Ajax-loader

'izland' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Hallgrímur Helgason - Házvezetési ​tanácsok bérgyilkosoknak
Tomislav ​Bokšić, más néven Toxic bérgyilkosként dolgozik a new york-i horvát maffiának. 66 tökéletes gyilkosság után hibát követ el, és menekülésre kényszerül – el kell hagynia Amerikát és addigi életét. Mire feleszmél, egy Reykjavikba tartó repülőgépen ül, kölcsönvéve az amerikai tévés prédikátor Friendly atya személyazonosságát. Megérkezése fekete komédiába illő, viccesebbnél viccesebb események lavináját indítja el. Hamarosan világossá válik számára, hogy semmi esélye elhagyni a szigetet, ahol se munkamegbízások, se lőfegyverboltok. Egy sorsszerű találkozásnak köszönhetően nem marad más választása: szembe kell néznie véres múltjával, és gyökeresen megváltoztatni a jövőről alkotott elképzeléseit… „Elmagyaráztam Munitának, hogy hatlövetűnek lenni nagyrészt a környezetünk megóvásáról szól. Én magam is környezettudatos vagyok. Egyetlen felesleges pisztolylövéssel sem akarom megterhelni ezt a már egyébként is zajos várost. Mindezt a harmadik randin közöltem vele, amikor már harmadszor érdeklődött afelől, hogy mivel keresem a kenyerem. Ezután négy hétig kellett hívogatnom, és egyszer még be is törtem hozzá, hogy rávegyem a negyedik találkozóra.”

Kätlin Kaldmaa - Izlandon ​nincsenek lepkék
"Lassan ​fedezd fel ezt a földet, ereszd el az érzékelést és minden gondolatodat, az egyetlen, amit érzel, ez a föld, ez a kopár, még ismeretlen föld, amely itt és most, az ujjaid és kezed és térded és lábujjaid és melled alatt ölt alakot. engedd, hogy ez a föld a vénáidba ivódjon, engedd, hogy ez a föld a hajadba nőjön, ébreszd fel a köveket, melyek az utadba kerülnek, tedd őket a még fel nem fedezett történelmed részévé, engedd, hogy ez a föld meghódítson, engedd, hogy ez a föld vezessen téged, nemlátót, legmélyebb jégszakadékaiba, legrejtettebb barlangjaiba, legszabadabb bérceire, melyek már évezredek óta vannak és várnak, hétköznapiak és megszokottak minden szem, minden érintés számára, a tiédet kivéve, mert te vagy az, akinek ezt a földet felfedezni rendeltetett." Egy különleges sziget. Egy ház. Egy család. Egy egész évszázad. A sziget kopár, gyönyörűséges és kiszámíthatatlan. A család időszámításának kezdőpontja a fjord partján álló fehér ház, melynek lakói nemzedékről nemzedékre szerelembe esnek, tengerre szállnak, járják a hegyeket, vágyakoznak, tűrnek, álmodoznak, hazavárnak, történeteket mesélnek és heringet sóznak. A kis halászfalu életét, miként az egész szigetét is, a föld, víz, levegő és tűz négyessége határozza meg. A családi saga Jónsival és Gudrunnal, a ház építőivel kezdődik, s eljut egészen a 21. századig. A történet egyik főszereplője maga az óceán, amely ad és elvesz, összeköt és elválaszt, s a kérdésekre súlyos hullámokat görget válaszul. A mélyen az izlandi hiedelemvilágban gyökerező, mágikus és meseszerű elemekben bővelkedő regény szálai egészen a görög mitológiáig vezetnek.

Hugleikur Dagsson - Ööö... ​Nevetnem kéne ezen?
Néhány ​fagyos mosoly Izlandból - ha van minek az arcunkra fagyni. Valószínűleg az izlandi olvasóknak sem a szívét melengetik Dagsson karikatúrái, mégis egy egész ország vetette rá magát a torz embereket, torz vágyakat és görbe gondolatokat visszatükröző rajzokra. Benn a bárány, kint a farkas. S nálunk? Fordítva? Vagy kint is, bent is? A hazai olvasónak is sok mindent ígér a vizuális kultúra e diadalútra induló műfaja. A cinikusnak erőt ad cinizmusához, a megbékéltnek megerősítést belső nyugalmához. A pesszimistának bizonyíték, az optimistának reménysugár. S a sok igazság mögött mégis felsejlik egy sejtés, amivel talán mindenki egyetért: ha látjuk és belátjuk, hogy mindent elnyel az erőszak, talán tenni is tudunk ellene.

