Ajax-loader

'magyar' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Vida Gábor - Egy ​dadogás története
,,Szülőföldet ​akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. ,,Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.

Keresztury Dezső - "S ​mi vagyok én..."
Arany ​talán legnépszerűbb klasszikusunk. Műve a közfelfogás szerint olyan világos, tiszta, mint a forrás. ez a hasonlat akkor igaz, ha tudjuk: a forrás tisztasága nem üresség, hanem leszűrtség; az ég fényes magasságait, a föld mélyének sötét tárnáit bejárt víz minden emléke benne van. Arany költészetének látszatra nyugodt, sugárzó felszíne alatt mély örvények kavarognak: egy válságokkal teli korszak, közösség és egyéniség örvényei. Innen az Arany-magyarázatoknak azok az ellentmondásai, amelyek jellemrajzaiban elénk tűnnek. "A magyar nép józan bölcsességének megtestesülése" s "az első nagy dekadens költő irodalmunkban"; "a személytelen epikai ábrázolás mestere" s "legszubjektívebb magyar lírikus": az effajta idézeteket hosszan lehetne folytatni. Keresztury Dezső az ellentmondások életbeli egységét kutatja s mutatja meg, amikor megrajzolja a költőpályaképnek első felét. Könyve évtizedes elmélyült kutatás eredménye. Arany életművének s az erről szóló gazdag irodalomnak teljes ismeretében a modern irodalomtudomány és esszéirodalom eszközeivel idézi fel a költő alakját, korát, jellemzi alkotó művészetét, keresi s jelöli ki pályájának fő korszakait. Tisztelete soha nem csap rajongásba: hiteles és eleven képet rajzol Aranyról. Könyve méltó tisztelgés a költő emléke előtt Arany születésének 150-ik évfordulóján.

Berzsenyi Dániel - Osztályrészem
„Az ​igazi poézis nem egyes színeit, hanem egészét mutatja a világnak… Inkább írom nevemet egy jó rend (sor) alá, mint üres foliántok homlokára… Aki a virtust, a férfiúi okosságot, az emberi nem javát kívánja terjeszteni, azt nevezd isteninek s szentnek.” (Berzsenyi Dániel) „A poétat, ki többnyire mint egy álomjáró lebeg a tetőkön, hamar lehull onnat, hová tudta nélkül emelkedett, s vagy elnémul, vagy más utat választ, melyen korántsem tehet annyi jót, mint geniusa első intése szerint tehetett volna. ” (Berzsenyi Dániel) „Végtelen lenne a nép ereje, ha egyítve s mindenkor cél szerint használtatnék… Vadság szaggatta külön az embereket, s a culturának legfőbb célja: azokat egyesíteni.” (Berzsenyi Dániel)

Cseres Tibor - Itt ​a földön is
Ha ​valakinek, hát Cseres Tibornak igazán írói alkatára szabott műfaj a novella. Miért? Mert novelláiban érvényesül igazán a mindenapok valóságának s az írói teremtő izgalomnak sajátos hajszálcsövessége. E kiapadhatatlan s egyre nedvdúsabb kontinuitás érlelte meg Cseres Tibornak napjainkra legjobb novelláit. Ezek az új írások két főerezetből táplálkoznak. Elsőnek talán a múltat, a történelmet említenénk. Például a Zöld Péter levelei a pápához című írást vagy a Vámbéry Árminról szóló balladai hangvételű Rokonkeresők-et. A másik kifogyhatatlan forrása Cseres elbeszélő művészetének korunk, napjaink valósága. Vérbő típusokat, klorofilgazdag vegetációt teremt meg sajátos hangvételő növelláiban. Több oldalról - nemegyszer váratlan, szokatlan helyzetekben közelíti meg hőseit. Ismeri a konfliktusok megrázó, tisztító erejét, de ismeri a szerelemben, barátságban, tréfában, életörömben fürdő, már gondtalanabb fiatalokat is.

