Ajax-loader

'középkor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Friedrich Schiller - Tell ​Vilmos
Schiller ​drámája (1803) az európai romantika kivételes pillanatát tükrözi: egy eszme - a szabadság fogalma - eleven ragyogással világítja át az emberábrázolást. A Tell Vilmos - témáját hiteles és mondai eredetű eseményekből szőve - a svájci kantonok 14. századi szabadságharcának korába visz. A címszereplő, a hős csak megtestesíti népének etikai tisztaságát, lázadó szellemét. Az ősi szabadságjogaitól megfosztott népet a Habsburgok helytartója gyötri fennhéjázva, mígnem betelik a pohár, a szétszórt lázadók szövetségbe lépnek, s a népharag elsöpri a zsarnokokat...

Robert Merle - Francia ​história
A ​szenvedélyes és merész Pierre de Siorac lovag lépten-nyomon veszedelmes vagy gáláns kalandokba keveredik, mindig ott van, ahol "libben a szoknya", és ahol a korabeli történelmet alakítják. Márpedig a történelem viharosan alakul Siorac kapitány korában, hiszen a XVI. század második, illetve a XVII. század első fele Franciaország egyik legmozgalmasabb időszaka: ez a vallásháborúk évszázada, az utolsó Valois-k és az első Bourbonok, Medici Mária, Ausztriai Anna, XIII. Lajos és Richelieu kora. A sorozat első könyve ebbe a világba varázsol bennünket, hogy aztán még tizenkét köteten keresztül éljünk az írói fantáziával káprázatosan föltámasztott középkori Franciaországban. Merle nagy sikerű regényciklusának új - javított - kiadása felejthetetlen élmény lehet a történelem iránt érdeklődő minden olvasónak.

Maurice Druon - Az ​ősi törvény
Az ​ősi törvény Maurice Druon francia történelmi regénysorozatának, Az elátkozott királyok-nak a negyedik kötete. Az előző kötetben, a Korona és méreg-ben megismert szép Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elvesztett férjét, X. Lajost, a Civakodót. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született. Fiú lesz-e vagy lány? Az ország trónja századok óta először üres. Király nincs, sőt pápa sincs? A bíborosok sehogy sem tudnak megegyezni. Az uralkodó szokásjog nem mutat kiutat az előállt veszélyes helyzetből. Marakodás kezdődik, és a Vaskirály legerélyesebb fia egy ősi törvényre hivatkozva a férfiági örökösödést proklamáltatja, mert X. Lajosnak meggyilkoltatott első feleségétől ugyan már volt gyermeke, de lány, sőt a rossz nyelvek azt beszélik, hogy Johannának nem is Lajos az apja... Klemencia és Lajos gyermeke végre megszületik. És fiú! De kereszteléskor megmérgezik a csecsemőt. Postumus János mindössze néhány napig élhetett. A régens, a Vaskirály fia azonnal megkoronáztatja magát. Ő V. Fülöp király, aki Kapuzáró gúnynévvel vonul be a történelembe. Trónjára a végre megválasztott új pápa, XXII. János segíti, akit a befalazott Jakobinus-templomban hosszú alkudozások után csak azért választanak meg, mert halálos betegnek hiszik. Ám a megmérgezett csecsemő mégsem a kis királyfi, hanem egy cseregyerek volt, de ezt csak kevesen tudják. És a titkot szigorúan őrzik. Vajon fény derül-e rá egy napon és vajon hogyan alakul Franciaország és elátkozott királyai további sorsa? Ezt majd a következő kötetből tudhatják meg az olvasók.

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

Teke Zsuzsa - Hunyadi ​János és kora
A ​nagyhatalmú középkori magyar földesúr és hadvezér, a „nagy törökverő” élettörténete elevenedik meg ebben a könyvben. Kormányzóként (régensként), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezéreként döntő szerepe volt a török terjeszkedésének megállításában. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. A könyv kitekint Közép-Kelet-Európa és Európa XV. századi történelmére is.

