Ajax-loader

'velence' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Melissa De La Cruz - Álarcban
Oké. ​Túl vagy az első sokkon. Nem elég, hogy vámpír vagy, hogy a legjobb barátod a Vezetőd, hogy a pasinak, akibe belezúgtál, nem jössz be, hogy sorra halnak meg körülötted a sérthetetlen, fiatal, életerős Kékvérűek. Az is kiderül, hogy neked kell felkutatnod és megállítanod az Ezüstvérűt, aki a vámpírokra vadászik. De mi van, ha tényleg nincs segítség? Ha kiderül, hogy mindentudó nagyapádra nem számíthatsz? Ha az egyik legnagyobb hatalmú Kékvérű hirtelen ellened fordul? Ha eddig azt hitted, veszélyes dolog vámpírként élni, jobb, ha most összekapod magad... Amikor Schuyler Van Alen megtudja, hogy mindenki tőle várja a megoldást a fiatal Kékvérűek rejtélyes halálával kapcsolatban, elhatározza, hogy Olaszországba utazik, és felkutatja rég nem látott nagyapját – az egyetlen embert –, aki segíthet neki. Otthon eközben folynak az előkészületek: közeleg az év legrangosabb társasági eseménye, az exkluzív Négyszázas Bál, kizárólag Kékvérűeknek. A valódi izgalmak azonban a bál utáni titokzatos bulin kezdődnek. Mimi Force őrületes álarcosbált rendez a legbelső körnek de senki nem tudja, ki lesz ott, sőt! Mivel az álarc viselete kötelező, amikor már ott vagy, akkor sem tudod, kivel táncolsz, netalán csókolózol éppen... Így persze azt sem tudni, hogy valaki gonosz szándékkal beférkőzik a bulizó fiatalok körébe... Van persze, aki a hétköznapokban sem mutatja mindig valódi arcát... Vajon kicsoda az a veszélyesen szexi, okos és vicces új fiú?? No és miért éppen Mimivel és Blisszel kezd barátkozni? És a Bizottság mikor veszi végre komolyan, hogy Croatan visszatért? Új emberek, új helyzetek, új veszélyek: ha a Rettegéstől féltél, most se kapcsold le a lámpát olvasás után...

Voltaire - Candide ​vagy az optimizmus
Tragikus ​és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük? A bölcsesség, mellyel Voltaire a _Candide_-ot zárja, látszólag roppant egyszerű: _műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben_. Mióta a regény megjelent (1759-ben, Genfben, s persze álnéven, mint Ralph doktor munkája), az utókor sokféleképpen értelmezi a voltaire-i filozófia e nagyszerű paraboláját. Vajon rezignáltan műveli-e kertjét Candide, vagy a történelmen, legalábbis a maga történelmén diadalmaskodó ember magabiztosságával? S valójában mi is _az én kertem_, hol húzódik a kerítése? Akárhány feleletet is találunk e kérdésre, annyi bizonyos: Candide az örök típus. Akár a népmesék hőse, azért indul vándorútra, hogy megtalálja tulajdon élete, vagy ha úgy tetszik, az élet értelmét.

Dan Brown - Inferno
A ​történelem egyik leghátborzongatóbb irodalmi klasszikusa, a Pokol ihletésére született, és díszletei között játszódó mű Dan Brown eddigi legellenállhatatlanabb és leggondolatébresztőbb regénye; lélegzetelállító versenyfutás az idővel...

