'skandinávia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Frans G. Bengtsson - Vikingek
Bengtsson ​svéd regényíró nevét elsősorban a „Vikingek” és a „Hosszú hajók” című szuperprodukciók tették népszerűvé. Ugyanis mindkét film híres történelmi regénye, a „Vikingek (Rőde Orm)” alapján készült, amely annak idején (1941-45) két részben jelent meg, és elsöprő sikert aratott. Azóta több kiadása is napvilágot látott, s jellemző, hogy utolsó megjelenése (1969) éppoly szenzáció volt a svéd könyvpiacon, mint az első. A „Rőde Orm” kalandok sorába ágyazott nagyméretű történelmi freskó a kereszténység Skandináviába való behatolása előtti vikingkorszakról. A humoros hangnemben, élénk színekkel ábrázolt kalandos cselekményből egyfajta derűs optimizmus árad még olyankor is, amikor Odin barbár hívei az ősi szokásoknak megfelelően engesztelik ki az angolszász hittérítők túlságos buzgólkodásán felbőszült istent. Mellesleg a Kékfogú Harald udvarában megtelepült hittérítők módszerei sem kimondottan „keresztényiek”. A cselekmény középpontjában a hős Rőde Orm vezette viking kalózcsapat szárazon és vízen átvészelt kalandjai állanak, a szerző azonban ezzel párhuzamosan tanulságos módon ábrázolja a hideg és ködös Skandináviát lakó népcsoportok életmódját, ősi településeit, szokásait, erkölcseit, hitvilágát és legendáit. Az olvasó szinte észrevétlenül illeszkedik be e sajátságos történelmi korszakba, résztvevője lesz a lebilincselő kalandoknak, bejárva egy mesés, ködbe merült világot.

Kőhalmi Zoltán - A ​férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit
Az ​megvan, hogy Jo Nesbø, Rejtő Jenő és Italo Calvino együtt írnak regényt? Nincs? Akkor most ideje megvásárolnod Kőhalmi Zoltánnak, a magyar stand up egyik legjobbjának első könyvét, ugyanis ez a regény éppen ilyen: mintha egy őrült posztmodern író állna neki egy norvég krimi megalkotásának, de közben féktelen humora nem hagyná, hogy a dolgok a rendes medrükben csordogáljanak. Végül egy agyament paródia születik, amiben a skandináv bűnügyi regények minden jellemző alkatrésze megtalálható: alkoholista, antiszociális nyomozó; gyermekkori traumák, társadalomkritika, titkosszolgálat, külföldi maffiák, extrém gyilkolási formulák, hullahegyek és a többi… De amíg a 101. halottig eljutunk, hőseink más könyvekben is megfordulnak (nagyjából Japántól Oroszországig), a sztori újabb és újabb hajmeresztő fordulatokat vesz, és amikor már azt hinnénk, hogy ennél a szerző már képtelen jobban megcsavarni a történetet, akkor rá kell jönnünk: de igen! Térdcsapkodósan letehetetlen, borzalmasan izgalmas, őrülten mulatságos. Kőhalmi magyar humoristának is jelentős, ám norvég krimiírónak egyenesen felejthetetlen! Cserna-Szabó András

Margit Sandemo - Sandhammaren ​- A végzetes part
A ​Sandhammaren – A végzetes part a Varázsjelek című sorozat második kötete, Margit Sandemo, a Jéghegyek népe saga szerzőjének legújabb alkotása. A kötetek Iliána, a kedves fiatal lány életét kísérik nyomon, aki számára kiválasztottként nem mindennapi megpróbáltatásokat tartogat a sors. Vagy talán valaki mástitkos tervében is szerepet szántak neki? Iliánának és Vratiszlávnak – akik nevüket megváltoztatva Ilona és Ravn lettek – sietve kellett Skanéba utazniuk, mert a gonosz Herceg értékes zsákmányával arra menekült hajóján. De Skane előtt fekszik a rosszhírű Sandhammaren, az a tengerszakasz és a mögötte fekvő part, amely hajók temetője, ahol oly sok óvatlan tengeri utazó elsüllyedt már. Lehet, hogy az ő hajójuk lesz a következő áldozat? Ilona számára legfontosabb Ravn, és az iránta érzett bimbódzó szerelem. Az a tudat, hogy Ravn hamarosan elhagyja, úgy szúrja a szívét, mint egy tüske. Senki nem tudja megjósolni, hogy mennyi veszélyt rejt majd ez az út…

