Ajax-loader

'görög' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gerald Durrell - Madarak, ​vadak, rokonok
– ​Hát én ezt nem bírom tovább – hörögte Larry. – Ez túltesz minden eddigin. Madarak meg kutyák meg sünök nyüzsögnek szerte a házban, és most még egy medve a tetejébe. Mit képzel ez a kölyök egyáltalán, mi ez a ház? Egy francos római aréna? Durrellék kalandjai folytatódnak! A Családom és egyéb állatfajták című kötettel induló Korfu-trilógia második részében a Durrell család – a pattanások sújtotta, csélcsap Margo, a fegyvermániás Leslie, a mizantróp írópalánta Lawrence, az állatbolond Gerry, valamint sokat tűrt édesanyjuk, Louisa – korfui életéből ismerhetünk meg újabb kacagtató történeteket. A kis Gerry olajfaligetekben és hófehér tengerpartokon bolyongva kutatja szenvedélyesen a természet titkait, és lelkesen hordja haza az újabb és újabb állatokat – testvérei és édesanyja nem épp töretlen örömére.

Maurice Druon - Zeusz ​emlékiratai
"Boldog ​párok, akik Görögországban utazgattok, jusson eszetekbe, hogy mi, istenek nem mindig magunk gondoljuk ki alakunkat. Hogy a helyes cselekedet a helyes pillanatban menjen végbe, gyakran belétek költözünk, tudtotokon kívül." Maurice Druont (1918-2009), akit a Francia Akadémia is tagságra méltatott, elsősorban a középkor francia történelméből merítő regényeiről ismeri a magyar közönség, ez a szellemes, pajzán írása azonban a görög mitológia világába kalauzol. Nem akárki, az istenek és emberek atyjának szemével, aki több ezer éves álmából modern világunkra ocsúdik. Nincs különösebben meglepve, elvégre az Olümposzon is megesnek dolgok, urambocsá, a főisten is okkal száll magába néhanapján. Mindazonáltal kedvére való a teremtés, s úgy véli, egészében véve azért kár lenne ezért a világmindenségért. Döntse el a kedves olvasó, hogy vajon a szerző lényegül-e az emlékirat lapjain Zeusszá, vagy megfordítva.

Szophoklész - Oidipusz ​király / Oidipusz Kolónoszban
Az ​"Oidipusz király" egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története. Mondották már nemegyszer, hogy ez a legelső "krimi" a világirodalomban. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király - Oidipusz - nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. És az derül ki, hogy - bár nem tudott róla - ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt se hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét. Külön érdekessége a tragikus történetnek, hogy a személyek közt csak egyetlen ember lát tisztán: a vak. Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst. Jelen kötet a két Oidipus drámát bocsájtja az olvasók rendelkezésére.

Homérosz - Íliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

Rosamund Hodge - Kegyetlen ​szépség
Leonidas ​lányát nyolc éven át képezték arra, hogy megölje a zsarnokot, megmentve ezzel a Királyságot, bár feláldozva saját életét. De egy dologra nem készítették fel: arra, hogy mit tegyen, ha végzetes szerelembe esne. “Imádtam ezt a felemelően sötét és káprázatosan szenvedélyes történetet – alig várom, hogy megjelenjen Hodge következő regénye!” - Sarah J. Maas az _Üvegtrón_-sorozat szerzője “Teljesen magával ragadott!” - Alex Flinn, a _Beastly – A szörnyszívű_ írója Nüxet gyerekkorától kezdve arra képzik, hogy végezzen a Királyság zsarnok uralkodójával, a félelmetes és halhatatlan démonnal. De amikor tizenhét évesen beköltözik a város fölé magasodó kastélyba, rájön, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek képzelte: főképp nem a vonzó és szemtelenül szellemes férje. Nüx tudja, hogy mi a kötelessége, és hogy bármi áron meg kell mentenie a népét, de lassan be kell ismernie, hogy menthetetlenül beleszeretett az esküdt ellenségébe… Vajon ez elég indok arra, hogy feladja a küldetését, és átadja magát ennek a szörnyetegnek? Ebben a varázslatosan megírt történetben a _Szépség és a szörnyeteg_ tündérmesei bája találkozik az _Üvegtrón_-sorozat dühös szenvedélyével. A szerző, az amerikai Rosamund Hodge az ókori mítoszok, a középkori angol történetek és a dark fantasyk megszállottja, jelenleg Seattle-ben él hét macskájával és a plüssszörnyeivel.

