'rabszolgaság' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Audrey D. Milland - Scarlett ​- Ahonnan a szél fújt
Scarlett ​sok ezer mérföldet utazik, hogy nagynénjei halála után átvegye örökségét. Ám a savannah-i "Rózsaszín kastély"-ba érve meglepetés várja. Eulalie többek között egy kicsinyke naplót hagyományoz rá, melyet Scarlett anyai nagyanyja, Solange Robilard írt, s melynek létezéséről eddig csak igen kevesen tudtak. Scarlett mindig is kíváncsi volt annak a rejtélyes asszonynak az életére, akire annyira hasonlított, s akinek fiatalkori képe előtt oly sokszor állt meg tűnődve Tarán. Scarlett sejti, hogy a szabályos sorok fényt derítenek Solange mozgalmas életére és arra, mily megpróbáltatásokat kellett kiállnia szerelméért és boldogságáért. Audrey D. Milland romantikus nagyregénye egy érzelmek és szenvedélyek viharában edződött legendát elevenít fel.

David Mitchell - Cloud ​Atlas
'Souls ​cross ages like clouds cross skies...' A reluctant voyager crossing the Pacific in 1850; a disinherited composer blagging a precarious livelihood in between-the-wars Belgium; a high-minded journalist in Governor Reagan's California; a vanity publisher fleeing his gangland creditors; a genetically modified dinery server on death-row; and Zachry, a young Pacific Islander witnessing the nightfall of science and civilisation. The narrators of _Cloud Atlas_ hear each other's echoes down the corridor of history, and their destinies are changed in ways great and small. In his extraordinary third novel, David Mitchell erases the boundaries of language, genre and time to offer a meditation on humanity's dangerous will to power, and where it may lead us.

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Révay József - Aranygyűrű
Az ​ókor tudós népszerűsítője ezúttal a 12-16 éves leányok számára varázsolja elővé az antik világot. Egy előkelő családból származó kislány, Platorinus római kormányzó Polla nevű leányának életét, férjhezadásának történetét ismerjük meg ebből az eleven sodrú, érdekes alakokat szerepeltető és színes környezetben játszódó regényből. A felvilágosult, határozott akaratú Polla szembe kerül apjával, aki egy hozományvadász piperkőccel jegyzi el tizennegyedik életévébe lépő - tehát eladósorba jutott - leányát. A leányka állhatatosságával és okosságával végül győzedelmeskedik: Pudens, a költő felesége lesz, akikhez az első szerelem rózsás kötelékei fűzik.

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Mikor ​Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket - kesereg. "Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan."

Daniel P. Mannix - Fekete ​elefántcsont
Thomas ​Stothard, a Királyi Akadémia tagja, roppant méretű vásznon ábrázolta "A Fekete Vénusz utazását Angolából Nyugat-Indiába". A festményen a Fekete-Vénuszt szállító hajó nem egyéb óriási kagylóhéjnál, s abban bársony trónuson ül az istennő egyenes derékkal. Kar- és bokapereceitől, valamint egy gyöngynyakéktől eltekintve csak egy hímzett övet visel. Tekintete puha és érzéki... Eközben pedig a Fekete Vénusz, ha Angolából Nyugat-Indiába hurcolt eleven nő volt, olyan hajó fedélzetén senyvedett, amely bűzlött az ürüléktől. Elszakították férjétől és gyermekeitől, bal tomporába bélyeget égettek. Most pedig a hajóstisztek prédája volt, abban a veszélyben, hogy halálra korbácsolják, ha ellenáll nekik. S mi volt a jutalma, ha engedett? Egy marék üveggyöngy vagy egy tengerész zsebkendője, amit a derekára köthetett...