Margit Sandemo - Vak ​hold
A ​Vak Hold a Varázsjelek című sorozat negyedik kötete, Margit Sandemo, a Jéghegyek népe saga szerzőjének legújabb alkotása. A kötetek Iliána, a kedves fiatal lány életét kísérik nyomon, aki számára kiválasztottként nem mindennapi megpróbáltatásokat tartogat a sors. Vagy talán valaki más titkos tervében is szerepet szántak neki? Ilona végre összekötheti életét az ő Ravnjával, és Krisztin sorsa is megnyugtatóan rendeződni látszik. A fiatalok boldogságát továbbra is sok veszély fenyegeti. Nem várt akadályok, és újabb talányok nehezítik meg az életüket. A Keleti-tenger másik partján, Hród hűbérállamban a Holdboszorkány új gazdát keresve Odo körül ólálkodik, és csak a kellő alkalomra vár, hogy elfoglalja helyét a testében. A Holdboszorkány gonosz tervének megvalósításához igazán romlott lelkű embert talált a kicsiny hercegség új zsarnokának személyében. Csak Ravn tudná megmenteni fiatal rokonát, Magnust, akit halálos veszély fenyeget, mert kapzsi családtagjai megirigyelték várható örökségét.

Michael Crichton - A ​13. harcos
Kr. ​u. 921 júniusában a kalifa egyik udvaroncát, Ahmad ibn Fadlánt követségbe küldi a bolgár királyhoz. Ibn Fadlán három évet tölt távol, mégsem tudja teljesíteni megbízatását, mert utazása elején, a Volga folyó mentén összetalálkozik egy csapat vikinggel, akiknek északi honát félelmetes kannibál törzs tartja rettegésben. A jóslat szerint csak úgy lehet legyőzni a "ködszörnyeket", ha a tizenkét északi harcos mellé tizenharmadikként egy idegen áll. Ibn Fadlán számára nincs más választás, mint velük tartani. A zabolátlan, vad hajósok társaként útnak indul Északra, hogy szembenézzen a rejtélyes, ősi ellenséggel, amelytől még ezek a rettenthetetlen harcosok is félnek. A _Jurassic Park, Az Androméda-törzs, A gömb_ és a _Zaklatás_ szerzőjének hátborzongató regényéből 1999-ben Antonio Banderas főszereplésével készült film azonos címmel. Michael Crichton (1942-2008) regényei éveket át az eladási listák élén tanyáztak, és a hollywoodi stúdiók sorban készítették ezekből a kasszasikereket a legnagyobb sztárok főszereplésével. 1994 decemberében munkái egyszerre vezették az Egyesült Államok a mozis (_Zaklatás_) és a televíziós (_Vészhelyzet 1. epizód_) nézettségi és a könyveladási (_Zaklatás_) listákat.

Jón Kalman Stefánsson - Nyári ​fény, aztán leszáll az éj
Egy ​teljesen átlagosnak mondható nyugat-izlandi falucskában a végtelen nyári nappalokat követő hosszú téli éjszakák különös dolgokat idéznek elő: a Kötöttárugyár igazgatója miután egy éjszaka latinul álmodik, az örökkévalóságra szegezi tekintetét, és lemond a földi boldogságról, egy öregembert szertefúj a szél, és madáreledellé változtatja, egy politikust elnyel a sötétség, az életét számokban mérő könyvelő ráeszmél, hogy képtelen megszámolni az arcán lecsorgó könnycseppeket, a helyi gazdabolt raktárában pedig mintha kísértet járna, ami nem is lenne csoda, hiszen egy régi bűntett színhelyére épült. A fény és árnyék váltakozásának időtlen világában, ahol az égen úszó felhők és a tenger hullámainak ritmusában folyik az élet, a szív sötét sikátoraiban tévelygő emberek olyan örök kérdésekkel szembesülnek, mint az emberiség sorsa, a szerelem, a magány és a halál. Jón Kalman Stefánsson, a szürke hétköznapok izgalmainak krónikása a megszokottnál könnyedebb, egymáshoz lazán kapcsolódó történetek füzéréből álló regényében a falucska lakóinak életén keresztül a vágy mibenlétét és az élet értelmét kísérli meg körbetapogatni.

