Ajax-loader

'rabszolgaság' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_115764
elérhető
17

Alex Haley - Gyökerek
1767-ben ​a nyugat-afrikai Gambia egy Dzsuffure nevű falucskájából fehér rabszolgavadászok elrabolnak egy Kunta Kinte nevű tizenhét éves mandinka törzsbéli fiatalembert. Milliók sorsában osztozik - minden amerikai néger ősapja rabszolga-kereskedők hajóin vitorlázott át Amerikában, ahol adták-vették őket, mint a barmot; nemigen akadt olyan rabszolga, aki mindkét szülőjét ismerte, nemhogy ősei életéről tudott volna. Alex Haley családja alighanem páratlan kivétel. Az író elhalványult családi hagyományok, egy-egy, nemzedékek során féltve megőrzött és szájról szájra adott afrikai szó és mitikus őse, az afrikai sugárzó erejű emléke nyomán nekivágott a történelem dzsungelének, hogy ösvényt vágjon benne magának, vissza őseihez. Alex Haleynek sikerült a szinte lehetetlen. Tízesztendei nyomozás után ott állt Dzsuffuréban egy ősöreg néger, a falu évszázados szájhagyományának ismerője előtt, aki végeérhetetlenül sorolta neki ősei nemzedékeit: "Akkortájt, mikor megjöttek a Király katonái, Kunta, a legidősebb fiú elindult az erdőre fát vágni... és senki nem látta többé... Megállt bennem a lélek - írta Haley -, mozdulni se bírtam. Ez az öreg, aki egész életét ebben az isten háta mögötti afrikai faluban élte le, semmiképp nem tudhatja, hogy szóról szóra azt mondta, amit kisfiú koromban oly sokszor hallottam Tennessee-ben, nagyanyám henningi verandáján!... Az afrikai, aki "Kin-té"-nek nevezte magát, "kó"-nak hívta a gitárt, "Kambi Bolongó"-nak a virginiai folyót; és elrabolták, mikor dobnak való fát vágott a faluja közelében! ...Lelki szemeim előtt, mint a vetítővászon, elmosódottan megelevenedett, amit fajtám millióinak sorsáról olvastam. Ezreket raboltak el egyenkint, mint ősömet, Kuntát, de összehasonlíthatatlanul többen voltak, akik éjnek idején, sikoltozva ébredtek a fölgyújtott, rabszolgavadászoktól körülvett falvakban. Az életben maradt, munkaképesnek látszó foglyokat nyakuknál fogva egymáshoz szíjazták, és hosszú, nemegyszer mérföldes menetoszlopba sorakoztatták. Elképzeltem, hányan haltak meg a tengerparthoz vezető gyötrelmes menetben, s hány embert, már lépni is gyöngét hagytak hátra, hogy nyomorultul elpusztuljon. Aki elért a tengerpartra, azt megborotválták, bezsírozták, megvizsgálták minden létező testnyílását, legtöbbjét tüzes bélyeggel is megjelölték. Elképzeltem, hogyan ütlegelték, vonszolták őket a csónakok felé; hallani véltem sikolyaikat, látni, hogy tíz körömmel kapaszkodnak az anyaföldbe, s hogy végül már a part homokját harapják, végsőkig, kétségbeesetten ragaszkodva Afrikához. Lepergett előttem, hogyan tuszkolják le őket, ütlegek és szidalmak közepette a bűzös hajóűrbe, hogyan láncolnak oda minden embert a priccséhez, olyan sűrűn, hogy sokszor még hanyatt sem fértek el, csak oldalt, mint a dobozban az élükre állított kanalak... Hadd mondjam el; férfi létemre nem szégyenlem: valahol mélyen zokogás támadt bennem, kúszott egyre följebb, míg ki nem tört; kezem arcomra tapasztottam, és hangosan bömböltem, ahogy kicsi gyerek korom óta még soha. Elsirattam én akkor a történelem minden döbbenetes kegyetlenségét, embernek ember ellen elkövetett valamennyi gaztettét, az emberiségnek ezt a legnagyobb szégyenét..." Haley könyve a szabadnak született afrikai ősapa s az ő leszármazottainak, rabszolganemzedékeknek története; egy amerikai néger család hőskölteménye - tényekből, dokumentumokból, történelmi adatokból, családi emlékezetből szőtt olvasmány.