Honti_rezs%c5%91
Az ​ezeregy éjszaka meséi Ismeretlen szerző
elérhető
9

Ismeretlen szerző - Az ​ezeregy éjszaka meséi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

%c3%a1rp%c3%a1d-kori_legend%c3%a1k_%c3%a9s_intelmek
elérhető
7

Ismeretlen szerző - Árpád-kori ​legendák és intelmek
Háborúskodásokról ​és követjárásokról, templomok és kolostorok alapításáról, hittérítő utakról, pogánylázadásról és politikai manőverekről tudatnak ezek a nem történelmi munka igényével és szándékával írott legendák, melyeknek írói egyúttal akarva-akaratlanul saját életkörülményeikről, koruk mindennapi viszonyairól, az utazásról, a kolostorok belső rendjéről, a zarándoklatokról, a temetkezési szokásokról, az emberi kapcsolatokról is hű képet adnak. A kötet öt magyar szent életéhez fűződő legendák gyűjteménye, és a Szent Margit legendája kivételével, amit korabeli magyar fordításban közöl, korszerű tolmácsolásban teszi közzé az eredetileg latin nyelven íródott műveket.

Thomas Mann - A ​kiválasztott
A ​kiválasztott témáját Thomas Mann a Gesta Romanorumból meríti. A regény szinte változtatás nélkül követi a középkori legenda meglepő, már-már bizarr cselekményét. A hercegi testvérpár Wiligis és Sibylla bűnös szerelméből születő, a sors kegyére bízott, kitaszított gyermek férfivá serdül, s az ördögi erők kegyetlen akaratából saját anyját veszi feleségül. A kettős vérfertőzést felismerve Gregorius elképesztően súlyos vezeklést vállal. Tizenhét esztendeig él egy kopár sziklaszirthez bilincselve, jóformán minden táplálék nélkül, míg végül az éhségtől, szomjúságtól szinte mormotává zsugorodik. A bűnhődést teljes bocsánat követi: Szert Péter trónjára emelik, s mint pápa feloldozhatja anyját és önmagát a szörnyű vétek alól. A regény és legenda közti alapvető különbség azonban az, hogy Thomas Mann nem a dogmatikus kiválasztást, predesztinációt igazolja, hanem az emberi élet érdemen és szerencsén alapuló, mégis kiszámíthatatlan változandóságát mutatja be.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

François Villon - François ​Villon összes versei
A ​középkor legnagyobb költője, az első _modern_ francia lírikus, François Villon sohasem volt oly népszerű, mint századunkban. Kalandos élettörténetéről filmet készítettek, s modern regényeket és regényes versciklusokat is írtak. Megrendítő emberi sorsát azonban saját versei tárják fel legmélyebben, legigazibban. Verseiből ismerhetjük meg legjobban meghasonlásokkal és ellentmondásokkal teli életét. Megragadó közvetlensége, meleg őszintesége szívbe markol és ellenállhatatlan; ötszáz év távlatából felénk csengő szava ma is töretlenül eleven. Panasszal és iróniával átitatott versei kendőzetlenül festik a XV. század zűrzavaros életét, és mindennél erőteljesebben mutatják meg azt az elpusztíthatatlan életszeretetet, amely a legképtelenebb megpróbáltatások közt is betölti az emberi szívet. Villon, aki nemegyszer állt az akasztófa árnyékában is, az élet örömeinek dicsőítője. A felbomló középkor formáiban is, káromkodva és panaszkodva is, a jogaiért harcoló és mindig újjászülető ember törhetetlen erejéről tanúskodnak versei. Ezeket a verseket az tolmácsolja jól, aki a legteljesebb hűséggel adja vissza a költő eredeti szavait. A magyar műfordítás művészetének legjobbjai évtizedek óta fáradoznak azon, hogy megteremtsék az eredetihez hű s az eredetivel egyenértékű magyar Villont. Munkájuk eredményét találja ebben a kötetben az olvasó, Gyergyai Albert nemes veretű utószavával. Fordította: - Illyés Gyula - József Attila - Kálnoky László - Mészöly Dezső - Szabó Lőrinc - Weöres Sándor Az utószót Gyergyai Albert, a jegyzeteket Szegi Pál írta Bartha László rajzaival (Európa, 1979-es kiadás, Budapest)

Gárdonyi Géza - Isten ​rabjai
Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.

