Ajax-loader

'temető' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Stephen King - Állattemető
Dr. ​Louis Creed, a fiatal orvos kitűnő állást kapott: a Maine-i Egyetem rendelőjének lett a vezetője, ezért Chicagóból az idilli New England-i tájban álló, magányos házba költözik családjával - feleségével, Rachellel, ötéves lányukkal, Ellie-vel és másfél éves kisfiukkal, Gage-dzsel. Boldogan, a szép jövő reményében veszik birtokba új otthonukat... Az első gondra az út túloldalán, velük átellenben élő öregember, Jud hívja föl a figyelmüket: a tájat kettészelő országúton éjjel-nappal olajszállító tartálykocsik dübörögnek, halálos veszélynek téve ki a háziállatokat és az apróságokat. Nem véletlenül van a közelben egy nyomasztó légkörű, ódon temető az elgázolt háziállatok számára... Az első trauma akkor éri Louist, amikor egy baleset áldozatául esett, haldokló fiú a rendelőben dadogó szavakkal óva inti az állattemetőn túli veszedelemtől. Nem sokra rá egy tartálykocsi elgázolja Ellie imádott macskáját, és az öreg Jud - jó, vagy rosszakaratból? - az állattemetőn túli, hátborzongató vidékre, a micmac indiánok egykori temetkezőhelyére viszi Louist, s ott földelteti el vele az állatot. Másnap a macska visszatér - de ocsmány jószág lett belőle: lomha, ijesztően bűzlő és gonosz. Aztán néhány békés hónap után a kis Cage elszabadul szüleitől, és szaladni kezd pici lábain az országút felé...

Mary Higgins Clark - Kristin Hannah - Stella Rimington - Ben Sherwood - Éjjeli ​bagoly / Bármit a szerelemért / Végveszélyben / Charlie St Cloud halála és élete
Mary ​Higgins Clark: Éjjeli bagoly Valami nagyon nincs rendben a Stonecroft középiskola egyik évfolyamának huszadik érettségi találkozóján. Hét barátnő közül, akik annak idején mindig ugyanannál az ebédlőasztalnál ültek, öten meghaltak az utóbbi két évtized során. A hatodik lány rejtélyes körülmények között eltűnik az ünnepségsorozat közben. Teljesen világos, hogy ez nem lehet véletlen. De vajon kinek lehetett köze az eltűnésekhez a Stonecroftban végzett diákok közül? És miért? Újabb izgalmas krimi a műfaj koronázatlan királynőjétől. Kristin Hannah: Bármit a szerelemért Az elveszett álmok súlya alatt magába roskadó Angie Malone visszaköltözik szülővárosába, ahol zajos, szerető és kissé bolondos családja várja tárt karral. Arra számít, hogy talán nemrég meghalt édesapja éttermének felvirágoztatása változást hozhat az életébe. Összetalálkozik egy fiatal lánnyal, és az is lehet, hogy a változás valahonnan máshonnan érkezik. Szívbemarkoló történet, amely az anyaság csodájáról szól, és arról, mi mindenről mondunk le boldogan a szeretetért. Stella Rimington: Végveszélyben A brit titkosszolgálatok tudomást szereznek róla, hogy terroristatámadást terveznek egy angliai célpont ellen. Az MI5-nél dolgozó Liz Carlyle azt a nem könnyű feladatot kapja feletteseitől, hogy derítse ki, ki lehet az akció végrehajtója, és ki vagy mi ellen irányul. Az először kilátástalannak tűnő nyomozás során Liz eljut a norfolki partokig, ahol a terroristákról a kép kezd végre összeállni... Bemutatkozó regényében az MI5 korábbi igazgatója közkinccsé teszi a brit titkosszolgálat belső működését. Ben Sherwood: Charlie St Cloud halála és élete Amikor Charlie St Cloud a szomszéd kölcsönvett autóját összetöri, és a balesetben az öccse, Sam életét veszti, Charlie megesküszik, hogy sohasem felejti el a testvérét. Tizenhárom évvel később, amikor abban a temetőben dolgozik, ahová Samet eltemették, Charlie találkozik Tess Carroll-lal, a nagyon szemrevaló lánnyal, aki vitorlázik is. Ahogy erősödik a kapcsolatuk, Charlie arra kényszerül, hogy számára addig szinte elképzelhetetlen döntést hozzon. A szokatlan témájú regény választ keres az élet nagy kérdéseire.

