Ajax-loader

'középkor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Varga Domokos - A ​mogyeriektől Mohácsig
Hosszú ​idő óta először jelenik meg a magyar nemzet története népszerű-tudományos, olvasmányos formában. Ez a történeti esszékre emlékeztető szórakoztató történelemkönyv főképp az ifjú olvasókra számít: arra a 10-16 éves olvasóközönségre, amelyet mindig is inkább érdekeltek a történelem izgalmas, színes eseményekben bővelkedő fordulatai, nagy emberek cselekedetei, királyok, hősök magatartása, mint a száraz tények és adatok. A könyv azzal a szándékkal íródott, hogy ezt az igényt szolgálja.

Susan Sizemore - A ​vihar szárnyai
A ​hősnő akarata ellenére, idegen környezetbe kerül, ahol izgalmas kalandokat él át, miközben rátalál az igazi szerelemre. "A gyertya fényénél egymásra néztek. A férfi magához vonta, és szája Jane ajkát kereste. A lány kezével bejárta Daffyd testét, s felkutatta sima, aranybőrű alakját, mire a férfi Jane karcsú nyakát kezdte csókolgatni, majd lefelé haladva megízlelte két rózsaszín mellbimbóját, melyet félig eltakart mellére hulló, aranyló haja. Soha nem érzett még ilyen elsöprő erejű vágyat..."

Márki Sándor - Magyar ​középkor
Ez ​a kötet különböző helyeken - a budapesti és a kolozsvári egyetemen, a Történelmi, a Földrajzi és más társulatokban, az Erdélyi Múzeumban, az Emlékben stb. - különböző alkalmakkor, többnyire egy-egy emlékünnepen tartott előadásaimból van összeállítva. valamennyi azt igazolja, hogy mi, magyarok, nem ítélhetjük el a középkort, mert az hazánk történetének legdicsőségesebb kora. Benne nemcsak politikai és hadi tettekben voltak nagy és ragyogó sikereink, hanem a keresztény műveltség terén is. Ezért vettem be a könyvbe néhány fejezetet a műveltség történelméből is. Cikkeim nem függenek össze, de talán bevilágítják azt az egész utat, amelyben nemzetünk a középkorban haladt. Ezt az utat annyi sok zivatar, vihar és járáskelés után folytonosan javítgatnunk kell, de elhagynunk nem szabad, mert az vezet a nemzeti nagysághoz. Rajta talán lassabban járunk, de tovább érünk. Azért tehát: "Zordon, de ragyogó lovagkor, kiégett Piros északi fény: újra meggyujtalak, Képzetem fáklyája újra meggyujt téged, S lángodnál látszik a tündérkert újólag, Melynek oly szép fája volt, s oly szép virága: Vitézség cserfája, Szerelem rózsája!" A szerző

Gral
A ​grál Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - A ​grál
Ennek ​az atlasznak célja, hogy számba vegye azokat a történelmi kulturális színtereket, amelyekben megszületett és elterjedt időben és térben a Grál legendája. Az első két rész a múltbeli tudnivalókat vonultatja fel. Bemutatják, hogyan keletkezett a középkori képzelet egyik legmélyebb és legélőbb archetípusa a keresztény prédikáció és a kelták mitológiai, szellemi hagyományának ötvözéséből. A következő két rész időbeli metszetét adja a Grál művészeti és irodalmi hagyományainak, melyek már kezdetüktől fogva egybefonódtak bizonyos lovagi eszmékkel. Ezek az eszmék már nem szerves részei a történelemnek, túl fennköltté váltak, de varázsukat máig sem veszítették el.