Erika Johansen - Tear ​királynője
A ​tizenkilenc éves Kelsea Glynn pontosan olyan, mint a többi hasonló korú lány: engedetlen, meg van győződve a saját igazáról és mindig mindent jobban tud az idősebbeknél. De tőlük eltérően ő éppen egy királyságot készül megörökölni: egy királyságot, ami korrupt, romlott és veszélyes. Vagy a legrettegettebb uralkodójává válik, vagy már az első héten orgyilkosok áldozata lesz - minden rajta múlik, és azon, hogy milyen döntéseket képes meghozni. Erika Johansen regénye klasszikus fantasy elemekből építkezik, de nem szégyell sokszor kegyetlen és erőszakos lenni: a _Tear királynője_ egy fiatal lány történetét meséli el, aki sokáig volt kénytelen száműzetésben élni, hogy végül hűséges testőreivel visszatérjen, és elvegye, ami jogosan jár neki. Fekete mágiával, rejtélyekkel és akciódús jelenetekkel teli történet, amire már Hollywood is lecsapott: várhatóan Emma Watson lesz a készülő film főszereplője és egyben producere is.

Erika Johansen - Tear ​ostroma
A _Tear ​királynője_ című nemzetközi bestseller lebilincselő folytatásában Mortmesne gonosz királysága ostroma alá veszi a birodalmat. Tear királynője, Kelsea Glynn napról napra egyre többet tanul az új kötelességeiről. A szomszédos Mortmesne királyságának járó rabszolgaszállítmányok leállításával magára vonta a Vörös Királynő haragját, a félelmetes zsarnokét, aki sötét mágiával táplálja hatalmát. Rettegett és megállíthatatlan serege megindul Tear felé, hogy visszavegye, ami az övé. Miközben közeledik a morti sereg, Kelsea rejtélyes kapcsolatba lép az Átkelés előtti időkkel, és rádöbben, hogy csak egy furcsa és valószínűleg veszélyes szövetségesre számíthat: egy Lily nevű nőre, aki egy olyan világban küzd az életéért, ahol nőnek lenni már-már főbenjáró bűn. Tear sorsa – és ezzel együtt Kelsea lelke – múlhat Lilyn és az ő történetén, ráadásul Kelsea-t egyre jobban szorítja az idő, hogy válaszokat találjon. Erika Johansen tovább szövi az első kötetben megismert kedvenc szereplők, köztük Buzogány és a Vörös Királynő történetét, és izgalmas, új szálakkal gazdagítja hajthatatlan ifjú hősnőjének időn átívelő, mágiával és rejtélyekkel teli sorsát.

Tracy Chevalier - Az ​utolsó szökevény
Amikor ​Honor nővérével együtt fellép a hajóhídra, úgy érzi, egyszer még visszatér Anglia földjére. De egyelőre csak minél távolabb akar kerülni szerelmi csalódásának helyszínétől, ezért is követi Grace-t, aki egy új és boldog élet ígéretével vőlegényéhez készül Amerikába. Aztán a szerény és erényes kvéker lány magára marad egy számára ismeretlen világban, amely messzebbre nem is lehetne az otthonától. És már sosem térhet vissza onnan, ahol védtelenségében idegenek jóindulatára bízza a sors. Ohio pedig az 1850-es években szeszélyes, kemény életet kínál. Perzsel a nap, tomboló viharok dúlnak, az utak sáros kátyúi nem sok jóval kecsegtetik az utazót. Az áthatolhatatlan erdőségek furcsa és veszedelmes állatok otthonául szolgálnak. És menedéket nyújtanak a rabszolgaságból menekülő szökevényeknek. Honornak hamarosan el kell döntenie, hogy segít-e a szabadságukért minden veszélyt vállaló feketéknek, szembeszáll-e az őket üldöző fehérek kegyetlenségével. Önmagának is helyet keresve egy új közösségben vajon lesz-e elég hit is erő benne, hogy kockázatot vállalva megtalálja az egyetlen helyes választ? Legújabb művében Tracy Chevalier a tőle megszokott fordulatossággal és érzékenységgel írja meg a kíméletlenségig kemény férfiak, az okos és tettre kész asszonyok izgalmas, feszültségekkel teli történetét. Az utolsó szökevény a váratlan egymásra találások, a nagyszerű barátságok, az élethez való bátorság, a kitartás és a hit megrendítő regénye.

