Ajax-loader

'norvég' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Per Petterson - Átkozom ​az idő folyamát
A ​regény 1989-ben játszódik, mikor Európa-szerte recseg-ropog a kommunizmus felépítménye és megkérdőjeleződik hajdan örökérvényűnek hitt eszmerendszere. Arvid Jansen 37 éves - épp házassága felbomlásának közepén találjuk. Ugyanekkor édesanyja halálos beteg - rákkal diagnosztizálták. A műben Arvid küzdelmét követhetjük nyomon, aki nem ura a saját életében történő változásoknak. Mindeközben természetesen megelevenedik múltja: a gyermekkor, a szerelem, az útkeresés, a pályaválasztás kérdései s a kommunista eszmékbe vetett ifjúkori hite. Arvid követi beteg anyját Dániába, aki a szülőföldjén, a családi nyaralóban remél megnyugvást lelni és megbékélni betegségével. Az utazás érthetetlen érzelmeket és viselkedést vált ki Arvidból: a kompon megüt egy férfit, akiről azt hiszi, fenyegeti őt, miközben az csak gyermekkori barátjaként üdvözölni akarta; csak hogy édesanyja kedvébe járjon, mindenáron ki akar vágni egy fát, amire valaha az anyja panaszkodott, hogy elveszi a kilátást a nyaralójuk elől. Arvid valósággal csüng az anyján, miközben az láthatóan egyedüllétre vágyna. Arvin meg van róla győződve, hogy csalódást okozott édesanyjának, többek között házassága kudarcával… Elkerülhetetlen, hogy Arvid elmerüljön gyermekkorának, ifjúságának történéseiben, s megpróbálja megtalálni az anyja és ő közte lévő törés forrását: fel kell eleveníteni azt az időt, amikor a kamasz fiú elszántan visszautasította az anyja által neki szánt értelmiségi jövőt, ehelyett elmerült a kommunista ideológiában, és gyári munkásnak állt - anyja pedig válaszként megtagadta tőle a szeretetét. Petterson regényének címe Mao egyik verséből származik, s a főhős kommunista múltjának napjaira utal. Az Átkozom az idő folyamát őszinte, szívszorító, fájdalmas, olykor humoros portré egy bonyolult, sok sérelemmel terhelt anya-fiú viszonyról, Petterson mesterien precíz és gyönyörű prózájában elmesélve.

Erling Kagge - Menni
Miért ​megyünk? Honnan indulunk és hová tartunk? Erre a kérdésre mindenkinek van saját válasza. Menjünk bár egymás mellett, járás közben bizonyosan más és más élményben lesz részünk. Egyik legfontosabb cselekedetünk az életben, hogy egyik lábunkat a másik elé tesszük - véli Erling Kagge "filozófus világjáró vagy inkább világjáró filozófus", ahogyan a The New York Times jellemezte. A Menni egy elgondolkodtató, irodalmi és filozófiai idézetekkel átszőtt esszé a gyaloglás testi és lelki jótékony hatásairól. Arról, hogy soha ne hagyjuk abba a gyaloglást, a világ lassú felfedezésének semmihez sem fogható örömét. Induljunk hát! Erling Kagge (1963) norvég felfedező, hegymászó, esszéista, könyvkiadó. Elsőként vágott neki egyedül a Déli-sarknak. Ő az egyetlen kortárs felfedező, aki megjárta a Föld mindhárom pólusát: járt az Északi-sarkon, a Déli-sarkon és a Mount Everesten.

Karin Fossum - Ne ​nézz vissza
„Sejer ​tekintete reflexszerűen az ösvényre tapadt. Nem mintha attól félne, hogy megbotlik valamiben. Avatott szeme nyomokat keresett. Ha tényleg történt valami, nem árt előrelátónak lenni (...) Az iszapos vízben egy nő holtteste feküdt, oldalára fordulva, háttal feléjük; testét csupán egy sötét esőkabát takarta. Amúgy teljesen meztelen volt." Karin Fossum igazi írói tehetség, aki olyan árnyalt karaktereket teremt krimijeiben, melyek ritkaságszámba mennek a bűnregények műfajában - nem véletlenül hívják a „krimik norvég királynőjé"-nek. Megragadja cselekménye légkörét, a viszonylagos elzártságban élő skandináv vidéket és lakóit, és tökéletesen adja vissza azt az atmoszférát, melynek látszólagos békéjét a mélyben lappangó indulatok és félelmetes titkok valósággal szétfeszítik. Az 1995-ben megszületett Sejer-krimik főszereplője nem „csodanyomozó", nem valamiféle sztárrendőr, hanem precíz, megfontolt detektív, aki lépésről lépésre cserkészi be a „vadat". Okosan, a maga útját járva, mégis némileg Maigret nyomdokain haladva...