Jane Johnson - A ​szultán asszonya
1677-et ​írunk. A két szolgálóleányával London felé, jövendőbelijéhez tartó szőke és kék szemű angol lány, Alice hajóját kalózok támadják meg. A kalózok a szép szüzet a szultánnak szánják, s nagy haszonnal el is adják a meknesi háremébe. A Versailles-i kastélyt felülmúlni vágyó, nagy lendülettel épülő meknesi szultáni palota legtöbb lakójának sorsát és mindennapjait a szultán kegyetlensége, és első felesége, Zidana intrikái határozzák meg. Egy nap Nus-Nus, a szultán írnoka, egy szudáni fekete törzsfőnök elrabolt fia a méregkeverőnél hagyja a Zidana által rendelt szerek listáját, és amikor visszatér a boltba, a kereskedőt holtan találja. A hirtelen megjelenő katonák az írnokot fogják le. Alice-hez hasonlóan, Nus-Nusra is szörnyű sors vár. Szorult helyzetükben egymásnál keresnek támogatást és menedéket, végül együtt szőnek terveket a hárem és a palota elhagyására, s a fekete fiú és a fehér angol lány egymásba szeretnek. Vajon sikerül elkerülniük balsorsukat és megmenekülni a biztos halálból? Milyen élet vár rájuk a fehér Európában?

Budai Lotti - Édes ​ébredés
Budai ​Lotti India és Japán egzotikus tájai után egy újabb távoli vidék újabb izgalmas történelmi időszakát tárja az olvasó elé: a 19. századi Kuba világát. Rabszolgatartók és ültetvényesek, spanyolok és bennszülöttek, egyházi dogmák és boszorkányság. Ez az egyszerre fülledt, izgalmas és feszültségekkel teli világ szolgál hátterül három rendkívüli nő történetének. A sorozat első részében megismerhetjük a fiatal Veronica d'Avilát, aki európai tanulmányait befejezve, hosszú évek után tér vissza családja cukornádültetvényére. A lányt hazatérve megrohamozzák nyomasztó gyermekkori emlékei, s nyomukba eredve egy sötét családi titokra bukkan... Budai Lotti a hatalmas sikert aratott Ágyas úrnő-sorozata után most egy kiszámíthatatlan fordulatokban gazdag, szenvedélyekkel teli utazásra hívja az olvasóit a 19. századi mesés Kubába.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
Az ​ókori Róma. Nero - költői babérokra áhítozik. A birodalom ügyeivel nem törődik, szórja a pénzt, tobzódik az élvezetekben, a borban, a vérben. Egy tébolyult pillanatában felgyújtatja a Várost. Amikor a nép a tűzvész miatt háborogni kezd, a keresztényekre fogja a gyújtogatást. Az új eszme hívei a katakombákban bujdokolnak, mert aki kézre kerül, arénában végzi. Péter - Krisztus első tanítványa, a halász. Tömegek zarándokolnak Róma falain kívülre, hogy meghallgassák beszédeit. Vinicius - gazdag római patrícius, aki keresztény lányt szeret... Szerelem, irigység, megalománia, kisszerűség, barbarizmus, szentség, tűz, mártírium, katarzis. A fordulatokban bővelkedő romantikus nagyregény népszerűsége 1896-os megjelenése óta töretlen. Meghozta szerzőjének a világhírt, a Nobel-díjat, és több filmfeldolgozás készült belőle. "A butaság semmivel sem rosszabb a bölcsességnél, és semmiben sem különbözik tőle." "Tiétek a hatalom, a testőrség, az erő, legyetek hát őszinték legalább akkor, ha senki sem hallja." "Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel... Ahány nagy apostoli, váteszi produktuma van az első ólombetűk óta az emberi szellemnek, ahány nagy teremtő szelleme van az emberiségnek, az mind indexre került... Nagy bölcselők, nagy reformátorok, nagy költők egytől-egyig... Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve... Olyan kár, hogy indexre nem került. Megérdemelte volna!" (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)

Harriet Beecher Stowe - Tamás ​bátya kunyhója
"ViIágtörténeti ​cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot... Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!" - írta Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.

