Ajax-loader

'iszlám' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Pawel Lisicki - A ​dzsihád és a Nyugat öngyilkossága
„Míg ​Rómában újabb mecseteket építenek, Mekkában minden hitetlennek meg kellene halnia, ha meg merészelne jelenni a városban. Röviden fogalmazva: a muszlimok hűek maradtak ahhoz, amit a hitük szerint Istentől hallott Mohamed, a keresztények pedig ahhoz igazították a Jézustól tanultakat, amit a világ követelt tőlük. Az előbbiek még mindig harcolnak Allah uralmáért, az utóbbiak láthatóan arra a belátásra jutottak, hogy Krisztus nyilvános uralma már idejétmúlt, fölösleges konfliktusforrás. Az előbbiek nap mint nap meg akarják hódítani a világot Allahért, az utóbbiak kijelentették, ha Isten arra vágyik, hogy minden ember üdvözüljön (1Tim 1), akkor úgy is történt a gyakorlatban. A muszlimok még mindig azt akarják, hogy az egész világ alárendelje magát Allahnak; a keresztények álláspontja szerint a harc véget ért.” Ehhez hasonlóan nehéz kérdéseket feszeget Paweł Lisicki (újságíró, esszéista és műfordító) a Lengyelországban rendkívül sikeressé vált könyvében. Lehetnek-e egyenlőek a vallások? Minden ember testvér-e? Valóban a béke és a dialógus vallása-e az iszlám? Mit jelent a vallási relativizmus? Kifulladt-e a kereszténység? Az iszlám és a Nyugat konfliktusa Lehet-e Istent imádni Jézus Krisztus kihagyásával? Lehetséges-e az igazi keresztény-muszlim kompromisszum? Kizárja-e az igazi iszlám az erőszakot? Mennyit adott fel magából önként a kereszténység? Ismerhette-e Mohamed a Bibliát?

Khaled Hosseini - Papírsárkányok
Felejthetetlen ​és megható történet egy nem mindennapi barátságról, amely egy tehetős család gyermeke és a szolgálójuk fia közt szövődik a pusztulásra ítélt Afganisztán végnapjaiban. A közös élmények és kedves időtöltésük, a sárkányfutás már-már elszakíthatatlanul fűzi őket egymáshoz. Azonban egy szörnyű esemény örökre megváltoztatja az életüket. Amir cserben-hagyja a barátját, Haszant, és ezzel véget ér számukra a gondtalan gyermekkor. Amir a hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, de nem tud szabadulni a bűntudattól. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. Az ország romjain végre jóváteheti mindazt, amit elrontott, és megszabadulhat lelkiismerete terhétől.

Michel Houellebecq - Behódolás
2022 ​közel van-e hozzánk vagy távol van még tőlünk? Michel Houellebecq legújabb regénye mindenesetre közel hozza a lehetséges jövőt. A Behódolás főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket. Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be. A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen. A Behódolás sokrétű könyv: mediális szövegjáték a valósággal és a fikcióval, erotikus merengés, politikai provokáció, társadalmi pamflet, fanyar utópia. De még inkább polémia: a szenvedélyes racionalizmus gondolat- és felelősségébresztő vitairata. A könyv előbb Franciaországban majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája? Mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia? Hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi? A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit.

Szegyen
elérhető
43

Salman Rushdie - Szégyen
Az ​iszlám világban halálra ítélt Salman Rushdie 1983-ban publikálta Szégyen című regényét, melyben Pakisztán szomorú múltját és jelenét tárja a világ elé. Allegorikus hősnője, Szufija Zenobia mint első gyermek szégyent hozott családjára, hiszen fiúnak kellett volna születnie. Elutasítással és szeretet nélkül nő fel, ráadásul négyéves kora táján agykárosodás éri, értelmi fogyatékosként egyetlen kommunikációs eszköze az elpirulás lesz. Rushdie mágikus realista írói világában ezzel az eredendő tisztaság megtestesítője, aki képtelen hazug álcát ölteni, s így a látszatszerűséggel fenntartott társadalmi normáknak megfelelni. A lány kívül kerül a normalitáson, s a kultúra minden lehetséges határvonalát átszakítja. Szufija tágas vidékeken csatangol, csimbókos hajjal, durva-barnára cserzett bőrrel, tűzlövellő szempárral. Olyan vérengző vadállat válik belőle, sárkány vagy fehér párduc, aki brutálisan veszi el állatok és védtelen emberek életét. Az író több szálat működtet egyszerre: a kudarcba fulladó családi történet metaforikus szálánál is erőteljesebben bontakozik ki Afganisztán és Pakisztán történelmének egészen konkrét és izgalmas olvasata. S képet kaphatunk az iszlám fundamentalizmus gyökereiről is, és arról a hétköznapivá szelídített elvetemültségről, mely a terrort és a diktatúrát működteti.

