Ajax-loader

'norvég' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kőhalmi Zoltán - A ​férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit
Az ​megvan, hogy Jo Nesbø, Rejtő Jenő és Italo Calvino együtt írnak regényt? Nincs? Akkor most ideje megvásárolnod Kőhalmi Zoltánnak, a magyar stand up egyik legjobbjának első könyvét, ugyanis ez a regény éppen ilyen: mintha egy őrült posztmodern író állna neki egy norvég krimi megalkotásának, de közben féktelen humora nem hagyná, hogy a dolgok a rendes medrükben csordogáljanak. Végül egy agyament paródia születik, amiben a skandináv bűnügyi regények minden jellemző alkatrésze megtalálható: alkoholista, antiszociális nyomozó; gyermekkori traumák, társadalomkritika, titkosszolgálat, külföldi maffiák, extrém gyilkolási formulák, hullahegyek és a többi… De amíg a 101. halottig eljutunk, hőseink más könyvekben is megfordulnak (nagyjából Japántól Oroszországig), a sztori újabb és újabb hajmeresztő fordulatokat vesz, és amikor már azt hinnénk, hogy ennél a szerző már képtelen jobban megcsavarni a történetet, akkor rá kell jönnünk: de igen! Térdcsapkodósan letehetetlen, borzalmasan izgalmas, őrülten mulatságos. Kőhalmi magyar humoristának is jelentős, ám norvég krimiírónak egyenesen felejthetetlen! Cserna-Szabó András

Karin Fossum - Aki ​fél a farkastól
Izgatott ​fiú érkezik lélekszakadva a vidéki rendőrőrsre, s jelenti, hogy felfedezett egy szörnyű gyilkosságot: a közeli erdőben megbújó magányos tanyán holtan talált egy idős asszonyt. És mást is látott: a fák között ott bujkált még valaki, a környékbeliek által jól ismert fiatalember, Errki, aki többször állt már pszichiátriai kezelés alatt. Errki megjelenése régóta rossz ómen: mögötte mindig a halál jár. A következő reggel egy közeli városban bankrablás történik. A fegyveres rabló nemcsak a pénzt, hanem egy túszt is magával visz. Ám a túsz nem úgy viselkedik, mint azt várnánk: csak ül némán, magába fordultan, talpig feketébe burkolózva, arcát fekete haja mögé rejtve, félelmetesen...

Elisabeth Vatne Ellefsen - Kicsi ​Anette
A ​norvég Elisabeth Vatne Ellefsen nem hivatásos írónő, ám egyetlen általunk ismert könyve, a Kicsi Anette napjaink északi prózájának egyik legmegrázóbb darabja: hiteles beszámoló a szerző negyedik gyermekének betegségéről és haláláról. A kislány egy igen ritka és többnyire gyógyíthatatlan rendellenességgel, epevezeték-hiánnyal születik. Orvosai és szülei, bár mindent megtesznek érte, nem tudnak rajta segíteni, s a kislány hat hónapos korában meghal. A könyv - tragikus témája ellenére - mégsem csupán az anya fájdalmáról szól: kiváló portrékat is felvillant orvosokról, ápolónőkről és sorstárs szülőkről, valamint megismertet az emberséges norvég egészségügyi rendszerrel. De ami a legfontosabb: negyedik kislányának betegsége az írónőt ráébreszti arra, hogy milyen nagyszerű érzés három egészséges gyermek édesanyjának tudnia magát. S ezért Ellefsen asszony a végzet döbbenetétől hamar eljut oda, hogy elfogadja a kérlelhetetlen sors döntését, sőt hogy a halált is az élet elválaszthatatlan részének tekintse.

