Ajax-loader

'irónia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Guy de Maupassant - Korzikai ​történet / Histoire Corse
Korzikai ​történet (Benyhe János) Pásztorugrató (Pór Judit) Normand tréfa (Benyhe János) Bolond vagyok? (Benyhe János) Hortense királynő (Pór Judit) A madzag (Benyhe János) Rose (Pór Judit) Boniface bácsi meg a bűntény (Benyhe János) Vasúton (Benyhe János) A lummák szirtje (Pór Judit) Julie Romain (Benyhe János) A főnővér huszonöt frankja (Benyhe János) A légyott (Pór Judit) Ki tudja? (Pór Judit)

Woody Allen - Na, ​ennyit erről
Vannak ​szerzők, akiknek az észjárása annyira jellegzetes (mondhatnánk azt is: jellegzetesen abszurd), hogy egy néhány szóval felvázolt szituáció vagy egyetlen rövid mondat is elég ahhoz, hogy felismerjük az illetőt. Amikor például „a négynegyedes szünet politikai fegyverként való felhasználásáról” olvasunk, vagy belebotlunk egy olyan kijelentésbe, miszerint „nemcsak hogy nincs Isten, de próbáljon meg valaki vízvezeték-szerelőt keríteni hét végén”, rögtön tudjuk, hogy Woody Allen valamelyik könyve akadt a kezünkbe. E tényből pedig az következik, hogy remekül fogunk szórakozni, hiszen a színész-rendező-zenész-író blőd, pikáns és morbid történetei vagy jelenetei sziporkázóan szellemesek, ráadásul sokat tanulhatunk is belőlük (tudták-e például, hogy Napóleonnak volt egy tenyérbe rejthető marokbizsergetője?), sőt követendő példák egész sorával is találkozhatunk bennük. Ez utóbbiak egyikével zárjuk most ajánló sorainkat: „Nem hiszek a túlvilágban, de azért viszek egy váltás fehérneműt.”

Karel Čapek - Abszolútum-gyár
"Bondy, ​a Karburátorom óriási dolog. Műszaki és társadalmi szempontból átalakítja a világot; végtelenül olcsóvá teszi a termelést; megszünteti a nyomort és az éhséget; egyszer majd a fagyhaláltól is megmenti bolygónkat. Másrészt viszont melléktermékként Istent zúdítja a világra. Könyörgök, Bondy, ne becsüld ezt alá; mi nem szoktuk meg, hogy a tényleges Istennel számoljunk; nem tudjuk, hogy jelenléte mit idézhet elő - például kulturális téren, erkölcsi téren és így tovább. Barátom, itt az emberi civilizációról van szó!" Így próbálja Marek mérnök lebeszélni G. H. Bondyt, a nagy gyárost és üzleti vállalkozót. Hiába. Bondy megvásárolja a találmányt, és gyártani kezdi a csodálatos teljesítményű "karburátorokat", s ezzel valóban a világra szabadítja az "abszolútumot", az Istent. Hogy ebből mekkora bonyodalmak támadnak, s végül mekkora világfelfordulás, azt ilyen szellemes és szórakoztató formában csak Čapek írhatta meg, műfaji kötöttségeknek fittyet hányva, humort, iróniát, szatírát, paródiát szertelen kötetlenséggel vegyítve, úgy, ahogy arra talál csak egy fiatal, de az írásnak immár minden csínját-bínját ismerő író merészkedhet. Ez volt az első regénye.