Jón Kalman Stefánsson - A ​halaknak nincs lábuk
A ​regény egyetlen nap története, de ebben a hosszú, fárasztó napban több mint száz év emléke gomolyog. Mikor is kezdődött minden? Amikor a költő-könyvkiadó Ari felbukkan, hogy néhány év dániai távollét után egy hirtelen jött családi ügy miatt visszatérjen abba a jobb napokat látott, apró izlandi városba, ahol felnőtt? Vagy gyermekkorában, a hetvenes években, amikor a sör be volt tiltva, a lemezjátszó hangszóróiból a Pink Floyd dübörgött, a legfőbb munkaadó az amerikai hadsereg volt, és a halgyár igazgatója botrányos halált halt? Vagy még régebben? A nagyapja korában? Honnan és hogyan jutottunk el eddig a napig? Hogyan lett pontosan az, ami éppen van? Miképpen formálódik az ember? A szerző ebben a filozofikus, vitriolos humorú mélabúval átszőtt, önéletrajzi elemeket sem nélkülöző művében próbál meg választ találni a kérdésekre. Jón Kalman Stefánsson mondatai rabul ejtenek, elemi erejűek, mint egy folyó sodrása vagy a hömpölygő felhők a Keflavík fölé boruló, végtelen égbolton.

Leslie L. Lawrence - Véresszakállú ​Leif és a lávamező
Snorri ​Eggertson lávamezőt örököl Izlandon, Steinpórsson ügyvédet felakasztják egy csillárra, Mr. Kinget lángoló nyílvesszővel lövik fenéken, Leslie L. Lawrence‑t betaszítják a krátertóba, miközben folyik a hajsza Véresszakállú Leif viking martalóc koporsóhajója után. Gyilkosság gyilkosságot követ a gonosz lávamezőn, s már‑már úgy látszik, a kegyetlen gyilkos leszámol a kincskereső expedícióval, ám ekkor Leslie L. Lawrence kezébe veszi .38‑as Smith and Wessonját, szájába szorítja elmaradhatatlan pipáját, s McAllister felügyelővel a gyilkos nyomába ered.

Hallgrímur Helgason - 101 ​Reykjavík
Hylnur ​Bjorn harmincévesen még mindig az anyjával lakik, idejét főleg internetezéssel tölti. Békés mindennapjai azonban egy csapásra felbolydulnak: kiderül, hogy teherbe ejtette alkalmi szexpartnerét, és megtudja, hogy a nő, akibe szerelmes, nem más, mint az anyja leszbikus szeretője, aki ráadásul készül hozzájuk költözni... Hallgrímur Helgason antihőse posztmodern globális kultúránk terméke - amellett, hogy lusta, még mindig a szülői házban lakik, és a szociális háló tartja életben, az ambíció teljes hiánya, valamint mindent átható világfájdalom jellemzi, és morális érzéke is lesújtó állapotban van. Helgason fekete humorral átitatott történetében brutális őszinteséggel ír egy fiatalemberről, aki a végletekig fokozza a semmirekellőséget - mese a züllött és zseniális emberi természetről.

Sjón - A ​cethal gyomrában
1635-öt ​írunk: a Nap még a Föld körül kering, a hínár időnként madarakat szül, az unikornisszarv keresett luxuscikk, egy jól összerakott versnek pedig ördögűző hatása lehet. Ebben a különös világban csetlik-botlik Tudós Jónas Pálmason, az autodidakta természettudós, költő és képfaragó a világtól távoli Izlandon, ahol rosszakarói perbe fogják vajákosság és fekete mágia vádjával, és egy lakatlan szigetre száműzik. Ezen a szigeten idézi fel az öreg Jónas fordulatos életét és hányattatásait, egy balul elsült kísértetvadászattól kezdve az erőszakos reformáció rémtettein és a baszk bálnavadászok legyilkolásán át a látogatásáig a kor egyik szellemi központjában, a koppenhágai egyetemen, egészen addig, amíg élete végén el nem jön érte a hatalmas cethal, hogy mint a bibliai névrokonát, őt is elnyelje és elvigye más, boldogabb partok felé. A kortárs izlandi irodalom legnagyobb mesélője, Sjón ezúttal is káprázatos látomásokban és elképesztő történetekben vegyíti a valóság és a képzelet, a tudomány és a népi hiedelmek elemeit. Tudós Jónas élettörténete egyszerre érzéki látlelet a XVII. századi Izland veszélyes és kegyetlen világáról, és egyben költői himnusz az olthatatlan emberi tudásvágyhoz.

