Ajax-loader

'bizánc' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Robert Graves - A ​Vitéz Belizár
Robert ​Gravesnek, az ókori témák mesterének ez a történelmi regénye az egyik legjobb és leghíresebb műve. A cselekmény egy hallatlanul izgalmas sorba nyújt betekintést: I. (Nagy) Justinianus keletrómai császár uralkodásának éveibe. A császár - valamint cirkuszi táncosnőből lett felesége, az ambiciózus Theodora császárné - egy utolsó és elszánt kísérletet tett a Római Birodalom hajdani egységének helyreállítására. Ehhez a tervhez a sors rendelkezésükre bocsátott egy zseniális hadvezért, Belizárt. Ő pedig - szinte erőn felüli teljesítménnyel - visszafoglalta a birodalomnak Észak-Afrika középső részét, Itáliát, miközben sikeresen verte vissza a perzsák, valamint a nomád népek támadásait. Nem véletlenül Belizár volt a legutolsó római, akinek diadalmenetet szavaztak meg. És mégis - a sors fintoraként - ez a nagyszerű férfi nemcsak dicsőségben fürdött élete folyamán, hanem meg kellett járnia a poklok poklát is, hogy végül - az utolsó megaláztatás után - ő kerüljön ki erkölcsi győztesként.

Alma Johanna Koenig - Theodora
A ​VI. századi Bizánc vérben és aranyban tobzódó históriáját, Theodora császárnő különös életét lenyűgöző művészi erővel jelenítette meg könyvében a tragikus sorsú osztrák írónő. Justinianus császár későrómai birodalmának fülledt erotikája, vallási harcai, politikai cselszővések, bosszúvágy és kegyetlenség, a Szent Palota pompája, hetérából lett úrnőjének tündöklése és bukása elevenedik meg a mozgalmas történelmi regény lapjain.

Cs. Tompos Erzsébet - Az ​építészet története - Középkor / A bizánci és az iszlám építészet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kádár Zoltán - Bizánci ​művészet
A ​bizánci birodalom Justinianus halála (565) után már nem volt képes arra, hogy megtartsa a nagy császár hódításait. Veszedelmes ellenfelei támadtak nyugaton és keleten egyaránt: Itáliába a longobárdok törtek be (568), keleten a bizánci császárok súlyos harcokra kényszerültek a perzsa, majd az arab birodalommal - VII. századtól pedig már a bolgár birodalom is veszélyezteti Bizánc hatalmát. A VIII. század elején Justinianus birodalma csaknem egyharmadára csökkent. A VII. század közepén megindul Bizáncban a feudális rend kialakulásának folyamata, amely a XI. század végéig tart. Az uralkodó osztály különböző csoportjai közt dúló harcok a VIII. század elején a birodalom súlyos belső válságához vezettek. Ezzel egyidőben, a szabad közösségek és a kisbirtokosok földjeinek elfoglalásával nagyon megerősödött az egyház, különösen a kolostori nagybirtokok hatalma. Az isauriai dinasztia (717-820) által hatalomra jutott katonai arisztokrácia a maga kezébe akarta összpontosítani nemcsak politikai, de a gazdasági élet irányítását és így természetesen összeütközésbe kerül az óriási javakkal rendelkező kolostorokkal. Ez a gazdasági harc, amelyben a kolostori birtokoktól függő néptömegek az uralkodóház mellé állottak, vallási harc formájában bontakozott ki: a császárok, különösen III. Leó és fia, V. Konstantin, a csodatévőknek hitt szentképek (ikonok) és más kultikus tárgyak tisztelete ellen léptek fel, mert e képek tisztelete jelentős eszközt nyújtott az egyháznak (főként a kolostoroknak), nemcsak az ideológiai befolyás terjesztésére, hanem a hiszékeny nép adományai révén komoly bevételeket is jelentett. Ez a mozgalom, az ún. képrombolás (ikonoklázis) a bizánci művészet alakulása szempontjából is döntő, mert visszavetette az egyházi művészet fejlődését, de elősegítette a világi tárgyú képzőművészet kialakulását."

Umberto Eco - Baudolino
"Hát ​ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.