Bohumil Hrabal - Őfelsége ​pincére voltam
„És ​a valósággá vált hihetetlen nem hagyott el engem, én hittem a hihetetlenben, a meglepő meglepetésben, a döbbenetben, ez volt a vezérlő csillagom..." - elmélkedik a regény hőse, aki kis pikolófiúból milliomos szállodatulajdonossá lett, majd a háború és a kommunista hatalomátvétel után vagyonát vesztve, magányos útkaparóként ismeri fel az élet halálosan keserű örömét. „Jól figyeljenek arra, amit mondok" - figyelmeztet bennünket újra és újra Hrabal; és mi figyelünk hökkenten, ámuldozva - ilyen történeteket nem tud más, csak ő, az örök csibész, a legszürreálistább realista, akinek szemében megszépül minden: mint a széttárt lábú szállodai örömlány virágokkal felcicomázott szőrdombocskája, olyan szépségesen tárulkozik ki előtte minden egyes megismételhetetlen sorsú ember. S ebben a hihetetlenül tobzódó szépségben és derűben mégis benne van a kor minden rettenete is: a nácizmusé, amely a tiszta, új német embertípus helyett borzalmas idiótát szül, és a kommunizmusé, amely a könyv lapjain fergeteges bohózatként jelenik meg. Hrabal 1971-ben, tizennyolc nap alatt írta ezt a regényét, amelynek minden mondatából árad az a fajta szellemi, politikai és korántsem mellékesen erotikai szabadság, amely az akkori hatalom számára természetesen tűrhetetlen volt a modern közép-európai irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása így csak 1989-ben jelenhetett meg legálisan az író hazájában.

Szathmári Sándor - Kazohinia
Swiftéval ​vetekedő, fanyar "angol" humorral megírt regényében a magyar szerző szinte mindenkit és mindent kifiguráz, ami korunk és világunk társadalmait jellemezheti. Kazohiniában a hinek uralkodnak - ésszerűen, gyakorlatiasan, tudományosan -, de elviselhetetlen lélektelenséggel, érzelmek, vágyak nélkül. Előlük a szerző - "Gulliver" - az elszigetelt telepen élő behinek közé menekül, akik között viszont rémülten döbben rá, milyen hajszálvékony a határ az érzelmek, hiedelmek, babonák logikátlan, irreális világa és az elmebaj között. Az események azonban - különösen a behintelep - félelmetesen idézik mindennapi tapasztalatainkat, egy zseniális író többszörösen görbített tükrében.

Ilse Tielsch - Elefánt ​az utcánkban
"Írástudó ​lévén kötelességemnek érzem, hogy kritikus szemmel nézzem magam körül a világot. Nyugtalanít és szorongással tölt el a lázas beton-, műanyag- és hulladékvilágunkban élők elmagányosodása, vak hite a fejlődésben, az a hajlandósága, hogy egyéniségének tökéletes feladásáig alárendlje magát az uralkodó divatoknak. Hiszek abban, hogy a Föld az ember számára rendeltetett Paradicsom, ahonnan nem valamikor réges-régen űzetett ki, hanem éppenséggel a közeli jövőben fog így járni, hacsak fel nem adja a csalóka reményt, hogy élhet az önmaga által életre hívott szörnyetegek között" - vallja Ilse Tielsch, az 1929-ben született, számtalan osztrák és német irodalmi díjjal kitüntetett bécsi írónő, versek, elbeszélések, hangjátékok termékeny szerzője, a modern nagyvárosi életmód éles szemű, kitűnő humorú megfigyelője és bírálója. A kötet elbeszélései - csekélyke változtatással - íródhattak volna akár szép hazánk bármely lakótelepéről és környékéről is. A nagyvárosi ember élete, nosztalgiái alkotják Tielsch témáinak zömét. És ha elbeszélésein nem is lehet mindig felelőtlenül vihogni - az sem baj. Kacagj, Olvasó, ha megszakad is szíved!

Tung Jüe - Ami ​a nyugati utazásból kimaradt
Regényünk ​szerzőjét műve megírására egy másik régi kínai regény, Vu Cseng-en Nyugati utazása ihlette. Nagy sikerű regényekhez Kínában gyakran írtak folytatásokat: élelmes vállalkozók a példakép népszerűségének felhasználásával akarták kelendővé tenni műveiket. De az Ami a Nyugati utazásból kimaradt nem utánérzés, hanem igen eredeti mű, amely meghökkentő módon fűzi tovább a majomkirály kalandjait.