Ida Hegazi Høyer - Bocsáss ​meg
Szerzőről: ​Ida Hegazi Høyer norvég írónő 1981-ben született, dán és egyiptomi felmenőkkel rendelkezik, Norvégia északi részén, Lofotenben, illetve Oslóban nőtt fel. Szociológiai tanulmányokat folytatott, dolgozott egy ruhaüzletben is, jelenleg szabadfoglalkozású író, Oslomarkában, az Oslo környéki erdős vidéken él. Bekerült a tíz legjobb fiatal norvég író közé, és 2014-ben megkapta a fiatal tehetségeknek ítélt állami Bjørnson-ösztöndíjat. Eddig öt könyve jelent meg, a harmadikkal 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Lefordították spanyolra, készül a dán, a szerb és a bolgár, az albán és a macedón kiadása. Rövid leírás: ,,Körbe akartuk utazni a világot egy vitorlással, álmodoztunk, akár a kamaszok, különleges emberekké akartunk válni, közben nekem munkába kellett járnom, neked pedig be kellett menned az egyetemre, de viseltem a gyűrűdet, még akkor is, ha fájt, azzal aludtam, zuhanyoztam, dolgoztam, tiltakoztam ellene, de soha nem vettem le."

Balogh Anikó - Masát András - Norsk-ungarsk ​parlør / Norvég-magyar társalgás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jostein Gaarder - Vita ​brevis
Floria ​13 évig a majdani Szent Ágoston (354-430), a Vallomások szerzőjének élettársa és fiának anyja volt. Ágoston 387-ben, megkeresztelkedése után eltaszította őt magától. Szerelmi történet a IV. századból, erotikus tragédia cölibátusról és vallási alávetettségről, a késő antik filozófia és keresztény aszkézis összeütközéséről.

Szepes Mária - Phaeton ​fogata
Raguel, ​az emberiség története során nagy tanítók alakjában újra és újra testet öltő kozmikus lény napjaink világvége konstellációjában összehívja Mythenburg várába hét tanítványát, a hét bolygó emberi megtestesüléseit. Miután a Tibetben misztikus és meghatározó élményeket megélt hetedik tanítvány, Kjell Bjönrsen norvég geográfus is megérkezik, Raguel megismerteti tanítványait hatalmas küldetésükkel. A világ, az emberiség fennmaradása a tét...

Karcsai Kulcsár István - Liv ​Ullmann
Liv ​Ullmann Tokióban született, ahol repülőmérnök apja akkoriban szaktanácsadóként dolgozott. A norvégiai Trondheimben nőtt fel. Ingmar Bergman kilenc filmjében játszott főszerepet. A neves rendezőtől 1966-ban született lánya, Linn Ullmann az új évezred nemzetközileg elismert norvég írónője. (Pár regénye magyarul is olvasható: a Mielőtt elalszol, az Áldott gyermek és a Kegyelem.) Bergmannal közös munkái, különösen az erőteljes Jelenetek egy házasságból az 1970-es évek feminista és kulturális ikonjává és korának egyik legelismertebb színésznőjévé avatták. Két alkalommal jelölték Oscar-díjra: az 1971-es Kivándorlók és az 1976-os Szemben önmagunkkal filmszerepéért. Sok évig New Yorkban élt második férjével, az amerikai Donald Saundersszel, kihez 1985-ben ment nőül, 1998-ban váltak el. Két sikeres önéletrajzi művet publikált: Changing (Változások, 1977) és Choices (Választások, 1984) címmel. A norvég, svéd és angol mellett több más európai nyelven is beszél. A UNICEF sokat utazó jószolgálati követe. wikipedia

Keresztes László - Ove Lund - Norsk-Ungarsk ​Ungarsk-Norsk lommeordbok / Norvég-magyar magyar-norvég zsebszótár
4. ​kiadás. A szótár 30 százalékkal több szót tartalmaz a korábbi kiadásnál, illetve a szavak nyelvtani formáival, valamint nyelvtannal és ragozási táblázatokkal is ki lett egészítve.