Passuth László - A ​bíborbanszületett
A ​Bíborbanszületett nagy távlatokat átfogó történelmi tabló, mely a bizánci császárság hanyatlását, bekerítettségét, szükségszerű széthullását s a 12. század történelmének izgalmas "színjátékát", az Európában és Ázsiában szerveződő "barbár" hatalmak megerősödését, friss lendületű küzdelmeit és hódításait mutatja be. A regény főhőse Komnenosz Mánuel - a magyar László király unokája -, akinek sorsát és életét a történelmi események, a bizánci hatalom megnövelésének, megerősítésének szándéka és a lovagi világ utáni nosztalgia egyaránt formálja, alakítja. Mánuel egyrészt nyugat és kelet hatalmi ellentéteit akarja feloldani, a minden tekintetben kettészakadt római impériumot egyesíteni szeretné, mégpedig úgy, hogy feltétlenül Bizáncé legyen a vezető szerep, másrészt a bizánci életformától és mereven álszent erkölcsi világtól idegen lovagi eszmények vonzásába kerül, ő maga is a bizánci szokásokat és törvényeket megtagadva keresi a boldogulás lehetőségeit magánéletében. Magatartását érdekessé teszik hatalmi törekvéseinek és életérzésének ellentmondásai.

F. Marion Crawford - A ​bizánci rabszolgalány
Bizánc ​bukása régóta foglalkoztatja az írók és az olvasók fantáziáját. A kelet minden színpompáját hordozó városban a csillogó felszín alatt az élvezetek vad tobzódása, a trónért, a hatalomért folyó könyörtelen harc ássa meg a birodalom sírját. F. M. Crawford, amerikai írónő, akinek műveiből több nagysikerű történelmi film is készült, a hanyatló hatalom szétzüllött állapotát kalandos szerelmi történet keretében mutatja be. A hősnő igazi keleti szépség, önként adja el magát rabszolgának, hogy családját megszabadítsa a nyomortól. A bájos lány esze és elszántsága meghódítja gazdáját, különösen azután, amikor a bebörtönzött excsászár kiszabadításában önfeláldozása döntő szerepet játszik. Az izgalmas, kalandos történet széles történelmi panorámába ágyazódik.

Hegedüs Géza - Ágyban ​szerzett diadal
A ​négy kisregény négy különböző és különös történetet beszél el a régi-régi görög és bizánci történelemből, témájuk mégis azonos: mind a négy az ezerarcú szerelem és a hasonlóképpen ezerarcú politika elválaszthatatlan egységéről, olykor egyenest azonosságáról vall. Hőseik egykor valóban élt, múlhatatlan jelentőségű és érdemű államférfiak, Nagy Sándor, Gügész király, Periklész és Justinianus császár, és híresen-hírhedten gyönyörű asszonyok, mint a hetérából az aranykor Athénjának első asszonyává lett Aszpászia, Phrüné, a legnagyobb görög szobrász és festő modellje és szeretője, aki a történelem első sztriptízét mutatta be azért, hogy a "belépti díjból" fölépíttethesse Théba városának lerombolt falait, vagy a bizánci bordélyból a trónra kerülő Theodóra, akinek szépségével csak az okossága vetekedhetett. Legenda és valóság, a régmúlt mitikus ködébe vesző csodás epizódok és hiteles történelmi események szórakoztató, egyszersmind a ma embere számára is bölcs tanulságot rejtő egyvelege ez a tüneményes könyv.

