Ajax-loader

'pszichiátria' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dr. Lukács Liza - Lenyelt ​vágyak
„A ​kliens a túlsúlyával jelezni akar valamit a környezete felé, így számomra is üzenete van, amit fontos megértenem ahhoz, hogy a közös munkánk sikeres legyen. Fontos, hogy beszéljünk az evésről is, arról a témáról, ami őt régóta és sokat foglalkoztatja. Fontos, hogy valaki most máshogy hallgassa, hogy elmondhassa azokat a gondolatait is, amelyeket a barátnő, a munkatárs vagy a szerelme nem értene meg. Hogy feltárhassa az ételekhez és az evéshez fűződő különleges, ámbár sok szenvedést okozó viszonyát minden szégyenérzet nélkül és megbotránkozástól mentesen.” Mit üzen a túlsúly? A legtöbben azt hiszik, a fogyás csak akaraterő kérdése. Edina is így volt ezzel, amikor 22 év szélmalomharc után felkereste a pszichológust. A kötetből megtudhatjuk, hogyan derült fény a koplalás és a túlevés mögött rejlő lelki okokra, hogyan ismerte fel és tanulta meg Edina kifejezni a valódi vágyait és a testi-lelki igényeit. Mi történik a terápiás rendelő zárt ajtaja mögött? Még ma is sokan hiszik, hogy aki pszichológushoz jár, az őrült vagy gyenge. A terapeuta esetei köteteiben egy-egy pszichoterápia történetét követhetjük nyomon az első találkozástól a lezárásig. Miközben betekintést nyerünk a terápia folyamatába és különböző módszerek működésébe, megérthetjük, hogyan segít a pszichoterápia teljesebb életet élni. A rendkívüli szaktudással és empátiával megírt esetek olyan, mindnyájunkat érintő élethelyzeteket mutatnak be, mint a felnőtté válás, párkapcsolati problémák, életközepi válság, betegséggel való küzdelem vagy a gyász. A szakemberek és laikus olvasók számára egyaránt érdekes kötetekben nemcsak egy-egy személyes sors bontakozik ki előttünk, hanem a terapeuta gondolkodásmódját is megismerhetjük.

Ken Kesey - Száll ​a kakukk fészkére
A ​félig indián származású Ken Kesey fellépése az amerikai irodalom színpadán szorosan követte a hatvanas évek elején a beatnemzedék látványos áttörését. Első regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg, s magyarul is nagy sikert aratott. Merész, egycélú lendület, izgalmas cselekménybonyolítás, kitűnően megszerkesztett jelképrendszer, bizarr és mégis hiteles emberábrázolás jellemzi a művet. A színhely: elmegyógyintézet. A szereplők: ápoltak és ápolók. A téma: talpra tudnak-e még állni a szánalmas emberroncsok. A regény azt sugallja, hogy a reménytelen kiszolgáltatottságban is lázadni kell az embertelenség ellen, mert az áldozat - fájdalmas bár - nem céltalan: talán van még visszatérés az elveszett emberséghez.

Bakonyi Péter - Téboly. ​Terápia. Stigma
A ​szerző önmagáról és munkájáról: Ennek a könyvnek vizsgálódás a célja, s nem valamely megrázó élmény megszerkesztése. Mégis: biztosan lesz olyan olvasó, akinek ezek az ismeretlen világból származó írott felvételek és fotók (Szebeni András fotóművész képei) felrázó dokumentumot jelentenek majd. Pedig a négy-öt évvel ezelőtti súlyos elmaradottsághoz, s különösen a tíz-tizenkét évvel ezelőtti viszonyokhoz képest mára erőteljesen fejlődött a pszichiátria, és állandóan fejlődik ma is... Az a célom ezzel az írással, hogy megvizsgáljam e betegségegyüttes - amely bizonyos értelemben társadalmibb minden más patológiánál - kezelésének, ellátásának, gyógyításának illeszkedését egy olyan társadalom makro- és mikrovilágába, amely egészséges, alkotó- és munkaképes emberek, emberközösségek kialakítására törekszik. Vajon mennyire felel meg saját eszméi ideális ígéreteinek vagy egyáltalán

