Ajax-loader

'görögország' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Vojtech Zamarovsky - A ​görög csoda
Ez ​a könyv a napfényes Hellaszba vezet el bennünket. Az Akropolisz alatti Athénba, a hősi Spártába, az "aranylókincsű Mükénébe" és a legendás Knósszoszba, Olümpiába és Delphoiba, Déloszra és Rhodoszra, s más városokba, amelyek dicsősége ma, évszázadok múltán sem halványodott. Abba a csodálatos országba, ahol egymással és az égi "nemenyészőkkel egyenlő" emberek éltek, ahol a csoda "a kényszerűség virága".

Gink Károly - Vallomások ​Görögországról
A ​görög földre érkező látogató megnyugvással értesül róla: semmi akadálya sincs annak, hogy a szabadban - különösen ha régészeti szempontból érdekes területre lépett - tetszése szerint használja a nyakába akasztott fényképezőgépet. Sőt, még a múzeumokban is - ha megfizette a szokásos kiegészítő járulékot, és ha nem állít föl háromlábú állványt - annyit fényképezhet, amennyit akar. Így van ez rendjén azoknak a részéről, akiknek ősei először nyitották föl az európai ember szemét arra, hogy csakugyan lásson is... Persze, éppen ezen a táján a világnak olyan sok, és főként olyan sokféle látnivaló tárul az elfogulatlan szemlélő elé, hogy nincs az a gazdag fénykép-gyűjtemény, amely igazán be tudna mutatni a görög föld és a görög múlt ezernyi arca közül teljes egészében akár csak egyet is. Káprázatosan gazdag és szép - gondolja majd, aki ezt a könyvet lapozgatja - pedig ugyanakkor szerény és egyoldalú is ez a kezébe vett gyűjtemény. Annyi azonban feltétlenül kiderül az itt következő képekből, hogy az, aki ezekben örökítette meg útjának élményeit, nemcsak tanulmányozta, megismerte és megszerette az antik görögséget, hanem érdeklődésében, látásában mélyen azonosulni is tudott az ókor művészeivel. Éppen ez jogosította föl arra, hogy fényképezzen és fölvegyen gyűjteményébe olyasmit is, amit számtalanszor bemutattak már görögországi képeslapok, albumok, prospektusok, mert új oldalról látta ezeket, és volt új mondanivalója ezekről is. Azok, akik jártak már Görögországban, fölfrissítik majd emlékeiket, kiegészítik gyűjteményüket azzal, amivel újra találkoznak ebben a könyvben. Azok számára viszont, akik még csak várnak erre az élményre, előzetes fölkészülés ez az album.

Henry Miller - Az ​amarusszioni kolosszus
Az ​erotikus szókimondás két híres regénye, a Ráktérítő és a Baktérítő Henry Miller tízéves önkéntes "száműzetésének" terméke, s ezekhez kapcsolódik Az amarusszioni kolosszus (Görögország szelleme) is, ez a rendhagyó útleírás, az évtizedet lezáró, Görögországban töltött gyönyörű esztendő krónikája. Sokrétű könyv, a feszültségekkel teli 1940-es esztendőben érdekesen rakódnak egymásra különböző rétegei: Európa belesodródott a háborúba, s az író szenvedélyes, szubjektív, lírai gondolatait történelemről, emberi sorsról, izgalmasan ellenpontozza a görög múlt idézése. Miller egyik útikalauza az angolszász irodalmi emigráció legendás alakja, Lawrence Durrel. Az író, az érintetlen természet mediterrán világában nem is akadhatna kellemesebb útitársra, mint a zseniális bohém Katszimbálisz, aki Miller szemében mítikus alak, valósággal egy "kolosszus" szellemi arányait ölti. Becsavarogja Athént, Epidauroszt, Mükénét, Delfit, Spártát, Kréta szigetét, egy "utolsó utáni" pillanatban, amikor még nem lepte el, nem tarolta le Görögországot a nagyüzemi idegenforgalom. Így aztán színes útikönyvnek is beillik Az amarusszioni kolosszus, de éppenséggel azt is mondhatjuk róla, hogy felér egy görögországi utazással.