Joe Abercrombie - Half ​a King - Az uralkodó
"Gyors, ​sodró történet tele árulással és bosszúval. Már az első oldalon magával ragadott, és nem is eresztett többé." George R. R. Martin A Trónok Harca írója Régen, mikor a világot Nap Anya és Hold Atya irányította, amikor a nomádok Tenger Anyához és Föld Atyához imádkoztak, Uthrikot, Gettföld nagyhatalmú királyát és trónörökösét, nagyobb fiát saját alattvalóinak cselszövése terítette le. Yarvi, a kisebb fiú, a „félember”, aki úgy született, hogy jobb kezén egyetlen, görcsös ujj van, egy nap arra ébred, hogy király lett. A vékony fiú fejére azonban nagy a Királyi Fejpánt, s bár teljesen alkalmatlan a feladatra, mégis csatába indul, melyre halott apja helyett vezeti népét. De hiába nyomorék, hiába kerül rabszolgasorsra, éles elméjével kitűnik társai közül, s a számkivetettek furcsa seregének élére áll. Yarvi útja talán éppen oda vezet vissza, ahonnan indult: cselszövők, árulók és királygyilkosok közé…

Arkady Fiedler - Az ​Orinoco folyónál
John ​Bober, lengyel származású amerikai, akit bennszülött barátai Fehér Jaguár névvel tisztelnek meg, spanyol fogságból hajón menekül az általa megszabadított néhány néger és csapatnyi indián társaságában, akik régi lakóhelyükre igyekeznek. Amikor azonban sok viszontagság után megérkeznek, falujukban teremtett lelket sem találnak: a törzs a rabszolgavadász spanyolok elől behúzódott az őserdő mélyére. Különféle kalandok után eljutnak egy varraul indián faluba, és szövetséget kötnek velük a harcias és kegyetlen akavoja törzs ellen, amely a hollandok szolgálatában folytat rabszolgaszerző hadjáratokat. Sikerül-e Fehér Jaguárnak és híveinek úrrá lenni a belső és külső ellenségeken? Sikerül-e végre békét teremteni az Orinoco mentén? Erről szól ez az izgalmas történet.

Howard Fast - Spartacus
A ​legendás rabszolgavezér alakja, történelmi szerepe két évezred távlatából is foglalkoztatja az embereket. Howard Fast regénye sikerét elsősorban modern szemléletének és hangvételének köszönheti. Az író nagy megjelenítő erővel ábrázolja a hatalma teljében lévő rabszolgatartó társadalmat, az emberalatti sorban sínylődő rabszolgákat, a plebejusok tarka, meg vásárolható csőcselékét, a lovagok és katonák piperkőc hadát, a pöffeszkedő nagybirtokosokat, és politikusokat, a velejéig romlott szentátust. Hogyan lehetséges, hogy a láncon, mocsokban tengődő nyomorultak egyszerre eszmélni kezdenek, a beszélő szerszámoknak nevezett furcsa élőlények egyszerre csak egyenrangúnak érzik magukat uraikkal? Ennek a nagy társadalmi erjedésnek folyamatát tárja elénk az író, felidézve a többéves háborút, melyet a semmivel sem bírók vívtak az élet és halál uraival.

F. Marion Crawford - A ​bizánci rabszolgalány
Bizánc ​bukása régóta foglalkoztatja az írók és az olvasók fantáziáját. A kelet minden színpompáját hordozó városban a csillogó felszín alatt az élvezetek vad tobzódása, a trónért, a hatalomért folyó könyörtelen harc ássa meg a birodalom sírját. F. M. Crawford, amerikai írónő, akinek műveiből több nagysikerű történelmi film is készült, a hanyatló hatalom szétzüllött állapotát kalandos szerelmi történet keretében mutatja be. A hősnő igazi keleti szépség, önként adja el magát rabszolgának, hogy családját megszabadítsa a nyomortól. A bájos lány esze és elszántsága meghódítja gazdáját, különösen azután, amikor a bebörtönzött excsászár kiszabadításában önfeláldozása döntő szerepet játszik. Az izgalmas, kalandos történet széles történelmi panorámába ágyazódik.