Söveges Dávid - Fejezetek ​a lelkiség történetéből 1. -- Keresztény ókor, romanika, gótika
A ​Fejezetek a lelkiség történetéből 1993-as első megjelenése eseménynek számított a magyar nyelvű teológiai könyvkiadásban. Söveges Dávid könyvének újbóli közreadásával szeretnénk továbbra is elérhetővé tenni ezt a szubjetivitásában is megkapó és iránymutató munkát. Megőriztük a szerző sajátos nyelvezetét, amely – helyenként meglepő fordulataival, mondatfűzésével – a gondolat elválaszthatatlan részét képezi. Azt reméljük, hogy a Fejezetek a lelkiség történetéből Napjaink Teológiája sorozatunkban találja meg igazi szövegkörnyezetét. „Mi tehát a lelkiség? A hit megnyilvánulása az életben. A hit ugyanis nem lehet pusztán belső magatartás, annak kifelé is meg kell nyilvánulnia tetteinkben. A lelkiség, vagyis Isten Lelkének bennünk való élete történetileg alakul, változik.” „A közékor elnevezése – media aetas, aevum medium – a humanistáktól ered. Ők érezték úgy, hogy a klasszikus ókor most jön egy újjászületés: a reneszánsz, és ami a kettő között volt, az a középkor. Sötét és barbár. A középkor viszont nem érezte magát középnek. Ők Szent Ágoston nyomán úgy érezték, hogy a világ utolsó korszakában élnek, ami Krisztussal kezdődött és a világ végén a paruziában fog véget érni. A keresztény ókor egyenes folytatásának tudták magukat. Elég nehéz is attól megkülönböztetni a lelkiség terén. A világ végét folyton várták, talán másként mint a keresztény ókor, ahol felhangzott még a Maranata: Jöjj el, Uram. A középkor inkább félelemmel tekint előre az ítélet felé.”

Nagy László - "Sok ​dolgot próbála Bethlen Gábor..."
"... ​ha a hatalom birtokosa úgy akarta, egyszerű házasságtörésért is halálra lehetett ítéltetni főrangú asszonyokat is. Még inkább meg lehetett ezt tenni, ha a "paráznaság" vérfertőzéssel súlyosbodott. Ezek után joggal felmerül a kérdés: ha az 1614-es periratok tanúsága szreint mind a három főrangú asszony (Török Kata, Ijjfu Kata, Báthory Anna) elkövette a vérfertőző paráznaság bűnét, miért kellett elmarasztalásukkal súlyosbítani?... Vajon Báthory Anna megbűvöle volna a Bethlen kíséretében Kerekeiben időző tanácsosokat, hogy azok úgy lássák, mintha a fejedelem mezítelen ropná a táncot az asszonnyal? - amikor pedig ő a valóságban mondjuk éppen államügyeket intézett azzal a csúnya, vörös hajú Mikó Ferenccel... Vagy talán Báthory Anna - a fejedelem akarata ellenére - ilyen ledér dolgokra késztette volna őt valamiféle boszorkányos varázslattal? De hiszen Bethlen tagadta, hogy fejedelemmé választása óta bármikor is táncolt volna az asszonnyal! Ha ez valóban így igaz, akkor csupán a fejedelmi tanácsuraktól származott ez a híresztelés. Ám ebben az esetben miért az asszony volt a bűnös a hazug hír terjesztéséért?"

François Villon - A ​nagy testamentum
Villon ​azok közé a nagy lírikusok közé tartozik, akiknek élete és költészete elválaszthatatlan, akiknek lírájából nemcsak egy személyiséget, hanem egy személyes sorsot is megismerünk, s akiknek költészete híven tükrözi életük regényét.

John Gillingham - A ​Rózsák Háborúja
"Anglia ​történetét a bakónak kellene megírnia"– vélte Voltaire, s talán nemcsak a Rózsák Háborújára, hanem a Tudorok véres uralmára is gondolt. Shakespeare királydrámái nyomán is az a benyomásunk, hogy a Lancaster- és a York-ház viaskodása sok évre vérbe borította Angliát. Most más kép tárul elénk: páncélos vitézek dulakodnak a völgyben, miközben a domboldalon békésen ballag ökrei nyomában a parasztember. S a városokban épp ez idő tájt születik meg a könyvnyomtatás; tömegek lesznek írástudóvá. Igaz, a kis seregek vívta ütközetek után lenyakaznak a harcmezőn néhány áruló főurat más áruló főurak, de a polgárháborúkra jellemző tömegmészárlásnak semmi nyoma a krónikákban. Megismerünk végül egy daliás férfiút is: Gloucester a neve, másként III. Richárd, aki a Tudor-korszakban púpos szörnnyé torzul. Vagyis a 15. századi Angliára nem jellemző a mondás: "Fegyverek közt hallgatnak a múzsák"; a feudális anarchia közben nem törik meg a klasszikus tőkés fejlődés felé vezető folyamat.

