Ajax-loader

'görögország' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

Catherine Spencer - A ​legforróbb nyár
Gina, ​a csinos kanadai újságírónő azért érkezett Athénba, hogy tudósítson az ismert hajómágnás születésnapi partijáról, aztán körülnézzen a görög szigetvilágban – legalábbis ezt állítja. A mágnás bizalmasa, Mikos Christopoulos jobbnak látja kételkedni a szavában, a vonzerejének azonban nem tud és nem is akar ellenállni. A szép napoknak vége szakad, amikor kiderül, hogy helyes volt a gyanúja: Gina elhallgatta jövetelének igazi okát…

Szőllősy Klára - Kiklász-kalandozások
„Már ​megint egy könyv Görögországról?!" — sóhajt fel a nyájas olvasó, mikor ezt a kötetet a kezébe veszi. Valóban — mit mondhatok én, mit mondhat akárki még újat, érdemeset erről az ezerszer leírt, tanulmányozott, megénekelt földdarabról? Mi újat mondhat valaki a szerelemről? — válaszolok kérdéssel a kérdésre. Ki illetékes abban, hogy újat mondjon róla? Az, aki érzi, aki átéli. Nos, ugyanez vonatkozik a görög földre, múltjára, jelenére, ízeire, szagaira, köveire, nyelvére, embereire, szellemi és anyagi valóságára. Mindenki „illetékes", aki megismerte, átélte, s akiből — éppoly ellenállhatatlanul, mint húszéves ifjúból a szerelmes vers — kitör a dicsérő szó; aki szükségét érzi, hogy élményeit, bármily kicsinyek és szubjektívek legyenek is, megossza másokkal, minél többekkel... Velem is ez történt. Elmentem — régi vágyam beteljesüléseképpen — Görögországba. Vakációzni mentem, tervtelenül, ellazult akarással. Csupa befogadás lettem, csak éltem, figyeltem, és ha megkérdeztek, szándékozom-e majd otthon „íróilag kiaknázni" ottani élményeimet, határozott és jóhiszemű ,,nem"-mel válaszoltam. Hazaérvén azonban — magam sem tudom, mi történt velem: nem tehettem egyebet, le kellett ülnöm a géphez, kikívánkozott belőlem, amivel csordultig voltam — Görögország. A magam örömére, megkönnyebbülésére és okulására írtam ezt a beszámolót, f.s ha olvasóim közül az, aki már járt Görögországban, egyszer-egyszer rábólint: „Igen, ezt én is így láttam, így éreztem" és az, aki nem járt ott, kedvet kap, hogy odamenjen, tulajdon szemével ellenőrizze élményeimet, — nem dolgoztam hiába.

Theocharis M. Provatakis - Meteora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nikosz Kazantzakisz - Zorbász, ​a görög
Nikosz ​Kazantzakisz, Anthoni Quinn, Kakojannisz, Mikisz Theodorakisz - ezt a sort csak egyféleképpen lehet folytatni: Zorba (Zorbász), a görög. A nyers, szertelen, vad, csupaszív világcsavargó. A valóságos életben idegenül mozgó, csak az elvont események világában otthonos író - a másik főhős- és Zorbász közös kalandjainak foglalata ez a világhírű, immár klasszikus regény, s egy olyan barátságé, kapcsolaté, amelynek végén az író már pótolhatatlan testvérként, élete örök hiányaként gyászolja a kezdetben véglegesen idegennek érzett "görögöt". A önéletrajzi ihletésű krétai történet a végleteket kutatja, az erény, a szabadság, a halál gondolataival viaskodik. Ha úgy tetszik : a keleti kereszténység test-lélek dualizmusát fogalmazza meg a maga módján. Zorbász a test, az író a lélek - és mindkettő Kazantzakisz.