A_b%c5%b1v%c3%b6s_s%c3%adp
A ​bűvös síp Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​bűvös síp
Kötetünk ​a XX. század már klasszikussá érett norvég novellairodalmából ad válogatást. Fellelhető benne mindaz, amit a magyar és az európai köztudat hagyományosan norvég sajátosságoknak tekint: a különleges földrajzi helyzetű és éghajlatú ország tájainak és természetének állandó, meghatározó jelenléte, a szétszórt tanyák és a tengerparti kisvárosok világa, a természeti és társadalmi izolációban élő ember romantikusan felnagyított személyiségproblémái. Az elbeszélések felölelik századunk teljes norvég társadalomtörténetét, azt a hosszú folyamatot, amelyben a dzsentris, tespedt vidéki hivatalnoki világ és a nyomorúságos kisparaszti gazdálkodás fokozatosan átadta helyét a fejlett, modern -és gazdag -ipari ország társadalami viszonyainak. A Tryggve Andersentől a Kincktől Nedreaasig és Borgenig ívelő novellairodalom ugyanakkor azonban izig-vérig európai is, és olykor ismerős hangon szól azokhoz a magyar olvasókhoz, akik előtt nem ismeretlen a Mikszáthtól és Gozsdutól Déryig és Örkényig terjedő magyar novellakincs.

Roy Jacobsen - Szoba ​kiadó
A ​berlini fal, Kennedy elnök és Jurij Gagarin évében – aki a világ legnagyobb megdöbbenésére élve tért haza – Finn és édesanyja úgy döntenek, hogy némi tapétázás után kiadják lakótelepi lakásuk egy szobáját. Az egyik jelentkezőről kiderül, hogy a kiadó szoba nem érdekli különösebben, ellenben ő Finn féltestvérének, Lindának az anyja, aki alkoholproblémákkal küzd. Ha Finnék nem veszik magukhoz a kislányt, az intézetbe kerül. Linda meg is érkezik a hozzá adott használati utasítással, kis, kék bőröndjét szorongatva, hogy fenekestül felforgassa az egymáshoz mélyen kötődő tízéves fiú és az anyja életét. Ráadásul időközben gazdára lel a kiadó szoba is: egy rejtélyes foglalkozású férfi költözik be, aki szemmel láthatóan részese kíván lenni az amúgy is felbolydult családi életnek… Jacobsen mesterműve erőteljesen, mégis minden érzelgéstől mentesen, rendkívüli hitelességgel jeleníti meg egy tízéves fiú világát a lakótelepi bandaháborúktól a nyári kempingezésen át a szerelemig és a barátságig. Nem kapunk minden kérdésre választ ahogyan – a gyerekek sem –, ám ez az olykor töredékes kép végül egy mélyebb és színesebb valóságot tár elénk. A 2009-ben írt Szoba kiadó hatalmas sikert aratott mind a kritikusok, mind az olvasók körében. Huszonegy országban jelent meg, az író hazájában több mint százezer példányban elkelt, és elnyerte a Norvég Könyvkereskedők Díját. „Egyszerre világossá vált előttem, mit tett velünk Linda: tükröt tartott elénk, leleplezett minket – és most élesen, a maga valójában láttam ezt a haragtól rángó, ostobán eltorzult férfiarcot is. Egy pillanatra elborult az agyam, és legszívesebben kiböktem volna, miként is tört el három bordám. Valaha réges-régen, egy jeges téli napon, azon a bizonyos sítúrán Kristian utánam száguldott, és – az ő szavaival élve – megpróbált némi észt verni belém, nehogy árulkodni merjek anyunak, amiért értelmi fogyatékosnak nevezte Lindát. Titkomat végzetes teherként cipeltem hónapok óta, magam sem tudom, miért, nem kívánkozott ki belőlem. Talán anyu megnyugtató keze csalta elő, mely nem először paskolta meg bizalmasan az albérlőnk kezét.”

Minden_napra_egy_mese
Minden ​napra egy mese Ismeretlen szerző
91

Ismeretlen szerző - Minden ​napra egy mese
Minden ​napra egy mese, s egyik érdekesebb, mint a másik. Az év minden egyes napjára jut belőlük felolvasni-, mesélnivaló, még február 29-ére is, ha szökőév van. A 366 mesét tartalmazó kötetben a magyar mesekincsnek és a világ meseirodalmának színe-javát gyűjtötte egybe a válogató, legjobb íróink és műfordítóink feldolgozásában: angol, francia, német, svéd, norvég, orosz, indiai, kínai, japán népmese-feldolgozások és modern műmesék követik egymást tarka forgatagban. Egyik nap arról hall mesét, hogy miért nem hordanak piros sapkát a békák, másik nap arról, hogy miért alszik a medve télen, vagy milyen tréfát eszelt ki április elsején Móka Miki. A kötet minden egyes lapján új mese kezdődik, örömére a meseolvasó szülőknek s azoknak a gyerekeknek, akik hosszabb történet olvasására még nem mernek belefogni. Reich Károly színes illusztrációi varázsos mesehangulatot árasztanak.

