Ajax-loader

'népmese' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Az_%c3%b3lomerd%c5%91
Az ​ólomerdő Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Az ​ólomerdő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A_naptest%c5%b1_pa'i
A ​naptestű Pa'i Ismeretlen szerző
13

Ismeretlen szerző - A ​naptestű Pa'i
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A_parazsat_ev%c5%91_paripa
Parazsat ​evő paripa Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Parazsat ​evő paripa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vázsonyi Endre - Rémusz ​bácsi meséi
Ritkán ​fordul elő, hogy a nyúl kifogjon a rókán.. Nos, ennek a könyvnek főszereplője, a bátor, furfangos Nyúl lóvá teszi a Rókát, megtáncoltatja a Héját, álöltözetben megrémíti a hetvenkedő Farkast, és tűzön-vízen át megsegíti a bajba jutott barátait. A furfangos Nyúlról szóló mulatságos történeteket Rémusz bácsi, egy jóságos öreg néger meséli esténként a Kisfiúnak. Meséi azonban nemcsak a Nyúlról szólnak, sok szó esik a vendégszerető özvegy kosnéról, Mezeiné asszonyságról, és a viháncoló, kotnyeles báránykisasszonyról, a kópé Tücsök pajtásról, Liba anyóról, a bölcs öreg Teknősről s a muzsikus kosról, Benjámiin bácsiról. A rövid, fordulatos, vidám meséket amerikai négerek mesélgették egymásnak. A múlt század végén gyűjtötte őket kötetbe Joel Chandler Harris amerikai népmesekutató és meseköltő. Kilenckötetnyi meséből válogatta ki Dégh Linda a legszebbeket a magyar gyermekek számára. Ezeket Vázsonyi Endre dolgozta fel, sok új, mulatságos ötlettel, vidám verssel tarkította, és érdekes kerettörténetbe ágyazta az eredeti szöveget. Reich Károly művészi rajzai teszik még élvezetesebbé és teljesebbé az újszerű, vidám mesegyűjteményt.

Ismeretlen szerző - Mesélj ​nekem lovakról és szamarakról
Ebben ​a kötetben olyan népszerű, lovakról és szamarakról szóló klasszikus és népmesék szerepelnek, mint A szúnyog meg a ló, vagy A szamárbőr királyfi című népmesék. De megtalálhatóak benne kevésbé ismert mesék is, mint a Babszem csacsi, vagy A hétlábú paripa című magyar népmese.

Mes%c3%a9k_any%c3%a1kr%c3%b3l
Mesék ​anyákról Ismeretlen szerző
87

Ismeretlen szerző - Mesék ​anyákról
Vajon ​miért nincsenek jó anyák a mesékben, és az apák miért olyan jók szinte minden mesében? - teszi fel a kérdést a kötet előszavában a neves mesekutató és meseterapeuta, aki nagysikerű Mesék nőkről - férfiaknak és Mesék férfiakról - nőknek című kötetei után ezúttal apáknak és fiúknak, anyáknak és lányoknak válogatott történeteket a világ mesekincséből. Tette ezt azzal a céllal, hogy a mesén keresztül is bemutassa, milyen nehéz anyának és apának (no és persze leánynak és fiúnak) lenni, mennyi nehézséggel és próbatétellel kell megküzdeni egy jól működő szülő-gyermek kapcsolat érdekében is. A mesekutató állítása szerint a mesék egészen másképp beszélnek az apáról, mint az anyáról: például a népmesékben alig találni jó anyákat, a jó apák viszont egyáltalán nem ritkák. Az anyához fűződő kapcsolat mindenki életében a legfontosabb, és a fogantatás pillanatától meghatározó. Azonban több ezer mese szól arról az ambivalenciáról is, amellyel az anyák kötődnek gyermekeikhez, és több ezer mese mutatja meg ennek másik oldalát is: a gyerekek ambivalens viszonyát édesanyjukhoz. A jó anya önzetlenül kíséri és segíti gyermekei kibontakozását, és méltó módon - hamuban sült pogácsával - engedi el őket a szülői házból, ha eljön az ideje. Persze a legjobb anyának még a mesékben sem csak szerető, kedves és odaadó arca van - épp oly erőteljes a haragos, szenvedélyes, sötét indulatokkal terhelt másik arc is. Az utóbbi anyatípusból mintha kicsivel több került volna a mesékbe, s ennek oka elsősorban az, hogy a mesék mindig problémákkal foglalkoznak. A valóságban általában nem a "jó" anya jelent problémát, hanem a jó anya hiánya. A mesék pedig nem azt vetítik elénk, ami rendben működik, hanem azt, amit rendbe kell - mert rendbe lehet - hozni. Ebben kíván segíteni ez a kötet anyáknak, apáknak, lányoknak és fiúknak.