Rakovszky Zsuzsa - A ​kígyó árnyéka
Rakovszky ​Zsuzsának öt verseskötete és számos fordítása jelent meg. A kígyó árnyéka az első regénye. Egy öregasszony meséli el gyermek- és leánykorát, majd különös asszonyi életét, melyben nagy bűne miatt tizenhat éven át titokban kell tartania kilétét, hogy ne kerüljön hóhérkézre. A lány és patikus apja a külvilág előtt szerető házaspárként mutatkozik, titkos otthoni életükben szeretet, gyűlölet, féltékenység, szenvedély egymást váltva uralkodik. Rakovszky különlegesen szép nyelven írja és festi meg a család, a szerelem, az anyaság, a szerető embereket felemésztő viszonyok hullámzásait, az olvasó pedig belefeledkezik varázslatos világába.

Gyöngyösi Gergely - Arcok ​a magyar középkorból
Gyöngyösi ​latin nyelvű munkájának másolataiból készült magyar nyelvű fordítás most jelenik meg először. A pálos rend szerzeteseinek életét földolgozó művét körültekintő adatgyűjtéssel kezdte meg. Mintegy nyolcvan magyarországi, szlavóniai és németországi kolostor oklevélanyagát kutatta át, a magyar alapítású pálos rend háromszáz éves történetét akarta földolgozni. Az egyháztörténeti munkának készülő mű humanista irodalmunk egyik becses emléke lett. Hiszen Gyöngyösi műve nem száraz adatok összegezése. A földolgozott események, tények forrásértékűek, de mégsem történeti munkát, hanem szépirodalmi alkotást tart kézben az olvasó. A középkori névtelenségből lép ki a humanista gondokodású Gyöngyösi, amikor leírásaival személyessé, élővé teszi a rendélet mindennapjait. A rendfőnökökről és a rend tagjairól elfogulatlanul ír, életük derűs és tragikus pillanatait eredeti írói tehetséggel örökíti meg. Tiszteli a tekintélyeket, de a jó emberi tulajdonságokat éppoly nyíltsággal fogalmazza meg, mint az emberi hibákat, esendőségeket. Egyházi elöljáróiról és világi hatalmasságokról mond el adomákat: olyan királyanekdotákat örökít meg Mátyásról és II. Ulászlóról, amelyeket csak ebből a műből ismerünk. A rendtörténetet megfogalmazó mű művelődéstörténeti értékű is. A korszak hazai és külföldi irodalmi, művészeti, kultúrtörténeti eseményeiről is beszámol. Csanádi Adalbert, a kor legjelentősebb egyházi költőjének műveit másolja le munkájában, két himnusza és levele így maradt fönn az utókor számára. Személyes ihletettségű fejezetekben, egyes szám első személyben számol be saját élményeiről, élete eseményeiről, állít emléket egykori mesterének, Szombathelyi Tamásnak. Kötetünk első része Gyöngyösi Gergely munkája, a második rész ennek a műnek több szerzőtől való toldaléka.

Kisfaludy Katalin - Matthias ​Rex
Milyen ​király volt Hunyadi Mátyás? Nemzedékek sorát foglalkoztatta a kérdés, mégis a kép, amelyet róla őrzünk, zavart keltően szélsőséges. Ha egy pillantást vetünk a bautzeni szoborra, elszánt, gőgös, zsarnokian kemény kőarc tekint ránk. Kortársai közül sokan ilyennek is festették le. S milyen más a népmesék jóságos és igazságos Mátyása, a pöffeszkedő nagyurakat leckéztető, a szegény ember patrónusa! E könyv nem próbál végleges választ adni a történettudományt és a közvéleményt is oly élénken foglalkoztató kérdésekre. Nem több egy újabb kíséreltnél, amely végigkísérve Hunyadi Mátyás uralkodásának eseménydús esztendeit, az ellentmondások egyfajta föloldására törekszik csupán.

Stephen Howarth - A ​templomosok titka
Csodálták ​és gyűlölték őket. Túlerővel verekedtek és gyáva számítók voltak. Szegénységben éltek, akár a koldusok, még köntösüket sem mondhatták magukénak, ugyanakkor a középkori Európa uzsorásai és mérhetetlen birtokok urai. Talán ezerötszázan lehettek Palesztinában; többségük már Ázsiában született, arcukat barnára cserzette a nap. Más ezrek viszont sohasem forgattak kardot, hanem paraszti életet éltek Aragóniában, Angliában vagy a Dráva mentén. Iszonyú vádakat emelt velük szemben egy szép arcú, de márványszínű király, Szent Lajos unokája, olyan vádakat, amelyektől az utókor is borzad. Csaknem bizonyos, hogy mégis ártatlanok voltak, s a titokzatos női arc vagy macskafej, amellyel titkon társalogtak, nem volt egyéb, mint ...De ez már a templomosok titka.