Agnete Friis - Lene Kaaberbøl - Gyerek ​a bőröndben
Nina ​Borg, a Vöröskereszt ápolónője megszállottan küzd az elesettekért. Nem képes nemet mondani, mikor a segítségét kérik, még akkor sem, ha ennek végül a férje és a gyermekei isszák meg a levét. Mikor régi barátnője, Karin elküldi neki a koppenhágai pályaudvar egyik csomagmegőrző szekrényének a kulcsát, még nem sejti, hogy élete legveszélyesebb bűnügyébe bonyolódik. A csomagmegőrzőben egy bőröndöt talál, a bőröndben pedig egy hároméves fiút. Valaki elkábította, de még él. Gyerekkereskedők áldozata? Mit tennének vele a hatóságok? Egyszerűen visszaküldenék a feladónak? Mikor Nina megtudja, hogy Karint brutálisan meggyilkolták, rájön, hogy nemcsak a kisfiút, de őt és családját is halálos veszély fenyegeti. Nincs más lehetőség: menekülniük kell... Lene Kaaberbl fantasy-szerzőként, Agnete Friis pedig gyerekkönyv-szerzőként érte el első sikereit Dániában. Együttműködésük eredményeként megszületett a legújabb skandináv krimi siker: Nina Borg esetei tucatnyi nyelven olvashatók világszerte. A sorozat első kötete, a Fiú a bőröndben 2008-ban az év krimije lett.

Arne Dahl - Valaki ​figyel
A ​svédországi Västeråsban nyomtalanul eltűnik egy tizenöt éves lány, egy évvel később pedig újabb hasonló eset történik. Az ügyekben nyomozó Sam Berger felügyelő mindössze egy-egy parányi fém fogaskereket talál az áldozatok után, de biztos benne, hogy olyasvalaki hagyta ott őket, aki tudja, hogy ő érteni fogja a titokzatos nyomokat. Hamarosan egy harmadik tinilánynak is nyoma vész, és Sam igyekszik meggyőzni feletteseit, hogy sorozatgyilkossal van dolguk. A rendőrség tovább keresi az áldozatokat, Sam pedig kénytelen újra szembesülni saját, rég eltemetett démonaival. Nincs más választása, ha meg akarja fejteni a gyilkos üzenetét, aki mintha kizárólag az ő „kedvéért” gyilkolna…

Margit Sandemo - Örvényben
A ​húszéves Sol Angelica előtt megnyílik a nagyvilág. Végre szabad, utazhat, megvalósíthatja a régi vágyait: felkeresheti boszorkánytársait az erdők mélyén és hódolhat a sötétség fejedelmének. S miközben különleges képességeit nem habozik felhasználni ellenségeivel szemben, szeretteiért bármikor tűzbe menne, akár az életét is kockáztatva...

Margit Sandemo - Vágyakozás
Yrja ​Mattiasdatter testét torzzá, esetlenné tette a betegség. Az emberek kinevették, Kórónak csúfolták a szegény lányt, akinek volt még egy bánata: mély és boldogtalan szerelme a Jéghegyek Népéből származó Liv és Dag Meiden báró fia, a gazdag és rátarti Tarald iránt. Tarald unokatestvérére, a bájos Sunnivára vetett szemet, ám kettőjük kapcsolata az átkos örökség miatt vészterhesnek ígérkezik…

Udvary Gyöngyvér - Vincze Lajos - Emberek ​a grániton
Udvary ​Gyöngyvér és Vincze Lajos könyve két nagy skandináviai országról, Svédországról és Finnországról szól, ahol is a szerzők az elmúlt években-évtizedekben többször is jártak: vendégként, rokonként, turistaként. A nagy és kis városok, a tenger, a sok-sokezer tó, a száguldó folyók és az északi gránit birodalmában nyitott szemmel járva most megbízható iránytűként adják át sokszor egzotikusnak tetsző tapasztalataikat annak az olvasónak, aki az északi államok népeire, életére, életszemléletére kíváncsi. A szerzők igen sokfelé jártak, sok barátot szereztek. E mű, amely a felkeresett városok és országok bemutatására, a táj színes leírására, a két ország történetének, kultúrájának megismertetésére tesz kísérletet, elsősorban az ott élő népek mai életvitelének, életérzésének és társadalmi tudatának ábrázolását helyezi előtérbe. A szerzők legfőbb figyelmüket az emberre irányítják, ennek során nagynevű és nem közéleti emberek portréit rajzolják meg: így megismerünk jeles írót, karmestert, néprajztudóst, festőművészt, közgazdászt, kis- és középparasztokat, háziasszonyokat, orvosokat, pedagógusokat, egyetemi hallgatókat, teológusokat, mérnököket stb. A svédországi és finnországi hétköznapok és ünnepnapok megismertetése során az olvasó bizonyára többet tud majd a svéd és finn ifjúságról, a paraszti munkáról, a svéd képzőművészetről, a finn tóvidék mökki-jeiről, halairól és madarairól, orvosairól és papjairól, életerős asszonyairól, s tájékozódhat arról is, hogy milyen az élet a 68. szélességi fok vidékén, Lappiában.

