Ajax-loader

'középkor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Mark Twain - Egy ​jenki Arthur király udvarában
Ez ​a regény a XIX. század irodalmának egyik legmaróbb szatírája. Egy jenki az amerikai Connecticut államban egy verekedésnél súlyos ütést kap a fejére, és amikor magához tér, a VI. század Angliájában találja magát, a legendás Arthur király udvarában. Mark Twain felvonultatja a lovagregények ismert hőseit: Lancelotot, Keyt, Merlint, a varázslót meg a többieket - nem beszélve magáról Arthur királyról és a gyönyörű Guinevra királynéról. Mulatságos epizódok egész során át mutatja be a VI. és a XIX. század találkozását. Humora és iróniája azonban elsősorban nem a lovagvilágot teszi nevetségessé: saját korának társadalmát gúnyolja ki ebben a mulatságos, nagyszerű regényben.

Kulcsár Zsuzsanna - Rejtélyek ​és botrányok a középkorban
Táncosnő ​és hetéra volt-e Theodóra császárné? Megégették-e az Orléans-i Szüzet? Igaz-e, hogy kéjvágyból gyermekeket gyilkolt az Orléans-i Szűz vitéz fegyvertársa, a titokzatos Kékszakáll? Valóban őrült volt-e Őrült Johanna és gyengeelméjű Don Carlos? Mi az igazság a hírhedt Borgiák mérgéről? Miért vetette börtönbe Szép Fülöp francia király országra szóló botrányok közepette mindhárom menyét, és miért töröltette el fantasztikus vádaskodással a dúsgazdasg templomos lovagrendet? Miért ölték meg Nápolyi Johanna férjét, András magyar királyfit, Nagy Lajos királyunk öccsét? stb. - mind olyan kérdések, amelyek annak idején izgalomban tartották a kortársakat, a közpkor emberét, amelyeket széltében-hosszában tárgyaltak, vagy legalábbis borzadva suttogtak róluk. Kulcsár Zsuzsanna maguknak az eseményeknek érdekes, fordulatos bemutatása után, a rájuk vonatkozó régebbi és legújabb történeti kutatások eredményeit összegezve, próbálja e rejtélyes, sokszor elképesztő történetek titkát kibogozni

François Villon - A ​nagy testamentum
Villon ​azok közé a nagy lírikusok közé tartozik, akiknek élete és költészete elválaszthatatlan, akiknek lírájából nemcsak egy személyiséget, hanem egy személyes sorsot is megismerünk, s akiknek költészete híven tükrözi életük regényét.

Catherine Archer - A ​Sárkány vére
Simon ​bosszút akar állni nevelőatyja, a Sárkánynak nevezett Wallace Kelsey haláláért, akit tulajdon öccse, Gerard Kelsey ölt meg. Az álnok gróf azonban most már az ifjú lovag vagyonára is szemet vetett, és összeesküvéssel vádolja meg őt a király előtt. Simon hiába hangoztatja ártatlanságát, a király úgy rendelkezik, hogy ha el akarja kerülni a vérpadot, feleségül kell vennie a gróf leányát, és addig kell a család ősi fészkében, Dragonwick várában maradnia, míg véletlenségét bizonyítani nem tudja. A kényszerű frigy révén a lovag nem várt szövetségesre lel Isabelle személyében, akinek nemcsak a szépsége elbűvölő, de nemes lénye is oly más, mint az apjáé...

Száray Miklós - Történelem ​IV.
A ​középkori Európa politikai, társadalmi és gazdasági viszonyainak kialakulását mutatja be az első nagy rész, a második az európai civilizáció megerősödését, valamint a rendiséggel és a városiasodással összefüggő változásokat. A befejező rész a XIV-XV. századi Európáról ad képet.