Sarah Lark - Az ​ezer forrás szigete
Szerelme ​halála után Nora érdekházasságot köt egy jamaicai ültetvényessel. Ám az élet a karibi szigeten nem úgy alakul, ahogy a nő megálmodta…

V. G. Jan - A ​tatárjárás
A ​mongol horda végigvonul Kelet-Európán, nyomában vér, könny, pusztulás. Hiába minden hősiesség, elszántság, egymás után lángol fel a halotti máglyák tüze az elfoglalt városok és falvak romjai felett. A Kék Horda,a rettegett Batu kán már Nyugat-Európát, a napnyugati országokat fenyegeti. Egymás után véreznek el a lengyel, magyar, német seregek a ravasz taktikával fergetegesen támadó mongol lovasság csapásai alatt. Batu kán serege eléri az Adriai-tengert, Triesztet fenyegeti, amikor váratlan fordulat következik, a sereg megáll, visszafordul. E roppant méretű hadjáratot, a Horda győzelmeinek, majd visszafordulásának okait mondja el a korabeli dokumentumokra épülő regénytrilógia befejező kötete.

David Mitchell - Felhőatlasz
MINDEN ​ÖSSZEFÜGG Egy zaklatott életű ifjú zeneszerző az ihlet pillanatában ráérez az örökkévalóságra. Sorsszerű viszonyok, cinikus érzelmek és látnoki szerelmek motívumaiból hat történet rajzolódik ki, melyek mindegyike túlmutat önmagán – egy leírhatatlan harmónia felé. Ez az átkozottul tökéletes összhang szólal meg a Felhőatlasz olvasóiban. David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. A lelkek korokon és kontinenseken át vándorolnak, akár az égbolton átvonuló felhők. De ki irányítja sorsunkat: mi magunk vagy valamilyen külső erő? Képesek vagyunk-e tanulni a múltból, az előző életekből, vagy az emberiség újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat? A regényből a Mátrix-trilógia és A parfüm rendezői forgattak vibrálóan szellemes filmet. „Az eddigi legmerészebb vállalkozás… egyedi teljesítmény egy rendkívül tehetséges és nagyratörő író tollából.” – Matt Thorne, Independent on Sunday „David Mitchell egy hullámvasútra csábítja olvasóit, akik először vonakodva szállnak fel, de miután belevágtak a kalandba, nem akarják, hogy véget érjen az út. Velem legalábbis ez történt.” – A.S. Byatt, Guardian „A jövőbe látás, az elmélkedés és a szórakoztatás ragyogó, elégikus egyvelege.” – Neel Mukherjee, The Times „A mód, ahogy Mitchell a Felhőatlasz történetét elmeséli, valósággal rabul ejtett.” – Lawrence Norfolk,

Mary Jo Putney - Bűvölet
A ​korán árvaságra jutott Nikolai Gregorio egymagában próbál boldogulni Málta szigetén, több-kevesebb sikerrel. Ám egyszer úgy tűnik, mellé szegődik a szerencse: a skót Macrae gróf, az Őrzők társaságának tagja felkarolja a fiút, akiben a társaság tagjaihoz hasonló mágikus képességeket vél felfedezni. Nikolait azonban kalózok rabolják el és rabszolgaságra kényszerítik. A fiú felnőttként szabadul fel, és indulatoktól fűtve esküt tesz, hogy küzdeni fog a rabszolgaság ellen, és bosszút áll Macrae-n, amiért sorsára hagyta. Gyűlölettel telve, ám szabad emberként száll partra Marseille kikötőjében, ahol elrabol és a hajóján fogva tart egy skót-felföldi lányt, aki nem más, mint Jean, Macrae lánya. Csakhogy a vadóc Jean nem hagyja magát oly könnyedén. A fiatal lány is rendelkezik az Őrzők természetfeletti erejével, így sokféle praktikát bevet a jóképű idegennel, Nikolaijal szemben, hogy szabaduljon a karmai közül. A két fiatal a tengeren hánykódva számtalan megpróbáltatáson megy keresztül, melyek összekovácsolják őket. Hogy megmeneküljenek, egybefonják mágikus erejüket, ám egy kis idő múlva már nem biztosak abban, hogy ellenségnek tekintik-e még a másikat…