Selma Lagerlöf - Nils ​Holgersson csodálatos utazása
Selma ​Lagerlöf, a későbbi Nobel-díjas írónő az 1900-as évek elején megbízást kapott egy iskolásoknak szóló földrajzkönyv megírására. Lelkesedéssel fogott a munkához, és bízott benne, hogy szebbet, jobbat adhat a gyerekeknek, mint az átlagos tankönyvírók, és megszeretteti velük szülőföldjüket. Így született meg a Nils Holgersson csodálatos utazása. Nils Holgersson vásott, unatkozó kölyök. Törpeként feljut a magasba, és a vadludakkal bejárja egész Svédországot. Megtanul a tó jegén aludni, nélkülözni, közelről megismeri az állatokat és az emberek mindenféle fajtáját; ennek köszönheti, hogy talpig ember válik belőle. Selma Lagerlöf könyve Nils féléves vándorlását, csodálatos, izgalmas kalandjait meséli el.

Margit Sandemo - Kísértetkastély
Az ​ifjú Tancred Paladin holtra rémült fiatal lánnyal találkozik az erdőben, s – életében először – rögtön szerelmes lesz. Ám amikor a lány keresésére indul, egy olyan kastélyt talál, amely nem létezik, s benne egy asszonyt, aki már hosszú évek óta halott. Lidércek tréfálkoznak vele, vagy az őrület fenyegeti? Esetleg a Jéghegyek Népének öröksége jelentkezik ismét...?

Margit Sandemo - Remény ​nélkül
Tristan ​Paladin a Jéghegyek Népének legérzékenyebb és legboldogtalanabb sorsú sarja. Sivár magányából a halálosan beteg, pokoli házasságban élő Hildegard hercegnő iránti szerelme ragadja ki. A lovagias Tristan segítségére kel a szerencsétlen asszonynak, s közben kapcsolatba kerül egy gonosz szektával, amely emberáldozatokat végez és meg akarja buktatni a királyt...

Margit Sandemo - A ​fekete víz
Gonosz ​Tengel készen áll a világ meghódítására. Lassan, de biztosan közeledik a fekete vízhez, mely legyőzhetetlenné teszi. A Jéghegyek Népének kiválasztottjai, élükön Nataniellel üldözik a Gonosz Tengelt, de bekerültek a Nagy Süllyesztőbe, ahonnan még soha senki nem tudott kimenekülni...

Margit Sandemo - Az ​elfeledett királynő
Sötét ​középkornak nevezik a Krisztus születése utáni IV-V. századot, s nem véletlenül. Megszámlálha­tatlanul sok legendát ismerünk hatalmas, durva férfiakról, a korabeli hősökről és tetteikről, birodalmaik felemelkedéséről és bukásáról. Az elfeledett királynő története azonban másról is szól. Egy korról mesél, amelyben a háborúkat még legtöbbször asszo­nyok szerelméért és kincsekért vívták; s észak népei még min­dig Odinhoz és Thorhoz imádkoztak, de már hallottak egy új istenről is, aki a szeretetet és a megbocsátást hirdeti... Yrsa királynő, népei számára rövid napsütés e zivataros időkben. Ő az, ki boldogságát újra és újra kénytelen feladni övéiért. Történetét a vörös és fekete, a vér és a gyász színe uralja, s élete egészen másképp alakult, mint ahogy valaha is képzelte... Margit Sandemo a családfáját egészen az elfeledett királynő­ig, az ősanyjáig vezeti vissza. A hiteles történelmi tényekkel is megerősített legendát úgy meséli el, ahogy a valóságban is megeshetett volna.