Müller Péter - Férfiélet, ​női sors
Összeomlóban ​van a sok ezer éves férfiuralom. És születőben a nők lelkében elfojtott igazi és örök Én-élmény. Az emberiség történetének legnagyobb fordulatát éljük. A férfilélek katarzisát és a női lélek önmagára ébredését. Sorsunkban és párkapcsolatainkban olyan drámák zajlanak, amelyeket nemigen tapasztaltunk a múltban. Férfinak és nőnek ezért nehéz élni manapság. A férfinak vissza kell találnia elárult, magas szellemi valójához és alázatához. Ehhez az önös énjének össze kell törnie, darabokra. A nőnek pedig meg kell találnia önmagát és a méltóságát, amit még keresni sem engedélyeztek neki, soha. Nem tudom, milyen világ jön. De ha lesz új világ, az a nők tiszteletén fog alapulni. Ebben bizonyos vagyok.

Tábori Zoltán - Nekropolice
A ​méltán elismert és közkedvelt író, műfordító - a mozikban épp most futó Gengszterfilm szerzője és forgatókönyvírója - sikeresen merészkedett idegen tájakra, a rendőrnyomozói munka legkevésbé látványos, legkevésbé ismert és elismert területére, a rendőrségi orvosszakértők (halottkémek) világába. A szerző harmadik regénye sem kizárólag az írói fantázia szüleménye, hanem hosszú „kutatómunka" eredménye, és barátok-ellenségek „súgásának" gondosan érlelt egyvelege. Izgalmas, érdekfeszítő, nem csak a kívülállók számára tanulságos olvasmány. Tipikusan olyan krimi, amelynek bevezetőjében kötelező ezt a néhány sort megjelentetni: "...A regény története kitalált eseményeket mutat be, szereplői kitalált személyek, minden hasonlóság megtörtént eseményekre, élő és elhunyt személyekre pusztán a véletlen műve!"

Germanus Gyula - Allah ​Akbar!
Germanus ​Gyula 1934-ben hosszabb utazást tett a Közép-Keleten, s Allah Akbar! című könyvében számolt be útjáról. Ebben a méltán sikeres munkájában Germanus Gyula tudományos műnek, népszerűsítő irodalomnak, útirajznak, önvallomásnak, politikai esszének eredeti ötvözetét teremti meg. Elbeszéli arábiai utazásainak, mekkai zarándoklásának fordulatos történetét, olykor humoros, máskor csaknem tragikus, de mindig izgalmas útiélményeit, egyéni benyomásait, s közben sort kerít rá, hogy betekintést nyújtson az arab élet minden napjainak titkaiba, részletesen szóljon az arab népek múltjáról, műveltségéről, irodalmáról, vallásáról, lelkiségéről. Könyve - melynek első kiadása 1936-ban jelent meg - mit sem veszített aktualitásából, leírásai, megállapításai és analízisei ma is időszerűek. Fontos olvasmány mindazok számára, akiket Kelet őszinte, igaz ismertetése érdekel.

Lőrincz L. László - A ​Halott Város árnyai
Daniel ​Clayton, volt ausztrál haditengerész, egy kényes ügyből kifolyólag kénytelen elhagyni a sidney-i rendőrség kötelékét. Állapotos feleségével Amerikába utazik, és minden figyelmeztetés ellenére beköltözik a Longdaletől pár kilométerre fekvő Halott Városba. A városról rémhírek terjengnek: az emberek azt suttogják, hogy kísértetek járnak a házakban, furcsa fények bolyonganak az utcákon éjszaka, a kutyák pedig egyszerűen nem hajlandók itt megmaradni. Egyik éjszaka a házaspár borzalmas üvöltésre riad, és Clayton az ablaknál állva egy rémalakot pillant meg, aki fenyegetően rázza baltáját a házuk felé. A következő napon Clayton őrmester munkát kap a helyi rendőrségen. Könnyűnek ígérkező feladatot kap, rábízzák, hogy kapja el a baltás rémet. Ám az ügy fél óra múlva nem várt fordulatot vesz: a Halott Várost övező mezőn megtalálják a három napja eltűnt postás, Jack Reno holttestét. Tarkóján mély baltanyom, hátába késsel egy nevet vésett a gyilkos: „Kowalsky”. Ki lehet a baltás rém? Talán nem is egyedül van? És ki lehet a titokzatos Kowalsky, akit meg akar gyilkolni? Clayton őrmester nekiered, hogy megoldja a rejtélyes ügyet.