Lászlóffy Aladár - Kántor László - Házsongárd
Ki ​ne ismerné Áprily Lajos híres versét, mely Apáczai Csere Jánosnak állít emléket, s így kezdődik: "A tavasz jött a parttalan időben / s megállt a házsongárdi temetőben / Én tört kövön és porladó kereszten / Aletta van der Maet nevét kerestem..." "Tört köveken és porladó kereszteken" mi is a magyar művelődéstörténet nagy alakjainak neveit keressük, emléküket idézzük. A kolozsvári hegyoldal évszázados temetkezőhelye a Házsongárd, mint minden ősi temető, nemcsak az elmúlás színhelye, hanem a kultúra gyűjtőhelye, több mint négy évszázad történelemkönyve is. Nevesek és névtelen fekszenek a közös földben: már a 16. század utolsó tizedeiben temettek ide ismeretlen halottat, de itt a sírja vagy némely esetben már csak az emlékoszlopa többek közt Szenczi Molnár Albertnek, Apáczai Csere Jánosnak, Tótfalusi Kis Miklósnak, Kós Károlynak, Dsida Jenőnek, Szilágyi Domokosnak is. A természetben és a történelemben látszólag az elmúlás uralkodik: pusztulnak a fejfák, a sírkövek, idővel elporladnak még az emberi csontok is. Csak az élet különféle területein végzett alkotómunka és annak emlékezete örök. A Házsongárd a jeltelen elmúlás dacos cáfolata, szellemi öröksége nem csupán Erdély múltjának sugárzó emlékműve, de jövőjének is záloga. Ezért nem olyan, mint a világ bármely más temetője...

Peter S. Beagle - Egy ​csendes zug
Michael ​még nem készült fel a halálra, mégis eltemették. Az élet és elmúlás közti sötét mezsgyén bolyong, hogy végül ráleljen Laurára – és megismerje a sír és a szellemvilág béklyóinál is erősebb szerelmet.

Kunt Ernő - Temetők ​népművészete
A ​falvak képéhez tartozik a temető is, a népművészet többi ágával rokon tárgyi emlékeivel. A szerző elsősorban a történeti hagyományok, a település és a összefüggéseibe ágyazva mutatja be a különböző sírjelek gazdag változatait. Az egyes temetőtpusok - amelyek kialakulások kora, a temetkezési szokások és vallási felekezetek szeirnt térnek el - bizonyos mértékig eleve meghatározzák a sírok és síremlékek jellegét. A főbb formák és anyagok szerinti rendszerben bemutatott keresztek, fejfák, kopjafák, sírkövek és díszítményeik egy bonyolult jelrendszer a falusi társadalom tagozódásának, gondolatvilágának és változásainak sajátos tükörképét nyújtja. A temetőket, illetve fejfákat övező félelemmel vegyes tisztelet sok hiedelemből és hiedelemcselekvésből kitűnik, a faragó számára azonban a fejfa csak egy a készítendő használati tárgyak sorában. Ebben rejlik az alkotó biztonsága, mellyel képes művében a hagyományt újrafogalmazni és így megerősíteni. A szöveget 31 szövegközi rajz és a szerző felvételei - 40 fekete-fehér és 16 színes - illusztrálják: közülük nem egy ma már elpusztult sírjel emlékét őrzi.