Ben H. Winters - Földalatti ​Légitársaság
Egy ​Victor nevű fekete férfi ördögi paktumot köt a szövetségi bűnügyi szervekkel, és az Egyesült Államok Marsall Szolgálatának keretében fejvadászként dolgozik. Rengeteg munkája van, az ő Amerikájában ugyanis a polgárháború sosem történt meg, és a rabszolgatartás négy államban – a Kemény Négyekben – mindmáig legális. Victor régóta érzi, hogy helytelen, amit tesz, és valami nincs rendben az egész országgal, de a szabadságát semmiért nem adná fel. Annak ellenére sem, hogy amikor Indianapolisba érkezik elvégezni a legújabb megbízását, már az eligazítás után tudja, hogy valami nagyon nem stimmel. Victor beépül a magát Földalatti Légitársaságnak nevező rabszolgafelszabadító mozgalom helyi sejtjébe, hogy elkapja a szökevényt, akinek a nyomát templomok hátsó szobáin keresztül, üres parkolókon át lehangolt hotelszobákig és orvosi rendelőkig követi, hogy végül a Kemény Négyek szívébe hatolva felfedezze: a célpontja olyan dolog birtokába jutott, ami az egész ország jövőjét megváltoztathatja. Ben H. Winters Az utolsó nyomozó című többszörös díjnyertes trilógiája (_Gyilkosság világvége előtt_, _Végső ígéretek_, _Az igazság határán_) után egy szépirodalmi nyelvezettel megírt, heves vitákat generáló regénnyel folytatja életművét, középpontban egy olyan Amerikával, amely elsőre nagyon szürreálisnak tűnhet, de sokkal valóságosabb, mint hinni szeretnénk. A _Földalatti Légitársaság_ a megjelenését követően egyből New York Times bestseller lett, és számos meghatározó magazin és online portál év végi toplistájára felkerült.

Sara Raasch - Hó ​mint hamu
Megtört ​szívű lány Ádáz harcos Leendő hős Vajon Meira képes megmenteni azt a világot, amit soha nem ismert igazán? TIZENHAT ÉVE annak, hogy a Tél Királyságát megszállta az ellenség; lakóit rabigába hajtották. Varázslat és uralkodó nélkül maradtak. A télieknek nem maradt más reményük a szabadságra, mint a nyolc túlélő, akiknek valahogyan sikerült elmenekülniük, és akik a lehetőségre várnak, hogy visszacsempészhessék a Tél varázslatát, és újjáépítsék a birodalmat. Meira nagyon kicsi volt, amikor Tél vereséget szenvedett és ő elvesztette a szüleit. Menekültként élt, a téliek tábornoka, Sir lett a gyámja, ő pedig harcosnak nevelte. Meira szerelme legjobb barátja, a leendő király, Mather; a fiatal lány pedig mindent megtenne azért, hogy Tél birodalmának hatalma helyreálljon. Így hát, amikor a kémek felfedezik, hol őrzik azt az ősi medaliont, amelynek segítségével visszakaphatnák a varázserejüket, Meira elhatározza, hogy maga indul a keresésére. Magas tornyokra mászik, ellenséges katonákkal harcol; valóra vált régi álma. Ám a küldetés nem a tervek szerint alakul, és Meira hamarosan gonosz varázslat, veszélyes politika, fortélyos üzelmek világában találja magát… és végül rádöbben, hogy sorsa felett nem ő rendelkezik… és ez mindig is így volt. Sara Raasch első regénye hűségről, szerelemről, életünk céljának kereséséről szóló lenyűgöző olvasmány.

Sándor Lajos - Jel ​a sziklán
Négy ​hosszabb lélegzetű, romantikus fordulatokban bővelkedő elbeszélést tartalmaz a Delfin-sorozat új kötete. Színhelyük az egykori, aranyban gazdag Elefántcsontpart - a mai Ghana. Hősei ifjú bennszülöttek, akiknek nap mint nap szembe kell nézniük nemcsak a kincséhes rabszolgavadász, gyarmatosító fehér emberekkel, de saját törzsük nem egy hatalomvágyó, áruló vezetőjével is. A kötetet Benkő Sándor mozgalmas, kiváló grafikái díszítik.

Margaret Mitchell - Elfújta ​a szél
Tizenhét ​inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz - ekkora Scarlett O'Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború. Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem - a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet. Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig "nem volt szépség", de ezt a férfiak nem tudták megítélni, , "annyira elbűvölte őket". Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet - talán többször is - láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek - nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is... Készült a regényből több musical is, sőt Magyarországon Dvořák zenéjére hatalmas sikerű balett. S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el. Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk - és olvassuk is.

Mark Twain - Huckleberry ​Finn kalandjai
„Aki ​nem olvasta a Tom Sawyer kalandjai című könyvet, mit se tudhat rólam, de az nem tesz semmit. A könyvet egy Mark Twain nevű úriember írta, és nagyjából az igazságot írta meg. Néha lódított egyet-mást, de azért a java igazság, amit írt." Huckleberry Finn szavai ezek, a regény izgalmas eseményeit ugyanis az ő elbeszélésébõl ismerjük meg. De ott van mellette hűséges barátja, Tom Sawyer is. Minden nagy vállalkozásuk közös: hajóznak a Mississippin, szélhámosok társaságába keverednek, nagy és izgalmas „rabszolga-szabadító" akciót folytatnak - úgy, ahogy az igazi nagy regényekben meg van írva - az öreg Jim megszöktetésére. A legnehezebb mégis: mindezt megírni. Huck Finn őszinte szavai szerint: „Ha tudtam volna, hogy milyen fene nehéz dolog egy ilyen könyvet megírni, bele se fogtam volna; nem is kezdek ilyenbe még egyszer." - A könyv új kiadása Kass János rajzaival jelenik meg.