Árni Þórarinsson - A ​boszorkány ideje
The ​Season of the Witch - valaki ezt a számot küldi az észak-izlandi város színkörének. A színkör vezéralakját másnap sehol sem találják... A rejtély megoldása Einarra, az alkoholizmusából frissen kigyógyult újságíróra vár, aki nemrég érkezett a fővárosból. A háta közepére sem kívánja az északi kiküldetést, melynek célja, hogy tudósítson a vidéki ügyekről. Először úgy tűnik, nincs miről írni, a legnagyobb port az kavarja, hogy a helyi édességgyár vezetőjének felesége balesetet szenved a céges kalandtúrán, és nem sokára életét veszti. Ám ekkor az áldozat idősek otthonában élő anyja felhívja Einart, hogy elmondja, bizonyos benne: gyilkosság történt. Csak a vénasszony képzelődik? És lehet-e ennek köze a fiú eltűnéséhez? Einar szembeszegül a rendőrséggel, a helyi kiskirályokkal és nem utolsósorban saját kollégáival, hogy pontot tehessen az ügy végére.

Hannah Kent - Rekviem ​egy gyilkos asszonyért
Izland ​rideg északi partvidékén járunk, 1829-ben. Agnes Magnúsdóttir megöli a szeretőjét, ezért halálra ítélik és a kivégzésig egy család gondjaira bízzák. Lelkészt is rendelnek mellé, hogy feloldozza bűnei alól. Az elítélt lassan megnyílik a tisztelendőnek, elmeséli neki az életét és a gyilkosság előzményeit. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy semmi sem az, aminek látszik, de az idő vészesen fogy – közeleg a tél, és vele a kivégzés napja. Egyedül Agnes tudhatja a teljes igazságot. Ez az ő története.

M. I. Sztyeblin-Kamenszkij - A ​mítosz
Sztyeblin-Kamenszkij ​könyve népszerű formában megírt mítoszelmélet, mely főként skandinavisztikai anyagon, az Edda-eposz elemzésén alapul. A mítoszelmélet mibenléte napjaink kultúrájában vitatott kérdés. Sztyeblin-Kamenszkij nem strukturalista, és nem tágítja ki a mítosz fogalmát parttalanul sem, inkább alapvetően történeti szemléletű, és ez elemzési tárgyának kijelölésekor is hagyományos. Számára a mítosz isteneről szóló történet, könyve élvezetes és érdekes olvasmány.

Daniel Tammet - Kék ​napon születtem
Daniel ​Tammet pontosan 45 gramm zabkását fogyaszt reggelire, és anélkül el sem indul otthonról, hogy megszámolná a rajta lévő ruhadarabokat. Ha stresszes vagy boldogtalan, csak behunyja a szemét, és számol. Ugyanakkor nem csak rutinszerű kényszerei vannak. Mint az emlékezetes filmben Dustin Hoffman megformálta Esőember, ő is bonyolult matematikai műveleteket képes fejben elvégezni - a számokat alakzatokban, színekben, textúrákban és mozdulatokban látja. Ráadásul kilenc idegen nyelven beszél, sőt alkotott is egyet - nyelvtannal és mintegy 1000 szavas szókészlettel - saját használatára. De bizonyos szempontból Daniel egyáltalán nem hasonlít az Esőemberre. Az autizmus spektrumzavarban súlyosan érintettek között gyakorlatilag egyedülálló módon nem szorul segítségre mindennapi, ügyes-bajos dolgainak intézésében. Ez a hihetetlen önállóság, és ahogy átadja, milyen érzés is ilyen rendkívüli életet élni, teszik igazán inspirálóvá és magával ragadóvá Daniel Tammet emlékiratát, amely páratlan betekintést nyújt napjaink egyik legkülönlegesebb elméjébe.

Arnaldur Indriðason - Gyalázat
Erlendur ​felügyelő nem csak a bűnnel, önmagával is harcban áll. Úgy érzi, halaszthatatlanul ki kell szállnia a mókuskerékből, hogy békére leljen kissé. Munkatársnője, Elínborg helyettesíti, aki hamar bekerül a mély vízbe: egy fiatal férfit holtan találnak otthonában, átvágták a torkát. A lakásba való erőszakos behatolásnak nincs nyoma. A helyszínelők a női pólót viselő áldozatnál randidrogként ismert szerre bukkannak, ágya alól pedig egy színes kasmírsál kerül elő. Elínborgnak, ha kézre akarja keríteni a gyilkost, úrrá kell lennie az áldozattal szembeni erős ellenszenvén, a nyomozás során ugyanis fokozatosan feltárul a halott férfi énjének sötét oldala.

