Ajax-loader

'útleírás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Alvah Bessie - Újra ​Spanyolország
"...De ​a háborúnak nincs vége, és a Madridban meghaltak nem hajlandók sírjukban nyugodni. Ugyanazok az emberek ők, akik az utcákon tüntetnek Spanyolország minden városában ezekben a napokban. Azok a diákok, munkások, sőt lelkészek, akik egykor majd visszakövetelik országukat. Nem bűnbánóak, nem vezekelnek: még nem váltotta meg őket a harminchat év kemény munka."

Karen Blixen - Volt ​egy farmom Afrikában
1912 ​telén egy huszonhét éves dán úrilány eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre 1914 januárjában már a kelet-afrikai brit protektorátus kikötővárosában, Mombaszában került sor. Az egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a menyasszonyra: "Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő..." Ezt a vonzó ifjú hölgyet Karen Dinesennek hívták. Apai ágon ősnemes, anyai ágon gazdag nagypolgári famíliából származott; festőnek készült, s jobbára sikertelen írói próbálkozásokat is tudhatott maga mögött, amikor leendő férjével úgy döntött, hogy a későbbi Kenya gyarmaton kezdenek új életet. Édesanyja rokonsága, a vagyonos Westenholz család segítségével hatalmas birtokot vásároltak Nairobi közelében, "a Ngong-hegyek alatt", ahol kávétermesztéssel akartak foglalkozni. Rossz helyet választottak, a farm túlságosan magasan feküdt ehhez, ráadásul Blixen báró semmi hajlandóságot sem mutatott a gazdálkodásra: szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után, és tehetséges white hunternek, vagyis szafarivezetőnek bizonyult így ismerkedett meg a mi nagyszerű vadászírónkkal, Széchenyi Zsigmond gróffal és Hemingwayjel is. Karen Dinesen, illetve most már Karen Blixen viszont élete nagy és örök szerelmével ismerkedett eközben: Afrikával - az afrikai tájjal, az afrikai "bennszülöttekkel", a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrákkal. Afrikában, Afrika hatására lett belőle igazi és lenyűgözően egyedi karakterű író, a huszadik századi dán irodalom "nagyasszonya". Tizenhét évig élt a fekete kontinensen, nagyobbrészt férjétől külön-, majd elváltan, s meglehetősen viharos szerelmi viszonyban egy másik "természeti emberrel", a tragikus véget ért Denys Finch-Hattonnal. Örökölt dán birtokára, Rungstedlundbe visszatérve, 1937-ben előbb angolul, majd dánul megírta lírai memoárját-életrajzát, amelyet később romantikus- pszichológiai elbeszéléskötetek, regények követtek. Hosszú és súlyos betegségekkel terhes életének (1962-ben halt meg) főműve azonban kétségtelenül a Volt egy farmom Afrikában. Karen Dinesen, illetve Karen Blixen, leggyakoribb írói álnevén Isak Dinesen, olyan hódolattal és alázattal fordult Fekete-Afrika felé, olyan kivételes érzékenységgel figyelte és festette le tájait, lakóit, amilyenről azóta is alig tett tanúságot európai művész. S ami életrajzából és levelezéséből tudható: szenvedélyesen gyűlölte és megvetette a brit gyarmati közigazgatás korlátolt "felsőbbrendűségét" - Farah Adent, Kinan-dzsuit és a többieket tartva erkölcsileg előbbre valónak. Részint ennek az egyedülálló könyvnek az alapján készült Sydney Pollack hét Oscar-díjjal kitüntetett filmje, a főszerepekben a páratlan tehetségű Meryl Streeppel, valamint Robert Redforddal.

Yves Gandon - Az ​éden nyomában
Yves ​Gandon, ismert francia regényíró, esszéíró, költő és kritikus, a francia Pen Club elnöke, több franci irodalmi díj kitüntetettje. fáradhatatlan utazó, aki bejárta majdnem az egész világot. Létezi-e földi paradicsom - ezt kutatja 1961-ben tett utazása során. Először a Közel-Keletre, Isztambulba jutott el, majd a kisázsiai városok régi civilizációjának nyomait kutatja, meglátogatja Teheránt. Az után India és Burma sajátos, nekünk európaiaknak még mindig titokzatos életviszonyait tárja az olvasó elé. Innen Indonéziába utazik, bejárja Jáva szigetét és a csodaszép Balit. Útja Polinéziába is elvezet, s Ausztrálián keresztül utazik az Egyesült Államokba. San Francisco, Los Angeles, Hollywood, majd Mexikó útjának további állomásai, innen utazik el New Yorkba s a Rockefeller-Center tornyából szemléli a világ legnagyobb városának nyüzsgését. Egy kulturált francia szemével fedezi fel az európai olvasó számára mindazt, ami távoli világrészeken érdekes: a természet szépségeit, régi korok műkincseit, különböző népek néprajzi jellegzetességeit. Gandon úgy írja le élményeit, hogy az olvasó szinte maga előtt látja a festői tájakat, a tárgyak körvonalait, színeit, az emberek arcát. A különböző helyeket más-más szemszögből vizsgálja, így írása változatos, mindvégig lebilincselő olvasmány.