Kodolányi János - Julianus ​barát
A _Julianus ​barát_ – mely most ötödik kiadásban jelenik meg – Kodolányi János egyik legfigyelemreméltóbb alkotása. 1938-ban írta, abban az időben, amikor már Hitler bevonult Bécsbe, kirobbanóban volt a „szudéta-válság”, s lényegében Csehszlovákia tragédiája megkezdődött. A szomszédos ország tragikus sorsában Kodolányi intő példát látott, és írói eszközeivel figyelmeztetni akarta a közelgő veszedelemre mindazokat, akiknek drága volt Magyarország függetlensége, szabadsága, jövője. A regény a középkorban játszódik ugyan, de olyan politikai szituációban, amelyben a német-osztrák terjeszkedés ugyancsak veszélyeztette hazánkat, és így az írónak lehetősége nyílt arra, hogy a történelmi regény – a középkor eseményeinek keretében – a nácik elleni gyűlöletét kifejezze. Ugyanakkor az olvas nyomon követi a regény főhősének életútját, és szinte maga is részesévé válik mindannak a történésnek, amelynek során Julianus megvalósíthatja gyermekkora nagy álmát, s eljut a Ázsiában maradt magyarokhoz. Az ő sorsával, küzdelmeivel, kudarcaival és sikerével is példát akar mutatni az író: igazán széppé csak nemes célokért, a köz üdvéért, a népért vállalt áldozatok tehetik az ember életét. A középkor nagyszerű rajza, nyelvi erő, érdekes cselekményesség teszik teljessé a regény értékeit.

Teke Zsuzsa - Mátyás, ​a győzhetetlen király
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bakay Kornél - A ​magyar államalapítás
Maroknyi ​nép vagyunk Európában. De vagyunk, és nem: voltunk. Petőfi azt mondta: "Isten csodája, hogy áll még hazánk!", Illyés Gyula meg így fogalmazott: "ezer esztendőket még a népek is csak csodák révén élhetnek". A költői túlzás sem rontja le az alapkérdés igazságát. Több mint ezer esztendeje lakjuk ezt a földet, s közel kilenc évszázada létezik a magyar állam. Népünk történetének meghatározó korszaka volt a 10-11. század, amely időszakról ez a könyv szól. A történész felelőssége mindig nagy, de talán most kettőzötten is az. Egyrészről azért, mert a magyar állam kialakulásának bonyolult és nemegyszer tisztázatlan kérdéseiben kell tájékozódnia, másrészről azért, mert a szerző ebben a könyvben tárgyi forrásanyaggal, a régészeti emlékekkel foglalkozik elsősorban. A régész szerző kevesebbet vagy többet adhat, mint historikus kollégája? Egyszer kevesebbet, másszor többet, de mást és másféleképpen. A régész tehát tárgyi forrásanyaggal dolgozik, a történész írott szövegekkel. Egyik sem lehet meg a másik nélkül. Egymásra vannak utalva, és ki kell egészíteniük egymást. Az emberiség őskorában a döntő szó az archeológiák, később az írásbeliség elterjedésével a vezetést vitathatatlanul a történettudomány forrásszövegekkel dolgozó szakágai veszik át, de nem helyettesítik és nem pótolják a régészetet. E kötet a magyarság 800-900 esztendővel ezelőtti történelmébe kívánja kalauzolni az olvasót, s miért tagadnánk: egy kicsit a régész nagyítóüvegén át szemlélteti az eseményeket. Lehetséges, hogy a nagyítóüveg itt-ott torzít, vagy éppenséggel olyan részleteket nagyít ki, amelyek homályban is maradhattak volna? Igen, lehetséges, bár reménykedünk abban, hogy a magyar történettudomány gazdag eredményeit követni tudja.