Fast_spartacus
elérhető
1

Howard Fast - Spartacus
A ​legendás rabszolgavezér alakja, történelmi szerepe két évezred távlatából is foglalkoztatja az embereket. Howard Fast regénye sikerét elsősorban modern szemléletének és hangvételének köszönheti. Az író nagy megjelenítő erővel ábrázolja a hatalma teljében lévő rabszolgatartó társadalmat, az emberalatti sorban sínylődő rabszolgákat, a plebejusok tarka, meg vásárolható csőcselékét, a lovagok és katonák piperkőc hadát, a pöffeszkedő nagybirtokosokat, és politikusokat, a velejéig romlott szentátust. Hogyan lehetséges, hogy a láncon, mocsokban tengődő nyomorultak egyszerre eszmélni kezdenek, a beszélő szerszámoknak nevezett furcsa élőlények egyszerre csak egyenrangúnak érzik magukat uraikkal? Ennek a nagy társadalmi erjedésnek folyamatát tárja elénk az író, felidézve a többéves háborút, melyet a semmivel sem bírók vívtak az élet és halál uraival.

William Styron - Nat ​Turner vallomásai
1831-ben ​egy néger rabszolga, Nat Turner, az Egyesült Államok Virginia államában hetvenedmagával föllázadt, lemészárolt több tucat fehér embert, és három napig rettegésben tartotta a környéket. De Nat Turner kezéhez csak egy ember vére tapadt, szerelmét, a fehér Margaret Whiteheadet ölte meg. Ez volt az észak-amerikai néger rabszolgaság történetének egyetlen jelentős lázadása. Nat Turnert elfogták, halálra ítélték, kivégezték. Mi lakott Nat Turner lelkében? Hogy jutott idáig? Milyen ember volt Nat Turner, a prédikátor, aki Isten igéjével vezette rohamra lázadó négereit? Erre keres feleletet William Styron, a Virginiában született világhírű amerikai regényíró, amikor a siralomházban Nat Turnert önmagával, önmaga emlékeivel és lelkiismeretével szembesíti. Nat Turner végiggondolja az életét, s az olvasó előtt kibontakozik a korabeli Amerika széles körképe, egy emberi lélek rejtett mélye. De a regényből nemcsak a múlt, a jelen is kirajzolódik. Talán ez az oka, hogy a regényt a fehér fajgyűlölők és a néger fanatikusok egyaránt ádáz haraggal támadták. Styron becsületes választ keres az elnyomottak és az elnyomók vitájára, híven ábrázolja a kor talán legnehezebb problémáját, s fölvillantja a remény suragát: az emberek közt nincs áthághatatlan akadály, s az áldozat Nat Turner, és meggyilkolt szerelme, a fehér Margaret Whitehead áldozata sem volt hiábavaló.

Harriet Beecher Stowe - Tamás ​bátya kunyhója
"ViIágtörténeti ​cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot... Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!" - írta Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.

F. Marion Crawford - A ​bizánci rabszolgalány
Bizánc ​bukása régóta foglalkoztatja az írók és az olvasók fantáziáját. A kelet minden színpompáját hordozó városban a csillogó felszín alatt az élvezetek vad tobzódása, a trónért, a hatalomért folyó könyörtelen harc ássa meg a birodalom sírját. F. M. Crawford, amerikai írónő, akinek műveiből több nagysikerű történelmi film is készült, a hanyatló hatalom szétzüllött állapotát kalandos szerelmi történet keretében mutatja be. A hősnő igazi keleti szépség, önként adja el magát rabszolgának, hogy családját megszabadítsa a nyomortól. A bájos lány esze és elszántsága meghódítja gazdáját, különösen azután, amikor a bebörtönzött excsászár kiszabadításában önfeláldozása döntő szerepet játszik. Az izgalmas, kalandos történet széles történelmi panorámába ágyazódik.

Valerie Martin - Property
Manon ​Gaudet is unhappily married to the owner of a Louisiana sugar plantation. She misses her family and longs for the vibrant lifestyle of her native New Orleans, but most of all, she longs to be free of the suffocating domestic situation. The tension revolves around Sarah, a slave girl who may have been given to Manon as a wedding present from her aunt, whose young son Walter is living proof of where Manon's husband's inclinations lie. This private drama is being played out against a brooding atmosphere of slave unrest and bloody uprisings. And if the attacks reach Manon's house, no one can be sure which way Sarah will turn ... Beautifully written, Property is an intricately told tale of both individual stories and of a country in a time of change, where ownership is at once everything and nothing, and where belonging, by contrast, is all.