Miroslav Zikmund - Jiří Hanzelka - Ezerkétéjszaka
...itt ​fekszik előttünk az Ezeregyéjszaka országa, az olvasó majd megtudja, hogyan tettünk szert arra az egy ráadásra.

Thor Heyerdahl - A ​Ra expedíciók
1914. ​október 6-án született Larvik városában Thor Heyerdahl, világhírű norvég utazó, régész, néprajzkutató, aki az ősi hajózási technikával szervezett expedícióival az ősi népek feltételezett tengeri útvonalait járta be. l1969-ben Marokkóból kísérelt meg áthajózni Barbadosra a Rá nevű papiruszhajón, amelyet egy egyiptomi falfestmény alapján alkotott meg. Építési hiba miatt 55 nap múlva a hajó szétesett, az átkelési kísérletet fel kellett adni. Egy évvel később, a marokkói Safi kikötőből indult a hajó módosított változata a Rá-II, melyen Heyerdahl és társai ötvenhét nap alatt tették meg az 5150 kilométeres utat.

Széchenyi Zsigmond - Hengergő ​homok
Széchenyi ​Zsigmond Hengergő homok című könyve a sivatag kietlen homokdűnéi közé vezeti az olvasót. Útitársai mindketten nevezetes emberek. Horthy Jenő szintén kiváló Afrikavadász, a kormányzó öccse, a hajdani Budapest lovaséletének meghatározó egyénisége. Almásy László pedig már a könyv megírása idején, 1935-ben is ismert sivatagkutató, az arabok "Abu Ramlája", a sivatag atyja, akinek kalandos élete Az angol beteg című Oszkárdíjas film forgatókönyvéhez is alapul szolgált. Ezerötszáz kilométer járatlan sivatagi út áll a felfedezők előtt, melynek során a világon először szelik át autóval a Libiai-sivatagot. Útközben Széchenyi Zsigmondnak sikerül elejtenie máig világrekordnak számító addaxát!

William Somerset Maugham - Egy ​távoli gyarmaton
William ​Somerset Maughamot - a legnépszerűbb angol elbeszélők egyikét - jól ismerik a magyar olvasók, hiszen a legutóbbi évtizedben is több elbeszéléskötete jelent meg magyarul. Maugham beutazta egész Amerikát, Európát, a Közel- és Távol-Keletet, a Csendes-óceáni szigetvilágot, s élményeiről, megfigyeléseiről több kötetnyi egzotikus tárgyú elbeszélést írt. Ezekből - főleg a Malájföldön játszódóakból -gyűjtöttünk össze tizenhét novellát. Az elbeszélések főszereplői angol gyarmati tisztviselők, ültetvényesek. Elsősorban az ő életük - nem annyira a bennszülötteké - érdekli az írót. Többnyire tragikus sorsú emberek, akik számkivetetteknek érzik magukat a trópusokon és szívesen kitárulkoznak az idegen utazó előtt. "Gyakran megesett már velem - írja Maugham egyik novellájában -, hogy valaki a dzsungelbeli magányos őrhelyén vagy egy nyüzsgő kínai város közepén egy magában álló rideg, fényes házban olyan történeteket mondott el magáról, amit még bizonyára soha egy teremtett léleknek se mesélt el. Hisz én csak amolyan futó ismerős voltam, akit addig sose látott, s többé nem is fog látni, vándor, aki egy pillanatra felbukkant egyhangú életében, s akinek valamilyen mohó vágy ösztönzésére feltárta a szívét. Ilyen módon néha egyetlen éjszaka folyamán (egy-két szódásüveg és egy flaska whisky mellett, midőn az ellenséges, kifürkészhetetlen világ kívül esik az acetilénlámpa körén), többet tudtam meg egy emberről, mintha tíz éve ismertem volna. Annak, akit érdekel az emberi lélek, épp az efféle vallomás az utazgatás egyik nagy gyönyörűsége."

Ipper Pál - Újvilági ​utazások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean Bourgeois - Danielle Bourgeois - Nomádok ​közt Afganisztánban
Tartalom: Bevezetés ​(R. Frison-Roche) 5 Elõszó 9 Nomádok nyomában Egy õsrégi, de nagyon is eleven életforma 13 Kitartó kutatások 18 A baleset 24 A karaván 26 Sok hûhó semmiért 31 A tavaszi vándorlás Különös hajsza 37 A kaland hajnalban kezdõdik 42 Nocturno 47 Dupla... vagy semmi? 51 Gyõzelem! 57 A dzselakhilok családfája 65 Az elsõ jó barát 72 Filozófiai gyakorlatok 79 A napok sodrában 85 Vásár Chakcharanban 91 Hosszú menetelés a sivatagban 96 A nyári tábor Különös utazás 107 Utazók, testvéreink! 114 Quala Sarjangha! 120 A Hazarajat szívében 126 A ghirdolangi tábor 132 Házassági szokások 137 Újra a nyári táborban 142 A Gulmir sátor 147 Zarin leánya 150 A nõk 157 A férfiak 168 A kilenc sátor csoportja 174 Évezredes vésetek és feliratok 180 Újabb filozófiai gyakorlatok 187 Elérkezett az indulás ideje 192 Menekülés a tél elõl Megülni a faluban 201 Vándorlás - lefelé 207 A tolvaj fiai 211 Nyugalom 215 Mûvészi megnyilvánulások 220 Tura 225 Gondolatok 232 (http://www.zsibvasar.hu/?op=art&aid=3798648)

