-1891) a 19. század, de teljes magyar literatúránk egyik legjelentősebb drámaírója, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja volt. Előszeretettel foglalkozott római és görög klasszikusok munkáival. 1879-ben Párizsba utazott, hogy az ottani színjátszást tanulmányozhassa. Innentől érezhető művein a francia tézisdráma hatása, valamint színműírói technikájának átalakulása. Drámai munkáit a kor nyugatos felfogása szerint nemesítő és szórakoztató céllal írta. Sok tekintetben a 20. századi színpadi szerzőink (Bródy Sándor, Szomory Dezső, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc) előfutára lett. A jelen műve a magyar művelődéstörténet páratlan alkotása, benne összefoglaló képet nyújt a görög és római mitológia szereplőiről, s miközben az istenek történetét közérthetően meséli újra, kitekintünk az egyiptomi, a szláv és a germán mitológia aspektusaira is, valamint az egyes mondakörök közötti kapcsolatra. A gazdagon illusztrált kötetet bátran ajánljuk az ifjabb olvasóknak is, akik csak most ismerkednek az ókori mondakörök bámulatos világával.

Marah Woolf - Ne ​gyűlölj!
Elkezdődik ​egy újabb tanév, és Jess nem vágyik másra, csak hogy végre elfelejthesse Caydent, és mindazt, ami a nyári táborban történt. Ám a smaragdzöld szemű titán már az első tanítási napon megjelenik. De mit akarhat még? Hiszen Jess szívét már sikerült összetörnie. Lehet, hogy a lányt továbbra is veszély fenyegeti, mert Agriosz követte őt ide is? Jess nem akar belekeveredni az istenek között zajló háborúba, ő azt szeretné, ha minden újra visszazökkenne a hétköznapi kerékvágásba. De mi számít hétköznapinak, ha az ember képes látni az isteneket, és át is tud lépni a világukba? És ami még fontosabb: meddig lesz még képes gyűlölni Caydent, aki valójában nem más, mint Prométheusz? A trilógia második részében folytatódnak a küzdelmek égen és földön: a görög mitológia szereplői újra betoppannak napjaink világába, hogy szemtanúi legyenek egy ősi vetélkedés újabb fordulójának. A tét azonban sokkal nagyobb, mint gondolnák!

Johann Wolfgang Goethe - Satyros ​oder Der vergoetterte Waldteufel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Prometheus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Mi ​lett volna ha...?
MI ​LETT VOLNA, HA…? - A SORSFORDÍTÓ TÖRTÉNETEK NOVELLAPÁLYÁZAT NYERTES SZÖVEGEI - ELEKTRONIKUS KÖNYV Mi lett volna, ha...? Herkulest Hádész neveli fel? Hamupipőke és a herceg nem szeretnek egymásba? Ha a Pál utcai fiúk Nemecsek Ernője helyett valaki más merül a Füvészkert tavába? Ha Esmeralda és Frollo egymásba szeretnek? Ha Frodó nem az, akinek hisszük? A Sorsfordító történetek novellaíró pályázat nyertes alkotásait gyűjtöttük össze ebben a kötetben, mindegyik történet meglepő fordulatokat, sosem ismert csattanót tartogat.

Tormay Cécile - Görög ​mesék
Mély, ​illatos völgy fenekén, egy kék forrásban élt Chreseys, a kicsiny naiád... Körülötte nagy csend volt mindenkoron, csak feje felett suttogott a rengeteg, melyet sűrű boltozattá font össze a vadszőlő kúszó indáival... És ezért nem látta még soha a napot, a holdat és a csillagokról is csak azt tudta, amit a fák hamadryádjai csendes éjtszakákon neki elmeséltek. Mióta visszaemlékezett, itt élt ő a hűvös zöld homályban, a mohos fák alatt. Atyja Achelois a folyó, anyja egy aranyhajú nympha volt. Mint gyermeket hozta őt magával a hegyekről és tette le ide a mohára, sápadt irisek közé... Azután jött egy satyr s addig furulyázott, míg anyja elment vele a vadonba és nem tért vissza többé soha. Így maradt egyedül a szakadék fenekén s a hamadryadok elnevezték Chreseysnek. Gondosan őrködtek felette, megvédték forróságtól, vihartól és ő hálából fiatal életerejét ontotta rájuk. Ettől lett évről-évre sűrűbb a platánok, tölgyek koronája s árnyasabb a kis naiád fekhelye.