Draskóczy István - A ​magyar nép története 1526-ig
Sorozatcím: ​Korszerű történelem érettségizőknek és felvételizőknek Elnyomás, osztályharc, a tömegek kizsákmányolása, elnyomottak lázadása, a diadalmas szocializmus mint az emberiség fejlődésének csúcspontja – ebből állna a történelem? Az IKVA Könyvkiadó kiadványsorozatában olyan műveket jelentet meg, amelyek háttérinformációt nyújtanak a használatban lévő tankönyvek adataihoz (…) és ami a legfontosabb: új, korszerű történetszemléletet adnak közre a történelmi folyamatok megértésére törekvők számára.

Edward Rutherfurd - Dublin ​- Az alapítás
A ​történelmi fikciók nagymestere az ír nép történetét veszi ezúttal górcső alá; kétrészes eposzának első kötete a Dublin - Az alapítás. A tőle megszokott bravúrral görgeti az eseményeket; családok, generációk sorsának kusza szövevényéből áll össze a város krónikája, izgalmas emberi történetei hátterében épül és erősödik egy ország. Képzeletbeli utazásunk évszázadokon át tart; jóval a kereszténység előtti misztikus időktől indulva, a kelta törzsi királyságok idején és Szent Patrik, majd a vikingek érkezésén át jutunk el egészen VIII. Henrikig és az anglikán egyház megalapításáig. Nagyívű, magával ragadó olvasmány, amely egyszerre család- és történelmi regény, miközben hihetetlen háttértudását mozgatva Rutherford kultúrtörténeti, gazdasági és technikai ismeretek tömkelegét nyújtja észrevétlenül olvasóinak. A történet a szerző _Írország ébredése_ című könyvében folytatódik. "Egy nemzet sodró lendületű, nagy gonddal megrajzolt portréja, mely évszázadokon át vezet keresztül bennünket, olvasókat." _The New York Times._

Barta Gábor - Keresztesek ​áldott népe
"Mikor ​György nézegette a vajda népét, ennek katonái megismerték. Hamar utána siettek gyors lovaikon, s Petrovics Péter utolérte, dárdájával ledobta Györgyöt a földre súlyos, de nem halálos sebbel." - A XVI. század jelentős eseményének, a Dózsa-parasztfelkelésnek döntő pillanatát, a vezér fogságba esését idézi a kevés fennmaradt dokumentum egyike, Szerémi György, II. Lajos király udvari káplánjának krónikája. Barta Gábor korabeli írásos emlékekre és a legújabb kutatásokra támaszkodva írta meg a parasztháború történetét. Könyvében szembesíti a Dózsával és a paraszthősökkel összefonódott legendákat és az illúziómentes, ám nagyon emberi és igaz valóságot. Széles gazdasági, társadalmi, politikai körképet nyújt a korabeli Magyarországról, bepillant az európai diplomácia forgatagába, élvezetes leírást ad egy XVI. századbeli reneszánsz főúr pályafutásáról. Különös értéke Barta Gábor munkájának, hogy lebilincselően olvasmányos stílusban tekinti át a parasztfelkelés előzményeit, annak lefolyását, stratégiáját, és sok eddig ismeretlen adat élményszerű feldolgozásával nyújt új ismereteket a magyar történelem egyik izgalmas és eddig még nem kellően tisztázott korszakáról, nevel az olvasás és a történeti vizsgálódás szeretetére.

Pokol
elérhető
11

Dante Alighieri - Pokol
A ​Pokol lakói tisztában vannak bűneik súlyosságával. Egy részük szégyenkezik, átkozza és vádolja magát, de vannak olyan lelkek is, akik büszkén, önérzettel viselik sorsukat, a Pokolban sem adják fel gõgjüket. Nem törnek meg, mintha tudomásul sem vennék a szenvedést. A kárhozottak szenvedése – amelyrõl az Isteni színjáték-ban olvashatunk – csak átmeneti állapot. Az utolsó ítéletkor a lelkek újra egyesülnek valódi, feltámadt testükkel, s kínjaik akkor válnak örökké és még teljesebbé. Az utószót és a jegyzeteket Madarász Imre írta.

Varga Domokos - A ​mogyeriektől Mohácsig
Hosszú ​idő óta először jelenik meg a magyar nemzet története népszerű-tudományos, olvasmányos formában. Ez a történeti esszékre emlékeztető szórakoztató történelemkönyv főképp az ifjú olvasókra számít: arra a 10-16 éves olvasóközönségre, amelyet mindig is inkább érdekeltek a történelem izgalmas, színes eseményekben bővelkedő fordulatai, nagy emberek cselekedetei, királyok, hősök magatartása, mint a száraz tények és adatok. A könyv azzal a szándékkal íródott, hogy ezt az igényt szolgálja.