Marina Fiorato - A ​muránói üvegfúvó
Marina ​Fiorato regényében lebilincselően keveredik a történelem, a misztérium, a művészet, a zene, a romantika és a politika. A napjainkban és a XVII. századi Velencében játszódó történet két szálon fut. VELENCE, 1681… A köztársaság éltető ereje az üvegfúvás, és a velencei tükrök az aranynál is értékesebbek. A vérengző Tízek tanácsa féltékenyen őrzi titokzatos módszerüket, s ezáltal a muranói üvegfúvókat is, akik gyakorlatilag bebörtönözve élnek a lagúnák egy szigetén. Ám a legtehetségesebb üvegművész, Corradino Manin eladja a titkot és ezáltal a lelkét is a Napkirálynak, a francia XIV. Lajosnak, hogy új jövőt teremtsen leányának.. Ennek az egyedülálló tükörkészítési technikának a megszerzésével sikerült megépíttetnie a Napkirálynak pazar Versailles-i kastélyában a Tükörgalériát. NAPJAINKBAN… Évszázadokkal később leszármazottja, Nora Manin boldogtalan londoni élete elől menekül Velencébe – elhatározta, hogy ősei városában folytatja életét és a családi mesterséget. A szenvedélyes és tehetséges ifjú hölgy azonban nem is sejti, hogy ismert neve hamarosan mekkora veszélybe sodorja. Lázasan kutat páratlan tehetségű üvegfúvó őse életének rejtelmei után, s közben bízik abban, hogy új életre és talán szerelemre is talál Velencében, ám előbb meg kell küzdenie a múlt démonaival. Miközben élete egyre jobban kiteljesedik és számtalan rég eltemetett titokra derít fényt, rájön, hogy a múlt talán soha nem lesz olyan áttetsző, mint a kifújt üveg… Corradino és Nora Manin sorsa az időn átívelve összekapcsolódik, és mikor szörnyű titkok kerülnek napvilágra, a lány megérti, hogy csak akkor lelhet békére, ha tisztára mossa őse nevét. A valós személyeket bemutató reneszánsz korszakban és napjainkban párhuzamosan játszódó izgalmas történet a világ egyik legszebb városába repíti az olvasót, aki úgy érzi, a két főhős társaságában maga is bejárja Velence gyönyörű tereit és utcáit. "Marina Fiorato csodálatos két szálon futó történetet szőtt, művészettel, szerelemmel, intrikával és ravaszul ábrázolt karakterekkel.... elállt tőle a lélegzetem...." - Susan Vreeland, A jácintkék ruhás lány szerzője "Lebilincselő regény titkokról, odaadásról, szeretetről és árulásról. Fiorato biztosan meghódítja az olvasóit ezzel a gyönyörű és bonyolult Velencei történettel. Magával ragadó szereplői izgalmassá teszik ezt a lenyűgöző regényt." – Kate Furnivall, az Orosz szerető és a Vörös sál szerzője

William Shakespeare - A ​velencei kalmár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdődy János - A ​fenséges köztársaság nevében
Három ​főszereplője van Erdődy János új regényének: egy ember, egy testület és egy állam. A szerző, csaknem harminc eddig megjelent történelmi tárgyú könyv írója, most ismét a viharos múltú Velencei Köztársaság történetének egyik izgalmas szakaszáról beszél olvasóinak, ezúttal a 14. század derekán történt eseményekről. A három főszereplő közül a személy: Marcantonio Boni velencei közhivatalnok. A testület: a Tízek Tanácsa, amely ebben ez időben alakult meg válságos körülmények következtében, és ettől fogva négyszáz évig, az állam megszűnéséig, a legnagyobb, olykor egyetlen igazi hatalom volt Velencében. A harmadik főszereplő pedig: maga a Köztársaság, színes, szenvedélyes és vad életének ebben az időszakában, amikor éppen világhatalommá kezdett növekedni az apró szigeteken épült kicsiny városállam, Márk evangelista címerállatának, a velencei lobogó Szárnyas Oroszlánjának jegyében. Egyi előző velencei tárgyú könyvének címlapján a szerző "szép és kegyetlen" városnak nevezte Velencét. A szépség és könyörtelenség világát rajzolja ez a könyv is, amelyet most tart kezében az olvasó. Európa csodája Velence, és élete folytonos kíméletlen harc volt, tengereken, csatatéren és hivatali szobák homályos zugaiban. Az utolsó nagy, nyílt polgárháborúval, a Tiepolo-összeesküvéssel kezdődik a történet. És a továbbiakban: intrikák, orgyilkosságok, bírói ítélettel lefejezett államfő, külső háborúk és belső hatalmi harcok - mindig és minden állandóan változik Velencében. Emberek jelennek meg, cselekednek a könyv lapjain, és eltűnnek: de egyvalaki szemünk előtt marad: Marcantonio Boni, az örök velencei polgár. Aki még tulajdon fiát is feláldozza a Köztársaságért, és a maga életét is teljes egészében az államnak adja. Példája azoknak az embereknek, akik - olykor talán kicsinyes és szennyes eszközökkel is - ezerháromszáz esztendőn át fenntartották és naggyá tették a Velencei Köztársaságot.

Donna Leon - Méregpohár ​az operában
A ​csodás szépségű Velencében nem történhetnek bűnügyek. Ez persze nem igaz, tanúság erre a világhírű karmester váratlan halála az operában. A vendégszereplésre meghívott Maestro kávéjába ugyanis ciánt tesz valaki két felvonás között. A latinos eleganciájú, vonzó és nem utolsósorben jó szimatú Brunetti rendőrfelügyelő gyorsan szűkíti a gyilkosság indítékainak és gyanúsítottjainak körét. Ahogy a felügyelő összerakja a bűntény mozaikjait, gyűlölettel, hazugságokkal és bosszúval teli világ képe bontakozik ki előttünk.

