Ajax-loader

'irónia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


William Makepeace Thackeray - Hiúság ​vására
A ​Hiúság Vására 1847. január és 1848. július között jelent meg először, havi folytatásokban. Amikor Thackeray 1846 januárjában kiadójával megállapodott a regény közlésére, a mű címe még ez volt: Regény hős nélkül. Toll- és ceruzavázlatok az angol társadalomról. Ezzel a címmel az író nem volt megelégedve, de csak hónapok múlva - az éjszaka kellős közepén - ötlött fel benne a végleges cím. "Kiugrottam az ágyból - írja Thackeray -, háromszor körülszaladtam a szobámat, s közben ezt mondogattam: Hiúság Vására, Hiúság Vására, Hiúság Vására!" A cím sokkal találóbb, mint az első volt: a regény véglegesre érlelt formájában több és más lett, mint aminek indult: a "toll- és ceruzavázlatok" laza sorozatából szigorú fegyelemmel szerkesztett nagy körkép-regény alakult, a humoros, szatirikus ábrázolás pedig az erkölcsi tanítás eszköze lett. Szülőhazájában is, de még inkább külföldön az olvasók tudatában a Hiúság Vására forr a legszorosabban Thackeray nevével. Első magyar fordítása már 1853-ban megjelent, azóta is állandó kedvence a magyar olvasók számos nemzedékének - talán, mert átérezzük a mű "örök érvényű" mondanivalóját, amelyet az író a regény záró bekezdésében így fogalmaz meg: "Ó hiúságok hiúsága! Ki boldog közülünk ezen a világon? Ki kapta meg azt, amire vágyott? És ha megkapta, ki van megelégedve?..."

Milen Ruszkov - Nyakig ​a természetben
Hamisítatlan ​16. századi pikareszk regény azzal az apró csúsztatással, hogy a 21. században íródott Bulgáriában. Megnyugtatásul: a cselekmény nagyrészt Spanyolországban játszódik, és egy kicsit Angliában, meg valamelyest Közép- és Kelet-Európában, de ez csak érzéki csalódás, mivel akkoriban ezt a térséget még nem találták ki. A történetet a portugál Guimarães meséli el, aki vagy zseni, vagy egyszerűen csak flúgos; főhőse a spanyol botanikus Monardes doktor, akiről az utolsó oldalig sem derül ki, hogy a humanista racionalitás géniusza vagy egy velejéig romlott sarlatán. Hőseink sokat utaznak, számos kalandba keverednek, találkoznak Lope de Vegával, Jámbor Fülöppel, Ben Jonsonnal és magával a műfajt megteremtő Cervantesszel is. Eközben rengeteget okoskodnak természetről, orvoslásról, politikáról, nőkről és üzletről, míg a világon mindennel szemben szkeptikusak, egyvalami kivételével: váltig hisznek a dohány gyógyító, sőt megváltó erejében. Ez a véges-végig ironikus, néha kissé cinikus regény egy régmúlt korba röpít, de a legváratlanabb helyeken felbukkanó 19. és 20. századi figurák, gyógyászati technikák és eszmék folytonosan gondoskodnak arról, hogy kizökkenjünk a történelmi révedezésből, és minden szituációból a saját korunk derengjen fel.

Szathmári Sándor - Kazohinia
Swiftéval ​vetekedő, fanyar "angol" humorral megírt regényében a magyar szerző szinte mindenkit és mindent kifiguráz, ami korunk és világunk társadalmait jellemezheti. Kazohiniában a hinek uralkodnak - ésszerűen, gyakorlatiasan, tudományosan -, de elviselhetetlen lélektelenséggel, érzelmek, vágyak nélkül. Előlük a szerző - "Gulliver" - az elszigetelt telepen élő behinek közé menekül, akik között viszont rémülten döbben rá, milyen hajszálvékony a határ az érzelmek, hiedelmek, babonák logikátlan, irreális világa és az elmebaj között. Az események azonban - különösen a behintelep - félelmetesen idézik mindennapi tapasztalatainkat, egy zseniális író többszörösen görbített tükrében.