Sándor György - Nézeteltérítés
FELADHATJA ​MAGÁT AZ EMBER? Persze. Én is… nem volt pénzem vonatra, és így feladtam magam - portósan - csomagban. De hiába érkeztem meg, egy csomag nem válthatja ki magát; mert ha elhagyja magát, megszűnik csomag lenni. Magamat meg ennyire el sem hagyhatom. De még azt sem tudom, hogy mivan bennem? Kívülről kezdjek befelé pakolni, vagy belülről kifelé? Ha mozdulni tudnék! Most el vagyok kötelezve, vagy le vagyok kötelezve? Tényleg mi köt ehhez a csomaghoz? A spárgán kívül? És egyáltalán, én adtam fel magam? Vagy mi adtuk fel egymást? Vagy minket adtak fel, mint egy csomagot? Ha feladtak minket, akkor most mi a feladat? Az e helyen szokásos „FÜLSZÖVEG” ez esetben valóban az. A szerző „ELHANGZOTT” műsorait közli írásban.

Czakó Gábor - Banga Ferenc - 77 ​magyar rémmese
A ​rémmesék olyasfélék, mint a népmesék. A néppel történnek, ajakán formálódnak, szállanak szájról szájra, csiszolódnak, kopnak, összetapadnak, szétválnak, viccé, anekdotává hegyesednek bizonyos példaszerű helyzetekben. Különbözni látszanak a népmeséktől abban, hogy szociológiájuk festőibb a mitikájuknál. No persze a helyzet! Arra bizony mindenki azt mondja, hogy nem mitikus, hanem kül- és belpolitikai, gazdasági, továbbá nehéz. Mert vegyük például a sárkányokat. A magyar népmesék sárkányai nem hüllők, lovon járnak, diót ropogtatnak, nőkkel hálnak. Lehet három fejük, hét, kilenc, tizenkettő, huszonnégy. Ezzel szemben egy rémmesei sárkánynak egy feje van és tizenegy jegyű személyi száma. Nomármost, miféle szám az a tizenegy? Nemzeti? Prím? Mitikus? O. M. Álomszótára szerint: "11: az erő, ugyanakkor a küzdelem, bűnözés és vezeklés száma is." Helyben vagyunk. Czakó Gábor

Rotterdami Erasmus - A ​balgaság dicsérete
Rotterdami ​Erasmus (e. n. Desiderius Erasmus; 1469-1536) németalföldi író, humanista. A keresztény humanizmus legjelentősebb képviselője. A lelki kereszténységet az egyszerű krisztusi filozófiában kereste. Tudományos-filológiai szempontból óriási jelentősége volt saját latin fordítása kíséretében megjelentetett görög nyelvű Újszövetségének (1516). Az antikvitás kulturális befogadásában nagy szerepet játszott az antik irodalomból merített közmondásgyűjteménye, az Adagia (1500). Világhírűvé vált a Balgaság dicsérete (1511) szatírája, valamint a Beszélgetések (1519) című, szintén szatirikus dialógussorozata. Művei az ezt követő szentírásfordításokra nagy hatást gyakoroltak.

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

Dubravka Ugrešić - Banyatanya
Ráncfelvarrás, ​diéta, push-up melltartó és járókeret helyett! A már hazánkban is méltán ismert írónő, Dubravka Ugrešić regénye eddig nem látott humorral, iróniával, szeretettel és megértéssel beszél a nyugati kultúra nagy tabuiról, nőiség, öregedés és elmúlás viszonyáról. Boszorkányok, legtöbbször eldönthetetlenül jók vagy rosszak, márpedig vannak. Egyik legismertebb képviselőjük, egyben a „banyainternacionálé” tagja, a szláv mitológia Baga Jagája. Az ő alakját újragondolva építi fel Dubravka Ugrešić triptichonszerű regényét. Az első részben a főhős írónő idős édesanyja kérésére indul zarándokútra Várnába, melyre egy fiatal rajongója, a különös bolgár folklorista, Aba Bagay kíséri el. A második rész, a könyv talán legmesésebb szakasza három nyugdíjas barátnő nagy kalandja egy cseh wellnessközpontban, szerelemmel, cselszövéssel, rég elveszettnek hitt gyerekek és (nagy)szülők egymásrataláltával, valamint orosz maffiózók Fabergé-tojásaival. A kötet lezáró szakasza a világ, elsősorban annak szláv nyelvű területeinek boszorkány-mitológiájában tett kalandos útra viszi az olvasót.

