Ajax-loader

'magyar' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Somogyi Tóth Sándor - Fényes ​szemek tükre
A ​kötetnyitó kisregény, a Gabi, az 1952-es év figyelmeztető dátumával indul, a kötet utolsó története a 70-es évek végén játszódik. Legbensőbb rokonságuk az, hogy a húsz-huszonöt éves periódus lelkét tucatnyi fiatal lány és fiú tapasztalataival igyekeznek megidézni. Talán paradoxon, hogy a történetek róluk, de nem éppen nekik szólnak. Ma is egyenes a hitem, hogy kérdezni a gyerekek tudnak legjobban, ősi egyszerűséggel, sokszor megrendítő erővel. Előfordulhat, hogy megkérdezik az embert: mi az élet értelme? Ám ha ezt egy tizenhárom éves fiú kérdezi - korántsem filozófiai célzattal -, az ugyancsak meghökkentő. Elhangzott ez a kérdés. Remélem, a Hogy állunk, fiatalember? a maga dimenzióiban hűségesen ismétli meg a gyerek kérdését. Aminthogy a Gabi-ról is gyanítható, hogy a kisfiú, akinek apját-anyját bebörtönözték, viselkedésével nemcsak társadalmi, hanem morális kérdéseket is feszeget. A gyerekek kétszer születnek és Az üzenet szembeötlő fordulatot képviselnek a regénysorban. Ez egy csendesebb társadalmi-politikai kutató akaratról ismerhető föl. Az írói érdeklődés azt kutatja: mennyire határozzák meg életünket a gének üzenetei, a rejtett hálózatú közösségek. Mi magunk felelőssége életért és halálért. Vajon a gyerekek csakugyan így kérdeznek? Tegnap még így kérdeztek, az bizonyos. Somogyi Tóth Sándor

Kemény György - Egy ​hajszálon múlott...
A ​könyv címe tagadhatatlanul krimire utal. Még a címlapon mosolygó Kojak is arra enged következtetni, hogy a Kedves Olvasó egy bűnügyi történetet tart a kezében. De hadd jelentsem ki gyorsan, szó sincs krimiről! Eszem ágában sincs, hogy Agatha Christie, Conan Doyle, Georges Simenon és Mág Bertalan után detektívregényt írjak. Bár be kell vallanom, ez utóbbi krimiszerzőt magam is belecsempésztem a könyvembe. Hiszen, ha valahol csak egy hajszálon múlik valami, az igazán a kriminalisztika területe, ahol szó szerint egyetlen hajszálból megállapíthatják, ki volt a hidegvérű gyilkos. Meg aztán, igazán jó krimit az tud írni, aki személyes élményeit vetheti papírra. Nekem pedig még egy piti kasszafúróval sem volt dolgom. Hát akkor miről is szól ez a kötet? Természetesen arról a bizonyos hajszálról, amelyen sokszor annyi, de annyi fontos dolog múlik. Ugye Kedves Olvasó, Ön is sokszor emlegeti: "Egy hajszálon múlt, hogy nem lett négy találatom. Pont a mellette lévő számot húzták ki!"; "Egy hajszálon múlt, hogy átmentem a vizsgán."; "Egy hajszálon múlt, hogy még elértem a villamost."; "Egy hajszálon múlt, hogy Jenőhöz mentem feleségül."... S még sorolhatnám a példákat. A sportéletben pedig különösen sok a hajszál, hiszen egy-egy verseny centimétereken, ezredmásodperceken, dekákon múlik. Óriási a szerepe egy jól vagy rosszul sikerült mozdulatnak. Egy sóhajtás, egy szívdobbanás, egy szemrebbenés is megváltoztathat mindent.

Márton László - Átkelés ​az üvegen
Márton ​László 1992-ben megjelent regénye a magyar regényírás nyolcvanas évekbeli felfutásának betetőzése volt. Nem véletlenül részesült megkülönböztetett kritikai fogadtatásban: Balassa Péter szerkesztésében külön tanulmánykötet jelent meg róla (Üvegezés, JAK / Pesti Szalon, 1994.). Az új kiadás megteremti annak lehetőségét, hogy a szélesebb olvasóközönség is megismerkedhessen ezzel a meghökkentő művel, mely az eltelt tizenöt év során mit sem vesztett eredetiségéből, frissességéből, váratlan humorából és metsző szarkazmusából.