Walter Scott - A ​kárpitos szoba
Scott ​időben és földrajzilag rendkívül széles kört felölelő regényeinek háttere leggyakrabban a XVI-XVIII.századi angol-skót história. Különböző hangulatú, balladaian tömör vagy költőien játékos kisregényei és elbeszélései a középkor rejtélyes, babonás világát idézik, a középkori erényeket védelmező skót paraszti, kisnemesi életformáról, a kemény, hagyományőrző skót karakterről szólnak, vagy a romantika vadregényes tájait festik.

Makkai László - Az ​idő sodrában II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sabine Ebert - A ​bába nyomában
A ​szerző korábbi kötetének (A bába titka) folytatásaként megjelenő regényben Oroszlán Henrik visszatért a Szentföldről, és vele Marthe és Christian legnagyobb ellensége is. A herceg pont őt nevezi ki az ezüstfalvak helytartójának. Ám ha mindez nem volna elég, Marthét feljelenti egy fanatikus medikus, hogy egyházi bíróság előtt feleljen tetteiért

999632598a
elérhető
16

Walter Scott - Ivanhoe
Majdnem ​pontosan ezer éve történt, hogy a francia nyelvű normanok elözönlötték a brit szigeteket, és meghódították angolszász lakóit. Az uralkodó normannok és az alávetett szászok ádáz küzdelme évszázadokig tartott, de végül a két nép, a két nyelv eggyé olvadt, és így alakult ki az angol nemzet és nyelv. Az író akit a történelmi regény atyjának neveznek, az átalakulás viharos korszakába helyzei hőseit, a nemeslelkű, hős Ivanhoe lovagot, az elvetemült templáriust, a bájos Rowenát, és a szép Rebekát, Oroszlánszívű Richárd királyt és a legendás Robin Hoodot. A romantius, kalandos nagy regény másfél évszázada kedves olvasmánya felnőtteknek és fiataloknak.

Jankovich Ferenc - Hulló ​csillagok
Dunántúli ​végeken címmel jelenik meg Jankovich Ferenc Kossuth-díjas írónk három történelmi regényének (Hulló csillagok, 1952; A tél fiai, 1954; Hídégetés, 1960) első együttes kiadása. A nagyszabású történelmi regénytrilógia a törökkori Magyarországot idézi fel: katonai szempontból nézve, megeleveníti a kései magyar lovagkor, a végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit (Thury György, Gyulaffy László, Huszár Péter, Battyáni Ádám, Zrínyi Miklós vezéralakjaival); társadalmi szempontból, a lakosság, a történelmi szegénység mérhetetlen nyomorát és égbekiáltó szenvedéseit; politikai szempontból, az ozmán elnyomatásból az emberies szabadságra, a széttöredezettségből az egység koncepciójára törekvő magyarság történelmi eszményvilágát. A három könyv tulajdonképpeni hőse: a nép... A Dunántúli végeken hármaskönyve tízévi írói és búvárló munka eredménye. Mint kutató, az író egykori kútfők, levéltári feljegyzések, eredeti kortörténeti dokumentumok feltárásával igyekezett a kor lelke mélyéig hatoni, hogy a tárgyi valóság birtokában hitelesen idézze fel történelmünk talán legnagyobb elesettségének idejéből mindazt, ami jellegzetes és tanulságaiban a ma emberére előremutatóan építő. A regényíró viszont a történelmi valóság megkötő keretein belül is érdekesen rendezte el és dolgozta fel anyagát: a történelmi regény sajátos igényei szerint. Ezen a téren Jankovich szakít a hagyományos romantikus módszerrel. Feladatához híven, a realisztikus drámai ábrázolás nehezebb útját választja: azon a területen haladva tovább, ahol a történelmi regény műfajában Kemény Zsigmond és Móricz Zsigmond tették az első útjelző lépéseket. Tudományos és művészi, nyelvi hitelesség, valamint történelmi koncepció jellemzik. A korszerűség levegőjét itt már maga az írói eszközökkel megidézett történelmi valóság sugallja. Olykor Móricz Erdélyéhez, máskor Kemény Zord időjéhez, majd megint Flaubert Salammbójához fűzik rokoni szálak. A Dunántúli végeken a prózaíró Jankovich Ferenc talán legjelentősebb alkotása.