Laura Morelli - A ​Gondolakészítő
A ​tizenhatodik századi velencei gondolakészítő, Luca Vianello úgy érzi, az egész életét előre elrendezték. Apja már születésekor eldöntötte legidősebb fia sorsát, Luca a város egyik legismertebb gondolakészítő műhelyét hivatott megörökölni. Ám a fiú élete egy váratlan tragédia után különös fordulatot vesz, és elindul új utat keresni magának. Nem sokkal később egy antik gondola helyreállításán dolgozik, miközben titkon abban reménykedik, hogy sikerül szíve hölgyének kegyeibe férkőzni. A GONDOLAKÉSZÍTŐ egy apa és fiú nehézségekkel és szeretettel teli kapcsolatán keresztül kelti életre a velencei hajóácsok művészetének évszázados hagyományait. A történelmi regények szerelmesei bizonyára élvezettel olvassák majd a hűen leírt korabeli velencei életről szóló elbeszélést és a gondolák készítésének csodálatos részleteit. "Laura Morelli vagy páratlan ismerője Velencének és a gondoláknak, vagy olasz hajóács volt előző életében. Az ember a lapokat forgatva szinte érzi a frissen faragott fa illatát." - Publisher Weekly "Velence örök kedvelőjeként nem tudom nem csodálni Laura Morelli tudását a városról, a korról, és a gondolakészítés részleteiről. Ez a történet bárkit magával ragad." - Frances Mayes, A Napsütötte Toszkána írónője "Gyönyörűen kidolgozott, hihető karakterek, valódi helyszínek, hű korleírás. Elegáns és magával ragadó történet." - Publisher Weekly "A gondolakészítő örököse hátat fordít sorsának, de új életre talál a reneszánsz kori Velencében. Újabb csodás regény a művészettörténész és író Morelli tollából." - Kirkus Indie Book of the Month - *** Laura Morelli a Yale-en doktorált művészettörténetből. A National Geographic Traveller magazin írója, ahol a The Genuine Article című cikksorozatot jelentette meg. Több más magazinnak és újságnak is ír utazásairól. Szerepelt a CNN rádiójában, a Travel Today című műsorban, és még számos helyen. "A Gondolakészítő történetének ötlete még akkor született meg bennem, mikor korábbi könyvem kutatását végeztem Olaszországban. A mai olasz kézművesek, akiket meginterjúvoltam, mind azt mondták, számukra az a legfontosabb, hogy továbbadják tudásukat a következő nemzedéknek. Eltűnődtem, mi történne, ha utódaik nem lennének hajlandóak továbbvinni a hagyományokat. A gondolakészítőnek és fiának karaktere ekkor kezdett el alakot ölteni bennem. Mikor még nagyon fiatalon először eljutottam Velencébe, csak annyit tudtam, hogy muranói kristályüveget kell vennem, de azt nem, hogy miért. Feltereltek, egy csoport turistával együtt, egy tömött hajóra, és elvittek az "Üvegszigetre". Két tucat amerikai és japán turista mögött vártam a soromra, hogy megvehessek egy kicsi, de annál drágább üveghalacskát. Nem volt életem leglenyűgözőbb élménye. Mégis, a művészet hagyományai tettek az utazás és a történelem szerelmesévé. Európában és Latin-Amerikában élve rá kellett jönnöm, hogy az évszázados hagyományok sokszor még ma is élnek és virulnak. Elkezdtem olyanok után kutatni, aki birtokolják, és nemzedékről nemzedékre hagyományozzák ezt a tudást."

Szerb Antal - Utas ​és holdvilág
Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.

André Corin - Meghívás ​méregpohárra
A ​szerző már korábban megjelent bűnügyi regényéből ismert hőse - Anne Cordier -, a gátlásos, kicsit kétbalkezes, de kedvesen csetlő-botló fiatal lány újabb gyilkossági históriába keveredik. Mr. és Mrs. Ridgeway amerikai milliomos házaspár estélyén, ahol írók, rendezők, színészek vannak jelen, egyszer csak Anne lábára potyog egy hulla. A klasszikus krimi szabályai szerint mindenki gyanús, de végül természetesen megoldódik a rejtély.

David Weiss - A ​velencei
Tiziano, ​az agg mester, 99 éves? Vagy tízzel kevesebb? Maga sem tudja már, hiszen mindig lódított, idősebbnek mondta magát. először, hogy felvegyék festőinasnak, hogy bekerüljön Gentile majd Giovanni Bellini műhelyébe, később a festők céhébe, azután, hogy önálló lehessen, hogy felnőtt férfinak tekintsék a nők, és elnyerhesse őket. Velencében, mint annyiszor, most is pestis dúl, lehet, hogy őt is elragadja. Papírra veti hát emlékeit. Így indítja regényét D. Weiss Tizianóról, és ad mindehhez háttérként színes, lenyűgöző korképet. Érzékletesen és szuggesztíven írja le a kortársak, festők, patríciusok, fejedelmek küllemét és egyéniségét; ugyanakkor főhősét befelé néző, töprengő, önmagával elégedetlen, lelkiismeretével gyötrődő érzékeny emberként ábrázolja, akinek műveiben pogány érzékiség és vallási pátosz váltakozik egymással, ahogy életében is szenvedélyes temperamentum küzdött a kiegyensúlyozott méltósággal.