Per Petterson - Átkozom ​az idő folyamát
A ​regény 1989-ben játszódik, mikor Európa-szerte recseg-ropog a kommunizmus felépítménye és megkérdőjeleződik hajdan örökérvényűnek hitt eszmerendszere. Arvid Jansen 37 éves - épp házassága felbomlásának közepén találjuk. Ugyanekkor édesanyja halálos beteg - rákkal diagnosztizálták. A műben Arvid küzdelmét követhetjük nyomon, aki nem ura a saját életében történő változásoknak. Mindeközben természetesen megelevenedik múltja: a gyermekkor, a szerelem, az útkeresés, a pályaválasztás kérdései s a kommunista eszmékbe vetett ifjúkori hite. Arvid követi beteg anyját Dániába, aki a szülőföldjén, a családi nyaralóban remél megnyugvást lelni és megbékélni betegségével. Az utazás érthetetlen érzelmeket és viselkedést vált ki Arvidból: a kompon megüt egy férfit, akiről azt hiszi, fenyegeti őt, miközben az csak gyermekkori barátjaként üdvözölni akarta; csak hogy édesanyja kedvébe járjon, mindenáron ki akar vágni egy fát, amire valaha az anyja panaszkodott, hogy elveszi a kilátást a nyaralójuk elől. Arvid valósággal csüng az anyján, miközben az láthatóan egyedüllétre vágyna. Arvin meg van róla győződve, hogy csalódást okozott édesanyjának, többek között házassága kudarcával… Elkerülhetetlen, hogy Arvid elmerüljön gyermekkorának, ifjúságának történéseiben, s megpróbálja megtalálni az anyja és ő közte lévő törés forrását: fel kell eleveníteni azt az időt, amikor a kamasz fiú elszántan visszautasította az anyja által neki szánt értelmiségi jövőt, ehelyett elmerült a kommunista ideológiában, és gyári munkásnak állt - anyja pedig válaszként megtagadta tőle a szeretetét. Petterson regényének címe Mao egyik verséből származik, s a főhős kommunista múltjának napjaira utal. Az Átkozom az idő folyamát őszinte, szívszorító, fájdalmas, olykor humoros portré egy bonyolult, sok sérelemmel terhelt anya-fiú viszonyról, Petterson mesterien precíz és gyönyörű prózájában elmesélve.

Neil Gaiman - Amerikai ​istenek
Szörnyű ​vihar közeledik… Árnyék három évet töltött börtönben, közben mindvégig csak azt a pillanatot várta, amikor végre hazatérhet szeretett feleségéhez, hogy együtt új életet kezdjenek. De mielőtt találkozhatnának, szabadulása előtt néhány nappal a felesége autóbaleset áldozata lesz. Árnyék élete romokban hever, és ekkor a sors egy különös idegennel hozza össze, aki Szerda néven mutatkozik be, és furcsa módon sokkal többet tud róla, mint ő saját magáról. Szerda munkát ajánl neki, és miközben az események egyre váratlanabb fordulatokat vesznek, Árnyék kénytelen lesz megtanulni, hogy a múlt sohasem hal meg igazából. Mindenkinek, még az ő szeretett Laurájának is voltak titkai, és az álmok, mesék, legendák sokkal valóságosabbak, mint azt korábban gondolta volna. Árnyék számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mindennapi élet nyugodt felszíne alatt különös vihar tombol. Egy háború, amelynek tétje nem más, mint Amerika lelke. Egy háború, amelynek Árnyék hirtelen a kellős közepén találja magát. A Hugo-, Nebula-, Locus-, SFX Magazine- és Bram Stoker-díjas, világszerte elsöprő sikerű regényt most a könyv megjelenésének tizedik évfordulójára kibővített változatban vehetik kezükbe a magyar olvasók.