Poul Anderson - Az ​idő folyosói
Az ​időháború sagája Az igazságtalanul bebörtönzött Malcolm Lockridge ítéletre várakozik, amikor cellájában megjelenik egy csodaszép nő, Storm Darroway, és Lockridge hamarosan kiszabadul. Az ár: el kell kísérnie a titokzatos hölgyet egy igen kockázatos küldetésre. Lockridge mire észbe kap, máris harcba keveredik Storm oldalán különös, fekete egyenruhás alakokkal, s még nagyobb meglepetés éri, amikor az idő rejtélyes folyosóján keresztül jóval az időszámítás előtti korszakba jutnak. Lockridge hamarosan megtudja a teljes igazságot: az emberiség történetének legcsúfabb, legádázabb küzdelmébe csöppent bele, a korszakokon át húzódó időháborúba, az Őrzők és a Védők harcába. Lockridge nem szándékozik részt venni ebben a csatában, mégis a szeszélyes sors eszközévé válik, és hamarosan rájön, miként irányíthatja úgy a háború kimenetelét, hogy az az emberiség számára a leghasznosabb legyen. Háború múltban, jelenben, jövőben! Ne hagyja ki!

Gáspár Ferenc - A ​strucc terjeszkedik
A ​Johnny Fortunate kalandjai sorozat bravúros időutazásokkal a magyar középkor fantasztikus és egyben kegyetlen eseményeit láttatja Johnny személyén keresztül. Johnny New Yorkban lakik egy soknemzetiségű környezetben, és különleges szálak fűzik a magyar nagypapájához: az ő segítségével jut el álmában, fantáziájában, néha a misztikum által a középkorba. A strucc vére kötetben Johnny időutazásai során Nagy Lajos királlyal ismerkedik meg, találkozik Toldi Miklóssal és a gonosz Artus Bernáttal, szemlélője lesz a csatáknak, a pestisjárvány terjedésének, aktív résztvevője az eseményeknek, még az élete is veszélybe kerül... Mindeközben Johnny a szürke és átlagos kisdiákból az iskola egyik legnépszerűbb alakjává válik... A strucc terjeszkedik kötetben az időutazásokban már nemcsak Johnny, hanem Claire is részt vesz, amire a kettőjük között kibontakozó szerelem teszi képessé. E sok idősík még feszültebbé és izgalmasabbá teszi a középkori kalandokat, amik során megtudhatjuk, miként is folytatódott és végződött Nagy Lajos élete. Misztikus jelként is felfogható, hogy halála, amivel egy korszak zárult le, éppen szeptember 11-én következett be az 1382-es esztendőben, és 2001-ben ugyanezen a napon lesz Johnny és Claire szemtanúja a World Trade Center felrobbantásának, amivel talán szintén egy korszak ért véget..

Maurice Druon - A ​megfojtott királyné
A ​világszerte ismert Maurice Druon számtalan nyelvre lefordított, nagy sikerű, hétkötetes regényciklusa, Az elátkozott királyok a XIV századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót. A második kötet, A megfojtott királyné a környezete által csak Civakodó Lajosnak nevezett X. Lajos uralkodásának a történetét dolgozza fel fordulatosan, lebilincselően. Lajos képtelen az apja, Szép Fülöp, a keménykezű, céltudatos Vaskirály által oly nehezen, annyi véres-könnyes áldozattal helyreállított rendet fenntartani. Az uralkodó egyetlen gondja: hogyan szabaduljon meg hűtlen feleségétől, és egy új házassággal mi módon biztosítsa az örökösödés rendjét. Miközben Lajos házassági terveken töri a fejét, a bárók ligája új erőre kap, és mindenáron vissza akarja szerezni régi nemesi kiváltságait. A királyi udvarban ismét az intrika, a marakodás, a tőr, a gyilok dívik. A központi államszervezet egyre gyengül, a klikkek egymás torkának esnek, Avignonban új pápa megválasztására készülnek, éhínség fenyeget, valóságos átok ül az országon. Ám Civakodó Lajost mindez nem érdekli: ő elérte célját. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, és Lajos végre nőül veheti Károly Róbert magyar király húgát, Klemenciát. Vajon milyen jövő vár az elátkozott király elátkozott országára? Ezt a nagyszabású történelmi sorozat következő kötetéből tudhatja meg az olvasó.