Susan Sizemore - A ​vihar szárnyai
A ​hősnő akarata ellenére, idegen környezetbe kerül, ahol izgalmas kalandokat él át, miközben rátalál az igazi szerelemre. "A gyertya fényénél egymásra néztek. A férfi magához vonta, és szája Jane ajkát kereste. A lány kezével bejárta Daffyd testét, s felkutatta sima, aranybőrű alakját, mire a férfi Jane karcsú nyakát kezdte csókolgatni, majd lefelé haladva megízlelte két rózsaszín mellbimbóját, melyet félig eltakart mellére hulló, aranyló haja. Soha nem érzett még ilyen elsöprő erejű vágyat..."

1267858
elérhető
43

Ugron Zsolna - Hollóasszony
Ugron ​Zsolna új regényében megkapó érzékenységgel ábrázolja Szilágyi Erzsébetet, a "nagy dolgokra hivatott, isteni küldetéssel felruházott lelket". A meggyötört és különc lányt, aki képtelen közel engedni bárkit is magához. A határozott és okos nőt, aki megtanul érvényesülni egy férfiak uralta világban. Az anyát, aki bármire képes, hogy megvédje gyermekeit. Az asszonyt, aki naggyá válni segítette a Hunyadiakat. Megjött a másik Hunyadi János, és engem csak az érdekelt, megvéd-e, ígéri-e, hogy erős falak között tart, míg élek. Azt felelte, megvéd. Azt mondta, hogy csak az nem fél, aki másokért cselekszik. Nem értettem, de mindent odaadtam volna azért, hogy megértsem, hogyan lehet félelem nélkül élni. Az öccsét kedvesebbnek találtam. Kedvesebb is lett a lelkemnek. Ha voltam szerelmes, a fiatalabb Hunyadiba voltam. Szükségem az idősebbre volt. A testem egyiket sem vágyta, soha férfit nem akart. Csak fiúkat, gyermeket, azt akartam. Magamnak. "Ugron Zsolna megint lebilincselő könyvet írt. A varázslatos magyar múlt világába meríti az olvasót ez a szuggesztív és érzékeny regény; megelevenedik a középkor, megtelik érző, szenvedő, örömre vágyó emberekkel. Nemcsak megértjük: megtapasztaljuk, a bőrünkön érezzük s a szereplőkkel együtt éljük meg a 15. század magyarjainak sorsát." Péterfy Gergely

Walter Scott - A ​kárpitos szoba
Scott ​időben és földrajzilag rendkívül széles kört felölelő regényeinek háttere leggyakrabban a XVI-XVIII.századi angol-skót história. Különböző hangulatú, balladaian tömör vagy költőien játékos kisregényei és elbeszélései a középkor rejtélyes, babonás világát idézik, a középkori erényeket védelmező skót paraszti, kisnemesi életformáról, a kemény, hagyományőrző skót karakterről szólnak, vagy a romantika vadregényes tájait festik.

Sabine Ebert - A ​bába nyomában
A ​szerző korábbi kötetének (A bába titka) folytatásaként megjelenő regényben Oroszlán Henrik visszatért a Szentföldről, és vele Marthe és Christian legnagyobb ellensége is. A herceg pont őt nevezi ki az ezüstfalvak helytartójának. Ám ha mindez nem volna elég, Marthét feljelenti egy fanatikus medikus, hogy egyházi bíróság előtt feleljen tetteiért