Patricia Highsmith - Kétarcú ​január
19.. ​januárja, Görögország. Az amerikai Rydal Keener egy ütött-kopott athéni szálló negyedik emeletén ácsorog. Mintha csak a liftre várna. Valójában azonban másra, sokkal többre vár: arra, hogy egyszer csak történjék "valami", jöjjön "valaki", és kezdetét vegye a Kaland. Néhány háztömbbel odébb, a kényelmes King's Palace szállodában a szintén amerikai Chester MacFarland szintén vár valamire, mégpedig igen csak szorongva: a nyomozók bármikor esedékes felbukkanására, azaz a dicstelen végszóra éveken át sikeres üzelmeinek utolsó felvonásában. És Chester felesége, a csinos és vonzó Colette? Ő is vár valamire. Hat nappal később Rydal, Colette és Chester MacFarlandék szobájában találkoznak. Egy döbbenetes esemény mintegy hálót borít rájuk, melynek eltéphetetlen szálai a múlt árnyaiból és a jelen meg a közeljövő nagyon is kézzelfogható veszélyeiből szövődnek. A szín változik: egyik szállodai szoba után a másik, Athén után Iraklion, a krétai Chania, majd a knósszoszi palota következik. Itt, a kongó labirintusban, a mindhármuk számára egyre elviselhetetlenebb várakozást hirtelen feloldja a "tett", Chester tette...

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

Soproni János - Fajth Tibor - Athén
Athénról ​mindenki sokat tanult, olvasott. Tudatunkban úgy él ez a város, mint az európai kultúra és művészet bölcsője, a demokrácia szülőhazája. A mai Athént azonban nálunk viszonylag kevesen ismerik. Ennek a könyvnek az a célja, hogy a turistát megismertesse a várossal és a környékével, ezen belül természetesen a mai Athénnal is. A város önmagában is érdekes úticél, nem is szólva az Attikai-félszigetről, amely mitikus hegyeivel, ókori romjaival, középkori kolostoraival vonzza a turistákat. Mégis, aki Athénba utazik, főleg az antik városnak, annak az Athénnak emlékeit keresi, amelyről tanult, olvasott és ahol a legteljesebben bontakozott ki a klasszikus görög kultúra, képzőművészet, drámairodalom. Az utas egyben az európai kultúra hajnalának azt a hangulatát is reméli megtalálni, amelyet Homérosz eposzaiból, a mitológiai és hősregékből már ifjúkorában magába szívott. Ezért az antik múlt athéni hagyatékának bemutatását tartottuk legfőbb feladatunknak. Már a római birodalomban is az számított művelt embernek, aki beutazta az európai kultúra e klasszikus szülőhelyét, s e hagyomány folytatói vagyunk mi, mai utasok is.

Evelyn Marsh - Az ​orvosi eskü
A ​férfi magas volt és szikár testalkatú. Lassan, megfontolt léptekkel haladt a forgalmas Plakán. Huszonöt év után most először járt Athén utcáin. Minden furcsa és szokatlan volt számára... Behunyta a szemét, és újból a börtöncellát látta maga előtt. Az első napok újraéledtek emlékezetében, a borzalmak borzalma, a gyilkosok, a kábítószeresek, a homoszexuálisok világa. Ebből kellett kitörnie... -Életfogytiglanra ítéltek! De én győztem! Enyhítették a büntetésem! a börtönigazgató támogatott... De még nem fejeztem be! Most én következem... Megkapja ami jár neki, szenvedni fog! Valószínűleg már meg sem ismer. A hajam ősz lett, huszonöt év nagy idő! Változik az ember... különösen a börtönben!...

Catherine Spencer - A ​legforróbb nyár
Gina, ​a csinos kanadai újságírónő azért érkezett Athénba, hogy tudósítson az ismert hajómágnás születésnapi partijáról, aztán körülnézzen a görög szigetvilágban – legalábbis ezt állítja. A mágnás bizalmasa, Mikos Christopoulos jobbnak látja kételkedni a szavában, a vonzerejének azonban nem tud és nem is akar ellenállni. A szép napoknak vége szakad, amikor kiderül, hogy helyes volt a gyanúja: Gina elhallgatta jövetelének igazi okát…