Vera Mutafcsieva - Pagane ​jóslata
Valamikor ​a VII. század derekán a tekintélyes uralkodó, Kubrát kán, mielőtt kileheli lelkét, elmondja végakaratát fiainak. Baján, a legidősebb, utolsó leheletéig védje Fanagoriát, Nagy-Bulgária fővárosát, Kotrag és Kuber törzseik élén keressenek új hazát, az onogundurokat a negyedik fiú, a fiatal Aszparuh vezérelje. A tehetséges ifjú vezért és népét a hosszú, gyötrelmes vándorúton elkíséri Belizariosz, aki túszkén maradt a bolgár fejedelmi udvarban, és halálos szerelemre lobbant Aszparuh jegyese, a szépséges és varázserővel áldott Pagane iránt. Pagane pedig megjövendöli, hogy az Aszparuh vezette nép találja meg a bolgárság végleges hazáját. Vajon milyen véget ér ez a nagyszerű teremtés, akinek jóstehetségére oly ádázul féltékeny a főtáltos? Sikerül-e végre a honfoglalóknak szövetkezniük a bizánciak sanyargatta szlávokkal? Síkraszáll-e a gőgös Konsztantinosz Pogonatosz császár a kóbor hordának tartott betolakodók ellen? Erről szól ez a hősmondaként zengő, nagyon érdekes és izgalmas történelmi regény.

Csiky Emil - Éremgyűjtők ​könyve
"Minden ​régipénzgyűjtő szolgálatot tesz a történelemtudománynak és a jövő századoknak, mivel megmenti az egyes pénzdarabokat az elkallódástól vagy a megsemmisüléstől. Már az elején tisztáznunk kell, hogy a köztudatban szereplő pénzgyűjtő szó numizmatikai szempontból helytelen. Pénz az, ami forgalomban van, ellenben a numizmatikus a forgalomból már kivont pénzdarabokat gyűjti; ezek szabatos magyar neve érme.Tehát mi éremgyűjtők vagyunk..."

Pusztai Andrea - A ​sárkányölő
Kr. ​u. 958. A fénykorát élő Bizánci Birodalom kora katonai nagyhatalma, flottája és híres nehézlovassága révén vasmarokkal tartja kézben a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéjét. A Nagy Konstantin által alapított főváros és a császári udvar azonban a kül- és belpolitikai, párt- és családi viszályok, intrikák melegágya: igazi kígyóverem. Kagan, a Tarján törzs vezére a magyarok törzsszövetségének követe a császári udvarban. Feladata kettős: egyrészt igyekeznie kell a kalandozó törzsek augsburgi gyászos veresége után új határvédelmi szerződést kötni Bizánccal, másrészt szemmel kell tartania az udvarban nevelkedő Gyevel herceget, Taksony fejedelem fiát. Kratérosz sztratégosz, az egyik legelismertebb bizánci hadvezér egyetlen, féltett lánya, Anasztázia egy nap elszökik erőszakos udvarlója elől otthonából, azzal a feltett szándékkal, hogy apja akarata ellenére benevez a versenyre, melynek résztvevői közül Rómanosz herceg, VII. Kónsztantinosz császár fia, a trónörökös feleséget választ magának. A keresésére indulók elöli menekülés közben azonban megsebesül, és ájultan esik össze egy előkelő hun házának kapuja előtt… Niképhorosz Phókasz apjával és fivérével a syrakuzai kalózok ellen vezetett hadjáratból igyekszik haza, hogy régi szövetségesükkel, Kratérosszal karöltve felülkerekedjenek politikai ellenlábasaik, a Dukaszok és Komnénoszok fölött. Pusztai Andrea regénytrilógiájának első kötete kiterjedt kutatásokra alapozva fest sokszínű és élettel teli képet a X. századi bizánci udvar intrikáiról és politikai csatározásairól, kiemelt hangsúlyt fektetve a császárság és a magyar kapcsolatok alakulására.