Maurice Druon - A ​megfojtott királyné
A ​világszerte ismert Maurice Druon számtalan nyelvre lefordított, nagy sikerű, hétkötetes regényciklusa, Az elátkozott királyok a XIV századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót. A második kötet, A megfojtott királyné a környezete által csak Civakodó Lajosnak nevezett X. Lajos uralkodásának a történetét dolgozza fel fordulatosan, lebilincselően. Lajos képtelen az apja, Szép Fülöp, a keménykezű, céltudatos Vaskirály által oly nehezen, annyi véres-könnyes áldozattal helyreállított rendet fenntartani. Az uralkodó egyetlen gondja: hogyan szabaduljon meg hűtlen feleségétől, és egy új házassággal mi módon biztosítsa az örökösödés rendjét. Miközben Lajos házassági terveken töri a fejét, a bárók ligája új erőre kap, és mindenáron vissza akarja szerezni régi nemesi kiváltságait. A királyi udvarban ismét az intrika, a marakodás, a tőr, a gyilok dívik. A központi államszervezet egyre gyengül, a klikkek egymás torkának esnek, Avignonban új pápa megválasztására készülnek, éhínség fenyeget, valóságos átok ül az országon. Ám Civakodó Lajost mindez nem érdekli: ő elérte célját. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, és Lajos végre nőül veheti Károly Róbert magyar király húgát, Klemenciát. Vajon milyen jövő vár az elátkozott király elátkozott országára? Ezt a nagyszabású történelmi sorozat következő kötetéből tudhatja meg az olvasó.

Robert Graves - A ​vitéz Belizár
Robert ​Gravesnek, az ókori témák mesterének ez a történelmi regénye az egyik legjobb és leghíresebb műve. A cselekmény egy hallatlanul izgalmas sorba nyújt betekintést: I. (Nagy) Justinianus keletrómai császár uralkodásának éveibe. A császár - valamint cirkuszi táncosnőből lett felesége, az ambiciózus Theodora császárné - egy utolsó és elszánt kísérletet tett a Római Birodalom hajdani egységének helyreállítására. Ehhez a tervhez a sors rendelkezésükre bocsátott egy zseniális hadvezért, Belizárt. Ő pedig - szinte erőn felüli teljesítménnyel - visszafoglalta a birodalomnak Észak-Afrika középső részét, Itáliát, miközben sikeresen verte vissza a perzsák, valamint a nomád népek támadásait. Nem véletlenül Belizár volt a legutolsó római, akinek diadalmenetet szavaztak meg. És mégis - a sors fintoraként - ez a nagyszerű férfi nemcsak dicsőségben fürdött élete folyamán, hanem meg kellett járnia a poklok poklát is, hogy végül - az utolsó megaláztatás után - ő kerüljön ki erkölcsi győztesként.

Bíró Szabolcs - Liliom ​és vér
1321. ​Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen – távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra – ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki… Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél – egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték.

Száray Miklós - Történelem ​IV.
A ​középkori Európa politikai, társadalmi és gazdasági viszonyainak kialakulását mutatja be az első nagy rész, a második az európai civilizáció megerősödését, valamint a rendiséggel és a városiasodással összefüggő változásokat. A befejező rész a XIV-XV. századi Európáról ad képet.

Tim Severin - A ​Brendan-expedíció
A ​szerző: Tim Severin, ír történész… Szent Brendon: ír püspök; a Navigatio című középkori krónika tanúsága szerint bőrből készült csónakon Írországból indulva átkelt az Atlanti-óceánon Amerikába. Útközben hatalmas vízi szörnyekkel csapott össze, madaraktól és juhoktól hemzsegő szigeteken kötött ki, kristályoszlopot látott a vízből kiemelkedni, égő salakot okádó hegyek mellett hajózott el, sűrű ködön vágott keresztül, majd partot ért, ahol dúsan termő gyümölcsfák sorakoztak szélesen hömpölygő folyó partján… Amit a szerző bizonyítani akar: Szent Brendan szerzetes társaival megtehette ezt az utat, átkelhetett bőrhajóján az atlanti vizeken… A bizonyítás módja: Tim Severin a középkori leírások alapján bőrből hajót épít, és néhány társával átkel az óceánon… A könyv: az 1500 évvel ezelőtt épített curragh-hajók rekonstrukciójával kezdődő nyomozási történet, hajózási és archeológiai tanulmány, de mindenekelőtt izgalmas útibeszámoló arról, hogy Tim Severin nemcsak követte Szent Brendant - lehetséges útvonalán -, hanem analógiát is keresett a Navigatióban leírt földrajzi jelenségekre (Juhok Szigete - Feröer-szigetek; a tüzes salakot okádó hegyek, a Kovácsok Szigeté - Izland; a vízből kiemelkedő kristályoszlopok - jéghegyek stb.). Tim Severin izgalmas expedíció keretében mutatja be a fölfedező utazások egyik érdekes középkori epizódját.

Kollekciók