Erlend Loe - A ​pénz bajjal jár
Mindenki ​azt hiszi, hogy Kurt kedves és barátságos. Kurt felesége is azt hiszi, hogy Kurt kedves és barátságos. Kurt három gyermeke is azt hiszi. Sőt mi több, még maga Kurt is kedves és barátságos embernek hiszi magát. De aztán történik valami, és Kurt szörnyen barátságtalanná válik. Ez bizony megeshet még a legjobbakkal is... A _Pénz bajjal jár_ Erlend Loe Kurt-sorozatának második kötete. Kurt továbbra is lelkiismeretesen dolgozik, vezeti targoncáját a rakparton, ám egy szép napon megmenti valaki életét, aki hálából egy óriási gyémánttal ajándékozza meg, és Kurtnek hirtelen sok-sok pénze lesz.

Erlend Loe - Kurt ​híres lesz
Kurt ​szerencsétlennek érzi magát. Nincs is nála szerencsétlenebb – gondolja Kurt. Elpocsékolja az életét azzal, hogy targoncát vezet. Valamit tenni kell. Kurtnek támad egy-két ötlete. Lehet, hogy jó ötletek, de az is lehet, hogy nem. Majd kiderül... A Kurt híres lesz Erlend Loe nagy nemzetközi sikert aratott, gyermekek és felnőttek számára egyaránt szórakoztató Kurt-sorozatának harmadik része, melyben Kurt egy nap hirtelen úgy érzi, elfecsérelte az életét, unalmas érdektelen fickó vált belőle. Az sem segít, hogy ő Norvégia legjobb targoncása. Nagyobb hírnévre vágyik. Elhatározza, hogy változtat az életén.

Thomas Enger - Hegek
Henning ​Juul egy internetes újság bűnügyi tudósítója. Két év betegszabadság után tér vissza a szerkesztőségbe. A hosszú lábadozásra elsősorban lelki okokból volt szüksége: nem tudta kimenteni kisfiát egy lakástűzből. Égésnyomok látszanak azon az egyetemista lányon is, akit halálra kövezve találnak meg egy sátorban. A rendőrség szélsőséges iszlamista indíttatásra következtet, és hamarosan a lány pakisztáni barátja lesz az első számú gyanúsított. Henning Juul számára azonban ez egyáltalán nem kézenfekvő, és önálló nyomozásba kezd. Nincs könnyű dolga. A szerkesztőséget – ahol időközben volt tanítványa lett a főnöke – elsősorban az újabb és újabb hírek érdeklik, nem lehet túl sok időt fordítani egy-egy ügyre. Ráadásul a rendőrségi nyomozás egyik vezetője olyasvalaki, akire nem szívesen emlékezik iskolás éveiből. És – bár munkaképesnek tűnik – kisfia értelmetlen halála is tovább kísérti.

Tit%c3%a1nok
elérhető
1

Stein Mehren - Titánok
A ​hetvenes években a norvég szellemi életben is támadásba lendült az "új-baloldal" agresszív és dogmatikus csapata: egyik legfőbb célpontja pedig Stein Mehren volt, a mai norvég költészet középnemzedékének legintellektuálisabb tagja. Mehrent a támadások nem visszahúzódásra késztették: esszéregényben válaszolt a "titánoknak", s fölényes eleganciával verte vissza kultúrterrorjukat, miközben hiteles kulturális és pszichológiai analízisét is adta a hetvenes évek nyugat-európai irodalmi életének - hiszen a mű alcíme: "európai regény".

Roy Jacobsen - A ​láthatatlanok
"A ​sziget dióhéjba zárt kozmosz, ahol a csillagok a hó alatt, a fűben szunnyadnak. A szigetet nem lehet elhagyni. Időről időre mégis mindig megpróbálja valaki... Ingrid Barroy egész családja - az állatok, a legelők, a remények és az álmok - egy sziget foglya. Apja arról álmodozik, hogy rakpartot épít, ahol majd kiköthetnek a hajók, de a világhoz való közeledésnek ára van. Ingrid anyjának más tervei vannak - még több gyerek egy még kisebb szigeten... A szigetlakók élete kemény: a szemétben turkálva vagy a víz fenekére leengedett hálóból szerzik mindennapi betevőjüket. Így amikor Ingrid elég idős hozzá, elküldik a szárazföldre, hogy egy gazdag családnál szolgáljon. Norvégia is éppen nagy változásokon megy keresztül: az Ingridet fogadó modern világ szeszélyes, és sokszor kegyetlen. Váratlanul tragédia történik, és Ingridnek vissza kell mennie, hogy megvédje azt az otthont, amiről azt hitte, már maga mögött hagyta."