Tim Severin - A ​Brendan-expedíció
A ​szerző: Tim Severin, ír történész… Szent Brendon: ír püspök; a Navigatio című középkori krónika tanúsága szerint bőrből készült csónakon Írországból indulva átkelt az Atlanti-óceánon Amerikába. Útközben hatalmas vízi szörnyekkel csapott össze, madaraktól és juhoktól hemzsegő szigeteken kötött ki, kristályoszlopot látott a vízből kiemelkedni, égő salakot okádó hegyek mellett hajózott el, sűrű ködön vágott keresztül, majd partot ért, ahol dúsan termő gyümölcsfák sorakoztak szélesen hömpölygő folyó partján… Amit a szerző bizonyítani akar: Szent Brendan szerzetes társaival megtehette ezt az utat, átkelhetett bőrhajóján az atlanti vizeken… A bizonyítás módja: Tim Severin a középkori leírások alapján bőrből hajót épít, és néhány társával átkel az óceánon… A könyv: az 1500 évvel ezelőtt épített curragh-hajók rekonstrukciójával kezdődő nyomozási történet, hajózási és archeológiai tanulmány, de mindenekelőtt izgalmas útibeszámoló arról, hogy Tim Severin nemcsak követte Szent Brendant - lehetséges útvonalán -, hanem analógiát is keresett a Navigatióban leírt földrajzi jelenségekre (Juhok Szigete - Feröer-szigetek; a tüzes salakot okádó hegyek, a Kovácsok Szigeté - Izland; a vízből kiemelkedő kristályoszlopok - jéghegyek stb.). Tim Severin izgalmas expedíció keretében mutatja be a fölfedező utazások egyik érdekes középkori epizódját.

George Bernard Shaw - Szent ​Johanna
1429. ​A százéves háború javában tart, bár a szembenálló felek harci kedve megkopott, összecsapás helyett inkább fosztogatnak, foglyokat ejtenek, akiket váltságdíj fejében szabadon engedhetnek. De megjelenik egy lány, Jeanne D'Arc, és minden megváltozik. Pedig nem mond sokkal többet annál, mint hogy támadni kell, menni előre és hinni a győzelemben - mert vele van Isten. És valóban mintha csoda történne: felszabadul Orléans, a francia csapatok szinte akadálytalanul haladnak. Jeanne megkoronázza a trónörököst. De ezután szinte egyedül marad. Sorban pártolnak el tőle azok, akik sokat köszönhetnek neki. A francia nemességnek terhére van, hiszen csorbult hatalmuk Jeanne megjelenése óta. Az újdonsült király örül, hogy van legalább egy kis országrész, amin uralkodhat, ezért abba akarja hagyni a háborút. És talán az is eszébe jut, hogy ha Jeanne koronázta királlyá, akkor meg is foszthatja a tróntól. Az egyház fél befolyása elvesztésétől. Jeanne azt mondja, hogy Isten angyalokon és szenteken keresztül szól hozzá - márpedig a közvetítő szerepét az egyház szeretné magának megtartani. A francia katonákon és népen kívül leginkább az angol katonák hisznek abban, hogy Jeanne-t égi erő segíti. Az angol hadvezetés könnyen szót ért a franciákkal: egyszerűen megveszik tőlük a lányt. Pedig a francia királyi udvar és főpapság tudja: ha Jeanne az angolok kezébe kerül, halott. Jeanne D'Arc 1431-ben, máglyán halt meg. Nem feladatunk eldönteni, mik voltak és honnan jöttek a hangok, amelyeket Jeanne hallott. Egyszerű falusi lány volt, akit a hite tett különlegessé. Nőnek született, de ő nem fogadta el azt a sorsot, amit a társadalom és az írott, íratlan, de ember alkotta szabályok diktáltak neki. Hitt a saját erejében, és abban, hogy cselekednie kell. Kínhalált kellett halnia - az arc nélküli hatalom erre ítélte.

Vághidi Ferenc - Nostradamus ​élete és jövendölései a XX. századra
Michel ​Nostradamus XVI. századi orvos, fizikus, asztrológus, Medici Katalin francia királyné háziorvosa, 1555-ben adta ki híres könyvét, a Centuries-t, amelyről évszázadok óta vitatkoznak a szakértők: példátlanul igazolódott jóslatok gyűjteményéről, vagy ködös költői látomásokról van-e szó? Alig jelent meg a könyv, egyik jóslata máris beteljesedett: II. Henrik valóban úgy halt meg, ahogyan azt az író előre látta. Ki volt Nostradamus? Hogyan élt? Miket jövendölt? Erről szól Vághidi Ferenc 1940-ben megjelent méltatlanul elfelejtett, művelődéstörténetnek, szépirodalomnak egyaránt kitűnő könyve, amely ma már ritka csemegének számít a gyűjtők körében.

