Ajax-loader

'hegymászás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


A. M. Guszev - Az ​Elbrusztól az Antarktiszig
A ​könyv félig-meddig útleírás, félig-meddig memoár. Lapjain egy nagy tudós rokonszenves egyénisége bontakozik ki, aki szenvedélyesen szereti tudományágát, a tenger fizikáját, szenvedélyesen szereti hazáját, szenvedélyesen szereti a természetet, a hegyeket, egyszóval mindent szívvel-lélekkel csinál. Könyvéből megismerjük a Szovjetunió különböző tájait, mindenekelőtt a második szülőföldjévé fogadott Kaukázust, elkalauzolja olvasóit a magas északon levő tundákra is, amelyeket éppoly szeretettel mutat be, mint a Fekete-tenger pálmákkal és örökzöldekkel szegélyezett szépséges partvidékét. Útja elvezet az Északi-sark közelébe, az Antarktisz jégsivatagába is, és útitársai lehetünk egy csendes-óceáni kutatóúton, amelynek során a Dél-Amerika nyugati partjai előtt haladó Humboldt-áramlatot tanulmányozza. Éppoly színesen számol be tudományos kutatásairól, mint hegymászásairól vagy vadászkalandjairól. Visszaemlékezéseit olvasva egy gazdag élet tárul fel előttünk.

Jon Krakauer - Út ​a vadonba
1990 ​nyarán Chris McCandless dicsérettel diplomázott az Emory Egyetemen, majd eltűnt szem elől. Bankbetétjét jótékony célra adományozta, nevet változtatott, és legtöbb személyes tárgyát hátrahagyva új életet kezdett. Stoppal bejárta Észak-Amerikát, embert próbáló, kivételes élményeket keresett. Majd kedvenc könyveivel, egy puskával és egy zsák rizzsel fölszerelkezve elindult északra, az alaszkai vadonba, hogy megkíséreljen csak magára támaszkodva élni. Néhány hónap múlva jávorszarvasvadászok bukkantak rá a tetemére. Mi vezérelte ezt a fiút? Romlatlan idealizmus, csillapíthatatlan kalandvágy vagy önpusztító szándék? Felelőtlen volt vagy előre nem látott körülményeknek esett áldozatul? Jon Krakauer az oknyomozó riporter alaposságával vázolja fel a tragikus végkimenetelig vezető utat, miközben személyes tapasztalatait is a történetbe szőve megpróbálja megérteni és megértetni az olvasóval hőse gondolatvilágát, tettének mozgatórugóit. Jon Krakauer szabadúszó újságíró, cikkeit számos magazin, köztük az Outside, a Smithsonian és a National Geographic közli. Az Út a vadonba a második nagy sikerű könyve, melyet az Ég és jég – az 1996-os, tragikus kimenetelű Mount Everest-expedíció személyes beszámolója – követett. A szerző feleségével Colorado államban él.

Aron Ralston - 127 ​óra a kanyon fogságában
Az ​Utah állam kanyonvidékén stoppolgató, huszonhét éves Aron Ralston hegymászó és kalandsportoló tökéletesen otthon érezte magát a természet csodás világában. Egy átlagosnak induló túrán azonban megtörtént vele a tragédia. Szombat délután volt, és két óra negyvenegy perckor, nyolc mérföldre a kisteherautójától épp egy mély és keskeny hasadékkanyonban ereszkedett lefelé, amikor elszabadult egy hatalmas sziklatömb, és jobb kezét, illetve csuklóját a kanyon falához préselte. Aron Ralston számára ezzel megkezdődött a hatnapos pokol. Kevés ivóvízzel és élelemmel, valamint megfelelő ruházat nélkül kellett végigkínlódnia a hideg éjszakákat, ráadásul azzal a szörnyű tudattal, hogy senki sem tud hollétéről. Kétségbeejtő helyzetében kénytelen volt sorra elvetni a szabadulás különböző lehetőségeit - az egyetlen és utolsó esély, a menekülés legborzasztóbb módjának kivétel... A megrendítő és igaz történet alapján Danny Boyle forgatott filmet, melyet 6 Oscar-díjra jelöltek.

Jeffrey Archer - A ​dicsőség ösvényein
George ​Malloryt, a legendás angol hegymászót már gyermekkora óta csillapíthatatlan vágy hajtja, hogy megmásszon minden sziklát, dombot, hegyet - vagy éppen az iskolát körülvevő magas kőfalat, ha a szükség úgy kívánja. Franciaországban járva a fiatal Mallory az Eiffel-toronyra kapaszkodik fel - egészen addig, amíg a csendőrség az útját nem állja. Életében minden akadályt a hegymászással küzd le: még szíve hölgyét is ennek köszönhetően szerzi meg. Egyetlen meghódítandó feladat áll már csupán előtte, egy hegy, amelyet meg kell másznia ahhoz, hogy kalandot vágyó lelke megnyugodhasson: a Mount Everest. Mallory szenvedélyesen áhítozik arra, hogy elsőként állhasson fel a világ legmagasabb pontjára. Ez az álma pedig megvalósulni látszik, amikor a Királyi Földrajzi Társaság expedíciót hirdet a Mount Everest megmászására… De vajon Mallory képes lesz-e legyőzni élete legnagyobb démonát? Jeffrey Archer (A vörös király, Párbaj, Tékozló lány, Légvonalban, Se több, se kevesebb, Becsületbeli ügy) George Mallory regényes életrajzában arra a több évtizedes kérdésre keresi a választ a tőle megszokott, lenyűgözően izgalmas formában, vajon a neves hegymászó volt-e az első angol, aki világ tetejére állhatott.