Erlend Loe - Doppler, ​az utak királya
Erlend ​Loe hatodik, Doppler, az utak királya című regényében a fő-antihős, Andreas Doppler és jóléti partizáncsapata ott folytatja, ahol a Doppler (Scolar Kiadó, 2006) utolsó lapjain abbahagyta, s a szerző ígéretéhez híven tovább vívja harcát. Ugyanis még mindig háború dúl. Háború. Amelyet azért mégsem kell véresen komolyan venni. Például ki lehet belőle szállni, ha kezd kínossá válni a helyzet. Az írói én egyes szám első személyről egyes szám harmadik személyre vált, és fokozatosan kívülállóvá válva hagyja, hogy antifőhőse önmaga karikatúrájáva váljék. Vad neoanarchistából egy békés, konformista gondolatkísérlet alanyává szelídülve lehetővé teszi az olvasó számára a vele való teljes azonosulást. Doppler jellemének fogyaszthatóvá tétele így megengedi, hogy anélkül kövessük az ő példáját, hogy közben fel kelljen állnunk a fotelből, s elég, ha magunknak bevalljuk: ennél többet mi sem várunk el sem tőle, sem pedig önmagunktól. Hiszen tőrölmetszett anarchistának születni kell, ám az árát is komolyan megkérik - ezt a folytatás igazi hőse, Maj Britt példája mutatja a legjobban. Hozzá képest Doppler művagány, annak viszont őszinte és szerethető - pont olyan, amilyen az olvasó lenne az ő helyében.

Erlend Loe - Doppler ​hazatér
Doppler, ​a lázadó norvég antihős végül hazatér, de az érkezés nem bizonyul felhőtlennek. Azt kell tapasztalnia, hogy a világnak – legalábbis ahogy eddig ismerte – mára vége. A visszailleszkedés is van akkora kihívás, mint az elmúlt évek kalandjai. Félszeg próbálkozásai során bepillantást nyerhetünk a oslói kertvárosok tunya jólétébe, megismerjük Doppler családját, feltűnik az alfahím szerepére pályázó, fölöttébb kanos vetélytársa, továbbá egy világvégeváró mozgalom feketeöves guruja. Viszontlátjuk Bongót, a háziasított jávorszarvast, sőt még a dán pornóipar bugyraiban is kiadósan megmerítkezünk, mire a háromkötetnyire duzzadt road movie végén eljutunk Doppler evangéliumáig, a szakrális pornográfiáig. Loe hamisítatlan skandináv humorral tálalt társadalomkritikája ezúttal is tűpontos, mégis kezdünk gyanakodni, hogy Dopplernek nem a világgal van rendezetlen ügye, sokkal inkább saját magával. Erlend Loe-val ismét mesélőkedve teljében, legjobb formájában találkozunk. A trilógia zárókötete önmagában is élvezetes olvasmány, Doppler-rajongóknak pedig egyenesen kötelező.

Karin Fossum - Elszabadul ​a pokol
Nyár ​közepén járunk, forróság lapul Dél-Norvégiára. Ám nem csupán a nap tüze perzselő, hanem egy tizenhét éves elhanyagolt kamasz, Johnny Beskow haragja is. Az anyja súlyos alkoholista, az apját sosem látta. És nincsenek barátai. Johnny úgy dönt, bosszút áll a világon. Ám az események nem várt fordulatot vesznek: ami csínytevésnek indult, hamar tragédiába torkollik. Egy kisfiú szörnyű halált hal. Elfojtott traumák, felszínre törő félelmek, szőnyeg alá söpört sorsok. A pokolban nem jó a tűzzel játszani...

Hilde Østby - A ​vágyakozás enciklopédiája
A ​vágyakozás enciklopédiája izgalmas, okos és sokrétű regény a szerelem természetéről és történetéről. A főhős, Liv Vestby elhatározza, hogy könyvet ír arról, hogy létezik szerelem első látásra, és az A-tól Z-ig terjedő szócikkeiben feldolgozza a világtörténelem leghíresebb szerelmeseinek történeteit. Szó esik többek között Dante és Beatrice viszonyáról, a morze-ábécéről, Rómeó és Júlia históriájáról, megtudjuk, Boleyn Anna hogyan szerezte meg, majd vesztette el VIII. Henriket. Találkozunk a bibliai Onanával, a milói Vénusszal, Napóleonnal, Diderot-val, Jeanne D’Arc-kal, Júdással, egy szerelmes könyvtárossal és egy boldogtalan kerékpárszerelővel. Mindeközben a háttérben kirajzolódik az enciklopédia mögött megbúvó szerkesztő, Liv Vestby története is.

Niels Fredrik Dahl - Úton ​egy barát felé
Vilgot ​tizenegy éves, magányos kisfiú. Ellentétben szüleivel, lát és hall, képes kifejezni szeretetét, együtt érez az alkoholista szomszéddal, és vágyakozik. Anyja és apja azonban kizárólag önmagukkal és egymással vannak elfoglalva. A gyermek kívül reked a családon, ami végzetes tragédiához vezet. A regény a magányos kis ember életét követi nyomon – aki épp úton van egy barát felé. A magányos kisfiú elszigetelt, meghasonlott férfivá cseperedik, afféle cirkuszi szörnnyé, aki képtelen azonosulni gyermekkori önmagával. Nem véletlen, hogy a cirkusz, a torzszülöttek és kívülállók gyűjtőhelye végigkíséri Vilgot egész életét. A groteszk és a társadalom által kivetett torz és sérült férfi az oslói bérházak közé ékelődött birtokon tengődik, és a túlélésért, saját története elmondásáért küzd. Az írás, az önvallomás a gyógyulás és az önteremtés ígéretével kecsegtet. A 2002-es Úton egy barát felé hozta meg az igazi áttörést Niels Fredrik Dahl számára. A regényt Brage-díjjal, az egyik legrangosabb norvég irodalmi díjjal jutalmazták. A könyvet megjelenése óta lefordították német, francia, svéd és holland nyelvre is.