Kertész Imre - A ​száműzött nyelv
A ​száműzött nyelv Kertész Imre előadásainak, esszéinek gyűjteménye."Egy ismerősöm nemrégiben megjegyezte, hogy mást mondok az esszéimben, mint a regényeimben, s bevallom, ismerősömnek ez az észrevétele annyira meghökkentett, hogy azóta sem tudom kiverni a fejemből. Őszintén szólva valószínűleg sohasem írtam volna meg itt következő tanulmányaimat, ha fel nem kérnek rá. És sohasem kértek volna fel rá, ha össze nem omlik Európa másik nagy totalitárius birodalma, amelyet a szocialista melléknévvel illettek. Ez volt a hely ahol magam is éltem, az élet, amely teljes valóságában megismertette velem az illegálisnak nyilvánított normális létezés állapotát... Az itt következő írásokat különben nem tekintem szabályszerű esszéknek. Műfajukat egyszer inkább a ťmegközelitésekŤ szóval jellemeztem, ha ilyen műfaj valójában, persze, nem is ismeretes. Részint azt akartam így kifejezni, hogy egyik írás sem meríti ki teljesen a tárgyát, legföljebb megközeliteni tudja; másrészt pedig, hogy ugyanazt akarják megközeliteni, csupán más oldalról, amit az elbeszélői szövegeim is: a megközelithetetlent." (K.I.)

G. Szabó Judit - Barbara, ​ez több a soknál!
"Amikor ​Barbarát először vittem föl a nagymamámhoz, a lány szokása szerint köszönt: - Fölséges személy, jöttünk hozzád, mint kismalacok a gazdasszonyaikhoz! Nagymama elképedve bámulta, majd rám nézett, és felhúzta a szemöldökét: - Ez szemtelen vagy hülye?! A különös és izgalmas történet persze nem ekkor kezdődött. "Ne félj, kedves Olvasó, megismered a történet kezdetét is. Anikó ugyanis, aki G. Szabó Judit korábbi regényeiben gazdag fantáziáról és kitűnő elbeszélő képességéről tett tanúbizonyságot, beavat a fordulatokban gazdag vakáció históriájába.

Bogáti Péter - Az ​utolsó ember
Bogáti ​Péter - mint ez a könyve is bizonyítja - a tudományos-fantasztikus műfaj avatott szerzője. Robinson mai különös történetéhez az ihletet minden bizonnyal az utóbbi években megerősödött fegyverkezési hajsza kiszámíthatatlan következményein való tűnődés adta. Rejtélyes, megmagyarázhatatlan okból, talán egy téves gombnyomás következtében, egy utolsó "mohikán" kivételével megsemmisül az emberiség. Mit csinál Robinson félelmetes, észvesztő magányában? Hogyan próbálja megőrizni civilizáltságát, emberi formáját? Mit ér az élet a társadalmon kívül? Erről szól a szerző nem mindennapi fantáziával, leleménnyességgel megírt könyve. Mi az, ami az ember életét emberivé, minősíthetővé teszi? Az emberi kapcsolatok - válaszolja Bogáti, aki épp egy ezektől radikálisan megfosztott hőst ábrázol. A magány számtalan megpróbáltatása után Robinson világjáró útra indul, hátha valahol mégis...