Pusztai Andrea - A ​zöld szemű kígyó
Kr. ​u. 958. A fénykorát élő Bizánci Birodalom kora katonai nagyhatalma, flottája és híres nehézlovassága révén vasmarokkal tartja kézben a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéjét. A Nagy Konstantin által alapított főváros és a császári udvar azonban a kül- és belpolitikai, párt- és családi viszályok, intrikák melegágya: igazi kígyóverem. A trilógia első kötetében megismert Anasztázia immár Theophanó császárnőként az udvari intrikák kereszttüzébe kerül. Amikor megpróbálják megmérgezni, tanácsosabbnak tűnik vidéki birtoka biztonságába visszahúzódni, ám Anasztázia kihasználja a lehetőséget, és a tiltás ellenére a hadjáraton járó férje, Rómanosz után szökik. Kagan vezér összegyűjti a bizánci császárnak ígért húszezer lovast, és elindul Rómanosz serege után, hogy együtt ütközzenek meg a fenyegetően közeledő odjogur törökökkel. Hírszerzői révén azonban hamarosan tudomást szerez róla, hogy a töröknél sokkal halálosabb veszély is közeledik keletről. León Phókasz hazatér Narbosz szigetére, ahol fivére családja és saját gyermekei várják. Azonban hamarosan lecsap az otthonára Samir, a syrakuzai kalóz, és León kénytelen végignézni, ahogy mindene az enyészete lesz. És mindeközben a palotában tovább szövi hálóját a rejtélyes Fehér Sárkány... Pusztai Andrea regénytrilógiájának második kötete kiterjedt kutatásokra alapozva fest sokszínű és élettel teli képet a X. századi bizánci udvar intrikáiról és politikai csatározásairól, kiemelt hangsúlyt fektetve a császárság és a magyar kapcsolatok alakulására.

Prokopios - Titkos ​történet
A ​kaisareiai Prokopios a VI. századi Iustinianus császár történetírója, a Hérodotosszal és Thukydidésszel kezdődő klasszikus görög történetírás egyik késői folytatója, de sok tekintetben már a középkori bizánci irodalom képviselője. Nagyszabású történeti munkáján kívül maradt ránk egy kis terjedelmű, de tartalmában rendkívül érdekes írás, a Titkos történet, melyben a szerző - művét eleve az utókornak szánva, avagy valamilyen kedvező fordulatban bízva - elbeszéli mindazt, amit másutt nem mondhatott el. Ez voltaképpen A háborúkról szóló nagyobb mű kiegészítése: annak főszereplőit mutatja be árnyoldalukról - a kicsinyesen hatalmaskodó és pénzharácsoló császárt, Iustinianust, gátlástalan cselszövő feleségét, Theodórát, a hajdani utcanőt, és környezetüket, a bizánci udvart. Szókimondó pamflet, elleplezett események krónikája, kíméletlen jellemrajzok gyűjteménye így a kötet, történeti forrásmű és lebilincselő olvasmány.

Hegedüs Géza - Bordélyház ​Bizáncban
Két ​becsvágyó és mindenre elszánt fiatalember találkozik két gyönyörű és okos nővel, s a bordélyházi szerelemből életre szóló szövetség lesz... Hogyan használja ki e négy ember a zavaros vallási és politikai állapotokat és hogyan ragadja magához a hatalmat?... A szereplők valóságos személyek: dicsőséges császár és császárné, nagy hadvezér és felesége, életük telve ármánnyal, erőszakkal, gyilkossággal...

Varga Domokos - Vekerdi László - Európa ​születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raoul Renier - Éjfél ​Kapitány
Bizánc ​csillaga még fényes, de lassan leáldozóban. A császári palota intrikusai készek akár magát a birodalmat is elveszejteni a hatalomért. Nem tudják, nem tudhatják, hogy mindezzel magukra haragítanak valakit, akinek Konstantinápoly többet jelent rangnál és hatalomnál - Éjfél Kapitányt. A birodalom titokzatos védelmezője, ha kell, hadseregeket vezet a város árulói ellen, de mit tegyen, ha saját kedvesével kerül szembe? Raoul Renier régen várt új történelmi regénye intrikákról, küzdelemről és szerelemről. Egy férfi története, akinek legnagyobb csatáját saját magával kell megvívnia...

Lewis Wallace - Konstantinápoly ​meghódítása
A ​"Konstantinápoly meghódítása" igazi vérbeli kalandos regény. Véres harcok, kegyetlen diktátorok között egy törékeny és látszólag gyámoltalan titokzatos főúr áll, egymaga próbálja meg az eseményeket befolyásolni, valamint szépséges Iréne hercegnő és bátor szerelme sorsát egyengetni... Ez a névtelen személy, aki valójában mozgatórugója az eseményeknek végül leleplezi hihetetlen titkát. Hogy Konstantin császár és Mohamed szultán küzdelméből ki kerül ki győztesen ezt csak a regény legvégén tudhatjuk meg...