Sarah Lark - Az ​ezer forrás szigete
Szerelme ​halála után Nora érdekházasságot köt egy jamaicai ültetvényessel. Ám az élet a karibi szigeten nem úgy alakul, ahogy a nő megálmodta…

Csendes
elérhető
2

Alex Haley - Csendes ​éj
A ​Gyökerek és a Királynő írója ebben a könyvében egy ifjú rabszolgatartó metamorfózisát tárja az olvasó elé, aki szenvedélyesen hisz abban, hogy minden fekete rabszolgát megillet a szabadság joga. E regényben Haley azoknak állít emléket, akiknek bátorsága és önfeláldozása lehetővé tette a "Földalatti Vasútvonal" munkáját, a négerek felszabadítását.

V. G. Jan - A ​tatárjárás
A ​mongol horda végigvonul Kelet-Európán, nyomában vér, könny, pusztulás. Hiába minden hősiesség, elszántság, egymás után lángol fel a halotti máglyák tüze az elfoglalt városok és falvak romjai felett. A Kék Horda,a rettegett Batu kán már Nyugat-Európát, a napnyugati országokat fenyegeti. Egymás után véreznek el a lengyel, magyar, német seregek a ravasz taktikával fergetegesen támadó mongol lovasság csapásai alatt. Batu kán serege eléri az Adriai-tengert, Triesztet fenyegeti, amikor váratlan fordulat következik, a sereg megáll, visszafordul. E roppant méretű hadjáratot, a Horda győzelmeinek, majd visszafordulásának okait mondja el a korabeli dokumentumokra épülő regénytrilógia befejező kötete.

Anna Seghers - Karib-tengeri ​történetek
Anna ​Seghers három kisregénye a nagy francia forradalom idején játszódik, Haitin, Guadeloupe és Jamaica szigetén. Regényes formában idézik fel a néger felkelések előzményeit, a legendás hírű Toussaint Louverture néger köztársaságát s a véres bukást. A nemcsak valószerű, de valóságos történetek, amelyek korabeli dokumentumok felhasználásával íródtak, bepillantást nyújtanak a távoli szigetországok hétköznapi történelmébe, valaha létezett emberek sorsán át eleveníti meg a több évszázados gyarmaturalom képét, a szabadságvágy teremtő erejét s a történelem meghatározó erejű összefüggéseit.

Arkady Fiedler - Az ​Orinoco folyónál
John ​Bober, lengyel származású amerikai, akit bennszülött barátai Fehér Jaguár névvel tisztelnek meg, spanyol fogságból hajón menekül az általa megszabadított néhány néger és csapatnyi indián társaságában, akik régi lakóhelyükre igyekeznek. Amikor azonban sok viszontagság után megérkeznek, falujukban teremtett lelket sem találnak: a törzs a rabszolgavadász spanyolok elől behúzódott az őserdő mélyére. Különféle kalandok után eljutnak egy varraul indián faluba, és szövetséget kötnek velük a harcias és kegyetlen akavoja törzs ellen, amely a hollandok szolgálatában folytat rabszolgaszerző hadjáratokat. Sikerül-e Fehér Jaguárnak és híveinek úrrá lenni a belső és külső ellenségeken? Sikerül-e végre békét teremteni az Orinoco mentén? Erről szól ez az izgalmas történet.

Daniel P. Mannix - Fekete ​elefántcsont
Thomas ​Stothard, a Királyi Akadémia tagja, roppant méretű vásznon ábrázolta "A Fekete Vénusz utazását Angolából Nyugat-Indiába". A festményen a Fekete-Vénuszt szállító hajó nem egyéb óriási kagylóhéjnál, s abban bársony trónuson ül az istennő egyenes derékkal. Kar- és bokapereceitől, valamint egy gyöngynyakéktől eltekintve csak egy hímzett övet visel. Tekintete puha és érzéki... Eközben pedig a Fekete Vénusz, ha Angolából Nyugat-Indiába hurcolt eleven nő volt, olyan hajó fedélzetén senyvedett, amely bűzlött az ürüléktől. Elszakították férjétől és gyermekeitől, bal tomporába bélyeget égettek. Most pedig a hajóstisztek prédája volt, abban a veszélyben, hogy halálra korbácsolják, ha ellenáll nekik. S mi volt a jutalma, ha engedett? Egy marék üveggyöngy vagy egy tengerész zsebkendője, amit a derekára köthetett..."