D%c3%b6w_cs%c3%b3ti0087
elérhető
19

William Wharton - Madárka
Madárkát, ​a Philadelphia külvárosában élő kamasz fiút eleinte a galambok érdeklik, tőlük akarja ellesni a repülés tudományát. Amikor azonban barátjával, Allal fölmászik egy gáztartály tetejére, és onnan "lerepülve" kis híján halálra zúzza magát, apja elégeti a galambdúcot, és ezzel véget vet fia "galambkorszakának". Madárka ekkor a kanári életét kezdi tanulmányozni, s miközben Al érdeklődése a testedzés, a sport, a lányok felé fordul, ő kitart a madártenyésztés és nagy álma, a repülés mellett. Álma úgy lesz valósággá, hogy a valóság lesz álommá: Madárka oly bensőséges kapcsolatba került parányi védenceivel, hogy köztük találja meg a család védett melegét, sőt a szerelemnek, a beteljesülésnek, az utódok nemzésének és útra bocsátásának, a szabadságnak, a teljes életnek örömét, madárrá válik maga is. A valóság azonban nem kevésbé makacs,mint az álom. Madárka az emberi világban elmegyógyintézetbe kerül. Itt találkozik vele újra gyerekkori barátja, Al, a II. világháború európai hadszínteréről sebesülten hazatért "hős", aki harctéri élményeinek hatására újraértékeli magában az őrültség és az épelméjűség fogalmát, hogy a regény végén a madár-létét feladó s éppen ezzel megőrző Madárkával együtt repüljön ki a "kakukkfészekből".

Paulo Coelho - Veronika ​meg akar halni
A ​huszonnégy éves Veronikának látszólag mindene megvan, mégis úgy dönt egy reggel, megöli magát. Egy szanatóriumban tér magához a sikertelen kísérlet után, ahol barátokra talál, és egy skizofrén fiúban igazi társra lel. A Veronika meg akar halni a világ egyik legnépszerűbb brazil szerzője által írt trilógia második része: A Piedra folyó partján ültem, és sírtam, valamint Az ördög és Prym kisasszony című regényekkel alkot kerek egészet.

Nathan Filer - A ​zuhanás sokkja
"A ​történetet Matthew meséli el, aki imádott bátyja halála óta küzd a skizofréniával. Matthew sorsát gyerekkorától a húszas évei elejéig követhetjük nyomon. Megtudhatjuk, miként süllyedt tudathasadásos állapotba Down-kóros testvére elvesztése után, miért és milyen mértékben okolja magát a tragédia miatt, mi okból hagyja ott a valóságot, s miért menekül képzelete világába. Filert a regény megírásához saját tapasztalatai vezették: tíz éven át dolgozott ápolóként pszichiátriai intézetben. A fiatal korosztálynál tapasztalható elmebetegségek egyre súlyosabb gondot jelentenek napjaink társadalmában e mű gondolkodásra késztet, és talán kinyitja a szívünket a lelki betegségekkel nap mint napos harcot vívók felé. E rövid leírás alapján szomorú, drámai történetet képzelhetünk el ám a fiatal angol író oly páratlanul viccesen, szórakoztatóan, annyi szeretettel és megértéssel adja elő e szívszorító történetet, hogy a kötet az angliai megjelenés után rögtön a sikerlisták élére került, az olvasók kedvencévé vált, s megnyerte Nagy Britannia legismertebb közönségdíját, a Costa cég által alapított Costa-díjat.

Karin Fossum - Aki ​fél a farkastól
Izgatott ​fiú érkezik lélekszakadva a vidéki rendőrőrsre, s jelenti, hogy felfedezett egy szörnyű gyilkosságot: a közeli erdőben megbújó magányos tanyán holtan talált egy idős asszonyt. És mást is látott: a fák között ott bujkált még valaki, a környékbeliek által jól ismert fiatalember, Errki, aki többször állt már pszichiátriai kezelés alatt. Errki megjelenése régóta rossz ómen: mögötte mindig a halál jár. A következő reggel egy közeli városban bankrablás történik. A fegyveres rabló nemcsak a pénzt, hanem egy túszt is magával visz. Ám a túsz nem úgy viselkedik, mint azt várnánk: csak ül némán, magába fordultan, talpig feketébe burkolózva, arcát fekete haja mögé rejtve, félelmetesen...

F. Scott Fitzgerald - Az ​éj szelíd trónján
"A ​szerencsés Dick" - így nevezte valaki utolsó egyetemi évében Richard Divert, aki valóban a sors kegyeltje: rendkívül tehetséges, elbűvölő egyéniségű amerikai fiatalemberként ismerjük meg 1917-ben, amikor elkezdődik pszichiáteri karrierje Európában . Egy barátja szerint épp a szerencséje a szerencsétlensége: "nincs más megoldás, mint összeszedni valami betegséget vagy kisebbrendűségi komplexust vagy szívbéli csalódást". Ám Dick a magánéletében is szerencsés: beleszeret svájci kollégájának és barátjának gyönyörű - az apjával történt incesztus miatt szenvedő - betegébe, s vállalja, hogy nemcsak férje és szerelmese, de ápolója és biztonságot jelentő támasza is lesz...