Robert Graves - A ​vitéz Belizár
Robert ​Gravesnek, az ókori témák mesterének ez a történelmi regénye az egyik legjobb és leghíresebb műve. A cselekmény egy hallatlanul izgalmas sorba nyújt betekintést: I. (Nagy) Justinianus keletrómai császár uralkodásának éveibe. A császár - valamint cirkuszi táncosnőből lett felesége, az ambiciózus Theodora császárné - egy utolsó és elszánt kísérletet tett a Római Birodalom hajdani egységének helyreállítására. Ehhez a tervhez a sors rendelkezésükre bocsátott egy zseniális hadvezért, Belizárt. Ő pedig - szinte erőn felüli teljesítménnyel - visszafoglalta a birodalomnak Észak-Afrika középső részét, Itáliát, miközben sikeresen verte vissza a perzsák, valamint a nomád népek támadásait. Nem véletlenül Belizár volt a legutolsó római, akinek diadalmenetet szavaztak meg. És mégis - a sors fintoraként - ez a nagyszerű férfi nemcsak dicsőségben fürdött élete folyamán, hanem meg kellett járnia a poklok poklát is, hogy végül - az utolsó megaláztatás után - ő kerüljön ki erkölcsi győztesként.

Bíró Szabolcs - Liliom ​és vér
1321. ​Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen – távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra – ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki… Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél – egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték.

François Villon - François ​Villon összes versei
A ​középkor legnagyobb költője, az első _modern_ francia lírikus, François Villon sohasem volt oly népszerű, mint századunkban. Kalandos élettörténetéről filmet készítettek, s modern regényeket és regényes versciklusokat is írtak. Megrendítő emberi sorsát azonban saját versei tárják fel legmélyebben, legigazibban. Verseiből ismerhetjük meg legjobban meghasonlásokkal és ellentmondásokkal teli életét. Megragadó közvetlensége, meleg őszintesége szívbe markol és ellenállhatatlan; ötszáz év távlatából felénk csengő szava ma is töretlenül eleven. Panasszal és iróniával átitatott versei kendőzetlenül festik a XV. század zűrzavaros életét, és mindennél erőteljesebben mutatják meg azt az elpusztíthatatlan életszeretetet, amely a legképtelenebb megpróbáltatások közt is betölti az emberi szívet. Villon, aki nemegyszer állt az akasztófa árnyékában is, az élet örömeinek dicsőítője. A felbomló középkor formáiban is, káromkodva és panaszkodva is, a jogaiért harcoló és mindig újjászülető ember törhetetlen erejéről tanúskodnak versei. Ezeket a verseket az tolmácsolja jól, aki a legteljesebb hűséggel adja vissza a költő eredeti szavait. A magyar műfordítás művészetének legjobbjai évtizedek óta fáradoznak azon, hogy megteremtsék az eredetihez hű s az eredetivel egyenértékű magyar Villont. Munkájuk eredményét találja ebben a kötetben az olvasó, Gyergyai Albert nemes veretű utószavával. Fordította: - Illyés Gyula - József Attila - Kálnoky László - Mészöly Dezső - Szabó Lőrinc - Weöres Sándor Az utószót Gyergyai Albert, a jegyzeteket Szegi Pál írta Bartha László rajzaival (Európa, 1979-es kiadás, Budapest)