Démoszthenész - A ​hűtlen követség / A koszorú
_A ​hűtlen követség_ és _A koszorú_ politikai perbeszédek. Igaz, hogy az i.e. 4. században Athénban hangzottak el, de mégiscsak közönséges törvényszéki procedúra alkalmával. Joggal kérdezheti az irodalomkedvelő olvasó, hogy mi köze a perbeszédnek az irodalomhoz. Az antik Görögországban, a demokrácia századaiban nagyon is sok köze volt. A szónok nemcsak az ítélkező bírákat akarta maga felé hajlítani, hanem a hatalmas sokadalmat is, amely egy-egy érdekesebb, közérdekű esetre összegyűlt. Megpróbálta hallgatóinak politikai meggyőződését, erkölcsi állásfoglalását formálni, de egy füst alatt szórakozási igényét is kielégíteni tökéletesen megszerkesztett gondolatsoraival, pergő ritmusú mondataival, káprázatos szóvarázsával. Démoszthenésznek nem volt nehéz dolga, hogy lekösse a hallgatóság figyelmét, hiszen az akkori görög világ alapproblémájával, a görög szabadságot veszélyeztető makedón terjeszkedéssel kapcsolatos ügyben beszélt. Az athéniak pedig elgondolkodhattak, melyik lehetséges úton járjanak. Fogadják önként és szívesen a nagyhatalom támogatását, mert úgyis az a történelem szükségszerűsége, hogy a kis országok nem létezhetnek többé önállóan? Vagy ragaszkodjanak az ember legszebb jogához, a szabadsághoz, és haljanak meg mind egy szálig a szörnyű túlerővel vívott reménytelen küzdelemben? A drámai dilemmát- mindkét beszéd legfontosabb tanulságát- Gyomlay Gyula múlt század végén készült fordítása eleven feszültséggel, archaikus bájjal szólaltatja meg.

Karinthy Ferenc - Alvilági ​napló
"... ​Hát bizony eléggé lerongyolódtak, mire idáig értek, ezt a kocsiban, oldalt pillantva is észre kellett vennem. Csillogó selyemtüll öltözékük elvásva és mocskolódva, kikönyökölve, térdelve, a gombok le-le szakadva, fénylő anyaga elfoszlott és feslett, a lyukak más színű cérnával, befércelve, csámpásra taposva. Hajuk talán bodorítva lehetett, s most kijött belőle a hullám, loncsosan, gondozatlanul lógott alá, és szőkítve is, a választéknál, homlokuk fölött sötétebb, barnás-korpás. Hozzá jócskán ki voltak készítve, ám a déli melegben a festék megolvadt és lecsurgott verejtékező arcukon, alatta kiütköztek nagy, lélegző pórusaik. De azért így is szépek voltak, magasak, karcsúk, kecsesek, érdekesek, fejük körül az ifjúság kiolthatatlan sugárkoronája. Furdalt, hogy miféle szerzetek: honnan jöttek, kérdeztem. A korfui Dassiából, oda meg Olaszországból. És ez a különös ruházatuk, folytattam óvatosan, már korábban is láttam őket, föltűnt, tetszik nekem, netán valami ünnepi vagy estélyi kosztüm, esetleg uniformis? A leány felelt..."

Hegedüs Géza - A ​milétoszi hajós
Az ​időszámításunk előtti V. század Görögországába, Athénba, az ókor világába vezeti ifjú olvasóit Hegedűs Géza. A görög-perzsa háborúk ideje ez: a halhatatlan Marathónnak, Leónidasz spártai király szállóigévé vált hősiességének, Miltiadésznak és Periklésznek, az ókori tudomány virágzásának kora. A regény a kis-ázsiai Milétoszban kezdődik. Két fiú sétahajózni indul, de a tengeren viharba kerül, és elszakad otthonától. Perzsiába jutnak, ahonnan csak esztendők múlva, élményekben gazdagon, kalandok sorozatán át kerülhetnek Görögországba. Csatákban, veszélyben, munkában és szerelemben, kémek üldözése és filozófiai viták, művészi élmények és világjárás közben bontakozik ki az olvasó előtt az emberiség ifjúkora.