Esterházy Péter - Termelési-regény
"Mikszáth ​Kálmán intett a mesternek, hogy megy. 'Spiccer bár?' - kiáltott Ő, loholván egy elugrott labda után. A nagy anekdotázó, aki néhanapján* elképesztő élességgel mondta meg a véleményét a kormánynak is, a pártnak is, akinek realista ösztöne, eleven valóságérzéke megóvta, hogy a meghasonlottak, kiábrándultak útjára lépjen, akinek lelkére nyomasztóan nehezedett saját korának riasztó sivársága, mindazonáltal cinizmusba tokosodva ugyan, de az öregedő íróban is ott rejlett fiatalkori másának szép hősiessége, és akinek Tisza Kálmánhoz fűződő kapcsolatából a polgári irodalomtörténetírás mítoszt teremtett (igen, mert így akarta veszélyteleníteni metsző kritikáját: hisz hogyan lehetne az úri társadalom kegyetlen tollú szatirikusa az, aki Jókai svábhegyi villájának a teraszán csaknem minden szombaton és vasárnap Tiszának kibicel), nos ez az ember megvonta a vállát, és visszaintett a sportoló mesternek, hogy 'bedob még valahol néhány decit'. Ő bólintott, majd figyelmesen végighallgatta, hogy mi a következő gyakorlat; ún. játékos gyakorlat következett, de Ő, mint mindig, nem értette. 'Ne haragudj, fűzfa, nem értem.' Mire elmagyarázták neki, lassan, mint a gyerekeknek. 'Érdemes volt kitaníttatni téged, haver.' Ideiktatom az ő megrökönyödését: "Hogy-hogy néhanapján?! És közben?" - De ezt úgy értsük: hogy leesett az álla."

Nagy Lajos - Képtelen ​természetrajz
Kötetünk ​Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza, Köztudomású, hogy a karcolat - a rövid, néhány oldalas novella mellett talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb tényekben, az általános figyelmet sokszor elkerülő részletekben lásson rá jelentékeny és jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira. A kötet első ciklusa látszólag szellemes állatportrék sorozata, de az író figyelmeztet rá, hogy nem a krokodilt vagy a potykát vette célba, hanem a társadalmi és emberi fonákságokat. Karcolataiból a Horthy-korszak szinte teljes képe bontakozik ki: Nagy Lajos kíméletlen iróniával tesz nevetségessé mindent, ami az akkori társadalomban természet- és emberellenes. Vérbeli szatírairó: nem indulatokkal, hanem tényekkel, nem felháborodással hanem az akkori társadalmi és emberi fonákságok nevetségessé tételével győzi meg.

Adrian Plass - Kegyes ​kétbalkezes visszatér
Az ​"Egy kegyes kétbalkezes naplója" sikerének köszönhetően Adrian számos helyre kap meghívást az idősek teadélutánjától kezdve, egy gyerek-istentiszteleten át, egészen Ausztráliáig. Hősünk tehát újra tollat ragad, hogy megörökítse keresztény előadói pályafutása során szerzett tapasztalatait. Találkozhatunk a régi ismerősökkel: Anne-nel, a feleségek gyöngyével, Edwinnel, a bölcs gyülekezetvezetővel, az ellenállhatatlan Glóriával és a többiekkel. Gerald ezúttal nem anagrammákat, hanem példázatokat gyárt, és természetesen továbbra sem megy minden úgy, mint a karikacsapás.