Ismeretlen szerző - Pallasz ​Athéné
A ​görög mitológiát az egyetemes, de legalábbis a nyugati kultúra elvitathatatlan részének tekintjük, és bár istenei felett rég eljárt az idő, mégis – a Google keresések szerint is – jól érzékelhető, hogy milliónyi szálon kötődünk hozzájuk. Ebben a digitális könyvsorozatban sorra vesszük a görög isteneket. Elsőként Pallasz Athénére esett a választásunk, mert ő a tudományok, mesterségek és a művészetek istennője, így pártfogására szorulunk. A sorozatnak az a célja, hogy az elektronikus könyv kereteinek lehetőségeit kiaknázva az ismeretterjesztés egy új stílusát találjunk meg, régit és újat jól egyeztessünk, egy új műfaj mesterségét megtanuljuk. A könyv zárt univerzuma és az internet határtalan nyitottsága között az egyensúlyt megtaláljuk. A válogatás egyrészt az Athénével kapcsolatos mítoszokat gyűjti össze, idézve az ókori auktoroktól és az elmúlt évtizedek magyar nyelvű mitológiai irodalmának legjelesebb ismerőjétől, Trencsényi-Waldapfel Imrétől, másrészt bemutatja máig tartó utóéletét a képzőművészetben és a zenében. Így az Olvasó másképp tekinthet Rubens vagy Gustave Moreau festményére, és közelebb kerülhet a Pallasz Athénét idéző Lully-operákhoz vagy Schubert-dalokhoz.

Claire North - Ithaka
Itt ​az ideje, hogy Ithaka asszonyai elmeséljék történetüket... Odüsszeusz király tizenhét éve ment háborúba Trója ellen, és magával vitte Ithaka szigetének minden harcolni képes férfiját. Egyikük sem tért még vissza. Távollétükben az ithakai asszonyokra maradt a királyság vezetése. Pénelopé még alig vált nővé, amikor hozzáment Odüsszeuszhoz. Amíg együtt éltek Ithaka szigetén, helyzete biztos volt. Most azonban, hogy közel két évtized telt el férje távozása óta, egyre több a találgatás, hogy Odüsszeusz meghalt. Kérők kezdenek kopogtatni a királyné ajtaján. Egyetlen férfi sem elég erős azonban ahhoz, hogy igényt tarthasson a király megüresedett trónjára. Még nem. Mindenki arra vár, hogy az erőviszonyok megbillenjenek. Pénelopé tudja, bármilyen döntést hoz, az véres polgárháborúba sodorhatja Ithakát. Itt mindenki figyel, még az istenek is, és nincs a szigetnek olyan szeglete, ahol ne uralkodna cselszövés. A királyné csak ravaszsággal, éleslátással és megbízható szolgálói segítségével tudja fenntartani a törékeny békét, amely a királyság túlélésének feltétele. A több irodalmi díjat elnyert Claire North merész, erőteljes és megható írása új életre kelti az ókori mítoszokat, és olyan nőkről szól, akik keményen helytállnak a kegyetlen férfiak uralta világban. Ez Pénelopé, Odüsszeusz messze földön híres feleségének története, ahogyan még soha nem mesélték el.

Frank Schwieger - Zeusz ​és bandája
Érdekel ​a mitológia, a görög istenek világa, de azt gondoltad, mindez uncsi, sőt, ciki is akár? Akkor bizony tévedtél! Frank Schwieger Zeusz és bandája című könyve felrázza a görög mítoszokat, és bemutatja az összes jó arcot az Olümposzon úgy, ahogy még sosem olvastál róluk. Ez a könyv tele van überkirály történetekkel a legmenőbb antik istenekről és hősökről. Tudod-e, miért bújtatja anyja Akhilleuszt, a majdnem sebezhetetlen hőst lányruhába, vagy azt, hogyan vágja át Aphrodité a két riválisát a szépségkirálynő-választáson? Nem? És hallottad már, hogyan újított be ötven tehenet Hermész egy szál pelusban élete első napján? Akár igen, akár nem, ha szívesen villognál egyedülálló mitikus tudásoddal, ki ne add a kezedből ezt a könyvet! Istenkirály sztorik - kizárólag a legvagányabbaknak! Vigyázat, a könyv súlyos, nyolc napon túl gyógyuló nevetőizomgörcsöket okozhat! Az antik görög mitológia legizgalmasabb mondái zsír új csomagolásban. Mítoszok első kézből - isteni sugallatra. Minden szavuk igaz!