Sarah Lark - A ​vörös mangrovefák
Deirdre ​Fortnam a szépségével minden férfit levesz a lábáról, körülzsongják az udvarlók. A jamaicai előkelő társaság azonban vonakodik köreibe fogadni, és a jövője felől sem lehet nyugodt. A lány ugyan a jómódú cukornád-ültetvényes, Doug Fortnam gyermekeként nőtt fel, de azt beszélik, hogy egy fekete rabszolgától származik, aki évekig tartotta fogva a lány anyját, Norát a szökött feketék falujában. Victor szintén gazdag családból származik egy francia gyarmatról, szülei nem is nézik jó szemmel, hogy a birtok gondozása helyett orvoslással keresi kenyerét. A két fiatal első látásra egymásba szeret, és az öntörvényű, szabadságvágyó kisasszony az elhivatott orvost választja férjéül, és követi őt szülőföldjére. A kezdeti fellángolás azonban nem tart sokáig: Deirdre bezárva érzi magát az idegen szigeten. Egy éjszaka azonban ismeretlen fekete férfi kopogtat az orvos ajtaján, kezében egy félholt lányt tart. Deirdre akkor még nem sejti, hogy egész addigi életét megváltoztatja ez az éjszaka, és nemsokára szembe kell néznie ismeretlen múltjával is. Az ezer forrás szigetének izgalmas folytatásában tovább bonyolódik a Fortnam család története: Sarah Lark újabb regényében, amely az előzmények ismerete nélkül is lebilincselő olvasmány, az ellenállhatatlan szenvedély és a sors kiszámíthatatlan keze veszi át a főszerepet.

Jennifer Chiaverini - Mrs. ​Lincoln varrónője
Elizabeth ​Keckley rabszolgasorba születik, ahonnan kitartó szorgalma és tehetsége révén sikerül kivásárolnia magát. Ezután nemcsak hogy a washingtoni elit legfelkapottabb varrónője lesz, hanem egyenesen a First Lady, Mary Lincoln nőiruha-készítője, öltöztetője és - egy idő után - a leghűségesebb barátja. Történik mindez az amerikai polgárháború, a rabszolgaság eltörléséért folyó legádázabb harcok idején, amikor egy ilyen barátság, amely figyelmen kívül hagyja a kor által olyannyira előítéletesen kezelt faji és társadalmi különbségeket, több mint valószínűtlennek tetszik. A varrónő még akkor is jóban-rosszban kitart Mary Lincoln mellett, amikor az elnök halála után az immáron egyesült amerikai nép a szeszélyes és megosztó egykori First Lady ellen fordul. A regény egyrészt valós visszaemlékezésen alapuló, hiteles történelmi beszámoló a kor sodró politikai történéseiről, a polgárháborúról, a rabszolga-felszabadításról és az azt követő zűrzavaros időszakról, másrészt egy bátor és kivételes nő története, aki a sorscsapások ellenére magasra küzdi magát, ahonnan befolyását felhasználva az elnyomottak megsegítéséért harcol. Jennifer Chiaverininek, a New York Times bestsellerszerzőjének első magyar nyelven megjelenő műve, a Mrs. Lincoln varrónője lebilincselő regény. Megkapó stílusban kelti életre a történelmet, és fedi fel azokat a múlt híres eseményei mögött megbúvó, hatalmas emberi gesztusokat és önzetlen tetteket, amelyekről mind ez idáig csak elvétve olvashattunk.

Robert Leeson - Rabszolgahajón
Shakespeare ​még kisgyermek volt, Sir Francis Drake, a "királynő kalóza"" első hajóútján járt, és Anglia tengeri hatalma még csak bontakozóban volt, mikor Matthew Morten, egy prédikátor siheder fia elszegődött az Arany út nevű hajóra, mely Afrikából fekete aranyat, azaz néger rabszolgákat készült szállítani a nyugat-indiai spanyol gyarmatokra. A gyors meggazdagodás útja volt akkoriban ez a gyalázatos ipar, és Matthew gazdag akart lenni, mert egy nemes úrfival együtt vetélkedett gazdája szép leányának, Susannahnak a kezéért. De amikor látja a hajófenékbe zsúfolt szerencsétlenek iszonyú nyomorúságát, nagy elhatározás ébred benne.... Ez a drámai feszültségű regény művészi erővel kelti életre a távoli, mozgalmas kor eseményeit és embereit.