Harry Sichrovsky - India ​felszárítja könnyeit
Ismert ​nevű osztrák újságíró hosszú éveket töltött Indiában s nemrégiben Bécsből ismét Indiába utazott, hogy a gyarmatból szabad állammá lett Indiát lássa. Régi barátai és az ország új urai szeretettel fogadták, és Sichrovsky megérdemli ezt a szeretetet, mert megértéssel, elmélyülten, körültekintően figyeli ennek a hatalmas országnak az átalakulását és az igazságot kereső krónikás nyíltságával mondja el, mit látni ma a világ népességre második államában. Szerzőnk nemcsak a gazdag turisták szokásos útjait járja, nemcsak a világhírű látványosságokat tekinti meg. Elzarándokol a híres templomokba, de megtekinti az új építkezéseket is, megfordul csodálatos palotákban, de a bajadérok falujában és a rablók birodalmában is. Meglátogatja Nehrut és Ke-ralát, megfordul az indiai mozikban, megfordul Goá-ban és Nepalban, részt vesz a mulatságos holi-ünnepen, és veszélyes kígyókalandot él át egy falusi kunyhóban.

Arne Falk-Ronne - Dr. ​Csörgőkígyó
Tizenkét ​évvel ezelőtt a Bolívia és Paraguay közötti úttalan bozót- és őserdőrengetegben egyszerre csak megéreztem, hogy a bosszantó trópusi vendég, a malária hamarosan tiszteletét teszi nálam. Lenyeltem fél tucat Resochin-tablettát, bekászálódtam a moszkitóháló alá, hogy ott böjtöljem ki az elkerülhetetlen lázrohamot, s azután az egész létezést valószerűtlenné tevő, levegős kábulatban zuhantam. S a svábbogarak hatalmassá tágult pontonként feketéllettek a hálóm külső oldalán. Patkányok rohangásztak a kőpadlón, s kunyhóm falának ajtóul szolgáló nyílásából mintha egy szőke óriás bicegett volna mankón az ágyam felé. Az idegen dánul beszélt hozzám. Vagy lázas látomás volt mindez? Korántsem. Bjarne Berbommal, az indiánok közt élő, dr. Csörgőkígyó néven ismert dán orvosságos emberrel találkoztam. Együttlétünk nem tartott sokáig, mindössze pár óra hosszat, ám a következő esztendőben visszatértem Paraguayba, és megkerestem Bjarnét a dzsungelben, 1974-1975-ben pedig ő jött néhány hónapra Dániába, s próbálta - eredménytelenül - megtalálni helyét egy komputer irányította társadalomban. 1975 nyarán hazakísértem Dél-Amerika őserdeibe, indián barátaihoz. Útközben mesélte el élete történetét, ennek fő vázát nyújtom most át az olvasónak. Valaki egy alkalommal azt mondta Bjarnénak, hogy azon kevesek közé tartozik, akik egyszer megmerítették kanalukat a kaland csajkájában... s ezért aztán már soha többé nem bírják abbahagyni a kanalazást. Hogy ez valóban így van-e, megítélhetik a következő oldalak alapján.

Haroun Tazieff - Víz ​és tűz
A ​Calypso francia kutatóhajón számos igen neves tudós vállalkozott arra, hogy külön hajószemélyzet nélkül, mindegyik a maga tudományágának megfelelő kutatásokat végezzen a Vörös-tengeren. Tazieff, e könyv szerzője, őt elsősorban a korall-szigetek létrejötte foglalkoztatta. A könyv második része a közép-afrikai vulkánok világába vezet, ahova a szerző néhány társával izgalmas kalandokon át jut el. A szerző humanista érzésű, haladó szellemű tudós, aki mély rokonszenvvel és együttérzéssel ír a bennszülöttek sorsáról is.

Louise Jilek-Aall - Hívd ​Mamadoktort!
"Hívd ​mamadoktort!" - hangzik a könyv címe, de a lapokon kiderül, hogy Mamadoktor, Mama Mganga, ahogy Tanzániában nevezik Louise Jilek-Aallt, hívás nélkül is ott terem, ahol úgy érzi, szükség van rá. A norvég származású, ma Kanadában élő orvosnő eredetileg kutatómunkáját végezni indult Kelet-Afrikába, de a kórházaktól távol eső, kis falvakban a legkülönbözőbb gyakorlati, szakorvosi feladatok hárultak rá, a foghúzástól kedve járványos betegségek fejezeteiben megismerhetjük azt a küzdelmes utat is, amely az epilepsziás betegek törzsi hagyományokkal ellentétes kezelésének elfogadtatásához és az ilyen betegségben szenvedők társadalmi kirekesztettségének enyhítéséhez vezetett. Louise Jilek-Aall a kifafa-betegek gyógyításához egy zürcihi kórház vezetője, Landolt professzor támogatását is megnyeri, Afrikából történő végleges távozása után pedig Kanadából szervezi meg gyógyszerellátásukat. A szerzőnő nem hallgatja el a kudarcokat, a lelkiismeret-furdalással végződő sikertelen napok gyötrelmeit sem. A gyermekcipőben járó egészségügyi ellátás heroikus küzdelmet kíván tőle, az élet nagy beleélő képességét, sok türelmet és megértést követelő feladatok elé állítja. Könyvében egy, a szó nemes értelmében vett humanista szermélyiség harca tárul fel előttünk a sokszor rosszul táplált, legyengült betegek életének megmentéséért.