Erik Fosnes Hansen - Zsoltár ​az út végén
A ​Zsoltár az út végén a Titanic elsüllyedésének regényes és rendkívül izgalmas feldolgozása. A hajó elsüllyedése és az azt megelőző öt nap története csak kerettörténet a hajózenészek sorsának elbeszéléséhez. A közismert legenda szerint a Titanic zenekara a legutolsó pillanatig játszott. Egyrészt azért, hogy a kapitány utasítása szerint eltereljék az utasok figyelmét, és ne törjön ki pánik, másrészt, mert vakon bíztak a hajó állítólag tökéletes védelmi rendszerében. A zenészek sorsának ábrázolása regényes, de a hajó és a baleset leírása a szerző kutatásain alapul.

Az_okos_lany
Az ​okos lány Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Az ​okos lány
A ​magyar és a külföldi népmesekincs kedvelt alakja az okos lány, aki túljár a királyok, az udvari tudósok eszén, meg tud felelni a legbonyolultabb találós kérdésekre, és átlát mindenféle praktikákon. Ez a lány vagy asszony számtalan mesében, nagyon sokféle formában találja fel magát, és nyeri el végül a király szerelmét. A Móra Kiadó szép kivitelű antológiában - Hegyi Mártának a nők szépségét kiemelő illusztrációival - jelenteti meg az okos, bátor lányokról szóló válogatást, amely a nők, az anyák, a lánytestvérek születésnapjára, nőnapra, kedves, vidám ajándék.

Tunderek_torpek_taltosok
14

Ismeretlen szerző - Tündérek, ​törpék, táltosok
A ​csoda, a varázslat, az emberen túli lények mindig foglalkoztatták a népek és gyermekek képzeletét. Ahány ország, égtája a világnak, annyiféle alakban lépnek elénk a tündérek, manók, boszorkányok, törpék, trollok, annyiféle csodaszerszámot és bűverőt használnak - és mégis mind közeli rokonok, régi ismerősök. A tündérmesék világának ezt a változatosságban megmutatkozó egységet szemlélteti kötetünk, mely a Népek Meséi sorozattól eltérőleg nem egy tájegység, hanem egy mesei műfaj alapján fogja össze anyagát: a legszebb, legfordulatosabb mesékből válagatott T. Aszódi Éva, melyeket öt világrész népei teremtettek meg gazdag képzeletükkel. Heinzelmann Emma gazdag, változatos és mesterien stílusos rajzai kísérik a szöveget.

A_szoria-moria_palota
A ​Szoria-Moria palota Ismeretlen szerző
18

Ismeretlen szerző - A ​Szoria-Moria palota
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Hogyan ​rakott fészket a galamb?
Vajon ​tudjátok-e, miért rágják meg a fák kérgét a nyulak, miért nincs a varjúnak fehér tolla, és mitől kék a sisakos kauzár feje? No és hogyan lettek a tengeri csikók, a krokodilok meg a tűzpiros kakaduk? Kötetünk állatmeséiből mindezt megtudhatjátok. Koleszár Erzsébet hangulatos, színes rajzai érdekesnél érdekesebb állatokat varázsolnak elétek.

Peter R. Holm - Ellenfényben
Peter ​R. Holm norvég költő 1931-ben született Oslóban. Foglalkozására nézve közgazdász. Első verseskötete, az Árnyak egy valóság körül 1955-ben jelent meg. Az azóta eltelt időben további negyedszáz könyvet adott ki, nagyrészt versesköteteket. Holm a kései szimbolizmus legjelentősebb norvégiai képviselőjének számít, s a norvég költői modernizmus élvonalához tartozik. Összegyűjtött verseinek 1996-ban kiadott vaskos kötetét a Norvég Akadémia irodalmi díjával tüntették ki. Meg kell még említenünk a Krititkusok díját (1966), valamint Osló város irodalmi díját. (1983).