Szőllősy Klára - Kiklász-kalandozások
„Már ​megint egy könyv Görögországról?!" — sóhajt fel a nyájas olvasó, mikor ezt a kötetet a kezébe veszi. Valóban — mit mondhatok én, mit mondhat akárki még újat, érdemeset erről az ezerszer leírt, tanulmányozott, megénekelt földdarabról? Mi újat mondhat valaki a szerelemről? — válaszolok kérdéssel a kérdésre. Ki illetékes abban, hogy újat mondjon róla? Az, aki érzi, aki átéli. Nos, ugyanez vonatkozik a görög földre, múltjára, jelenére, ízeire, szagaira, köveire, nyelvére, embereire, szellemi és anyagi valóságára. Mindenki „illetékes", aki megismerte, átélte, s akiből — éppoly ellenállhatatlanul, mint húszéves ifjúból a szerelmes vers — kitör a dicsérő szó; aki szükségét érzi, hogy élményeit, bármily kicsinyek és szubjektívek legyenek is, megossza másokkal, minél többekkel... Velem is ez történt. Elmentem — régi vágyam beteljesüléseképpen — Görögországba. Vakációzni mentem, tervtelenül, ellazult akarással. Csupa befogadás lettem, csak éltem, figyeltem, és ha megkérdeztek, szándékozom-e majd otthon „íróilag kiaknázni" ottani élményeimet, határozott és jóhiszemű ,,nem"-mel válaszoltam. Hazaérvén azonban — magam sem tudom, mi történt velem: nem tehettem egyebet, le kellett ülnöm a géphez, kikívánkozott belőlem, amivel csordultig voltam — Görögország. A magam örömére, megkönnyebbülésére és okulására írtam ezt a beszámolót, f.s ha olvasóim közül az, aki már járt Görögországban, egyszer-egyszer rábólint: „Igen, ezt én is így láttam, így éreztem" és az, aki nem járt ott, kedvet kap, hogy odamenjen, tulajdon szemével ellenőrizze élményeimet, — nem dolgoztam hiába.

Karinthy Ferenc - Alvilági ​napló
"... ​Hát bizony eléggé lerongyolódtak, mire idáig értek, ezt a kocsiban, oldalt pillantva is észre kellett vennem. Csillogó selyemtüll öltözékük elvásva és mocskolódva, kikönyökölve, térdelve, a gombok le-le szakadva, fénylő anyaga elfoszlott és feslett, a lyukak más színű cérnával, befércelve, csámpásra taposva. Hajuk talán bodorítva lehetett, s most kijött belőle a hullám, loncsosan, gondozatlanul lógott alá, és szőkítve is, a választéknál, homlokuk fölött sötétebb, barnás-korpás. Hozzá jócskán ki voltak készítve, ám a déli melegben a festék megolvadt és lecsurgott verejtékező arcukon, alatta kiütköztek nagy, lélegző pórusaik. De azért így is szépek voltak, magasak, karcsúk, kecsesek, érdekesek, fejük körül az ifjúság kiolthatatlan sugárkoronája. Furdalt, hogy miféle szerzetek: honnan jöttek, kérdeztem. A korfui Dassiából, oda meg Olaszországból. És ez a különös ruházatuk, folytattam óvatosan, már korábban is láttam őket, föltűnt, tetszik nekem, netán valami ünnepi vagy estélyi kosztüm, esetleg uniformis? A leány felelt..."

Evjenia Fakinu - Csillaghullás ​Athénban
Szími ​szigete parányi pont Kréta, Ródosz tájékán a kéklő Égei-tengerben. Innét, a meghitt falusi fészekből kerül fel Asztradení, a "csillaglány" a görög főváros dzsungelébe. Ám hiába iparkodik beilleszkedni, és hiába imádkozik édesanyjával együtt az ikonok előtt, megannyi lidérces álom, véres látomás után áldozatává válik az erőszaknak, ami sajnos, szinte mindennapos vendége torz irányba fejlődő civilizációnknak.