Ullmann__liv
elérhető
2

Liv Ullmann - Változások
"Azt ​hiszem, hogy elsősorban ember vagyok... vagy mindenesetre meg kell kísérelnem, hogy az legyek" - mondja Ibsen Nórája, akinek kosztümjében Liv Ullmann legnagyobb színpadi sikereit aratta norvég szülőhazájában, majd pedig a New York-i Broadwayn - s akinek őszinteséget szomjazó egyéniségével minden szerepe közül a legmélyebben tud azonosulni. Mintegy Nóra kezét fogva tárja fel ebben a könyvben a világhírű sztár színésznővé, asszonnyá és anyává érésének kétségektől és kudarcoktól sem mentes történetét. Az önéletrajz legemlékezetesebb, legköltőibb lapjai természetesen azok, amelyek a Fárö-szigeti idillt, az Ingmar Bergmanhoz fűződő híres, nagy szerelmet elevenítik meg, a legizgalmasabb lapok pedig a közös filmforgatások kulisszái mögé engednek bepillantást. Színes és számunkra teljesen valószerűtlen meseként olvassuk a sikeres filmszínésznő iróniával-öniróniával fűszerezett tudósításait cannes-i fogadásokról és hollywoodi partykról, Oscar-díj-kiosztásról és Párizs éjszakai életéről, ám tulajdon problémáinkra, gyötrő dilemmáinkra ismerhetünk Liv Ullmann, a gyermekét egyedül nevelő anya s egyben dolgozó nő vallomásaiban - lelkifurdalásaiban, melyeket a kettős helytállás reménytelen feladata okoz, de újra meg újra felszikrázó örömében is, melyet az anyaság élményének s egy-egy igazán jól megoldott szerepnek köszönhet.

V%c3%a1laszt%c3%a1sok
elérhető
3

Liv Ullmann - Választások
Vallomás ​szerepekről és a legendás Bergman-szerelemről. Akik szeretik a Bergmann filmeket, azoknak jó szívvel ajánlva.

Louise Jilek-Aall - Hívd ​Mamadoktort!
"Hívd ​mamadoktort!" - hangzik a könyv címe, de a lapokon kiderül, hogy Mamadoktor, Mama Mganga, ahogy Tanzániában nevezik Louise Jilek-Aallt, hívás nélkül is ott terem, ahol úgy érzi, szükség van rá. A norvég származású, ma Kanadában élő orvosnő eredetileg kutatómunkáját végezni indult Kelet-Afrikába, de a kórházaktól távol eső, kis falvakban a legkülönbözőbb gyakorlati, szakorvosi feladatok hárultak rá, a foghúzástól kedve járványos betegségek fejezeteiben megismerhetjük azt a küzdelmes utat is, amely az epilepsziás betegek törzsi hagyományokkal ellentétes kezelésének elfogadtatásához és az ilyen betegségben szenvedők társadalmi kirekesztettségének enyhítéséhez vezetett. Louise Jilek-Aall a kifafa-betegek gyógyításához egy zürcihi kórház vezetője, Landolt professzor támogatását is megnyeri, Afrikából történő végleges távozása után pedig Kanadából szervezi meg gyógyszerellátásukat. A szerzőnő nem hallgatja el a kudarcokat, a lelkiismeret-furdalással végződő sikertelen napok gyötrelmeit sem. A gyermekcipőben járó egészségügyi ellátás heroikus küzdelmet kíván tőle, az élet nagy beleélő képességét, sok türelmet és megértést követelő feladatok elé állítja. Könyvében egy, a szó nemes értelmében vett humanista szermélyiség harca tárul fel előttünk a sokszor rosszul táplált, legyengült betegek életének megmentéséért.

A_vadkacsa
elérhető
10

Henrik Ibsen - A ​vadkacsa
Henrik ​Ibsen (1828-1906) méltatói G. B. Shaw-tól Lukács Györgyig egyetértettek abban, hogy A vadkacsa, ez a "csodálatos tragikomédia", a nagy norvég drámaíró munkásságának egyik legjelentősebb fordulópontja. "...Ez az új darabom - írta Ibsen - bizonyos szempontból kivételes helyet foglal el színműveim között; módszerében sok tekintetben különbözik az előzőektől...A vadkacsa talán új ösvények felderítésére ösztönöz majd néhány fiatal drámaírót, és ezt kívánatos eredménynek tartom." A darab 1884-ben jelent meg nyomtatásban, 1885. januárban volt norvégiai ősbemutatója, és a századfordulóig már bejárta Európát. Magyarországi ősbemutatójára 1906-ban került sor, a Thália színpadán, Lukács György fordításában. A kényes társadalmi témákat boncoló, modern pszichológiájú dráma napjainkban is kedvelt darabja a színházaknak, hazájában és külföldön egyaránt.