Sven Gillsäter - Észak ​óriásai között
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Emmi Itäranta - A ​teamesternő könyve
Noria ​Kaitio tizenéves lány, és a mai Finnország területén él… csak éppen néhány száz év múlva. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját. Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását? A helyzet megoldásában jó szolgálatot tehet egy, a múltból származó, rejtélyes tárgy… amennyiben sikerül a titkát megfejteni. A finn írónő hazájában pályázatnyertes első kötete rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, angol fordításban is megjelent, sőt rögtön jelölték a rangos Philip K. Dick- és Arthur C. Clarke-díjakra. Stílusát kritikusai Margaret Atwoodéhoz és Ursula K. Le Guinéhez hasonlítják. „A finn spekulatív irodalom csodálatos, új gyöngyszeme, mely egy ígéretes írói karrier kezdete lehet.” – Aamulehti „Emmi Itäranta mesterien létesít érzelmi kapcsolatot főszereplője és az olvasó közt.” – Johanna Sinisalo, díjnyertes finn írónő

Lena Andersson - Jogtalan ​elbirtoklás
A ​szerelem vak. A szerelmes ember kritikai érzék – vagy inkább szándék – híján újra és újra becsapja önmagát. Képtelen helyesen értelmezni szerelme viselkedését, objektíven látni gesztusait. Régi történet, ki nem élt át hasonlót. A harmincéves költő és esztéta Ester Nilssonnak is ez a sors jut. Előadást kell tartania egy híres művészről, és ahogy egyre többet tud meg róla és műveiről, beleszeret még azelőtt, hogy találkoznának. Megismerkedésük után érzelmei csak mélyebbé válnak, az első együtt töltött éjszaka után pedig úgy gondolja, a férfi számára is ő az igazi testi-lelki-szellemi partner. A svéd kiadók szövetségének díját elnyerő regény kíméletlen őszinteséggel mutatja be a szerelmes nő vergődését ebben a mindent felülíró érzelmi csapdában, s mintha a férfi sem látná, ami nyilvánvaló – ha nem is a szerelem vakította el.

Margit Sandemo - Hangtalan ​sikoly
A ​Jéghegyek Népéből származó Nataniel Gard egy hetedszülött férfi hetedik fia. Őt választották ki a Gonosz Tengel elleni végső harc vezetésére. Ám Nataniel még nem érett meg küldetésre, és nehéz feladatokon kell edzenie magát. Ellen Knutsen, aki szörnyű, titokzatos dolgokat élt át, maga is rejtélyes teremtés. Több közös vonásuk van Nataniellel, mint gondolták volna.

Teknős Péter - A ​vasfejű
Konok ​elszántság, mindent legyőző akaraterő, puritán életmód egyrészről, féktelen hatalomvágy, világuralmi tervek, nagyhatalmi álmok másrészről - XII. Károly svéd királyt, a 18. század elejének zseniális hadvezérét röviden így lehetne jellemezni. Semmi kétség, páratlan gyorsaságú hadmozdulatainak, vakmerő csatáinak és nagyszerű győzelmeinek híre futótűzként járta be Európát. Merész gyorsasággal tönkreverte Dániát, a narvai csatában legyőzte az orosz sereget, majd lemondásra kényszerítette II. Ágost lengyel királyt. Győzelmeinek hírét hallva senki sem sejtette, hogy igazában saját hazáját teszi tönkre, amelyet a költséges hadjáratok a végletekig kimerítettek. Teknős Péter könyve hiteles és nagyon izgalmas képet rajzol XII. Károlyról és az őt végül is legyőző ellenfeléről, Nagy Péter cárról.

Jón Kalman Stefánsson - A ​halaknak nincs lábuk
A ​regény egyetlen nap története, de ebben a hosszú, fárasztó napban több mint száz év emléke gomolyog. Mikor is kezdődött minden? Amikor a költő-könyvkiadó Ari felbukkan, hogy néhány év dániai távollét után egy hirtelen jött családi ügy miatt visszatérjen abba a jobb napokat látott, apró izlandi városba, ahol felnőtt? Vagy gyermekkorában, a hetvenes években, amikor a sör be volt tiltva, a lemezjátszó hangszóróiból a Pink Floyd dübörgött, a legfőbb munkaadó az amerikai hadsereg volt, és a halgyár igazgatója botrányos halált halt? Vagy még régebben? A nagyapja korában? Honnan és hogyan jutottunk el eddig a napig? Hogyan lett pontosan az, ami éppen van? Miképpen formálódik az ember? A szerző ebben a filozofikus, vitriolos humorú mélabúval átszőtt, önéletrajzi elemeket sem nélkülöző művében próbál meg választ találni a kérdésekre. Jón Kalman Stefánsson mondatai rabul ejtenek, elemi erejűek, mint egy folyó sodrása vagy a hömpölygő felhők a Keflavík fölé boruló, végtelen égbolton.