Mész Lászlóné - Mai ​magyar drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Moldova György - A ​Szent Imre-induló
A ​Szent Imre-induló éppolyan magával ragadó, izgalmas olvasmány, éppolyan érdekfeszítő történet, mint Moldova György eddigi regényei. Megrendítő a mű témáját szolgáltató életanyag, az író olyan kérdést állít regénye középpontjába, amiről irodalmunkban ritkán esik szó, ilyen formában talán még föl sem vetődött. azt nevezetesen, hogy a magyar történelem leggyászosabb korszaka, a magyar nép legnagyobb társadalmi, politikai, erkölcsi válsága után - maga a fasiszta háború, a népirtás, az anyagi, szellemi és erkölcsi javak vandál pusztítása után - milyen közérzettel érhette meg a felszabadulást Moldova regényének főhőse - egyik főhőse - , a tizenkét éves Kőhidai Miklós, aki százezres tömegek kiirtásának rettenetében élt, és bár ő maga fizikailag túlélte a borzalmakat, szinte gyógyíthatatlan lelki sérülésekkel került ki a pokoljárásból.

Béládi Miklós - Illyés ​Gyula
"Illyés ​Gyula élete átíveli a századot, művei a század történelmében gyökereznek. Akár életrajzának adataiba pillantunk, akár munkáinak szellemi, erkölcsi tartalmaira gondolunk: letörölhetetlen róla a XX. századiság bélyege. Sodortatni nem hagyta magát: teremtő módon együtt élt, együtt lélegzett korával, ha akart sem tudott kívül maradni rajta. Megérti a modern irodalom «intellektuális kétségbeesését», nem egy képviselőjét nagyra is tartja; ő maga azonban az írói munkát erkölcsi szolgálatnak tekinti. Alkotásra biztató megrendelést mindig korától, pontosabban szóval: népének-nemzetének helyzetétől fogadott el. Sokkal józanabb, kételkedőbb alkat annál, semhogy romantikus népboldogító terveket dédelgetett volna magában. Pontosan fölmérte, hol áll napjaink szövevényében az irodalom, és mi lehet az író szerepe. Ez a feladatvállaló elszántság nem tesz különbséget egyéni, emberi és nemzeti tennivalók között. Az idő és hely kívánalmai szerint cselekvést követel az írótól, a jó ügy szolgálatát írja számára elő..." írja Béládi Miklós könyvének bevezetőjében.

Illyés Gyula - Hajszálgyökerek
„A ​Hajszálgyökerek nem teljesen véletlen könyvcím - írja az elmúlt három évtized kötetben kiadatlan esszéit, portréit, útirajzait, tanulmányait és interjúit keletkezésük sorrendjében összefogó, új könyvéről Illyés Gyula. - Eredetileg egy cikksorozat tetejébe íródott, akkor még így: A nemzeti érzés hajszálgyökerei. Még előbb pedig, a kézirat fejére így: A közösségi tudat hajszálgyökerei. A hajszálgyökerek a gondolat tapogatózását akarták érzékeltetni. Az eszmék, akár a fák, a derék- és karvastagságú csápjaikkal tartják magukat egyenesen a termő talajon, a valóságban. De napi táplálékukat a cérnavékony, a csipkefinom bolyhocskáikkal szerzik. Azokkal végzik terjeszkedésüket is, azokkal a kis előőrsökkel. Mi táplálhatja vajon - vagy mi mérgezheti - napjainkban a nemzeti érzést? - eredetileg tehát ezt a vizsgálódást akarta bevezetni ez a növénytani hasonlat. De a vizsgáló módszert nem akkor használtam először. Nem is utoljára. Mi biztosítja vajon még egy-egy - a nemzeti érzésnél is alaposabban körülírt, mert régebb óta megfigyelt - jelenség mai talpon állását, meggyökeresedettségét? Mivel erősíti vajon korunk ezt és ezt az eszmét, és satnyítja meg amazt? Azaz, hogyan működik vajon jelenlétünkben a közösségi tudat? Hol s miképp észlelhető a szellemi - s a művészeti - élet érintkezése a valóságos, a köznapi élettel: hogyan hat az egyik a másikra? Ez a nem műfaj szerinti, hanem - nagy szökkenésekkel is - időrendben való fölsorakoztatás tán arra is jó lesz, annak a nyomon követésére: mint alakul, fejlődik, tér vissza újra egy elmében egy gond, századunk tán legnagyobb soron levő gondja. Hogy az anyagi termelés megszervezésével, a testet tápláló közösség megteremtésével párhuzamosan, hogyan alakítsuk ki azt a közösséget, első föladatként azokat a közösségeket, amelyek a szellemet táplálják egészségesen; amelyek a tudatot - a szívet - szabadítják emberhez méltó létre. Útleírásban, könyvkritikában, visszaemlékezésben merülnek föl azok a hajszálgyökérhez hasonlított kérdések: mi is a nemzet, az emberek értékvédő összetartozása, itt és most? És hogyan szolgálhatja azt a majdani egy nagy hazát az irodalom? Hogy működése több legyen, mint az elme fényűzése. Mi indokolja ilyen fejtegetések láncolatában fölvillantani Baudelaire, Breton, Picasso alakját, a jövőre szűkülő éles szemükkel? Irányjelzőül, hogy milyen tágnak akarjuk mi is azt a jövőt, a mégis, lám, megteremthető otthont."