Korai_k%c3%b6z%c3%a9pkor
A ​korai középkor Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - A ​korai középkor
Kötetünk ​A kora középkor összefoglaló cím alatt több stíluskorszakot ölel fel. Az ókeresztény művészettel kezdődik, a bizánci művészet két nagy korszakának ismertetésével folytatódik, majd a népvándorlás kori germán, osztrogót, meroving, vizigót, mozarab és asztúriai művészet következik. A vikingek, a Karoling-kor és végül - országonként - az európai romanika története olvasható a könyv második részében. A szerzők a legjelentősebb műalkotásokon kívül megismertetnek mind Bizánc, mind az ezredforduló Nyugat-Európájának változó, alakuló társadalmaival, elemzik a különböző stílusok és műfajok egymásra hatásár, és úgy mutatják be a legjelentősebb műveket, hogy közben kiemelik a továbbfejlődést jelentő főbb szellemi tendenciákat.

Clive Foss - Paul Magdalino - Róma ​és Bizánc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mika Waltari - Johannesz ​Angelosz
Mika ​Waltari történelmi regényeinek sorozata, amelyben az emberiség nagy sorsfordulóit mutatta be az egyiptomi Szinuhe történetével indult, és Johannesz Angelosz, a titokzatos konstantinápolyi idegen naplójával zárult. Johannesz Angelosz 1452 karácsonyának előestéjétől 1453 május 29-ig, Konstantinápoly elestéig jegyzi fel naplóját kalandos életének eseményeit, s rajta keresztül eleven tablót fest a középkor és az újkor és az újkor határán egymással szembenálló társadalmi-politikai erők és filozófiák harcáról. A kereszténység és a felfelé ívelő iszlám végső összecsapásának lehetünk szemtanúi, amely Konstantinápoly ostromában éri el csúcspontját. A korabeli világ eszmei-politikai vajúdása, a politikai intrikák és érdekellentétek által is gyengített, megosztott keresztény Konstantinápoly, valamint az ellene támadó egységes, erős és félelmetes, Mohamed szultán vezette török birodalom történelmi hátterébe az író Johannesz Angelosz és Anna Notarasz izzó szerelmének történetét is beleszövi. Hit és hitetlenség, emberi gyarlóság és hősies helytállás, kicsinyes önzés és magasztos önfeláldozás küzd egymással a pusztulásra ítélt városban. Mika Waltari, a nagy mesélő, ezzel a regényével nemcsak szórakoztatja az olvasót, hanem ismereteinek szinte észrevétlen gyarapításával megkönnyíti a tájékozódást Kelet- és Közép-Európa történetének egyik legizgalmasabb szakaszában.

Michael Angold - Bizánc
Bizánc ​i.sz. 324-ben emelkedett ki a Boszporusz görög városállamai közül, amikor Nagy Konstantin újjáépítette. A Konstantinról Konstantinápolynak nevezett város vezető szerepet töltött be a középkorban, amikor a görögkeleti, a nyugati kereszténység és az iszlám civilizáció végérvényesen elkülönült. Angold könyve a bizánci művészet és a bizánci társadalom fejlődését követi nyomon. Kiindulópontja Konstantinápoly és annak viszonya a kora középkor világához. A szerző bemutatja, hogy a város felemelkedése - a hatalom súlypontját kelet felé tolva - hogyan bontotta meg a Római Birodalom erőegyensúlyát.

Gecse Géza - Bizánctól ​Bizáncig - Az orosz birodalmi gondolat
A ​szerző a magát Bizánc örökösének tekintő birodalmi Oroszország megalakításától a szovjet világhatalom felbomlása utáni időszakig, Putyin államának létrehozásáig orosz, szovjet és közép-európai források, valamint angolszász feldolgozások alapján vázolja az orosz birodalmi gondolat fejlődését, nem hanyagolva el a kérdés bennünket, magyarokat érintő vetületeit sem.