K%c3%b6vet%c5%91k
elérhető
11

Ingar Johnsrud - Követők
Oslo, ​napjainkban: Fredrik Beier főfelügyelő egy eltűnési ügyben, egy politikus lánya után nyomoz. Az eset azonban hirtelen fordulatot vesz, amikor az Isten Fénye elnevezésű szekta több tagját is lemészárolják, és a fiatal nő, aki szintén a hívők egyike, nincs a holtak között. Hová tűnhettek a gyülekezet életben maradt tagjai? És vajon milyen munka folyt a szekta rejtett laboratóriumában? Bécs, 1937: megalakul a Bécsi Testvériség, a nemzetközi csoport fajkutatással foglalkozik. A negyvenes években a testvériség feje, Elias Brinch egy norvég hadifogolytáborban folytatja a kísérleteit. Mire bukkanhatott és milyen eredményeket érhetett el, ha kapcsolat látszik felsejleni a mostani gyilkossági ügyek és az évtizedekkel ezelőtti háborús bűnök között? Ingar Johnsurd első regénye az izgalmak és a borzongás rajongóinak való olvasmány. A hús-vér figurák, a mesteri történetszövés, az újabb és újabb meghökkentő fordulatok jelentik a biztosítékot arra, hogy aki belekezd, az nem lesz képes megállni a trilógia első darabjánál.

Maja Lunde - A ​méhek története
Anglia, ​1852: William, a biológus és vetőmag-kereskedő hetek óta az ágyat nyomja. Úgy érzi, kutatóként kudarcot vallott, mentora elfordult tőle, és boltja is üresen áll. Ekkor azonban eszébe jut valami, ami talán mindent megváltoztat… Ohio, USA, 2007: George, a méhész keményen küzd: azt szeretné, ha a tanya bővülne, és fia, Tom egyszer majd átvenné tőle. Tom viszont az újságírásról álmodik. Mígnem egy nap bekövetkezik, amit senki sem hisz el… Kína, 2098: Tao, a munkásnő a fák kézi beporzásán dolgozik, mivel a méhek már régen eltűntek a földről. Taonak minden vágya, hogy fia, Vej-Ven számára jobb életet teremtsen. Amikor azonban a fiát rejtélyes baleset éri, egyszerre veszélyben forog minden… Minden mindennel összefügg. Maja Lunde megrendítően mesél veszteségről és reményről, küzdelemről, kudarcról és győzelemről, valamint az emberek és a méhek közötti láthatatlan kapocsról, amelyen fajunk fennmaradása is múlhat. A fordulatos regény korunk néhány legégetőbb kérdését teszi fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni? --- Maja Lunde 1975-ben született Oslóban, forgatókönyvíróként, gyermek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert. A méhek története az első felnőtteknek szóló regénye, amely bel- és külföldön azonnal hihetetlen sikert aratott. Hazájában elnyerte a Könyvkereskedők Díját, eddig 32 nyelvre fordították le, Németországban pedig több, mint 350 000 eladott példánnyal 2017-ben a legkelendőbb könyv lett.

Karcsai Kulcsár István - Liv ​Ullmann
Liv ​Ullmann Tokióban született, ahol repülőmérnök apja akkoriban szaktanácsadóként dolgozott. A norvégiai Trondheimben nőtt fel. Ingmar Bergman kilenc filmjében játszott főszerepet. A neves rendezőtől 1966-ban született lánya, Linn Ullmann az új évezred nemzetközileg elismert norvég írónője. (Pár regénye magyarul is olvasható: a Mielőtt elalszol, az Áldott gyermek és a Kegyelem.) Bergmannal közös munkái, különösen az erőteljes Jelenetek egy házasságból az 1970-es évek feminista és kulturális ikonjává és korának egyik legelismertebb színésznőjévé avatták. Két alkalommal jelölték Oscar-díjra: az 1971-es Kivándorlók és az 1976-os Szemben önmagunkkal filmszerepéért. Sok évig New Yorkban élt második férjével, az amerikai Donald Saundersszel, kihez 1985-ben ment nőül, 1998-ban váltak el. Két sikeres önéletrajzi művet publikált: Changing (Változások, 1977) és Choices (Választások, 1984) címmel. A norvég, svéd és angol mellett több más európai nyelven is beszél. A UNICEF sokat utazó jószolgálati követe. wikipedia

Erik Fosnes Hansen - Zsoltár ​az út végén
A ​Zsoltár az út végén a Titanic elsüllyedésének regényes és rendkívül izgalmas feldolgozása. A hajó elsüllyedése és az azt megelőző öt nap története csak kerettörténet a hajózenészek sorsának elbeszéléséhez. A közismert legenda szerint a Titanic zenekara a legutolsó pillanatig játszott. Egyrészt azért, hogy a kapitány utasítása szerint eltereljék az utasok figyelmét, és ne törjön ki pánik, másrészt, mert vakon bíztak a hajó állítólag tökéletes védelmi rendszerében. A zenészek sorsának ábrázolása regényes, de a hajó és a baleset leírása a szerző kutatásain alapul.