K%c3%a9kszak%c3%a1ll
elérhető
76

Kurt Vonnegut - Kékszakáll
A ​Kékszakállú Herceg mesebeli várában, a lezárt ajtajú szobát nem nyithatja ki senki emberfia. A legfrissebb Vonnegut-regény (1987) főszereplője – örmény származású amerikai festőművész-a pajtáját lakatolta le hetvenhét lakattal. Mit rejteget ott? Kinyitja-e maga, vagy a kíváncsi Circe Berman egyedül fejti meg a titkot? Vonnegut könyve hírnevéhez méltó: izgalmas, kacagtató, megható.

Jonathan Swift - Gulliver ​utazásai
A ​könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről. Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el - eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Anglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg. A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető mondandója - úgy látszik - örökké aktuális marad. Gyerekkönyv-változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve.

Réz András - Válogatott ​szorongásaim
Ha ​megjelenik valahol társaságban - márpedig ezt gyakran teszi -, az emberek megbökik egymást: "Tudod az az izé, az a filmesztéta". Hol itt, hol ott bukkan fel rádióban, tévében, és magyaráz. Magyarázza a filmeket és a könyveket, a divatot és a falfirkákat, a reklámokat és a valóságokat, a nők illatát és a borok ízét. Ez a kötet olyan, mint ő, mégis meglepő. Talán azért, mert Réz András ez alkalommal humoreszkekben elmélkedik a világról. Ráadásul - tőle szokatlan módon - nagyon személyesen . Így aztán kiderül, miért nem szeretne nagymellű szőke, tüzes tekintetű macsó vagy politikus lenni. Hogy rajong a horrorfilmekért, utálja a focit stb. és - bármilyen hihetetlennek tűnik - olykor szorong.

Gustave Flaubert - Bouvard ​és Pécuchet
A ​Bouvard és Pécuchet Flaubert utolsó regénye, csak halála után jelent meg, 1881-ben. Ha a Bovaryné afféle hadjárat a romantika érzelmi, az Érzelmek iskolája pedig a romantika értelmi és társadalmi túlzásai és hóbortjai ellen, a Bouvard és Pécuchet a század tudományimádatát teszi kérdésessé. Két barát, két kishivatalnok vidékre vonul, hogy átélje és megeméssze a század minden gyakorlati s elméleti ismeretét, történelemben, filozófiában, irodalomban, pedagógiában, s közben minden tudományukat a gyakorlatban is érvényesítenék, filozofálgatnak, nevelnek, régészkednek, kertészkednek, de vagyonuk elúszik, mindenütt kurdarcot vallanak, és végül is visszatérnek egykori foglalkozásukhoz. Itt is, mint minden könyvében, Flaubert a kor illúziói ellen harcol.

Choderlos de Laclos - Veszedelmes ​viszonyok
Ez ​a regény a francia forradalom előtt hét évvel látott napvilágot, és mint kortársai írják "vészt hirdetve jelent meg a XVIII. század végének vérbe borult égboltján". Akiknek szólt, értettek a szóból. A könyvet évszázadokig kísérte az arisztokrácia bosszúja, kiadását sokáig tiltották, árusításáért büntetést osztottak. Laclos az arisztokrácia erkölcstelen életét vette célba, s bár tollát elsősorban a felháborodás vezette, olyan írói eszközöket és módszereket alkalmazott, hogy az írásból remekmű született. A francia irodalom e világhírű alkotása Örkény István kitűnő fordításában jelenik meg.