Jorgosz Pszikhundakisz - A ​krétai futár
A ​helyszín egzotikus: Kréta, a magasba szökkenő szirtek, a "széllovagoknak" nevezett szegénylegények világa, ahol állandó a puskaropogás békeidőben-lakodalomban is. És érdekes, szeretnivaló egyéniség a szerző: Jorgosz a pásztorfiú. Ez a "sokat próbált férfi" zerge módjára szökellve hozta-vitte a híreket, a katonai parancsokat a krétai ellenállás és a brit szabotázsszervezet, a SOE tisztjei között. Mert az időpont is fontos: 1941-1945 között Krétát meghódították a németek, de leigázni nem tudták. Az idősebb andarteszek, népi harcosok, akik a század elején még otthon és Macedóniában forgatták fegyverüket, mintegy folytatták a szigetlakók örökös szabadságharcát. És ha nem reked a szárazföldön a híres krétai hadosztály az 1941. tavaszi náci orvtámadás idején, a szigethazát egy pillanatra sem igázzák le, mondogatják a mai napig a krétai öregek. Jorgosz Pszikhundakisz, az írástudó pásztorfiú emlékezései mintegy "alulnézetből" mutatják be az ellenállás hőstetteit a szaggatott partvonalú, hajó formájú földdarabon, amely Európa és Afrika között lebeg a borszínű tengeren.

Soproni János - Fajth Tibor - Athén
Athénról ​mindenki sokat tanult, olvasott. Tudatunkban úgy él ez a város, mint az európai kultúra és művészet bölcsője, a demokrácia szülőhazája. A mai Athént azonban nálunk viszonylag kevesen ismerik. Ennek a könyvnek az a célja, hogy a turistát megismertesse a várossal és a környékével, ezen belül természetesen a mai Athénnal is. A város önmagában is érdekes úticél, nem is szólva az Attikai-félszigetről, amely mitikus hegyeivel, ókori romjaival, középkori kolostoraival vonzza a turistákat. Mégis, aki Athénba utazik, főleg az antik városnak, annak az Athénnak emlékeit keresi, amelyről tanult, olvasott és ahol a legteljesebben bontakozott ki a klasszikus görög kultúra, képzőművészet, drámairodalom. Az utas egyben az európai kultúra hajnalának azt a hangulatát is reméli megtalálni, amelyet Homérosz eposzaiból, a mitológiai és hősregékből már ifjúkorában magába szívott. Ezért az antik múlt athéni hagyatékának bemutatását tartottuk legfőbb feladatunknak. Már a római birodalomban is az számított művelt embernek, aki beutazta az európai kultúra e klasszikus szülőhelyét, s e hagyomány folytatói vagyunk mi, mai utasok is.

Robert Graves - Homérosz ​leánya
A ​tudós Graves izgalmas ötleteként, a görög mitológiából jól ismert Nauszikaá, a phaiákok szigetének hercegnője lesz e regény főhőse. A mesésen gazdag Hiéra szigetének békéjét a királyfi rejtélyes eltűnése dúlja fel. Az uralkodó, hogy fia nyomára bukkanjon, elhagyja trónját, és ezzel szinte végzetes hibát követ el. Távozása után ugyanis a paradicsomi állapotok helyét valóságos anarchia veszi át...

Evjenia Fakinu - Csillaghullás ​Athénban
Szími ​szigete parányi pont Kréta, Ródosz tájékán a kéklő Égei-tengerben. Innét, a meghitt falusi fészekből kerül fel Asztradení, a "csillaglány" a görög főváros dzsungelébe. Ám hiába iparkodik beilleszkedni, és hiába imádkozik édesanyjával együtt az ikonok előtt, megannyi lidérces álom, véres látomás után áldozatává válik az erőszaknak, ami sajnos, szinte mindennapos vendége torz irányba fejlődő civilizációnknak.