Jack Olsen - A ​szörny
A ​"svájc tetejének" is nevezett Jungfrau közelében meredezik az ég felé az Eiger, amelynek északi falánál ádázabb ellensége hegymászóknak nincs. A ködben, sötét felhőkbe burkolózó, málladozó sziklákon kőomlások, lavinák zúdulnak a mélybe, miközben viharos szél kutatja át üvöltve a szakadékokat. Évszázadokon át nem is merészkedett a szörny közelébe senki. Az 1930-as évektől kezdve azonban számtalan vakmerő alpinista próbálta meghódítani, ám a kísérletek többsége tragédiával végződött. Aztán egy nyáron négy bátor férfi elhatározza, hogy legyőzi a szörnyet. Hihetetlen megpróbáltatásokon mennek keresztül. Végül a segítségükre siet egy mentőcsapat, amelynek tagjai azonban kevés sikerrel kockáztatják életüket. Miféle dráma játszódott le azon a szörnyű falon? Mikor és miként derül fény számtalan rejtélyre? A lélegzetelállító történetet Vitray Tamás fordításában izgulhatjuk végig. "Az Eiger falán lejátszódott tragédia az előzményektől kezdve egészen a drámai végkifejletig telis-tele volt rejtéllyel és titokzatossággal." Heinrich Harrer, a Hét év Tibetben szerzője

Benedek István - Csavargás ​az Alpokban
Ez ​a könyv Benedek Istvánt, olyan sok kiváló ismeretterjesztő és szépirodalmi mű szerzőjét útleíróként mutatja be. A könyv ifjúkori élmények alapján született és különös varázsú ötletből íródott. A szerző mint kívülálló személy írja le önmagának és testvérének, a két diáknak utazásait, de úgy, mintha egy idősebb, tapasztaltabb barát írná, aki mosolyogva figyeli a két kamasz lelkes merészségét, lobogó kalandvágyát és meggondolatlan bátorságát. A két diák - a ma újra divatba jött módon - sátorral, hátizsákkal felszerelve hol kerékpáron, hol gyalog barangolta be a hatalmas hegység vadregényes vidékeit, az osztrák, a svájci, a francia és az olasz Alpok tündéri tájait. Sok év távlatából visszanézve a kalandok mit sem veszítettek elevenségükből, csak talán rájuk rakódott még valami fájdalmasan szép nosztalgia is. Ez volt az ifjúság!

Szepes Mária - Phaeton ​fogata
Raguel, ​az emberiség története során nagy tanítók alakjában újra és újra testet öltő kozmikus lény napjaink világvége konstellációjában összehívja Mythenburg várába hét tanítványát, a hét bolygó emberi megtestesüléseit. Miután a Tibetben misztikus és meghatározó élményeket megélt hetedik tanítvány, Kjell Bjönrsen norvég geográfus is megérkezik, Raguel megismerteti tanítványait hatalmas küldetésükkel. A világ, az emberiség fennmaradása a tét...

James Ramsey Ullman - A ​Himalája fia
1953 ​májusában az egész világot izgalomba hozta a hír: Tenzing, az írástudatlan nepáli serpa teherhordó, az új-zélandi hegymászóval, Hillaryvel együtt a történelemben első ízben megmászta a világcsúcsot, a Mount Everestet. A könyv ennek a hegymászásnak és Tenzing előző hat, kudarcba fúlt kísérletének a története. Mind a hét ízben a világ legkiválóbb hegymászóival indult neki Tenzing a csúcs meghódításának, s mindmegannyi izgalmas kalanddal végződött. A könyv azonban nemcsak a hegymászásról szól, hanem - amint az alcím is jelzi - a világhírű hegymászó életrajza is. Tenzing élettörténete kapcsán bepillantást nyerünk egy számunkra teljesen ismeretlen világba, a Himalája tövében élő serpa nép köznapi életébe. Különösen azért érdekes ennek az írástudatlan teherhordónak első személyben elmondott életrajza, mert nem kívülről, hanem a serpa törzs egyik fiának sajátos élményei kapcsán látjuk, hogyan bontakozik ki a XX. század civilizációja egy primitív ember előtt.

Jon Krakauer - Ég ​és jég
Amikor ​Jon Krakauer 1996. május 10-én kora délután fölért a Mount Everest ormára, már ötvenhét órája nem aludt, és szédelgett az agyát eltompító oxigénhiánytól. Miközben visszafordult, hogy megkezdje veszedelmes ereszkedését 8848 méterről, húsz másik hegymászó még elkeseredetten igyekezett a csúcs felé, mit sem sejtve az égen gyülekező felhőkről... Krakauer beszámolója a Mount Everest minden addiginál több emberéletet követelő mászóidényéről szól. Lépésről lépésre kalauzol Katmandutól a halált hozó hegycsúcsig, lélegzetelállító története hol felvillanyozza, hol rémülettel tölti el az olvasót.