Jules Verne - A ​lángban álló szigettenger
"1827. ​október 18-án délután öt óra tájban kis levantei hajó igyekezett előre szél mentén, hogy még az éj beállta előtt befusson a koroni öböl bejáratánál fekvő vitülói kikötőbe." Így kezdődik ez a rendkívül izgalmas történelmi regény, amelyben a nagy francia író a görögség múlt század eleji szabadságharcáról ír. Görögország egy része lerázta már magáról a török igát, a Szigettengeren azonban még ádáz és elkeseredett küzdelem folyik. Vajon kivívja-e végül függetlenségét a sokat szenvedett, hős görög nép? Elnyeri-e állhatatossága jutalmát Hadzsine és Henry d'Albaret, a regény szerelmespárja? Erről szól ez az igen szép és tanulságos történet.

Anna Seghers - A ​bitófán csillog a fény
Jamaika ​déli partvidékén, Kingston közelében emelkedik az Akasztófa-hegy. A bitó karja a tengerbe nyúlik, alatta nyüzsögnek az éhes cápák... Az angol nagybirtokosok vadászkutyáikkal üldözik a hegyek közé szökött rabszolgákat... Az ültetvényeket fehér emberek járják. Gyógyítanak, összeírják a halottakat - és szabadságról beszélnek a rabszolgáknak... A Bagoli szurdokban egyre több néger gyülekezik... És egy éjszaka végigfut az ültetvényen a vörös kakas. Jamaika néger rabszolgái kezében megvillan a nádvágó kés...

Bernardo Guimaraes - Isaura, ​a rabszolgalány
_A ​RABSZOLGASORS_, ez a nagy sikerű brazil tv-filmsorozat évek óta lázban tartja a világot, a tv-nézőknek azt a részét, akik fogékonyak az olyan édesbús, egzotikus történetekre, mint az _Isaura, a rabszolgalány_. 1875-ben, a rabszolgatartó, császári Brazíliában vetette papírra ezt a regényt Bernardo Guimarães (1825-1884), egy akkor ismert brazil költő és író, aki a kor, Victor Hugo és Jókai szenvedélyes modorában mondta el ezt a megható, szerelmes mesét, mely akkoriban hatásosan hallatta nemes, emberbaráti szavát, és most több mint egy évszázad múltán a magyar olvasóhoz is eljutott.

Sven Delblanc - Speranza
"Fejem ​fölött feszülnek a vitorlák, az írgéret földje vár... Emlékszem, ó, mily jól emlékszem, hogyan ültem törökülésben könyvtárunk perzsaszőnyegén, térképek, könyvek, metszetek, kéziratok közepette, hogyan olvastan nekipirulva Jeffersont és Paine-t, tanulmányoztam az Encyclopédie-ben egy fregatt gyönyörű műmellékletét, mohón elmélyülve a hajótest s a vitorlák leírásában, s hogyan szálltam álmaim szárnyán messze Putbustól, ki a szabadság tengerére... S most végre itt vagyok a tengeren, útban az Újvilág felé! Álmom végre valóra vált! Szinte magam is alig hiszem!" - így lelkendezik a felvilágosodás és a szabadság merész új eszméin nevelkedett ifjú Malte Moritz von Putbus gróf, a Speranza - "Remény" - nevű háromárbócos vitorláson töltött első éjszakája után. Malte Moritz a francia forradalom II. esztendejében, azaz 1795-ben szállt tengerre, hogy a dán Antillákra hajózzék nagybátyjához, a kormányzóhoz, elfeledni az otthon teherbe ejtett polgárlányt. Csakhamar kiderül azonban, hogy a Speranza néger rabszolgákat szállít az Újvilágba, a remény földjére... Sven Delblanc, a mai svéd regényirodalom Magyarországon is méltán népszerű, kiemelkedő alakja ismét "történelmi regénnyel" jelentkezik. Azonban miként a Heréltek és a Kirándulások - magyarul immár két kiadásban megjelent regényei -, ez is valójában parabola, regényformában írott erkölcsi-filozófiai elmélkedés, amelyben a történet meglepő fordulatainak izgalmasságát csak a gondolatok, az etikai és történetfilozófiai dilemma izgalmassága múlja felül.