Móricz Virág - Mexikói ​szerelem
Guadalajara ​a másik féltekén található - az azték kultúra megannyi emlékével, igazán egzotikus környezettel, fantasztikusan gazdag piaccal. Ki hinné, hogy ebben a mexikói városkában is élnek magyarok? Bella - könyvünk hőse - pedig már ott is született: félig indián, félig magyar lány. Édesanyja orvostanhallgató korában hozzáment Párizsban egy indián származású történészhez, aki épp a guadalajarai egyetemen kapott állást. Gyermekük különleges kis teremtés, nem akar beletörődni a mexikói hagyományokba, már ami a nők korlátozott lehetőségeit illeti. Szabadabb életre vágyik. Hogy mi lesz vele? Vagy kihez megy majd végül feleségül? Mindezt elmeséli a lányt személyesen is jól ismerő Móricz Virág, akit mexikói útja során hozott vele össze a sors. És aki Bellát megismeri, az sok mindent megtud Mexikó jelenéről és múltjáról is, nemcsak végig izgulja, hanem útitársként is élvezi ezt a regényes útirajzot.

Koncsek László - Bibliai ​földeken
A ​bibliai földekről, Izraelről szól ez a könyv, erről az egyedülállóan érdekes országról, ahol a napfény keveredik az árnyékkal, ahol a sok évezredes múlt omladozó emlékei között egy új élet bontakozik ki felfokozott reményekkel és várakozásokkal, és ahol sok belső feszültség, ellentét és konfliktus is dúlja a népet. A szerző érzékletesen írja le a megkapóan szép judeai és galileai tájakat, Jeruzsálemet, a megosztott várost, a Holt-tenger dermedt világát, vén arab városok ezeregyéjszakai romantikáját, a tengerpart párájában buján tenyésző ültetvényeket. Megemlékezik a sivatag homokja alá temetett évezredes kultúrákról, bibliai emlékekről, zsidók, filiszteusok, kanaániták, arabok és keresztesek titkait rejtegető öreg romokról s a máról, a homokon és kövön új országot építők erőfeszítéseiről, eredményeiről.

Hugo A. Bernatzik - Gari ​Gari
-Megadatott ​nekem, hogy tizenegy különféle törzset látogassak meg, 10 ezer méter filmet és 1400 fényképet készítve utamról. Köztük három olyan törzsrõl is, amelyeknek az életét még soha nem örökítették meg. Szokásaikról, kultúrájukról még senki sem hallott... Bernatzik expedíciója abban a történelmi pillanatban indult el a Nílus bölcsõje felé, amikor a fekete földrész utolsó érintetlen területeihez érkezett a civilizáció.

Hans Schomburgk - Sátrak ​Afrikában
Hans ​Schomburgk, a híres német Afrika-kutató oroszlánvadász nevét jól ismeri a magyar olvasóközönség A vadon érverése c., az utóbbi években több kiadást megért könyvéből. A Sátrak Afrikában a szerző tizedik, 1956-os afrikai útjáról szól, amelynek folyamán Fokvárosból Ugandán keresztül Mombasáig járta be a Fekete-földrészt. Schomburgk első ízben hatvan évvel ezelőtt, 1896-ban, tizenhét éves korában járt Afrikában. Ebben a könyvében nemcsak legújabb expedíciójának történetét mondja el a híres nagyvad-vadász, hanem visszaemlékezések formájában régi expedícióinak legérdekesebb eseményeiről is beszámol. Összehasonlítja a hatvan, ötven, illetve harminc év előtti Afrikát a maival. Így ez a könyv útirajz is, meg bizonyos fokig önéletrajz is: Afrika néprajzának, állatainak, tájainak kutatásában eltöltött gazdag, kalandos élettörténet. Emellett a könyv élményszerű és sok tekintetben eredeti módon nyújt bepillantást Dél- és Kelet-Afrika múltjába, jelenébe, fejlődésébe. A szerző elviszi az olvasót a rezervátumukban élő afrikai őslakók közé, akik sok régi szokásukat megőrizték, a környező világtól azonban nem függetleníthetik magukat. Hozzájuk is betör a modern élet, amit Schomburgk bizonyos rezignációval vesz tudomásul. És csaknem ugyanez a helyzet a védett területen élő állatok világában is. A vadon élő elefántok, oroszlánok, orrszarvúak száma erősen megritkult. De még így is csodálatos, varázslatos világ ez, a vadállatok utolsó menedéke. Schomburgk, aki szívesen vezeti magát öreg afrikainak, olyan vonzóan, olyan szeretettel ír az afrikai emberekről, tájakról, nagyvadakról, hogy az olvasó szinte maga előtt látja ezt a hajdan egzotikus és ma mindinkább modernizálódó vidéket.