Orlando
elérhető
77

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

Jáchym Topol - Az ​Ördög műhelye
Jáchym ​Topol legújabb regényében ismét (Közép- és Kelet-) Európa 20. századi történelmi és társadalmi traumái körül bonyolódik a történet. Az események két helyszínen játszódnak: a csehországi Terezínben és a Minszkhez közeli Hatinyban, a nácik vezette népirtás egykori emlékhelyein − jelezve, hogy minden szörnyűségnél lehet még szörnyűbb. A holokauszt és a háborús terror túlélő áldozatai, illetve azok leszármazottai mindennel és mindenkivel szembeszállva próbálják „táplálni” a világ emlékezetét. Céljuk az emberiség elleni bűntettek múzeumának létrehozása. Az Ördög műhelye azonban az emberben lakozó gonosz termékévé válik...

Garaczi László - Gyarmati ​nő
A ​posztmodern fordulatait alkalmazó korábbi és új novellákban a személyes, ironikus látásmód és az új jelentéssel telített fogalmak közti feszültség teremt eleven, derűs és bravúrosan ironikus nyelvet, amellyel igényesen, mégis szórakoztatóan közölhető minden, ami az írói látótérbe kerül. A rövid epikai szövegekben a hagyományos értelemben vett prózai műfajok megszokott szabályai átértékelődnek, a legkülönfélébb kulturális nyelvi törmelékek \\(a mai média-zsargon kifejezései, klasszikus- és kortárs irodalmi közhelyek, közmondások, kocsmai beszélgetések foszlányai stb.) alkalmazása az ábrázolás fontos eszközévé válik. Az olvasót magával ragadja az író szarkazmustól és öniróniától duzzadó igényes elbeszélésmódja, amit kiegészít a kötet különleges tipográfiája is. A fejezetek elején elhelyezett, a szövegeket bevezető, az egyes fejezeteket egymástól markánsan elválasztó fotók és üres felületek jelzik, hogy a kötet szerzője követi a befogadók vizualitás iránti igényét és szokását, ugyanakkor ezzel a látvány-elemmel az olvasó figyelmét a fogalmi gondolkozás új, friss tájai felé tereli.

Fredrik Backman - Itt ​járt Britt-Marie
Britt-Marie ​hivatása negyven éven át az volt, hogy makulátlan rendet és tisztaságot tartson sűrűn utazgató és gyakran túlórázó férje körül. Ám útjaik elválnak, s ő, akinek lánykorában volt utoljára munkahelye, minden áron dolgozni akar. Mivel nem válogathat, elfogadja az egyetlen állást, amelyet a munkaközvetítőben ajánlanak neki, és Borgba utazik, ebbe a válság sújtotta községbe. Egy ,,hallatlanul koszos", felszámolás előtt álló ifjúsági otthont kell rendben tartania, éppen neki, aki nem tűr meg semmiféle piszkot és rendetlenséget. Ráadásul, ki tudja, hogyan, hamarosan az ifjúsági focicsapat vezetőjének szerepében találja magát. Pedig nem sok minden áll tőle a focinál távolabb. De Britt-Marie-t nem olyan fából faragták, hogy megijedjen a feladattól: intézkedni kezd, engedélyeket kér be, nyilvántartásokat vezet - rendet csinál és rendet tart. Az egyedülálló, messziről érkezett nőből akaratlanul a közösség egyik kulcsembere lesz. És felfigyel rá egy magányos férfi is - Sven, a helyi rendőr. Kérdés, hogy mindez elegendő-e ahhoz, hogy Britt-Marie újra otthonra találjon. Különös tekintettel arra, hogy volt férje is felbukkan a színen... Történet a második esélyről, a sors kiszámíthatatlanságáról és az evőeszközös fiókok rendjéről. Fredrik Backman harmadik regénye szívszorító és felemelő, romantikus és ironikus, csakúgy mint korábbi művei.