Herbjørg Wassmo - Dina ​vagyok
"Észak-Norvégia, ​az 1800-as évek közepe. Dina Gronelv sorsa megpecsételődik, amikor gyermekkorában egy tragikus baleset során saját édesanyja halálát okozza. Fájdalmában és dühében apja egy tanyára száműzi, ahol nem részesül megfelelő nevelésben, ezért évekkel később teljesen elvadulva tér vissza a családi birtokra. Apja barátját, Jacobot azonban megbabonázza a lány ellenállhatatlan erotikus kisugárzása. Az öntörvényű és különc Dina tizenhat évesen férjhez megy a nála jóval idősebb férfihoz, aki azonban rejtélyes körülmények között nem sokkal később meghal. Az újabb tragédia után Dina megnémul, de gyermeke születése visszahozza az életbe, és hamarosan a gazdaság irányítását is kezébe veszi. A Dinából áradó nyers erő mindenkire hatással van: vágyai és ösztönei irányítják, de igazságot tesz a körülötte élők között. Már érett nőként ismeri meg az orosz utazót, Leo Zsukovszkijt, akibe életében először szerelmes lesz. Vajon megtalálja-e végre a boldogságot? A regényből 2002-ben azonos címmel nagy sikerű film készült Maria Bonnevie és Gérard Depardieu főszereplésével, melyet a hazai mozik is bemutattak. "

Karin Alvtegen - Árulás
Eva ​régóta sejti, hogy férje megcsalja. Egy nap egy ártatlan megjegyzésből rájön, hogy a csábító nem más, mint fiuk óvó nénije. Fájdalmában és dühében kegyetlen bosszút forral a nő ellen, és egy elhamarkodott kalandba is belebonyolódik, ami azonban végzetes veszélyeket rejt. A hétköznapi szerelmi háromszögnek induló történet, pokoli eseményekbe torkollik. A regény főszereplői a boldogságot hajszolják, ám életük lidércnyomássá válik. Minden, de minden más irányba fordul, mint ahogy tervezték. Ki kit árult el? Ki az áldozat? Lélektani dráma és krimi egy regényben a legtekintélyesebb skandináv krimi díj, az Üvegkulcs nyertesétől. Az 1965-ben született Karin Alvtegen egyike a legelismertebb skandináv íróknak. Hírnevét a pszichokrimi műfajában szerezte. Történeteinek rendkívüli feszültségét nem csupán a bűnesetek megjelenítése táplálja, hanem az emberi kapcsolatok, karakterek érzékeny és kegyetlenül őszinte ábrázolása is. Alvtegen elnyerte a legjobb skandináv krimiért járó Üvegkulcs-díjat valamint Svédországban és Dániában az év legjobb krimijének adományozott elismerést. Műveit 26 országban adták ki, mindenütt nagy sikerrel.

Jørn Lier Horst - Fekete ​nap
Sűrű ​köd lepi az őszi tájat. A staverni nyaralók tulajdonosai már a télre készülődnek. Egyikük, aki épp egy utolsó békés hétvége reményében érkezik a tengerpartra, feldúlva találja a házát. Az ajtót felfeszítették, az értékeket elvitték. Az a gyanúja támad, hogy a szomszédja is így járhatott, ám amikor átmegy körülnézni, valami sokkal szörnyűbbre bukkan: egy agyonvert, símaszkos férfi holttestére. William Wisting nyomozó kapja a feladatot, hogy felderítse a gyilkosságot, ám ahogy gyűlnek a bizonyítékok, újabb és újabb bűncselekményekre derül fény. Közben Wisting lánya, Line úgy dönt, hogy a tetthellyel szomszédos családi nyaralóban tölti szabadságát, hogy rendbe szedje gondolatait és magánéletét, ám a környéken különös dolgok zajlanak. Egy napon például halott madarak kezdenek hullani az égből…