Friderikusz Sándor - Szigorúan ​nyilvános
Szóval ​az úgy volt, illetve úgy van, hogy jó sorsom immárom a harmadik évad óta arra kényszerít, hogy járjam az országot, főleg Debrecent és egy-két nagyobb várost az úgynevezett talk-show-immal. Hangozzék ez akármilyen ironikusan is, becs' szóra komolyan gondolom, hogy jó sorsom vetett e műfaj partjára, hiszen ha nem alakul úgy, hogy kölcsönösen megválunk egymástól, mármint a Rádió és én, biztosan még mindig élek-halok azért a szakmáért, s mára már talán beleszürkülök, belefáradok a napi, hazai valóságot követő, egyre kilátástalanabb verklibe. Csakhogy megfosztottak az ott dolgozás lehetőségétől. Engedelmükkel, az okok sorolásától ezúttal eltekintenék, hiszen arrólküln könyv szólhatna. Legyen elég annyi, hogy az elválás nekem sokszor nyolc napon túli sérülést okozott. De végül mégiscsak sikerült felkelnem a padlóról. S ebben nem kis szerepe volt új gazdámnak, magának a talk-show műfajának. Ugyanis kitaláltam itthon, amit a világ már vagy tizenöt éve kitalált, azaz egy kisebb színpadon a legegyszerűbbnek látszó dolgot művelni: beszélgetés híres vagy érdekes emberekkel, közönség előtt.

Dr. Szabolcs Paula - Őszintén ​a szívinfarktusról
A ​heveny szívinfarktus, vagy ahogy helytelenül nevezni szokták: "a szívtrombózis", ma mindenki által rettegett megbetegedés. A különböző szinten és különböző színvonalon megjelenő közlemények többnyire csak féligazságokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak arra, hogy a betegeket elrémítsék, vagy ellenkezőleg, túlságosan megnyugtassák. Örömmel kell üdvözölni minden olyan közlést, amelyben arra törekednek, hogy a teljes igazságot ismertessék. Ilyen, az őszinte igazság kimondására törekvő munka ez a könyvecske, amelyből az érdeklődő megtudhatja, melyek azok a tényezők, amelyek elősegítik a szívinfarktus kialakulását, és hogyan kell elkerülni őket. Minden ismeretterjesztő munkának az a veszélye, hogy egyrészt a laikus úgy érzi, hogy e mű elolvasásával már szakemberré válik, másrészt olyan általánosságokat tartalmaz, amelyek csak megzavarják az olvasót. Dr. Szabolcs Paula munkája mindkét veszélyt elkerüli, és a hangsúlyt arra helyezi, hogy mit kell a betegnek, a hozzátartozóknak tenni ahhoz, hogy a szívinfarktus előfordulásának aránya csökkenjen. Külön érdeme e munkának, hogy nem misztifikálja a beteg-orvos viszonyt, ugyanakkor igyekszik helyreállítani és megerősíteni az orvos és a beteg közötti bizalom légkörét. Jó lenne, ha ebben a könyvecskében leírt tanácsokat minél többen megfogadná