Ismeretlen szerző - A ​háromágú tölgyfa tündére
Sok ​szép magyar népmesekötet sorakozik már a mesekedvelő olvasók könyvespolcán. Az eddigi kötetekben egy-egy szép szavú mesélő legszebb mesefeldolgozásait tettük közzé, ebben a válogatásunkban pedig az egész magyar népmesekincs örökbecsű darabjait szedtük csokorba.

Boldizsár Ildikó - Mesék ​a felnőtté válásról
„Megtörténik, ​akár akarod, akár nem. Felnősz. Ha nem szeretnél felnőtt lenni, azért – ha pedig szeretnél, csak nem tudod, hogyan, akkor ezért olvasd el ezt a könyvet. Harminckét mese a felnőtté válás nehézségeiről és szépségeiről: tizenhat a fiúknak és tizenhat a lányoknak, hogy könnyebben önmagukra és egymásra találjanak.” Boldizsár Ildikó Boldizsár Ildikó legújabb meseterápiás kötetében tizenhat és harminckét év közötti olvasóknak ad útmutatást a kamasz- és felnőttkor határának átlépéséhez. A mesék jelentésének kibontásában és az önterápiában a szerző rövid, gondolatébresztő elemzései segítenek.

Benedek Elek - A ​vitéz szabólegény
Benedek ​Elek népmesegyűjtőnk vallomása szerint a magyar népmeséket a merész képzelet, a kifogyhatatlan humor, az egészséges észjárás és az elmés ötletek teszik művészileg tökéletessé. A mesék felejthetetlen élményt nyújtanak a gyerekek számára a népies szófordulatoknak és a képzeletet megmozgató történeteknek köszönhetően.

Illyés Gyula - Hét ​meg hét magyar népmese
Illyés ​Gyula immár klasszikussá vált népmese-gyűjteményéből, a Hetvenhét magyar népmeséből "hét meg hét", azaz tizennégy mesét válogattunk ki. A kis gömböc, a Kacor király, az Aranyszóló pintyőke, a Lúdas Matyi és a kötet többi meséje is a különösen népszerű, egyszerűbb cselekményű, rövidebb mesék közül való. A kisiskolás kezdő olvasóban ezekkel a már bizonyára hallott szép mesékkel szeretnénk kedvet ébreszteni az önálló olvasásra. A kötet gazdagon illusztrált kiadásban, Kondor Lajos színes rajzaival jelenik meg.

Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár ​Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”

Jakob Grimm - Wilhelm Grimm - Grimm ​legszebb meséi
Ki ​ne őrizné legszebb gyerekkori emlékei között Csipkerózsa tündérszép történetét, melyben csak akkor ébredhet fel álmából a száz éve alvó királykisasszony, hogyha a szépséges herceg áttöri a vadrózsákból fonódott, pókhálókból szövődött rengeteget, és csókjával kelti életre szerelmesét? Ki ne aggódott volna gyermekkorában Hófehérke sorsáért, akit még a törpék gyöngéd szeretete sem óvott meg a gonosz királyné ármányától? A rablótanyát elfoglaló állatok, a libapásztorrá varázsolt királykisasszony, a sárkánnyal küzdő bátor ifjú, a mindenkinél eszesebb Hüvelyk Matyi, a palackból kiszabadult szellem, meséink legkedvesebb alakjai kelnek életre ebben a szép mesekönyvben. A Móra Ferenc Könyvkiadó Grimm-kötetében az olvasók megtalálhatják régi kedves meséiket, de ezeken kívül kevésbé ismerteket is. Ötven Grimm-mese található a gazdagon illusztrált, hat színes melléklettel készült mesekötetben.