Kertész István - Ez ​történt Hellaszban
A ​trójai háború és a hozzá kapcsolódó mondakör, valamint annak művészi feldolgozásai annyira szerves részét alkotják európai civilizációnknak, hogy a legtöbb ember az ókori görögök történelmének legősibb rétegét véli felfedezni bennük. Mintha Hellaszban minden történés azzal vette volna kezdetét, hogy a trójai királyfi, Parisz elrabolta a spártai király, Menelaosz feleségét, a "szép" Helenét. Maguktól az ókori görögöktől sem állt távol ez a gondolat. Hérodotosz, a görög-perzsa háborúk történetírója (élt kb. Kr. e. 484-425) 9 könyvből álló műve bevezetőjében egyenesen a görög anyaországot az ő korában ért perzsa támadás indítékának nevezte a nőrablásért bosszút álló hellének Trója elleni akcióját. Hiszen a nőrablások a mitikus korai időkben gyakori okai voltak az ellenségeskedéseknek Európa és Ázsia között, de egyetlen nő elrablásáért kollektív bosszút csak a görögök álltak. Lerombolták az Ázsia északnyugati peremén álló Tróját, és ez szolgáltatott elvi alapot a perzsáknak ahhoz, hogy utóbb háborút kezdeményezzenek az európai görögség ellen. Hérodotosz nem érhette meg eszméje további karrierjét. Ugyanis másfél évszázaddal később meg Nagy Sándor vélte szükségesnek megbosszulni a Hellaszra rontó perzsák pusztításait azzal, hogy birodalmukat meghódította. Tehát sok jel mutatott arra, hogy a görögség sorsát döntő mértékben befolyásoló események sorát a trójai háború következményeinek tekintették.

Csapó György - Levantei ​utazás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sophie Kinsella - Mézeshetek
Lottie ​nagyon számít rá, hogy barátja az esti randevújuk során, London egyik legmenőbb éttermében végre megkéri a kezét. Ám amikor kiderül, hogy lánykérésről szó sincs, teljesen összeomlik. Épp ekkor bukkan fel egykori szerelme, Ben, aki emlékezteti hajdani egyezségükre, miszerint harmincéves korukban, ha még mindketten szinglik, összeházasodnak. Lottie kapva kap a kínálkozó alkalmon: irány egyenesen az oltár elé, aztán jöhetnek a mézehetek Ikonos szigetén, Görögországban, ahol annak idején megismerkedtek. A családot és a barátokat letaglózza a hír. Lottie nővére szerint a húga sok hajmeresztő dolgot követett már el életében, azonban ez lesz az eddigi legnagyobb baklövése. A fiú kollégája pedig meg van győződve arról, hogy Ben az elkapkodott házassággal egy életre tönkreteszi a karrierjét. Hogy megakadályozzák az elhamarkodott esküvőt, kifőznek egy ravasz és bonyolult tervet. Titokban az ifjú pár nyomába erednek, akik még nem is sejtik, milyen elképesztő kalandok várnak rájuk a mézeshetek alatt.

Lynn Raye Harris - Murphy ​törvénye
Ha ​egy magánnyomozó kutakodni kezd valakinek a múltjában, törvényszerű, hogy rábukkan valamire. Lucilla Chatsfield pedig éppen ebben reménykedett, amikor ráállított valakit a cég új ügyvezetőjére, Christos Giantrakosra. A férfit az apja ültette a lány nyakába azzal a megbízással, hogy szedje rendbe a hotellánc pénzügyeit, és állítsa vissza régi jó hírét. A görög már az első pillanatban Lucilla agyára megy az arroganciájával, az viszont tagadhatatlan, hogy rendkívül jóképű és vonzó…

Cathy Williams - Gyanús ​jegyesség
Romantikus ​tengerpart, napsütés, azúrkék víz… Minden tökéletes lenne, de Abby álomszépnek ígérkező görögországi nyaralását megkeseríti leendő sógora. Theó Torákisz meg van győződve róla, hogy a lány csak az öccse pénzét akarja, ezért azon mesterkedik, hogy meghiúsítsa az esküvőjüket…

Dimos Rendis - Kaland ​Athéntól északra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Ferencné - Csorba Csaba - Az ​ókori görögök és rómaiak élete
Azt, ​hogy mi volt a görög istenek eledele, tudjuk. De mit termelt és mit evett a görög paraszt? Mivel foglalatoskodott a római? A görög és a római katonák hősi harcairól olvashatunk, de hogyan gyógyították őket? Milyen ünnepeket ültek, hogyan neveltek és sportoltak? Milyen lakásban laktak és hogyan tisztálkodtak? Könyvünk választ ad ezekre a kérdésekre, de olvasható benne hippokratészi eskü teljes szövege is, vagy az, mi történt a termopülai szorosban. Évezredekkel ezelőtt történt dolgok válnak benne maivá, hogy segítsék a holnapot. Rékassy Csaba kitűnő rajzai híven megmutatják e korok hol barázdás, hol vidám arcát.