Germanus Gyula - Allah ​Akbar!
Germanus ​Gyula 1934-ben hosszabb utazást tett a Közép-Keleten, s Allah Akbar! című könyvében számolt be útjáról. Ebben a méltán sikeres munkájában Germanus Gyula tudományos műnek, népszerűsítő irodalomnak, útirajznak, önvallomásnak, politikai esszének eredeti ötvözetét teremti meg. Elbeszéli arábiai utazásainak, mekkai zarándoklásának fordulatos történetét, olykor humoros, máskor csaknem tragikus, de mindig izgalmas útiélményeit, egyéni benyomásait, s közben sort kerít rá, hogy betekintést nyújtson az arab élet minden napjainak titkaiba, részletesen szóljon az arab népek múltjáról, műveltségéről, irodalmáról, vallásáról, lelkiségéről. Könyve - melynek első kiadása 1936-ban jelent meg - mit sem veszített aktualitásából, leírásai, megállapításai és analízisei ma is időszerűek. Fontos olvasmány mindazok számára, akiket Kelet őszinte, igaz ismertetése érdekel.

Jean Sasson - A ​hercegnő lányai
Szultána ​szaúdi hercegnő egy fényűző palotában lakik, és hihetetlen gazdagság veszi körül. Mégis, életét is kockára téve feltárja saját sorsát, a királyi család magánügyeit és a környezetében élő nők szenvedéseit Jean Sasson amerikai újságírónő előtt. Világsikert aratott A Fátyol Mögött című könyvük néhány éve Magyarországon is megjelent. Most Szultána lányai sorsának bemutatásával folytatja történetét. Nagyobbik lánya életét a vallás elleni lázadás és a férfiak megvetése tölti ki. Gyűlöli a fátyol viselését, széttépi a hagyományos családi kötelékeket, és leszbikus viszonyt kezd egy barátnőjével. Kisebb gyermeke pont az ellenkező utat választja. Megtagadja mindazt, amire anyja feltette az életét, és vallási fanatikussá válik. A hercegnő részletesen bemutatja a környezetében élő többi nő helyzetét is. Beszámol női körülmetélésről, gyermekkorban ágyasnak eladott lányokról, a házasságon belüli nemi erőszak gyakorlatáról, sőt még a saját férjük által halálra ítélt és kivégzett asszonyokról is. E könyv egy érzelmekkel teli vallomás a férfiúi brutalitásról, a reménytelen szerelemről és a nők sorsáról egy mohamedán országban.

Jean Sasson - A ​fátyol mögött
„...Országomban ​a nőket apjuk semmibe veszi. fivérei lenézik, férjük pedig uralkodik rajtuk... Asszonyaink történetét a titoktartás fekete fátyla fedi. Sem születésünk, sem halálunk nem szerepel egyetlen hivatalos feljegyzésben sem... Gyakran teszem fel magamban a kérdést, ha születésünk és halálunk nincs számon tartva, létezünk-e egyáltalán... Ez buzdított fel arra, hogy hatalmas kockázatot vállalva elmeséljem történetemet... és indított arra az elhatározásra, hogy a szaúdi nők teljes személyi szabadságáért és jogaiért küzdjek. Azokért a jogokért, melyekkel országomban csak a férfiak rendelkeznek.” Szultána, a mesés gazdagságban élő szaúd-arábiai hercegnő szavai ezek, aki makacsul lázad alávetettsége miatt, amit egyedül női mivoltának köszönhet, és inkább elszenvedi a büntetést, mint hogy legyőzöttként éljen. Ám a változásra csekély a remény egy olyan országban, amelyet primitív szokások uralnak, és a vallási vezetők árgus szemekkel figyelnek mindenkit.

Betty Mahmudi - William Hoffer - Lányom ​nélkül soha
Betty ​Mahmudi és férje, az Amerikában dolgozó, iráni származású orvos, Dr. Szejjed Bozorg Mahmudi 1984-ben Iránba utazott, hogy meglátogassák Mudi családját. Velük volt négyéves kislányuk, Mahtab is. Bettyt megdöbbentették az ottani életkörülmények, és az, hogy ebben az országban a nőket akarattalan tárgyakként kezelik, a nyugati embereket pedig gyűlölik. Betty hamarosan vágyott vissza Amerikába. De Mudi és rokonsága másként döntött. Anya és lánya egy idegen világ foglyai lettek, túszai az egyre zsarnokibb és erőszakosabb férfinak. Végül Betty találkozott egy idegennel, aki megszervezte kockázatos menekülésüket Iránból, egy olyan úton, amelyet kevés nő és gyerek csinált valaha is végig.