Kádár Gyula - A ​Ludovikától Sopronkőhidáig
Két ​véres, embertelen és méreteiben minden előzőt messze meghaladó háborút értünk meg, és öt olyan időszakot, amelyben a nyugodt életet biztosító, az ember magatartását meghatározó törvényesség megingott vagy megsemmisült, tömegével temetve maga alá ártatlan áldozatokat, bűnösöket és bűnösnek tartottakat.

Szerb Antal - Utas ​és holdvilág
Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.

Berkesi András - Sellő ​a pecsétgyűrűn
A ​Sellő a pecsétgyűrűn kalandregény, de Berkesi sajátos, szenvedélyesen moralizáló írói alkata ebben a műfajban is megtalálja az új kifejezési formát. A sodró áradatú események, kalandok közben alakjait igyekszik minél árnyaltabban ábrázolni, cselekedeteik érzelmi és lélektani rugóit csakúgy, mint a társadalmi-politikai összefüggéseket minél világosabban feltárni. Ezzel a módszerrel nemcsak lebilincselően izgalmas, érdekfeszítő olasmányt nyújt regényével, hanem tisztán és világosan hangsúlyozza legfőbb mondanivalóját, nevezetesen azt, hogy hite szerint a legnagyobb bűn a nép, a társadalom ellen elkövetett bűncselekmény, a szocialista haza elárulása.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz
E ​kisregények hősei jobbára vergődő, kallódó, a polgári társadalom általános terheit saját sorsukban hordozó emberek. Ilyen Jámbor Óska, a cselszövevénytől körülvett mukás, ilyenek A céda és a szűz nőalakjai, a Sámsonok hanyatló előkelői és feltörekvő újgazdagjai és végül ilyenek háborús regényeinek hősei is, akik a pusztítás korának átkát szenvedik egyéni életükben. E kisregénynek legjobbjai megérdemlik, hogy a Tersánszky regények mellé helyezzük őket, mert vallomásuk az emberről és a világról, csakúgy, mint a bennük megnyilvánuló ábrázoló- és írásművészet, alkotójuk legnemesebb törekvéseit tükrözi.

Fejős Éva - Karácsony ​New Yorkban
"Egy ​tinédzserkori fellángolás, egy viharos éjszaka - ennek köszönheti az életét az immár majdnem tizennyolc éves Martin. A fiú apja nem más, mint az ismert amerikai énekes, aki összehívja egy nagyszabású születésnapi partira egykori és mostani szeretteit. Martin anyja, Lina azóta lezárta lelkében a régi kalandot, ám egy sokkoló felfedezés hatására - és persze a fia miatt - mégis elfogadja a meghívást. Egy tizennyolc éves srác, Martin, aki él-hal a zenéért, bár még senki sem tudja, igazán tehetséges-e, egy harminchat éves trendkutató, Lina, akinek egy csapásra összeomlik és újra felépül az egész világa, egy hetvenéves, önző rockzenész, aki szeretni tanul... és az ő szeleburdi, zenei vénával megáldott, hangos családja... Karácsonyozni, ünnepelni gyűlnek össze New Yorkban, és a találkozás mindannyiuk életét megváltoztatja." (Fejős Éva)

Vavyan Fable - Kriplikommandó
A ​kalandregény hőse hét ember. Foglalkozásuk nem tipikus, sorsuk sem az. Egy napon mindannyian életveszélybe kerülnek, s amikor puszta létük a tét, segítő kéz nyúl értük. A túlélést kínálja - nem ingyen, s morális szempontból nem is olcsón. A hét ember mit tehet? Rejtélyes kaland zsoldosaiként útnak indulnak. Mit keres közöttük a pszichopata Herval, a macskaizomzatú Tiria, milyen lidércekkel küzd Gino Van Can, mi készteti a flegma Ron Jart arra, hogy feladja semlegességét? "- Lehet, hogy jobban jártunk volna, ha rendes menekülők módjára inkább az idegenlégió mellett voksolunk? Vajon a madám velünk jöhetne-e a Szaharába? Nem tudjátok, koedukált már az idegenlégió? - Utálom a homokot - felelte Tiria. - Legfeljebb az ember nem visz vödröt, lapátot, kis formácskákat - vonogatta a vállát Ron Jar."