Ismeretlen szerző - Mindszenti ​Gábor diáriuma öreg János király haláláról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Margo Maguire - Kelta ​menyasszony
Ősellenségük ​elől menekült el Írországból immár négy éve Keelin O'Shea öreg nagybátyjával és nemzetsége fennmaradásának letéteményesével, a szent lándzsával. A látnoki képességekkel megáldott - vagy megvert - lány Anglia távoli vidékén összetalálkozik Marcus de Granttal, aki ugyanabban az erdei kunyhóban keres menedéket, mint ő. A csapatát ért orvtámadásban az angol lovag egyik rokona is megsebesül, és Marcus valóságos csodatevőt lát Keelinben, miután kiderül róla, hogy ért a gyógyításhoz. A szőke ifjú szívét még egyetlen nő sem hódította meg, Keelin azonban forró vágyat ébreszt benne. Mindketten érzik, hogy egymásnak rendelte őket a sors, ám a lány addig nem gondolhat szerelemre, amíg vissza nem viszi Írországba a szent lándzsát...

Assisi Szent Ferenc - Jacopone da Todi - Celanói Tamás - Isten ​rabjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kalevala-e
Kalevala Ismeretlen szerző
elérhető
15

Ismeretlen szerző - Kalevala
A ​finn népi eposz, a Kalevala világa különös és gazdag világ. A tűz, a vas születésének eredetmondái keverednek benne ráolvasásokkal, más finnugor népek folklórjából ismert medveénekek menyasszonybúcsúztatókkal, ősi varázslatok későbbi keresztény elemekkel. Első változata 1835-ben látott napvilágot, s Reguly Antal már 1841-ben átültette magyarra néhány részletét. Több más, múlt századi próbálkozás után végül 1909-ben jelent meg az eredetihez valóban méltó, bravúros magyar Kalevala, Vikár Béla munkája, mely azóta csaknem tíz kiadást élt meg. Nagy Kálmánnak a Vikárénál hívebb, puritánabb, sugallatos, balladás hangvételű fordítása után, melyet legutóbb 1975-ben adtunk közre, most a Finnországban élő Rácz István tolmácsolásában jelentetjük meg ismét a Kalevalát. Rácz István nyelve természetes, könnyed, közel áll az élő beszédhez, formai újítása, mely az újabb finn gyakorlatot követi, tizenhat szótagos sorokba vonja össze az eddig nyolc szótagos sorpárokra tördelt szöveget. A Kalevala így látszólag rövidebb, valójában tömörebbé, gördülékenyebbé válik: az új fordítás mindenképpen hozzájárul ennek a világirodalomban páratlan műnek további népszerűsítéséhez.

Theun de Vries - Titkok ​birodalma
Melchior ​Hintham ugyanúgy nőtt fel, mint a többi brabanti fiú a XV. században: templomok és kápolnák harangjainak zúgáságban, körmenetek, védőszentek ünnepei és kivégzések közepette. Ő azonban különösen vonzódott a festőmesterséghez, s tehetségének köszönhetően csakhamar országának határain túl is ismert mester lett. Különös vízikókat látott: éjszaka repülő ördögöket, a lányok szoknyája alatt mozgolódó disznókat, lidérceket vagy épp a Szűzanyát halottsápadtan és hosszan lelógó hajfonatokkal, mint egy szegény parasztlányt. A démoni világ festőjének regényében nem nehéz felfedezni Hieronymus Bosch németalföldi mester fantasztikus világát, szülőföldje történelmének eseményeit. Boschról valójában alig tudunk valamit, képeit ma is oly kevéssé értjük, mint amilyen furcsának találták kortársai, mi is éppúgy eltűnődünk, honnan merítette a pokol kínjait félelmetesen érzékeletesen megjelenítő látomásait, a groteszk alakokat, hibrid lényeket. De a pokol kínjainak ábrázolásánál nem kevésbé titokzatosak az áttetsző gömbökben egymást átkaroló férfiak és nők, az egymásba fonódó, kagylókból, állatokat idéző formákból előbukkanó meztelen testek. Utóbbiak jelentését Vries azzal magyarázza, hogy Melchior Hinthamot, azaz Boscht megérintették az adamiták szektájának eszméi, hitük az anyaméh szentségében és abban, hogy az ősatya, Ádám által átélt paradicsomi állapotot az ölelkezéssel lehet felidézni. A holland Theun de Vries pontos történeti, kultúrtörténeti adatokra, filozóai ismeretkre támaszkodva írt a késő középkor világát élénken kirajzoló, egyszerre hiteles, a valósághoz hű, ugyanakkor izgalmas és elgondolkodtató életrajzi regényt Hieronymus Boschról.