Donna Leon - Felsőbb ​körök
Commissario ​Guido Brunettinek ezúttal a saját háza táján akadnak gondjai, pontosabban emeleti lakásukkal, amelyről kiderül, hogy nincs nyilvántartásba véve a földhivatalnál. A bürokrácia arctalan gépezete akár el is bontathatja fejük fölül a családi hajlékot. Ráadásul a hírt hozó fiatal hivatalnokot nemsokára holtan találják, s ha mindez nem lenne elég, a felügyelő főnökének fiát tetten érik, amint kábítószert árul. Brunettinek ismét alá kell merülnie Velence „szennycsatornáiba”, hogy annak félig rejtett, uzsorásoktól, gyilkosoktól, kábítószeresektől hemzsegő, valamint emberi rosszindulatokból és félelmekből táplálkozó világából felszínre hozza az igazságot, s a körülményekhez képest megfelelő döntéseket foganatosítson. Közben kiderül, hogy mindenhol akadnak barátok, s a felsőbb körök sincsenek közelebb az éghez.

Marlena de Blasi - Ezer ​nap Velencében
Marlena, ​az ötvenes éveinek elején járó, elvált amerikai nő Velencébe készül, hogy cikket írjon a város gasztronómiájáról. Nincs kedve oda utazni: nem vonzza a város, amelybe mindenki szerelmes. És baljós előérzete beigazolódik: velencei útja után élete fenekestül felfordul. Belép az életébe egy férfi, - az Idegen - akiért Marlena otthagy mindent: házat, munkát, lassan felnőtté váló gyermekeket, és megpróbál igazi olasz feleség lenni. Ám ez nem könnyű ebben a meggyökeresedett, ősi városban - itt meg kell küzdenie a helyiek előítéletével, szokásaival, a férj rigolyáival, na és saját, szenvedélyes természetével. A nem várt, megható szerelem azonban minden viharon átsegíti, miközben Marlena egyre csak kóstol, kísérletezik, receptet ír és főz a csodás Velencében. A könyvben egyszerű, remek olasz receptek találhatók.

Ernest Hemingway - A ​folyón át a fák közé
Hemingway ​1950-ben megjelent regényének címe az amerikai polgárháború tábornokának, Stonewall Jacksonnak utolsó szavait idézi - és ez a furcsa, kései könyv maga is búcsú, leltár, végső összegzés. Hőse, Richard Cantwell ezredes Hemingway korábbi hőseinek öregedő mása. Emlékek, álmok, a jelenvaló, két háború hadszínterei keverednek a párbeszédekben és belső monológokban, miközben az ezredes autón Velencébe utazik, hogy találkozzék szerelmével, aztán csónakon, vadvizeken, kacsavadászatra indul. Mi változott a világban, mi maradt meg az embernek - erre keres választ a főhős, aki még egyszer végigtekint élete tájain, mígnem szimbolikus útjai végén fölmagasodik a halál. A búcsú azonban Hemingwaynél itt sem beletörődés: két évvel e regény után írta meg az Az öreg halász és a tengert.

Marion Kaminski - Velence
Velence ​- a helybeliek szeretetteljesen la Serenissima, a "legtiszteletreméltóbb" néven emlegetik - már régóta röpíti álomvilágba a látogatókat: a San Marco, a Canal Grande két partját büszkén szegélyező káprázatos paloták, vagy Tiziano, Tintoretto és Tiepolo remekműveinek varázsa soha nem feledhető. A tájékozódást elősegítő gyakorlati tanácsok mellett a könyv részletesen ismereti Velence műemlékeinek művészettörténeti vonatkozásait.

Jeanette Winterson - A ​szenvedély
A ​napóleoni háborúk idején játszódó regény két egyszerű, mégis rendkívüli ember élettörténetét fűzi össze. Henri, a tizenhat éves parasztfiú Napóleont bálványozva beáll a Grande Armée-ba, és szakácsinasaként egészen Oroszországig kíséri. Villanelle egy velencei csónakos lánya, ám a férfi csónakosokhoz hasonlóan - akiknek, mivel nem tudnak úszni, járniuk kell a vízen - hártya van a lábujjai között. Henri nagy "történelmi" rajongásával szemben ott áll Villanelle "privát" szerelme egy előkelő velencei patríciusnő iránt, a megmásíthatatlan történelemmel szemben a fiktív sorsok mikrotörténelme. A valóság fantasztikumának és a tündérmesei elemeknek az ötvözéséből a rögeszme és a szenvedély, a szerelem természetrajza tárul elénk Jeanette Winterson sokak által legjobbnak tartott regényében.