Nemere István - Hol ​vagytok Idegenek?
Jártak-e ​valaha Idegenek a Földön? Beavatkoztak-e fejlődésünkbe, történelmünkbe? Az is lehet, hogy ők hozták létre a földi életet? Mindnyájan Idegenek vagyunk...? Jártak-e itt idegen űrhajósok - járnak-e most is...? Ennek nyomait és bizonyítékait keresi - és találja meg! - a szerző legújabb, rendkívül izgalmas és érdekfeszítő művében.

Wass Albert - Elvásik ​a veres csillag
Tánczos ​Csuda Mózsi régi jó ismerőse a Wass Albert-regények kedvelőinek. Igazi székely góbé ő, Tamási Ábeljének kissé korosabb rokona, aki már a Tizenhárom almafa lapjain is székely furfanggal igyekezett boldogulni a történelem viharaiban. Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának stációit. A regény két nagy fejezetből áll. Az első a többé-kevésbé sikeres boldogulni próbálás krónikája: Tánczos Csuda Mózsit Dombi-Dombolov elvtárs, az „odesszai magyar”, a székely faluba küldött orosz komiszszár kinevezi „csertifikátos vadőrnek”. A „bizalmi állásban” a legkülönfélébb kalandokat éli meg Mózsi. Afféle húzd meg-ereszd meg játék ez a hatalommal: a főhős úgy próbál boldogulni az új keretek között, hogy egyetlenegyszer se tegyen olyat, ami erkölcsi érzékével szemben áll, viszont mindemellett együttműködjék annyira a bolsevista hatalom képviselőivel, hogy kényelmesen megélhessen a család. Szatirikus látlelet ez a diktatórikus rendszerek működéséről, ahol mindenki függ valakitől, és esetenként az alárendelt ember furfangja védheti meg felettesét a bukástól. Közben az olvasó betegre kacagja magát Mózsi kiszólásain, az abszurdnál abszurdabb jeleneteken. Aztán a regény második részében már kevesebbet kacagunk, mert az ott bemutatott események során minden tönkremegy. Először lecserélik az „odesszai magyart” egy másik komisszárra, majd Mózsi is megszűnik „csertifikátos vadőrnek” lenni. Ezzel kezdődik a Tánczos család és a falu életének megállíthatatlan romlása. Odafönn a bércen mind csak halványul a veres csillag, amelyet a falu népe elismerésként kapott kitűnő termelési eredményéért, amely nem is volt annyira kitűnő, csak Mózsi furfangossága miatt hitte azt róla a településre küldött ellenőrző bizottság. Fenn az ormon mindegyre vásik a veres csillag, miközben odalent az 1956-os forradalom után a szomszéd román falu lakói népirtást rendeznek a helyi székelyek között, s egyre gyakrabban indulnak vagonok a falubeliekkel Dobrudzsába. Az elhurcoltak helyébe besszarábiai románokat telepítenek, hogy a kötet végén Mózsival és feleségével, Rozálival is elinduljon a marhavagon a messzi lápvidék felé, s a családból egyedül az időközben felnőtté cseperedett kicsi Mózsi maradjon meg szülőföldjén, havasi bujdosóként. A regény zárlatából az elkeseredés helyett mégis a bizalom hangja sejlik elő. Akit érdekel, az olvassa el az Elvásik a veres csillag című Wass Albert-regényt, amely abba a mifelénk ismét egyre ismerősebbé váló időszakba kalauzolja el az olvasót, amelynek során „ami ezelőtt okosság volt, az ma lopás, s ami azelőtt lopás volt, az most törvény, s mindezt együtt úgy nevezik, hogy szociálizmus”.