Maurice Druon - Az ​elátkozott királyok I-III.
Az ​I. kötet a Vaskirály Szép Fülöp uralmának utolsó szakaszát dolgozza fel lebilincselően. A király már megfékezte a feudális nagyurak harcos gőgjét. legyőzte a flamandokat, legyőzte az angolokat Aquitániában, még a papságot is legyőzte, s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó egyetlen célt követett: meg akarta teremteni az egységes Franciaországot. Szép Fülöp halála után a franica trónra legidősebb fia, X. Lajos került. Környezete Civakodó Lajosnak nevezi. Képtelen a nehezen, annyi áldozattal helyreállított rendet fenntartani. A király egyetlen gondja: szabadulni akar hűtlen feleségétől, és új házassága révén biztosítani akarja az örökösödés rendjét. A bárók ligája új erőre kap, a király támogatásával vissza akarja szerezni a nemesség régi kiváltságait. Szép Fülöp egykor mindenható minisztere, Marigny, a Vaskirály nélkül képtelen megbirkózni a marakodó, kapzsi nagyurakkal. A klikkek egymás torkának esnek. A jól kiépített központi államszervezet meggyengül. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, X. Lajos végre elveheti Károly Róbert magyar király húgát, Magyarországi Klemenciát. Avignonban pedig új pápa választására készülődnek, de az éhínségen már senki úrrá nem lehet. Átok sújtja az országot, csak Civakodó Lajos boldog. Ő elérte a célját.

Lion Feuchtwanger - A ​csúnya hercegnő
Margarete, ​Tirol úrnője, a XIV. században élt, amikor a várak hatalma csökken, a városok szorgalmas polgárainak kezében hatékonyabb fegyver csörög - a pénz. A Római Birodalom örökéért folytatott vetélkedésben Tirol hegyekkel körülzárt, gazdag földje fontos szerepet játszik: a Luxemburg, Wittelsbach és Habsburg család küzd egymással birtoklásáért. A csúnya hercegnő a vetélkedések, küzdelmek közepette, a városok fejlődéséért harcol. Szeretetre, emberi közösségre vágyik, de sem alattvalói ragaszkodását, sem az egyéni boldogságot nem találja meg, förtelmes külleme mindenkit elriaszt. Mindkét házassága boldogtalan, gonosz embert választ szeretőjének. Kezéhez vér tapad, kínzó bűntudat gyötri és még a gyűlölt vetélytárs, Ágnes, megölése sem hoz vigaszt összetört, meghasonlott szívének, mert mindig a szépséges, bájos asszony marad a győztes, még halálában is. A tűzvész és pestis sújtotta ország Habsburg kézre jut és az öregedő, csúnya asszony, élete roncsai felett, már csak a mértéktelen evésben talál gyönyörűséget.