Holdstock_robert_keltika_hu
elérhető
6

Robert Holdstock - Keltika
Merlin ​fiatal és halhatatlan, egyike azoknak, akik a világ ösvényeit járják, akiknek a csontjaikba van róva a bűbájosság, s akiknek még az erei­ben is varázslat folyik, sűrűbben a vérnél... Ez a hősök kora, azoké a férfiaké és nőké, akik ha nem is istenek, de nem is egyszerű halandók. Iaszón évtizedek óta alussza a holtak álmát északon, egy jeges tó fenekén, hajójában, az Argóban, képtelenül feledni azt, ahogy felesége, Médeia, a varázslónő meggyilkolta fiaikat... Míg csak Merlin fel nem lebbenti a bűbájosság fátylát, és ki nem deríti, hogy a fiúk nem haltak meg – az egész csak trükk volt. Merlin elvezeti Iaszónt és argonautáit – régieket és újakat egyaránt, Alba ködös szigetétől Hellász olívaillatú, sziklás szigeteire és hegyeibe, hogy megkeressék a fiúkat. Utazásuk a hősiesség és a szívszorító áldozatok, az igazság és az árulás útja.

Antonisz Szamarakisz - A ​hiba
A ​lebilincselő történet egy pszichológiai párbaj a totális diktatúra ügynöke, a Kihallgató és a gyanúsított, a Sport Kávézós között. A Kihallgatónak meg kell valósítania a tökéletes Tervet. A Tervnek el kell érnie a célját. A Terv azonban önálló életre kel... "-... Az lenne a legjobb, ha a Terv irányítaná magukat, de ugyanakkor a saját képzelőerejükre is támaszkodnának. A Terv az alap, nekünk erre az alapra kell építkeznünk... magának a lehető legtökéletesebben kell játszania a szerepét. Úgy kell tennie, mintha magának is lennének érzései, mintha maga is humánus szemléletű ember volna. Ismétlem: legyen óvatos, ne vigye túlzásba..."

Madeline Miller - Akhilleusz ​dala
Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó - ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől...

Mesterházi Lajos - A ​Prométheusz-rejtély
Prométheusz ​isten, látván az Embert, ezt a minden teremtmények között a legvédtelenebbet, számára a tüzet az égből lelopta, s egyben megtanította őt minden mesterségek ismeretére. S ekként nemcsak a fennmaradását biztosította, de megnyitotta előtte a tökéletesedés felé vezető utat. Zeusz, a féltékeny főisten, Prométheuszt ezért a Kaukázus sziklájához láncoltatta: egy sassal, naponta megújuló, változatos kínzások között, a máját szétmarcangoltatta, mígnem Héráklész, győztes csapatával arra vonulva, lelövi a sast és megszabadítja Prométheuszt. Eddig szól a "mese". De hogyan élt ezután ez a legjobb isten, az emberiség e legfőbb jótevője? - teszi föl a jogos kérdést az író, játékos iróniával és mégis komolyan. Hogyhogy a mitológia a továbbiakban semmilyen emléket nem őriz róla? Nem emeltek számára templomot, nem állítottak oltárt, emlékéről elnevezett forrás vagy liget nincsen, s még csak egy csillagkép sem viseli nevét? Holott ki mindenki hozzájutott ezekhez a megtisztelő jelképekhez. Mesterházi szellemes oknyomozó története sokszor meghökkent, és mulattatva int arra: az emberiségnek sok talmi és vérgőzös törekvése helyett meg kellene találni és becsülni végre a valódi értékeket.