Daniel Keyes - Az ​ötödik Sally
Sally ​Porter az élet kellemetlen helyzetei ellen azzal védekezik, hogy elveszíti öntudatát. De ezzel nincs vége a dolognak. Mikor újra magához tér, új helyzetben találja magát. Az idő továbbhaladt és ő nem tud róla számot adni. Olyasmikre próbálják emlékeztetni, amiket tudtával nem követett el. Otthon olyan holmikat talál, amelyeket soha esze ágában sem volt megvásárolni. És amiket a férje összehazudott róla a válóperi tárgyaláson! Hogy hetekre eltünedezett, hogy hajlamos az erőszakra, hogy félmeztelenül táncolt egy mulatóban... El tudja ezt képzelni, dr. Ash? Igen, a pszichiáter el tudja képzelni. Ismeri ezt a betegséget, de szemtől szembe csak most találkozik vele először. Ez a többszörösen hasadt személyiség esete. A jámbor, félénk Sallyben négy további én lakozik, még saját nevük is van. Bella tömény érzékiség, Nola merő intellektualitás, Derry csupa jóindulat, Jinx pedig- tőle isten óvjon, ő maga a megtestesült agresszivitás. Ezeket a gyerekkorban lehasadt, önálló életre kelt személyiségdarabokat kellene szép sorjában visszaolvasztani a helyükre- létrehozni Sally valódi, gazdag, sokrétű személyiségét. A küzdelemnek dr. Ash számára is nagy a tétje. Ő is válságban van, belsőleg belerokkant a hivatásába, kiégett, házassága tragédiába torkollt. Sally esete a próbakő: meg tud-e újulni, képes-e még valódi együttérzésre? Meg tudja-e tehát egymást gyógyítani orvos és betege?

Andrew Scull - Az ​őrület kultúrtörténete
Nyugtalanító ​rejtély, amely a mai napig zavarba hoz bennünket. Évezredek óta közös emberi tapasztalatunk része. Egyszerre ragad el és riaszt meg: alig van ember, aki immunis lenne rémképeire. Folyamatosan figyelmeztet, hogy néha magunk is mennyire erőtlenül kapaszkodunk a valóságba, de közben arra ösztönöz, hogy megtaláljuk az emberi létről alkotott fogalmak határait. Az őrület túlmutat az orvoslás hatáskörén: bármennyire is szeretné a pszichiátria - és azok, akik mentális rendellenességben szenvednek -, hogy ne így legyen, az őrület rejtély marad. Olyan rejtély, amelyet láthatóan nem tudunk megoldani, pusztításának mértékét legfeljebb csökkenteni tudjuk. E könyvből, vagyis az őrület kultúrtörténetéből kiderül, hogy megnyilvánulásait és következményeit mélyen áthatja az a társadalmi kontextus, amelynek keretein belül az irracionalitás a felszínre tör. A kontextus a legfontosabb: a jelen elfogultságain túl sehol nem találunk olyan archimédeszi pontot, ahonnan semlegesen és pártatlanul tanulmányozhatnánk eddigi történetét, azaz ilyesmibe fogni istenkísértés. Andrew Scull szociológus, kultúrtörténész, egyetemi tanár mégis megkísérli a lehetetlent, és egy nagyszabású, tudományos igényű munkában kalauzol el minket abba a világba, ahová egyedül nem mernénk belépni.

Sylvia Plath - Az ​üvegbura
"Furcsa, ​fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban." Egy idegösszeomlás története kezdődik ezekkel a szavakkal. A tizenkilenc éves Esther Greenwoodnak Amerika tálcán kínálja a karriert: felveszik ösztöndíjjal a legjobb iskolába, majd tizenketted magával megnyeri egy divatlap pályázatát, egy hónapra New Yorkba kerül, fogadások, díszebédek, hírességek forgatagába. Csakhogy ő valami többet és tisztábbat vár a társadalomtól, mint az őtőle, és ezért nem tud beilleszkedni a nagy gépezetbe. "Bizonyára úgy illett volna, hogy én is repüljek a lelkes örömtől, mint a többi lány, de - valahogy nem voltam rá képes. Nagyon-nagyon csendesnek és üresnek éreztem magam, akár egy tornádó magja, ahogy csak sodródik kábultan a körülötte tomboló pokoli zűrzavar legközepén." A történet: ennek a baljós hasonlatnak a kibontakozása, a betegség első tüneteitől a közönyös pszichiáter kontárul alkalmazott elektrosokkterápiáján át a hajszál híján sikeres öngyilkosságig. Végül a gyógyulás tétova stációi következnek, az életbe visszavezető út lehetőségét sejtetve - ami a valóságban tragikusan ideiglenesnek bizonyult. Mert Az üvegbura önéletrajzi mű: az újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetségének egyetlen nagyobb szabású prózai alkotása. Megjelenésének évében, 1963-ban Sylvia Plath öngyilkos lett.