Beolvas%c3%a1s0001
A ​kakas és a pipe Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​kakas és a pipe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

R%c3%b3zsafi%c3%ba_%c3%a9s_tulip%c3%a1nle%c3%a1ny
2

Ismeretlen szerző - Rózsafiú ​és tulipánleány
Elsősorban ​a 6-14 éves gyermekek kezébe szeretnénk hasznos olvasmányt adni, ami természetesen nem zárja ki, hogy más korosztályok is érdeklődéssel lapozzák a kötetet, hiszen tudományos célokra is jól felhasználható, mert hiteles népköltési szövegeket közöl. A sorozat első kötetében, a Rózsafiú és Tulipánleányban nemcsak a kalotaszegi tájegység színes mesekincsét ismerheti meg az olvasó. Az ízes tájszólásban előadott mesékben és történetekben megelevenedik ennek a tájnak az embere, gazdag képzeletvilágával és igazságszeretetével, természetes humorával és találékonyságával.

Jakob Grimm - Wilhelm Grimm - A ​kásásfazék
Különös ​Grimm-kötetet kap kézhez az olvasó. Nem találja benne sem a Hófehérkét, sem a Hamupipőkét, de még a Piroska és a farkast vagy a Hüvelyk Matyit sem. Pedig ezeket aztán a legszebb Grimm-mesék között tartja számon jó száz esztendeje a világ. A Móra Kiadó is számos formában és sok kiadásban jelentette meg a Grimm-meséket. De nem az óvodásoknak! Egyre köztudottabbá válik, hogy az óvodáskorúak befogadókészségét, képzeletvilágát meghaladják ezek a bonyolult, gyakran félelmetes momentumokat is kiszínező mesék. A Móra Kiadó a kisgyerekes szülőknek és az óvónőknek szeretne segíteni a fenti kiadvánnyal, melyben - a nagy gyűjteményű, tréfás hangvételű mese szerepel, olyanok, melyek valóban az óvodásoknak valók. Róna Emy játékos, színes rajzai ezt a világot hozzák közel a kicsinyekhez a "Hol volt, hol nem volt" sorozatban megjelenő kötettel.

Tamási Áron - Jégtörő ​Mátyás
"A ​Jégtörő Mátyás úgy kezdődik, mint egy fantasztikus regény. Egy büntetett szellem földi vándorlásait mondja el, míg különböző állati formákon át emberi testbe ér. (...) ez a könyv önmagától és szinte észrevétlenül valóságos népmeseregénnyé válik, s épp ezáltal hoz új, különös műfajt a magyar irodalomnak. Ami a legföltűnőbb: a mesehangulat Tamási regényébe valahogy nem is a fantasztikum ajtaján lopózik be. Maga a csodás história, a szellem vándorlásának története állatból állatba csöpp meseszerűséget sem mutat. A mese nem ebből a szellemhistóriából indul, hanem épp ellenkezőleg: a földi valóságból, egy intim falusi képből, a paraszti környezet rajzából, amelybe a száműzött szellem állati minőségében belecsöppen, hogy rámért „szolgálatát" teljesítse. (...) Ez a hang, ez a líra, a Jégtörő Mátyás fantasztikus meséjét éppoly igazi, tőrőlmetszett Tamási-könyvvé avatja, mint amilyen akár az első Ábel-kötet volt.” (Babits Mihály)