Richard Brautigan - Görögdinnye ​édes levében
"Szeretkezés ​után a tigrisekről beszélgettünk. Pauline kezdte. Melege testével hozzám simult, és a tigrisekről akart beszélgetni. Azt mondta, hogy Öreg Chuck álma juttatta eszébe őket. - Hogy lehet, hogy értették a nyelvünket? - kérdezte. - Senki se tudja - mondtam. - De értették. Charley azt mondja, lehet, hogy valamikor réges-rég mi is tigrisek voltunk, csak megváltoztunk, ők meg nem. Nem tudom. Mindenesetre érdekes gondolat. - Sosem hallottam a hangjukat - mondta Pauline.- Kislány koromban volt még belőlük néhány, öreg tigrisek, de nemigen merészkedtek elő a hegyekből. Nagyon öregek voltak, veszélytelennek, és folyton vadásztak rájuk. - Hatéves voltam, amikor az utolsót megölték. Emlékszem, a vadászok lehozták KIThaLÁLomba. Százával tódultak oda az emberek. A vadászok azt mondták, hogy aznap ölték meg, fent a hegyekben, és hogy ez volt az utolsó tigris. - KIThALÁLomba hozták a tigrist, és mindenki odagyűlt. Fát raktak a testre, aztán jól átitatták cukrozott pisztrángolajjal." Játékos, ironikus, olykor groteszkbe hajló prózájával a kortárs amerikai prózában eredeti, friss hangot képvisel a hazájában rendkívül népszerű Richard Brautigan. Görögdinnye édes levében című kisregényét pályája elején, 1968-ban írta.

Lady_20l
elérhető
11

Romain Gary - Lady ​L.
Lady ​L., az előkelő angol arisztokrata hölgy, ódon kastélya csodálatos termeiben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A díszes családi összejövetelt váratlan esemény zavarja meg: közlik a bájos és akaratos francia származású Lady L.-lel, hogy ötezer holdas parkja szélén álló kerti házát le kell bontani, mert az állam kisajátítja ezt a területet. Lady L. felháborodva tiltakozik ellene, majd karon fogja hűséges rajongóját, a híres "Koszorús Költőt", és lassan sétálgatva a házacska felé, bevallja neki ellenkezése okait és rugóit. A vallomás - az egykori párizsi kurtizán izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő élettörténete - nemcsak az angol királyi ház "Koszorús Költőjét" döbbenti meg, hanem az egész álszenteskedő és erkölcseire oly büszke, sznob angol uralkodóosztályt. A haladó szellemű Goncourt-díjas író finoman kötekedő, kritikusan csipkelődő regényéből film készült Sophia Loren főszereplésével.

Władysław Zambrzycki - A ​jámbor tévelygők szállása
E ​történetnek négy jó barát a hőse - négy szelíd öregúr. Varsóban kitört a felkelés, és ők egy kölcsönkönyvtárban vészelik át a harci eseményeket. Nappal ott vannak az események sűrűjében, esténként pedig beszélgetéssel töltik az időt, múltjuk rendkívüli kalandjait, meghökkentő históriáit elevenítik fel. A vallás, a babonák és a tudományok körüli viták fűszerezik az éjfélbe nyúló csevegéseket. Különféle furcsaságok, szellemes történetek, mulatságos epizódok, tréfálkozások követik egymást, és a varsói felkelés drámai keretében a kölcsönkönyvtár helyisége, "a jámbor tévelygők szállása", Anatole France-i derűs, kissé szkeptikus légkörrel telik meg. A szerzőnek magyarul már megjelent egy műve, A mi Boldogasszonyunk. és sikert aratott.