Banga Ferenc - Reményi József Tamás - Tarján Tamás - Sírfirkák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mark Pryor - A ​kriptatolvaj
Tombol ​a nyár Párizsban, amikor két turistát ölnek meg a Père Lachaise temetőben, Jim Morrison sírjánál. Az egyik áldozat egy terroristagyanús pakisztáni barátnője, a másik egy amerikai szenátor fia. A temetőt rögtön lezárják, megfigyelés alatt tartják, a titokzatos tettes azonban mégis visszatér. Kísértetként jár ki-be, feltöri a Moulin Rogue egy rég elhunyt híres táncosnőjének kriptáját, majd bizarr fordulatként eltűnik egy fél csontvázzal együtt. A nagykövet legjobb emberét, a követség biztonsági főnökét, Hugo Marstont küldi ki az ügy felderítésére. Hanem a sírrabló alaposan feladja a leckét Hugónak, amikor egy másik temetőben újabb neves táncosnő csontjait viszi el. Hogyan lehetséges, hogy senki nem látja a tolvaj érkezését és távozását? És miért éppen egykori revütáncosnők csontjaira ácsingózik? Hugo megoldja a temetők titkát, rájön azonban, hogy a gyilkosnak nem csupán föld alatt nyugvó csontokra fáj a foga.

Neil Gaiman - A ​temető könyve
"Senki ​Owens, barátainak csak Sen, egy majdnem teljesen átlagos fiú. Akkor lenne teljesen átlagos, ha nem egy hatalmas temetőben lakna, ahol szellemek nevelik és tanítják, a gyámja pedig egy magának való alak, aki nem tartozik sem az élők, sem a holtak világához. Egy fiú számára a temető tele van veszéllyel és kalanddal: ott a domb alatti vén Indigóember, ott a kapu, amely egy sivatagra nyílik, ahol elhagyott vámpírváros áll, ott a különös és rettentő lény, a szlír. Viszont ha Sen kimegy a temetőből, vár rá a Jack nevű, aki már megölte Sen egész családját…"

Covers_65362
Nevetős ​fejfák Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Nevetős ​fejfák
Itt ​nyugszom én, Olvasod te. Olvasnám én, Nyugodnál te.

Borisz Akunyin - G. Cshartisvili - Temetői ​történetek
A ​londoni Highgate temetőben egy vámpír ólálkodik: Karl Marx holtteste, aki a temetőbe ellátogató kommunisták vérét szívja, hogy teste halála után is megmaradjon... A párizsi Pere Lachaise-ben valaki fölnyitja Oscar Wilde sírját, s ellopja az író gyűrűjét, amiért szörnyű árat kell fizetnie... A jokohamai Külföldi temetőben Eraszt Fandorin nyomozza ki a Halál Pókjának valódi kilétét... A New York-i Green-Woodban egy orosz emigráns borzalmas oroszrulettet játszik egy gyönyörű, fátylas nővel... A moszkvai Régi Doni temetőben Szalticsiha, a legendás, XVIII. századi bojárasszony, aki százharminckilenc embert kínzott halálra, máig is szeretőjét várja… Borisz Akunyin, a Fandorin-sorozat világszerte népszerű szerzőjének kísértettörténeteit és kriminovelláit a világ egy-egy híres temetője ihlette. Ezúttal azonban Akunyin társszerzőt is választott magának: Grigorij Cshartisvilit, azaz írói énjének másik felét, aki hazájában eddig is ismert irodalomtörténész és japanológus volt. A novellákat így kiegészítik Cshartisvili esszéi a hat híres temető legendáiról, hangulatáról, nevezetes halottairól... s arról is, amiért ez a kötet valójában megszületett: hogy szerzője miként néz szembe a halállal, s különböző népek, kultúrák halálkultuszait megismerve önmaga számára meg tudja-e könnyíteni a halál elfogadását... Vagy ahogy maga szerző írja: „...a végén még az derül ki, hogy az ember azért rohangált le-föl a temetőkben, mert elérte azt a kort, amikor már szeretne kiigazodni a halál természetét illetően. De nem, ez nem egészen így van. A titok természetét nem lehet kiismerni, azért titok, mert nincs semmilyen természete. Sokkal helyesebb, ha azt mondom: meg akartam érteni, mi a halálfélelem. És meglehet, ezzel egyszer s mindenkorra meg akartam szabadulni tőle. Vagy legalábbis reményhez akartam jutni, hogy ez elvileg lehetséges.”