Mikal Hem - Kezdő ​diktátorok kézikönyve
Ki ​nem álmodott még arról, hogy saját országát igazgassa? Az álomból sokkal könnyebben válhat valóság, mint képzelnénk. A Kezdő diktátorok kézikönyve feltárja előttünk az összes olyan trükköt és fogást, melyet az egykori és jelenlegi diktátorok bevetettek, hogy megszerezzék az első helyet és meg is tartsák azt. Tíz pofon egyszerű lépésben te is megtanulhatod, hogyan kell választásokat nyerni, személyi kultuszt építeni, divatot és építészeti stílusirányzatot teremteni, egyáltalán hogyan kell a luxusban megmártózni, élet-halál ura lenni. Olyan mesterektől tanulhatunk, mint François „Papa Doc” Duvalier, Moammer Kadhafi, Nicolae Ceaușescu, Szaparmurat „Türkménbasi” Nyijazov vagy Robert Mugabe. Ez a könyv az elmúlt évek legviccesebb politikai szatírája, mely 2012-ben jelent meg Norvégiában, ahol a világon a legerősebb a demokrácia. A szerző a világ legkülöncebb vezetőinek vérfagyasztó és mulatságos történeteivel szórakoztatja az olvasót, s közben gyarapodnak történelmi, politikai ismereteink is.

Mes%c3%a9k_az_%c3%a9let
Mesék ​az élet csodáiról Ismeretlen szerző
elérhető
53

Ismeretlen szerző - Mesék ​az élet csodáiról
A ​kötet egy olyan válogatás, amely az emberiség legnagyobb kincseit mutatja be a meséken keresztül. Megismerhetjük a teremtés titkait, kalandos történeteket olvashatunk olyan bátor hősökről, akik útnak indultak, hogy felfedezzék a világ ismeretlen tájait, és megküzdjenek az ellenséges erőkkel, valamint bölcs emberekről, akik olykor megfékezik a bátorságból fakadó erőt, hogy helyet kérjenek az észnek is. Kötetünk utolsó meséi a szerelemről szólnak, hiszen e nélkül minden más erény hiábavalónak bizonyulna, még a bátor és bölcs emberek is boldogtalanok lennének.

Elisabeth Vatne Ellefsen - Kicsi ​Anette
A ​norvég Elisabeth Vatne Ellefsen nem hivatásos írónő, ám egyetlen általunk ismert könyve, a Kicsi Anette napjaink északi prózájának egyik legmegrázóbb darabja: hiteles beszámoló a szerző negyedik gyermekének betegségéről és haláláról. A kislány egy igen ritka és többnyire gyógyíthatatlan rendellenességgel, epevezeték-hiánnyal születik. Orvosai és szülei, bár mindent megtesznek érte, nem tudnak rajta segíteni, s a kislány hat hónapos korában meghal. A könyv - tragikus témája ellenére - mégsem csupán az anya fájdalmáról szól: kiváló portrékat is felvillant orvosokról, ápolónőkről és sorstárs szülőkről, valamint megismertet az emberséges norvég egészségügyi rendszerrel. De ami a legfontosabb: negyedik kislányának betegsége az írónőt ráébreszti arra, hogy milyen nagyszerű érzés három egészséges gyermek édesanyjának tudnia magát. S ezért Ellefsen asszony a végzet döbbenetétől hamar eljut oda, hogy elfogadja a kérlelhetetlen sors döntését, sőt hogy a halált is az élet elválaszthatatlan részének tekintse.

Gunnar Staalesen - Lány ​a hűtőszekrényben
Samuelsenné ​aggódik a fiáért. Arne, aki egy északi-tengeri úszó olajfúró tornyon dolgozik, mindig értesíteni szokta anyját, amint visszatér a szárazföldre. Ezúttal az értesítés elmaradt. Varg Veum magándetektív Bergenből Stavengerbe utazik, ebbe az olajból meggazdagodott, amerikanizálódott Babilonba, amelyben egymás tőszomszédságában áll imaház és bordély, modern betonkolosszus és vaskori vityilló. Veum felkeresi az eltűnt fiú stavangeri lakását, amelyet - példás rendben talál. Arne szállásadónőjének - úgy általában - nem volt oka panaszra: lakója, ifjú létére, sohasem vitt fel nőket. Mígnem egyik éjjel újdonsült ismerőseivel nagy murit csapott, s másnapra - nyoma veszett. Detektívünk átvizsgálja a bérleményt, de nem talál semmi gyanúsat. Amikor a következő alkalommal is ellátogat Arne lakásába, már alaposabban körülnéz. Újra semmi, de aztán kinyitja a hűtőszekrényt...