Michael Ridpath - Olvadáspont
Megdöbbentő ​videofelvétel kerül egy lázadó csoport kezébe: ENSZ-aktivisták kegyetlen legyilkolása játszódik le újra és újra a fiatalok szeme előtt. A Gázai-övezetben zajló arab-izraeli konfliktus borzalmas zűrzavarát a csoport szerint mindenkinek látnia kell. A szabad információáramlás harcosai úgy határoznak, kiszivárogtatják a történteket, ezért Izlandra helyezik ideiglenes támaszpontjukat, hogy titokban tartsák az előkészületeket. Ám egy láthatatlan kéz itt is eléri őket, egyik társukat meggyilkolják. Ettől a pillanattól fogva kezdetét veszi a hajsza, amelynek egyik oldalán a csoport tagjait védő Magnus Jonson nyomozó és csapata áll, a másik oldalán pedig a kínaiak, az amerikaiak, a belgák, az olaszok, az izraeliek, és még ki tudja, kik. Amikor az egyik áldozat révén az izlandi egyház is belekeveredik a gyilkosságokba, az ügy már-már megoldhatatlannak tűnik Magnus számára. Csakúgy, mint a magánélete: a régóta a végső leszámolásra készülő és a magánnyomozásába teljesen belevesző felügyelő még mindig a családjában történt gyilkosságok tettesét kutatja, egyelőre eredménytelenül. Márpedig az emberölések folytatódnak... Michael Ridpath izlandi krimisorozatának (Sűrű árnyak, Fagyos múlt) harmadik része talán az eddigi legizgalmasabb, legfordulatosabb rész.

Eugen Fodor - Skandinávia
Kevés ​az olyan utazást szerető magyar, akinek képzeletét ne izgatná a tőlünk távol fekvő, "sejtelmes" Skandinávia. Egyre több olyan vállalkozó akad, aki látta a fjordokat, átlépte az Északi Sarkkört, gyönyörködött az éjféli nap szokatlan élményében, megismerte a "begombolkozott" hírű svédeket, az élni szerető, vidám dánokat, vagy bejárta Finnországot, az "Ezer tó országát", s élményeinek elmesélésével teszi még vonzóbbá e távoli tájakat. A Panoráma nagy útikönyvek sorozatában ezúttal 3. kiadásban jelentetjük meg a fordítás alapjául szolgáló Fodor"s Modern Guides Skandinávia kötetét, hogy a skandináv országokba utazók ne legyenek magukra hagyva, ne idegen nyelvű útikönyvekre hagyatkozva járják be az észak-európai országokat. Az előző két kiadás gyors fogyása bebizonyította, hogy a könyv megtalálta az utat a magyar olvasókhoz. A kötet sokoldalúan foglalkozik az öt skandináviai országgal, általánosságban is (hiszen számos vonásban közösek, hasonlóak) és egyenként, sétaszerű ismertetésben is. A könyvben hosszú idő óta skandináviai országokban élt írók, újságírók mondják el élményeiket, foglalják össze ismereteiket a szóban forgó témáról. A gyakorlati adatokat a magyar turista igényei szerint rostáltuk meg. Egyszóval áthangoltuk a könyvet a magyar olvasó ízlésének és érdeklődési körének megfelelően. Az útkönyv frissessége, irodalmi hangja révén szórakoztató útitárs s jó vezető a skandináviai utazáshoz.

Térey János - A ​Legkisebb Jégkorszak
Befagy ​a Duna, és megnyílik a síparadicsom a Svábhegyen. 2019-et írunk, Európát és benne Magyarországot az izlandi vulkánok heves aktivitása nyomán bekövetkező globális lehűlés keríti hatalmába. Mátrai Ágoston, a Protokoll immár révbe ért főszereplője, konzulként dolgozik Reykjavíkban, ám amikor a mindent beborító hamufelhő miatt evakuálják a lakosságot, haza kell térnie Budapestre. A vulkáni tél lassanként beköszönt Magyarországra is. Vajon miként birkózik meg a magyar társadalom a váratlan katasztrófahelyzettel? Mihez kezd az épp regnáló szociáldemokrata- jobbközép kormány Magyarországon? Miközben a felső középosztály fényűző díszletek között zajló kényelmes életét felborítani látszanak a hó és jég alatt is forrongó szélsőséges csoportok. Mi történik, ha csődöt mond a logisztika, a pénz sem bizonyul hathatós cserealapnak a túléléshez, és előbújnak a hegy kísértetei is? Egyáltalán: mi lett Bill Clinton régi, jó világával? És miért nem megy el a farsangi bálba Orbán Viktor? A Legkisebb Jégkorszak korántsem utópisztikus látomás, hanem képtelenül valóságos korrajz a közeli múltunkról, jelenünkről és egy elképzelt jövőről. Térey János verses epikájának nagy lélegzetű, összegző alkotása, a szeszélyes európai apokalipszis hótól és jégtől szikrázó költészete.