Stephen King - Friedhof ​der Kuscheltiere
Die ​Creeds, eine junge Familie, ziehen von Chicago ins idyllische Kleinstädtchen Ludlow im US-Bundesstaat Maine. Der Ort scheint paradiesisch: Fast abgeschieden von der Zivilisation grenzt ihr wundervolles Zuhause an ein schier unendliches Waldgebiet. Nur eine am Haus vorbeiführende Schnellstraße stört die Idylle. Familienvater Louis lernt den 83jährigen Jud Crandall kennen, der das Haus gegenüber bewohnt und ihm bald der Vater wird, den er nie hatte. Jud zeigt der Familie einen seltsamen Tierfriedhof, der wenige Schritte vom Haus der Creeds entfernt liegt, ein alter Ort des Todes, von Kindern angelegt, die ihre Haustiere verloren. Es dauert nicht lange, und auch der Kater Winston Churchhill wird von einem auf der Schnellstraße dahinrasenden Truck überfahren. Damit beginnt für die Creeds eine Achterbahnfahrt des Grauens. Louis traut sich kaum, seiner Tochter Ellie von dem Verlust zu erzählen. Da zeigt Jud Louis einen Weg, Totes ins Leben zurückzuholen -- so scheint es zumindest. Doch die Toten kommen verändert zurück. Friedhof der Kuscheltiere ist ein wahrhaft grausames Buch. Stephen King zwingt den Leser nicht nur zu einer schmerzhaften Auseinandersetzung mit Tod und Verlust aus verschiedenen Perspektiven. Durch die Einbeziehung des Übernatürlichen gelingt es King außerdem, beim Leser das ganze Spektrum negativer Emotionen zu erzeugen: Trauer, Frustration, weil dem Bösen scheinbar nicht beizukommen ist, Aggression, schleichende Angst, die schließlich zu lähmender Gewißheit wird, Furcht und zuletzt nacktes Entsetzen. Damit ist Friedhof der Kuscheltiere ein Meisterwerk des Horrors, das jedoch aufgrund der Schilderung des übernatürlichen, namenlosen Entsetzens sicher nicht in Kinderhände gehört. Ein Buch mit Alptraumgarantie.

Stephen King - Pet ​Sematary
The ​road in front of Dr. Louis Creed's rural Maine home frequently claims the lives of neighborhood pets. Louis has recently moved from Chicago to Ludlow with his wife Rachel, their children and pet cat. Near their house, local children have created a cemetery for the dogs and cats killed by the steady stream of transports on the busy highway. Deeper in the woods lies another graveyard, an ancient Indian burial ground whose sinister properties Louis discovers when the family cat is killed.

Radó Dezső - A ​temető csendje
"Ülök ​a legkülönösebb magyar vendéglőben, az Új köztemető melletti Kupában. Itt gyászruhában söröznek a vendégek a lélekharang hangjai mellett. A legnagyobb temetőüzemben negyedóránként kerül sor a gyászmenetet kísérő lélekharang megkondítására, amelynek a hangjai - a kis távolság miatt - betöltik a vendéglő helyiségeit. A temetés után betérő embereket már nem köti a gyász fegyelme, itt már enni kell és inni kell, szervezett módon, társaságba szerveződve vagy véletlenszerűen. Gyászruhában, de már teljes világi érdeklődéssel tanulmányozzák az étlapot és feladják az italrendelést. Legyűrve a valódi vagy tettetett étvágytalanságot, túljutva az első poharakon, már nagyon is gyakorlati kérdések kerülnek terítékre, legalább 35 dB hangerővel, ami az italfogyasztással és a tárgyalt téma fontosságával egyenes arányban tovább növekedhet. Ha akarom, ha nem, fültanúvá lépek elő: - Az a cafka csak fél évet élt vele és mindent magának akar! Még egy tisztességes ebédet se főzött neki, akkor evett rendeset, ha mi, vagy ti, Marcsám, vittünk neki. - Szent igaz! De nem is nagyon mosott rá. Csak azt hordta mindég, amit tavaly karácsonyra vittem szegénykémnek. Egy hallgatag férfi is megszólalt: - Aztán hol lehet az ótépéje? - Eldugta a cafka! Megjátszotta a fájdalmast, meg hogy ő nem is kereste! Átlátok én rajta, tudod, hogy játssza az eszit! A szeme se áll jól. Ügyvédet kellene fogadni."