Jennifer Chiaverini - Mrs. ​Lincoln varrónője
Elizabeth ​Keckley rabszolgasorba születik, ahonnan kitartó szorgalma és tehetsége révén sikerül kivásárolnia magát. Ezután nemcsak hogy a washingtoni elit legfelkapottabb varrónője lesz, hanem egyenesen a First Lady, Mary Lincoln nőiruha-készítője, öltöztetője és - egy idő után - a leghűségesebb barátja. Történik mindez az amerikai polgárháború, a rabszolgaság eltörléséért folyó legádázabb harcok idején, amikor egy ilyen barátság, amely figyelmen kívül hagyja a kor által olyannyira előítéletesen kezelt faji és társadalmi különbségeket, több mint valószínűtlennek tetszik. A varrónő még akkor is jóban-rosszban kitart Mary Lincoln mellett, amikor az elnök halála után az immáron egyesült amerikai nép a szeszélyes és megosztó egykori First Lady ellen fordul. A regény egyrészt valós visszaemlékezésen alapuló, hiteles történelmi beszámoló a kor sodró politikai történéseiről, a polgárháborúról, a rabszolga-felszabadításról és az azt követő zűrzavaros időszakról, másrészt egy bátor és kivételes nő története, aki a sorscsapások ellenére magasra küzdi magát, ahonnan befolyását felhasználva az elnyomottak megsegítéséért harcol. Jennifer Chiaverininek, a New York Times bestsellerszerzőjének első magyar nyelven megjelenő műve, a Mrs. Lincoln varrónője lebilincselő regény. Megkapó stílusban kelti életre a történelmet, és fedi fel azokat a múlt híres eseményei mögött megbúvó, hatalmas emberi gesztusokat és önzetlen tetteket, amelyekről mind ez idáig csak elvétve olvashattunk.

Robert Leeson - Rabszolgahajón
Shakespeare ​még kisgyermek volt, Sir Francis Drake, a "királynő kalóza"" első hajóútján járt, és Anglia tengeri hatalma még csak bontakozóban volt, mikor Matthew Morten, egy prédikátor siheder fia elszegődött az Arany út nevű hajóra, mely Afrikából fekete aranyat, azaz néger rabszolgákat készült szállítani a nyugat-indiai spanyol gyarmatokra. A gyors meggazdagodás útja volt akkoriban ez a gyalázatos ipar, és Matthew gazdag akart lenni, mert egy nemes úrfival együtt vetélkedett gazdája szép leányának, Susannahnak a kezéért. De amikor látja a hajófenékbe zsúfolt szerencsétlenek iszonyú nyomorúságát, nagy elhatározás ébred benne.... Ez a drámai feszültségű regény művészi erővel kelti életre a távoli, mozgalmas kor eseményeit és embereit.

Margaret Walker - Szabadulás
Margaret ​Walker szívbemarkolóan fájdalmas és mély emberszeretettől áthatott regénye a múlt század közepén rabszolgasorban sínylődő, majd a polgárháború után szabaddá váló észak-amerikai négerség sorsát ábrázolja rendkívüli megelevenítő erővel, maradandó emléket állítva egyúttal a szerző dédanyjának, a még rabszolgának született és szintén felszabaduló Vyry Brownnak. A mintegy száz esztendő történetét felölelő mű lapjain érzékletesen rajzolódik elénk a georgiai farmon - s ez a farm nem is a legrosszabbak közül való - szörnyű körülmények között dolgoztatott, állati sorban tartott, s állatként adott-vett fekete rabszolgák mindennapi élete. A kis Vyry itt eszmélkedik, itt érik felnőtté, gyerekfejjel, s ébred rá fajtájának reménytelen sorsára. De felvirrat az áhított szabadulás napja: kitör a polgárháború. Az írónő mesteri kézzel rajzolja meg az Észak a Dél ellen" pusztító kavargását, amely falevélként sodor magával fehéret és feketét, ültetvényest és nincstelent, akiknek az ötéves háború felperzselt földjén kell kezdeniük az új élelet. Ám a feketéknek élniük is kell a rájukszakadt "szabadsággal"... A véráztatta föld fölött ragyogó szivárványként ível át az asszonnyá, anyává - emberré - érett Vyry Brown szenvedélyes humánuma, kemény küzdelmekben kiérlelt, töretlen emberszeretete, fényes ellenpólusául a négerek teljes felszabdításáért küzdő, herkulesi termetű, megalkuvást nem ismerő, izzó szenvedélyű Randall Warcnek, akiben könnyen felismerszik a modern polgárjogi mozgalom vezetőinek előképe.