Várnai Ferenc - A ​hosszú meneteléstől az agresszióig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Linda Taylor - Halál ​borítékolva
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marék Veronika - A ​kék kerítés
VAN ​VALAHOL EGY KÉK KERÍTÉS, AMELYIK SZERETI, HA RAJZOLGATNAK RÁ... A kerítésre újabb és újabb feliratok, rajzok kerülnek, így üzen egymásnak három jó barát. Hóembert építenek, cirkuszi előadást tartanak, jelmezbált rendeznek, fociznak, sokszor összevesznek és sokszor kibékülnek. ÉVRE ÉV JÖN, NAPRA NAP, MINDIG EGYÜTT JÁTSZANAK: RÉKA, BENCE, KÖRMI ÉS BARÁTJUK, A KERÍTÉS.

Bíró Szabolcs - Non ​nobis, Domine 1. - Kelet oroszlánja
Miután ​1291-ben, Akkon ostromával a kereszteseket végleg kiszorítják a Szentföldről, Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér Magyarországra – otthon azonban csak a nyomor, a halál és a gyász várja. Párbajban végez húga gyilkosával, majd magához veszi elárvult unokaöccsét. A megkeseredett, kiábrándult férfi védencében, Attilában látja a megszégyenült és erkölcsileg is egyre gyengébb Templomos Lovagrend új reményét: tökéletes és gáncstalan harcost akar nevelni belőle. Ám az apródból fegyvernökké, kisgyermekből kamasszá cseperedő fiút hiába igyekszik nagybátyja a helyes útra terelni, Attila túlságosan is vágyik a szabad, zabolátlan életre. Amikor Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve titkos párbajt vív, nagybátyja büntetésből több hónapos útra küldi a bukott vándorénekes, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét: rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomosnak még csak gondolnia sem szabad – a szerelmet. A _Sub Rosa_ című nagy sikerű regény fiatal írójának fordulatos új könyve – egy történelmi sorozat első kötete – a magyar história mozgalmas, vérzivataros korszakába vezeti az olvasót. Ott lehet az Árpád-ház kihalásánál, a lovagkirályok aranykorának hajnalán, a rozgonyi csatában és a középkor egyik leghírhedtebb eseményénél, a Templomos Lovagrend máglyára vetésekor.

Lyka Károly - Vándorlásaim ​a művészet körül
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Leslie L. Lawrence - Holdanyó ​fényes arca
Leslie ​L. Lawrence a rovartudós és keletkutató ismét úton van: célja ezúttal a hajdani fejvadászok birodalma, Nágaföld. Hősünket most is titokzatos események veszik körül: kegyetlen gyilkosok irtják az őserdőbe menekült harikrisna szekta tagjait; megmagyarázhatatlan jelenségek rémítgetik a dzsungelba települt szeretetotthon lakóit; egy nága kobrát dob az öregasszonyokat ápoló orvosokra; felbukkan a bolond lány, és furcsa énekével megváltoztatja tudósunk terveit. És ismét feltűnik a Gonosz, Leslie L. Lawrence örök ellenfele…