Kertész István - Ez ​történt Hellaszban
A ​trójai háború és a hozzá kapcsolódó mondakör, valamint annak művészi feldolgozásai annyira szerves részét alkotják európai civilizációnknak, hogy a legtöbb ember az ókori görögök történelmének legősibb rétegét véli felfedezni bennük. Mintha Hellaszban minden történés azzal vette volna kezdetét, hogy a trójai királyfi, Parisz elrabolta a spártai király, Menelaosz feleségét, a "szép" Helenét. Maguktól az ókori görögöktől sem állt távol ez a gondolat. Hérodotosz, a görög-perzsa háborúk történetírója (élt kb. Kr. e. 484-425) 9 könyvből álló műve bevezetőjében egyenesen a görög anyaországot az ő korában ért perzsa támadás indítékának nevezte a nőrablásért bosszút álló hellének Trója elleni akcióját. Hiszen a nőrablások a mitikus korai időkben gyakori okai voltak az ellenségeskedéseknek Európa és Ázsia között, de egyetlen nő elrablásáért kollektív bosszút csak a görögök álltak. Lerombolták az Ázsia északnyugati peremén álló Tróját, és ez szolgáltatott elvi alapot a perzsáknak ahhoz, hogy utóbb háborút kezdeményezzenek az európai görögség ellen. Hérodotosz nem érhette meg eszméje további karrierjét. Ugyanis másfél évszázaddal később meg Nagy Sándor vélte szükségesnek megbosszulni a Hellaszra rontó perzsák pusztításait azzal, hogy birodalmukat meghódította. Tehát sok jel mutatott arra, hogy a görögség sorsát döntő mértékben befolyásoló események sorát a trójai háború következményeinek tekintették.

Gyárfás Endre - Görög ​tüzek
Gyárfás ​Endre, több sikeres útikönyv (Pazarló skótok, Spanyolföldön húsvétkor, Tengertánc és tulipán) szerzője, több ízben járt turistaként Görögországban. Saját maga és családja (felesége, kisfia) élményeit és tapasztalásait e könyvében adja közre. Könyvében a szerző bemutatja - a mitológiai emlékhelyekhez fűződő történelmi, mitológiai, művészettörténeti és gazdaságtörténeti ismertetésen túl - a mai Görögország is. A szerző nagy szuggesztivitással, költői erővel tud tájat ábrázolni, s leírásaiból kibontakozik a táj és az épületegyüttesek minden Görögországba látogató turistára lenyűgözően ható harmóniája, amellyel visszaidézi a régi korok levegőjét, s mintegy személyes belépést tesz lehetővé az elmúlt időkbe. Gyárfás Endre érdekesen ír a XIX. századi görög szabadságmozgalmakról, a partizánok II. világháborús hősiességéről és az ezt követő polgárháborúról, emigrációról is. A közelmúltra, a mai politikai, gazdasági, kulturális életre, szokások bemutatására is sort kerít. A szerző különböző érdekes emberekkel beszélget, felkeres egy nyomdát és egy hajóépítő műhelyt, részt vesz egy hajnali halászaton és egy borfesztiválon, szenvedő alanya egy vasúti sztrájknak, végignéz egy fény-árny játékot stb. A szerző utazásai során a következő helyeken fordult meg: Athénban, az égei-tengeri szigeteken, Eleusziszban, Korinthoszban, Mükénében, Epidauroszban, Arkadiában, Olümpiában, Delphoiban, a Parnasszoszon, Levadiában, a Helikón-hegységben, Thébaiban és Marathónban.

Csapó György - Levantei ​utazás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Miklós - Hellasz ​fénykora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_423467
Ókori ​istenek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ókori ​istenek
A ​fent felsorolt népcsoportok istenei abc sorrendben, rövid leírással arról, hogy mit testesítettek meg, mely más istenekkel álltak kapcsolatban. Valamint pl az egyiptomi istenek görög megfelelőjének neve.

Kertész István - Hellén ​államférfiak
A ​kötet életrajzai a hellén világba kalauzolják az olvasót. Ki volt a legboldogabb ember Szolón szerint? Mivel vette rá Periklész az athéni népgyűlést arra, hogy újjáépítsék az Akropoliszt? Mi volt Démoszthenész véleménye II. Philipposz makedón királyról, aki a "hatalomért kiüttette a fél szemét"? Hogyan tudta Philipposz nagyhatalommá varázsolni országát? Miképp hódította meg Nagy Sándor a Perzsa Birodalmat? Mindezekre és más kérdésekre választ kapunk a könyvből, amely az említett államférfiakon kívül Agészilaosz spártai király és Epameinóndasz thébai hadvezér kalandos életútjával is megismertet.