Jiří Menzel - Hát, ​még mindig nem tudom...
„A ​minap láttam magamat meg néhány korombeli társamat egy régebbi cseh filmben. Annak idején karcsúbbak voltunk. Társaim arcának változásához hozzászoktam, a magaméhoz nem. Azóta inkább sötétben borotválkozom.” Kötetünk az 1997-ben, illetve 1998-ban a KALLIGRAM Könyvkiadónál magyarul megjelent, több utánnyomást és kiadást megért, két nagy sikerű tárcakönyv, a Hát, nem tudom… és a Hát, nem tudom… másodszor együttes kiadása, kiegészítve a világhírű – Magyarországon is otthonos – szerző azóta született, újabb írásaival. Az Oscar-díjas filmrendező szellemes és elbűvölő, a kisemberek életének fontos kérdéseit megdöbbentő őszinteséggel megfogalmazó, a globalizálódó világban egy hagyományos, jellegzetesen európai értékrendet vállaló és valló könyve remek szatírával ostorozza a pöffeszkedő butaságot, az úrhatnám kispolgáriságot, a talmi csillogást. Tárcáit olvasva úgy érezzük, hogy ezeket a történeteket a szerző valójában nem is Csehországban, hanem valahol a Duna–Tisza közén vetette papírra.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária
Karinthy ​két fantasztikus regénye, az Utazás Faremidóba és a Capillária nagy világirodalmi hagyományba kapcsolódva, Gulliver utazásainak történetét meséli tovább. Faremidó lakói szervetlen anyagokból tökéletessé összeszerelt géplények, akik a romlandó testű emberiséget a Föld betegségének tartják, s zenei hangok segítségével „beszélve” valósítják meg az ideális társadalmat, a szépség és harmónia birodalmát. Az iróniával, humorral átszőtt, mégis kesernyés „útleírás” szerzője méltó folytatója a swifti életmű szemléletének. Capillária tenger alatti tartományának irányítói az érzelmeiktől vezérelt, önfeledt, csodaszép nők, akik szó szerint kiszipolyozzák és elevenen megeszik az egyetlen csökevényes szervre redukálódott, alsóbb rendű hímeket. A két nem örök harcában – az elbeszélő nem rejti véka alá epés véleményét – sorsszerűen és végzetesen diadalmaskodik a nő. Karinthy mindezt maró szatírával tárja az olvasó elé, miközben az álszent társadalom felfogásával szemben – a férfiak kiszolgáltatottságát írja meg.

Réz András - Válogatott ​szorongásaim
Ha ​megjelenik valahol társaságban - márpedig ezt gyakran teszi -, az emberek megbökik egymást: "Tudod az az izé, az a filmesztéta". Hol itt, hol ott bukkan fel rádióban, tévében, és magyaráz. Magyarázza a filmeket és a könyveket, a divatot és a falfirkákat, a reklámokat és a valóságokat, a nők illatát és a borok ízét. Ez a kötet olyan, mint ő, mégis meglepő. Talán azért, mert Réz András ez alkalommal humoreszkekben elmélkedik a világról. Ráadásul - tőle szokatlan módon - nagyon személyesen . Így aztán kiderül, miért nem szeretne nagymellű szőke, tüzes tekintetű macsó vagy politikus lenni. Hogy rajong a horrorfilmekért, utálja a focit stb. és - bármilyen hihetetlennek tűnik - olykor szorong.

Roald Dahl - Meghökkentő ​mesék 1.
Roald ​Dahl a XX. század egyik legolvasottabb írója. Méltán. A most újra megjelent novellagyűjtemény a magyar olvasók számára legismertebb kötete az írónak. Generációk legkedveltebb hátborzongató olvasmánya ez az első megjelenése (60-as évek) óta. Roald Dahl valóban meghökkentő meséi évtizedek óta a szórakoztató rémtörténet megtestesítői a magyar közönség előtt is. A norvég szülőktől származó walesi születésű angol író legszórakoztatóbb és mélyen tanulságos novellagyűjteménye ez. Mulatságos, de elgondolkoztató esetek a felnőtt gyermekek számára. Hétköznapi emberek kerülnek szokatlan és nagyon ötletes helyzetekbe, amelyek logikusan indulnak, de egy hihetetlen fordulat következtében minden fenekestől felfordul… És az olvasó hol borzong, hol meg hahotázik. (Néha együtt…)