Sir John Hunt - A ​Mount Everest meghódítása
Évtizedek ​óta álma, vágya a minden veszéllyel szembeszálló, merész alpinistáknak a Mount Everest meghódítása. 1952 végéig különböző nemzetek hegymászói 15 esetben kísérelték meg letörölni a térképről ezt a fehér foltot. 1953 tavaszán Sir John Hunt, Edmund Hillary, a bennszülött Tenzing az angol kormány által támogatott expedíció keretében ismét rohamot indítottak a „Nagy hegy" meghódítására. Útjukat gondos tanulmányok előzték meg. Az előző expedíciók tapasztalatait felhasználva állították össze felszerelésüket és pontosan beosztották útitervüket. Hunt rendkívül érdekes stílusban, számos humoros epizód keretében meséli el az expedíció történetét. Leírja a felfelé vezető út mentén készített táborokat, az utánpótlás biztosítását, a csúcs hallatlan nehézségekkel járó megközelítését. A tizenhatodik expedíció munkatársainak kitartása és akaratereje győzedelmeskedett: Hillary és Tenzing 1953. május 29-én elérték a „világ tetejét". Hunt egyszerű és szerény-hangú elbeszélése a legnagyobb erőfeszítésekről és nehézségekről, még hitelesebbé és csodálatraméltóbbá teszi az expedíció történetét, amely bizonyára kedves olvasmánya lesz a magyar olvasóközönségnek.

Halász Zoltán - A ​Matterhorn nem ér az égig
Hogyan ​tud egy négynyelvű ország lakossága úgy együtt élni,- hogy a legkisebb etnikum sincs elnyomva, sőt a többség segítségével fejtheti ki kultúráját, élheti saját életét. Miképpen tudnak az emberek, akik Svájcban sem szeretik jobban egymást, mint nálunk, demokratikusan együtt élni a jó törvények, a demokratikus választási és népszavazási rendszer, a kölcsönösen betartott játékszabályok jóvoltából? Hogyan bontakozott ki Európa egyik legszegényebb földdarabján a jólét páratlanul magas foka szorgalom, takarékosság révén - no meg a kemény versenyszellem, az üzleti ravaszság, s önzés által is, amely a svájci életnek épp úgy része, mint a korrektség és a megbízhatóság, amelynek az aranynál szilárdabb svájci frank a szimbóluma. E kérdésekre - és még sok egyébre is - választ ad Halász Zoltán könyve, amely svájci barangolásainak története egy kisfiúval, aki maga is svájci - és történetesen a szerző unokája. Kalandos utazásokat tettek kettesben - többek közt - a Rütli-mezőre, a Säntis oldalába, a havasi legelőkre, a rajnai mesevárosokba, egy óramúzeumba és Ganz Ábrahám hajdani műhelyébe. Szó esik e cselekményes és lírai könyvben emberekről és szép tájakról. És a szerző megpróbálja felszínre hozni a jelenségek mélyén rejlő "svájci titkot", amely nem kizárólag a jószerencséből és a kedvező földrajzi fekvésből származik

Cheryl Strayed - Vadon
Se ​szeri, se száma az olyan könyveknek, amelyek a középosztály középkorú tagjainak életválságáról szólnak. Többnyire önmagukat keresik, és e célból hosszú, fáradságos utakra is vállalkoznak. Vannak, akik befelé utaznak, a lélek mélységeit kutatják, mások valóságos utazásra indulnak, testüket és lelküket egyformán próbára teszik. Ők a zarándokok, akik a világ zarándokútjait járják, az El Caminót, ellátogatnak Rómába, Lourdes-ba, Nepálba. Útjuktól legalább annyira remélnek kalandokat, élményeket és szerelemet, mint lelki megbékélést. Első pillanatra a Vadon hasonló krónikának tűnik. Ám a szerző se nem középosztálybeli, se nem középkorú. Cheryl Strayed útja szeszélyes ötlettel indul, de ő ehhez a szeszélyhez makacsul ragaszkodik. Anyja hirtelen jött betegsége után Strayed élete viharos sebességgel hullott szét. Családi kötelékei meglazultak és eltűntek, házassága megromlott. Életének következő éveiben egymást érték a kudarcok. Egyedül maradt mindenféle értelemben. Egy sportboltban esett pillantása a legjelentősebb amerikai túraútvonalról szóló útikönyvre. Elolvasta a szöveget: a túra teljesítése először csak homályos ötlet volt, majd egyre inkább alakot öltött, végül világos célként rajzolódott ki előtte. Zarándoklata 1100 mérfölden és három hónapon át tartott, mégpedig igen zord körülmények között. Szánalmasan felkészületlen volt erre a megpróbáltatásra, testileg és lelkileg egyaránt. Kötetében kiváló láttató erővel idézi fel a hosszú gyaloglás keserves és felemelő pillanatait. Szenvedett a fájdalomtól, az izomláztól, a magánytól és az állandó éhségtől. A külső utazás, a távolság, a természet és a test meggyötörte, a belső viszont felemelte. Újfajta tisztelet és csodálat ébredt benne: útja végigjárása elsöprő és alapvető élményt jelentett számára.