Eva Gerlach - Háremből ​a nagyvilágba
Eva ​Gerlach 1957-től 1959-ig élt Jemenben, és ez alatt a három esztendő alatt alkalma volt megismerkedni az ország életével, társadalmi viszonyaival. A szerzőt mindenekelőtt a nők helyzete érdekelte: bepillantott a háremekben élő hercegnők és egyszerű asszonyok életébe, megismerte az előkelő városi nők sorsát és a szegény asszonyok nyomorúságos hétköznapjait. Bár a jemeni nőkkel folytatott beszélgetései - az arab nők helyzetének megfelelően - csak a gyerekek, a ruhák és semmitmondó apróságok körül folytak, mégis közel hozzák a tőlünk térben és felfogásban oly távoli országot. De Eva Gerlach azt is kitűnően érzékelteti, hogy a nap mint nap változó világ hogyan alakítja át lassan még a jóformán középkori dermedtségben élő Jement is. - Színesen örökíti meg a szerzőnő a jemeni népszokásokat, az ottani sajátos ünnepeket. - A Világjárók többi kötetéhez hasonlóan ezt az érdekes és színes riportkönyvet is gazdag illusztrációs anyag díszíti.

Kalmár György - A ​Niger partján
Az ​olvasónak fogalma sincsen arról, milyen kevesen múlt, hogy ez a könyv megszületett. Tíz percen. Ha azon az estén tíz perccel későbben érkezünk a Ghana-Togo határra, s az orrunk előtt ráteszik a sorompóra lakatot, nem jutunk át aznap. Ha nem jutunk át aznap, csak jóval későbben érkezünk a dahomeyi lagunákhoz. Ha későbben érkezünk a lagunákhoz, nem tudunk a vízen átmenni, mert így is az én kocsim volt az utolsó, amely átevickélt. Ha nem éviekél át, vissza kell fordulni, nem jutunk él Nigériába. S akkor nem írhatnám meg ezt az úti beszámolót.

Hans Schomburgk - A ​vadon érverése
A ​világhírű német Afrika-kutató és természettudós könyve megismerteti az olvasót a "fekete kontinens" belsejével, a trópus embereinek életével, jellegzetes társadalmi motívumaival, a dzsungelek és szavannák növény- és állatvilágával. Schomburgk nem csak kiváló ismerője ennek a számunkra ismeretlen világnak, hanem nagyszerű írókészséggel is rendelkezik. Olyan plasztikusan, annyira érzékletesen ábrázolja az őserdő életét, hogy az valósággal megelevenedik a szemünk előtt. Nem egyszerűen tényeket közöl - élő, hiteles atmoszférát tud teremteni. A könyv fejezetei közül különösen kiemelkedik a majomtörténet, mely a szerző élmény-, és ismeretgazdagsága mellett elsősorban az állatok iránti mélységes megértését, szeretetét tanúsítja. Schomburgk megbecsüléssel, barátian bánik a bennszülöttekkel, ezért szeretik és tisztelik őt. Igen érdekesen írja le az egyes törzsek jellegzetes szokásait. A könyvet Schomburgk eredeti fényképfelvételei díszítik.

Hegedűs Hubert - Dunán-tengeren
Hegedűs ​Hubert hajóstiszt neve nem ismeretlen már a széles olvasóközönség körében. Matrózéveim c. műve nagy példányszámban, második kiadásban 1965-ben jelent meg kiadónknál. Ez a kötet a Matrózéveim folytatása. Az olvasó a könyvet olvasva hosszú utat tesz meg folyón és tengeren. De nem csak a többszöri utazás élményeivel ismerkedik meg, hanem matrózszemmel, tenger észszemmel láttatja Magyarország történetét már a második világháború alatt és az azt követő új korszakot. A szerző szórakoztató epizódok, kalandos történetek, karakterisztikus tengerészfigurák bemutatása során ismerteti a magyar folyami és tengeri hajózásnak számunkra, „szárazföldi" emberek számára, teljesen ismeretlen életét. De nem csak a hajós élettel ismerkedünk meg, hanem a sokszorosan meglátogatott távoli kikötők életével, az idegen népeknek hajós szemmel megfigyelt szokásaival. Végigolvasva a könyvet, egy előttünk ismeretlen világ tárul fel. — A kötetet részben a szerző saját felvételei illusztrálják.

Artur Heye - A ​nyugat peremén
Földrengésről, ​drágaságról, emberekről, tájakról. Medvékről, egyéb mindenféle négy- és kétlábúakról, valamint rengeteg sok halról. Éhséggel és hideggel kombinált víziút Észak nagy csendjében, egy titkos mesterlövész és két különös erdei remete. Tamás bátya kunyhója. Kutyákról, hódokról, medvékről. Látogatás Crooked Johnnál. Nem a legbutább, hanem a legészakibb parasztnak van a legnagyobb krumplija. Szúnyogkenőcsről és hódok becserkészéséről. Lucky vélt halála. Medvesors. Véletlen fogások a kamerával meg a halászhálóval. Történet borjúfókáról, a vadászirigységről és a bezúzott szaglószervről. Két iszákos és izgága indián, majd egy hegyóriás, végül egy vízimanó és társainak látogatása. Tragikum és bajtársiasság a vadonban. Egy különös örökösödési vita...