Rom%c3%a1n_j%c3%b3zsef_zeusz
elérhető
1

Román József - Zeusz
Az ​emberiség kultúrájának alaposabb megismeréséhez ma is nélkülözhetetlen a görög mítoszok ismerete. Irodalmi, művészeti alkotások mindig szívesen idézik a különös szellemvilágot. Olvasásuk nem kényszerű feladat, hanem gyönyörűség. Román József a történetek nyelvét, szellemét és fordulatait igyekezett az antik szerzők stílusának megfelelően átültetni.

Soproni János - Fajth Tibor - Athén
Athénról ​mindenki sokat tanult, olvasott. Tudatunkban úgy él ez a város, mint az európai kultúra és művészet bölcsője, a demokrácia szülőhazája. A mai Athént azonban nálunk viszonylag kevesen ismerik. Ennek a könyvnek az a célja, hogy a turistát megismertesse a várossal és a környékével, ezen belül természetesen a mai Athénnal is. A város önmagában is érdekes úticél, nem is szólva az Attikai-félszigetről, amely mitikus hegyeivel, ókori romjaival, középkori kolostoraival vonzza a turistákat. Mégis, aki Athénba utazik, főleg az antik városnak, annak az Athénnak emlékeit keresi, amelyről tanult, olvasott és ahol a legteljesebben bontakozott ki a klasszikus görög kultúra, képzőművészet, drámairodalom. Az utas egyben az európai kultúra hajnalának azt a hangulatát is reméli megtalálni, amelyet Homérosz eposzaiból, a mitológiai és hősregékből már ifjúkorában magába szívott. Ezért az antik múlt athéni hagyatékának bemutatását tartottuk legfőbb feladatunknak. Már a római birodalomban is az számított művelt embernek, aki beutazta az európai kultúra e klasszikus szülőhelyét, s e hagyomány folytatói vagyunk mi, mai utasok is.

Marah Woolf - Ne ​szeress!
A ​fiú, aki az autót vezette, megfordult és rám nézett. A zöld szemek figyelmesen végigmértek. Ez lehetetlen. Ledermedve bámultam. Ugyanazok a szemek voltak. Az ő szemei. Azok a bizonyos szemek az álmomból, és most már azt is megtudtam, hogy néz ki az arca és a teste. Amikor korábban azt gondoltam róla, hogy biztosan szemérmetlenül jóképű, az bizony messze elmaradt a valóságtól. - Te vagy az? - krákogtam, aztán rögtön el is hallgattam. Nyilván bolondnak tartana, ha megkérdezném tőle, mi keresnivalója volt az álmomban, és még csak nem is vehettem volna rossz néven tőle. A világ legidiótább felszedős dumája lett volna. Oldalra billentett fejjel méregetett, karját az autó tetejére fektette. Várakozásteljesen nézett rám. Nem tévedtem. Ezek a szemek összetéveszthetetlenek. - Sajnálom. Nem láttad, hogy jön az autó? - kérdezte meleg hangon. Ez ugyanaz a hang volt. Tévedés kizárva.

Anna Seghers - Regék ​Artemiszről
Anna ​Seghers, a népi demokratikus irodalom eleven klasszikusa nem egy művével jelen van a magyar olvasóközönség világirodalmi köztudatában. Nagy regénye, A hetedik kereszt, egyre újabb és újabb kiadásokat ér meg hazánkban is. Elbeszélései, melyekből mostani kötetünk ad válogatást, írói fejlődésének, változatos pályaképének szinte valamennyi színét felvillantják, kezdeti, új-tárgyias hangvételétől az ábrázolás, a cselekménybonyolítás különféle módozatain át egészen az utóbbi évek elbeszéléseinek a tudományos-fantasztikus irodalom motívumaival gazdagított, s mégis szívhezszólóan egyszerű előadásmódjáig. De bármilyen hangon szóljon is, minden írását, az emberi méltóságba, az ember igazságába vetett mélységes meggyőződése élteti. Ez a gyűjtemény felmutatja Anna Seghers két legnagyobb írói értékét: az állandóságot az emberiség eszményeihez való hűségben és a változásokat e hűséges szolgálati művészi formáiban.