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Bakay Kornél - A ​magyar államalapítás
Maroknyi ​nép vagyunk Európában. De vagyunk, és nem: voltunk. Petőfi azt mondta: "Isten csodája, hogy áll még hazánk!", Illyés Gyula meg így fogalmazott: "ezer esztendőket még a népek is csak csodák révén élhetnek". A költői túlzás sem rontja le az alapkérdés igazságát. Több mint ezer esztendeje lakjuk ezt a földet, s közel kilenc évszázada létezik a magyar állam. Népünk történetének meghatározó korszaka volt a 10-11. század, amely időszakról ez a könyv szól. A történész felelőssége mindig nagy, de talán most kettőzötten is az. Egyrészről azért, mert a magyar állam kialakulásának bonyolult és nemegyszer tisztázatlan kérdéseiben kell tájékozódnia, másrészről azért, mert a szerző ebben a könyvben tárgyi forrásanyaggal, a régészeti emlékekkel foglalkozik elsősorban. A régész szerző kevesebbet vagy többet adhat, mint historikus kollégája? Egyszer kevesebbet, másszor többet, de mást és másféleképpen. A régész tehát tárgyi forrásanyaggal dolgozik, a történész írott szövegekkel. Egyik sem lehet meg a másik nélkül. Egymásra vannak utalva, és ki kell egészíteniük egymást. Az emberiség őskorában a döntő szó az archeológiák, később az írásbeliség elterjedésével a vezetést vitathatatlanul a történettudomány forrásszövegekkel dolgozó szakágai veszik át, de nem helyettesítik és nem pótolják a régészetet. E kötet a magyarság 800-900 esztendővel ezelőtti történelmébe kívánja kalauzolni az olvasót, s miért tagadnánk: egy kicsit a régész nagyítóüvegén át szemlélteti az eseményeket. Lehetséges, hogy a nagyítóüveg itt-ott torzít, vagy éppenséggel olyan részleteket nagyít ki, amelyek homályban is maradhattak volna? Igen, lehetséges, bár reménykedünk abban, hogy a magyar történettudomány gazdag eredményeit követni tudja.

Ken Follett - Az ​idők végezetéig
Az ​idők végezetéig A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban, Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században. A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik. Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak. A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város megélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben. Ken Follett megint remekelt: olyan művet kínál olvasóinak, amely egyszerűen letehetetlen – egy hatalmas ívű történetet filmszerűen pergő cselekménnyel.

Catherine Archer - A ​Sárkány vére
Simon ​bosszút akar állni nevelőatyja, a Sárkánynak nevezett Wallace Kelsey haláláért, akit tulajdon öccse, Gerard Kelsey ölt meg. Az álnok gróf azonban most már az ifjú lovag vagyonára is szemet vetett, és összeesküvéssel vádolja meg őt a király előtt. Simon hiába hangoztatja ártatlanságát, a király úgy rendelkezik, hogy ha el akarja kerülni a vérpadot, feleségül kell vennie a gróf leányát, és addig kell a család ősi fészkében, Dragonwick várában maradnia, míg véletlenségét bizonyítani nem tudja. A kényszerű frigy révén a lovag nem várt szövetségesre lel Isabelle személyében, akinek nemcsak a szépsége elbűvölő, de nemes lénye is oly más, mint az apjáé...

Száray Miklós - Történelem ​IV.
A ​középkori Európa politikai, társadalmi és gazdasági viszonyainak kialakulását mutatja be az első nagy rész, a második az európai civilizáció megerősödését, valamint a rendiséggel és a városiasodással összefüggő változásokat. A befejező rész a XIV-XV. századi Európáról ad képet.

Tim Severin - A ​Brendan-expedíció
A ​szerző: Tim Severin, ír történész… Szent Brendon: ír püspök; a Navigatio című középkori krónika tanúsága szerint bőrből készült csónakon Írországból indulva átkelt az Atlanti-óceánon Amerikába. Útközben hatalmas vízi szörnyekkel csapott össze, madaraktól és juhoktól hemzsegő szigeteken kötött ki, kristályoszlopot látott a vízből kiemelkedni, égő salakot okádó hegyek mellett hajózott el, sűrű ködön vágott keresztül, majd partot ért, ahol dúsan termő gyümölcsfák sorakoztak szélesen hömpölygő folyó partján… Amit a szerző bizonyítani akar: Szent Brendan szerzetes társaival megtehette ezt az utat, átkelhetett bőrhajóján az atlanti vizeken… A bizonyítás módja: Tim Severin a középkori leírások alapján bőrből hajót épít, és néhány társával átkel az óceánon… A könyv: az 1500 évvel ezelőtt épített curragh-hajók rekonstrukciójával kezdődő nyomozási történet, hajózási és archeológiai tanulmány, de mindenekelőtt izgalmas útibeszámoló arról, hogy Tim Severin nemcsak követte Szent Brendant - lehetséges útvonalán -, hanem analógiát is keresett a Navigatióban leírt földrajzi jelenségekre (Juhok Szigete - Feröer-szigetek; a tüzes salakot okádó hegyek, a Kovácsok Szigeté - Izland; a vízből kiemelkedő kristályoszlopok - jéghegyek stb.). Tim Severin izgalmas expedíció keretében mutatja be a fölfedező utazások egyik érdekes középkori epizódját.