Viktor Lazarev - Bizánci ​festészet
A ​templomépületek, a mozaikok, a falfestmények, az ikonok, a kegyszerek, a miseruhák, a szertartások, az egyházi énekek, a liturgikus szövegek mind szerves elemei a kultusznak, amelynek feladata, hogy miközben esztétikai élvezetet nyújt, a mennyekbe emelje a hívő lelkét... A bizánci ember a mennyországban érezte magát, amikor hallgatta a zsolozsmát, amely a pillanathoz illő hangulattal eltöltötte, látta a lobogó gyertyák százait és a mozaikok aranyán át villódzó visszfényeket, elmélyedve szemlélte a bolthajtásokat díszítő evangéliumi jeleneteket, vagy magán érezte a falakról vagy az ikonokról rámeredő szentek és aszkéták tekintetét, amikor a gazdag ornátusba öltözött papok felmutatták a színes zománccal borított, csillogó kegyszereket, s felhangzott az ékes szavú prédikáció... Viktor Lazarev, a neves szovjet művészettörténész tanulmányai történelmi-társadalmi háttérbe ágyazva mutatják be a bizánci művészet páratlan festészeti emlékeit, ikonográfiai típusait. A magyar olvasó számára ez a könyv ad először átfogó képet Bizánc szellemi és művészeti világáról.

Olivier Clément - Kérdések ​az emberről
A ​20. század egyik legeredetibb ortodox gondolkodója az 1968-as párizsi diákforradalom után írta ezt a könyvét, amelyben választ igyekszik adni a korunk emberét foglalkoztató, égető kérdésekre. Sorra veszi a szexualitás, a politika, a technika, a szerelem-szeretet és a művészet által felvetett problémákat. A francia szerző a szabadság titkából kiindulva vezet el néha meghökkentő megállapításaival - a hiteles keresztény antropológiához.

Louis Bréhier - Bizánc ​tündöklése és hanyatlása I-III.
Louis ​Bréhier (1868-1951), századunk egyik legkiemelkedőbb francia bizantinológusa trilógiájában tudományos alapossággal, mégis olvasmányosan tárja elénk Bizánc izgalmas fordulatokban bővelkedő történetét. Az egész középkort átívelő keletrómai birodalom páratlan egységbe ötvözte a római hagyományokat, a hellén kultúrát, a keresztény hitet s a keleti kormányzati módszereket. Az első kötetben az olvasó megismerkedhet azzal a küzdelmes évezreddel, amelyben Konstantinápoly volt a művelt Európa központja, s innen sugárzott tovább a környező népekre a kereszténység által új formát kapott antik kultúra. A magyarság történelmére is évszázadokon át hatást gyakorol a vele szomszédos tündöklő, majd hanyatló birodalom. Háborúk és udvari intrikák, hitviták és zsinati csatározások közepette kristályosodik ki az a keleti keresztény öntudat, amely képes túlélni még a birodalom államszervezetének összeomlását is, s biztosítja Bizánc szellemi örökségének továbbélését. A második kötet az intézményrendszert, a harmadik a civilizációt tárgyalja.

Benkő Mihály - Csata ​Nikápolynál
1396. ​június. A színhely Buda. Itt gyülekeznek Európa számos országából a lovagok, hogy Zsigmond magyar király vezetésével kiűzzék a törököt Nikápolyból. Hiába harcoltak hősiesen a lovagok, Bajazid szultán győzött. Ugyanebben az időben Közép-Ázsiában egy másik uralkodó, Timur Lenk a régi mongol-török birodalom feltámasztásán munkálkodott, de útjában állt Bajazid szultán. 1402. július 28-án, Ankaránál Timur Lenk legyőzte Bajazid szultánt, a nikápolyi győzőt.... Még négy évtized volt Nándorfehérvárig.