Erik Dammann - Négy ​gyerekkel egy pálmakunyhóban
A ​szerző a Samoa-szigetek még csaknem érintetlen szigetlakó-életet láthatta és írhatta le a hónapokig ott élő szemtanú htielességével, érdekesen, és a különös, távoli, vonzó világot és életet érzékeltető fényképfelvételek bemutatásával.

Esti_mes%c3%a9k
Esti ​mesék fiúknak Ismeretlen szerző
92

Ismeretlen szerző - Esti ​mesék fiúknak
Gyermekeink ​életében nélkülözhetetlenek a mesekönyvek. Az esti mesélések és simogatások percei felejthetetlenek. Ezúttal a kisfiúkhoz szólnak a magyar, lengyel, bolgár, ír, török, norvég, japán népmesék, hogy általuk jobban megismerjék önmagukat, közelebb kerüljenek a világhoz. Elek Lívia illusztrációi hívják életre a mesék szereplőit, a gyermekek képzeletét megindító világot. Természetesen az sem kizárt, hogy a fiúk húgai, nővérei is tanulnak a szívhez szóló történetekből. Ám, hogy vita ne legyen a fiúk és lányok között, közreadjuk az Esti mesék lányoknak című mesegyűjteményt is.

%c3%89szaki_n%c3%a9pmes%c3%a9k
Északi ​népmesék Ismeretlen szerző
11

Ismeretlen szerző - Északi ​népmesék
Népek ​meséi, mítoszok, sokszínű világunk kulturális kincsei. Számos mese és monda származik az északi országokból, ahol a hagyomány a hó fehérségébe és az érintetlen természet zöldjébe burkolózik. Más misztikus teremtményekkel együtt innen származnak a manók, ezek a természetfeletti kis lények, akik az eseményeket jó vagy rossz irányba vezetik, és akikkel ebben a gyűjteményben is találkozhatunk.

Jon Elster - A ​társadalom fogaskerekei
A ​mű bevezetés a társadalomtudományokba; áttekinti a modern analitikus és empirikus társadalomtudományok alapkérdéseit: Milyen mechanizmusok alakítják az emberi cselekvést és interakciót? Hol húzódnak a racionalitás határai, és milyen alternatívái vannak? Mi a normák és intézmények szerepe a társadalmi rend megszilárdulásában? A könyv témagazdagsága, könnyed stílusa és gördülékeny kifejtésmódja igazi csemege a szociológia, a közgazdaságtan, a politikatudomány, a társadalomfilozófia és a pszichológia iránt érdeklődő olvasók számára. Az 1997-es kiadás változatlan utánnyomása.

Bödőcs Pál - Észak ​beszél
A ​norvég irodalomnak Ibsen mellett másik klasszikusa Knut Hamsun. 1859-ben született, gyermek- és ifjúkorát Észak-Norvégiában töltötte. A létfenntartás megpróbáltatásai és benső szándékai érlelték íróvá harmincéves korára. 1920-ban Nobel-díjat kapott. Hosszú alkotói pályája és élete 1952-ben zárult le. Hamsun regényei a természet ősi erőivel és tiszta képeivel szemben a kapitalizmus elbizakodott és elbizonytalanodott korának embereit mutatják meg. Az _Észak beszél_ című esszékötet magyar szerzőtől az első könyv, amely Hamsun írásművészetével foglalkozik. A semleges „jegyzetek” alcím többféle törekvést egyesít. Megtalálhatjuk ebben a könyvben az olvasónapló szubjektív hangütéseit és az objektív megfigyelő elemzéseit. Közben megismerhetjük a hamsuni életmű létrejöttének társadalmi, emberi és művészi meghatározóit. Egyfajta sajátos, belső életrajzot ad Knut Hamsunről ez a könyv. Írásainak ismerői akár esszéregényként is olvashatják.