Oliver Sacks - Hallucinációk
Oliver ​Sacks új könyve veszélyes olvasmány, a gyengébb idegzetűek számára inkább kerülendő. Könnyen ráébredhetünk ugyanis, hogy rendszeresen vannak szaglási és akusztikus hallucinációink, hogy a látókérgünk néha torz percepciókkal szórakoztatja saját magát... A könyv végén olyan fejezeteken borzonghatunk, mint a kísértetjárta elme, narkolepszia vagy éjszakai szörnyek - amelyekben arról van szó, mi történik akkor, amikor önmagunkat hallucináljuk.Az agy legnagyobb mutatványa az elme, az elme legnagyobb mutatványa az éntudat. Az agyunk néha unatkozik, vagy ilyen-olyan okból, például betegség, sérülés miatt nem kap elegendő ingert, és a nélkülöző agykéreg spontán tevékenykedni kezd. Az elménk pedig, mit tehet mást, tudatja velünk, hogy hallucinálunk. Nem is hinnénk, milyen gyakran és milyen intenzíven. Máig tartja magát az a téveszme, hogy a hallucináció súlyos elmezavarok jele. Pedig mindannyian hallucinálunk, ez az emberi lét természetes velejárója. Ilyen például, amikor elalvás előtt különböző akusztikus és vizuális benyomásaink vannak, amit szinte mindenki megtapasztalt már.Sacks könyve, amellett, hogy szórakoztató olvasmány, finomítja az önmagunkról alkotott képünket. Az elménk rácsodálkozik önmagára: ezt mind én csinálom magammal? Új megvilágításba helyezi az epilepsziát, a narkolepsziát, a fantomvégtagok és a kísértetjárás jelenségét.

Bíró Sándor - Életünk ​válsághelyzetei
A ​népszerű stílusú, mi több: olvasmányos ismeretterjesztő sorozat új darabja az élet válsághelyzeteiből adódó lelkiállapotok közül a betegségnek számító depresszióval, illetve a szinte "természetes" állapotnak tekinthető stresszel foglalkozik. A szerző nem a pszichiáter pózából és tudományos igénnyel adja elő tárgyát, hanem esetleírásokból indul ki, s ezek alapján határozza meg a depressziós lelkiség, illetve a stresszállapot tüneteit, a ráismertetés módszerével segítve az olvasót a valós helyzetmegítélés, illetve a megelőzés eljárásainak kialakításában. Kimutatja, hogy a lelki depresszió legfőbb oka valamilyen tényleges vagy képzelt veszteség, valamilyen hiány fájdalmas érzete, míg a stressz többnyire az alkalmazkodóképesség hiányából fakadhat, noha az utóbbinak sokféle válfaja - pl. kulturális, munkahelyi, családi stb. - sokféle formában nyilvánulhat meg. Biró Sándor a tünetek leírása, az okok kimutatása mellett a védekezés mikéntjére helyezi a hangsúlyt, a megoldás lehetőségeit keresi - az öngyógyítástól a klinikai pszichoterápiáig. - Tanulságos és hasznos ismeretterjesztő kiadvány, széleskörűen beszerezhető.

Geréb Ágnes - Feldmár András - Karátson Gábor - Beszélgetések ​Feldmár Andrással, A tudatállapotok szivárványa szerzőjével
"Pontosan ​ma tíz éve kezdtem azt az előadás-sorozatot a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, amiből A tudatállapotok szivárványa című könyv fakadt 1997, illetve 1998-ban. Én megöregedtem, de szerintem a könyv mondanivalója nem. Most is érvényes minden, amit akkor mondtam, sőt, az elmúlt tíz év tapasztalatai egyértelműen meggyőztek arról, hogy álláspontom ma is figyelemre méltó. Az egyetemi oktatás a pszichológia és pszichiátria tanszékein, világszerte, ma is, hasznavehetetlen, hamis és unalmas. Dogmatikus imperializmus vakítja és bénítja a lélektannal foglalkozók gondolkodását, és ebből eredően, sajnos, a praxisát is..."

Joachim Meyerhoff - Mikor ​lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt
Az ​észak-német kisvárosban élő Joachim egy pszichiátrián nőtt fel. No nem azért, mert ő maga is ápolt lenne, hanem azért, mert az édesapja a helyi ifjúsági pszichiátria igazgatója, házuk pedig az intézet területén áll, körülvéve síkagyúakkal, debilekkel, trotlikkal, agyrokikkal - ahogy a fiúk, a három testvér, nevezi őket. Különös élet az övék: hétköznapjaikat egyszerre élik a normális világban, iskolában, családi körben, ugyanakkor jelen van az életükben egy egész más, szürreális, abnormális világ is. De vajon ki mondja meg, mi a normális és mi az abnormális? Vajon mekkora esélye van a gyerekeknek, hogy egészséges felnőtteké váljanak? Az önéletrajzi ihletésű könyvben az író saját életéből mesél el történeteket, melyek egyszerre felkavarók, humorosak, olykor pedig végtelenül groteszkek vagy épp megindítóak, mindezt egy nem átlagos család és egy gyermekpszichiátria mindennapjaiba ágyazva.