Asne Seierstad - A ​kabuli könyvárus
Asne ​Seierstad, norvég újságírónő a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadást követően három hónapot töltött Afganisztánban, neves skandináv lapok tudósítójaként. Ott szerzett tapasztalatain alapul A kabuli könyvárus, amely egy csapásra a világirodalom egyik legsikeresebb tényregénye lett. Lánykérések, esküvők, szenvedélyek, remény, rettegés, bűn és bűnhődés - egy titokzatos világ egy európai asszony szemével. Egy olyan világ, ahol a nő ma sem mehet a testét tetőtől talpig elfedő burka nélkül az utcára, férfival szót nem válthat, mi több, férfira nem is nézhet, feleségül pedig csak ahhoz mehet, akit a szülei kijelölnek számára. Egy olyan világ, ahol a fiú is csak akkor járhat iskolába, ha az apja engedi, ám ha szükség van rá a boltban, napi tizennégy órát kell dolgoznia. Feleségül pedig csak azt veheti, akinek elég hozománya van. Szultán, a kabuli könyvárus, ha apaként mégoly ellentmondásos alak is, féltve őrzött könyveiért az életét is kész kockáztatni a könyvégetők, hadurak és terroristák uralta világban. Regényes formában megírt igaz történet könyvekről és babonákról, asszonyokról és uraikról, a néhol félelmetes, néhol mesés Keletről egy sokat látott haditudósítónő tollából.

1529219
elérhető
67

Orhan Pamuk - Isztambul
Orhan ​Pamuk Isztambul szülötte. Amikor a városról beszél, valójában magáról ír, amikor pedig saját emlékeit idézi föl, igazából a város történetét meséli el. A gazdag, nagypolgári és kifejezetten világi gondolkodású családban felnövő író történetei elsősorban Isztambul európai részén játszódnak, de fontos szerepet kapnak a város elhagyott derviskolostorokkal tarkított „egzotikus” negyedei is, valamint a Boszporusz, amely a boldogság „egyedüli, kiapadhatatlan forrása”. Pamuk lenyűgöző fantáziával kelti életre gyönyörű szülővárosát, regényei visszatérő helyszínét, miközben Isztambul eddig ismeretlen arcát mutatja be, bölcsen, kellő rálátással, úgy, ahogy csak a távolba szakadt ember tud rácsodálkozni gyermekévei helyszínére.

Omar Khajjám - 293 ​rubáí
Omar ​Khajjám egyike a világirodalom nagy rejtélyeinek. A legnagyobb költők között tartják számon, jóllehet egyetlen írott verssora sem maradt ránk. A kortárs krónikások mint kiváló matematikust, csillagászt, filozófust becsülték, a költőt csak halála után száz évvel fedezték fel. Attól fogva egyre szaporodtak a neki tulajdonított négysorosok, ma már több százra tehető a számuk. Omar Khajjám egyműfajú költő: a perzsa négysoros, a rubáí nagymestere. A rubáí a rögtönzésen alapul: kollektív műfaj, közösségi alkalmakkor születik, fontos ismérve a megjegyezhetőség, különlegessége a kettős rímelés. A költő Khajjám alakját a rubáí hagyománya alkotta meg. Azt a kristályos magot, amihez hozzátapadtak a versek, a keserű bölcs, a dacos szabadgondolkodó, a bor és a szerelem apostolának mintáját azonban bizonyára ő maga szolgáltatta. A "khajjámok" jellemzője a létfilozófiai mélység, az erkölcsi tartás, az illúziókkal való leszámolás. Legfőbb érték az élet, legfontosabb dolgunk az öröm, legféltettebb kincsünk a függetlenség. Omar Khajjám négysorosaiból ez az eddigi legbővebb, forma- és tartalomhű válogatás magyarul. A műfordítás Halasi Zoltán munkája, az eredeti perzsa nyelvből készült, nyersfordítás segítségével. 293 rubáí szólal meg most azzal a természetességgel és világossággal, amely a szép magyar versek sajátja. A fordító utószava kalauz a versekhez és a mai olvasónak is izgalmas képet nyújt a középkori perzsa kultúráról.