Sigurd Elkjer - Aki ​nem tudott várni
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fridtjof Nansen - Utazás ​az úszó jégen
Az ​"Utazás az úszó jégen" meglehetősen későn, 30 évvel első megjelenése (1897) után jutott el hazánkba és jelent meg Zigány Árpád lebilincselő magyar fordításában 1930-ban. Hézagpótló mű, melyben Fridtjof Nansen bemutatkozik: a darwini természettudós szelleme keveredik a valódi sarkkutató amundseni vérével. Ettől lesz pompás, ma is élvezetes mű, hiszen nemcsak egy kínkeserves sarki expedíciót gyötrelmeit olvashatjuk, hanem a világra nyitott természettudós éles szemű megfigyeléseit is egy olyan vidékről, ahol korábban ember még nem járt. Legyen bár több, mint száz éves a mű, ereje, sodrása mit sem veszített az évtizedek alatt. Egy valódi ember, reneszánsz egyéniség elevenedik meg lapjain, aki egyként volt remek természettudós, kiváló vezető és sikeres felfedező.

Mes%c3%a9k_az_%c3%a9let
Mesék ​az élet csodáiról Ismeretlen szerző
elérhető
53

Ismeretlen szerző - Mesék ​az élet csodáiról
A ​kötet egy olyan válogatás, amely az emberiség legnagyobb kincseit mutatja be a meséken keresztül. Megismerhetjük a teremtés titkait, kalandos történeteket olvashatunk olyan bátor hősökről, akik útnak indultak, hogy felfedezzék a világ ismeretlen tájait, és megküzdjenek az ellenséges erőkkel, valamint bölcs emberekről, akik olykor megfékezik a bátorságból fakadó erőt, hogy helyet kérjenek az észnek is. Kötetünk utolsó meséi a szerelemről szólnak, hiszen e nélkül minden más erény hiábavalónak bizonyulna, még a bátor és bölcs emberek is boldogtalanok lennének.

H%c3%a1ncsvir%c3%a1g
Háncsvirág Ismeretlen szerző
21

Ismeretlen szerző - Háncsvirág
A ​kötetben szereplő történeteket két 19. századi norvég mesegyűjtő kötötte egy csokorba, a míves, remekbe szabott fordítás hat fiatal műfordító munkája. A hagyományos népmesei elemeket - az elrabolt, elvarázsolt királylányokat megszabadító legifjabb szegénylegény, a gonosz mostoha, a ravaszdi, tréfás állatok motívumait - felsorakoztató meséket az északi ország jellegzetességei, a jegesmedve, a komor, hideg telek és különösen az éjjel fává vagy kővé váló, nappal folyton rosszban sántikáló trollok jelenléte teszi egyedien érdekessé. A norvég mesevilág megidézését a jeges fjordokhoz, a sötét eredőkbe, titokzatos vidékre elvezető rajzok, Szegedi Katalin varázslatos képei teszik teljessé. A Háncsvirág évtizedeken át őrizgetett kedvenccé váló, szívhez szóló élményt nyújthat az apróságoknak, és örömet szerezhet a különlegességeket, könyvcsemegéket kedvelő felnőtteknek is.

E. A. Butti - A ​boldogságért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bernhard Borge - Az ​éjszakai ember
A ​magyar olvasónak Bernard Borge ezzel a kötettel mutatkozik be, pedig Norvégiában és világszerte immár 1941 óta ismert és elismert költő és esszéíró. Kiruccanásai a krimi területére sem afféle önmagát meghazudtoló irodalom-melléki kalandozások, hiszen Borge - Freud híveként - a pszichoanalízis eszközeivel boncolgatja fiktív eseteit, őt elsősorban az ember érdekli, az irodalmilag-lélektanilag ábrázolható ember - legyen akár gyilkos, akár áldozat. Idézet a könyvből: "Megbabonázva bámultam az ablak melletti árnyékot. Mi lehet az? Egy ember vagy csak a függöny redői? Szedd össze magad! Ébren vagy, Bernhard Borge! Az Álom véget ért! Szedd össze magad! Nem képzelődtem. Az ablaknál valóban állt valaki. Kivált a többi árny közül, néhány lépést tett előre. Ökölbe szorított kézzel, lábam az ágy táblájának feszítve feküdtem. A szívem rettenetesen vert. Azt hittem, megpattan. - Ki vagy? Felelj, az ördögbe is! Ki vagy?"...