Sz%c3%a1z_vers_szerb_antal
Száz ​vers Ismeretlen szerző
elérhető
14

Ismeretlen szerző - Száz ​vers
Cseppben ​a tenger - Száz versben a költészet. Nosztalgiák és sorsok hullámoznak, éjszakák és bánatok pillanatai válnak maradandóvá, hatalmak és látomások ragadnak magukkal a kötet lapjain. Magányosok és szeretők, istenek és halandók adnak itt randevút egymásnak; angol és francia, görög és latin, német és olasz költők, versek találkoznak egymással és a magyar fordítóikkal, fordításukkal – és remélhetőleg a versek az olvasókkal, a kötet összeállítója, Szerb Antal jóvoltából.

Longosz - Daphnisz ​és Chloé
Az ​igazi értéket nem érinti az elsuhanó idő: a Daphnisz és Khloé több mint kétezer év elmúltával is a legnépszerűbb és legolvasottabb művek közé tartozik. Nemcsak a görög, de a világirodalomnak is egyik első regénye, ún. pásztoridill. Egy pásztorfiú és egy pásztorleány tiszta szerelmét meséli el számtalan akadályon és kalandon át a beteljesülésig. Sikerének titka az áttetsző, finom költőiség, a fordulatos meseszövés és a két fiatal szerelmének rajzában a romlatlan báj, a leheletnyi erotika.

Sherrilyn Kenyon - Bűnös ​éj
A ​Sötét Vadászok birodalmában még a halhatatlan rosszfiúknak is be kell tartaniuk a becsületkódexet: Nem árthatsz az embereknek. Nem szívhatsz vért. Nem lehetsz szerelmes. Néha egy-egy Sötét Vadász mégis azt hiszi, hogy ő a Törvény fölött áll. Ekkor jövök én. Hogy ki vagyok? Az, akitől még a rettenthetetlenek is félnek. Ha megszeged a törvényt, az én haragom sújt le rád. Az én szívemet nem lehet meglágyítani. Könyörtelen vagyok, nincsenek érzéseim. Legalábbis ezt hittem, amíg nem találkoztam egy Sötét Vadásznővel. A neve Danger. Veszély. Ez nem csupán a neve, hanem maga az élete. Nem bízik bennem, de nem hibáztathatom ezért. Egyedül ő tudja, miért jöttem: hogy bírája, esküdtszéke és valószínűleg hóhéra legyek a barátainak. Csak Danger segíthet, hogy néhányuk megmeneküljön. Nélküle mind meghalnak. Dangereuse St. Richard halálos őrület a számomra. Van benne valami, ami feléleszti rég halottnak hitt szívem. De a gonosz elleni harcban az emberiség egyetlen reménye, ha teljesítem a kötelességemet. Ám hogyan tehetném, ha ezzel fel kell áldoznom az egyetlen nőt, akit valaha szerettem?

Kosztasz Aszimakopulosz - A ​király és a szobor
A ​17. században az Égei-tenger görög szigetvilágában járunk. Kereskedők, hajósok, kalózok között kalandozunk. Az egyik híres hajóskapitány királlyá koronáztatja magát. Mit szólnak ehhez a török megszállók? A cselekményben egy - azóta híressé vált - szobor is szerepet kap.

Rick Riordan - A ​szörnyek tengere
Percy ​Jackson új éve az iskolában meglepően nyugodtan indul. Egyetlen szörny sem akarja betenni a lábát New York-i sulijába. Ám amikor az osztály ártatlan meccse élet-halál harccá válik egy csapat emberevő óriás ellen, a dolgok, hogy is mondjam... kezdenek eldurvulni. Váratlanul érkező barátja, Annabeth is csupa rossz hírt hoz: a Félvérek táborát védő határokat egy titokzatos ellenség lerombolta, és amíg ezeket újra helyre nem állítják, a félisteneknek nincs hová rejtőzniük...