Ignacy Karpowicz - Égiek ​és földiek
Vegyünk ​egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és már régen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket – egyik napról a másikra tengetik fásult és unott életüket… De egyszer csak az Istenek a tettek mezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknek helyre állítani a régi rendet? Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentő és rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Esterházy Péter - Pápai ​vizeken ne kalózkodj!
A ​nagy sikert aratott Fancsikó és Pinta szerzője új novellás kötetében túllép a gyermekkor-kamaszkor problematikán, és megőrizve friss és eredeti látásmódját, "szélesebb vizekre hajózik". Történeteinek egyik része egy étterem, majd egy elegáns szálloda személyzete körében játszódik, pincérek és vendégek sajátos kapcsolata, egy furcsa, de nagyon is ismerős világ elevenedik meg lapjain, amelyben az emberi kapcsolatok természete a helytől, foglalkozástól némiképp elszakadva általánosabban is kirajzolódik. Esterházy az emberek és a dolgok helyét keresi, látszatoktól és szerepektől lecsupaszított lényegét akarja megragadni. E keresés útja számtalan felületi rétegen át vezet, így egy-egy állomáson a látszatok természetrajza is elénk tárul. A cél azonban - ahogy Miklóska, a pincér fogalmazza meg - mindig az "... hogy én én legyek, már amennyire telik tőlem, és függetlenül attól, jól járok-e evvel, avagy sem..." És ez egyúttal művészi hitvallás is. Mert az írások látszólag könnyed, sokszor megnevettető történeteiben, ötleteiben, villanásaiban, írói "kiszólásaiban" művészet és élet, esetlegesség és megformált véglegesség ellentmondása is benne rejlik. A Hallgatás, Kihallgatás, Gatás - a Spionnovella - pedig mintegy összefoglalása ezeknek az alapkérdéseknek, csattanós, mulatságos szatíra s a művészet és a művész rendkívül mélyen átlátott felelősségének találó és erőteljes megfogalmazása. Ez a célkitűzés nehéz feladat elé állítja az írót: olyan művészet teremtésére kötelezi, amelyik önmagában hordozza igazolását és bizonyosságát. Ugyanakkor túl kell mutatnia önmagán, hiszen elsőrendűen fontos, hogy igazi szükség legyen rá. Mert végső soron "arra való, hogy szomorú barátaitok arcára nevetést hímezzen, ennyi és nem több..."

Martti Larni - A ​szép disznópásztorlány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Charles_bukowski_hollywood
elérhető
34

Charles Bukowski - Hollywood
A ​Los Angeles-i Charles Bukowksi - lecsúszott figurák megörökítője, "amerikai slumok koszorús költője", a sokak szerint szerethető emberkerülő alkoholista - úgy látszik, csak érett regényíró korában jön rá, hogy Hollywood fénye talán csalóka kissé. Ha az olvasó ezt már régen gyanítja is, nem kell, hogy visszariadjon: akik kedvelik Bukowski brutálisan egyszerű stílusát, azok ezt a Hollywood című könyvben végtelen őszinteségével - s a szerzőtől nem is megszokott öniróniával - körítve élvezhetik. Úgy tetszhet, mintha a hollywoodi mozi- és pénzcsinálás világától viszolygó író maga is a gépezet részévé válna. Vagy mégsem?

Terézia Mora - Az ​egyetlen ember a kontinensen
Terézia ​Mora neve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, hiszen a Németországban élő írónak több könyve jelent már meg magyarul, és neki köszönhetjük fordítóként többek közt Esterházy Péter Harmonia cælestis című művének német nyelvre való átültetését. Terézia Mora regénye, Az egyetlen ember a kontinensen a kortárs Berlinben játszódó szerelmi történet, egy szerelem férj és feleség közt… A könyv két olyan ember kapcsolatának szépségét és bonyodalmait meséli el, akik semmi másban nem hasonlítanak, minthogy szeretik egymást. Flora és férje, Darius Kopp néhány hétköznapjának humoros és színes története arról mesél, hogy életünk minden napja egy regény, ha odafigyelünk, mi is történik velünk és szeretteinkkel.

Karinthy Frigyes - Capillária
Swift ​mesteri tollából megszületett nagy hírű, angol seborvos, Gulliver kel újra életre Karinthy Frigyes _Capillária_ című kisregényében. Gulliver ezúttal, hatodik csodás utazása során a nők országába, a tenger alatti világba vezeti az olvasót, ahol nők és férfiak külön társadalmat alkotnak, s ezzel egyszersmind az érzelmi és értelmi világ végzetesen kettéválik, s mindkettő önmaga karikatúrájává torzul. A századeleji divatos elméletek - a nő és a férfi viszonyáról - kerülnek ezúttal a szatíra tollára, miközben világosan kitetszik, hogy nem a nemek különbözésében van a mélyen gyökerező ellentét, hanem abban a társadalomban, amely a nőnek csak másodlagos szerepet juttatott. Jót mulatunk a polgári társadalom rovására Gulliver hatodik útjáról olvasva, amelynek szelleme e regényt bevezető mottóban tömören így jelentkezik: "Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? - hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit."