Sághy Gyula - Házsongárdi ​rekviem
"A ​tavasz jött a parttalan időben s megállt a házsongárdi temetőben. Én tört kövön és porladó kereszten Aletta van der Maet nevét kerestem." - így szól Áprily Lajos a szívünkbe égett versében. Tört kő, porladó kereszt; félő, ha jön is új tavasz, már nem talál semmit, amit az emlékezet rügyeivel életre kelthet... A házsongárdi temető méltóságos, patinás szépségét talán az utolsó pillanatban mutatja meg az utókornak ez az album. Erdélyi írók, költők, püspökök, tudósok, katonák, színészek, közszereplők omló sírjait. Hát egy temető is meghalhat? A nyomokat is eltörölheti, nemcsak az idő, hanem a nemtörődöm, a vállvonogató emberutód?

Szekeres László - Szekeres Ágnes - Szarmata ​és XI. századi temetők Verusicson
A ​szabadka-veresegyházi (Subotica-Verusic) lelőhelyen feltárt szarmata temető monográfiája. A könyv a lelőhelyen feltárt középkori temetőket is bemutatja.

Erdélyi Lajos - Az ​élők háza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balassa Iván - A ​magyar falvak temetői
A ​temető halott falu, melyben az élő falu gazdasági és társadalmi törvényei érvényesülnek. Ugyanakkor rendkívül régi hagyományok is sokáig fennmaradtak benne, mert az ősök tisztelete élteti ezeket. A szerző rengeteg nyomtatott, írásos és ábrázolásos forrást a maga csaknem félévszázados gyűjtőmunkájának eredményeivel ötvözve ebben a könyvben. Megismerhetjük a falusi temetőket múltjukban és jelenükben, különösképpen a sírjeleket (kereszt, sírkő, gomba, fejfa, kopja stb.) és mindazt amit erről a különböző tudományágak (régészet, néprajz, nyelvtudomány, művelődés- és vallástörténet stb.) megállapítottak. Ez a könyv az első nagyobbszabású kísérlet a magyar falvak temetőinke sokoldalú bemutatására.

Herepei János - A ​házsongárdi temető régi sírkövei
Az ​1585. évi nagy pestisjárvány idején Kolozsvár elhunyt lakóit már nem tudták a város falain belül eltemetni. Ekkor nyitották meg a Tordai-kapu közelében a házsongárdi temetőt. A több mint másfél évszázad sírkövei ma már nincsenek meg, de Herepei János hatvan-hetven évvel ezelőtti kutatásai révén sokat megismerhetünk közülük. E könyv lapjain nem csupán reneszánsz és kora barokk sírkövekről olvashatunk, hanem azoknak az élettörténete is megelevenedik, akik e kövek alatt nyugodtak. Elvonulnak előttünk a papok és a professzorok, a céhmesterek, az iparosok különböző rétegei, az előkelő ötvösök, szűcsök, tímárok, szíjgyártók, szabók, erszényesek, magyar és szász nemzetiségűek, reformátusok és unitáriusok, mert ez időben ezek lakták a "kincses Kolozsvárt". A török uralom idején Erdély és annak fővárosa, Kolozsvár volt a magyar művelődés fellegvára, a vallási és nemzetiségi szabadság jelképe. A házsongárdi temető sírköveinek pontos leírásán s az ehhez kapcsolódó kultúrtörténeti fejtegetéseken keresztül megismerhetjük a város, s az egyes ember életét.