Faludy Anikó - Bizánc ​festészete és mozaikművészete
A ​természetelvűséget normának tekintő európai művészettörténetben sokáig beárnyékolta a bizánci festészet megítélését az antik, majd a reneszánsz művészet klasszikus emberábrázolása, természetszemlélete és műfaji gazdagsága. A modern kutatás fényében azonban nyilvánvaló,hogy Bizánc művészete még inkább asszimilálta az antik formakincset, mint Nyugat-Európáé. Az új, keresztény tartalomkifejezéséhez anonban felhasználta a keleti - szír, perzsa kultúrák művészetének szuggesztív kifejezőerejét és dekoratív színgazdagságát is. Ez az ezoterikus és sok szempontból kötött művészet lett Európe első olyan festészeti hagyománya, mely nemcsak átörökítette az antik és keleti elemeket, hanem keresztény szelleművé alakítva meg is haladta őket. Kötetünk a bizánci művészet e három forrását szem előtt tartva mutatja be a mozaikművészet fénykorát, a miniatúrafestészet legszebb lapjait, a templomok díszítésének elveit és legjellemzőbb programjait, az ábrázolási szabályok kialakulását és a bizánci művészet hatását az utódállamok művészetében. A 48 színes kép között láthatók a legszebb ravennai mozaikok, a legkorábbi Sínai-hegyi ikonok, továbbá a Wiener Genesis, a Codex Rossanensis, a híres Párizsi Zsoltároskönyv egy-egy lapja, a konstantinápolyi Hagia Szophia mozaik császárportréi, a Vlagyimiri Istenanya-ikon.

Darkó Jenő - Császárimádó ​Róma - képromboló Bizánc
Xenophanész.. ​mondja: ˝Ha az ökröknek, lovaknak és oroszlánoknak kezük volna, vagy festeni tudnának, mint az ember, úgy a lovaknak ló alakú, az ökröknek ökör formájú istenalakot kellene festeniök...˝

B. Szabó János - Somogyi Győző - Elfeledett ​háborúk - Magyar-bizánci harcok a X-XIII. században
Bizánc. ​Fényűző pompa, sötét ármányok, vérre menő teológiai viták, kifinomult művészet: egy birodalom ezeréves története sűrűsödik össze ebben a szóban. Ám hogy a Bizánci Birodalom közel négy évszázadon keresztül milyen fontos szerepet játszott a magyarok történetében, mára már eléggé elhalványult az emberek emlékezetében. Az egykori szomszédság emlékei közül a hadakozások történetét idézi fel ez a könyv, amellyel Somogyi Győző félbemaradt történészi pályafutásának adózom tisztelettel. A közismert festőművészről bizonyára kevesen tudják, hogy egykor tudományos ambíciói voltak, s komoly anyaggyűjtést végzett a népvándorlás kor és a Bizánci Birodalom hadtörténetéről. Munkám azon fejezetei, melyek a X. és XII. századi bizánci hadseregről szólnak, részben az ő félbemaradt kutatásain alapulnak. Emellett más szakterületeken sem kellett járatlan utakon elindulnom e munka megírásakor. Az elmúlt évtizedekben Moravcsik Gyula kitűnő fordításainak köszönhetően a nagyközönség számára is hozzáférhetővé váltak a magyarokkal foglalkozó bizánci források. Makk Ferenc és Kristó Gyula diplomácia- és hadtörténeti monográfiái pedig az egész tárgyalt korszakot áttekintették, s a honfoglalás korának más hazai szakértői is számos új munkát jelentettek meg az utóbbi években. Mivel külföldön a bizánci történelem kutatása reneszánszát éli, sok helyütt nem volt más feladatom, mint a magyar és külföldi tudósok eredményeinek összefoglalása, ismertetése. A források azonban még így is gátat szabnak az elbeszélésnek. A bizánci történetírók leírásait csak alig-alig lehet párhuzamba állítani a szűkösebb magyar eredetű forrásokkal, s ez az olvasóban óhatatlanul az elfogultság érzését keltheti. Hasonló a helyzet az illusztrációk esetében is. A kora középkori régészeti anyag óriási hiányosságai miatt olyan másodlagos forrásokat kényszerültünk felhasználni az illusztrációk elkészítéséhez, amelyek aligha ütik meg a régészeti rekonstrukcióhoz szükséges szigorú mércét. Ezen okok miatt időnként be kell érnünk az események vázlatos vagy egyoldalú bemutatásával is, ha mindennek ellenére fel szeretnénk mutatni valamit az Árpád-kor hadtörténetéből.