Harsányi Lajos - A ​nem porladó kezű király
Harsányi ​Lajos (Nagyigmánd, 1883. szeptember 29. - Győr, 1959. november 2.), költő, író, római katolikus pap, a magyar katolikus líra egyik megújítója. A bábolnai gazdaság irodatisztjének fia és egy falusi kántortanító unokaöccse volt. A győri bencésekhez került gimnáziumba. 1899-ben a középiskola ötödik osztályába már a budapesti Tavaszmező utcai állami gimnáziumban iratkozott be. Kamaszként belecsöppent a fővárosi szellemi életbe. A következő két évben Esztergomban folytatta a gimnáziumot, ahol lelki vezetője Prohászka Ottokár volt. Mikor Győrben érettségizett, már tudta, hogy papi szolgálatba lép. Teológiai tanulmányait Győrben végezte, ugyanott szentelték pappá négy évvel később, 1907 júniusában. Utána győri székesegyházi hitszónok és a Dunántúli Hírlap felelős szerkesztője. 1920-tól rábapatonai plébános, 1921-ben szentszéki tanácsos, 1929-ben a győri székeskáptalan tiszteletbeli kanonoka. Miközben egyházi pályája felfelé ívelt, költőként, íróként is egyre elismertebbé vált.

Virág Benedek - Magyar ​századok
Virág ​Benedek (1754-1830) a múlt század első felének kiemelkedő alakja. A kortársak és az ifjabb nemzedék a hazai irodalom atyjának, "magyar Horác"-nak titulálta, s látogatta őt Vitkovics, Szemere, Kisfaludy, Bajza, Vörösmarty, Toldy, Csokonai, Berzsenyi. Költőként vált országos hírűvé, de élete fő művének vallotta a Magyar Századokat, amelynek első kötete, az Árpád-ház kihalásáig tartó rész, 1808-ban jelent meg. Az 1810-es budai tűzvész lakását i fölperzselte, és elpusztította kéziratát, csak barátai támogatásával tudott ismét talpra állni, hogy újra nekifogjon a munkának. A Zsigmond haláláig tartó részt 1816-ban jelentette meg, a történelmünket a mohácsi vészig bemutató fejezeteket pedig már Toldy Ferenc rendezte sajtó alá.

Marylyle Rogers - Hajnalének
Wulf, ​az ifjú szász nemesúr elért már mindent életében, amit csak kívánhatott: gazdag, délceg, s hű szolgálataiért királya hűbérbirtokkal adományozta meg. Csupán párt nem talált még magának a büszke harcos. Ám egy sötét pillanatban, mikor családi intrikák következtében egy orgyilkos merénylet majdnem végez vele, a sors összehozza Brynnával, a törékeny szépségű, erdőlakó kelta lánnyal, akit varázsló hírében álló nagyapja nevel a rengeteg mélyén. Brynna megmenti Wulf életét, bimbózó szerelmüknek azonban útját állja a kelta és a szász nép évszázados ellenségeskedése, a Wulf rokonságában dúló gyilkos belviszály és a zord nagyapa, aki hajadonnak akarja megőrizni lányunokáját, hogy a hagyományok szerint átruházhassa rá a druidák ősi titkait. Sikerül-e a szerelemtől fűtött fiatalok forró szenvedélyének felülkerekednie az évszázados gyanakvás fojtó légkörén, rosszakaróik alattomos ármányán és a saját lelkükben kavargó ellentmondásos érzelmeken?

Pokol
elérhető
12

Dante Alighieri - Pokol
A ​Pokol lakói tisztában vannak bűneik súlyosságával. Egy részük szégyenkezik, átkozza és vádolja magát, de vannak olyan lelkek is, akik büszkén, önérzettel viselik sorsukat, a Pokolban sem adják fel gõgjüket. Nem törnek meg, mintha tudomásul sem vennék a szenvedést. A kárhozottak szenvedése – amelyrõl az Isteni színjáték-ban olvashatunk – csak átmeneti állapot. Az utolsó ítéletkor a lelkek újra egyesülnek valódi, feltámadt testükkel, s kínjaik akkor válnak örökké és még teljesebbé. Az utószót és a jegyzeteket Madarász Imre írta.