Elizabeth Kostova - Hattyútolvajok
A ​tehetséges festő, Robert Oliver, késsel esik neki egy washingtoni múzeumban egy impresszionista festménynek, de időben lefogják. A rendőrök az állami elmegyógyintézetbe viszik, amelynek az igazgatója rátelefonál magánintézményt fenntartó kollégájára, átvállalná-e a beteget. Marlow doktor nemcsak pszichiáter, hanem szabadidejében festő is. Komoly szakmai kihívásnak érzi az esetet, vállalja hát. A festő megérkezik, és egy napon belül megnémul. Ettől kezdve csak ceruzával-ecsettel kommunikál a világgal. Állandóan egy szép nő arcképét festi régi modorban, mint a korai impresszionisták, és francia nyelvű leveleket őriz féltékenyen. Az orvos megpróbál kapcsolatba lépni betege családjával, hogy megfejtse a rejtélyt: miért akar tönkretenni egy műalkotást egy alkotó? Kostova, A történész szerzője, több mint száz évet felölelő nagyregényt írt az alkotásról és arról az árról, amit az alkotók tehetségükért fizetnek.

Dr. Csernus Imre - Bevállalom!
A ​népszerű tévépszichiáter eddig még nem hallott őszinteséggel mesél kamaszkoráról, családjához fűződő viszonyáról, munkájáról, szerelmeiről, drogos és csempész éveiről. "Túl nagy volt a médiazaj körülöttem. És amikor lett egy kis csend, nagyon hamar rájöttem, hogy ez így nem jó. Mert ez olyan, mintha bort innék és vizet prédikálnék. Hiteltelenné válhatok a számomra legfontosabb emberek, a betegeim szemében. És amikor ezt felfogtam, szokásom szerint iszonyatosan gyorsan döntöttem. És borítottam az asztalt. Rádöbbentem arra, hogy nekem az életben más dolgok a fontosak. Szakmai és érzelmi váltás, változás. Ilyenkor mindig jó egy kicsit visszatekinteni. Elvarrni a múlt szálait. És indulni tiszta lappal. Most van valaminek a vége. Valami réginek. És kezdődik valami új."

Sladana Bukovac - Szellemmajom
Az ​internetes társkeresés, a bordélyok világa, a délszláv háború utáni korrupció, a keletre érkező nyugati ember megdöbbenése együtt kavarog ebben a megrázó pszichológiai regényben. Főszereplője egy pszichiáter, aki úgy osztogatja betegeinek a poszttraumás stressz diagnózisát, akár az ügynökök a szórólapokat. Pavel viszontagságaiból és páciensei elbeszéléseiből olyan általános érvényű emberi sorsokat ismerhetünk meg, melyekben nem számít, ki gazdag és ki szegény, ki ismert és ki névtelen: a titkok és tragédiák mindig ott rejtőznek a kulisszák mögött, és - akár pszichiáter segítségével, akár anélkül ­ mindenkinek meg kell vívnia a maga harcát az életben való boldogulásért. A kritikusok Sladana Bukovac regényét a Száll a kakukk fészkére horvát megfelelőjeként emlegetik.

Joseph Becker - Depresszió
Az ​időszakos letörtség, levertség, nyomott hangulat, szomorúság hozzátartozik az ember mindennapjaihoz. Ha ez kóros szintet ér el vagy betegség formájában jelentkezik, depresszióról beszélünk. Ezt a betegséget tekinti át Joseph Becker, a Washington Állami Egyetem professzora, a kórkép elméleti és gyakorlati vonatkozásait rendszeres alapossággal, sokoldalúan vizsgálva. A könyv elolvasása után mindenki számára világossá válik, hogy az emberiséget sújtó egyik legkomolyabb lelki szenvedésről van szó, amely korántsem tekinthető megoldott tudományos problémának.

Sylvia Nasar - Egy ​csodálatos elme
"Matematikus ​létére hogy hihette, hogy földön kívüliek küldenek önnek üzeneteket? - kérdezték a harvardiak a filmsztár kinézetű és végtelenül gőgös zsenit. - Mert a természetfeletti lények gondolata ugyanúgy talált rám, mint a matematikai gondolataim - szólt a válasz. - Úgyhogy komolyan vettem őket." Így kezdődik John Nash története, a zseniális matematikusé, aki harmincévesen már legenda volt, amikor az őrültség hatalmába kerítette, és aki - hála egy gyönyörű nő önfeláldozásának és a matematikustársak lojalitásának - évtizedek kísértetléte után ismét visszatért, hogy Nobel-díjat és világhírt szerezzen. A díjnyertes filmet ihlető könyv, Sylvia Nasar nagy sikerű életrajza az emberi szellem drámája, melyben hihetetlen hányattatások során gyógyít és győzedelmeskedik a szeretet. Huszonegy évese John Nash egy briliáns, vidám és meglehetősen különcként viselkedő diák a Princeton Egyetemen. Az órák látogatása helyett a nagy ötletet keresi és meg is találja: a közgazdaságtan addigi alapelveit megcáfolva megalkotja a racionális emberi viselkedésekre vonatkozó, máig leghatásosabbnak bizonyuló elméletet. Tíz évvel később, kiemelkedő matematikusi karrierjének csúcsán - és nem sokkal azután, hogy feleségül vesz egy gyönyörű fiatal fizikusnőt - drámai fordulat áll be életébe. Idegei felmondják a szolgálatot, és kitör rajta a skizofrénia. A következő három évtizedet állandó érzékcsalódásoktól gyötörve, munkára képtelenül, többnyire ideggyógyintézetekben zárva éli le. Csendes, magába zárkózó, szellemszerű figura, aki időnként kísértetként kóborol a Princeton Egyetem folyosóin. Hatvanévesen hirtelen újra kinyílik számára a világ, amikor skizofréniája soha senki másnál nem tapasztalt enyhülést mutat, majd a Nobel-díj Bizottság neki ítéli a legnagyobb tudományos elismerést. John Nasht felesége és kollégái végtelen türelme és szerete, valamint saját küzdeni tudása visszatéríti a szellemvilágból.