Passuth László - Lagúnák
Az ​Udvari asszony regényének nevezhetnénk ezt a művet, olyan értelemben, ahogyan Castiglione az Udvari Ember kifejezést használta. A XV-XVI. század fordulója már férfi-erényeket is követel a nőtől, az iménti értelemben vett Udvari Asszonytól: azt, hogy folyamatosan uralkodjék értelmével szenvedélyein, érzelmein és érzékein, azt, hogy legyen benne valami "démoni tárgyilagosság" önmagával és az udvarokkal szemben, azt, hogy a test és a lélek szépségei az értelem uralma alatt harmonizáljanak benne. Passuth László ilyenféle nőről írta regényét. Hősnője Cecilia, a ciprusi király törvénytelen lánya, aki Velencében a nagyvilági kurtizán életét éli, s közben - hol titkon, hol nyíltan - bonyolult diplomáciai feladatokat old meg a velencei Signoria megbízásából. Egy darabig úgy látszik: Cecilia értelme szigorú kordában tartja testét, lelkét, érzelmeit, de amikor egyik diplomáciai útján megismerkedik Giorgionéval, a századforduló nagy festőjével, az Udvari Ember erkölcsi és értelmi tartása egyszeriben értelmetlenné válik személyében, üresnek és öncélúnak kezd tetszeni neki az, ami életeleme volt, s megsejt egy új asszonyi eszményt, mely felé vágyódással tekint. A regény más alakokon keresztül vezet rá a mondanivaló lényegére: az az életforma, melyből Cecilia kitörni készül, már bomlóban, s föltartóztathatatlanul halad a pusztulás felé, jóllehet ez a dekadencia csak két évszázad múlva válik teljesen láthatóvá. Morosini figurája példázza ötletesen és szépen ezt a haldoklási folyamatot, éppen azokban a gesztusokban, melyek Ceciliával kapcsolatosak.

Joss Stirling - Lélektársak ​- Crystal
Még ​több kaland, még több szerelem - a Lélektársak-trilógia befejező része végre magyarul is! Crystal Brook a család fekete bárányának számított; senki sem vette észre, hogy neki is savant képességei vannak. Eddig... Mikor nővérével, Diamonddal Denverbe utaznak, egy véletlen folytán megismerkednek a nagyon dögös és lehengerlő Benedict testvérekkel. Diamond egy pillanat alatt fülig szerelmes lesz, és hamarosan jegygyűrű csillog az ujján. Crystalt azonban nemcsak, hogy nem hatja meg a fiúk sármja, de úgy érzi, Xav Benedictnél idegesítőbb fickóval nem találkozott még az életben. Diamond esküvőjét Olaszországban, Velencében tartják; itt gyűlik össze a két család. Közös ellenségük végre elérkezettnek látja az időt a támadásra. Crystalnek és Xavnek össze kell fognia, ha meg akarják védeni szeretteiket és megfejteni egy rég elfeledett titkot.

Szerb Antal - VII. ​Olivér
Egy ​király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami - VII. Olivér exkirály. Mi ez? A legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata? Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint? Vagy az egzisztencialista filozófia egyik legizgalmasabb problémájának - mi a személyiség? - játékos feldolgozása és persziflázsa egyszerre? Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt a bűbájos regényt, s nem sokkal ezután Ex címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet.

Erdődy János - Szép ​és kegyetlen Velence
A ​nagy múltú köztársaság - Velence - mozgalmas életébe világít be Erdődy János újabb történelmi regénye is. Nemcsak tárgyilagos-pontos keresztmetszetét adja a tizenhatodik és tizenhetedik század szövevényes politikai küzdelmeinek, de a középkor végső válságának okai is érzékletesen sejteti. Többek közt azokat a diplomáciai manővereket jeleníti meg, melyek révén Velence tekintélyes hatalommá nőtt Európában, a pápai befolyás ellenében és másféle terjeszkedésekkel szemben. A belső ellentmondások terhe azonban megingatja államrendszerének tartópilléreit az eretnekségek és ellenreformációk időszakában. A koreszmék két jellemző képviselőjének (a papnövendékből lett állami tisztviselőnek és az egyházi teológus atyának) a sorsa a lélek zavaraira utal. Az eredeti hivatás és a váratlan, különleges megbízás ellentéte hovatovább az Eszme alapjait is kikezdő, kegyetlen áldozatot kíván: a régi barát és fegyvertárs, Foscarini szenátor személyében.