Lynn Raye Harris - Murphy ​törvénye
Ha ​egy magánnyomozó kutakodni kezd valakinek a múltjában, törvényszerű, hogy rábukkan valamire. Lucilla Chatsfield pedig éppen ebben reménykedett, amikor ráállított valakit a cég új ügyvezetőjére, Christos Giantrakosra. A férfit az apja ültette a lány nyakába azzal a megbízással, hogy szedje rendbe a hotellánc pénzügyeit, és állítsa vissza régi jó hírét. A görög már az első pillanatban Lucilla agyára megy az arroganciájával, az viszont tagadhatatlan, hogy rendkívül jóképű és vonzó…

Cathy Williams - Gyanús ​jegyesség
Romantikus ​tengerpart, napsütés, azúrkék víz… Minden tökéletes lenne, de Abby álomszépnek ígérkező görögországi nyaralását megkeseríti leendő sógora. Theó Torákisz meg van győződve róla, hogy a lány csak az öccse pénzét akarja, ezért azon mesterkedik, hogy meghiúsítsa az esküvőjüket…

Dimos Rendis - Kaland ​Athéntól északra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Ferencné - Csorba Csaba - Évezredek ​hétköznapjai
Azt, ​hogy mi volt a görög istenek eledele, tudjuk. De mit termelt és mit evett a görög paraszt? Mivel foglalatoskodott a római? A görög és a római katonák hősi harcairól olvashatunk, de hogyan gyógyították őket? Milyen ünnepeket ültek, hogyan neveltek és sportoltak? Milyen lakásban laktak és hogyan tisztálkodtak? Könyvünk választ ad ezekre a kérdésekre, de olvasható benne hippokratészi eskü teljes szövege is, vagy az, mi történt a termopülai szorosban. Évezredekkel ezelőtt történt dolgok válnak benne maivá, hogy segítsék a holnapot. Rékassy Csaba kitűnő rajzai híven megmutatják e korok hol barázdás, hol vidám arcát.

Vaszilisz Vaszilikosz - A ​csodagyógyszer
A ​nagysikerű "Z" szerzőjének új regénye konkrét esetet dolgoz fel. Görögországban a ciprusi kaland és a fasiszta junta bukása után bizonytalanság, csodaváró hangulat alakult ki. Ebben a helyzetben tűnt fel egy Giorgosz Hyperomosz nevű ügyvéd, aki Kos szigetén, Hippokratesz egykori szentélye közelében egy minden betegséget gyógyító elixírt fedezett fel. Az egyszerű, babonás görög parasztok, akiknek nélkülözniük kellett a korszerű egészségügyi ellátást, csodát reméltek az elixírtől, s rajongói hívéül szegődtek. Hyperomosz nemcsak sarlatán, de jobboldali monarchista kalandor is volt, aki csalással szerzett népszerűségét eszméi propagálásra használta fel. Ingyen osztogatta a "csodaszert" a fővárosi középületek előtt és másutt, szerte az országban, s közben a polgári demokrácia és a köztársaság ellen uszított. Szédelgéseit hosszú ideig nem leplezték le, mert egy 12 tagú "szervezőbizottság' állt mögötte, mely befolyásos nagytőkésekből és monarchista katonatisztekből állt. Vaszilisz Vasziliszkosz a világszerte ismert, népszerű író szatirikus-ironikus stílusban írja le a "csodás" gyógyulásokat, s egy-egy sors bemutatásával érzékelteti azt a társadalmi helyzetet, amelyben a "csodatévő" kultusza kialakulhatott.

Forgács András - Szabó Miklós - Görögország
A ​Panoráma nagyutikönyvek sorozat az adott országról általános tudnivalókat – földrajz, történelem, gazdaság, társadalom, kultúra, tudomány stb. – tartalmaz. Az utazással és a mindennapi élet dolgaival kapcsolatban részletes gyakorlati tudnivalókkal ismertet meg. A részletes útikalauz sok színes képpel, térképpel, leírással, információval mutatja be a látnivalókat, ajánlott útvonalakat és kirándulásokat.