Török Gyula - Sopronkőhida ​IX. századi temetője
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_118681
Jöttek ​- mentek Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Jöttek ​- mentek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pocsai Judit - Tóth László - Csöndes ​kertek
Könyvünk ​a temetőbe járókhoz, azokhoz szól, akik valakit elvesztettek, akik valakit gyászolnak, akiknek ezt a valakit már csak egy sír, egy hant jelképezi. Mit tegyünk, hogy ez a sír méltó legyen ahhoz, aki alatta nyugszik, méltó legyen hozzánk, akik kijárunk oda, és méltó legyen érzelmeinkhez, amelyek gondolatainkat mindig újra odaiszik ahhoz a sírhoz. Könyvünkben a néprajzkutató és a kertész mondja el, ami mondanivalója van a temetőkkel kapcsolatban.

Bus_beke_poraikra_i_20_28451x640_29
Béke ​poraikra... I-II. Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - Béke ​poraikra... I-II.
Ez ​a monumentális munka a keleti hadszíntéren elesett magyar katonáknak és munkaszolgálatosoknak állít emléket. Az első kötet első felében egykori dokumentumok alapján és a mai kutatási eredményekkel kiegészítve mutatják be a szerzők a katonatemetőket. A második rész egy részletes adattár az elhunytakról. Ebben az összeállításban csaknem 28 ezer név szerepel! A második kötet a történelmi Magyarország területén elesettekre emlékezik. Az első kötethez hasonlóan szintén két részre bontható: a temetők bemutatását az áldozatok névsora követi.

Novák László - Fejfák ​a Duna-Tisza közén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Licia Troisi - Kuma ​ikrei
Lépésről ​lépésre közeledik a mindent eldöntő, utolsó ütközet. Már csak egyetlen Alvó hiányzik az Őrsárkányok csapatából, amelynek tagjai most öt gyerek testében élnek tovább, és egykor a Világ Fáját védték Nidhoggrtól, a gonosz sárkánykígyótól és csatlósaitól. Sofia Schlafen professzor és barátai kíséretében Edinburgh-ba utazik. Ott remélik megtalálni a Világ Fájának ötödik gyümölcsét. De a Nidhoggrt mindeddig rabságban tartó átok kezd elmúlni, és a gonosz emberbőrbe bújik. Egy olyan ember bőrébe, akinek a kiléte az egész küldetést kockára teszi. Élete legveszélyesebb és legizgalmasabb küldetése során Sofiának egy elátkozott temető kriptájában kell megküzdenie a legsötétebb rémálommal, miközben találkozik egy régi ellenségével is, és megtudja az igazságot, amely során szembesül saját lénye legragyogóbb és legsötétebb oldalával.

Kunt Ernő - Temetők ​az Aggteleki-karszt falvaiban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Daniela Hodrová - Két ​szín alatt
Micsoda ​nyugodt hely is egy temető… Egy fenét! Prágában, az olšanyi temetőben akkora a jövésmenés, hogy beleszédül az ember. Persze a fal túloldalán lévő házban ugyanez a helyzet, így aztán nincs is olyan jelentősége, hogy valaki itt van-e még, vagy már odaát. A világ történéseit csak látszatra bontja két színre a valós és a szellemi létezés. A két szín a lényegibb, amelyen a személyiség párhuzamosan játszik a nagy színpadon. És itt nem csak a kétszínű házmesterre, az átlagpolgár gyávaságból és restségből fakadó megalkuvására kell gondolni, hiszen annyi minden más miatt is kettéválhat a látszat és a belső való. A 75 rövid fejezetből kirajzolódó mozaik a 20. századi Prága képe, amely egyben tipikus kelet-európai helyzetkép is, de a hely- és korrajzon túl Hodrová műve sokkal inkább a lélek értelmének mágikus, irodalmi keresése, misztikus felfedezőút, amely elsöpri az idő által emelt határfalakat. Prága városa különleges, mágikus hellyé válik, s ez, valamint a töredezett szerkezet és a kronológiai rend megbolygatása leginkább Joyce és Woolf műveihez teszi hasonlóvá a regényt.