Szőllősy Klára - Kiklász-kalandozások
„Már ​megint egy könyv Görögországról?!" — sóhajt fel a nyájas olvasó, mikor ezt a kötetet a kezébe veszi. Valóban — mit mondhatok én, mit mondhat akárki még újat, érdemeset erről az ezerszer leírt, tanulmányozott, megénekelt földdarabról? Mi újat mondhat valaki a szerelemről? — válaszolok kérdéssel a kérdésre. Ki illetékes abban, hogy újat mondjon róla? Az, aki érzi, aki átéli. Nos, ugyanez vonatkozik a görög földre, múltjára, jelenére, ízeire, szagaira, köveire, nyelvére, embereire, szellemi és anyagi valóságára. Mindenki „illetékes", aki megismerte, átélte, s akiből — éppoly ellenállhatatlanul, mint húszéves ifjúból a szerelmes vers — kitör a dicsérő szó; aki szükségét érzi, hogy élményeit, bármily kicsinyek és szubjektívek legyenek is, megossza másokkal, minél többekkel... Velem is ez történt. Elmentem — régi vágyam beteljesüléseképpen — Görögországba. Vakációzni mentem, tervtelenül, ellazult akarással. Csupa befogadás lettem, csak éltem, figyeltem, és ha megkérdeztek, szándékozom-e majd otthon „íróilag kiaknázni" ottani élményeimet, határozott és jóhiszemű ,,nem"-mel válaszoltam. Hazaérvén azonban — magam sem tudom, mi történt velem: nem tehettem egyebet, le kellett ülnöm a géphez, kikívánkozott belőlem, amivel csordultig voltam — Görögország. A magam örömére, megkönnyebbülésére és okulására írtam ezt a beszámolót, f.s ha olvasóim közül az, aki már járt Görögországban, egyszer-egyszer rábólint: „Igen, ezt én is így láttam, így éreztem" és az, aki nem járt ott, kedvet kap, hogy odamenjen, tulajdon szemével ellenőrizze élményeimet, — nem dolgoztam hiába.

Udvary Gyöngyvér - Vincze Lajos - Az ​ismeretlen szomszéd
Udvary ​Gyöngyvér és Vincze Lajos műve nehezen sorolható a megszokott útleírások rendjébe. Már csak azért sem, mert a toll és az ecset együttes revelációjában újszerű műfaj jelentkezése ez a könyv. Ők maguk úti beszámolónál nevezik művüket, amelyben "szóval mondják el, amit ecsettel nem lehet, és ecsettel, amit a szó nem képes elmondani.

Hans Leuenberger - A ​kolibri irányában...
A ​déli irány azték neve huitzilopochtli, jelentése: "Kolibri balra". Az aztékok ugyanis napnyugat felé pillantottak, ha tájékozódni akartak, s a nyugati iránytól balra volt Dél, a Napisten birodalma, a Nap egyik megtestesülési formája pedig a kolibri. Az amerikai népvándorlás során az aztékok Dél felé nyomultak, a Kolibri irányában, és megvetették lábukat Mexikóban, az " Ígéret földjén" egészen az európaiak megérkezéséig. Már évezredekkel az aztékok előtt húzódtak Mexikó felé indián közösségek és kiépítették ott a maguk sajátos kultúráját. Mexikó földjében ki tudja mióta szunnyadnak ezeknek az indián ősidőknek meghökkentő emlékei: hatalmas piramisok, óriásira méretezett emberfejek és istenszobrok. Alkotóiknak, az olmekoknak, mayáknak, aztékoknak késői leszármazottai mit sem árulnak el a hajdani nagyságból : " a füstölgő hegyekben" és az áthatolhatatlan őserdőkben élik a maguk egyszerű életét. De a múlt emlékei megtermékenyítően hatnak a modern építészetre, festészetre, plasztikára - mintegy tovább élnek bennük. Az indián és a spanyol gyarmati elemek dinamikus egységgé ötvöződnek és sajátos fényt adnak Mexikónak. E kötet lapjain a mai Mexikó és a tragikus múlt egyaránt megelevenedik az olvasó előtt. Hans Leuenberger 1909-ben született Bernben, évtizedek óta járja a világot. Autójával beutazta Ázsiát, Afrikát, majd Mexikót, két évig az Egyesült Államokban volt újságíró. Nemcsak vezető nyugati lapok tudósítója és hírügynökségek munkatársa, de irodalmi működést is fejt ki: számos filmforgatókönyvet írt és 12 útleírása jelent meg.

Tim Severin - A ​Brendan-expedíció
A ​szerző: Tim Severin, ír történész… Szent Brendon: ír püspök; a Navigatio című középkori krónika tanúsága szerint bőrből készült csónakon Írországból indulva átkelt az Atlanti-óceánon Amerikába. Útközben hatalmas vízi szörnyekkel csapott össze, madaraktól és juhoktól hemzsegő szigeteken kötött ki, kristályoszlopot látott a vízből kiemelkedni, égő salakot okádó hegyek mellett hajózott el, sűrű ködön vágott keresztül, majd partot ért, ahol dúsan termő gyümölcsfák sorakoztak szélesen hömpölygő folyó partján… Amit a szerző bizonyítani akar: Szent Brendan szerzetes társaival megtehette ezt az utat, átkelhetett bőrhajóján az atlanti vizeken… A bizonyítás módja: Tim Severin a középkori leírások alapján bőrből hajót épít, és néhány társával átkel az óceánon… A könyv: az 1500 évvel ezelőtt épített curragh-hajók rekonstrukciójával kezdődő nyomozási történet, hajózási és archeológiai tanulmány, de mindenekelőtt izgalmas útibeszámoló arról, hogy Tim Severin nemcsak követte Szent Brendant - lehetséges útvonalán -, hanem analógiát is keresett a Navigatióban leírt földrajzi jelenségekre (Juhok Szigete - Feröer-szigetek; a tüzes salakot okádó hegyek, a Kovácsok Szigeté - Izland; a vízből kiemelkedő kristályoszlopok - jéghegyek stb.). Tim Severin izgalmas expedíció keretében mutatja be a fölfedező utazások egyik érdekes középkori epizódját.