Ismeretlen szerző - Húsvét-szigeti ​mítoszok, mondák és legendák
A ​könyv a Húsvét-sziget színes, sokszor rejtelmesnek tűnő folklórvilágába viszi el az olvasót. A 19-20. században lejegyzett szövegeket eddig csak a sziget kutatásával foglalkozó szerzők (Métraux, Englert, Felbermayer, Barthel stb.) műveiben elszórtan lelhettük meg, ez a kiadvány gyűjtötte össze és dolgozta fel első ízben a teljes anyagot, amely a világ és az ember teremtésének, a leghatalmasabb isten szerepének, hatalmának, a fa- és a kőszobrok elterjedésének a mítoszait, legendáit, a szellemekről, a lélekről szóló legendákat, az évszázadok során keletkezett didaktikus és tanító szövegeket (a földművelésről, az évszakokról, a hónapokról szóló hasznos tudnivalókat) stb. tartalmazza. A bevezető tanulmányban a szerző ismerteti a sziget felfedezésének és későbbi sorsának a történetét, a könyv tematikai felosztását, és magyarázatot fűz az egyes fejezetekhez.

Nancy Davis - Laura Simms - Korbai Hajnal - Az ​aranytök
A ​Mosoly Alapítvány módszertani kiadványsorozatának első kötetét a gyógyító terápiás történeteknek és meséknek szenteltük. Olyan történeteket válogattunk a könyvbe, melyeket traumát átélt gyerekeknek mesélhetnek a szülők vagy a különböző területekről érkező szakemberek. A kötetben egyszerre biztosítottunk helyet két, nagyon eltérő terápiás módszernek, technikának: az egyik a pszichológia felől közelít a mesékhez, terápiás történetek formájában (Nancy Davis meséi), a másik pedig a mesemondás és a népmesék évezredes hagyománya felől (a Laura Simms által gyűjtött mesék). Nancy Davis amerikai pszichológusnő terápiás meséi átfogó képet vetítenek elénk azokról a problémákról, melyeket traumát átélt gyerekeknél tapasztalt és gyógyított a terapeuta. Valamennyi története előtt szerepel egy ajánlás, hogy milyen életkorban, milyen problémára javasolja a mesét. Ezek a történetek egy-egy gyerekre íródtak, szimbólumaik a népmesékénél kevésbé összetettek. Laura Simms mesemondó és munkatársai eredetileg a 2001. szeptember 11-ét átélt amerikai gyerekek számára gyűjtötték az itt olvasható meséket, ám azok a világ bármely részén, bármely életkorban segítséget nyújthatnak a traumán átesett gyerekeknek és felnőtteknek. A rövid elméleti összefoglalókon túl a kötet számos hasznos gyakorlati tanáccsal is ellátja a mesemondásban még kevéssé jártas felnőtteket arról, hogy miképp is válasszák ki a megfelelő meséket, hogyan alkossanak gyerekekre szabott, egyéni történeteket, vagy hogy meséljék el ezeket.