Theodore Isaac Rubin - A ​dühös ember
Meglepő ​vállalkozásnak tűnhet az olvasót nyílt haragkitörésre buzdítani. "A dühös ember" mondanivalója azonban csak első és felületes szemlélés alapján minősíthető az indulatok fékezetlen kifejezésére felszólító agitációnak. A kiváló amerikai elmeorvos-író valójában azt a számtalan kibúvót, mellékutat kívánja leleplezni, melyek mind a harag elfojtásából származnak, és vagy közvetlenül jelennek meg betegségi tünetekre átfordítva, vagy pedig közvetve, az ellenséges indulatok által megmérgezett társas légkör ártalmaiként okoznak ideges panaszokat, pszichoszomatikus megbetegedéseket. A szerző az agresszív érzelmek "lecsapolása" mellett foglal állást, ebben látja a lelki-testi egészség megóvásának eszközét.

Fási Katalin - S. ​O. S. - Depresszió és pánikbetegség
Ismeretterjesztő ​könyvem közérthetően tájékoztatja a tisztelt Olvasót a depresszióval és a pánikbetegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Ezeket azért is fontos megjegyezni, mert ijesztő egészségügyi hírek szerint évről évre nő a depresszióban és pánikbetegségben szenvedő emberek száma... Minden korosztályban... Ezért minden beteghez el kell juttatni annak az örömüzenetnek, hogy a depresszió és pánikbetegség GYÓGYÍTHATÓ orvos, pszichológus, pszichiáter segítségével, vagy erős akarattal és önfegyelemmel végzett magatartásterápiával. Gyógyulás után új ÉLETERŐT kaphat a sokat szenvedett beteg, és újra egészséges, boldog ember lehet.

Feldmár András - Feldmár ​mesél
Egy ​terapeutának és szerintem mindenkinek - a legfontosabb dolog arra rájönni, hogy a másik végtelenül másik. Tehát nemcsak úgy, hogy nem olyan, mint én vagyok, hanem azt se lehet tulajdonképpen feltételezni, hogy megértem a másikat. Mert mit jelent megérteni a másikat? Az, hogy én megértelek téged, azt jelenti, hogy beskatulyázlak a már meglévő gondolataimba. De lehetséges, hogy még a színek, amiket te látsz, azok sem ugyanazok a színek, amiket én látok. Nagyon megrázó felfedezés, de szerintem igaz. Hát akkor én mit csinálok? Nagyon prózainak hangzik, de én csak próbálok együtt lenni a másikkal. Majdnem úgy, mintha egy tigrissel lennék egy ketrecben. A tigrissel is próbálnék együtt lenni. Megérteni a tigrist? Én nem próbálnám megérteni a tigrist, azt nem lehet. Viszont lehet a tigrissel játszani, vagy lehet a tigrissel birkózni, vagy lehet a tigris által meghalni... Feldmár András ebben a könyvében negyven év tapasztalatából merítve mesél el eseteket, terápiás történeteket.

Feldmár András - Büky Dorottya - Útmutató ​tévelygőknek
„Úgy ​vagyok, hogy az apám és anyám közötti szex idevarázsolt, és most ezt egy halálos balesetnek vélem és nyilvánítom, és várom a halált, amibe bele fogok halni... Az ezen két pont közötti időt a lehető legboldogabban szeretném leélni. Gyakran ez sikerül” - vallja Feldmár András önmagáról. Szerző- és beszélgetőtársával, Büky Dorottyával is ezt a témát járják körül, utat mutatva nekünk, tévelygőknek, segítve minket eligazodni önmagunk belső labirintusában. Hátha mi, a figyelmes olvasók a sorok mögé nézve rádöbbenünk: valójában minden feltett kérdés rólunk és minden válasz nekünk szól, a mi kudarcainkról, a mi kétségeinkről, a mi szenvedéseinkről, a mi életünkről. És, nem utolsósorban, a mi lehetőségeinkről. Arra, hogyan találjunk vagy teremtsünk magunknak olyan környezetet, amely muszájból kötött kompromisszumok nélkül is befogad bennünket, miként a borsót a héja.