Umberto Nobile - A ​pólus, életem kalandja
Umbero ​Nobile tábornok a két világháború közötti időszak egyik sokat vitatott, érdekes egyénisége volt. A léghajózás megszállottja, az Északi sark szerelmese, s az "Italia" léghajó katasztrófájának egyik szenvedő alanya. Személyét évekig támadások érték, amiért a szerencsétlenség áldozatai közül elsőnek őt szabadították ki az úszó jég fogságából. A világ közvéleménye - élén az olasz fasiszta kormánnyal - azzal támadta, hogy társait cserben hagyta, s ha közvetve is, hozzájárult ahhoz, hogy a szerencsétlenség végül annyi áldozatot követelt. Nobile önéletírásában érdekes, erős akaratú, igazáért síkra szálló személyiség bontakozik ki előttünk, aki az "Italia" tragédiáját követően még több mint ötven évig, kilencvenkét éves koráig élt, s ezalatt állandóan az igazságért, a katasztrófa körülményeinek mint teljesebb tisztázásáért harcolt. Könyvében nemcsak ezt a fő és életének meghatározó epizódját dolgozza fel. Megtudjuk, hogyan ismerkedett meg a léghajózással, elbeszéli Amundsennel közös északi-sarki repülését a "Norge" léghajón, ezután következnek az "Itala" tragédiáját követő nehéz, zaklatott esztendők, majd beszámol a Szovjetunióban töltött öt évről, amikor tanácsadóként dolgozott ott, majd az Egyesült Államokban végzett munkájáról, amely a második világháború kitörése miatt csak néhány hónapig tartott. Izgalmas képes fest a fasizmus bukása utáni Olaszországról, s arról, miképpen kérte fel őt az Olasz Kommunista Párt, hogy a listájukon jelöltesse magát az alkotmányozó nemzetgyűlésbe. Nobile katonás magatartása, kesernyés humora, önmagával és munkatársaival szembeni szigorúsága, megszállottsága tükröződik e dokumentum értékű könyv lapjain.

E. T. Krenkel - Hívójelem: ​RAEM
Ernszt ​Teodorovics Krenkel ma már történelmi személyiség. A Szovjetunió hőse, akiről már akkor, amikor meg negyven éves sem volt, hajót neveztek el. Azokhoz a hősökhöz tartozott, akik élethivatásuknak lakóhelyük, a Föld jobb megismerését választották. Hírnevét annak köszönheti, hogy résztvevője volt úgyszólván valamennyi nevezetes északi-sarki expedíciónak, egyike volta Cseljuszkin hajótörötteinek, rádiós volt a Szibirjakovon és a Papanyin-expedícióban, a jégtábláról figyelte Cskalov nevezetes repülését, találkozott és dolgozott Umberto Nobilével, repült a Graf Zeppelin léghajón, barátja volt Ábel ezredes és Alekszej Tolsztoj... Hívójele, a RAEM mindmáig legendaszámba megy a rádiósok és a sarkkutatók között, valamint mindazok körében, akiket napjainkban is vonz a hőstett, az északi jégmezők romantikája. Krenkel nem hivatásos író. Egy véletlen interjú indította el emlékezéseit, amelyeket azután újságíró-barátja, Mihail Arlazorov segítségével rögzített. A könyvben szereplő érdekes és jelentős események lebilincselő olvasmány-élményt nyújtanak. Szeretetteljes humorral beszél a szerző gyermekkoráról éppúgy, mint azokról a hőstettekről,amelyeknek részese volt, s amelyek a maguk idejében lázba hozták az egész világot.

A. M. Guszev - Az ​Elbrusztól az Antarktiszig
A ​könyv félig-meddig útleírás, félig-meddig memoár. Lapjain egy nagy tudós rokonszenves egyénisége bontakozik ki, aki szenvedélyesen szereti tudományágát, a tenger fizikáját, szenvedélyesen szereti hazáját, szenvedélyesen szereti a természetet, a hegyeket, egyszóval mindent szívvel-lélekkel csinál. Könyvéből megismerjük a Szovjetunió különböző tájait, mindenekelőtt a második szülőföldjévé fogadott Kaukázust, elkalauzolja olvasóit a magas északon levő tundákra is, amelyeket éppoly szeretettel mutat be, mint a Fekete-tenger pálmákkal és örökzöldekkel szegélyezett szépséges partvidékét. Útja elvezet az Északi-sark közelébe, az Antarktisz jégsivatagába is, és útitársai lehetünk egy csendes-óceáni kutatóúton, amelynek során a Dél-Amerika nyugati partjai előtt haladó Humboldt-áramlatot tanulmányozza. Éppoly színesen számol be tudományos kutatásairól, mint hegymászásairól vagy vadászkalandjairól. Visszaemlékezéseit olvasva egy gazdag élet tárul fel előttünk.