Nagy Olga - Táltos ​és Pegazus
Szakmai ​körökben a legjelentősebb kortárs magyar néprajzkutatóként becsülik a Kolozsvárott élő Nagy Olgát, a közönség inkább gyűjtőként, a Parasztdekameron összeállítójaként ismeri. Iszonyú erőfeszítéseket tett a Ceaușescu-rezsim körülményei között, hogy kutatásai eredményét elméletileg is összefoglalja. A táltos törvénye, Népese és esztétikum címá könyve 1978-ban még napvilágot látott, Alkotás és befogadás - Meseszociológiai vizsgálat című munkája azonban már nem jelenhetett meg. ___Új könyve az utóbbi évek legjelentősebb magyar néprajzi-irodalomtörténeti-irodalomelméleti munkája, amely az eddiginél jóval nagyobb látószögű lencsével veszi szemügyre tárgyát. Nagy Olga - korántsem egyedül - a realizmust epizódnak tekinti az emberi szellem történetében, csalókának bizonyult illúziónak, amely ahelyett, hogy érthetővé tette volna a világot, eszménye, a ráció, a haladás révén inkább mind áttekinthetetlenebbé. Az irodalom és a mese közös eredetéből, a mítoszból indul ki, az irodalmiságban és a szóbeliségben közös világlátásból. Ugyanaz a kulturális örökség vált a beavatottak irodalmává, a beavatatlanok népmeséjévé, de mindegyikben megőrződött a "hősközpontúság" és a "hőssel szembe álló gonosz", a "happy endes lezárás", a szándék, hogy a való helyett annak javított mását adva vigaszt nyújtson a történet. Azonos társadalmi felismerés, tapasztalat fejeződik ki a mitikusból eredő "magas" és "mély" kultúrában: az ember sebezhető, az élet vigasz nélkül elviselhetetlen. Az irracionális örök jelenvaló, mint Nagy Olga mondja: a modernben, a népmesében egyaránt kifejeződik az abszurd. Az előbbiben visszatekintésként az ősihez, az utóbbiban közvetlen örökségként. E felismerésből kiindulva kezdte újra alaposabban vizsgálni a tréfás mesék "kiforgatott" világát, amelyben a profán és mitikus harcol, majd megbékél egymással. ___Négy fejezetben, a tárgy meghatározta szempontból az irodalmi esztétikum történetét mondja el az őskultúrától a modernig: Lotman, Dumézil, Meletyinszkij után is tud újat mondani. Ha szűk körnek is szóló, de izgató, gondolkozásra kényszerítő, nagyszerű könyv.

Gaura Ágnes - Túlontúl
Mindig ​az Ördög győz – tartja a mondás Tündérföldön is, ami a mesés Erdélytől a rejtélyes Csallóközig Nagy-Magyarország árnyékvilágaként rejtőzik az ismert valóság mögött. Egykor erős és örökkévaló birodalom volt, de egy bűverejű szerelem feldúlta ember és tündér szövetségét, és az Ördög véghezvitte a lehetetlent: áthatolhatatlan Árokkal kettészakította, ami egynek rendeltetett. Hatalmát egy tiltott csóknak köszönhette, és átkát csakis egy újabb csók törhetné meg – ám a szerelmesek évszázados álomba dermedtek a birodalom két végében, és azóta sem akadt senki, aki át tudott volna kelni az Árkon, hogy segítsen egymásra találniuk. A megváltó csók egy nap mégis kiszabadul Tündérföldről, útra indul egy utazókönyv segítségével, és végül a Budapesten élő Liliomig jut – ám a tündérmeséken nevelkedett lány nem is sejti, hogy Tündérország sorsa összefonódott az övével. Az utazókönyv varázsa az ő korántsem mesés életét is felborítja, így kettős feladat vár rá: ahhoz, hogy felismerje a mágikus világ sugallatait, neki is meg kell találnia az igaz szerelmet. _A kultikus Boriverzum-sorozat alkotója, Gaura Ágnes ezúttal a magyar tündérmesék világába vezeti olvasóit – a somorjai templomon is túl, az Aranyerdőn, Ezüsterdőn és Rézerdőn át egészen a Csörsz-árok legendájának varázslatos újraértelmezéséig._

77
77 ​- Hetvenhét Ismeretlen szerző
25

Ismeretlen szerző - 77 ​- Hetvenhét
Magyar ​népmesék, ahogyan ez idáig soha nem olvastuk őket: még mindig nekünk szólnak, ám világuk már új szabályok szerint épül fel. Egy bábaasszony bosszúja, saját kötelességük csapdájába került sárkányok, baljós padlások és kamerákkal foglyul ejtett hősi küzdelmek. Ismerős, mégis ismeretlen helyszínek, ahol a mesék megújulnak, s új ágat hajtanak. A Hetvenhét novellapályázat győztesei és a magyar fantasztikus irodalom nagyjai új formát találtak a régi meséknek: Körmendi Ágnes, Csigás Gábor, Juhász Viktor, Raoul Renier, Molnár B. Gábor, László Zoltán és társaik világa után az ősi történetek mindörökre megváltoznak.