Janisz Dellagrammatikasz Politisz - Keserű András - Görögország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Evelyn Marsh - A ​kábulat ára
Angela ​megfogta társnője kezét, s szinte erőszakkal húzta maga után a remegő teremtést. De alig tettek meg pár lépést, amikor valahonnan elölről dobogást, elfúló hörgést hallottak. Majd szapora léptek közeledtek feléjük, s kisvártatva egy férfialak bukkant fel előttük a félhomályban. A két lány szinte egyszerre fordult meg, s rohant vissza, felfelé a lépcsőn. Angela gyorsabban mozgott Judynál, hamarosan el is hagyta. A lépcsőfordulónál egy szempillantásig visszanézett, s az iszonyattól szinte megdermedt. A félhomályban is tisztán látta a megcsillanó késpengét, amely halálos biztonsággal csapódott a menekülő Judy Hátába. A lány velőt rázóan felsikoltott, testét a lendület még tovább vitte egy-két lépcsőfokot, majd alakja megingott, s tompa dübörgéssel visszafelé gurult.

Sávoly Mária - Athéni ​menetelés
-Emanuel ​Grazzi az egykori athéni olasz nagykövet emlékiratának ezt a címet adta: A vég kezdete Műve előszavában az 1940-es olasz-görög háborút jellemezve stílusosan Aiszóposz egyik meséjére hivatkozik, az ókori görög íróra, akinek műve éppen római közvetítéssel maradt fenn, s amelyek úgy tűnik évezredek múlásával sem vesztettek aktualitásukból. Grazzi e sorokkal kezdi művét: -A Görögország elleni olasz támadás története olyan, mint a régi mese a farkasról és a bárányról, azzal a változtatással, hogy a bárány ahelyett, hogy egyszerűen hagyta volna, hogy a farkas felfalja, hősiesen szembeszállt a farkassal és becsületesen helytállt.

Angelosz Terzakisz - Isabeau ​hercegnő
"...a ​közeledő ismeretlen úrnő fiatal volt. Asszony módra ülte meg a fehér paripát, karcsú dereka kihúzva, feje felszegve, szemhéja leeresztve... Csodálatosan szabályos, sápadtas, tojásdad arcát könnyű pír lepte, talán a csípős hajnali levegőtől, talán vmi visszafolytott érzelemtől. A szeme... kéken ragyogott, akár a tenger. Ütemesen és könnyedén ringatózott a puha nyeregben. Közeledett. Odaért. Tovahaladt." És Nikiforosz Szgurosz fiatal görög lovag rabja lesz a hajnali jelenésnek, Isabeau-nak, a frankok hercegnőjének. Szívét és kardját úrnője szolgálatába állítja, megküzd érte kalózokkal, orgyilkosokkal, míg egy napon rá nem döbben, hogy nemesebb feladat vár rá, mint a szép hercegnő szolgálata: a frankok elnyomása alatt sínylődő görög népé.

Almássy Eszter - A ​görög szerpentin
A ​2002. január 1-jei görög szilveszter és az "EU-fória" tévéközvetítései minduntalan becsempészték élőképeikbe az athéni Akropoliszt is. Aki járt már Athénban, tudja, hogy egyenes út nem vezet a Fellegvárhoz, csak egy kis tereken, sikátorokon keresztül kanyargó szerpentinen juthatunk el oda. Az ösvény éles fordulókkal kígyózik fölfelé, így meglehetősen hosszú időbe telik, míg felérünk, de a nyaktörő függőleges feljutásnál biztonságosabban érjük el így úti célunkat. Hasonló "szerpentint" járt be Görögország is az európai integráció történetében: kanyarokkal, kitérőkkel, de végül megérkezett a képzeletbeli "hármas pillérű EU-akropoliszhoz". Ne feledkezzünk meg azonban a szerpentin szó másik jelentéséről, a mulatság résztvevői közé dobált keskeny papírszalagból sem! 2001. szilveszter éjszakáján olyan papírkígyókat is hajigáltak a mulatozók, amelyeket addig használt papírpénzekből vagdostak és ragasztottak össze, de a két végén már az új euró címletei díszelegtek. A "görög szerpentin" 2002. új évének hajnalán az euróban végződött.