Irvin D. Yalom - A ​Schopenhauer-terápia
Julius ​Hertzfeldről, a jó nevű pszichiáterről egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. A férfi rákényszerül, hogy szembenézzen a rideg ténnyel: hamarosan meghal. Ez arra készteti, hogy számvetést készítsen az életéről. Felkeresi egykori, szexfüggő páciensét, Philip Slate-et, akin húsz évvel korábban hiába próbált segíteni. Philip mégis gyógyultnak tekinti magát, felépülését pedig a nagy német filozófus, Arthur Schopenhauer pesszimista tanításainak tulajdonítja. Az érzelmeit kifejezni képtelen, kapcsolatfóbiás férfit Julius meghívja terápiás csoportjába. Csakhogy az idő vészesen fogy. Vajon jut-e még ideje arra, hogy valóban segítsen Philipnek? Sikerül-e megvívniuk egymással a csoport tagjainak szeretetéért és elismeréséért? Talán még nem késő. Gyönyörűen szőtt mese egy pszichoterápiás csoport utolsó évéről, megindító elmélkedés az élet alkonyáról.

Rainer Winkel - Pedagógiai ​pszichiátria
A ​fiatal, tehetséges szerző, aki az esseni (NSZK) egyetem magántanára, ebben a művében két olyan tudományterületet kapcsol össze, melyeknek az első pillantásra kevés közük van egymáshoz: a pedagógiát és a pszichiátriát. Interdiszciplináris (tudományközi) elemzésekkel kimutatja, hogy e két tudomány szorosan összefügg egymással, és hogy az iskola - képletes kifejezéssel élve - gyakran a pszichiátriai szakrendelő "várószobája". Könyve nagy segítséget nyújthat a pedagógusoknak, a szülőknek és mindazoknak, akik jobban meg akarják érteni a neurózisokat és pszichózisokat, ill. az ezektől szenvedő fiatalokat. A megértés pedig - mint tudjuk - a segítés alapja.

Füredi János - A ​rózsatő is ideges
"A ​klasszikus pszichiátria hajlamos volt kezelési rendszerébe csupán a pszichózisokat befogadni, azonban ma már az élet ennél sokkal többet követel tőle." A lakosságnak mindössze egy százaléka pszichotikus, de a különféle pszichés zavarokkal küszködők megszámlálhatatlanul sokan vannak. Hogyan birkózik meg a pszichiátria ma Magyarországon e megnövekedett igényekkel? Milyen szervezeti és szemléletbeli változások estek az elmúlt időben, és milyenekre volna még égetően nagy szükség? Egyszóval kielégítő-e a "színeváltozás". Füredi János mind elméleti fölkészültsége, mind széles körű gyakorlata alapján igen sok teendőre és hiányosságra hívja föl a figyelmet. A helyzet felvázolásával és a fogalmak tisztázásával hozzásegíti a laikust is ahhoz, hogy ebben a mindenkit érintő, hovatovább társadalmivá nőtt kérdésben elfogulatlanul eligazodhassék.

Cesare Lombroso - Lángész ​és őrültség
Cesare ​Lombroso (1835-1909) tudós elmeorvos. Már korán a pszichiátria tudománya felé fordult. Volt elmegyógyintézetek vezetője, börtönorvos, igazságügyi orvosszakértők, munkája során vizsgálta a bűnözői hajlam kérdését. Lángész és őrültség című könyve óriási feltűnést és jelentős visszhangot keltett az egész világon. Művében sok olyan témát érint, amelyekre talán még ma sem igazán tudjuk a helyes és végleges választ. Lehetséges, hogy azért nem, mert igazán ma sem ismerjük az idegrendszer és az agy működését. Miként lehetséges, hogy a köznapi ember olykor-olykor maga is ráismer a lángész vagy az őrült viselkedésének, reagálásának egy-egy mozzanatára. Mindannyian zsenik és őrültek lennénk egyszerre? Hétköznapi mániáink betegesek-e? A túlérzékeny ember morálja kóros-e? A hipochonder egyúttal elmebeteg is? Akinek szomorú gondolatai vannak és lelkiismeret-furdalások gyötrik, az lelki beteg, vagy egyenesen őrült? Lombroso a zsenik, a nagy emberek példáján mutatja be, hogyan lehet "megvilágosult" állapotban jelentőset alkotni úgy, hogy közben ezek a zsenik mániákusan ragaszkodnak saját mellőzöttségük vagy üldözöttségük tudatához. A közkeletű hiedelemre, hogy a lángész és az őrültség nincs is olyan messzire egymástól, még a modern tudományok eredményeinek tükrében is választ vár az olvasó. S Lombroso e könyve kielégíti érdeklődését.