Evelyn Marsh - A ​kábulat ára
Angela ​megfogta társnője kezét, s szinte erőszakkal húzta maga után a remegő teremtést. De alig tettek meg pár lépést, amikor valahonnan elölről dobogást, elfúló hörgést hallottak. Majd szapora léptek közeledtek feléjük, s kisvártatva egy férfialak bukkant fel előttük a félhomályban. A két lány szinte egyszerre fordult meg, s rohant vissza, felfelé a lépcsőn. Angela gyorsabban mozgott Judynál, hamarosan el is hagyta. A lépcsőfordulónál egy szempillantásig visszanézett, s az iszonyattól szinte megdermedt. A félhomályban is tisztán látta a megcsillanó késpengét, amely halálos biztonsággal csapódott a menekülő Judy Hátába. A lány velőt rázóan felsikoltott, testét a lendület még tovább vitte egy-két lépcsőfokot, majd alakja megingott, s tompa dübörgéssel visszafelé gurult.

Vaszilisz Vaszilikosz - A ​csodagyógyszer
A ​nagysikerű "Z" szerzőjének új regénye konkrét esetet dolgoz fel. Görögországban a ciprusi kaland és a fasiszta junta bukása után bizonytalanság, csodaváró hangulat alakult ki. Ebben a helyzetben tűnt fel egy Giorgosz Hyperomosz nevű ügyvéd, aki Kos szigetén, Hippokratesz egykori szentélye közelében egy minden betegséget gyógyító elixírt fedezett fel. Az egyszerű, babonás görög parasztok, akiknek nélkülözniük kellett a korszerű egészségügyi ellátást, csodát reméltek az elixírtől, s rajongói hívéül szegődtek. Hyperomosz nemcsak sarlatán, de jobboldali monarchista kalandor is volt, aki csalással szerzett népszerűségét eszméi propagálásra használta fel. Ingyen osztogatta a "csodaszert" a fővárosi középületek előtt és másutt, szerte az országban, s közben a polgári demokrácia és a köztársaság ellen uszított. Szédelgéseit hosszú ideig nem leplezték le, mert egy 12 tagú "szervezőbizottság' állt mögötte, mely befolyásos nagytőkésekből és monarchista katonatisztekből állt. Vaszilisz Vasziliszkosz a világszerte ismert, népszerű író szatirikus-ironikus stílusban írja le a "csodás" gyógyulásokat, s egy-egy sors bemutatásával érzékelteti azt a társadalmi helyzetet, amelyben a "csodatévő" kultusza kialakulhatott.

Janisz Dellagrammatikasz Politisz - Keserű András - Görögország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Forgács András - Szabó Miklós - Görögország
A ​Panoráma nagyutikönyvek sorozat az adott országról általános tudnivalókat – földrajz, történelem, gazdaság, társadalom, kultúra, tudomány stb. – tartalmaz. Az utazással és a mindennapi élet dolgaival kapcsolatban részletes gyakorlati tudnivalókkal ismertet meg. A részletes útikalauz sok színes képpel, térképpel, leírással, információval mutatja be a látnivalókat, ajánlott útvonalakat és kirándulásokat.

Sávoly Mária - Athéni ​menetelés
-Emanuel ​Grazzi az egykori athéni olasz nagykövet emlékiratának ezt a címet adta: A vég kezdete Műve előszavában az 1940-es olasz-görög háborút jellemezve stílusosan Aiszóposz egyik meséjére hivatkozik, az ókori görög íróra, akinek műve éppen római közvetítéssel maradt fenn, s amelyek úgy tűnik évezredek múlásával sem vesztettek aktualitásukból. Grazzi e sorokkal kezdi művét: -A Görögország elleni olasz támadás története olyan, mint a régi mese a farkasról és a bárányról, azzal a változtatással, hogy a bárány ahelyett, hogy egyszerűen hagyta volna, hogy a farkas felfalja, hősiesen szembeszállt a farkassal és becsületesen helytállt.