Mika Waltari - Johannesz ​ifjúsága
Mika ​Waltari 1951 februárjában hozzáfogott Johannesz Angelosz életének és a hajdanvolt Bizánc utolsó, tragikus évtizedének elbeszéléséhez. Amint nem kis öniróniával emlékezett vissza később erre az évre, a nyár vége felé döbbent rá, hogy hőse még el sem jutott Konstantinápolyba, amelynek ostromát és elestét a regény csúcspontjának szánta. Ekkor döntő elhatározással félretette a kéziratot, és a következő év márciusában elölről kezdte, illetve már Konstantinápolyba folytatta történetét. A kora tavaszi árvíz a vidéki nyaralójában alkotó Waltarit és művét is veszélyeztette: a jeges árban a kézirat egy része elveszett, az írót pedig ágynak döntötte a tüdőgyulladás. Johannesz Angelosz című regénye az év végére megjelent, a főhős ifjúságról szóló rész viszont feledésbe merült. "A könyv megjelenésével Johannesz Angelosz útra kelt, hogy soha többé ne térjen vissza hozzám" - írta róla Mika Waltari. De ebben az esetben Satu Waltarinak, az író egyetlen leányának jóvoltából a hős mégis visszatért megálmodójának halála után, hogy elmesélje ifjúságának kalandos vándorlásait a háborúktól feldúlt és újabb egyházi szakadástól fenyegetett Európában. Mika Waltari újra és újra megfiatalodó magyar olvasótábora is bizonyára örömmel fogadja az egyik kedvence történelmi regénysorozatának ezt a megkésett kötetét, amely a világtörténelem sorsdöntő korszakának monumentális korszakának monumentális körképét tárja elénk a biztos kezű alkotóművész palettájának ragyogó színeivel.

Geoffroy de Villehardouin - Bizánc ​megvétele
"Megbosszulni ​a Krisztus urunkon esett gyalázatot és visszafoglalni Jeruzsálemet" - ezzel a szándékkal indult útnak 1202-ben a negyedik keresztes hadjárat. A had azután el sem jutott a Szentföldig. Villehardouin, e krónika szerzője, aki maga is keresztes vitéz volt, híven számol be a "szent háború" sorsáról, arról, hogyan került a sereg már a legelején Velence zsoldjába, hogyan vette be hatalmas hajóhadával Zára vagy a mesésen gazdag Konstantinápoly városát. Művét olvasva szinte látjuk, amint a keresztes vitézek ádáz harcot vívnak görög csapatokkal vagy a félelmetes Johannitza vlah, bolgár és kun harcosaival. Megtudjuk, miféle cselszövésekkel, hitszegéssel jutottak egymás után trónra, kérészéletű hatalomra a bizánci császárok. A keresztesek hol győzedelmeskedtek, újabb és újabb várakat, városokat, sőt egész tartományokat hódítva meg, hol fejvesztett menekülésre kényszerültek, sorra veszítve el újonnan szerzett birtokaikat. Villehardouin a szemtanú hitelességével mutatja be a keresztes hadjáratok vad és kegyetlen világát, melyet eddig csak történeti munkákból, irodalmi feldolgozásból ismerhetett a magyar olvasó. Krónikája nemcsak értékes forrás és kordokumentum, hanem a mai ember számára is érdekes, izgalmas olvasmány.

Radoslav Petković - A ​halál tökéletes emlékezete
Konstantinápolyt ​bármelyik pillanatban beveheti a török; a hatalom és hadsereg nélküli császár nem képes megvédeni az birodalmat. Négy kamasz a pogány isteneket próbálja segítségül hívni. Egyikük, Filarion élete a neoplatonikus filozófus, Pléthón életével szövődik össze. Kettejük történetében az ortodoxia és a pápaság viszonya elválaszthatatlanul fonódik össze a lélekvándorlás tanával és más pogány hiedelmekkel. Radoslav Petković négy évtizeden átívelő, finom arányérzékkel megírt történelmi regényében Kelet és Nyugat e sajátos közös történelmi pillanatának széles panorámája tárul fel, és kiderül, hiába tudjuk, mi történt a múltban, az ember sosem szűnik meg reménykedni, hátha ezúttal másként lesz.

Kollekciók