Covers_135706
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​magyar irodalom története 1849-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Passuth László - Édenkert ​az óceánban / Megszólal a sírvilág
Az ​Édenkert az Óceánban történelmi útirajz. Főhőse Bougainville, akit nem a hódítási vágy indít el tengeri útjára, hanem a tájékozódási láz, mely a 18. század Franciaországának szellemi életét izgalmasan elevenné és termékennyé teszi. Ez a fiatalember nemcsak az "enciklopédista szalonok" látogatója, de maga is enciklopédikus érdeklődésű tehetség: kitűnő matematikus, jól ismeri a történelmet és a klasszikus nyelveket, verseket olvas és írogat, szereti a zenét, s ha nem fedezi fel Tahitit s nem ő a föld első francia körülhajózója, akkor más síkon, más területen teszi emlékezetessé a nevét. Sőt: még így sem hagyhatjuk említetlenül, hogy Pompadour asszony egykori kegyence az élete vége felé a forradalom tengernagya lesz, és az útirajzíráshoz is ért annyira, hogy ebben a műfajban, Utazás a világ körül című könyvével, százada legjobbjai közt legyen. A Megszólal a sírvilág-ban Passuth László egy tehetséges fiú sorsát képzeli tovább az archeológia nemzetközi síkjain. Ez a figura Höllering és Móricz Zsigmond közös Hortobágy-filmjének bojtárfiúja, aki a regényben nagy ívű pályát fut be, Angliában tanul, Mexikóba kerül, híres tudósa lesz a prekolumbián kultúráknak, s végül hazatér Magyarországra. A Megszólal a sírvilág azonban mégsem karrierregény, a kitalált történet az archeológiai élmény- és ismeretanyag összefogó kerete. Passuth László, főhősének életét, pályafutását és vívódását bemutatva, gazdag művelődéstörténeti anyagot dolgoz fel, s a maja, hettita, etruszk és avar sírok leleteiből összetört vagy elsüllyedt világok szerkezetére, élettörvényeire, mitológiájára és műveltségszintjére következtet - leleményesen és megbízhatóan.

Berzsenyi Dániel - Berzsenyi ​Dániel versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_106898
elérhető
107

Kiss Ádám - Szütyiő
Nem ​untatnálak unalmas bemutatkozással, kissádám vagyok nagydávid stand up komedista. Szórakoztatom a népet általában a Dumaszínházban, országszerte és Budapesten, illetve a Showder Klub című műsorban az RTL Klub-on, valamint az interneten.

Prohászka Ottokár - Elmélkedések ​az Evangéliumról
Belépünk ​a világ legszentebb s legfontosabb történésébe, az Úr szenvedésébe, és alázatosan, bánatosan, mély részvéttel kísérjük az Urat. Ó, öltözzünk érzelmeibe és hasonuljunk hozzá! - olvashatjuk Prohászka Ottokár Elmélkedéseiben a nagyböjt-húsvéti résznél, mely kilencedik kiadását érte meg, Barlay Ö. Szabolcs atya gondozásában. A jubileumi Szentév nagyböjtjének ünnepléséhez méltó szólítás, felhívás ez az újabb Prohászka-kiadvány, mely a karácsony előttihez hasonlóan elsősorban ismét a magyar kispapoknak szánt ajándék. De felhívás és invokáció is egyben a magyarság hithű nemzedékéhez népünk egykori nagy apostolától, a fehérvári püspöktől. Idén április 2-án volt 73. évfordulója Prohászka Ottokár halálának, aki azóta is tanítónk és mesterünk a mélyebb, elmélkedő imádságban, de Krisztus iránti lángoló szeretetében is.

Vargha Balázs - Csokonai ​Vitéz Mihály
Balassi ​Bálin után Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom második világirodalmi rangú személyisége. Káprázatos műveltsége, európai látóköre, készsége minden új befogadására, merész kísérletező kedve szinte minden művéből kilátszik. "Alig van magyar költő - írja Németh László - , akinek a műveibe annyi ismeret, adat, kultúraelem szívódott volna bele, mint az övébe... Hét nyelven ért, s járatos a világirodalomban és a természettudományban. Olyan alap, amilyennel kevés magyar költő dicsekedhetik..." Költészetében olyan föladatokat oldott meg, amilyenekkel előtte a magyar irodalomban még kísérletezni sem igen mertek. Roppant változatosságban dolgozta ki versformáit, strófaszerkezeteit, rímkombinációit; ő írta az első igazi és hibátlan rímes-időmértékes verset irodalmunkban; ő írta az első olyan verset, mely ütemes versként éppúgy ritmizálható, mint időmértékes versként. Merész és bravúros verselő volt, akinek jó néhány verstani kezdeményét Petőfi és Arany tökéletesítette, és akinek művészi-szellemi hagyatékát Ady és a nyugatosok legjobbjai a magukénak tekintették. Ady a legeurópaibb magyarnak nevezte, "kinek emléke előtt hálával kell leborulnunk mindannyiunknak, akik gondolatainkat, érzéseinket magyar szavakba öltöztetjük ki". Vargha Balázs - Csokonai egyik legkiválóbb ismerője - kitűnő arcképet rajzol ebben a könyvében a magyar rokokó és felvilágosodás nagy poétájáról; műve nemcsak részletes pályakép és életműelemzés, hanem remekbe sikerült összegezés és művészien megírt esszé is.