Edmund Hillary - Kockázat ​nélkül nincs győzelem
E ​könyv a Mount Everest első megmászójának önéletrajza, e kötetében E. Hillary összefoglalja mozgalmas életének legfontosabb eseményeit, s leírja jelentős alpinista túráit és felfedezéseit. Gyermekkorának és ifjúságának rövid megjelenítésében fontos esemény szüleinek új-zélandi méhészkedésében való részvétele és katonai szolgálata a csendes-óceáni szigeteken - a második világháború éveiben. A háború befejeztekor került sor első komolyabb hegyi vállalkozására: megmászta az új-zélandi Mount Cookot. Rövidesen egymást követik a kisebb-nagyobb, már inkább expedíciószámba menő túrák, amelyek során a fiatal hegymászó elsajátítja a technikát, barátokra-társakra tesz szert, feljut néhány nevezetes csúcsra az európai Alpokban, majd az első Himalája-expedícióban sikerül megmásznia a Mukut Parbatot - s ezért meghívják az 1953. évi nagy angol Everest-expedícióba, melynek során - Tenzing Norgaj serpa hegyi vezetővel együtt - elsőként feljutott a világ csúcsára, a 8848 méter magas Everestre. E hatalmas sikert ünneplés, előadássorozatok - és a lovaggá ütés jelentős mozzanata követi, majd Hillary újabb nagy célt tűz maga elé: az Antarktisz átszelését. Rendkívüli fizikuma és kitartása rendkívüli teljesítményekre teszi képessé. Különleges megbízatásoknak is eleget tesz: pl. kipróbálja a legmodernebb felszereléssel a magaslati akklimatizációt, mentőexpedíciók részese, megvizsgálja az állítólagos jeti-maradványokat (hamisítványok!), sugárhajtásos csónakon járja a nepáli vad folyókat. Hillary stílusa olvasmányos, van humorérzéke, a könyv kalandokban bővelkedik. A szerző meleg szeretettel ír családjáról és megkülönböztetett tisztelettel alpinistatársairól. A könyv különösen érdekes fejezetei azok, amelyekből kibontakozik az önzetlen, humanista Hillary jelleme.

Beck Weathers - Stephen G. Michaud - Túléltem ​az Everestet
1996 ​májusában egy elszánt amatőr elindul, hogy megmássza a csúcsok csúcsát, a Mount Everestet. Sokan döntenek így azon a tavaszon, professzionális és műkedvelő hegymászók egyaránt - de ebből az expedícióból alig páran térnek vissza. Nyolcan életükkel fizetnek a legnagyobb álomért. El kell telnie csaknem két évtizednek, hogy Beck Weathers, ez a merész és makacs ember megírja saját visszaemlékezéseit a tragikus kalandról. Bár korábban profi hegymászók tollából már több híres könyv született az expedícióról, Weathers beszámolója annyiban más, hogy nem szakmailag igyekszik feltárni az okokat, nem elemez, nem vizsgálódik. Ő személyes benyomásain és egész élettörténetén keresztül, egyszerű szavakkal beszél a fanatizmus határát súroló szenvedélyéről, bevonva az emlékezésbe családtagjait és közeli ismerőseit is. A jeges mozaikokra széttöredező történetben döbbenten olvashatjuk, hogyan hagyták magára a hóban társai, mert halottnak hitték. (Minthogy az is volt.) A klinikai halálból ugyan visszatért, de lefagyott, elhalt végtagjait, eltorzult arcát adta az Everestért, szinte rituális áldozatként... Néhol hátborzongató, de egyúttal nagyon is emberi hangú olvasmány a Túléltem az Everestet. Végső erőpróbákról, akaratról, kitartásról, hitről és szenvedésről szól - a test és a lélek határmezsgyéjéről.

Erling Kagge - Csend ​a zaj korában
Erling ​Kagge norvég felfedező, hegymászó, esszéista, könyvkiadó, műgyűjtő. Elsőként vágott neki egyedül a Déli-sarknak. Ő az egyetlen kortárs felfedező, aki megjárta a Föld mindhárom pólusát: járt az Északi-sarkon, a Déli-sarkon és az Everesten. Csendről szóló, személyes hangvételű könyvének megírására a kamasz lányaival folytatott beszélgetés és egy ennek hatására tartott egyetemi előadás inspirálta. Három kérdésre kereste a választ: Mi a csend? Hol van? Miért fontosabb, mint valaha? A kivételes tapasztalatokkal rendelkező szerző, aki utazásai során számtalanszor megélte az elhagyatottságérzés és magány jó néhány pillanatát, 33-féle módon közelíti meg a csend fogalmát.