Jónina Leósdottir - Halálkomoly
A ​helyzet egyértelmű. Bárki is írta a verset, borzalmas ­lelkiállapotban van, talán már élni sem akar. Ez egy segély­kiáltás! De vajon ki küldte? Helga egy furcsa cetlit talál a konyhaasztalon, miután egy feladaton dolgoztak együtt az iskolai angolcsoport­tal. A lapon egy elmondhatatlanul szomorú vers olvasható. A lány elindul, hogy felkutassa a szerzőjét, és megpróbáljon segíteni neki, ám a keresés jóval nehezebbnek ­bizonyul, mint várja. Öten voltak nála azon az estén, és a lány ­hiába igyekszik, egyre kérdésesebb, melyikük ­írhatta a verset, az idő pedig vészesen fogy. A nyomozásba Helga fura ikertestvére és legjobb barát­nője is bekapcsolódik, akiknek azonban egy egészen más természetű ügy ­alaposan elvonja a figyelmét. A Halálkomoly egy humoros thriller halál komoly és halá­lo­san komolytalan helyzetekről, amelyekkel előbb vagy utóbb mindenki találkozik… JÓNÍNA LEÓSDÓTTIR 1954-ben született. Év­tizedeken keresztül újságíróként dolgozott, később ­pedig Izland egyik legnépszerűbb szerzőjévé vált ­ifjúsági- és felnőttregényeivel, melyekért számos kitünte­tés­ben részesült.

Kristof Magnusson - Használati ​utasítás Izlandhoz
"Izland ​a létező lehetetlenségek országa." A félig izlandi, félig német író és műfordító, Kristof Magnusson műve nem útikönyv, nem útleírás, hanem leginkább "nép- és néplélek-leírás". Magnusson egyszerre van otthon Izlandon és nézi ugyanakkor a kívülálló szemével az országot. Könyve beavat az izlandi néplélek hagyományokban gyökerező különlegességeibe, megmagyarázza a külföld számára gyakran érthetetlen jelenségeket, érthetővé teszi a 2008-as gazdasági összeomlás előzményeit és következményeit, s szeretettel, mégis elfogultság nélkül ad "használati utasítást" minden Izland iránt érdeklődő olvasónak.

Covers_160817
Vikingfiak ​I-II. Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - Vikingfiak ​I-II.
Előszó Ennek ​az ízlandi történetnek külön könyvben kell majd megírni a történetét magyarul is. Nem mintha enélkül a puszta elolvasása nem válhatna magában is tartalmas, nagy élményévé bárkinek. Az európai Északról hozzánk szakadt írásoknak azonban általában az a sorsuk - még a legismertebbek, Ibsen, Strindberg, Nexö, Laxness és mások műveinek is -, hogy érteni véljük őket pusztán a közölt mondanivaló alapján, de már hogy szerzőjük honnan beszél, miféle népek gondolatainak és történeteinek elmondója, azt aligha sejtjük. Egy meztelen hang szól valahonnan, érthető szóval, mert magyarra fordították, de nem látjuk a beszélő arcát, nem ismerhetjük annak a hangszekrénynek szerkezetét, amely rezonanciájával testet és súlyt ad a szónak. Hogy az északi írók magányosaknak látszanak, annak egyetlen oka, hogy nem ismerünk körülöttük senkit.

Arnaldur Indriðason - Kihantolt ​bűnök
Egy ​külvárosi építkezésen rejtélyes csontvázat találnak. Erlendur, a nyomozó először arra gondol, hogy csupán az Izlandon szokásosnak mondható történet áll a haláleset hátterében: valaki eltűnik egy hóviharban, s évek, évtizedek múltán rátalálnak. Ám a körülményekben van valami nyugtalanító. Ott van először is a csontváz különös testtartása... Aztán nem messze tőle, az a négy, szabályosan ültetett ribiszkebokor, a semmi közepén. Mintha egyszer már laktak volna itt... Erlendur nem is sejti, milyen mélyre kell ásnia a múltban, hogy fény derüljön a rég elhantolt igazságra. Arnaldur Indriđason ezzel a regényével elnyerte a brit krimiírók szövetségének (Crime Writers' Association) Gold Dagger (Arany Tőr) nevű díját. A több évtizedes múltra visszatekintő, tekintélyes elismerés történetében ő az első nem angolszász szerző.

Arnaldur Indriðason - Vérvonal
Reykjavíki ​lakásán gyilkosság áldozata lesz egy idős férfi. Erlendur, a nyomozó különös üzenetet talál a holttesten, s egy fiók mélyéről előkerülő, elmosódott fotó is gyanús a számára. Erlendurnak nem sokat kell kutakodnia a halott férfi múltjában, hogy kiderüljön: negyven évvel ezelőtt valaki feljelentette nemi erőszakért. De van-e valami köze ennek a régi, nem bizonyított ügynek ahhoz, hogy betörték a koponyáját? Hiszen egy, az idős ember által esetleg tetten ért besurranó tolvaj is lehetett a gyilkos. Erlendurnak régi, fájó sebeket kell feltépnie a válaszért, miközben magánéletében is épp elég az elrendeznivaló.