Tardy Lajos - Históriai ​ínyencfalatok
Torkig ​vagyunk napjaink és közeli múltunk már-már követhetetlen, meg nem emészthető eseménygörgetegével, és tudnivágyásunk az egész világon magától értetődően a régmúlt felé fordul. Hiszen a "naprakészség" banalizáló csömöre nélkül kedvünkre meríthetünk a história feneketlenül mély tavából mindent, ami a megismerésre szomjazó, fürkésző alkatú embert az időszerűség fojtogató görcse nélkül is elkalauzolja az "idegborzolás" évszázadok előtti megnyilvánulásaitól kezdve a csalás és megcsalatás, a régi magyar világhír, a szerelem világtörténetébe kívánkozó férfi-nő kapcsolat és a hazai történeti ritkaságok kincsestárába. A zarándoklatnak álcázott középkori turisztika, a velencei börtönbe zárt magyar hadvezér nászévei a cellában, a fél évezred előtti pozsonyi királykoronázás bajviadalai és tömegszórakozásai, a messze idegenbe szakadt magyar huszárság kalandjai, az erdélyi fejedelem sztambuli követeinek viszontagságai, a szabadságharc hadbírájából lett besúgó lélektani rejtélye, a jobbágyait halálra kínzó francia báró hazai rémtettei - íme ízelítő a most 75. születésnapját ünneplő Tardy Lajos legújabb gyűjtésének csokrából. (1989)

Arany János - Toldi ​/ Toldi szerelme / Toldi estéje
"Az ​igazi nagy alkotók jeles műveit nem kezdi ki a múló idő. Olykor ugyan meg-megcsappan az érdeklődés irántuk -hisz megannyi mozgalmas, rikító színű jelenség vonja el tőlük a csapongó figyelmet-, ám az emberek újra meg újra ráeszmélnek, mekkora érték rejlik bennük, s időről időre visszajárnak hozzájuk, mint szomjazó vándor a kiapadhatatlan forráshoz. Arany János a mi éltető forrásaink egyik legtisztábbika és legfontosabbika. Elveszített, elvesztegetett aranyaink nem kevés része térül vissza az Ő Toldija révén. Olvassuk hát nyitott szívvel!" (Buda Ferenc)

François Villon - François ​Villon összes versei
A ​középkor legnagyobb költője, az első _modern_ francia lírikus, François Villon sohasem volt oly népszerű, mint századunkban. Kalandos élettörténetéről filmet készítettek, s modern regényeket és regényes versciklusokat is írtak. Megrendítő emberi sorsát azonban saját versei tárják fel legmélyebben, legigazibban. Verseiből ismerhetjük meg legjobban meghasonlásokkal és ellentmondásokkal teli életét. Megragadó közvetlensége, meleg őszintesége szívbe markol és ellenállhatatlan; ötszáz év távlatából felénk csengő szava ma is töretlenül eleven. Panasszal és iróniával átitatott versei kendőzetlenül festik a XV. század zűrzavaros életét, és mindennél erőteljesebben mutatják meg azt az elpusztíthatatlan életszeretetet, amely a legképtelenebb megpróbáltatások közt is betölti az emberi szívet. Villon, aki nemegyszer állt az akasztófa árnyékában is, az élet örömeinek dicsőítője. A felbomló középkor formáiban is, káromkodva és panaszkodva is, a jogaiért harcoló és mindig újjászülető ember törhetetlen erejéről tanúskodnak versei. Ezeket a verseket az tolmácsolja jól, aki a legteljesebb hűséggel adja vissza a költő eredeti szavait. A magyar műfordítás művészetének legjobbjai évtizedek óta fáradoznak azon, hogy megteremtsék az eredetihez hű s az eredetivel egyenértékű magyar Villont. Munkájuk eredményét találja ebben a kötetben az olvasó, Gyergyai Albert nemes veretű utószavával. Fordította: - Illyés Gyula - József Attila - Kálnoky László - Mészöly Dezső - Szabó Lőrinc - Weöres Sándor Az utószót Gyergyai Albert, a jegyzeteket Szegi Pál írta Bartha László rajzaival (Európa, 1979-es kiadás, Budapest)