Covers_87585
elérhető
6

Németh László - Bűn
A ​regénynek középpontjában egyetlen hős sorsának alakulása áll: Kovács Lajos fiatal parasztlegény, aki a falusi életet megunva a fővárosba indul szerencsét próbálni. Vágyai szerények, az ígéret földjétől csak munkalehetőséget és egy kicsit érdekesebb életet vár. A harmincas évek Budapestjére érkezik, tolvajjá lett állástalan diplomások, fillérekért dolgozó, becsapott munkások közé. A 20. század mesebeli parasztlegénye vakon botorkál a számára teljesen érthetetlen világban. Kudarcot vallott próbálkozások, csavargás és éhezés után bejut ugyan egy budai villa építkezésére, de tudja, ha elkészül a ház, hányattatásai újra kezdődnek. Otthon, emberi közelség után vágyódó kitaszítottságában cselédlány húgának életformája, a "fix hely" jelenti számára az irigyelt megoldást, az urak világa azt a magasabbrendű életet, amelyre csak a legnagyobb tisztelettel mer felnézni. A villatulajdonosnő mellé szegődik, vállalja a munkások megvetését, hogy a háznál maradhasson....

Vavyan Fable - Ki ​feküdt az ágyamban?
Denisa, ​a fiatal nyomozólány dacból, szorongva, ám sikeresen megfékez egy ámokfutót. Tettét, mint már annyiszor, önfejűségnek minősítik. Sajátos munkastílusa miatt kedvese, Belloq szünetelteti kapcsolatukat. Az ügyet, amelynek felgöngyölítésén fáradozik, az akciócsoport veszi át. Denisa elvonul a tengerpartra, és a sziklák közt hasalva áthelyezési kérelméhez körmöl piszkozatokat. Mintegy mellesleg a hajóforgalmat figyeli. Rövidesen csónak érkezik az öbölbe, utasai érdekesnek rémlő csomagokat rakodnak ki. Aztán a sziklák közül fegyveresek rontanak rájuk, s kitör a harc. Denisa aznap éjjel felszed a kocsijába egy sebesült férfit. Hazaviszi, ápolja, injekciózza. Csaknem beleszeret, pedig sejtelme sincs, kinek a jótündére. Néhány nap múlva az akciócsoport főnöke s annak helyettese, Belloq, nem hiszi el ezt neki. Nyaralásból hazatérő öccse, Martin is kikel magából, és úgy kiabál vele, mint egy szóló hét törpe: _Ki feküdt az ágyamban? Ki használta a párnámat, takarómat?_ Kérdezik mások is, gorombán. Denisa öt napot kap, hogy válasszal szolgáljon. Közben törheti a fejét Martin másik kérdésén is: _Nem tudod, hol a határ zsaru és gengszter között?_

Marton Mária - Tájképre ​nincs idő
Szocialista ​lányregény? Nocsak... De mielőtt még bárki legyintene vagy megmosolyogná, érdemes belelapoznia a könyvbe, majd végigolvasnia Marton Mária új regényét. A Tájképre nincs idő ugyanis nem akarja áltatni olvasóját: szó sincs benne a szocializmus védelmezéséről, mint ahogy távol áll szándékától e korszak utólagos, dühös leleplezése is. Sőt, jótékonyan nélkülözi a visszatekintő elbeszélések feledékenységét és édes-keserű fűszerét, a nosztalgiát. Akkor hát mit akar ez a regény? - kérdezhetnénk joggal. Talán nem többet, de nem is kevesebbet: úgy nézzen vissza egy korra - amit jobb híján szocializmusank nevezünk -, hogy éltek, szenvedtek és szerettek itt emberek, akik... Nos, hogyan is? Ez derül ki a regényből, fájdalmasan és szomorúan, derűvel, és ha tetszik, a lányregények érzelmi sorsfordulataival, amelyek viszont soha nem jutnak el az érzelgősségig. Ettől megóv a regény elbeszélőjének önmegértő tárgyilagossága és részvéte. "Szemedben éles fény legyen a részvét..."- talán e híres verssor lehetne a regény mottója: hangsúly az "éles fény"-en.