Mes%c3%a9k_az_%c3%a9let
Mesék ​az élet csodáiról Ismeretlen szerző
elérhető
54

Ismeretlen szerző - Mesék ​az élet csodáiról
A ​kötet egy olyan válogatás, amely az emberiség legnagyobb kincseit mutatja be a meséken keresztül. Megismerhetjük a teremtés titkait, kalandos történeteket olvashatunk olyan bátor hősökről, akik útnak indultak, hogy felfedezzék a világ ismeretlen tájait, és megküzdjenek az ellenséges erőkkel, valamint bölcs emberekről, akik olykor megfékezik a bátorságból fakadó erőt, hogy helyet kérjenek az észnek is. Kötetünk utolsó meséi a szerelemről szólnak, hiszen e nélkül minden más erény hiábavalónak bizonyulna, még a bátor és bölcs emberek is boldogtalanok lennének.

Covers_226281
Mámor Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Mámor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Iphigenie ​auf Tauris
A ​görög monda szerint Iphigeniát, Agamemnon király legidősebb lányát a Trója felé tartó görögöknek Auliszban fel kell áldozniuk a haragvó Artemisznek, hogy tovább folytathassák útjukat. Az istennő Tauriszba menti Iphigeniát, és a lány ott él mint Artemisz papnője, amíg bátyja, az anyagyilkos Oresztész a lelkiismeretet megszemélyesítő Erünniszektől üldözve, Apollo parancsára oda nem érkezik, és magával nem viszi testvérét. Az Agamemnon házára nehezülő átok, Oresztész gyilkos tette és Apollo által való felmentése központi témája volt a görög tragédiaíróknak. Iphigenia maga Euripidész két tragédiájában szerepel, az Iphigenia Auliszban és az Iphigenia a Tauruszok között címűekben. Ez utóbbi Goethe művének alapja, bár a kötő egyéb antik forrásokat, sőt a francia klasszikus drámaírók Iphigenia darabjait is felhasználta.

1680944_big
elérhető
9

Homérosz - Odüsszeia
Az ​Odüsszeia érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb.), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be.

Euripidesz - Iphigeneia ​Auliszban / Hippolütosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aiszkhülosz - Oreszteia ​/ Leláncolt Prométheusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

881634_5
Görög ​drámák Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Görög ​drámák
A ​kötetben a következő görög drámák olvashatók: Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz (Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre) Szophoklész: Antigoné (Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre) Euripidész: Íphigeneia Auliszban (Fordította: Devecseri Gábor) Arisztophanész: A madarak (Fordította: Arany János)

836301_5
Görög-római ​mythologia Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Görög-római ​mythologia
Csiky ​Gergely (1842-1891) a 19. század, de teljes magyar literatúránk egyik legjelentősebb drámaírója, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja volt. Előszeretettel foglalkozott római és görög klasszikusok munkáival. 1879-ben Párizsba utazott, hogy az ottani színjátszást tanulmányozhassa. Innentől érezhető művein a francia tézisdráma hatása, valamint színműírói technikájának átalakulása. Drámai munkáit a kor nyugatos felfogása szerint nemesítő és szórakoztató céllal írta. Sok tekintetben a 20. századi színpadi szerzőink (Bródy Sándor, Szomory Dezső, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc) előfutára lett. A jelen műve a magyar művelődéstörténet páratlan alkotása, benne összefoglaló képet nyújt a görög és római mitológia szereplőiről, s miközben az istenek történetét közérthetően meséli újra, kitekintünk az egyiptomi, a szláv és a germán mitológia aspektusaira is, valamint az egyes mondakörök közötti kapcsolatra. A gazdagon illusztrált kötetet bátran ajánljuk az ifjabb olvasóknak is, akik csak most ismerkednek az ókori mondakörök bámulatos világával.