Reinhold Messner - A ​cél: a Mount-Everest
Az ​elmúlt évtizedben Reinhold Messner, osztrák alpinista üstökösként tűnt fel: bravúrosnál bravúrosabb teljesítményeket ért el, mint hegymászó. 1978 tavaszán az első, 11 tagú osztrák Everest-expedíció résztvevőjeként - Peter Habelerrel külön csoportot alkotva - különleges módon érte el a világ legmagasabb hegycsúcsát, a 8848 méter magas Mount Everestet: a világon először oxikénpalack használata nélkül, sőt ezen túlmenően is igen kevés technikai segédeszköz igénybevételével. Messner 34 éves volt akkor, igen tapasztalt, nagy sikereket elért alpinista: az előző években hat, 8000 méteren felüli csúcsot meghódított már. Ez az Everest-megmászás azonban példátlan és egyedülálló volt. Az expedícióról szóló könyv méltó a vállalkozáshoz; érdekfeszítő, jól megírt olvasmány. A könyv függeléke sokrétű áttekintést nyújt az elmúlt 25 év Everest-expedícióról, és az "ősidőktől" napjainkig - számos csoportosításban - közli mindazt, amit a világ legmagasabb hegyéről tudni lehet és tudni érdemes.

Stefan Winter - Hegymászás
A ​hegymászás a világ egyik legelterjedtebb természetsportja. Mindenkinek kiváló lehetőséget nyújt, hogy hasonló érdeklődésű társaságban kipihenje a hétköznapok fáradalmait. A könyvből megtudhatjuk, mi kerüljön az elsősegély csomagba, hogy aztán ne érjenek kellemetlen meglepetések, vagy milyen uzsonnát csomagoljunk egy rövidebb és egy hosszabb túrára. Kiderül, hogyan őrizhetjük meg az egyensúlyunkat nehéz terepen, vagy mikor érdemes túrabotot használnunk. Ezenkívül részletes edzéstervet olvashatunk, amelynek segítségével akár a legnehezebb túrákra is felkészülhetünk. Mert ne feledjük, minél felkészültebben vágunk neki, annál élvezetesebb élményben lesz részünk.

Conrad Anker - David Roberts - Mallory ​nyomában
Köztudott, ​hogy a Mount Everest első hivatalosan elismert „legyőzői” Edmund Hillary és Tenzing Norgay voltak, 1953-ban. Ám természetesen nem ők voltak az elsők, akik ezzel kísérleteztek. George Mallory, aki annak idején Anglia legjobb hegymászói közé tartozott, az 1920-as években többször is megpróbált feljutni a világ tetejére. Utolsó kísérlete során, 1924 júniusában azonban neki és társának, Sandy Irvine-nak nyoma veszett. Utoljára a csúcstól nem is olyan messze látták őket, ezért adódott a kérdés, vajon elérték-e a csúcsot, mielőtt odavesztek. 1999-ben aztán rábukkantak Mallory holttestére 8220 méteres magasságban. Mindabból, amit nála találtak, megpróbálták rekonstruálni a két hegymászó életének utolsó óráit, és megválaszolni a fenti kérdést. A könyvből megismerhetjük Mallory életrajzát, a Mount Everestet megcélzó expedíciók mindennapjait, és nagy általánosságban a hegymászással járó megpróbáltatásokat. A két szerző két vonalon halad: egyrészt az 1924-es tragédiáig vezető utat, másrészt a holttest megtalálásának körülményeit taglalják. Olvasmányos, jól követhető stílusban írnak, ennek hála a kötetet tényleg nehéz letenni.

Keszthelyi Ernő - Alacsony-Tátra ​turistakalauz
... ​Ahogy ezerháromszáz méter felett tovább emelkedünk, az erdő ligetessé válik, s a fák is veszítenek büszke magasságukból. Az idáig felkúszó fenyőcsoportok keverednek a kezdetben csak magányos bokorként megjelenő, félig heverő, girbegurba ágú törpefenyővel. Ezzel megkezdődik az alhavasi táj. Hegymenetben járva tanúi leszünk, hogy egy-egy merészebb fenyő még 1500 méteren túl is dacol a zord éghajlattal. E zászlófák rövid, merev, töredezett gallyai egyik oldalon, a szélirányban fejlődnek. Szánalmas és egyben csodálatra méltó korcsok ezek a törpefenyő háborítatlan birodalmában. Ezután egy jó darabig még kísér e kusza szövevény, amely tömör falként övezi a turistaösvényt. A polipszerűen mindent befonni és elnyelni akaró zöld tömegbe csak helyenként vegyülnek kisebb tisztások a törpeboróka alacsonyan szétterülő bokraival. Még feljebb felszakadozik az áthághatatlan rengeteg és kisebb-nagyobb tisztásoknak ad helyet. E füves térségek világoszöld alaptónusából már alig domborodnak ki a három-négy tőből álló törpefenyők parányi szigetei. Ekkor már egy új övezet határán 1700-1800 m magasságban vándorlunk. A satnya törpefenyőket fokozatosan felváltja a mindenen diadalmasan felülemelkedő tátrai tetők számunkra oly fenséges, oly bájos világa. Az élet itt egyetlen összefüggő, zöld, virágos-mohás, bársonyos puhaságú, ruganyos gyepszőnyegbe olvad össze. Az ilyen gyepes, kisebb területeken köves, sziklagyepes, félhavasi, havasi táj az Alacsony-Tátra fő jellemzője. E hegységet ezért tartjuk másnak, szebbnek, hozzánk közelebb állónak, mint a gránitgúlás csúcsokkal ékes Magas-Tátrát. Ezért lelkesednek érte a turisták és a sízők egyaránt. Kirándulásaink többségének c, hogy elérjük e tiszta levegőjű, további sétákra és sízésre kiválóan alkalmas füves hegyhátakat és enyhén hullámos gerinceket. Ehhez kíván segítséget nyújtani turistakalauzunk.