Thomas Mann - A ​kiválasztott
A ​kiválasztott témáját Thomas Mann a Gesta Romanorumból meríti. A regény szinte változtatás nélkül követi a középkori legenda meglepő, már-már bizarr cselekményét. A hercegi testvérpár Wiligis és Sibylla bűnös szerelméből születő, a sors kegyére bízott, kitaszított gyermek férfivá serdül, s az ördögi erők kegyetlen akaratából saját anyját veszi feleségül. A kettős vérfertőzést felismerve Gregorius elképesztően súlyos vezeklést vállal. Tizenhét esztendeig él egy kopár sziklaszirthez bilincselve, jóformán minden táplálék nélkül, míg végül az éhségtől, szomjúságtól szinte mormotává zsugorodik. A bűnhődést teljes bocsánat követi: Szert Péter trónjára emelik, s mint pápa feloldozhatja anyját és önmagát a szörnyű vétek alól. A regény és legenda közti alapvető különbség azonban az, hogy Thomas Mann nem a dogmatikus kiválasztást, predesztinációt igazolja, hanem az emberi élet érdemen és szerencsén alapuló, mégis kiszámíthatatlan változandóságát mutatja be.

Andrea Schacht - A ​sólyom visszatér
A ​Schacht-regényekből ismert Alyss újabb története ez a könyv: szörnyű veszély fenyeget, egy farkasmaszkos férfi tartja rettegésben Köln városát.

Kolozsvári Grandpierre Endre - Lajos ​király három halála és négy temetése
A ​népszerű szerző ezekben a történelmi vizsgálódásaiban is – akárcsak a Fekete Hóesés című nagy sikerű Zrínyi könyvében – a detektívregények izgalmas fordulataival, szellemes oknyomozással hatol be Magyarország múltjának ismert vagy alig ismert tartományaiba. Játszi könnyedséggel tárja az olvasók elé mindazt, amit a felszín jobbára eltakar. Titokfejtői művészetével valósággal testközelbe hozza történelmünk hőseit. Rendkívül érdekfeszítő, ahogy nyomon követi Szent Gellért püspököt. Úgyszólván kézen fogva vezet bennünket Szent László útján. Majd a Gertrúd királyné ellenes összeesküvés rejtelmeibe is beavat. Vele együtt aggódhatunk a kelepcébe esett IV. Béla sorsa felett; és döbbenet fog el, amikor ráeszmélünk, hogy a források szerint II. Lajos halálának négy színtere van, a királynak négy vagy öt holtteste és négy temetése. S mindez – bármilyen fantasztikusan hat is – nem kiagyalt, mondvacsinált történetek leleménye, hanem a történelmi valóság színes filmje pereg szemünk előtt. Fiatal és felnőtt olvasóink ezúttal is elismerően állapíthatják meg, hogy a valóság túltesz a legmerészebb képzeleten is – ha éles szemű kutató vallatja és jó tollú író veti papírra.

R. Várkonyi Ágnes - Török ​világ és magyar külpolitika
Igaz-e, ​hogy Magyarország felszabadítására a török uralom alól Zrínyi korában csak két elgondolás létezett: egy provinciális magyar és egy - a dinasztia érdekeihez igazított - habsburgiánus? Volt-e a XVII. sz. közepén a hivatalos császári mellett önálló magyar külpolitika? Miért vonult vissza seregei élén Montecuccoli, s hogyan születhetett meg a fényes szentgotthárdi győzelem után a szégyenletes vasvári béke?

Bíró Szabolcs - Lángmarta ​dél
1322. ​Miután Anjou Károly egy minden addiginál hatalmasabb sereggel meghódította a Felvidéket, és az utolsó erdélyi vár ellenállását is megtörte, még mindig nem kezdheti meg a nyugodt birodalomépítést. Az ország déli részén a Subicsok törnek borsot az orra alá, így a királynak a tengermellék felé kell fordítania tekintetét, és folytatnia az évtizedes belháborút, melynek talán sosem lesz vége. László, a lecsúszott udvari lovag, miután gyilkosként megszökött Temesvárról, és önmaga elől is menekülve vergődött át az országon, a horvát bán oltalma alatt próbál új életet kezdeni – ám a sors akarata folyvást közbeszól. Lackfi István, az alacsony sorból származó vad székely harcos, aki a felvidéki hadjáratban szerezte meg lovagi címét, ezúttal ezer lovast vezet a mühldorfi csatába, ahol egyszer s mindenkorra eldől, ki örökli a német-római császári címet. Mindeközben a sorsával megbékélt, és ismét liliomos lovagként élő Bátor Attila elszántan igyekszik megtalálni fiát és feleségét, akikről azt sem tudhatja, élnek-e még egyáltalán. A remény élteti, de a kegyetlen bosszúvágy hajtja: egy fekete lobogót keres, és az embert, aki elárulta. Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának második kötete a XIV. századi Magyar Királyság legdélibb csücskébe kalauzolja az olvasót, ahol még mindig virágzik a kiskirályként pöffeszkedő uracskák hatalma, és melynek olvasztótégelyében egyének, dinasztiák és birodalmak sorsa dőlhet el.