Isabela Guimares - Isaura ​visszatér
A ​szomorú sorsú, szépséges rabszolgalány, Isaura visszatér, de a rabszolgaság keserves évei után immár egy gazdag nemesúr hitveseként, boldogan él a férjével. A világtól távoli, Mato Grossó-i ültetvényen neveli gyermekeit, s már csak néha, álmában kísért a rabszolgaság és kínzójának, Leonciónak az emléke. Harmonikus és békés életüket semmi sem zavarja, amíg el nem határozzák, hogy látogatásra az Egyesült Államokba utaznak. Mindeközben Rio de Janeiróban, egy kopott, egykor gazdag és előkelő házba beköltözik a fiatal, mutatós nevelőnő, Joana Alencar. Azzal az alig titkolt szándékkal, hogy a félárva kis Catarina nevelése közben magához édesgeti az apát, Eusébio urat is. A házban tapasztalt különös szokások és titkok nyomán elkezd érdeklődni az úr múltja után. A szálak egy számára ismeretlen Isaura nevű hölgyhöz vezetnek.. Boldog családi élet, cselvetés és árulás, rabszolgaság és erőszak, s végül a megváltó szerelem - mindez Isaura sorsa Isabela Guimares izgalmas fordulatos regényében

Lisa Wingate - Eltűnt ​testvéreink könyve
Lisa ​Wingate, a több mint kétmillió példányban elkelt sikerkönyv, az Elrabolt életek szerzője drámai történettel tér vissza olvasóihoz. Louisiana, 1875 Az amerikai polgárháború már tíz éve véget ért, a rabszolgaságot felszámolták. Az ültetvényeken egykori rabszolgák dolgoznak, hogy keserves munkájukkal megváltsák a földet, amelyet megművelnek. Egy nap az ültetvény urának nyoma vész, és ezzel örökre összefonódik három fiatal lány sorsa. Lavinia, a tehetős ültetvényes örököse, Juneau Jane, a földbirtokos félvér lánya és Hannie, az egykori rabszolga összefognak, és vakmerő utazásra indulnak. Lavinia és Juneau Jane az apjukat keresik, hogy így biztosítsák örökségüket, Hannie pedig a családtagjait reméli megtalálni, akiktől a polgárháború előtt szakították el. Louisiana, 1987 Új tanárnő érkezik a déli kisvárosba, Augustine-ba. A tapasztalatlan Benedettát sokkolja, hogy az iskola tanulói - egykori rabszolgák leszármazottai - hiába az eltelt több mint száz év, még mindig nyomorban élnek. A helyi közösség ráadásul gyanakvó, és elzárkózik minden újdonságtól. Ám a viharvert tölgyfák övezte, egykori ültetvényesház könyvtárszobájában olyan történet rejlik, melynek hatására minden megváltozhat. A polgárháborút követően a déli újságokban rendszeresen jelentek meg hirdetések az "Eltűnt barátok" rovatban. A hajdani rabszolgák így próbálták megtalálni elveszített, távoli tájakra eladott családtagjaikat. Lisa Wingate szívbe markoló történelmi regényét ezek a hirdetések ihlették.

Sara Collins - Frannie ​Langton vallomásai
Frannie ​Langton, a hajdan rabszolgasorban élő cseléd ellen brutális kettős gyilkosság a vád: a hatóságok szerint megölte gazdáját, a tudós George Benhamt és annak különc francia feleségét, Marguerite-t. Sorjáznak a terhelő tanúvallomások, melyekben Frannie csábítóként, boszorkányként, mesteri cselszövőként és szajhaként jelenik meg. Frannie azonban azt állítja, hiába múlik rajta az élete, képtelen felidézni, mi történt azon a végzetes éjszakán. Van azonban valami, amit el tud mondani: saját, kiszolgáltatott és hányattatott életének történetét, mely egy jamaikai ültetvényen kezdődött, ahol gazdája, egy velejéig romlott tudós szörnyű kísérleteiben segédkezett, és amely könnyen lehet, hogy az akasztófán ér véget. Vallomása megpecsételheti a sorsát, ugyanakkor az igazság olyan bűnöket is leplezhet, melyek borzalmasabbak akár a gyilkosságnál is... A Frannie Langton vallomásai egyrészt lélegzetelállító első regény, másrészt pedig egy olyan nő jellemrajza is, akinek sorsát a saját tettei alakítják egy olyan világban, amely az elpusztítására tör.