Natalie Haynes - Ezer ​hajó
Az ​Akhilleusz dala rajongóinak Ez nem egy vagy két nő története. Ez mindannyiuk története. Az éjszaka közepén Aineiasz felesége, Kreúsza arra ébred, hogy szeretett városa, Trója lángokban áll. A tíz éve tartó háborúnak vége, a görögök győztek. Az asszony kétségbeesetten próbál menekülni a tűz elől, hogy elérje a városkaput, és reményei szerint találkozzon kedves férjével és kicsi fiával. Az utcákat azonban már ellepték a görög katonák. Vajon sikerül Kreúszának elkerülnie őket... és a végzetét? Mindenki hallott már a trójai háborúról. Azt azonban jóval kevesebben tudják, mi lett a sorsuk azoknak a lányoknak, nőknek és asszonyoknak, akikre általában az események mellékszereplőiként gondolunk. Mi várt rájuk a háború után? Miért küzdött meg az amazon hercegnő Akhilleusszal? Hogyan cselezte ki Pénelopeia a férje trónjára áhítozó kérőit? Az Ezer hajó az ő szemszögükből meséli el a nyugati világ egyik legnagyszerűbb és legmeghatóbb történetét. Natalie Haynes író és rádiós műsorvezető. Íróként több műfajban is kipróbálta már magát: krimi és ismeretterjesztő könyvek is fűződnek a nevéhez. Regényeiben, valamint saját rádióműsorában előszeretettel foglalkozik az antik szerzőkkel és műveikkel. 2015-ben a klasszikus irodalom szélesebb körben való megismertetéséért a Classical Association Prize díjjal jutalmazták. Az Ezer hajó a harmadik regénye, amely szerepelt a Women's Prize for Fiction 2020-as rövid listáján.

Madeline Miller - Kirké
Az ​Akhilleusz dala szerzőjének merész, káprázatos és várva várt új regénye, amely kiválóan rajzolja újra az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő, Kirké életét. A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz házában egy kislány születik. Kirké furcsa gyermek - nem rendelkezik hatalommal, mint az apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint az anyja. Ám amikor társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi, hogy mégiscsak van egy különleges tehetsége: a varázslás képessége, amelynek révén szörnyekké tudja változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet. Fenyegetettségében Zeusz száműzi őt egy lakatlan szigetre, ahol az istennő tökéletesíti titkos tudományát, vadállatokat szelídít, és a híres mitológiai alakok közül többel is találkozik: a vérszomjas Minótaurosszal, az ügyes kezű Daidalosszal, a gyilkos Médeiával és persze a fortélyos Odüsszeusszal is. Ám egy nőnek veszélyes egyedül élni, Kirké pedig akaratlanul is magára vonja mind az emberek, mind az istenek haragját, és végül az egyik legrettegettebb olümposzi istennel találja szemközt magát. Hogy megvédje, amit a leginkább szeret, minden erejét össze kell szednie, és egyszer s mindenkorra választania kell az istenek és a halandók világa között. Madeline Miller regénye mámorító eposz a családi vetélkedésről, intrikáról, szerelemről és veszteségről, illetve a férfiak uralta világban is rendíthetetlen női erőről.

Costanza Casati - Klütaimnésztra
Uralkodásra ​születtél, de egy zsarnokhoz mész feleségül. Tehetetlenül nézed, ahogy feláldozza a gyermekedet, hogy kiengesztelje az isteneket. Végigkíséred, amint hosszú háborút vív egy idegen városállam partján, és saját kegyetlen gondolataiddal vigasztalod magad. Mert nem ez volt az első gonosz tett ellened. Nem ezt az életet érdemelted. És nem ez lesz a veszted. Lassan tervet szősz. Mert te már rég megértettél valamit, amit a többiek ez idáig sem: ha nem kapsz hatalmat, akkor magadnak kell megszerezned. Klütaimnésztra újramesélt története elképesztő erővel láttatja az ókori görögök, a hatalom és a próféciák világát. Egy felejthetetlen királyné portréja, az emberiség, az anyaság, a testvériség, a gyász, a veszteség és a bosszú kiemelkedő jellemrajza.