Örkény István - Glória ​/ Macskajáték / Tóték
A ​kötet három kisregényt tartalmaz: a _Glóriá_-t, a _Macskajáték_-ot és a _Tóték_-at. A címek egymásutánja nemcsak a keletkezési időrendet jelzi, hanem azt a folyamatot is, mely az örkényi groteszket egyre tökéletesebbé érlelte. Egyik nyilatkozatában az író mind a három kisregényt az egypercesek alapképletére vezette vissza, s mind a hármat nagyobb arányú groteszknek nevezte. S a közös nevezőt, a látásmód és a hangvétel rokonságát nem is hehéz fölfedezni bennük. Az első kisregény a felszabadult, ironikus játékosság és az emberszeretet fegyelmének sajátos kettősségével kelt összetett hatást. Amíg a mű hőse, Soror Glória az apácarend feloszlatása után rá nem hangolódik az evilági életre, amíg rokonszenves, de komikusan életidegen merevsége föl nem oldódik, amíg valamennyire is meg nem találja helyét az emberek között, tehát egészen a regény végéig, szorongva és együttérezve mulathatunk a félreértések, tétova kísérletek, groteszk kalandok és váratlan helyzetek sorozatán A Macskajáték két idősebb leánytestvér szívszorítóan mulatságos története. Az egyik nyugatra költözött dúsgazdag fiához, minden földi jónak részese, de béna, mozgásképtelen; a másik itthon maradt, társbérletben lakik, szerelmében boldog, majd boldogtalan, indulatos és akaratos asszony. Levelezésükből, feledékenységükből, hazudozásaikból, álmodozásaikból, múltszépítő mámoraikból izgalmasan és hitelesen rajzolódik ki egy testvérpár életútja. A Macskajáték ironikus villódzású rajz és megrendítő elégia az öregkorról. Egyidejűleg mutatja be az öregedés groteszk tragikumát, az életkedv hatalmát s a legyőzhetetlen szeretetvágyat. A harmadik kisregény, a Tóték, melynek színpadi változatát a világ számtalan színházában játszották vagy játsszák, az abszurd történetbe vetített társadalom- és világszemlélet kivételes eredménye. Remekmű. A hegyvidéki falu tűzoltójának komikumot és tragédiát társító története, mely 1944-ben játszódik, múlhatatlan művészi érvényű tiltakozás az embert megszégyenítő, megalázó zsarnokság és ostobaság ellen.

Csapó György - Európai ​pillanatok
E ​kötet műfaját nehéz volna meghatározni. Az írásokban annyi a közös csupán, hogy valamennyi Európáról szól. A tényszerű leírások személyes élményekkel vegyülnek, amelyek erőteljesen vallanak a szerző egyéni látásmódjáról. — Párizsról, Stockholmról, Moszkváról, Amszterdamról, Prágáról, Oslóról és más európai városokról ír. Nem idegenvezetőként kalauzolja a városokban az olvasót, hanem író módjára. Nem részletez aprólékosan, inkább összegez: benyomásait, hangulatait rögzíti. Útiképeiben ismert és kevésbé ismert emberek portréi villannak fel, s általában több szó esik e könyvben a norvég, a lengyel vagy a dán emberek életéről, szokásairól, munkájáról, mint a házakról, utcákról, kövekről. Ez utóbbiakról is szól természetesen, de csak annyiban, amennyiben közük van az emberekhez. — Ebben az érzelmes útirajzban az író soha sem ismétli meg önmagát.