George Bernard Shaw - Szent ​Johanna
1429. ​A százéves háború javában tart, bár a szembenálló felek harci kedve megkopott, összecsapás helyett inkább fosztogatnak, foglyokat ejtenek, akiket váltságdíj fejében szabadon engedhetnek. De megjelenik egy lány, Jeanne D'Arc, és minden megváltozik. Pedig nem mond sokkal többet annál, mint hogy támadni kell, menni előre és hinni a győzelemben - mert vele van Isten. És valóban mintha csoda történne: felszabadul Orléans, a francia csapatok szinte akadálytalanul haladnak. Jeanne megkoronázza a trónörököst. De ezután szinte egyedül marad. Sorban pártolnak el tőle azok, akik sokat köszönhetnek neki. A francia nemességnek terhére van, hiszen csorbult hatalmuk Jeanne megjelenése óta. Az újdonsült király örül, hogy van legalább egy kis országrész, amin uralkodhat, ezért abba akarja hagyni a háborút. És talán az is eszébe jut, hogy ha Jeanne koronázta királlyá, akkor meg is foszthatja a tróntól. Az egyház fél befolyása elvesztésétől. Jeanne azt mondja, hogy Isten angyalokon és szenteken keresztül szól hozzá - márpedig a közvetítő szerepét az egyház szeretné magának megtartani. A francia katonákon és népen kívül leginkább az angol katonák hisznek abban, hogy Jeanne-t égi erő segíti. Az angol hadvezetés könnyen szót ért a franciákkal: egyszerűen megveszik tőlük a lányt. Pedig a francia királyi udvar és főpapság tudja: ha Jeanne az angolok kezébe kerül, halott. Jeanne D'Arc 1431-ben, máglyán halt meg. Nem feladatunk eldönteni, mik voltak és honnan jöttek a hangok, amelyeket Jeanne hallott. Egyszerű falusi lány volt, akit a hite tett különlegessé. Nőnek született, de ő nem fogadta el azt a sorsot, amit a társadalom és az írott, íratlan, de ember alkotta szabályok diktáltak neki. Hitt a saját erejében, és abban, hogy cselekednie kell. Kínhalált kellett halnia - az arc nélküli hatalom erre ítélte.

Vághidi Ferenc - Nostradamus ​élete és jövendölései a XX. századra
Michel ​Nostradamus XVI. századi orvos, fizikus, asztrológus, Medici Katalin francia királyné háziorvosa, 1555-ben adta ki híres könyvét, a Centuries-t, amelyről évszázadok óta vitatkoznak a szakértők: példátlanul igazolódott jóslatok gyűjteményéről, vagy ködös költői látomásokról van-e szó? Alig jelent meg a könyv, egyik jóslata máris beteljesedett: II. Henrik valóban úgy halt meg, ahogyan azt az író előre látta. Ki volt Nostradamus? Hogyan élt? Miket jövendölt? Erről szól Vághidi Ferenc 1940-ben megjelent méltatlanul elfelejtett, művelődéstörténetnek, szépirodalomnak egyaránt kitűnő könyve, amely ma már ritka csemegének számít a gyűjtők körében.