Arnaldur Indriðason - Hipotermia
Reykjavíktól ​nem messze, egy tóparti nyaralóban felakasztott női holttestre bukkannak. María, aki nemrégiben édesanyját - gyerekkorában pedig édesapját is - tragikus körülmények között veszítette el, minden bizonnyal öngyilkos lett. A rendőrség lezárja az ügyet. Erlendur felügyelő azonban ösztönösen érzi, hogy valami nincs rendjén. Életében először megszegi a szabályokat, és saját szakállára kezd nyomozni. Kezébe kerül egy hangfelvétel, amely akkor készült, amikor María felkeresett egy médiumot. Anyja ugyanis megígérte neki, hogy ha létezik halál utáni élet, azt tudatni fogja vele, mégpedig valamilyen módon kedvenc írója, Proust segítségével. A nyomozás során nemcsak María életének kísértetei, de Erlenduréi is életre kelnek...

Yrsa Sigurðardóttir - Gének
Egy ​fiatal reykjavíki családanyát brutális kegyetlenséggel meggyilkolnak, aminek tanúja lesz hétéves kislánya is. A bűntettet hamarosan újabb követi, és bár a módszer ugyanaz, a rendőrség semmiféle kapcsolatot nem talál az áldozatok között. Az ügy koronatanújaként szereplő kislányt a gyermekvédelem gondjaira kívánják bízni, ám végül egy pszichológus, Freyja veszi őt ideiglenesen magához, és ezzel ő is bekapcsolódik a vizsgálatba. Alaposan megnehezíti a dolgát, hogy kifejezetten utálja a nyomozást vezető tisztet, Huldart, aki nemrégiben megesett egyéjszakás kalandjuk után faképnél hagyta. Eközben egy ifjú rádióamatőr különös, számokból álló üzeneteket fog, amelyekről hamarosan kiderül, hogy nem mások, mint a gyilkos nyomai. Vajon sikerül feltörni a kódot még a következő gyilkosság előtt? Mert nagyon úgy tűnik, hogy lesz következő... A magyar olvasók által már ismert és kedvelt Yrsa Sigurdardóttir ezzel a könyvvel került be a skandináv krimiszerzők élvonalába. Munkáját több díjjal is elismerték. A vérfagyasztóan izgalmas történet oldalról oldalra űz minket a végső, megdöbbentő fordulatig.

Halldór Kiljan Laxness - Izlandi ​pör
Kié ​lesz a szépséges Snaefridur, az ifjú nemesasszony? Férje mellett marad-e, és éli tovább a XVII. század végi izlandi főúri hölgyek életét, vagy vállalja a tudós Arnas Arnaeus oldalán a szabadságmozgalmak harcosainak küzdelmes életét? És kié lesz Izland, a "pokol földjének" nevezett hatalmas sziget? Kivívja-e önállóságát, vagy megmarad a dán király hűbéri birtokának? A feltett kérdésekre regényciklusban válaszol a szerző. Az Izlandi pör címmel összefoglalt Izland harangja, A fényességes fehérszemély és a Tűzvész Koppenhágában színes cselekménye elvezeti az olvasót nemcsak Izland szigetére, hanem a koppenhágai kastélyokba és börtönökbe, a németországi csapatok közé is, és a korabeli társadalom alakjait, törekvéseit felvillantva elemzi Izland szabadságának alakulását.

Arnaldur Indriðason - Hideg ​nyomon
Kisfiú ​holttestére bukkannak Reykjavík egy lepusztult lakótelepén. Szúrt sebtől vérzett el. Ázsiai származású volt, így Erlendur felügyelőnek azzal is számolnia kell, hogy rasszista támadás állhat a gyilkosság mögött. Annál is inkább, mivel az áldozat bátyja a délkelet-ázsiai bevándorlók bandájának vezére. Ám egész más indítékok is felmerülnek a nyomozócsapat előtt, miközben Erlendurnek a magánéletében is jócskán akad tisztáznivalója. Aztán egy hulladékgyűjtő konténerből előkerül a gyilkos eszköz, egy fafaragáshoz használatos kés. Erlendurnek eddigi legsötétebb és legtragikusabb esetével kell megbirkóznia.

Yrsa Sigurðardóttir - Az ​utolsó rítus
Harald ​igazi megszállottja a boszorkányüldözések történetének. Németországból Izlandra megy tanulni, hogy ismereteit elmélyítse. Ám egy reggelen a diákot megcsonkítva, testén különös jelekkel, holtan találják az egyetem egyik szobájában. A rendőrség zűrös barátai között keresi a tettest, ők ugyanis tagjai egy boszorkánytársaságnak. Közülük egyet le is tartóztatnak. Harald családja azonban úgy érzi, hogy nem az igazi bűnöst fogták el, ezért megbíznak egy ügyvédnőt, hogy nézze át újra a rendelkezésre álló dokumentumokat. Thóra a rendőrség számára is meglepő, új szempontokkal áll elő… Az izlandi krimiirodalom kirobbanó tehetsége 30 nyelven jelent meg!