Anna Erelle - A ​dzsihád jegyese
Az ​Iszlám Államot 2014 nyarán kiáltotta ki egy dzsihádista csoport azzal a céllal, hogy a világ összes muszlimja fölött közvetlen politikai és vallási befolyást szerezzen. A magát kalifátusnak tekintő terrorszervezet sem területi, sem ideológiai terjeszkedése során nem válogat az eszközeiben: előszeretettel szervez be soraiba harmadik generációs, európai születésű muzulmánokat köztük egyre több nőt is. Az Anna Erelle álnéven publikáló fiatal francia újságíró könyvében annak próbál utánajárni, hogyan zajlik a toborzás a virtuális térben, vagyis a közösségi portálokon. A dzsihád jegyese több hónapos oknyomozó munkájának feszült és lebilincselő krónikája, amely idő alatt a szerző az Iszlám Állam belső köreihez tartozó egyik terroristavezér jegyeseként egyre közelebbről vehette szemügyre a szervezetet működése közben. A nemzetközi bestseller, amelynek megjelenése óta Anna Erelle állandó rendőri felügyeletet kap, nem csupán izgalmas, valós történet, de annak megértésben is segíti az olvasót, hogy miért olyan vonzók a szélsőséges nézetek sokak számára, és miként csábítja magához, manipulálja és formálja át az Iszlám Állam a sebezhető fiatal nőket.

Lev Tolsztoj - Hadzsi ​Murat
A ​népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét.

Muhammad an-Nefzawi - Az ​illatos kert
A ​15. század utolsó harmadában keletkezett mű az arab világ szerelmi kultúrájába enged bepillantani, abba a világba, amely két egymáshoz tartozó ember meghitt kapcsolatában a szerelmet a legszentebb földi jónak, az élet legnemesebb örömének tartja. Természetesen az iszlám világában a nő és férfi kapcsolata korántsem olyan idillikus, mint e könyv sugallja, hiszen évszázados szigorú hagyományok rendelik alá a nőt ura és parancsolója minden akaratában. Mégis az egész könyv a tartalmas kapcsolat igényét, egymás megbecsülésének fontosságát, a kölcsönös odaadás és a házasság nagyszerűségét hirdeti. Hol bölcs, hol megmosolyognivalóan együgyű tanácsok, korabeli pajzán szerelmi históriák, utolérhetetlen női fortélyok és egyéb "csodaszerek" kavalkádjában tárul elénk a kor pezsgő, vérbő, prűdnek alig nevezhető arab világa.

Az_arab
elérhető
47

Borsa Brown - Az ​Arab
Megbotránkoztató, ​ugyanakkor szívbe markoló történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő között. Gamal ibh Hussein Ál-Szudairi a milliomosok megszokott életét éli, míg egy üzleti tárgyalás alkalmával Budapestre érkezik. Ridegsége és elhatárolódása az új világgal szemben hamarosan átalakul valami egészen mássá. Vannak érzések, melyek korlátokat döntenek le, és embereket formálnak át. Mindezt azért, hogy új útra léphessenek. Miként vállalhatja föl egymást két ember, akik oly különbözőek? Miként lépnek új útra, vagy veszik fel a harcot saját lelkükkel szemben? És mikor jönnek rá, hogy valami végleges és megváltoztathatatlan Borsa Brown, a több ezer példányban eladott Maffia triógia sikerszerzőjének legújabb és eddigi legizgalmasabb regénye sajátos, erotikával fűszerezett stílusával dolgozza fel a kényes témát. Csakúgy, mint eddigi könyveiben, elzárt világba kalauzol, érdekes karaktereket és élethelyzeteket, emberi kapcsolatokat mutat be, melyeket kellőképpen színez csattanós párbeszédekkel. Az erotikus részekre tekintettel 18 év feletti olvasóknak ajánlott!

3768665_5
elérhető
16

Borsa Brown - Az ​Arab fia
Khalid ​al-Szudairi húgával együtt végérvényesen felnőtté válik, új élete küszöbén áll. Nehezen szakad el a biztonságot nyújtó családjától, de azt is érzi, ha bizonyítani akar, akkor valóra kell váltania álmait. Olyan terveket, amelyekhez valószínűleg apjának is lesz pár keresetlen szava... Közeli családtagjai folyamatos nyomás alatt tarják, hiszen már mindenki az unokatestvérével megkötendő menyegzőre készül. Esélye sincs kihátrálni, hiszen elkövette a legnagyobb bűnt, amit nővel szemben elkövethet. Vagy házasodik, vagy halálba küldi a lányt. Vajon miként lesz képes összeegyeztetni a vágyait, álmait a saját családja és hazája korlátaival? Sikerül Annát, az oly féltve őrzött testvért elengednie? Mi vár rá az elzárt világon kívül? És a legfontosabb: Mi van, ha csak úgy elsuhan az ember szeme előtt a szerelem maga? Utána fordul, hogy megszerezze, vagy behunyva szemeit, lemondva a felemelő érzésről, kitart a tervei mellett? Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai hamar az olvasók kedvenceivé váltak. Az Arab-sorozat utolsó, befejező kötete, melyben a sokak által megszeretett Szudairi család elbúcsúzik, ismét bővelkedik érzelmi magasságokban és mélységekben.