Bíró Szabolcs - Liliom ​és vér
1321. ​Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen – távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra – ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki… Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél – egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték.

Maurice Druon - Franciaország ​nőstényfarkasa / Liliom és oroszlán
Ez ​a kötet elsősorban Szép Fülöp lánya, Izabella királyné sorsával foglalkozik. Férje II. Edward angol király, aki néhány évi házasság után végképp fiúszeretői befolyása alá került. a királyné sorsa szégyen, megaláztatás, a perverz kegyencuralom ellen fellázadt lordok sorsa pedig a kivégzés. Közülük csak Mortimer menekül meg. A francia udvarba szökik, s hamarosan követi őt a királyné fiával. Izabella a lord szeretője lesz. Fegyvereseket toboroznak, és 1325-ben partra szállnak Angliában. Az angol nemesség melléjük áll, a király lemond kiskorú fia III. Edward javára, majd a felesége és Mortimer meggyilkoltatják. - Ismét találkozunk a lombard pénzemberekkel is, s Guccio Baglioni Párizsból Firenzébe viszi fiát, akiről más sem sejti, hogy valójában X. Lajos halottnak hitt gyermeke. A Liliom és oroszlán Az elátkozott királyok sorozat utolsó könyve. A szinte véletlenül uralomra kerülő első Valois-király, VI. Fülöp udvarában kivirágzik a lovagi élet. Robert d' Artois tovább harcol ősi birtokáért, méreggel, okirat-hamisítással, vízbefojtással - majd menekülnie kell. Közben Angliában Mortimer régens uralma ellen a főurak a kiskorú III. Edwarddal szövetkeznek. Mortimert meggyilkolják, a gyermeket váró Izabellát pedig száműzik. A nyughatatlan Robert d' Artois rábeszélésére III. Edward, anyja, Izabella jogán, igényt emel a francia trónra. Ezzel el is indul a százéves háború.

George R. R. Martin - A ​Hét Királyság lovagja
A ​Királyvár nyomornegyedében malacokat hajkurászó Dunk élete először akkor vett váratlan fordulatot, amikor egy kóbor lovag maga mellé vette fegyverhordozónak. Tíz évvel később az újdonsült lovag élete újabb fordulatot vesz, amikor első lovagi tornáján a Targaryen-ház tagjaival vívhat. Ám aki sárkányokkal táncol, könnyen megégetheti magát... George R. R. Martin _A tűz és jég dalá_val párhuzamosan írt kisregényei Westeros múltjába visznek el minket, amikor még a sárkánykirályok uralják a Hét Királyságot, ám hatalmukat belviszályok és trónkövetelők fenyegetik - veszélyes és izgalmas idők egy kóbor lovag és fegyverhordozója számára. _A Hét Királyság lovagja_ kötelező olvasmány _A tűz és jég dala_ regények rajongói számára, és ideális ízelítő azoknak, akik eddig csak a tévésorozatból ismerték Westeros lenyűgöző világát.

Covers_348517
Hol ​található? Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Hol ​található?
Az ​összeállítás Magyarországon fellelhető általános és művészeti lexikonok adatainak felhasználásával készült. A borítón látható képeket a Novotrade Kiadó Világtörténelem című könyvnek illusztrációiból készítettük. "Laude Kiadó" Forrás: a kiadvány eleje

Kollekciók