Covers_288091
elérhető
0

Alta Macadam - Velence
Minden ​gyakorlott utazó tudja, hogy a Guide Bleu-nak - Blue Guide-nak, a híres Kék útikönyvnek nincs párja a világon: szerény külleme, kimeríthetetlen gazgadságot rejt - látni- és tudnivalók teljességét nyújtja, ezért semmi mással nem helyettesíthető útitársa a művészet, az építészet és a történelmi emlékei iránt érdeklőd utazóknak. Kötetei, szinte lexikonjai a bemutatott országoknak vagy városoknak, vagyis hazaérkezés után is megőrzendő, értékes könyvek. A világ legokosabb útikönyvei közel elsőnek a Velence és a Hollandia jelenik meg.

Passuth László - A ​mantuai herceg muzsikusa
A ​szerző új regényét Tiziano halálával kezdi: Itáliában elhalványodik a képzőművészet sokszázados ragyogása s a múzsák az új művészet - a zene felé fordulnak. a cinqeucento utolsó évtizedeiben tűnik fel Claudio Monteverdi, Itália máig is legnagyobb komponistáinak egyike, az opera teremtő géniusza: fiatalon Mantuába kerül, ahol egy könnyűvérű, de elevenszellemű herceg (aki oly ismert szerepet kapott a Rigolettóban) ösztönzi arra,hogy kiemelkedjék a liturgikus zeneszerzők, madrigálisták szinte névtelen seregéből s kiformálja a "dramma per musica"-t - a mai operát. A kicsiny, de tündöklő mantuai udvarnak Tasso, Monteverdi és Rubens örök alakjai adnak mély történelmi értéket. Az Orfeo komponistája e könnyelmű, de művészetkedvelő udvar forgatagából súlyos egyéni tragédiák során át kerül Velencébe, hogy ott élete alkonyán megírhassa e város "örök farsangjában" utolsó monumentális főművét, az Incoronazione di Poppeá-t. E kevéssé ismert, késő-reneszánsz és korabarokk határvonalán álló kort teremtette újra e nagy komponista sorsának tükrében a szerző új, hatalmas történelmi regénye.

Sarah Dunant - A ​kurtizán és a törpe
Bujaság ​és intrika a reneszánsz Velencében Velence, XVI. század: a város fénykorát éli, egyszerre gazdag és szegény, vallásos és haszonleső, gyönyörű és romlott. A kurtizán Fiammetta, és segítőtársa, a törpe Bucino Róma 1527-es kifosztása után menekül ide, gyomrukba(!) rejtve vagyonuk maradékát. Minden bátorságukat és ravaszságukat latba vetve lassan a velencei társadalom elismert figuráivá válnak. Tökéletes párost alkotnak ők ketten: az élésnyelvű törpe és a gyermekkorától mások kényeztetésére nevelt, vibráló személyiségű úrnő; a kor divatos meghatározása szerint egy "őszinte kurtizán". Ám ahogy szerencsecsillaguk emelkedik, úgy sokasodnak a szövetségükre veszélyt jelentő viharfelhők is. A legnagyobb kihívást egy fiatal, rokkant nő jelenti, aki lassan a szívükbe lopja magát, de közben a biztos pusztulás felé sodorja őket... A kurtizán és a törpe: lebilincselő történet a gyönyör bűneiről és a bűn gyönyöreiről.

Richard Russo - Sóhajok ​hídja
Hat ​évvel a Pulitzer-díjas regény, A múlt fogságában megjelenése után Richard Russo újabb, sokak szerint még az előzőnél is jobb regénnyel jelentkezik. Louis Charles Lynch életének mind a hatvan évét a New York állambeli Thomastonban töltötte, negyven éve ugyanaz a nő, Sarah a felesége, fiuk már felnőtt ember. Néhai apjához hasonlóan Lou – vagy ahogy világéletében mindenki csúfolta, Lucy – is javíthatatlan optimista, noha számos oka lenne az ellenkezőjére. Egy gyerekkori trauma nyomán a főszereplő képzeletbeli szekrényéből úgy bukkannak elő egymás után az ott sorakozó csontvázak, akár egy rémregényben. Vajon gyerekként Lou tényleg a tulajdon anyját látta a nagybátyjával szeretkezni a folyóparton? Vajon tényleg megakadályozhatta volna, hogy félholtra verjenek egy néger fiút csak azért, mert egy fehér lány mellé ült a moziban? Vajon tényleg jól tette, hogy soha, senkinek nem mondta el a titkot, amit az apja a halálos ágyán bízott rá? Megannyi kérdés, amely válaszra vár… A választ Lucy legrégebbi és talán egyetlen barátja adhatná meg, ám az időközben világhírű festővé lett Noonan Olaszországba, Velencébe költözött. Ezért Lou és Sarah életük nagy utazására készülődnek Noonanhoz, aki szándékosan menekült el gyermekkora helyszínéről, mert őt is egy sötét árny kísérti évek óta: az apja halála, amiért ő a felelős… Lou és Noonan elbeszéléséből olyan történet bontakozik ki, amely nemcsak számukra – és Sarah számára –, de az olvasónak is folyamatos fordulatokkal, meglepetésekkel, izgalommal és tanulságokkal szolgál… Ha megismertük Lou és Noonan történetét, más szemmel fogunk nézni magunkra és közvetlen környezetünkre is. Mert mindannyiunk szekrényében ott lapul egy csontváz… A Sóhajok hídja tipikus Russo regény, amely ahogy bonyolódik, ahogyan egyre több derül ki a szereplők múltjából, valósággal megbabonázza és a karosszékbe szögezi az olvasót!