Bjørn Sortland - Az ​őszinteség perce
A ​tizenhét éves Fridánál súlyos szembetegséget diagnosztizálnak. Kétségbeesésében céltalanul rója Oslo utcáit, amikor is elhatározza, hogy utazni fog: látni akarja a világ csodáit, mielőtt elhatalmasodik rajta a kór, s már mindenhez túl késő lesz. Firenzében találkozik a szintén norvég, kissé megszállott Jakobbal, aki épp egy ifjúsági magazinnak készül cikket írni arról, hogyan ábrázolták a világ nagy művészei a keresztre feszítést az évszázadok során. Frida a fiú mellé szegődik, együtt utazgatnak. Jakob pedig szívesen magyaráz a lánynak a műalkotásokról, miközben egyre bensőségesebbé válik a kapcsolatuk. Kettejük és az évszázados mesterművek története egymásba fonódik. A lány romló egészségi állapotát követni olyan, mintha egy thrillerbe csöppentünk volna: a kezelés sikere erősen kétséges, s a háttérben folyamatosan ott fenyeget a visszavonhatatlanság réme. Frida ráadásul hajlamos megfeledkezni a gyógyszereiről, amelyeket pedig pontosan kellene szednie… Végül megérkezik az oslói kórházba, ahol megkezdődik a műtét…

Kővágó Pál - Norvégia
Skandináv ​országok története, Útikönyv.

Barbro Lindgren Enskog - Szigorúan ​bizalmas!
Mi ​lesz, ha Barbro soha többé nem tud nevetni? Ha soha többé nem képes iskolába járni? Ha nem nő meg a haja és a melle, és elálló marad a füle? Ha nem gyógyul ki a sárgaságból, legjobb barátnője Ingrid pedig az igazmondás-mániából? Ha Anton továbbra is mindig mindent másképp csinál mint a többiek, és a Tanár egyszer mégis megharagszik rá? Lehet hogy a svéd gyerekek csak abban különböznek a magyaroktól, hogy más nyelven beszélnek?

Einar Kárason - Viharmadarak
Egy ​izlandi halászhajó Új-Fundland partjainál hatalmas, jeges viharba keveredik 1959 telén. A Máfurön egyre több a jég, hiába törik és zúzzák rendületlenül, a víz megfagy, és gyorsan körbevesz mindent: kötelet, sodronyt, korlátokat, ablakokat és hajóhidat. A fedélzeten tartózkodó harminckét férfi számára hamar világos lesz, hogy már nemcsak a hajó megmentése, hanem az életük a tét. A Viharmadarak csodálatos gazdagsággal mutatja be ember és természet soha véget nem érő harcát, a világ egyik legveszélyesebb munkáját végző halászok életét és a tenger mindent elsöprő erejét.

Morten A. Strøksnes - Tengerkönyv
Két ​elszánt férfi, egy gumicsónak, és egy legendás mélytengeri fenevad, melynek elejtésére a két barát szövetkezik. A norvég riporter, Morten A. Stroknes ebből az egyszerű helyzetből bontja ki sodró lendületű, lenyűgöző portréját az óceánról, amelyben költészet és tudomány, ökológia és mitológia, a történelmi távlatok és a szórakoztató magántörténetek éppúgy megférnek egymás mellett, ahogy a tenger mélyén a gigantikus bálnák a mikroszkopikus planktonokkal. Hőseink egyetlen vágya, hogy hagyományos, kézműves módszerekkel kifogjanak egy grönlandi cápát, mely óriási méreteivel, mérgező húsával és kegyetlen életmódjával bármelyik horrorfilm főszereplője lehetne; kalandjaik és kutatásaik során azonban nemcsak a tengeri viharok haragját és az esőáztatta északi szigetek végtelen melankóliáját ismerik meg, de az óceán mélyén nyüzsgő élet kápráztató sokféleségét és a küldetésük helyszínéül szolgáló Lofoten-szigetcsoport lélegzetelállító szépségét is. Morten A. Stroknes 1965-ben született a Norvégia legészakibb részén fekvő Kirkenesben. Történész, újságíró, fotográfus és író, aki szinte az összes fontosabb norvég napilap és magazin hasábjain publikált már. Riportkönyveiben írt a Szentföldön tett utazásairól éppúgy, mint Észak-Norvégia sajátosságairól, a tequiláról, és egy rejtélyes kongói gyilkossági esetről is. A világsikert kilencedik önálló kötete, a Tengerkönyv hozta el számára, amely megjelenése óta számos díjat nyert el, és több, mint húsz nyelvre lefordították.