Bergsveinn Birgisson - A ​fekete viking
Geirmundur ​Heljarskinn, a "fekete viking" a legkorábbi, legelőkelőbb és leghatalmasabb izlandi honfoglaló volt - mégsem maradt fenn róla saga. Vajon miért? Mitől volt vajon más, mint a többi? Mi lehetett a titka, ha volt egyáltalán? És főleg, vajon miről szólna ez az elhallgatott történet? Ennek a kérdésnek jár utána a szerző, Geirmundur Heljarskinn harmincadfokú leszármazottja, aki szájhagyomány útján fennmaradt részletekből, forrástöredékekből és helynevekből következteti ki és meséli el a fekete viking viszontagságokban és kalandokban gazdag, regényes élettörténetét a születésétől a haláláig. Mindeközben olyan lenyűgöző részletességgel tárja az olvasó elé a 9. századi Észak-Európa politikai, gazdasági és kereskedelmi viszonyait, hogy több tudományág eredményeire támaszkodó nyomozómunkája is mindvégig magával ragadja az olvasót. Nem véletlen, hogy a Paramount Pictures már meg is vásárolta a könyv megfilmesítésének jogát. Bergsveinn Birgisson izlandi író és filológus Reykjavíkban született 1971-ben. Eddig hat regénye és több verseskötete jelent meg, többek között az Északi Tanács Irodalmi Díjára is jelölték Jelenleg a norvégiai Bergenben tanít óizlandi poétikát és mitológiát.

Lars Joachim Grimstad - Eltűnt ​gyerekek
Finn ​Fahr apja a norvég miniszterelnök, aki nemrégiben még taxisofőrkent dolgozott. Mivel éveken át hallgatta, ahogyan az utasok a hátsó ülésen panaszkodnak, pontosan tudta, mit akarnak a választópolgárok: kevesebb kátyút az utakon, es több burgonyaszirmot a csipszeszacskóba! És nem tévedett. Talán hihetetlen, de megnyerte a választást. Ám az élet ettől még nem fenékig tejfel. Egy távoli ország diktátora érkezik hozzájuk látogatóba, és különös ajándékkal lepi meg Finn apját: neki adja az egyik fiát. Csakhogy Finn újdonsült testvére meglehetősen gyanúsan viselkedik, ráadásul az osztályukból sorra tűnnek el a gyerekek... Lars Joachim Grimstad 1972-ben született, és arról álmodott, hogy egyszer miniszterelnök lesz belőle. Csakhogy amint lediplomázott az államtudomány szakon, politikai karrierje erőteljes hanyatlásnak indult. Sokat focizott, ráadásul nem is volt kispályás - összesen 69 meccsen játszott a norvég első osztályú labdarúgó- bajnokságban. A barátságban is nagy játékos, hiszen jó cimborája Jo Nesbo, a Doktor Proktor pukipora-sorozat szerzője, aki nem mellesleg szinten imádja a focit. Grimstad ifjúsági könyve, az Eltűnt gyerekek a megjelenés évében bestseller lett a hazájában, Norvégiában. "Finn arra ébredt, hogy pisilnie kell. Az éjjeliszekrényen álló ébresztőóra három óra huszonnyolc percet mutatott. Félálomban kicsoszogott a fürdőszobába, majd vissza, és már majdnem újra álomba merült, amikor valami zajt hallott a földszintről. Először azt hitte, csak Kimmelim az, aki már megint nem tud aludni. Aztán eszébe jutott, hogy nincs is otthon. Akkor biztosan apa az, állapította meg Finn, majd eligazgatta a paplant maga körül, és lehunyta a szemét. Ám egy furcsa, ziháló hang arra késztette, hogy újra kinyissa. Úgy hangzott, mint egy sárkány, ami szaggatottan lélegzi be az orrán keresztül a levegőt. Kissé bosszúsan újra kikászálódott az ágyból, és odabotorkált a lépcsőhöz, hogy megnézze, miben mesterkedik az apja odalent. Azután megpillantotta őket."

Frida_-_egy_magyar_utcal%c3%a1ny_a_t%c3%b6rt%c3%a9nelem_viharaiban
elérhető
0

Nina F. Grünfeld - Frida
Frida ​Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták - és gyermeket várt. Frida az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra... Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.

Kollekciók