Bohumil Hrabal - Őfelsége ​pincére voltam
„És ​a valósággá vált hihetetlen nem hagyott el engem, én hittem a hihetetlenben, a meglepő meglepetésben, a döbbenetben, ez volt a vezérlő csillagom..." - elmélkedik a regény hőse, aki kis pikolófiúból milliomos szállodatulajdonossá lett, majd a háború és a kommunista hatalomátvétel után vagyonát vesztve, magányos útkaparóként ismeri fel az élet halálosan keserű örömét. „Jól figyeljenek arra, amit mondok" - figyelmeztet bennünket újra és újra Hrabal; és mi figyelünk hökkenten, ámuldozva - ilyen történeteket nem tud más, csak ő, az örök csibész, a legszürreálistább realista, akinek szemében megszépül minden: mint a széttárt lábú szállodai örömlány virágokkal felcicomázott szőrdombocskája, olyan szépségesen tárulkozik ki előtte minden egyes megismételhetetlen sorsú ember. S ebben a hihetetlenül tobzódó szépségben és derűben mégis benne van a kor minden rettenete is: a nácizmusé, amely a tiszta, új német embertípus helyett borzalmas idiótát szül, és a kommunizmusé, amely a könyv lapjain fergeteges bohózatként jelenik meg. Hrabal 1971-ben, tizennyolc nap alatt írta ezt a regényét, amelynek minden mondatából árad az a fajta szellemi, politikai és korántsem mellékesen erotikai szabadság, amely az akkori hatalom számára természetesen tűrhetetlen volt a modern közép-európai irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása így csak 1989-ben jelenhetett meg legálisan az író hazájában.

Mark Twain - Egy ​jenki Arthur király udvarában
Ez ​a regény a XIX. század irodalmának egyik legmaróbb szatírája. Egy jenki az amerikai Connecticut államban egy verekedésnél súlyos ütést kap a fejére, és amikor magához tér, a VI. század Angliájában találja magát, a legendás Arthur király udvarában. Mark Twain felvonultatja a lovagregények ismert hőseit: Lancelotot, Keyt, Merlint, a varázslót meg a többieket - nem beszélve magáról Arthur királyról és a gyönyörű Guinevra királynéról. Mulatságos epizódok egész során át mutatja be a VI. és a XIX. század találkozását. Humora és iróniája azonban elsősorban nem a lovagvilágot teszi nevetségessé: saját korának társadalmát gúnyolja ki ebben a mulatságos, nagyszerű regényben.

Dan Greenburg - Marcia Jacobs - Hogyan ​legyünk boldogtalanok
"Kedves ​átlagos mazochista olvasó! Mostanáig bizonyára túl sok gondot okozott, hogy csak körülményes és hatástalan eszközökkel tudtad végrehajtani az önbüntetés magasztos és fontos feladatát. Túl sokáig be kellett érned gyatrán kialakított szorongásokkal, az önostorozás vaktában alkalmazott módszerével, pusztán mert e létfontosságú területet mindig is a tudatlanság fátyla borította - inkább kuruzslásnak tartották, mint tudománynak. Most végre kezedbe adjuk azt az őszinte beszámolót, amelyre oly rég vártál. Lépésről lépésre vezetünk végig az önkínzás és a megszégyenülés minden fázisában, s az eljárás során megosztjuk veled mindazon módszereket, amelyeket a múltban mi magunk is sikerrel használtunk. Szerény, ám hő vágyunk, hogy az itt következő lapokon néhány ötletet és eszközt találj, hogy valóban fájdalommal teli, értelmetlen és szörnyűséges életed lehessen."