Angelosz Terzakisz - Isabeau ​hercegnő
"...a ​közeledő ismeretlen úrnő fiatal volt. Asszony módra ülte meg a fehér paripát, karcsú dereka kihúzva, feje felszegve, szemhéja leeresztve... Csodálatosan szabályos, sápadtas, tojásdad arcát könnyű pír lepte, talán a csípős hajnali levegőtől, talán vmi visszafolytott érzelemtől. A szeme... kéken ragyogott, akár a tenger. Ütemesen és könnyedén ringatózott a puha nyeregben. Közeledett. Odaért. Tovahaladt." És Nikiforosz Szgurosz fiatal görög lovag rabja lesz a hajnali jelenésnek, Isabeau-nak, a frankok hercegnőjének. Szívét és kardját úrnője szolgálatába állítja, megküzd érte kalózokkal, orgyilkosokkal, míg egy napon rá nem döbben, hogy nemesebb feladat vár rá, mint a szép hercegnő szolgálata: a frankok elnyomása alatt sínylődő görög népé.

Almássy Eszter - A ​görög szerpentin
A ​2002. január 1-jei görög szilveszter és az "EU-fória" tévéközvetítései minduntalan becsempészték élőképeikbe az athéni Akropoliszt is. Aki járt már Athénban, tudja, hogy egyenes út nem vezet a Fellegvárhoz, csak egy kis tereken, sikátorokon keresztül kanyargó szerpentinen juthatunk el oda. Az ösvény éles fordulókkal kígyózik fölfelé, így meglehetősen hosszú időbe telik, míg felérünk, de a nyaktörő függőleges feljutásnál biztonságosabban érjük el így úti célunkat. Hasonló "szerpentint" járt be Görögország is az európai integráció történetében: kanyarokkal, kitérőkkel, de végül megérkezett a képzeletbeli "hármas pillérű EU-akropoliszhoz". Ne feledkezzünk meg azonban a szerpentin szó másik jelentéséről, a mulatság résztvevői közé dobált keskeny papírszalagból sem! 2001. szilveszter éjszakáján olyan papírkígyókat is hajigáltak a mulatozók, amelyeket addig használt papírpénzekből vagdostak és ragasztottak össze, de a két végén már az új euró címletei díszelegtek. A "görög szerpentin" 2002. új évének hajnalán az euróban végződött.

Szabó Miklós - Hellasz ​fénykora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Helfried Schreiter - Dobja ​be a törülközőt, államügyész úr!
Ezerkilencszázhetven ​tavaszán a multimilliárdos Stavros Niarchos, Onassis legnagyobb riválisa a hajógyártásban, bejelenti a pireusi hatóságoknak, ahova a magántulajdonában levő luxussziget is tartozik, hogy felesége halálos kimenetelű öngyilkosságot követett el. Bár napnál világosabb, hogy ő ölte meg az asszonyt, a teljhatalmú iparmágnás biztos benne, hogy semmi bántódása sem eshet, hiszen a kormány is a zsebében van, és azt az egy-két kényelmetlen embert, aki esetleg mégis tanúskodna ellene, a biztonság kedvéért szintén elteszi láb alól; de váratlan meglepetés éri: egy megszállott helyi államügyész nyomozni kezd, és semmitől sem riad vissza, hogy leleplezze a gátlástalan cápát, bíróság elé állítsa, és érvényt szerezzen az igazságnak. És elindul az ütközet...