Helfried Schreiter - Dobja ​be a törülközőt, államügyész úr!
Ezerkilencszázhetven ​tavaszán a multimilliárdos Stavros Niarchos, Onassis legnagyobb riválisa a hajógyártásban, bejelenti a pireusi hatóságoknak, ahova a magántulajdonában levő luxussziget is tartozik, hogy felesége halálos kimenetelű öngyilkosságot követett el. Bár napnál világosabb, hogy ő ölte meg az asszonyt, a teljhatalmú iparmágnás biztos benne, hogy semmi bántódása sem eshet, hiszen a kormány is a zsebében van, és azt az egy-két kényelmetlen embert, aki esetleg mégis tanúskodna ellene, a biztonság kedvéért szintén elteszi láb alól; de váratlan meglepetés éri: egy megszállott helyi államügyész nyomozni kezd, és semmitől sem riad vissza, hogy leleplezze a gátlástalan cápát, bíróság elé állítsa, és érvényt szerezzen az igazságnak. És elindul az ütközet...

Arnolt Bronnen - A ​púpos frígiai
Az ​"ezopusi-mesék" szerzője, Aiszóposz, akit később a mesék Homérosza névvel tiszteltek, eredetileg rabszolga volt. Hogy ki is volt valójában, csak sejtenünk lehet, mert élete egyhamar maga is legendává vált. Arnolt Bronnen, a Brecht köréhez tartozó német író, különböző, többé-kevésbé hiteles adat alapján rajzolja meg alakját. A fortélyos bölcs mesemondó életregénye, kibővítve a kor szakszerű forrásokból merített szélesebb képével, affél a művelődéstörténeti "science-fiction". Hét fiktív tudósításból: a rabszolgakereskedő Óphelion feljegyzéseiből, a filozófus Xanthosz leveleiből, a rózsás arcú hetérának, a zsarnok Polükratész titkárának, egy ácsnak és Delphoi papjának titkos írásaiból tudjuk meg, hogy a megkínzott rabszolga intelligenciája, diplomáciai érzéke és fényes szónoki tehetsége révén emelkedik a lídiai király követének rangjáig, de a ragyogásban sem feledkezik meg egykori társairól és elérhetetlen szerelmeséről, Rhódopiszról, aki a memphiszi udvarban él a fáraó ágyasaként. A púpos frígiai, ahol csak megjelenik, meséivel mindenütt gyújtó szövétneket hajít a tömegekbe, igyekszik felrázni őket eltompultságukból. A józan ész fegyverével küzd a babonaság, furfanggal a barbár önkény, maró gúnnyal erőszak ellen. A delphoi jósda papjai veszélyes ellenséget látnak benne, aki átlát ravaszul kiagyalt jóslataikon, végzetes politikai spekulációikon és korruptságukon. Ördögi intrika árán elpusztítják ugyan, de nem tudják megölni Aiszóposz szellemét és sorsa, tanítása máig is érvényes tanulságokat hordoz.

Clément Lépidis - A ​leszboszi tengerész
Kecses ​luxusjacht úszik az Égei-tengeren, a görög partok felé, s amikor kiköt Leszbosz szigetén, egyetlen utasát, a hajó gazdáját holtan találják az ultramodern irányítóberedezés előtt. Ez az izgalmas epizód azonban csak nyitánya annak a színes eseménysornak, amely egy ember sorsának tükrében a görög történelem egyik legdicstelenebb korszakát idézi fel. Ez az ember Panosz Gavrilisz, a keleti meséken és legendákon felnőtt, babonás hiedelmek világából előlépő tengerész, aki a jacht botcsinálta hajóskapitányaként előtt a királyt viszi kéjutazásra, majd a katonai államcsíny után, amikor a hajót úszó börtönné alakítják át, egyszerre a valóságra eszmél, fellázad és átéli élete nagy kalandját...

Kollekciók