Jacek Kubitsky - Svédország ​belülről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heinar Kipphardt - Alexander
Egy ​nagy tudású, cselekvően humanista orvos és író szívet szorítóan szép, emberséges regényt írt. Arról, hogy mit kell tenni, hogyan kell bánni az olyan betegekkel, mint Alexander März. Alexander évek óta a lohbergi pszichiátriai klinikán él. Egy fiatal orvos, Kofler doktor megpróbálja kideríteni, mi történt ezzel az elveszett, elnémult emberrel, aki meglepő dolgokat ír önmagáról: "A személyem egy idegen gimnazista, őt is Alexandernak hívják, és März a vezetékneve. Az anyja szép volt és kellemes. A vénuszdomb körül szőke. Vasárnaponként ánizsos lapocskákat sütött, és néha borsodót készített (meleget). Sajnos fiatalon megölték, éspedig a személyem cinkostársi közreműködésével (justizmord)." Kórlapokból, anamnézisekből, a beteg feljegyzéseiből, verseiből, álmaiból és a vele folytatott beszélgetésekből összeáll egy ember képe, aki a "normálisok" számára idegen - és mégis olyan furcsán közeli. És összeáll a "tökéletessé szervezett" jóléti ideg- és elmegyógyászat riasztó képe.

Hermann Imre - A ​pszichoanalízis mint módszer
Hermann ​Imre, a közelmúltban elhunyt pszichoanalitikus, a "Budapesti kör" utolsó élő reprezentánsa volt. Könyvének első változata 1933-ban jelent meg magyarul, majd 1934-ben németül. Időszerűségét mutatja, hogy 1963-ban megkétszerezett terjedelemben adták ki az NSZK-ban németül, 1979-ben pedig franciául. Mi az átdolgozott német kiadást fordítottuk le, melynek szövegét maga a szerző hagyta jóvá. Ez a könyv a pszichoanalízis tudományának és gyakorlatának módszertanát vizsgálja és ez ideig egyedülálló alkotás ebben a műfajban, a pszichoanalitikus-irodalomban. Rendszerbe foglalja azokat az alapelveket, amelyeken a pszichoanalitikus elmélet és a tőle elválaszthatatlan gyakorlat nyugszik. A mű négy részre oszlik. A bevezető fejezet a tudatos és tudattalan fogalmának tudománytörténeti kialakulását és pszichoanalitikus módszertanának kidolgozási elveit mutatja be. A második fejezet a pszichoanalitikus helyzet és anyagszerzés módszereit tudománytörténeti adatok és viták, szépirodalmi és klinikai példák felsorakoztatásával illusztrálja. A harmadik fejezet a nyert analitikus anyag feldolgozásának módszertana, kiemelve a lelki folytonosság, a determinizmus, a kauzalitás és a véletlen szerepét. Itt foglalkozik a szerző a pszichoanalitikus-gondolkodásmód és helyes értelmezés alapelveivel. A negyedik fejezet az analitikus fogalmak és kutatások ellenőrzésének és ellenőrizhetőségének problémáira hívja fel a figyelmet. Kifejti a statisztikai ellenőrzés nehézségeit és kényes pontjait. E könyv kiadásával is a magyar pszichológia tudományos értékeinek megőrzéséhez szándékozunk hozzájárulni azzal, hogy hozzáférhetővé tesszük a pszichiáterek, a pszichológusok és a művelt olvasók számára a nevezetes mű teljes szövegét.

Gazsó L. Ferenc - Zelei Miklós - Őrjítő ​mandragóra
Könyvünk ​első megjelenésekor, 1989-ben más volt a közeg és az ellenállás. Hatalmas érdeklődés élt az emberekben minden iránt, ami évtizedeken át tiltott volt. Azzal a jóleső, egyben önfelmentő érzéssel engedték bevezetni magukat a politikai pszichiátriába, hogy mindannyiunkkal, így a velük szemben is elkövetett bűnök hiteles történeteit ismerhetik meg.(...)Az Őrjítő mandragóra első megjelenése óta csaknem egy emberöltő telt el, lerakódtak a kijózanító tapasztalatok. A korszakváltás szülöttei már felnőttek, tekintetüket a nagyvilágra szegezik, Facebook-felületeiken - kedves globális naplóm - önként és szabadon szolgáltatják ki valóságukat a virtuális térnek. Az idei, javított és bővített kiadás már nemcsak a társadalom sérelmeként láttatja a diktatúrát, hanem abból a szemszögből is, ahogyan - vétkesen és vétlenül - részesei voltunk a rendszernek. Ezt példázza a kötet új fejezete, melyben egy most először közreadott történet segítségével arra is választ keresünk, hogy a társadalom miképp vett részt saját elnyomatásában. Egy levelezést tárunk az Olvasó elé, amelynek törzsanyagát közös ismerősünk huszonhárom évvel ezelőtt, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének megrendítő hatása alatt írt kitárulkozó önvallomása adja. Halálában adózunk e rendkívüli ember emlékének - sorsába, sorsunkba kapaszkodó, igazság után kutakodó válaszainkkal.

Kollekciók