Makk Ferenc - A ​királyság első százada
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Dénes - Cikcakkban ​az Egyenlítőn
Az ​Útikalandok sorozatunk kötetei között Olvasóink megismerkedhettek a szerző Kölcsönautóval a Szaharában című érdekes útleírásával, amely egy merész, lengyel-magyar Afrika-expedíció útjának első szakaszáról számolt be. A két főre zsugorodott kutatógárda további afrikai útját, kalandjait mutatja be a Cikcakkban az egyenlítőn (Balázs Dénes Alaszkától a Tűzföldig megtett útjáról szóló színes beszámolóját két kötetben a Táncsics Kiadó 1972-ben jelenteti meg.) A szerző és társa, Csakó Árpád Afrika olyan vidékeit - Gabon, Kamerun, Szomália stb. -, tájait járta végig, ahol eddig még igen kevés magyar fordult meg - de magyar szerző még soha. A rendkívül érdekes, váratlan fordulatokban gazdag útleírásban az Afrika derekán élő népekről, szokásairól még külföldi szerzők tollából sem olvashattunk magyar nyelven. Balázs Dénes könyvét nemcsak az eredetiség, az alapos földrajzi, földtani, néprajzi, sőt társadalmi leírás teszi értékessé. A különösen értékes, ritka és szép, jellemző fényképfelvételek méltóképpen egészítik ki ezt a kimagaslóan érdekes és vonzó útleírást.

Fehér Tibor - Tűzön-vízen ​át
Amikor ​1978. január 6-án az Országház kupolacsarnokában az Egyesült Államok elnökének, Jummy Carternek személyes képviselője, egyúttal a népes amerikai küldöttség vezetője, Cyrus Vance külügyminiszter ünnepélyes külsőségek közt visszaadta Magyarország népének Szent István koronáját és a koronázási ékszereket, beszédét így kezdte: „Két évszázad során a magyar és az amerikai nép sorsa gyakran összefonódott. Fiatal köztársaságunk, amely függetlenségi harcát vívta, hálával fogadta Kováts Mihály ezredest, aki segített George Washington tábornok lovassági alakulatainak megszervezésében és kiképzésében. Kováts ezredes életét áldozta az amerikai függetlenségért Dél-Carolinában, a charlestoni csatában.˝ Kováts Mihály szülőhazája mindaddig méltatlanul keveset tudott az Újvilágban nagy megbecsülésnek örvendő fiáról. Ez az első regényes életrajz, amelyből fiatal és felnőtt olvasóink megismerhetik a vitéz huszártiszt hőstetteit és nagyszerű pályafutását.

Köves J. Julianna - Illik ​tudni
Tudja ​mindenki, hogy tunkolni - azaz villára tűzött kenyérdarabkákkal mondjuk pörköltlében mártogatni - nem illik. Pedig jó! Akkor legyünk engedékenyek, s tegyünk kivételt a szigorú szabály alól. Mondjuk azt: otthon, egymás között, nem is olyan nagy illetlenség. De egy díszvacsorán szigorúan tilos. Tehát illik tudni, hogy tunkolni nem illik.

Balázs Anna - Százkét ​vőlegény
Az ​írónő új elbeszéléseinek gyűjteménye mai életünk apró-cseprő gondjait, visszásságait állítja elénk. Szereplői a nagyváros aszfaltján botladoznak, csellengenek vagy éppen nagyon is magabiztosan lépkednek, s ha a nyomukba szegődünk, csakhamar személyes ismerőseinkké válnak. Együtt kuncogunk Dodó bácsival, átéljük az idegen gyermekkel megcsalt anya döbbenetét, nevetünk a temetésen szerzett népszerűségen, elgondolkodhatunk a nevelőintézet padján Jocó sorsa felett, szánakozva szemlélhetjük Kolosi Ábris férji sanyarúságát, s együtt kereshetjük Gittával a boldogságot, mely gyakran a lábunk előtt hever.