Prosper Mérimée - Tamangó
Tamango, ​az afrikai törzsfõnök a fehérekkel szövetkezve elárulja népét, törzsének tagjait rabszolgakereskedõk kezére juttatja. Barátai azonban õt is rabláncra fûzik, s a rabszolgahajón már hiába lázítja a négereket, a hajót nem tudják visszakormányozni Afrikába.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Anna Seghers - A ​bitófán csillog a fény
Jamaika ​déli partvidékén, Kingston közelében emelkedik az Akasztófa-hegy. A bitó karja a tengerbe nyúlik, alatta nyüszögnek az éhes cápák... Az angol nagybirtokosok vadászkutyáikkal üldözik a hegyek közé szökött rabszolgákat... Az ültetvényeket fehér emberek járják. Gyógyítanak, összeírják a halottakat - és szabadságról beszélnek a rebszolgáknak... A Bagoli szurdokban egyre több néger gyülekezik... És egy éjszaka végigfut az ültetvényen a vörös kakas. Jamaika néger rabszolgái kezében megvillan a nádvágó kés...

Covers_105404
elérhető
0

Sven Delblanc - Speranza
"Fejem ​fölött feszülnek a vitorlák, az írgéret földje vár... Emlékszem, ó, mily jól emlékszem, hogyan ültem törökülésben könyvtárunk perzsaszőnyegén, térképek, könyvek, metszetek, kéziratok közepette, hogyan olvastan nekipirulva Jeffersont és Paine-t, tanulmányoztam az Encyclopédie-ben egy fregatt gyönyörű műmellékletét, mohón elmélyülve a hajótest s a vitorlák leírásában, s hogyan szálltam álmaim szárnyán messze Putbustól, ki a szabadság tengerére... S most végre itt vagyok a tengeren, útban az Újvilág felé! Álmom végre valóra vált! Szinte magam is alig hiszem!" - így lelkendezik a felvilágosodás és a szabadság merész új eszméin nevelkedett ifjú Malte Moritz von Putbus gróf, a Speranza - "Remény" - nevű háromárbócos vitorláson töltött első éjszakája után. Malte Moritz a francia forradalom II. esztendejében, azaz 1795-ben szállt tengerre, hogy a dán Antillákra hajózzék nagybátyjához, a kormányzóhoz, elfeledni az otthon teherbe ejtett polgárlányt. Csakhamar kiderül azonban, hogy a Speranza néger rabszolgákat szállít az Újvilágba, a remény földjére... Sven Delblanc, a mai svéd regényirodalom Magyarországon is méltán népszerű, kiemelkedő alakja ismét "történelmi regénnyel" jelentkezik. Azonban miként a Heréltek és a Kirándulások - magyarul immár két kiadásban megjelent regényei -, ez is valójában parabola, regényformában írott erkölcsi-filozófiai elmélkedés, amelyben a történet meglepő fordulatainak izgalmasságát csak a gondolatok, az etikai és történetfilozófiai dilemma izgalmassága múlja felül.

Isabela Guimares - Isaura ​visszatér
A ​szomorú sorsú, szépséges rabszolgalány, Isaura visszatér, de a rabszolgaság keserves évei után immár egy gazdag nemesúr hitveseként, boldogan él a férjével. A világtól távoli, Mato Grossó-i ültetvényen neveli gyermekeit, s már csak néha, álmában kísért a rabszolgaság és kínzójának, Leonciónak az emléke. Harmonikus és békés életüket semmi sem zavarja, amíg el nem határozzák, hogy látogatásra az Egyesült Államokba utaznak. Mindeközben Rio de Janeiróban, egy kopott, egykor gazdag és előkelő házba beköltözik a fiatal, mutatós nevelőnő, Joana Alencar. Azzal az alig titkolt szándékkal, hogy a félárva kis Catarina nevelése közben magához édesgeti az apát, Eusébio urat is. A házban tapasztalt különös szokások és titkok nyomán elkezd érdeklődni az úr múltja után. A szálak egy számára ismeretlen Isaura nevű hölgyhöz vezetnek.. Boldog családi élet, cselvetés és árulás, rabszolgaság és erőszak, s végül a megváltó szerelem - mindez Isaura sorsa Isabela Guimares izgalmas fordulatos regényében