Borsa Brown - Az ​Arab lánya 1-2.
Gamal, ​a szaúdi királyi család tagja, megkapja élete legnagyobb feladatát: fel kell nevelnie magyar szerelmétől született gyermekét, Annát nem is akárhol: saját hazájában, Szaúd-Arábiában. A család nem nézi jó szemmel a házasságon kívüli kislány érkezését. De ha ez nem lenne elég, a sors még egy megoldhatatlannak tűnő kihívást küld Gamalnak Vajon képes egy apa egyenlőséget tenni gyermekei között, amikor azt a vallási tradíciók szerint nem is volna szabad? Lehet boldog egy ilyen zord világban egy ártatlan kislány, akinek már születésekor megpecsételődik a sorsa? Mire képes az apai szív? Mire képes egy mostoha? A hatalmas sikert aratott Az Arab című regényben megismertük egy szívbemarkoló szerelem történetét. Az Arab szeretője a magyar nő szemével mutatja be ugyanezt az érzelmi hullámvasutat. Az Arab lányában a kettejük szerelme gyümölcsének élete bontakozik ki, miközben Gamal lelke is új életre kel.

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

H%c3%b3
elérhető
70

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Róbert László - Libanoni ​tisztelendők
Keresztények: Maronita Görögkeleti Görög ​katolikus Muzulmánok: Szunnita Szita Drúz „Ötezer méter Libanon – nyersen: Egy baalbeki oszlop terül rá egy bejrúti Renault csomagtartójában elhelyezett drogériára; egy muzulmán kollégiumban tanító maronita apáca némán tátog egy húsvéti dalt; síita paraszt (soha nem fogom megtudni, jobb- vagy baloldali-e) kapálja hasisföldjét; a majd’ kétszáz politikai párthoz tartozó hatvanhárom fegyveres szervezet közül mindössze kilenc került lencsevégre, de utóbbiak közül is kettő csíkos, homályos lett a kép szélén. Így nem tudom, hogyan fogom mindenre kiterjedő alapossággal ábrázolni a libanoni helyzetet…”

4325023_5_(1)
elérhető
35

Dan Brown - Eredet
Robert ​Langdon, a szimbolika és a vallási ikonológia harvardi professzora a bilbaói Guggenheim Múzeumba érkezik, hogy részt vegyen egy felfedezés bemutatásán, amely „mindörökre megváltoztatja a tudományokat”. Az esemény házigazdája Langdon barátja és egykori tanítványa, Edmond Kirsch, a negyvenéves tech-mágnás, akit káprázatos találmányai és merész előrejelzései az egész világon vitatott figurává tettek. A mai este sem kivétel: azt állítja, hogy egy megdöbbentő áttörést jelent be, amelynek messzeható következményei lesznek. Ám Langdon és a több száz vendég legnagyobb döbbenetére, az esemény még azelőtt tragikus véget ér, hogy igazán elkezdődhetne. Langdon kétségbeesett menekülésre kényszerül a múzeum igazgatónőjével, Ambra Vidallal. Barcelonába szöknek, és veszélyes kutatásba kezdenek egy jelszó után, amely megnyitja Kirsch titkát. Langdonnak és Vidalnak meg kell találnia az utat a város labirintusszerű átjáróiban egy olyan ellenséggel szemben, amely minden fordulónál egy lépéssel előttük jár. A nyomot, amelyet követnek, csak rejtélyes szimbólumok és többértelmű modern művek jelölik, de Langdon és Vidal sorra megfejti a nyomravezetőket, és végül szemtől szembe kerülnek egy világrengető igazsággal, amely rejtve maradt – egészen mostanáig.

Khaled Hosseini - Egyezer ​tündöklő nap
Afganisztán, ​80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Két nő: Marjam és Leila. Marjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban. A Papírsárkányok című világhírű regény szerzője az afgán történelem harminc évnyi krónikájába ágyazza a szívszorító történetet szeretetről, szerelemről és egy hihetetlen tettekre sarkalló önfeláldozó barátságról. Khaled Hosseini új regényében megdöbbentő képet fest a tálib uralom alatt sínylődő Afganisztánról, miközben páratlan érzékenységgel ábrázolja a női sorsokat.