Fehér Klára - Nemes László - Hozzál ​nekem kengurut
A ​szerzőpár szenvedélyes világjáró - ám különös és váratlan szerencséjük nélkül aligha ismerhették volna meg ilyen alaposan Ausztráliát és nem utazhatták volna körbe a világot. A hazai közönség nem sokat tud Ausztráliáról - nem számítva a kengurukat és a koala-mackókat. Az ottani életet minden kis részletéig alaposan megfigyelve, a szerzők szóban és képben hű leírását adják a mai, igazi Ausztráliának. Jártak a rivalizáló nagyvárosokban, a Warragamba Parkban a vadállatok között, és átszelték a sivatagot. Föld körüli útja során a szerzőpár ellátogatott észak-amerikai barátaihoz, megláthatta Hawaii gyönyörű szigeteit, továbbá India mesés kincseit - de koldusgyerekei könyvét is... A könnyed humorral és mély emberszeretettel átszőtt kötetet a szerzők szép, kifejező fényképfelvételei színesítik.

Ignácz Rózsa - Névben ​él csak
Magyarország ​nem egy ízben adott szállást a forradalmak viharaitól tépázott-űzött lengyel hazafiaknak. Az 1830-as években pedig az előző korszak Felvidékén letelepült hős nemzedéke már a szabadság újabb menekülő harcosaival találkozhatott. A száműzötteket befogadó magyarság eleinte természetesen a magyar-lengyel határ menti vidékeken látta vendégül a baráti szomszéd nép fiait, később azonban Erdély és az ország többi része is szállást, kenyeret, életet nyújtott a hazátlanoknak. Ignácz Rózsa csodálatos gazdagsággal áradó írásművészete mesterien elemzi a vendégek és vendéglátók közt szövődő ezerféle érzelmi viszonylatot, ifjú szerelmesek egymásra találását, apák és fiúk küzdelmét a szabadságharc s az elnyomatás idején.

Gyurkó László - Faustus ​doktor boldogságos pokoljárása
1945, ​Magyarország: Az említett Magyarország nevezetű állam nem volt döntő tényezője a világtörténelem alakulásának, még ha államférfiainak, tudós történészeinek, mi több, népének egy része hajlamos is ezt a felfogást vallani. De az emberiség szempontjából fontos tapasztalatok nemcsak a világ vezetői hatalmainak sorában sűrűsödtek össze, hanem minden olyan nemzetben, mely félúton van a jelenben ismert múlt s az ismeretlen jövő között... \\Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni\\ - fogalmazza meg tömören a szerző.

Passuth László - Hétszer ​vágott mező I-II.
A ​sok szereplőt mozgató történelmi regény több síkon játszódik. Magyarország, az egykori nagyhatalom mellett fontosabb színhelyei a bizánci és a szentföldi latin császárságok, de elviszi az olvasót az osztrák hercegségbe, Athénbe, Spártába, Ciprusra és a bolgár cárok országába is. II. Endre király korát ilyen átfogóan még történészeink sem dolgozták fel. Passuth László évtizedeken át a legnagyobb példányszámban és a legtöbb kiadásban megjelenő magyar író volt, aki a hazai népszerűségen túl a világsikerig tudott emelkedni. Esőisten siratja Mexikót című regénye például – immár jó fél évszázada – közkedvelt olvasmány a föld legkülönbözőbb nyelvterületein.