Gustave Flaubert - Bouvard ​és Pecuchet
A ​Bouvard és Pécuchet Flaubert utolsó regénye, csak halála után jelent meg, 1881-ben. Ha a Bovaryné afféle hadjárat a romantika érzelmi, az Érzelmek iskolája pedig a romantika értelmi és társadalmi túlzásai és hóbortjai ellen, a Bouvard és Pécuchet a század tudományimádatát teszi kérdésessé. Két barát, két kishivatalnok vidékre vonul, hogy átélje és megeméssze a század minden gyakorlati s elméleti ismeretét, történelemben, filozófiában, irodalomban, pedagógiában, s közben minden tudományukat a gyakorlatban is érvényesítenék, filozofálgatnak, nevelnek, régészkednek, kertészkednek, de vagyonuk elúszik, mindenütt kurdarcot vallanak, és végül is visszatérnek egykori foglalkozásukhoz. Itt is, mint minden könyvében, Flaubert a kor illúziói ellen harcol.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Moldova György - A ​törvény szolgája és egyéb történetek
"A ​turistacsoport megállt a beláthatatlan messziségben elnyúló tó partján, de mindjárt hátrább is lépett, mert a vízből egy kétméteres krokodil vetette fel magát, fogai a levegőben csattantak össze, alig néhány centire az oszloptól, melyen a "Budapest" és a "Tülkölni tilos" tábla állt. - Igen - mondta az idegenvezető -, alig néhány évvel ezelőtt még itt kezdődött Magyarország fővárosa, mely napjainkra nyomtalanul elmerült, emberi hiúság, kényelmesség és gyávaság okozta a vesztét. Lakói között még az 1970-es évek elején divattá vált, hogy gazdagságukat, rangjukat különféle jelekkel, ahogy akkoriban mondták, státusszimbólumokkal fitogtatták... Divatba jöttek a különféle állatok, először a kutyák, hatalmas bernáthegyik és komondorok szíját fogták rettegő tulajdonosaikat, őszintén megkönnyebbültek, amikor lejárt a kutyák divatja. Jöttek a majmok, de ők is hamar megszokottá váltak, minden jobb budapesti villa télikertjében ugrándozott egy-egy cerkóf- vagy makimajom. Gazdáik rövid úton megszabadultak tőlük... Nem lehet tudni, hogy ki és honnan hozta be az első krokodilt Budapestre..."

Nathalie Sarraute - Gyerekkor
Nathalie ​Sarraute gyermekkorát ingázva töltötte Franciaország és Oroszország között, míg végül 1909-ben családja véglegesen le nem telepedett Párizsban. Az írónő gyermekkorára emlékezik vissza, mindezt belső monológban teszi. A történet előrehaladásával egy belső hang folyamatosan vitatkozik, érvel és kétségbe vonja az írónő kijelentéseit. Ezt a könyv kiadója ironikus kritikai önelemzésnek mondja.

Covers_233441
elérhető
1

Eörsi István - Ürügyeim
„Válogatott ​ürügyeim adtak találkát egymásnak ebben a könyvben – olyan írások, amelyek másról is szólnak, mint amiről szólnak. Száműztem azokat a műbírálataimat és vitacikkeimet, amelyek megmaradtak az írásra késztető alkalom eleve meghatározott keretei között. Ezekben a bölcselkedéseimben az alkalmak, a kiváltó okok: fellibbenthető maszkok. Példaképem a vurstlibeli bandzsa céllövő, aki mellécéloz, hogy találjon. Tudni való, hogy hovatovább mindenhez ürügy kell. Nem lehet csak úgy azt csinálni, amire kedvünk szottyan. Tudja ezt már a furfangos csecsemő is, aki »bömböl, hogy szánassa magát«. Később, amikor gyötörni kezdi a magány, és közösségre áhítozik, megöli apját-anyját, de nem vásottságból vagy pláne rosszindulatból, hanem mert részt akar venni az árvák vacsoráján. Még később, amikor kinőtt már az árvai státusból, szakadatlanul azon iparkodik, hogy társaságképessé tegye gondolatait és érzéseit, még saját használatára is folyvást ürügyeket hajhász, hogy zavartalanul szerethesse önmagát, és nagyvonalúan megbocsáthassa köznapi galádságait. Ürügyeink lehetnek jók és rosszak, alkalmazhatjuk őket jó és rossz célok érdekében. Vélt igazságaink kifecsegéséhez van szükségünk rájuk.”