Terry Hayes - Nevem ​Pilgrim
A ​Pilgrim egy olyan ember fedőneve, aki nem létezik. Egy gazdag amerikai család fogadott gyermekeként valaha az amerikai titkosszolgálat kémtevékenységében működött közre. Mielőtt névtelen nyugdíjasként eltűnne, meghatározó könyvet ír a törvényszéki orvostanról. E könyv azonban kísértetként tér vissza hozzá. Ennek alapján akad a nyomára Ben Bradley, a New York-i detektív, aki elviszi egy lepusztult szállodai szobába. Ott egy kádnyi savban egy nő holtteste hever, akinek vonásai eltűntek, fogai hiányoznak, ujjlenyomatai sehol. Tankönyvi gyilkosság ez – és maga Pilgrim írta a könyvet. Ezt követően a szokatlan és emberpróbáló nyomozás nyaktörő versenyfutássá válik az idővel, hogy Amerika megmenekülhessen az összeomlástól. Pilgrim útja egy mekkai nyilvános lefejezéstől egy elzászi náci haláltáboron és a Hindukus pusztaságán át egy török tengerpart elhagyott romjaihoz vezet, hogy megtalálja azt az arctalan férfit, aki megdöbbentő tömeggyilkosságra készül Istene nevében. Terry Hayes újság- és forgatókönyvíró. Ő írta a Mad Max 2 forgatókönyvét. Társszerzőként részt vett a Halálos nyugalom történetének megírásában, és közreműködött a Mad Max 3, valamint számos TV-film elkészítésében. Összesen több mint húsz filmes és televíziós díjat kapott. A _Nevem Pilgrim_ az első regénye.

Borsa Brown - Az ​Arab szeretője
Érzelmes ​és sokkoló. Történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő között. Csillának nincs egyszerű élete. Egyetemista, de az élet száz felől osztogatja neki a pofonokat. Alkoholista édesapja, és rákos édesanyja mellett azzal is szembe kell néznie, miként változik az öccse a drog hatására egy egészen más emberré. Egy tolmácsmunka alkalmával összehozza a sors egy szaúdi férfivel, aki felforgatja az életét. Az Arab szeretője című regény Az Arab párhuzamaként a másik oldalról, a nő szemszögéből mutatja be egy szerelem kibontakozását, egy különleges kapcsolatot a két különböző kultúrából érkező ember között, egy fiatal lány felnőtté válásának történetét. Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai nem véletlenül váltak az olvasók kedvenceivé. A két regény szépen egészíti ki egymást, egészen más érzéseket adva át az olvasónak, miközben egymástól függetlenül, külön-külön is megállják a helyüket. Ha még nem olvastad Az Arab című regényt, ezek után biztos kedvet kapsz hozzá.

Zklktkqturbxy8yzjdhzjc3nmzlmjk2mjjkowu0yzzimgeyngi2odq4os5qcgvnkzuczqjsamld
elérhető
9

Rubin Eszter - Bagel
Kohav ​Virág Bagel boltjában a törzsvendégek sorsát ismerjük meg a regénnyé összeálló novellafüzért olvasva, amely a zsidóság, az iszlám, az istenkeresés, a szex, a gasztronómia, a gasztrománia és a húsevés filozófiai kérdéseit járja körül, sokszor szatirikus vagy abszurd módon új nézőpontokat mutatva. Könnyen magunkra ismerhetünk a szereplőkben, akik mind keresnek valamit, valakit, de leginkább válaszokat próbálnak találni, a megoldás azonban mindig kívül esik az általuk megismerhető eseményhorizonton. Rubin Eszter második kötete, a Bagel ott kezdődik, ahol Barhesz című első regénye véget ért. A korábban megismert családtagok azonban háttérbe vonulnak és új karakterek lépnek színre, így a Bagel önálló történetként is olvasható.