Veadandp0301
elérhető
0

Ács Margit - Beavatás
A ​Beavatás három magyar fiatal - a Fráter fivérek s az idősebbik felesége, Laura - három velencei napjának a regénye. A hetvenes évek statisztikáiban nálunk is tömeges gyakorisággal előforduló, minden tekintetben szokványos olaszországi turistaút első, "kötelező" állomásán a két testvér, az építész Károly és a tolmácskodó, szabadúszó Ambrus először éli meg, amit századok óta átél minden világjáró hazánkfia, amikor idegen környezetben, más nyelv, más szokások, másfajta erkölcs és gondolkodás, másmilyen élet másmilyen lehetőségeink a tükrében és röntgensugárzásban szembesül önmagának és annak a közösségnek a gondjaival, amelyhez tartozik. De a Fráterek e súlyos és keserves élménynek a szédületében egy másik mitikus élménynek: a testvérkapcsolatnak éppen a különleges helyzet és élmény ingerére kibomló drámáját is megéli, amit - sorsát meghatározó következményekkel - ösztöneiben és idegzetében Laura is követni kénytelen. A Beavatás - az illúziókkal, a hamis tudat fátylaival elkendőzött, rideg valóság feltárulása. Kíméletlen megvilágosodás: az intellektuális és az erkölcsi-érzelmi önámítás gátjainak tragikus eredményű áttörése. Ambrus cinikus-link életvitelének felhámja mögül előtűnik a rossz útra tévedt belső emberi szabadságharc kilátástalansága, Károly igavonó kötelességtudása, erkölcsi idealizmusa mögül az igazi megismerésre és az igazi cselekvésre való restség.

Görgey Gábor - A ​homár páncélja
Görgey ​Gábor hőse a varázslatos Velencében bukkan fel, akár egy régi visszatérő álma, mely szerint ő egyszer, valamelyik évszázadban már élt ebben a városban, misztikus és kísérteties kalandokat élt át. Amíg ő Magyarországon végigjárta a történelem poklának bugyrait, addig Velencében élő öreg barátja ezekben az évtizedekben az élet különböző stációiban is hazájához kötődő magyar. A kétféle élet feszültségeiből áll össze az a kép, mely Görgey regényciklusának fél évszázadot felölelő magyar tablójából nem maradhatott ki. Hiszen az itthon maradottakon kívül a külföldre szakadtak is formálták azt a történelmet, mely közös sorsunk és örökségünk.

Bogomil Rajnov - Nincs ​jobb a rossz időnél
A ​színhely: Velence. Az esemény: két gyilkosság néhány órán belül. Az ügy szemtanúja: egy soknevű úr, akire az jellemző, hogy nem fordul a rendőrséghez. Az úr gondolatai: "Már a két gyilkosság előtt is az volt a benyomásom, hogy a rám bízott feladat nem könnyű. Csak egyelőre nem értem, miért ilyen fontos. A regényekben olvasható butaságokkal ellentétben a hírszerző szervek közötti összecsapásokban nem potyognak a hullák, mint az őszi legyek. Itt is, mint mindenütt, a gyilkosság az utolsó adu, amelyet csak különleges esetekben játszanak ki. Ljubo halála azt jelenti, hogy azok, akik eltették láb alól, mindenáron meg akarták akadályozni, hogy valamilyen, számukra kínos dolgot megtudjon. Különben megelégedtek volna azzal, hogy egy-két kopót eresztenek a nyomába, s egy kissé megismerkedtek volna az életrajzával. Ők azonban Contit is habozás nélkül likvidálták. Bepakolták a Buickba, hogy a segítségével felismerhessék Ljubót, azután hazakísérték, és a megszokott, otthoni környezetében feladták rá az utolsó kenetet. Elintézték a vevőt, azután az eladót, és ezzel egy csapásra szétszakították a szálakat. Ha Morandit is likvidálták volna, az egész kombináció visszavonhatatlanul kútba esik. De ha elhatározták, hogy kijátszák a végső adut, miért nem likvidálták Morandit is?"