Władysław Zambrzycki - A ​jámbor tévelygők szállása
E ​történetnek négy jó barát a hőse - négy szelíd öregúr. Varsóban kitört a felkelés, és ők egy kölcsönkönyvtárban vészelik át a harci eseményeket. Nappal ott vannak az események sűrűjében, esténként pedig beszélgetéssel töltik az időt, múltjuk rendkívüli kalandjait, meghökkentő históriáit elevenítik fel. A vallás, a babonák és a tudományok körüli viták fűszerezik az éjfélbe nyúló csevegéseket. Különféle furcsaságok, szellemes történetek, mulatságos epizódok, tréfálkozások követik egymást, és a varsói felkelés drámai keretében a kölcsönkönyvtár helyisége, "a jámbor tévelygők szállása", Anatole France-i derűs, kissé szkeptikus légkörrel telik meg. A szerzőnek magyarul már megjelent egy műve, A mi Boldogasszonyunk. és sikert aratott.

Ignacy Karpowicz - Égiek ​és földiek
Vegyünk ​egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és már régen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket – egyik napról a másikra tengetik fásult és unott életüket… De egyszer csak az Istenek a tettek mezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknek helyre állítani a régi rendet? Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentő és rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Gabriel Chevallier - Botrány ​Clochemerle-ben
Sokan ​emlékeznek még az ötvenes években vetített Botrány Clochemerle-ben című francia filmre, mely bővérű humorának és akkor különösen feltűnő szabadszájúságának köszönhette mindent felülmúló sikerét. A regény, amelyikből a legendás film készült, a francia irodalom egyik legsikerültebb szatírája, hazájában több mint 900 (!) kiadásban jelent meg. "Főhőse" egy nyilvános illemhely, melynek felállítása körül csapnak össze a helyi politikai élet jeles képviselői. A történet olykor mintha a mi mai közéletünkben tartanak görbe tükröt.

Richard Brautigan - Görögdinnye ​édes levében
"Szeretkezés ​után a tigrisekről beszélgettünk. Pauline kezdte. Melege testével hozzám simult, és a tigrisekről akart beszélgetni. Azt mondta, hogy Öreg Chuck álma juttatta eszébe őket. - Hogy lehet, hogy értették a nyelvünket? - kérdezte. - Senki se tudja - mondtam. - De értették. Charley azt mondja, lehet, hogy valamikor réges-rég mi is tigrisek voltunk, csak megváltoztunk, ők meg nem. Nem tudom. Mindenesetre érdekes gondolat. - Sosem hallottam a hangjukat - mondta Pauline.- Kislány koromban volt még belőlük néhány, öreg tigrisek, de nemigen merészkedtek elő a hegyekből. Nagyon öregek voltak, veszélytelennek, és folyton vadásztak rájuk. - Hatéves voltam, amikor az utolsót megölték. Emlékszem, a vadászok lehozták KIThaLÁLomba. Százával tódultak oda az emberek. A vadászok azt mondták, hogy aznap ölték meg, fent a hegyekben, és hogy ez volt az utolsó tigris. - KIThALÁLomba hozták a tigrist, és mindenki odagyűlt. Fát raktak a testre, aztán jól átitatták cukrozott pisztrángolajjal." Játékos, ironikus, olykor groteszkbe hajló prózájával a kortárs amerikai prózában eredeti, friss hangot képvisel a hazájában rendkívül népszerű Richard Brautigan. Görögdinnye édes levében című kisregényét pályája elején, 1968-ban írta.

Covers_429005
elérhető
70

Kurt Vonnegut - Kékszakáll
A ​Kékszakállú Herceg mesebeli várában, a lezárt ajtajú szobát nem nyithatja ki senki emberfia. A legfrissebb Vonnegut-regény (1987) főszereplője – örmény származású amerikai festőművész-a pajtáját lakatolta le hetvenhét lakattal. Mit rejteget ott? Kinyitja-e maga, vagy a kíváncsi Circe Berman egyedül fejti meg a titkot? Vonnegut könyve hírnevéhez méltó: izgalmas, kacagtató, megható.