Kéri Katalin - Allah ​bölcsessége
Az ​iszlám napjaink egyik legnagyobb, és hívei számát tekintve napról-napra növekvő világvallása. Kialakulásának, terjedésének, sok-sok évszázados fennmaradásának, fejlődésének egyik sarkpontja a tudás, a tanulás, a tanult emberek megbecsülése. Allah követői régtől fogva úgy tartják, az embernek ahhoz, hogy igazi hívő legyen, hogy megérthesse az Isten által teremtett világ nagyszerűségét, törvényeit, folyamatos tanulásra van szüksége. Hagyományaik ezt az állhatatos tanulást ajánlják „a bölcsőtől a sírig”. Ez a kötet (mely a szerző szinte valamennyi, az iszlámról eddig megjelent művét szintetizálja) alapvetően azzal a céllal íródott, hogy bevezetést nyújtson az iszlám középkori (7-15. századi) nevelés- és művelődéstörténetébe. Az iszlám vallás alaptanításainak, fő irányzatainak, világképének, ember- és gyermekszemléletének bemutatása mellett a régi muszlim pedagógiai művek sokszempontú jellemzése, fordítás- és hatástörténetük vázolása éppúgy helyet kapott a kötetben, mint az egyes iskolatípusok kialakulás- és fejlődéstörténetét, működési feltételeit, oktatási tartalmait és módszereit elemző fejezetek. A könyvben fontos helyet foglalnak el a középkori iskolák mindennapi világát, a tanári hivatást és a diákok életét bemutató részek, és az iskolán kívüli művelődés színtereit – a csillagvizsgálókat, a zeneiskolákat, a könyvtárakat, a kórházakat és más helyszíneket – feltáró alfejezetek. Kiemelt helyen áll továbbá a muszlim nevelés- és tudománytörténet európai hatásainak áttekintése, a muszlim ismeretanyag és oktatási-vitatkozási-érvelési módszerek kontinensünkön való jelenléte és recepció- illetve hatástörténete. A mű minden eddigi magyar nyelvű összefoglalásnál részletesebb historiográfiai áttekintést nyújt arról is, hogy a 19-20. századi hazai és nemzetközi neveléstörténet-írásban hogyan ábrázolták az iszlám nevelésügyét.

Goldziher Ignác - A ​buddhizmus hatása az iszlámra
Az ​iszlám, bár kezdetben a rajongás vallása volt, már fejlődésének hajnalán magában hordozta a ritualizmus, dogmatizmus veszélyét. Teológiáján lélektelen alakiasság uralkodott. Nagy tudósai, az ulemák, körmönfont okfejtéssel alapozták meg a hétköznapi élet aprólékos vallási szabályozását. Dogmatikusai pedig a görög filozófiától eltanult szempontokat az isteni szféra aprólékos definícióira használták fel, melyekről véget nem érő vitákat folytattak. A vallásos élet és a tudomány megmerevedésétől a szufi mozgalom mentette meg az iszlámot. A törvények vallása helyett a szív vallását hozta el. Hívei a vallásos élet lényegét nem a formaságokban, hanem a végtelenséghez való közeledésben látták. Mindez az iszlám elleni mozgalom volt, mely végül a misztikus istenszeretettől, az istennel való egyesülés vágyától eljutott ahhoz a belátáshoz, hogy a valódi létezés csakis istenben van. Hogy nincs más létező, mint isten (Goldziher Ignác). Ezek a szavak ma különösen aktuálisak. Éppen ezért ajánljuk ezt a rövid, de annál értőbb eszzét napjaink iszlámmal kapcsolatos jelenségeinek jobb megértésére.

Borsa Brown - Az ​Arab öröksége
Szaúd-Arábia. ​Ahol megannyi titok, gyalázat, szerelem, szenvedély és fájdalom lapul meg a királyi család mindennapjaiban. Billal al-Szudairi a birodalom koronahercege, Amerika szerint a világ legveszélyesebb embere, szerelme azonban töretlen Anna iránt. De mi történik, ha a nő hibázik, és nem az elvártak szerint viselkedik? Gamal al-Szudairi olykor azt hiszi, már nem kell a gyermekei gondját viselnie, de rá kell jönnie, hogy egyik családtagját egyenesen a pokoltól kell megmentenie. Apaként mindent elkövet, hogy megóvja szeretteit. Anna al-Szudairinek ambíciói vannak, amelyek nehezen összeegyeztethetőek a tradíciókkal. Minden férfi ellene fordul? Szépségével meg tudja szelídíteni férjét, vagy van, ami sosem változik? A nők hibájukért sokszor az életükkel fizetnek az Arab-félszigeten, a szabadság pedig csak vágyálom.