Arnaldur Indriðason - Rókalyuk
Erlendur ​felügyelő visszatér gyermekkora színhelyére, a Keleti Fjordvidékre, és egykori szülőházának romjai között üt tanyát. Feltett szándéka, hogy végére jár a családja életét gyökeresen megváltoztató múltbeli tragédiának: nyolcéves öccse, Beggi eltűnésének. Egy másik régi eltűnési ügy is nagyon foglalkoztatja. 1942-ben egy hóviharban nyoma veszett egy Matthildur nevű fiatalasszonynak. A falusi pletyka hazugságokról, megcsalásról és bosszúról duruzsolt. Amikor Erlendur elkezd a nő eltűnésének végzetes éjszakája felől kérdezősködni, elvesztett testvérével kapcsolatban is új gyanú támad benne. Vajon sikerül a felügyelőnek megoldania az évtizedekkel ezelőtti eltűnési eseteket? Vagy az erők, amelyek igyekeznek meggátolni a nyomozását, hatalmasabbnak bizonyulnak nála?

Pierre Loti - Izlandi ​halászok
Az ​izlandi halászok az egész nyár folyamán a jéghideg északi tengereken szerzik zsákmányukat, ahol a halvány fényű nap örökösen a látóhatár szélén dereng, s nem tudni: nappal van-e, vagy éjszaka. Télire visszatérnek a nem kevésbé rideg és zord Bretagne partjaihoz, ahol a folyvást fújó nyugati szél kergeti a sziklákhoz a hullámokat. S ott élik egyszerű napjaikat egészen a következő idényig, tavaszig, míg újra vízre szállnak. Családjuk, feleségük, menyasszonyuk várja őket. S van, akit hiába… Pierre Loti, a tengerész-író jól ismeri ezeknek a fáradhatatlanul küszködő munkásoknak a sorsát, akik fél életüket az „úszó klastromban” töltik, s alig várják a békés, meleg otthonba való hazatérést, de nem bírnak nyugton maradni, ha megint eljön az indulás órája. Azokét az emberekét, akik Szűz Máriához, a tengeren járók csillagához fohászkodnak, miközben ősi, babonás hittel regélnek a kísértethajóról és a halászról, aki házasságot ígért az óceánnak, és mikor lakodalmát egy hús-vér leányzóval ülte meg, az a másik érte jött, és örökre magával vitte.

Ludvík Souček - Az ​ősi lovagi jel
A ​Runa rider fantasztikus története a magyarul is már megjelent és nagy sikert aratott "A vak madarak titka" című munkához kapcsolódik, de önmagában is kerek egészet alkot, az előző mű főszereplőit: dr. Kameníket, a szellemesen vitatkozó prágai orvost, dr. Bjelkét, a szerény és rajongásig lelkes reykjavíki asztopszichológust, a víg kedélyú Kameníkné asszonyt és Leif Thorgunnt, a hegymászót, már az első könyvoldalak után szívükbe zárják azok is, akik "A vak madarak titkát" nem olvasták. Dr. Bjelke ezúttal egy furcsa véletlen jóvoltából rádöbben, hogy a vikingek hajdanában a Rio Xingu vidékén is jártak. Ám hogyan kerültek a végtelen tengerek gyermekei a brazíliai szárazföld belsejébe? A kérdés nem hagyja nyugton, elindul a földgömb másik felére és megkezdődik az érdekfeszítő kalandsorozat, amelynek immár a dél-amerikai őserdők szolgáltatnak sejtelmes hátteret. Mialatt doktor Bjelke a xingui őserdőben nyomoz, az Izlandon buzgólkodó tudósok a Snaefells egyik barlangjában mesébe illő kincseskamrára és a világűriek látogatásának újabb bizonyítékaira bukkannak. Most már senki sem kételkedik abban, hogy a Marson gondolkodó lények laknak, és doktor Kameník hozzákezdhet a Mars-expedíció megszervezéséhez. Különleges szerkezetű "interjú-gyűjteményében" az író ötletes, helyenként merész fordulatokkal bonyolítja a történetet, ám ezt mindig mesteri feszültséggel és egy tudós biztonságával teszi, hogy fantasztikus regényében elmosódik képzelet és valóság határa.