David Baldacci - Végső ​fázis
A ​szülei meggyilkolásáért halálra ítélt Melvin Marsnak alig pár órája van hátra a kivégzésig, amikor az ítélet végrehajtását váratlanul felfüggesztik. Egy másik férfi ugyanis beismerte a gyilkosságok elkövetését. Amos Decker épp az új munkahelyére, az FBI quanticói központjába tart, amikor a rádióból értesül erről a hírről. Azonnal felkelti az érdeklődését a férfi ügye, mivel az sok hasonlóságot mutat a saját életével. Ő és Melvin Mars is ígéretes futballkarrier előtt álltak, amelyet egy tragédia tört ketté. Mindkettejük családját kegyetlenül meggyilkolták. És évekkel később mindkét esetben felbukkant valaki, aki beismerő vallomást tett. Egy gyanúsított, aki vagy elkövette a gyilkosságokat, vagy nem. A váratlan beismerő vallomás szabad emberré teheti Melvin Marst, akár bűnös, akár nem. Vajon kinek áll érdekében, hogy a férfi kikerüljön a börtönből? És miért éppen most? Ahogy Decker egyre közelebb kerül a kérdések megválaszolásához, úgy válik mind nyilvánvalóbbá, hogy minden különleges képességére szüksége lesz ahhoz, hogy megakadályozza egy ártatlan ember kivégzését.

Budai Lotti - Édes ​lázadás
Az ​Édes lázadásban folytatódnak a D'Avila család asszonyainak kalandjai és viszontagságai. A századfordulóhoz közeledve a Fehér Orom ültetvényt immár Veronica két örökbe fogadott lánya, Sofía és Rebecca vezeti, és a testvérekre hamarosan nehéz idők várnak: Kubát újra eléri a forradalom szele, amely végleg kisöpri a rabszolgaságot és a spanyol elnyomókat a szigetről. A két testvér azonban nagy árat fizet ezért: nemcsak a szerelem és a féltékenység, de a háború eseményei is közéjük állnak, árulások és ármányok sorát indítva útjára... És felfedve egy régi titkot, amely éppúgy megpecsételi sorsukat, mint az Öreg Morró réges-régi jóslata. Budai Lotti az Édes ébredés folytatásaként most a 19. századi gyarmati Kuba egy újabb izgalmas időszakát és a d'Avila család következő generációjának kalandjait mutatja be.

Bánki Éva - Elsodort ​idő
Kik ​osztozhatnak a Római Birodalom északi területein? A muszlimok, a görögök vagy a barbár királyok? Hova sodródik ez a sok ember Európában? Kalandorok, honfoglalók, rabszolgák, harcosok? Ebben a felbolydult világban nemcsak az eleven emberek tesznek meg irdatlan távolságokat, hanem a hiedelmek, a versek, a csontok (ereklyék) is. A hatalomért való hajszában mi tehet győztessé vagy csak jó katonává? A fegyelem vagy a hősiesség? Az önmagunkhoz való hűség vagy az alkalmazkodás, a változni tudás? Bánki Éva regénytrilógiájának második részében Riolda a Fordított időben elszenvedett hányattatásai után immár családanyaként kel útra, hogy segítsen megtalálni Hildi hercegnő eltűnt gyerekeit. De a nyugati világ sokat változott azóta, hogy újraalapította az időt a saját szigetén. A Nyugati szél szigetének királynője nem a lovagregények és tündérek titokzatos világába tér vissza, hanem a Karoling-újjászületés idejébe, a lázasan formálódó Európa politikai erőterébe, a városállamok, a születő nagyhatalmak, rabszolgakereskedő-hálózatok és egyre hatalmasabb kolostorok világába. Utazásai során eljut a hispániai szlávok fővárosába és Velencébe, ahol annyi kalandor próbál új életet kezdeni. Riolda csak a saját életét szeretné visszakapni - de visszajut-e egyszer a saját szigetére?