Borsa Brown - Az ​Arab királysága
Vágy ​és beteljesülés a Kelet kapujában. Wallid al-Szudairi komolyan veszi a terveit és a céljait. Törtető, konok, ugyanakkor hisz olyasmiben, amiben kevesen hisznek Szaúd-Arábiában. Bár szörnyű tettei után, elsősorban a származása miatt, nem kapja meg büntetését, idővel rá kell jönnie, hogy a Teremtő maga vette a kezébe az igazságszolgáltatást. Kapcsolata a határozott, gyönyörű jogásznővel, Rajah-val, ingoványos talajra téved, amikor a férfi rádöbben, hogy nem minden alakul úgy, ahogy szeretné. Vannak, akik észrevétlenül kötik gúzsba az embert. Wallid rádöbben, hogy az ő közelében is él egy ilyen nő, és az nem a menyasszonya. „Valamit birtokol belőlem, és még nem jöttem rá, hogy csinálja, és főképp, hogy mi az a valami.” Egy királyság, ahol a nők szerencsések, ha megismerhetik az igaz szerelmet, és érvényesíthetik az akaratukat. Egy birodalom, ahol a férfiak olykor felismerik, hogy a nők akár nagyobb hatalommal is bírhatnak, mint azt sejtették volna. Szív és becsület harca a vágy és az igaz szerelem porondján, egy kegyetlen, de egzotikus világban. Borsa Brown különleges, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő regénye ezúttal Wallid al-Szudairi, a fiatal herceg hangján folytatja az utóbbi évek legnagyobb sikerű sorozatát, Az Arabot, mely ismét bővelkedik érzelmi magasságokban és mélységekben.

Polgár Ernő - Az ​iszlám világ titkai
"Amikor ​először elolvastam a Koránt, az élmény hatalmába kerített. Átkeltem a Vörös-tengeren, mezopotámiai, babiloni tájakon jártam a sivatagokban, beduin oázisokban, berberek, tuegerek között. Indiai, indonéz, maláj, ceyloni, egyiptomi, szíriai, marokkói és más utazások után Iránba is eljutottam. S a mohamedi iszlám ragyogása vett körül mindenütt."

Földes András - Mit ​tegyünk, ha fegyvert fognak ránk?
_"Az ​öngyilkos merénylő felrobbant kocsiját fotóztam Irakban. Az összegyűrt kasztni úgy_ _ékelődött a falba, mintha köré építették volna a romokat. Egy rémült katona intett_ _megálljt, majd magyarázat helyett rám szegezte a fegyverét."_ Földes András, az Index újságírója rutinmunkára indult a déli határhoz, de végül a közel-keleti háború mélyén találta magát. Bejárta a hadurak fogságába esett Líbiát, gyilkos drónok elől menekült az iraki fronton és Afrikáig hajózott egy csapat anarchistával. Hároméves útján gyűjtött információkat afgán zsoldosoktól, embercsempészektől és hippimennyországot ácsoló naiv önkéntesektől. Az izgalmas dokumentumregény azonban nem csak a Föld legforróbb konfliktuszónáit tárja elénk. A káosz közepén lesz érthető, miért érezzük Európában is, hogy felfordult velünk a világ. A Föld alapjaiban változott meg, amióta az internet és a high-tech kütyük mámorában elfelejtettünk kinézni az ablakon. A menekültválság is csupán jel volt, hogy nagy dolgok zajlanak odakinn, amelyekbe a szerzőt kísérve most az olvasó is betekinthet. A szerző útközben döbbent rá, hogy a világot átformáló változások a saját magánéletét is alaposan megkavarták. A kalandos, de minden elemében igaz történetekben felvillan még Magyarország elmúlt néhány éve, és az is, hogy mi történik az újságíróval két bevetés közt. A Pulitzer emlékdíjas Földes András szórakoztató, és sokszor humoros könyve arra keresi a választ, hogy miként lehetünk úrrá a kaotikus 21. századon. És persze, hogy mit tegyünk, ha fegyvert fognak ránk.

Kamila Shamsie - A ​fiúk hazatérnek
Isma ​szabad. Anyjuk halála után évekig nevelte két ikertestvérét, és most folytathatja régóta dédelgetett álmát - Amerikában tanulhat. Mégis egyre nyugtalankodik Londonban élő, szép és önfejű húga, Aneeka miatt, és a fivérük, Parvaiz miatt, akinek nyoma veszett, aki méltóvá akar válni sosem látott, dzsihádista apja sötét örökségéhez. És belép a nővérek életébe Eamonn. Nagy hatalmú brit muszlim politikus fia, neki is fel kell nőnie születési előjogához - vagy szembe kell szállnia vele. A két család sorsa kibogozhatatlanul, gyilkosan egybefonódik ebben a szenvedélyes hangvételű, perzselő regényben. A fiúk hazatérnek Szophoklész Antigoné című tragédiájának elsöprő erejű modern feldolgozása. Shamsie szívszorító beleérzéssel, ádázul és makacsul teszi fel újra meg újra a kérdést: Ki mondja meg, mi helyes és mi nem, amikor az embert darabokra szaggatja a szeretet és a politika összeférhetetlensége? És miféle áldozatokra vagyunk képesek a szeretetért?

Kollekciók