Arnolt Bronnen - A ​púpos frígiai
Az ​"ezopusi-mesék" szerzője, Aiszóposz, akit később a mesék Homérosza névvel tiszteltek, eredetileg rabszolga volt. Hogy ki is volt valójában, csak sejtenünk lehet, mert élete egyhamar maga is legendává vált. Arnolt Bronnen, a Brecht köréhez tartozó német író, különböző, többé-kevésbé hiteles adat alapján rajzolja meg alakját. A fortélyos bölcs mesemondó életregénye, kibővítve a kor szakszerű forrásokból merített szélesebb képével, affél a művelődéstörténeti "science-fiction". Hét fiktív tudósításból: a rabszolgakereskedő Óphelion feljegyzéseiből, a filozófus Xanthosz leveleiből, a rózsás arcú hetérának, a zsarnok Polükratész titkárának, egy ácsnak és Delphoi papjának titkos írásaiból tudjuk meg, hogy a megkínzott rabszolga intelligenciája, diplomáciai érzéke és fényes szónoki tehetsége révén emelkedik a lídiai király követének rangjáig, de a ragyogásban sem feledkezik meg egykori társairól és elérhetetlen szerelmeséről, Rhódopiszról, aki a memphiszi udvarban él a fáraó ágyasaként. A púpos frígiai, ahol csak megjelenik, meséivel mindenütt gyújtó szövétneket hajít a tömegekbe, igyekszik felrázni őket eltompultságukból. A józan ész fegyverével küzd a babonaság, furfanggal a barbár önkény, maró gúnnyal erőszak ellen. A delphoi jósda papjai veszélyes ellenséget látnak benne, aki átlát ravaszul kiagyalt jóslataikon, végzetes politikai spekulációikon és korruptságukon. Ördögi intrika árán elpusztítják ugyan, de nem tudják megölni Aiszóposz szellemét és sorsa, tanítása máig is érvényes tanulságokat hordoz.

Clément Lépidis - A ​leszboszi tengerész
Kecses ​luxusjacht úszik az Égei-tengeren, a görög partok felé, s amikor kiköt Leszbosz szigetén, egyetlen utasát, a hajó gazdáját holtan találják az ultramodern irányítóberedezés előtt. Ez az izgalmas epizód azonban csak nyitánya annak a színes eseménysornak, amely egy ember sorsának tükrében a görög történelem egyik legdicstelenebb korszakát idézi fel. Ez az ember Panosz Gavrilisz, a keleti meséken és legendákon felnőtt, babonás hiedelmek világából előlépő tengerész, aki a jacht botcsinálta hajóskapitányaként előtt a királyt viszi kéjutazásra, majd a katonai államcsíny után, amikor a hajót úszó börtönné alakítják át, egyszerre a valóságra eszmél, fellázad és átéli élete nagy kalandját...

Maggie Cox - Biztos ​kikötő
Elég ​a könnyekből, itt az idő, hogy egy kicsit élvezzem az életet, gondolja Eleni, amikor a lehengerlően férfias Lysander Rosakis a maga furcsa módján hajókirándulásra invitálja a varázslatos görög szigeten. A nő a luxusjacht láttán döbben rá, hogy szinte semmit nem tud újdonsült ismerőséről. Lysander mesésen gazdag családból származik, és a szülei olyan tervet dédelgetnek a jövőjére nézve, amelyben Eleninek nem osztottak szerepet…

Mandy Baggot - Szingliként ​a nyárba
A ​munkamániás Tess egy balul sikerült lánykérés után csapot-papot otthagy, hogy elkísérje legjobb barátnőjét, Sonyát Korfu szigetére, akit szintén cserben hagyott a barátja. A két lány tengerparti napozásba és tavernalátogatásba fojtja szerelmi bánatát, amikor megjelenik a színen Andrasz és családja. Az elvált férfi alkut köt Tess-szel: ha eljátssza a barátnője szerepét, és így sikerül kivédeniük anyja kerítőnői próbálkozásait, cserébe korlátlan internet-hozzáférést és egy laptopot biztosít a lány számára. Miközben a lányok Andrasz idegenvezetésével bebarangolják a szigetet, Tess és Andrasz vonzódni kezdenek egymáshoz - de vajon túl tudják-e tenni magukat korábbi csalódásaikon, vagy kapcsolatuk megmarad a puszta szerepjátszás szintjén?

Jennifer Faye - Segítség, ​megkérték a kezem!
Az ​amerikai Kyra azért utazik Görögországba, hogy felkutassa nemrég elhunyt apja itteni rokonait. Még csak két napja dolgozik szobalányként egy szállodában, mikor a tulajdonos, Cristo váratlanul így szól hozzá: „Legyen a feleségem!” Aztán pontosít: nem igazi házasságra gondolt, csak látszatjegyességre, mert e nélkül a kis színjáték nélkül eleshet élete legnagyobb üzletétől. Kyra kikosarazná, ha anyjával nem volnának vészesen rászorulva a pénzre, amit Cristo felajánl…

Kollekciók