Martti Larni - A ​szép disznópásztorlány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Valerij Sevcsuk - Hajnali ​kakasszó / Galambok a harangtorony tövében
Valerij ​Sevcsuk ukrán írónak ez az első önálló magyar nyelvű kötete. 1968-ban az Ukrán elbeszélők-ben mutatkozott be a magyar olvasóknak, kisregényét, a Rakpart 12-t az Ismerősöm, az oroszlán című válogatásban olvashattuk 1977-ben: eredeti hangja, biztos stílus- és formaérzéke mindjárt felkeltette érdeklődésünket. A kötet címadó kisregényének cselekménye egy vidéki kisvárosban játszódik, hősei őszinte emberi kapcsolatokra vágynak, nem találják a helyüket a világban. A maguk módján lázadnak a konvenciók, kötöttségek, a szürke hétköznapok ellen. Rádöbbennek arra, hogy boldogulásukért maguknak kell megküzdeniük, s mindenekelőtt le kell számolniuk az illúziókkal. A Galambok a harangtorony tövében című kisregény négy pályakezdő fiatalemberről szól. Sevcsuk kivételes őszinteséggel vall az emberi kapcsolatok sokféleségéről. A finom iróniával átszőtt történetben a sorsok különböznek, de lényegükben mégis hasonlítanak egymásra: a regény hősei méltóbb életre vágynak, s a legkisebb sikerért is keményen megküzdenek önmagukkal, emlékeikkel, környezetükkel. Küzdelmük, elszántságuk, emberi gyarlóságaik hiteles lélektani ábrázolása ezért nyújt többet a csupán esztétikai élvezetnél.

Charles_bukowski_hollywood
elérhető
32

Charles Bukowski - Hollywood
A ​Los Angeles-i Charles Bukowksi - lecsúszott figurák megörökítője, "amerikai slumok koszorús költője", a sokak szerint szerethető emberkerülő alkoholista - úgy látszik, csak érett regényíró korában jön rá, hogy Hollywood fénye talán csalóka kissé. Ha az olvasó ezt már régen gyanítja is, nem kell, hogy visszariadjon: akik kedvelik Bukowski brutálisan egyszerű stílusát, azok ezt a Hollywood című könyvben végtelen őszinteségével - s a szerzőtől nem is megszokott öniróniával - körítve élvezhetik. Úgy tetszhet, mintha a hollywoodi mozi- és pénzcsinálás világától viszolygó író maga is a gépezet részévé válna. Vagy mégsem?

Karinthy Frigyes - Capillária
Swift ​mesteri tollából megszületett nagy hírű, angol seborvos, Gulliver kel újra életre Karinthy Frigyes _Capillária_ című kisregényében. Gulliver ezúttal, hatodik csodás utazása során a nők országába, a tenger alatti világba vezeti az olvasót, ahol nők és férfiak külön társadalmat alkotnak, s ezzel egyszersmind az érzelmi és értelmi világ végzetesen kettéválik, s mindkettő önmaga karikatúrájává torzul. A századeleji divatos elméletek - a nő és a férfi viszonyáról - kerülnek ezúttal a szatíra tollára, miközben világosan kitetszik, hogy nem a nemek különbözésében van a mélyen gyökerező ellentét, hanem abban a társadalomban, amely a nőnek csak másodlagos szerepet juttatott. Jót mulatunk a polgári társadalom rovására Gulliver hatodik útjáról olvasva, amelynek szelleme e regényt bevezető mottóban tömören így jelentkezik: "Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? - hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit."

Lady_20l
elérhető
11

Romain Gary - Lady ​L.
Lady ​L., az előkelő angol arisztokrata hölgy, ódon kastélya csodálatos termeiben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A díszes családi összejövetelt váratlan esemény zavarja meg: közlik a bájos és akaratos francia származású Lady L.-lel, hogy ötezer holdas parkja szélén álló kerti házát le kell bontani, mert az állam kisajátítja ezt a területet. Lady L. felháborodva tiltakozik ellene, majd karon fogja hűséges rajongóját, a híres "Koszorús Költőt", és lassan sétálgatva a házacska felé, bevallja neki ellenkezése okait és rugóit. A vallomás - az egykori párizsi kurtizán izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő élettörténete - nemcsak az angol királyi ház "Koszorús Költőjét" döbbenti meg, hanem az egész álszenteskedő és erkölcseire oly büszke, sznob angol uralkodóosztályt. A haladó szellemű Goncourt-díjas író finoman kötekedő, kritikusan csipkelődő regényéből film készült Sophia Loren főszereplésével.