Margo Maguire - Kelta ​menyasszony
Ősellenségük ​elől menekült el Írországból immár négy éve Keelin O'Shea öreg nagybátyjával és nemzetsége fennmaradásának letéteményesével, a szent lándzsával. A látnoki képességekkel megáldott - vagy megvert - lány Anglia távoli vidékén összetalálkozik Marcus de Granttal, aki ugyanabban az erdei kunyhóban keres menedéket, mint ő. A csapatát ért orvtámadásban az angol lovag egyik rokona is megsebesül, és Marcus valóságos csodatevőt lát Keelinben, miután kiderül róla, hogy ért a gyógyításhoz. A szőke ifjú szívét még egyetlen nő sem hódította meg, Keelin azonban forró vágyat ébreszt benne. Mindketten érzik, hogy egymásnak rendelte őket a sors, ám a lány addig nem gondolhat szerelemre, amíg vissza nem viszi Írországba a szent lándzsát...

Assisi Szent Ferenc - Jacopone da Todi - Celanói Tamás - Isten ​rabjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lion Feuchtwanger - A ​csúnya hercegnő
Margarete, ​Tirol úrnője, a XIV. században élt, amikor a várak hatalma csökken, a városok szorgalmas polgárainak kezében hatékonyabb fegyver csörög - a pénz. A Római Birodalom örökéért folytatott vetélkedésben Tirol hegyekkel körülzárt, gazdag földje fontos szerepet játszik: a Luxemburg, Wittelsbach és Habsburg család küzd egymással birtoklásáért. A csúnya hercegnő a vetélkedések, küzdelmek közepette, a városok fejlődéséért harcol. Szeretetre, emberi közösségre vágyik, de sem alattvalói ragaszkodását, sem az egyéni boldogságot nem találja meg, förtelmes külleme mindenkit elriaszt. Mindkét házassága boldogtalan, gonosz embert választ szeretőjének. Kezéhez vér tapad, kínzó bűntudat gyötri és még a gyűlölt vetélytárs, Ágnes, megölése sem hoz vigaszt összetört, meghasonlott szívének, mert mindig a szépséges, bájos asszony marad a győztes, még halálában is. A tűzvész és pestis sújtotta ország Habsburg kézre jut és az öregedő, csúnya asszony, élete roncsai felett, már csak a mértéktelen evésben talál gyönyörűséget.

Harsányi Lajos - A ​nem porladó kezű király
Harsányi ​Lajos (Nagyigmánd, 1883. szeptember 29. - Győr, 1959. november 2.), költő, író, római katolikus pap, a magyar katolikus líra egyik megújítója. A bábolnai gazdaság irodatisztjének fia és egy falusi kántortanító unokaöccse volt. A győri bencésekhez került gimnáziumba. 1899-ben a középiskola ötödik osztályába már a budapesti Tavaszmező utcai állami gimnáziumban iratkozott be. Kamaszként belecsöppent a fővárosi szellemi életbe. A következő két évben Esztergomban folytatta a gimnáziumot, ahol lelki vezetője Prohászka Ottokár volt. Mikor Győrben érettségizett, már tudta, hogy papi szolgálatba lép. Teológiai tanulmányait Győrben végezte, ugyanott szentelték pappá négy évvel később, 1907 júniusában. Utána győri székesegyházi hitszónok és a Dunántúli Hírlap felelős szerkesztője. 1920-tól rábapatonai plébános, 1921-ben szentszéki tanácsos, 1929-ben a győri székeskáptalan tiszteletbeli kanonoka. Miközben egyházi pályája felfelé ívelt, költőként, íróként is egyre elismertebbé vált.

Virág Benedek - Magyar ​századok
Virág ​Benedek (1754-1830) a múlt század első felének kiemelkedő alakja. A kortársak és az ifjabb nemzedék a hazai irodalom atyjának, "magyar Horác"-nak titulálta, s látogatta őt Vitkovics, Szemere, Kisfaludy, Bajza, Vörösmarty, Toldy, Csokonai, Berzsenyi. Költőként vált országos hírűvé, de élete fő művének vallotta a Magyar Századokat, amelynek első kötete, az Árpád-ház kihalásáig tartó rész, 1808-ban jelent meg. Az 1810-es budai tűzvész lakását i fölperzselte, és elpusztította kéziratát, csak barátai támogatásával tudott ismét talpra állni, hogy újra nekifogjon a munkának. A Zsigmond haláláig tartó részt 1816-ban jelentette meg, a történelmünket a mohácsi vészig bemutató fejezeteket pedig már Toldy Ferenc rendezte sajtó alá.

Kollekciók