Einar Kárason - Viharmadarak
Egy ​izlandi halászhajó Új-Fundland partjainál hatalmas, jeges viharba keveredik 1959 telén. A Máfurön egyre több a jég, hiába törik és zúzzák rendületlenül, a víz megfagy, és gyorsan körbevesz mindent: kötelet, sodronyt, korlátokat, ablakokat és hajóhidat. A fedélzeten tartózkodó harminckét férfi számára hamar világos lesz, hogy már nemcsak a hajó megmentése, hanem az életük a tét. A Viharmadarak csodálatos gazdagsággal mutatja be ember és természet soha véget nem érő harcát, a világ egyik legveszélyesebb munkáját végző halászok életét és a tenger mindent elsöprő erejét.

Arnaldur Indriðason - Reykjavíki ​éjszakák
Erlendur ​nemrég lépett be a rendőrséghez, még nem nyomozó, egyszerű közlekedési rendőr. Éjszaka dolgozik, amikor Reykjavík is tele van autóbalesetekkel, rablásokkal, részegekkel és verekedőkkel, és néha előfordulnak megmagyarázhatatlan halálesetek. Egy nap vízbe fúlva találnak egy hajléktalant, akit Erlendur személyesen ismert, és egy fiatal nő is eltűnik, aki egy klubból tartott hazafelé. Mindkét ügyet hamar lezárják, de Erlendur ösztönei azt súgják, érdemes kutatni a két ember sorsa után. Nyomozásba kezd, s közben elkerülhetetlenül magába szippantja a város sötét oldala, ahol mindenki vagy bujkál, vagy menekül. „Indriðason pompás előzetest alkotott népszerű sorozatához, betekintést engedve abba, hogy miért ilyen borongós Erlendur, és hogy milyen volt, mielőtt teljesen beborult az ég.” Booklist

Bergsveinn Birgisson - Elevenélet-patak
1784-et ​írunk, Izlandon már egy éve szörnyű természeti katasztrófák dúlnak. Koppenhágában a dán király tanácsosai összegyűlnek, hogy megvitassák, mit kezdjenek távoli gyarmatukkal, ami eddig sem hajtott nekik sok hasznot. A reménytelen helyzetben az a tervük, hogy az összes, munkára fogható izlandi alattvalót Dániába telepítik, hogy ott manufaktúrákban dolgoztassák őket. Mielőtt azonban meghoznák a végső döntést, elhatározzák, hogy követeket küldenek a szigetre, hogy felmérjék a helyzetet. A kamara strandiri megbízottja egy fiatal, félig izlandi származású tudós, Magnus Aurelius Egede. Magnus Aurelius a felvilágosodás szellemétől lelkesülten kezd neki a feladatnak, hogy feltérképezze ezeket a félreeső területeket. Útja azonban váratlan fordulatot vesz, mikor ismeretséget köt a helyiekkel, és lassanként rájön, hogy a valóság bonyolultabb annál, mint amit mérőműszerei elárulnak, különösen Izlandnak ebben az eldugott zugában. Ahol az Elevenélet-patak folyik. Bergsveinn Birgisson napjaink egyik legismertebb és legnépszerűbb izlandi írója, _A fekete viking_ szerzője. Izland legviszontagságosabb időszakáról írott regénye közvetlenül a jelenhez szól.

Jón Kalman Stefánsson - Ásta
Ásta. ​Reykjavíkban az 1950-es évek elején ezt a nevet adja Sigvaldi és Helga másodszülött lányuknak. "Ásta léte a szeretetből fakad, és szeretetben nevelkedik majd" - gondolják a szülők, hiszen a kislány az izlandi irodalom egyik nagy hősnéjének nevét viseli, ráadásul az ást szeretetet jelent. Azonban az idill nem sokkal később szertefoszlik: Helga elhagyja férjét és lányait. Ásta nevelőanyához kerül. Mamácskával egészen a kamaszkor beköszöntéig csendesen élnek, ám ekkor a lány nyugtalanná, pimasszá és izgágává válik. Egy iskolai incidens után, tizenhat évesen a fővárosból egy tanyára küldik, hogy ott töltse a nyarat. Itt, a Nyugati-fjordokban talál rá először a szerelemre Jósef oldalán. Ez az új érzés segíthet Ástanak, hogy áttörje a gátakat, és beteljesítse sorsát, amit a nevében hordoz. Ez a lírai, érzékeny, sok hangon megszólaló új Stefánsson-regény - mely kirakósként áll össze a szereplők emlékeiből és az érzéseikhez kapcsolódó költői asszociációkból - egyszerre szól a szeretet sürgető vágyáról és az arra való képtelenségről. Ahogy a Deutschlandfunk írta: olyan ez a könyv, mint egy szomorú Chet Baker-jazzballada. "Felhőtlen boldogság csak a mennyben van, odáig pedig Reykjavík utcáitól hosszú az út. A legfontosabb, hogy a nyugalmunkat őrizzük meg."

Kollekciók