Parti Nagy Lajos - Mi ​történt avagy sem
„A ​legjobb tréning a valóság.” – mondja nekünk Parti Nagy Lajos új elbeszéléskötetének egyik szereplője. „Legjobb póráz az ember!” – tudjuk meg egy másiktól. Hogy igazuk van-e vagy sem, döntse el mindenki maga. Parti Nagy újabb novelláiban rengeteg minden történik napjaink és tegnapjaink holnaptalan Magyarországán Tömpemizsértől Budapesten és az elbeszélői tudat álomperonjain át Csőpépig. Véletlen találkozások, vétlen balesetek, szándék nélküli csodák, lépték nélküli dumák. Régi ismerősök. Angyalok és házmesterek. Az anyanyelvi figurák a magyar nyelv korábban nem ismert mélységeit és lehetőségeit tárják elénk. Parti Nagy műhelyében megint olyan nyelvek születtek, melyekben a margón lévők argója, a megalázottak dadogása a legváratlanabb pillanatokban egészül ki a hétköznapok lírájával és a szerző frenetikus leleményeivel. A karneváli groteszk is így kerül egy szaggatottan pontos vonalba Parti Nagy szociális realizmusával. Ez a civilpróza kegyetlenül pontos lát- és létlelet mindnyájunk mai Magyarországáról.

Bajor Andor - Április ​bolondja
''Akár ​szatírát, humoreszket, paródiát, gyerekmesét írt Bajor Andor: mindvégig mesélt. A mesélés öröme, felszabadultsága érződik még a gonoszkodásaiban is. Az életmű egésze akár egyetlen regénynek is felfogható, mellékszálakkal és szereplőkkel, kitérőkkel és versbetétekkel. A főhős azonban mindvégig ő maga: az esendő, a kisemmizett kisember, az álmaiban csalódott gyerek, a nagyra törő és szárnyaszegett alkotó, és legfőképpen a szemlélődő, kutató ember, aki felismeri a mások hibáit, vétkeit és azon nyomban megbocsátja, minthogy magában is felfedezi mindezeket. Nem igazságosztó, hanem figyelő társ, esetenként akár őrangyala nemcsak saját gyerekkori énjének, hanem nevetsége tárgyainak is.'' (Csiki László) Bajor Andor 1927. szeptember 30-án született, Nagyváradon. Kolozsváron élt. 1991. január 24-én hunyt el a debreceni klinikán. Február 6-án helyezték örök nyugalomra, a Házsongárdi temetőben, Kolozsváron.

Dorthe Nors - Tükör, ​index, kuplung
A ​Tükör, index, kuplung korunk középkorú, magányos szinglijének bibliája. Annak a nőnek a története, aki 40 évesen meg akar tanulni vezetni, de nem tud sebességet váltani, nem érzékeli a holtteret és folyton elszédül. Annak a középkorú nőknek az egyszerre humoros, (ön)ironikus története, aki úgy érzi, láthatatlanná vált, eltévedt a nagyvárosban, nem tudja honnan jött, hová tart. „Anélkül, hogy létezett volna szingli-kultúra, azért szinglik Ballingban is voltak. De nem csináltak belőle akkora felhajtást, Sonja is kibékülne a régi módival, mert a szingli-kultúránál semmi sem lehet idegesítőbb. Ezeket a hordákat különféle manőverekkel kilóra eladják, mint a vágómarhát. A szinglik ki-be járkálnak az éttermek ajtaján és fejükben hemzsegnek az online társközvetítők. Mindig egyedül, mindig éppen két szexuális kapcsolat között csörtetnek valahová, és vásárlás-központú beszámolóikkal azt hirdetik, hogy az embernek arra kell törekednie, hogy maga is fogyasztható legyen.”

Kollekciók