Dr. Kenneth Kamler - Orvos ​az Everesten
Az ​1996. tavaszi hegymászószezonra úgy emlékszik a világ, mint e veszélyes sport történetének egyik legtragikusabb idényére. Számos beszámoló született az 1996. május 10-én a Mount Everesten történt eseményekről, amelyek megpróbálták feltárni a 7 hegymászó halálához vezető okokat, és egyben közel hozták a mindennapok emberéhez is ezt a veszélyes, de gyönyörű sportot. Szomorú, de igaz: az 1996-os Everest-tragédia, vagyis 7 ember halála irányította rá a szélesebb közvélemény figyelmét is a hegymászásra. Világszerte milliók olvasták és olvassák a témával kapcsolatos könyveket, nézik a könyvek filmfeldolgozásait, és közülük sokan indulnak el a hegyek felé, hogy aztán ott olyan kalandok, sikerek és tragédiák részesei legyenek, amelyekre az 1996-os eseményekről szóló izgalmas, drámai beszámolók nélkül soha nem került volna sor. Ebben a könyvben az a résztvevő osztja meg az olvasókkal a hegymászással, azon belül pedig az 1996-os tragédiával kapcsolatos gondolatait, aki talán a leginkább fel tudta mérni a magashegyi mászással kapcsolatos veszélyeket: a tragédiában érintett egyik expedíció orvosa. Dr. Kenneth Kamler számos magashegyi expedícióban vett részt hegymászóként és orvosként, ám ő sem tudta megakadályozni a 8000 méter feletti magasságban egyik óráról a másikra kibontakozó tragédiát. Szenvedélyes és alapos beszámolója az események olyan részleteire világít rá, amelyek a témával kapcsolatban eddig magyar nyelven megjelent könyvekből kimaradtak. Könyve az angol nyelven történt megjelenés óta a nemzetközi hegymászó-irodalom egyik legtöbbet forgatott alapművévé, a biztonságos hazaérkezést is célul kitűző hegymászók kötelező olvasmányává vált.

708697_5
Budai-hegység Ismeretlen szerző
11

Ismeretlen szerző - Budai-hegység
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tom Ryan - Atticus ​nyomában
Tom ​Ryan középkorú, túlsúlyos, szókimondó újságíró. De amikor a sors összehozza Atticus M. Finch-csel, a törpe snauzerrel, arra kényszerül, hogy újragondolja addigi életét. Hogy pénzt gyűjtsön rákban elhunyt barátja emlékére, Tom elhatározza, hogy kutyájával együtt egyetlen tél alatt megmássza New Hampshire negyvennyolc legmagasabb hegycsúcsát – méghozzá kétszer. Odafent életük legnagyobb kalandja vár rájuk. A varázslatos, ám veszélyekkel teli téli mesevilágban hóval, faggyal és viharokkal kell megküzdeniük, és ez a különleges bátorságpróba idővel spirituális utazássá válik. Alig egy hónappal a hazatérésük után újabb tragédia vár rájuk. Atticus megvakul, és a vérvizsgálat eredménye még nagyobb bajt vetít előre. Az újabb kihívással szembenézve Tom és Atticus elindul a sötét alagútban, hogy megtalálja a fényhez vezető utat. Kis kutyáknak és tériszonyos, cinikus újságíróknak semmi keresnivalójuk a hegyekben… Az Atticus nyomában egy szívmelengető történet a barátságról, az önzetlenségről, a megváltásról – és mindenekfelett a szeretetről.

Balázs D. Oszkár - M. Szabó Imre - Magyarok ​a Kilimandzsárón
Hét ​magyar hegymászó - köztük egy nő - arra vállalkozott, hogy megmássza a Kilimandzsáró 5895 méter magas csúcsát, a nemzetközileg is elismert teljesítményt jelentő Heim-gleccseren át. Négyüknek sikerült feljutni a gleccseren, egyik társuk pedig más útvonalon érte el a csúcsot. Sajnos egyikük szervezete nem tudott alkalmazkodni az 5000 méter magasságban uralkodó ritka levegőhöz, a hegy "megölte" őt. A könyv az expedíció megpróbáltatásait mutatja be, tanulságul szolgálva az őket követő hegymászóknak, a hegymászásban járatlan olvasóknak pedig bepillantást enged a hegymászók nehéz, de élményekben gazdag küzdelmeibe.

Josephine Scarr - Nők ​hatezres csúcsokon
Néhány ​merész hegymászó nő elhatározta, hogy szűz csúcsokat és vidékeket látogatnak meg a Himalájában. Elsőként a fiatal szerző indult útnak barátnőjével a Kulu-vidékre. Útjukat Angliától Görögországon és a Közel- és Közép-Keleten át a nagy hegyekig autón tették meg, majd teherhordóikkal indultak az első "húszezres" - vagyis 6000 méternél magasabb - csúcsok meghódítására. Bámulatos akaraterővel és ügyességgel legyőzték a nehézségeket, és a sikeres "Nők Kulu-expedíciója" után a téli hónapokra Indiában állást vállaltak a következő nagy, nepáli út előtt. Most már a "Jagdula-expedíció" tagjaiként hat nő indult kilenc sherpa kíséretében a hatezresek megmászására. Eljutottak hat és félezer méteres csúcsra is, olyan magasra, ahová még nem jutottak nők addig. A merész angol expedíció tagjai bebizonyították egyenjogúságukat a férfi expedíciókkal, de nemcsak a sport szépségéért, a láb-nem-tapodta csúcsok meghódításának büszke tudatáért jártak a Himalájában, hanem a jórészt ismeretlen vidékek feltérképezéséért is.