Aimée Sommerfelt - Országúton, ​Indiában
Egy ​tizenhárom éves indiai fiú, Lalu és hétéves húga, Maya, elhatározta, hogy nekivág a hosszú-hosszú útnak Allahabad városától Agráig. Mielőtt elindultak hazulról, a nagyanyjuk azt mondta Lalunak: többet ér a hajlékony fiatal ág, mint a törékeny öreg; egy tizenhárom éves fiú néha többet kibír, mint sok felnőtt férfi. Lalu végül is elérkezik húgával együtt Agra városába - ahová mindenáron el kell jutnia. Miért vergődnek át annyi izgalmas kalandon és keserves viszontagságon? Ezt beszéli el érdekfeszítően, költői modorban a norvég Aimée Sommerfelt regénye, amelyet Berta Gábor illusztrációi díszítenek.

Bernhard Borge - Az ​éjszakai ember
A ​magyar olvasónak Bernard Borge ezzel a kötettel mutatkozik be, pedig Norvégiában és világszerte immár 1941 óta ismert és elismert költő és esszéíró. Kiruccanásai a krimi területére sem afféle önmagát meghazudtoló irodalom-melléki kalandozások, hiszen Borge - Freud híveként - a pszichoanalízis eszközeivel boncolgatja fiktív eseteit, őt elsősorban az ember érdekli, az irodalmilag-lélektanilag ábrázolható ember - legyen akár gyilkos, akár áldozat. Idézet a könyvből: "Megbabonázva bámultam az ablak melletti árnyékot. Mi lehet az? Egy ember vagy csak a függöny redői? Szedd össze magad! Ébren vagy, Bernhard Borge! Az Álom véget ért! Szedd össze magad! Nem képzelődtem. Az ablaknál valóban állt valaki. Kivált a többi árny közül, néhány lépést tett előre. Ökölbe szorított kézzel, lábam az ágy táblájának feszítve feküdtem. A szívem rettenetesen vert. Azt hittem, megpattan. - Ki vagy? Felelj, az ördögbe is! Ki vagy?"...

Statements_939081
elérhető
6

Ingar Johnsrud - Kalüpszó
Fredrik ​Beier főfelügyelő élete széthullani látszik: öngyilkossági kísérlet gyanújával kórházba kerül, majd a munkahelyi pszichológussal igyekszik feltérképezni azt a bizonyos éjszakát. Hiába. Nem emlékszik semmire. Mi történhetett a kocsmában töltött este után? Miért viselkedik furcsán a társa, talán egy titkot őriz, és miért szabotálja az éppen folyó nyomozásukat? Mintha fantomot, fantomokat üldöznének két összefonódó gyilkossági ügyben. Az egyik áldozatot kegyetlenül megkínozták, a másik halálát véletlen balesetnek álcázták, és úgy tűnik, a szálak messzire vezetnek: a hírszerzésig, egy agyontitkolt katonai akcióig. És egy olyan felfedezésig, amely mindent megváltoztathat: egy már nem létező vírus szedi újra az áldozatait. Egy vírus, ami 1980 óta most először támad megint, napjaink Norvégiájában. Beier így már nem csak az emlékeiért harcol - azért is küzdenie kell, hogy minden belső és külső fenyegetést legyőzve megmenthessen másokat, megmenthesse az övéit. Ingar Johnsrud a krimiírás nagymestere: a skandináv bűnügyi regények legjobb tulajdonságait ötvözi fordulatos, megdöbbentően kemény, mégis nagyon emberi világot ábrázoló thrillerében, amely méltó folytatása az előző, Követők című kötetének.

Samuel Bjørk - A ​bagoly röpte
Egy ​tinédzser lány eltűnik az ifjúsági otthonból, ahol nehezen kezelhető társaival élt együtt. Nem sokkal később a HolgerMunch nyomozó által vezetett oslói gyilkossági csoport talál rá a rituális módszerekkel megölt fiatal lány holttestére. Mia Krüger, sztárnyomozó továbbra is heves küzdelmet folytat öngyilkos gondolataival és gyógyszer- illetve alkoholfüggőségével – amit az ügyben való elmélyedése tovább bonyolít. Mia még mindig az ikertestvéréről, Sigridről álmodik, akinek heroin túladagolás miatt bekövetkezett halála továbbra sem hagyja nyugodni. De mégis mi történt valójában Sigriddel? A nyomozás egyelőre falakba ütközik, amikor egy titokzatos hacker egyszer csak felveszi a kapcsolatot Gabriel Mørkkal, a csapat rendszergazdájával, hogy egy igen felkavaró felvételt mutasson neki a meggyilkolt lány végzetéről. A filmben feltűnik a bagolynak, a halál madarának öltözött tettes bizarr körvonala is. A bagoly röpte Samuel Bjørk újabb kifinomult és bonyolult, pszichológiailag megrázó krimije. Ezúttal mélyebbre áshatunk a Magányos utazóban megismert karakterek életében, akik nemcsak egy bonyolult emberölés megoldásában és egy brutális gyilkos megállításában próbálnak helytállni, hanem igyekeznek a saját életüket tarkító kihívásokkal is dűlőre jutni.