Parti Nagy Lajos - Mi ​történt avagy sem
„A ​legjobb tréning a valóság.” – mondja nekünk Parti Nagy Lajos új elbeszéléskötetének egyik szereplője. „Legjobb póráz az ember!” – tudjuk meg egy másiktól. Hogy igazuk van-e vagy sem, döntse el mindenki maga. Parti Nagy újabb novelláiban rengeteg minden történik napjaink és tegnapjaink holnaptalan Magyarországán Tömpemizsértől Budapesten és az elbeszélői tudat álomperonjain át Csőpépig. Véletlen találkozások, vétlen balesetek, szándék nélküli csodák, lépték nélküli dumák. Régi ismerősök. Angyalok és házmesterek. Az anyanyelvi figurák a magyar nyelv korábban nem ismert mélységeit és lehetőségeit tárják elénk. Parti Nagy műhelyében megint olyan nyelvek születtek, melyekben a margón lévők argója, a megalázottak dadogása a legváratlanabb pillanatokban egészül ki a hétköznapok lírájával és a szerző frenetikus leleményeivel. A karneváli groteszk is így kerül egy szaggatottan pontos vonalba Parti Nagy szociális realizmusával. Ez a civilpróza kegyetlenül pontos lát- és létlelet mindnyájunk mai Magyarországáról.

Moldova György - A ​törvény szolgája és egyéb történetek
"A ​turistacsoport megállt a beláthatatlan messziségben elnyúló tó partján, de mindjárt hátrább is lépett, mert a vízből egy kétméteres krokodil vetette fel magát, fogai a levegőben csattantak össze, alig néhány centire az oszloptól, melyen a "Budapest" és a "Tülkölni tilos" tábla állt. - Igen - mondta az idegenvezető -, alig néhány évvel ezelőtt még itt kezdődött Magyarország fővárosa, mely napjainkra nyomtalanul elmerült, emberi hiúság, kényelmesség és gyávaság okozta a vesztét. Lakói között még az 1970-es évek elején divattá vált, hogy gazdagságukat, rangjukat különféle jelekkel, ahogy akkoriban mondták, státusszimbólumokkal fitogtatták... Divatba jöttek a különféle állatok, először a kutyák, hatalmas bernáthegyik és komondorok szíját fogták rettegő tulajdonosaikat, őszintén megkönnyebbültek, amikor lejárt a kutyák divatja. Jöttek a majmok, de ők is hamar megszokottá váltak, minden jobb budapesti villa télikertjében ugrándozott egy-egy cerkóf- vagy makimajom. Gazdáik rövid úton megszabadultak tőlük... Nem lehet tudni, hogy ki és honnan hozta be az első krokodilt Budapestre..."

Dorthe Nors - Tükör, ​index, kuplung
A ​Tükör, index, kuplung korunk középkorú, magányos szinglijének bibliája. Annak a nőnek a története, aki 40 évesen meg akar tanulni vezetni, de nem tud sebességet váltani, nem érzékeli a holtteret és folyton elszédül. Annak a középkorú nőknek az egyszerre humoros, (ön)ironikus története, aki úgy érzi, láthatatlanná vált, eltévedt a nagyvárosban, nem tudja honnan jött, hová tart. „Anélkül, hogy létezett volna szingli-kultúra, azért szinglik Ballingban is voltak. De nem csináltak belőle akkora felhajtást, Sonja is kibékülne a régi módival, mert a szingli-kultúránál semmi sem lehet idegesítőbb. Ezeket a hordákat különféle manőverekkel kilóra eladják, mint a vágómarhát. A szinglik ki-be járkálnak az éttermek ajtaján és fejükben hemzsegnek az online társközvetítők. Mindig egyedül, mindig éppen két szexuális kapcsolat között csörtetnek valahová, és vásárlás-központú beszámolóikkal azt hirdetik, hogy az embernek arra kell törekednie, hogy maga is fogyasztható legyen.”

Kollekciók