Csoóri Sándor - Lekvárcirkusz ​bohócai
Ebben ​a kötetben ilyen címeket talál az olvasó: _Ősember és ősgyerek, Moziba megy a Hold, Lekvárcirkusz bohócai._ És ilyen sorokat: "De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba kutyagolna." Csoóri Sándor, aki a modern magyar költészet egyik jeles képviselője, kísérletező kedvű költő. Gyerekverseiben például a modern világ, a városi élet kifejezéseit lopja be a képzettársításokba, és a varázsolás, a népi mondókák hangulatát ötvözi egybe olyan fogalmakkal, melyeket eddig gyerekversekben nemigen alkalmaztak. Versei mulatságosak, groteszkek, költői képei a gyermeket a modern vers, a természet, a jókedv szeretetére nevelik. "Régebben a költészetet a csodálkozás eszközének tekintettem, világhoz kötöző aranyláncnak" - írja utolsó verseskötetének zárszavában. S akik gyerekverseit olvassák, ma is rátalálnak a csodálkozó, valóságot "aranylánccal kötöző" gyermeki lélekre. Orosz János Munkácsy-díjas festő illusztrációi nagyszerűen egészítik ki a már második kiadásban megjelenő kötet hangulatát játékosságukkal, magas művészi színvonalukkal.

Draskóczy István - A ​magyar nép története 1526-ig
Sorozatcím: ​Korszerű történelem érettségizőknek és felvételizőknek Elnyomás, osztályharc, a tömegek kizsákmányolása, elnyomottak lázadása, a diadalmas szocializmus mint az emberiség fejlődésének csúcspontja – ebből állna a történelem? Az IKVA Könyvkiadó kiadványsorozatában olyan műveket jelentet meg, amelyek háttérinformációt nyújtanak a használatban lévő tankönyvek adataihoz (…) és ami a legfontosabb: új, korszerű történetszemléletet adnak közre a történelmi folyamatok megértésére törekvők számára.

Szv89-e
Szép ​versek 1989 Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1989
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_75873
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​világ legnagyobb botrányai
Szinte ​nem múlik el nap anélkül, hogy a médiák ne szellőztetnének meg néhány botrányszagú történetet. A Beatles és a Rolling Stones kábítószer-ügyei eltörpülnek a megdöbbentő bejelentés mellett: lehet, hogy Errol Flynn, a világhírű filmszínész náci kém volt? Vagy éppen azzal sokkolják a közvéleményt, hogy a kenti herceg felesége bejelenti: az apja egykor az SS tagja volt!... Természetesen nem maradhat ki a szex sem... Csak halála után derült ki, hogy Jayne Mansfield, az ötvenes évek hollywoodi kebelsztárja egy sátánista szekta tagja volt és saját házában tartották "összejöveteleiket"! Zaftos történetek keringnek Navratilova leszbikus kapcsolatairól, vagy az egykori brit miniszterelnök feleségéről, aki két évtizeddel ezelőtt a rolling Stones tagjaival "hancúrozott"... E kötetben gyűjtöttük össze mindazokat a történeteket amelyeket joggal illethetünk a "világ legnagyobb botrányai" jelzővel.

Jókai Mór - Nincsen ​ördög
Hogyan ​lesz Dumány Kornélból Mr. Du Many, másképpen Silver-King, azaz amerikai ezüstkirály? A magyarországi képviselő-választásokon csúffá tett, szégyenletes házassági komédiába kevert nemes jellemű férfi - aki még egy mesés értékű örökség átvételének is ellenáll - kalandos életét meséli el Jókai.

Erdei Magdolna - Őfelsége ​az ügyfél
Mindenki ​hallott már ügyfélkapcsolatról (Customer Relationship Management) és volt is benne része számtalan esetben. Hallott az ügyfélközpontúságról és használt már olyan technikai csodákat, melyeket kizárólag az ügyfél érdekében vetettek be a szolgáltató cégek. Vizsgálták már a kérdést gazdasági, marketing és értékesítési szempontból. Szakosodtak rá tanácsadó cégek és szoftverfejlesztők-gyártók. Kitalálták a stratégiát, megalkották a folyamatokat, kifejlesztették a technikát. Ezekre nagyon odafigyeltek, de egyről sosem vagy alig esik szó: s ez az ügyfélkapcsolatban nélkülözhetetlen ember.Az ember, akinek tudása és értékrendje meghatározza a kapcsolat milyenségét és ezáltal eredményességét is.

Kollekciók