Willi Meinck - Marco ​Polo kalandos ifjúsága
Velencében, ​a nyüzsgő itáliai kereskedővárosban a gazdag patríciuscsaládból származó Marco szüntelenül a messzi ismeretlen világok után vágyakozva kémleli a tengert, s várja haza régóta eltűntnek hitt édesapját. Édesanyja közben belehal a magány okozta fájdalmába. Egyetlen rokona, nagyravágyó, pénzéhes nagybátyja, a gonosz Pietro Bocco meg akarja kaparintani unokaöccse vagyonát és orgyilkost bérel...

Jurij Bondarev - Választás
Az ​utóbbi évek szovjet irodalmának egyik legnagyobb eseménye, legtöbb vitát kiváltó műve a Lenin- és állami díjas Jurij Bondarev új regénye. Többféleképpen értelmezték, de a vitapartnerek között abban egyetértés született, hogy bár szerves folytatása a Választás az eddigi könyveknek, az író pályájának új szakaszába lépett. Még soha nem írt ennyire polifonikus művet, még soha nem nézett szembe a filozofikus összegzés igényével a végső kérdésekkel. Talán azért is komorabb itt a hang, talán ezért hiányzik az egyértelműen megnyugtató lezárás. A Választás fordulatos cselekményű, az olvasók legszélesebb rétegeinek figyelmére számot tartó könyv. A kerettörténet egy fantasztikus, tragédiával végződő találkozást mond el. Harminc évvel a háború után Velencében egy hotel teraszán kezet fog Vasziljev festőművész és Signore Ramsin. Nehezen indul a beszélgetés, hiszen a külföldi úr halottnak hitt, régi barát, Ilja Ramzin volt hadnagy. Nemzedéki számvetés ez a könyv.

Johann Wolfgang Goethe - Venetianische ​Epigramme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pados Judit - Velencei ​mesék
Mindenki ​ismeri Velencét, és senki sem ismeri Velencét. Én sem. De gyerekkorom óta vonz, mint a mágnes. Ha olyan szerencsés vagyok, hogy ott lehetek, tágra nyílt szemekkel iszom a látványt. Ha csak a képzeletem szárnyán utazhatok, lehunyt szemekkel élem meg a mesét, amiben az apró valós részletek békésen simulnak össze a fantázia szüleményeivel. Ha nem tudhatom a város megannyi titkát, akkor elképzelem. Henry James azt írta 1882-ben: „Közismert, hogy erről a tárgyról (Velencéről) nem lehet többet mondani... Igen szomorú volna az a nap,amikor valami újat kellene mondani... Nem vagyok benne biztos, nem arcátlanság-e azt színlelni, hogy bármit is hozzátehetünk.” Nos, én éppen ezt az arcátlanságot szándékozom elkövetni, és vállalom minden sorát. Vállalom, hogy a mesék Velencéjét merjem megmutatni, az én meséimét. Gyertek velem a mesék Velencéjébe! Kedvcsinálónak néhány olvasói vélemény: „Nagyon felkavaró és egyben gyönyörű is.” (Andrea) „Nagyon jól áll neked Velence! Az írásaidból mindig teljesen más hang szól hozzánk ilyenkor, elvarázsolt / elvarázsoló.” (Vera) „Be kell vallanom kellemesen csalódtam. Persze tudom, hogy jól írsz, de azért ez új és más.” (Reni) „Ez a rövid történet (A velencei sál) annyira megfogott, hogy muszáj megköszönnöm. A mai "érzelemmentes" világban nagyon fel tudják dobni az embert a történeteid. Irigylem a színes fantáziádat és hogy ilyen csodálatosan tudod megfogalmazni a gondolataidat.” (Kató) „Egy gyönyörű történet esszenciája, mint mikor a kiürült pálinkásüvegből kihalászod az aszalt barackot. „ (Cica) „Köszönöm! Pocsékul indult ez a nap, de ez az írás megmelengette a lelkemet!” ( Soma) „Megint nem csalódtam! Más témát és helyszínt választottál, mint eddig, teljesen új tőled, és mégis Te vagy minden sorában. „ (Gabi) „Mint egy bonbonos dobozban, minden történettel egy új íz lepett meg.” (Gréta) „Ne mondd, hogy ez mese! Nem hiszem. Ennek pontosan így kellett történnie!” (Nóra)

Louis D. Shepperd - A ​velencei idegen
"A ​történet főhőse egy középkorú férfi, aki egy Velencébe tartó vonaton ébred. Félig öntudatlan állapotában rá kell döbbennie, hogy semmire sem emlékszik. Azt sem tudja, ki is ő valójában. Ugyanakkor egy másik idegen is érkezik a lagúnák városába, aki viszont tökéletesen tisztában van, jövetele céljával. Kettejük útja keresztezi egymást Hogy ki is az idegen, és miért jött Velencébe? Természetesen a történet végére, minden fátyol fellebben előlünk, ebben a fordulatos, izgalmas, akciókkal és némi romantikával átszőtt krimiben."

Kollekciók