4850698_5
elérhető
6

Samuel Bjørk - Őzike
Karácsony ​estéjén egy idős férfi vezet a hegyek között. Egyszer csak feltűnik valami az úton a sötétben, a férfinak épphogy sikerül lefékeznie. A kocsi előtt a hófúvásban egy kisfiú áll elkékült szájjal. Őzagancsot visel a fején. Tizennégy évvel később fiatal lány holttestére bukkannak az egyik hegyi tóban. A lány balettruhát visel. A parton egy fényképezőgépet találnak felállítva. A helyszínen előkerül az Oroszlánszívű testvérek című meseregény egyik kitépett lapja. Mia Krügert továbbra is kínozza ikertestvére halála. Holger Munch fizetés nélküli szabadságot vesz ki, hogy gondját viselje balesetet szenvedett lányának. Egy nyomozónak azonban nem lehet magánélete. Egy különös ügy egyiküket sem hagyja nyugodni. Arról azonban sejtelmük sincs, hogy hamarosan mivel találják magukat szemben. Samuel Bjorköt első krimije, a Magányos utazó tette népszerűvé világszerte. A regényt mintegy harminc országban kiadták. A folytatás, A bagoly röpte szintén sikerkönyv lett.

Bergsveinn Birgisson - A ​fekete viking
Geirmundur ​Heljarskinn, a "fekete viking" a legkorábbi, legelőkelőbb és leghatalmasabb izlandi honfoglaló volt - mégsem maradt fenn róla saga. Vajon miért? Mitől volt vajon más, mint a többi? Mi lehetett a titka, ha volt egyáltalán? És főleg, vajon miről szólna ez az elhallgatott történet? Ennek a kérdésnek jár utána a szerző, Geirmundur Heljarskinn harmincadfokú leszármazottja, aki szájhagyomány útján fennmaradt részletekből, forrástöredékekből és helynevekből következteti ki és meséli el a fekete viking viszontagságokban és kalandokban gazdag, regényes élettörténetét a születésétől a haláláig. Mindeközben olyan lenyűgöző részletességgel tárja az olvasó elé a 9. századi Észak-Európa politikai, gazdasági és kereskedelmi viszonyait, hogy több tudományág eredményeire támaszkodó nyomozómunkája is mindvégig magával ragadja az olvasót. Nem véletlen, hogy a Paramount Pictures már meg is vásárolta a könyv megfilmesítésének jogát. Bergsveinn Birgisson izlandi író és filológus Reykjavíkban született 1971-ben. Eddig hat regénye és több verseskötete jelent meg, többek között az Északi Tanács Irodalmi Díjára is jelölték Jelenleg a norvégiai Bergenben tanít óizlandi poétikát és mitológiát.

Lars Joachim Grimstad - Eltűnt ​gyerekek
Finn ​Fahr apja a norvég miniszterelnök, aki nemrégiben még taxisofőrkent dolgozott. Mivel éveken át hallgatta, ahogyan az utasok a hátsó ülésen panaszkodnak, pontosan tudta, mit akarnak a választópolgárok: kevesebb kátyút az utakon, es több burgonyaszirmot a csipszeszacskóba! És nem tévedett. Talán hihetetlen, de megnyerte a választást. Ám az élet ettől még nem fenékig tejfel. Egy távoli ország diktátora érkezik hozzájuk látogatóba, és különös ajándékkal lepi meg Finn apját: neki adja az egyik fiát. Csakhogy Finn újdonsült testvére meglehetősen gyanúsan viselkedik, ráadásul az osztályukból sorra tűnnek el a gyerekek... Lars Joachim Grimstad 1972-ben született, és arról álmodott, hogy egyszer miniszterelnök lesz belőle. Csakhogy amint lediplomázott az államtudomány szakon, politikai karrierje erőteljes hanyatlásnak indult. Sokat focizott, ráadásul nem is volt kispályás - összesen 69 meccsen játszott a norvég első osztályú labdarúgó- bajnokságban. A barátságban is nagy játékos, hiszen jó cimborája Jo Nesbo, a Doktor Proktor pukipora-sorozat szerzője, aki nem mellesleg szinten imádja a focit. Grimstad ifjúsági könyve, az Eltűnt gyerekek a megjelenés évében bestseller lett a hazájában, Norvégiában. "Finn arra ébredt, hogy pisilnie kell. Az éjjeliszekrényen álló ébresztőóra három óra huszonnyolc percet mutatott. Félálomban kicsoszogott a fürdőszobába, majd vissza, és már majdnem újra álomba merült, amikor valami zajt hallott a földszintről. Először azt hitte, csak Kimmelim az, aki már megint nem tud aludni. Aztán eszébe jutott, hogy nincs is otthon. Akkor biztosan apa az, állapította meg Finn, majd eligazgatta a paplant maga körül, és lehunyta a szemét. Ám egy furcsa, ziháló hang arra késztette, hogy újra kinyissa. Úgy hangzott, mint egy sárkány, ami szaggatottan lélegzi be az orrán keresztül a levegőt. Kissé bosszúsan újra kikászálódott az ágyból, és odabotorkált a lépcsőhöz, hogy megnézze, miben mesterkedik az apja odalent. Azután megpillantotta őket."

Kollekciók