Hazat%c3%a9r%c3%a9s
elérhető
7

Yaa Gyasi - Hazatérés
A ​18. századi Ghánában Maamét fanti harcosok rabolják el a falujából. Miután lánygyermeket hoz a világra, sikerül megszöknie, de kénytelen hátrahagyni gyermekét. Hazatérve egy ashanti harcos harmadik felesége lesz, és újabb kislánynak ad életet. A féltestvérek, Effia és Esi sosem találkoznak, és sorsuk is másként alakul: Effia férjhez megy egy angolhoz, s míg ő kényelemben él a Cape Coast-i erődben, húga, Esi az erőd tömlöcében várja, hogy sokadmagával eladják rabszolgának, és áthajózzák Amerikába. A történet egyik szála Effia utódait követi a háborús Afrikában, bemutatva a fanti és ashanti nemzetségek küzdelmét a rabszolga-kereskedelemmel és a brit gyarmatosítókkal. A másik szál Esi és leszármazottainak életét meséli el Amerikában - rabszolgasorsukat a déli ültetvényeken, a polgárháború idején, majd útjukat az alabamai szénbányákból Harlemig, a dzsesszklubok és kábítószertanyák világába. A Hazatérésben hét generáció sorsát követhetjük nyomon egészen napjainkig, miközben megrázó módon szembesülünk vele, hogy a kiszolgáltatottság megalázó tapasztalata évszázadokon át kísért, és a rabszolgaság által okozott lelki sebek sosem gyógyulnak be teljesen. Yaa Gyasi (1989) ghánai születésű amerikai írónő. Első regénye, a 2016-ban megjelent Hazatérés hatalmas kritikai sikert aratott: megnyerte a PEN Hemingway Díját, a legjobb első könyvnek járó John Leonard-díjat, és egyebek mellett a New York Times, a Washington Post és a Time magazin is az év legfigyelemreméltóbb regényei közé sorolta.

Joe Abercrombie - Half ​a King - Az uralkodó
"Gyors, ​sodró történet tele árulással és bosszúval. Már az első oldalon magával ragadott, és nem is eresztett többé." George R. R. Martin A Trónok Harca írója Régen, mikor a világot Nap Anya és Hold Atya irányította, amikor a nomádok Tenger Anyához és Föld Atyához imádkoztak, Uthrikot, Gettföld nagyhatalmú királyát és trónörökösét, nagyobb fiát saját alattvalóinak cselszövése terítette le. Yarvi, a kisebb fiú, a „félember”, aki úgy született, hogy jobb kezén egyetlen, görcsös ujj van, egy nap arra ébred, hogy király lett. A vékony fiú fejére azonban nagy a Királyi Fejpánt, s bár teljesen alkalmatlan a feladatra, mégis csatába indul, melyre halott apja helyett vezeti népét. De hiába nyomorék, hiába kerül rabszolgasorsra, éles elméjével kitűnik társai közül, s a számkivetettek furcsa seregének élére áll. Yarvi útja talán éppen oda vezet vissza, ahonnan indult: cselszövők, árulók és királygyilkosok közé…

Jennifer Chiaverini - A ​kémnő
Egy ​polgárháború, amely egy nemzetet szakít ketté, és egy nő, aki az életét és a jó hírnevét is kockára teszi egy nemes, a hazája sorsát alakító cél érdekében. A virginiai Richmondban, a rabszolgatartó Dél fővárosában élő Elizabeth van Lew és családja más, mint a legtöbb helybéli. Meggyőződésük ugyanis, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, és mélyen ellenzik a rabszolgaságot. Amikor szülő államuk, Virginia 1861-ben az elszakadás, egyben a rabszolgaság intézményének megtartása mellett dönt, és kitör a polgárháború, Elizabeth nem várt lépésre szánja el magát: a maga eszközeivel az Unió ügyének meg segítését és a Konföderáció mihamarabbi bukását igyekszik segíteni. De mit tehet egy törékeny nő az ádáz, véres harcok közepette? Elizabeth úgy dönt, női mivoltát, eszét és befolyását felhasználva megpróbál az ellenség soraiba férkőzni. Attól sem riad vissza, hogy kémkedéssel felbecsülhetetlen értékű információt szerezzen az Uniónak - ha kell, egyenesen a Konföderáció elnöke, Jefferson Davis irodájából... Jennifer Chiaverini, a nagy sikerű Mrs. Lincoln varrónője című könyv írója, a New York Times bestsellerszerzője lebilincselő regényében egy nem mindennapi nő igaz történetét tárja elénk, emléket állítva egy olyan asszonynak, aki bátorsága, hazafiassága és embersége révén méltán vált az amerikai polgárháború nagy hősnőjének egyikévé.

Toni Morrison - Könyörület
A ​Nobel-díjas írónő 2008-ban megjelent kilencedik regénye a rasszizmus kialakulásának gyökereit keresi. Az 1600-as évek végének fiatal Amerikájában játszódik, New York közelében, a rabszolgatartás kezdeti időszakában. Nők és férfiak kapcsolatáról szól, mely mindig a nők bántalmazásával végződik egy olyan világban, melyben a nők a „férfiból és a férfiért” vannak, melyben a nők „nem alakíthatják a világot, csak tűrhetik, ahogy a világ alakítja őket.” Toni Morrison 1993-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Számos regénye közül a legismertebbek: Nagyonkék, A kedves (amelyből nagyjátékfilm is készült), Paradicsom, Szerelem. Magyarul olvasható még a Salamon-ének és a Dzsessz. Írásaival elnyerte az Amerikai Könyvkritikusok Díját és a Pulitzer-díjat is. A Princeton Egyetem nyugalmazott irodalom-professzora.

Kollekciók