Földes András - Erőss ​Zsolt - A Himalájánál magasabbra
„Erőss ​Zsolt beállt a Mount Everest csúcsa felé kanyargó sorba. Mi volt az a parancs, ami az éjszaka közepén kilökte az embereket a hálózsák melegéből, hogy sipító tüdővel feltuszkolja őket a fagyott, sötét és kemény világvégére? A lassú mozdulatokból, a kétségbeesetten rángó szívből nem lehetett kiolvasni a választ. Az élet alapvető kérdéseire ugyanis nincs felelet. Miért ébred fel az ember, ha tudja, hogy majd elalszik, miért szeret, ha elmúlik a hevület, és miért él, ha a végén biztosan meghal?” Ahogy Erőss Zsolt élete, úgy életrajzi könyve sem szokványos. A történetekből megismerhetjük a hegymászó kalandjait Erdélytől a Himalájáig, az első sziklamászástól a legutolsó expedícióig. Az alpinizmus mellett feltárul előttünk Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egzotikus világa, amelyek évtizedek alatt a hegymászó második otthonává váltak. A könyv azonban akkor is lenyűgöző lenne, ha főszereplője ki sem lépne a kertjéből. Erőss Zsolt nem csak azt meséli el, hogyan hódította meg első magyarként a világ legmagasabb csúcsát, hanem azt is, hogy miért nem esett kétségbe egyik lábának elvesztése után, és miért volt egyértelmű, hogy folytatnia kell a hegymászást. A neves alpinista kalandjait, életét olyan bölcs eltökéltség hajtja, amely ötleteket adhat számunkra is, hogyan váltsuk valóra vágyainkat a Föld egy távoli pontján, vagy akár egészen közel. „Nem zaklat fel, hogy elveszítettem a lábam. Amikor pörögtem, zuhantam a sziklák közt, meg is halhattam volna. A baleset után annyit mondtam a feleségemnek, örülök, hogy élek. Bárhogyan is,, de élek, és ez a lényeg.” A regényes életrajz írója, Földes András amellett, hogy Erőss Zsolt barátja, hegymászó is, elkísérte őt néhány expedíciójára, hogy belülről mutathassa meg ezt a félelmetes, ugyanakkor lenyűgöző világot.

Kurt Diemberger - Titokzatos, ​nagy csúcsokon
Kurt ​Diemberger salzburgi fõiskolai tanár, alpin szakíró és magashegyi vezetõ az egyetlen elõ európai, aki két nyolcezres csúcsot mászott meg elsõként. (Broad Peak 8047 m, Hermann Buhllal; Dhaulagiri 8222 m) Ezzel és a csúcsmászások során tanúsított áldozatkész bajtársiasságával írta be nevét aranybetûkkel az alpinizmus történetébe. Kiváló hegymászó, a hegymászás mestere, emellett jól képzett, sokoldalú, szellemes ember. Olyan személyiség, akinek nagy tettei, élettörténete és gondolatai méltók érdeklõdésünkre. Tragédia és vígjáték, feszültség és megnyugvás, lélegzetelállító izgalom és bécsi kedély követi egymást pergõtûzszerûen, a tengerszinttõl 8000 méterig. Együtt küszködünk a szerzõvel az Alpok három nagy északi falán, az Eigeren, a Matterhornon és a Grandes Jorasses Walker-pillérén, továbbá a Königswand "Habostekercs"-én, a Broad Peaken, a Dhaulagirin és a Tirich Miren; vele éljük át villámok cikázása közben az ötnapos szörnyû vihart az Aiguille Noire csúcsán, s a megrendültség könnyeit nemcsak õ hullatja a Chogolisa hópárkányán, Hermann Buhl tragédiája után. De együtt mosolygunk, sõt nevetünk is vele a csúcsok közt történt humoros epizódokon. A könyv minden során érezzük a természet olthatatlan szeretetét. Ez az az érzés, mely a hajdani kristálykeresõ kisfiút elvitte a nyolcezresek titokzatos, nagy csúcsaira.