Szathmári Sándor - Kazohinia
Swiftéval ​vetekedő, fanyar "angol" humorral megírt regényében a magyar szerző szinte mindenkit és mindent kifiguráz, ami korunk és világunk társadalmait jellemezheti. Kazohiniában a hinek uralkodnak - ésszerűen, gyakorlatiasan, tudományosan -, de elviselhetetlen lélektelenséggel, érzelmek, vágyak nélkül. Előlük a szerző - "Gulliver" - az elszigetelt telepen élő behinek közé menekül, akik között viszont rémülten döbben rá, milyen hajszálvékony a határ az érzelmek, hiedelmek, babonák logikátlan, irreális világa és az elmebaj között. Az események azonban - különösen a behintelep - félelmetesen idézik mindennapi tapasztalatainkat, egy zseniális író többszörösen görbített tükrében.

Nagy Szilvia - Szabó Anna Eszter - Hölgy ​alkalmi kísérőt keres
Az ​óriási visszhangot kiváltó Egyetemista lány támogatót keres szerzői, Nagy Szilvia és Szabó Anna Eszter legújabb könyvükkel ismét egy tabu ledöntésére vállalkoztak. A Hölgy alkalmi kísérőt keres egy ismeretlen, de nagyon is létező világba kalauzolja az olvasót. Olyan nőket ismerhetünk meg, akik a kényszer, a boldogtalanság vagy csak az egyszerű örömszerzés okán pénzért veszik a szerelmet, eközben pedig olyan férfiak története is feltárul előttünk, akik prostitúcióval keresik a kenyerüket. Mi visz rá egy nőt arra, hogy szexmunkáshoz forduljon? Mire gyógyír egy fizetett éjszaka? Hogyan kerül egy családfő olyan helyzetbe, hogy esténként ismeretlen asszonyokat tesz boldoggá néhány ezresért? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keres választ a két fiatal újságírónő második kötete. A megdöbbentően őszinte, szókimondó, olykor leplezetlen szexualitást tartalmazó könyvet csak felnőtt olvasóinknak ajánljuk.

Maróti Lajos - Hippi ​akvárium
\\...a ​sztráda magába szív és tovalök, természete és természeted szerint, hogy egy másik város másik terén tegyen le, valahol, egy városban, amelynek a nevét még addig sosem hallottad...\\ ezekkel a szavakkal búcsúzik Charlie, az amerikai hippi-filozófus magyar barátjától, a regény főhősétől. Máté pedig egyedül marad \\valahol Európában\\, a nyugati metropolis szökőkutakkal díszített gyönyörű terén, egyedül a hosszú haj és rojtos nadrág egyenruháját viselő nemzetközi hippi társaság bábeli zűrzavarában. Egy rendőrségi fogda priccsén a kábítószeres utazás lebegésében éli át újra a Charlievel töltött hónapok mámorát, a nagy vonulást, országhatárokon, városokon át, a magyarországi gyerekkor képeit, majd a magányos hányódást, az éhség, a társtalanság szenvedését. Erre a világra nyit ablakot Maróti Lajos regénye ; mintha rejtett kamerával készült filmet néznénk, tanúi leszünk a hippik mindennapi életének, vándorlásainak, szabadon kötődő és oldódó szerelmi kapcsolatainak.

Krúdy Gyula - A ​vörös postakocsi
"Pesti ​regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás" - írta Krúdy egy levelében A vörös postakocsi-val kapcsolatban. Azóta - 1913 óta - hetven év hozott cáfolatot a kételyre új és új kiadásokkal, a meghódított olvasók ezreivel. A két fiatalka vidéki színésznő fővárosi időzése, mint vadászoké leshelyen, hogy elejtsék az örök zsákmányt, a szerelmet, boldogulásuk és boldogtalanságuk "sztorija" - kit ne érintene? Kivált hogy nem is az ő csacska beszélgetésüket kell hallgatni, hanem egy szikrázó iróniával és busongó öniróniával ékes, bölcs férfihangot, Krúdyét, aki nemcsak csipkéikhez és szépítőszereikhez ért náluk is jobban, hanem hozzájuk, a szerelemhez és ahhoz is, hogy milyen egy irodalmi szalon, és milyen egy bácskai földbirtokos asszony; egyáltalán: ért mindenhez.

Kollekciók