Erdélyi Lajos - Régi ​zsidó temetők művészete
A ​temető hálás fotótéma. Olyannyira, hogy gyakran a giccs határvidékére csábítja a művészt. De nem elkerülhetetlenül. A mindannyiunkra érvényes ítélet, miszerint ki-ki a maga idejében elfoglalja a számára kijelölt helyet az enyészet birodalmában, szinte kötelez bennünket a téma fotóművészeti eszközökkel való megközelítésére. Amit ebben az albumban megkíséreltem: objektív híradás a hazai népművészet olyan területéről, amelyet nemzedéknyi idő alatt a művészettörténeti kutatás, a könyvkiadás meglehetősen elhanyagolt. Korunk leghozzáférhetőbb, egyszersmind legnemzetközibb nyelvén, a látvány, a fényképek segítségével igyekszem ráirányítani kortársaim figyelmét a hazai régi zsidó temetők fájdalmas művészetére, a névtelen kőfaragó mesterek egykori alkotásaira: a zsidó népművészet szabadtéri múzeumaira. Nem a felfedező igényével fényképeztem „az élők ősrégi házaiban”; nem is a fotóművész kötelezően szubjektív hozzáállásával. Fényképhűségű dokumentummal akarom felhívni nemzedékem figyelmét egy olyan kultúrtörténeti kincsünkre, amely mellett gyakran vakon haladunk el… /Erdélyi Lajos/

Rosemarie Eichinger - Esznek-e ​a halottak epertortát?
Egy ​különösen szép könyv a gyászról. Egy lányról, akit az iskolában kicsit furcsának tartanak, és egy fiúról, akinek meghalt az ikertestvére. Egy könyv a halálról, de leginkább mégis az életről. Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk. Legfőképp pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát... _Emma vagyok. Az apám sírásó, így sok időt töltök a temetőben, de én nem bánom. Szeretem a temetőt. Itt érzem magam otthon. Még könyvet is vezetek a holtakról. Mint egy krónikás. Megírom, ők hogyan látják a dolgokat. Beszélgetek is velük. "Boldog-e ön most, hogy megboldogult? - kérdezem. - Jól kijön a szomszédjaival, vagy szívesebben nyugodna másutt? Tényleg van szaga alulról az ibolyának?"_ Rosemarie Eichinger 1970-ben született, történelem szakon végzett, és Bécsben él. Az Esznek-e a halottak epertortát? című könyvét Ausztriában magas rangú gyerekirodalmi díjjal jutalmazták. A méltán népszerű osztrák írónőnek ez az első magyarul is olvasható kötete.

Vecsey András - Nevető ​fejfák
Egyedülálló ​különlegességet tartunk a kezünkben, melyet Gyurkovics Tibor előszó-verse ékesít. A kötetben összegyűjtött több mint 200 - egykor magyar temetői sírokon megjelent - versből, számosat Dluhopolszky László szellemes karikatúrái tesznek még derűsebbé. A könyv a magyar népi feliratok mellett ízelítőt ad, a mai lengyel humorból, melynek sírverseit magyar fordításban olvashatjuk.

Ismeretlen szerző - The ​Early and Late Roman Rural Cemetery at Nemesbőd (Vas County, Hungary)
The ​Roman Cemetery at Nemesbőd belonged to a settlement or a villa which was located on the territory of the Roman colony of Savaria (present day Szombathey, Hungary) in Pannonia. The book deals with thirty-seven graves, which consisted of mainly cremation but also of some inhumation burials. Detailed analysis of grave goods (bronze vessels, pottery, glass, personal accessories, lamps etc.) provides a study of burial customs and their evolution. In addition, specialist reports on human remains and animal bone as well as on epigraphic material are presented.

Jessica Mitford - Ravatalbárók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Megyeri Szabolcs - Sírok ​gondozása
A ​sírok növényekkel, virágokkal való díszítése az elhunyt emlékének egyik legszebb ápolása. Tiszteletre méltó dolog, ha valaki elhunyt hozzátartozójának sírját rendszeresen ápolja, és növényekkel ülteti tele. A temetők azonban nem csak a megemlékezésnek adnak helyet, hanem hatalmas zöld felületet jelentenek. Könyvünk a sírhelyek beültetésében, ápolásában és fenntartásában nyújt segítséget.

Kollekciók