Louise Hillary - A ​felhők felett
A ​kötet élménybeszámoló és napló ötvözete. Szerzője neves alpinista Sir Edmund Hillary felesége, aki maga is számos expedícióban vett részt. A történet főszereplői - a családfő kivételével - már nem élnek. A szerző, és három gyermeke a közelmúltban repülőszerencsétlenség áldozata lett. Az írás színhelye Nepál, ahová a család 1971-ben érkezik meg, hogy felkutatva az országban tartózkodó családfőt, együtt töltsék el a vakációt. Katmanduban találkoznak, innen indul közös túrájuk, amelynek útvonala a magas hegyek közt kanyargó, gyors sodrú Szun-kószi folyót követi. A család és a kísérő serpák részben a folyón, részben meredek hegyi ösvényeken indulnak északra, föl a hegyi falvak irányába. Végcéljuk a Himalája Társaság egyik létesítménye a kundei kórház. Az eredeti terveknek megfelelően számos falvat felkeresnek, s ellátogatnak a létesítmény iskoláiba, Gipszoába, Dzsunbeszibe, továbbá bepillantást nyernek egy lámakolostor belső életébe is. A vállalkozó szellemű lelkes csapat nem csupán túrázik. Részt vesznek több helyi jellegű vállalkozásban, többek között a dzsunbeszi középiskola építésében is. Nagy kalandokban nem bővelkedik Louise Hillary könyve. Írója az apró események mesteri krónikása, kitűnő megfigyelő. Árnyalt jellemrajzot fest a csoport minden egyes tagjáról, s rendkívül érzékletesen tudja felidézni a táborlakók életének hétköznapjait. Könyvét mély életbölcsesség, természetszeretet hatja át; minden érdeklődőnek maradandó élményt ígér.

Gordon Korman - A ​csúcson
Veszély. ​Versengés. A világ legmagasabb hegycsúcsa. Négy kamasz élete nagy lehetősége előtt áll: talán ők lesznek a világ legfiatalabb hegymászói, akik meghódítják az Everestet. Azokra a kihívásokra azonban, amelyek a zord, magaslati körülmények között várnak rájuk, képtelenség felkészülni. Közelebb és közelebb jutnak ugyan a csúcshoz, de ritkul a levegő, fogyatkoznak a készletek, egyikük pedig szabotázsra készül. Nem sokkal később pedig lecsap a vihar...

Endrődi Lajos - Kaland ​minden mennyiségben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Paolo Cognetti - Nyolc ​hegy
Pietro ​szüleit a hegyek szenvedélyes szeretete köti össze: a Dolomitok csúcsai között szerettek egymásba, ott házasodtak össze, majd egy családi tragédia után Milánóba költöztek. A vegyészként dolgozó apa mindent megtesz, hogy immár az Alpok havasait járva átadhassa fiának a tudását és az elhivatottságát. Amikor hétvégi házat vásárolnak a modern élettől érintetlen hegyi faluban, Pietro megismerkedik Brunóval, egy hegyi pásztor unokaöccsével. A regény lapjain a két fiú élethosszig tartó, különleges barátsága mellett a hegyek világa is érzékletesen kirajzolódik, mely minden kegyetlensége ellenére felfoghatatlan módon ejti rabul az embereket. Paolo Cognetti szinte elsőkönyves szerzőként 2017-ben elnyerte a legrangosabb olasz irodalmi díjat, a Premio Stregát, valamint a Prix Médicis étranger-t, és a Nyolc hegy harminchét országban jelenik meg.

Edmund Hillary - Pillantás ​a csúcsról
A ​Mount Everest meghódítása óta Edmund Hillary neve világszerte fogalom mindazok számára, akik kedvelik a rendkívüli kihívásokat jelentő kalandokat. Ebben a meghökkentően őszinte, fanyar humorral fűszerezett, páratlanul izgalmas könyvben Hillary felidézi élete legmeghatározóbb élményeit. A felfedezések történetében mérföldkővé vált 1953­-as Himalája­ expedíciót követően könyve lapjain útitársául szegődhetünk a föld legegzotikusabb tájain a Déli­-sarktól a Gangeszig. A Pillantás a csúcsról egy szerény sorból származó új­-zélandi méhész hihetetlen, mégis igaz története, melyből megtudhatjuk, hogyan lett egy álmodozó kamaszból a hegymászás hőse, a királynő lovagja, majd neves közéleti személyiség. Hillary ma is, több mint hatvan évvel az után, hogy Tendzing Norgajjal együtt elsőként lépett az Everest égbenyúló csúcsára, példakép mindazok szemében, akik szeretik a hegymászást, a veszélyes kalandokat, a világszerte hódító extrém sportok embert próbáló kihívásait. Memoárja egy különleges fordulatokban gazdag élet krónikája.

Covers_255543
elérhető
2

Cseke Gábor - A ​bozót
Valahányszor ​Prahova völgyén kanyarog velem a vonat, Busteni fölött kipillantok a hegyekre, az égnek meredő sziklafalakra. Az ormokat legtöbbször piszkosszürke vagy tejfehér felhő üli meg, mögöttük a bizonytalan, a kiismerhetetlen, az önmagába forduló, titokzatos, olykor barátságtalan havasi világ. Mennyi ujjongó öröm és mennyi tragédia fűződik a Bucsecs szikláihoz! Mennyi rajongást és szenvedélyt vonz magához a hegymászás, a csúcsok ostroma! Ha mégegyszer nekivágnék az életnek, biztosan magam is elszegődnék hegymászónak. Egy kettős halálos baleset körülményei után nyomozva ugyanis annyi jelentéses élmény ért az alpinisták világában, hogy minél jobban telik az idő, annál bizonytalanabb vagyok: vajon nem velem történt-e meg mindaz, amit A bozótban rögzítettem? Cseke Gábor

Kollekciók