Peter Baumann - Erwin Patzelt - Emberek ​az esőerdőben
Kik ​azok az aukák? Nevük nem tőlük származik, hanem a kecsua indiánoktól, akiknek nyelvén a szó barbárt, ellenséget, árulót stb. jelent. Az aukák csekély létszámú, Ecuador esőerdejében, a Napo-folyó vidékén élő, néprajzilag alig ismert, a külvilággal nem, vagy csak érintőleges kapcsolatot tartó indián törzs. A megismerkedés velük rendkívüli nehézségekbe ütközik, mert fölötte harciasak, s készek a gyilkolásra. Nem kevés missziónak, expedíciónak okoztak veszteséget az aukák veszedelmes dárdái. A szerzők - Peter Baumann nyugatnémet újságíró és Erwin Patzelt fotóriporter - komoly kockázatot vállaltak, de nem ugrottak fejest a vakmerő kalandokba. Az aukákkal való megismerkedésre kidolgozott stratégiájukat "flörtölésnek" nevezték el. Helikopterrel szálltak a települések fölé, ajándékokat dobáltak el, majd amikor bizonyosakká váltak, hogy ajándékaikat el is fogadták, akkor landoltak. "Auka. A kaland súgta fülünkbe ezt a szót, az csábitott, hogy mi vessük az első pillantást az esőerdő lombsátra alatt rejtőző egzotikus világ lakóira. Ecuador utolsó, elszigetelt népének titokzatos életére. Kíváncsiságunkkal a néprajztudományt is szolgáltuk, és ha töredékesen is, felvázolhattunk egy szokatlan emberi létformát, amely - az olaj mindent elsöprő ereje miatt - a közeli években bizonyosan elpusztul."

Ronald Millar - Tonhalászok ​közt Bretagne partjain
Ronald ​Millar angol író egy hajóút alkalmával Bretagne partjaihoz vetődött, ahol annyira lebilincselte a hely szelleme, Bretagne nehéz sorsú halászainak élete, hogy elhatározta, ha törik, ha szakad, maga is belekóstol ebbe a munkába, és elszegődik egy tonhalászhajóra. Könyve tulajdonképpen e rögeszme megvalósításának története. Az első részben számos igen érdekes adalékot tudunk meg a bretonok kelta származásáról, kietlen világukról, hétköznapjaik örömeiről és bánatairól. Ezután olvashatunk arról a kálváriáról, mi mindent kell megtennie a szerzőnek azért, hogy célját elérje. Hogyan vásárol házat, hogy munkavállalási engedélyt kaphasson, s hogyan tanulja meg kis hajókon a tonhalász-mesterség alapjait. Fáradozásait siker koronázza,'végül is feljut egy igazi tonhalászhajóra. „Végre elmondhatom magamról, hogy tonhalász vagyok, bár továbbra is igen sok fenntartással. Ha az ember valóban meg akar tudni egyet-mást valamiről, akkor annak nincs más módja, mint hogy maga is kipróbálja. Mint író, homlokegyenest más dolog, ha tudom, milyen is az a valami, vagy csak feltételezem, hogy milyen lehet." Millar remek író. Könyve regényes, fordulatos, humora lebilincselő. Élvezettel olvassuk maró öngúnnyal megírt csetlés-botlását a hajón, birkózását a különböző zsinegekkel és horgokkal, miközben a breton halászok egy-egy jellegzetes alakját is megismerjük és megszeretjük általa.

Alina Centkiewicz - Czeslaw Centkiewicz - A ​Sarkcsillag nem vezérelte őket
A ​Centkiewicz házaspár a könyörtelen Északi-sark felfedezői után ebben a könyvében a Déli-sark meghódítóinak állít emléket. Dumont d\'Urville, Borchgrevink, Shackleton és Scott alakját rajzolják meg. A porték \lépcsőzetesen\ emelkednek fölfelé, mindegyik hős egy lépcsővel közelebb kerül a Sarkhoz. Dumont d\'Urville még csak kikötött az Antarktiszon, de ezért a kikötésért csaknem az életével fizetett. Borchgrevink volt az első, aki társaival ott telelt. Shackleton már a Sarkot ostromolta. Ő a legendás Boss, aki drámai körülmények között az addigi legnagyobb utat tette meg a Hatodik földrészen. S végül Scott, akinek legfőbb és egyetlen életcélja, megszállott álma a Déli-sark meghódítása volt, s akit végül ezen az úton megelőzött Amundsen. A portrékból kirajzolódik a négy hős sziklaszilárd, férfias és vonzó jelleme, az a törhetetlen makacsság és szívósság, amellyel önmagukkal és a könyörtelen természettel harcolva törekedtek céljuk eléréséért. A Centkiewicz házaspár érdekfeszítően írja le azt a mérhetetlen szenvedést, amellyel a Sark meghódítóinak meg kellett küzdeniök. Regénybe illően izgalmas, a hősök egész életét felvonultató cselekményes fejezetek és naplórészletek teszik hallatlanul olvasmányossá a könyvet.

Kollekciók