Johann Wolfgang Goethe - Satyros ​oder Der vergoetterte Waldteufel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Prometheus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_610626
Mi ​lett volna ha...? Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Mi ​lett volna ha...?
MI ​LETT VOLNA, HA…? - A SORSFORDÍTÓ TÖRTÉNETEK NOVELLAPÁLYÁZAT NYERTES SZÖVEGEI - ELEKTRONIKUS KÖNYV Mi lett volna, ha...? Herkulest Hádész neveli fel? Hamupipőke és a herceg nem szeretnek egymásba? Ha a Pál utcai fiúk Nemecsek Ernője helyett valaki más merül a Füvészkert tavába? Ha Esmeralda és Frollo egymásba szeretnek? Ha Frodó nem az, akinek hisszük? A Sorsfordító történetek novellaíró pályázat nyertes alkotásait gyűjtöttük össze ebben a kötetben, mindegyik történet meglepő fordulatokat, sosem ismert csattanót tartogat.

Tormay Cécile - Görög ​mesék
Mély, ​illatos völgy fenekén, egy kék forrásban élt Chreseys, a kicsiny naiád... Körülötte nagy csend volt mindenkoron, csak feje felett suttogott a rengeteg, melyet sűrű boltozattá font össze a vadszőlő kúszó indáival... És ezért nem látta még soha a napot, a holdat és a csillagokról is csak azt tudta, amit a fák hamadryádjai csendes éjtszakákon neki elmeséltek. Mióta visszaemlékezett, itt élt ő a hűvös zöld homályban, a mohos fák alatt. Atyja Achelois a folyó, anyja egy aranyhajú nympha volt. Mint gyermeket hozta őt magával a hegyekről és tette le ide a mohára, sápadt irisek közé... Azután jött egy satyr s addig furulyázott, míg anyja elment vele a vadonba és nem tért vissza többé soha. Így maradt egyedül a szakadék fenekén s a hamadryadok elnevezték Chreseysnek. Gondosan őrködtek felette, megvédték forróságtól, vihartól és ő hálából fiatal életerejét ontotta rájuk. Ettől lett évről-évre sűrűbb a platánok, tölgyek koronája s árnyasabb a kis naiád fekhelye.

Pallasz_ath%c3%a9n%c3%a9_ts
Pallasz ​Athéné Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Pallasz ​Athéné
A ​görög mitológiát az egyetemes, de legalábbis a nyugati kultúra elvitathatatlan részének tekintjük, és bár istenei felett rég eljárt az idő, mégis – a Google keresések szerint is – jól érzékelhető, hogy milliónyi szálon kötődünk hozzájuk. Ebben a digitális könyvsorozatban sorra vesszük a görög isteneket. Elsőként Pallasz Athénére esett a választásunk, mert ő a tudományok, mesterségek és a művészetek istennője, így pártfogására szorulunk. A sorozatnak az a célja, hogy az elektronikus könyv kereteinek lehetőségeit kiaknázva az ismeretterjesztés egy új stílusát találjunk meg, régit és újat jól egyeztessünk, egy új műfaj mesterségét megtanuljuk. A könyv zárt univerzuma és az internet határtalan nyitottsága között az egyensúlyt megtaláljuk. A válogatás egyrészt az Athénével kapcsolatos mítoszokat gyűjti össze, idézve az ókori auktoroktól és az elmúlt évtizedek magyar nyelvű mitológiai irodalmának legjelesebb ismerőjétől, Trencsényi-Waldapfel Imrétől, másrészt bemutatja máig tartó utóéletét a képzőművészetben és a zenében. Így az Olvasó másképp tekinthet Rubens vagy Gustave Moreau festményére, és közelebb kerülhet a Pallasz Athénét idéző Lully-operákhoz vagy Schubert-dalokhoz.

Kollekciók