Boldizsár Ildikó - Mesekalauz ​úton lévőknek
Minden ​élethelyzetnek van mesebeli párja - hallottuk az elmúlt években többször a kötet írójától, aki nemcsak tematikus mesegyűjteményekkel, hanem Meseterápia című könyvével is igazolta állítását. A férfiakról, nőkről, apákról, anyákról és testvérekről szóló mesék után most az emberélet fordulóihoz és határaihoz kapcsolódó meséket válogatta új kötetébe Boldizsár Ildikó. A fogantatástól az élet utolsó harmadáig azokhoz a történetekhez vezeti el olvasóit, amelyek nemcsak az ember fejlődését segítik, hanem az egyik életszakaszból a másikba való átlépést is. A mesékhez írt élvezetes kommentárok - úgynevezett mesekalauzok - bámulatos egyszerűséggel mutatják meg, hogyan fűzhető fel egy emberi élet a mesék rendjére. Mert a könyv szerzője szerint a népmesék legfontosabb eleme nem a csoda, hanem a rend. És minden mese annak a példája, hogyan lehet a rendezetlenséget és a káoszt renddé alakítani, azaz olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a teljesség vágya irányítja a gondolatokat és a tetteket. Ez a tudás azért nélkülözhetetlen, mert csak így van esélyünk arra, hogy egyszer majd rólunk is elmondhassák: ,,boldogan éltek, míg meg nem haltak".

Icinke-picinke_original_17563
Icinke-picinke Ismeretlen szerző
29

Ismeretlen szerző - Icinke-picinke
Köztudomású, ​milyen nagy szerepe van az óvodás korú gyerekek anyanyelvi nevelésében, szépérzékének fejlesztésében a versnek és a mesének. Kiadónk hosszú évek óta nevelés-lélektanilag átgondolt antológiákkal siet a szülők és az óvónők segítségére, hogy könnyen megtalálják azokat a verseket és mondókákat, amelyek a gyerekek fejlődéséhez szorosan hozzá tartoznak. Az Icinke-picinke óvodásoknak való magyar népmeséket tartalmaz. A gyerekek nagyon szeretik a hangutánzó szójátékokból, cselekményismétlődésekből álló, egyszerű, mondókaszerű meséket, a láncmeséket, csalimeséket. Kovács Ágnes néprajztudós állította össze a kötet anyagát, figyelembe véve az utóbbi száz év gyűjtéseit, feldolgozásait, a kisgyermekeknek szóló népmesekincset, melyet az óvodai korcsoportok igényeit figyelve rendszerezett. Reich Károly magas művészi színvonalú, gyermekien vidám illusztrációi könnyítik meg a mesék szemléltetését.

Covers_153323
Magyar ​népmesék Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Magyar ​népmesék
Ez ​a magyar mesekönyv népmesék sorát rejti magában. A népmesék lehetnek tanulságosak, és elrettentőek egyben. Elsősorban már óvódás gyerekeknek javasolom ezt a kötetet, mivel hosszabb figyelmet és megfelelő érettséget kíván. Milyen címek vannak ebben a kötetben? A csillagszemű juhász A loncsos medve A selyp lányok Az állatok nyelvén tudó juhász Az öreg halász és a nagyravágyó felesége Az okos lány A kóró és a kismadár stb.

Liza Galea - M. A. Murray - Máltai ​népmesék
A ​mesék forrása egyetemes kincs, közös misztérium. Információt tartalmazhat arról, hogy mely földrajzi helyen,mely korban mely értékek, emberi erények voltak veszendőben, vagy születőben. Az erények pedig, éppen a közös ideákból kiindulva, minden időben és minden földrajzi helyen ugyanazok, csak a hozzájuk való út különböző. A mese az egyik formája a nyelv művészetének,ahol a nemzeti gondolkodás és a történelem, a világnézet és a társadalmi élet, egyszóval maga az élet és igazság szépsége jön elő a régmúlt időkből.

R%c3%a1t%c3%b3ti
A ​rátóti csikótojás Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​rátóti csikótojás
A ​magyar népmesekincs jelentékeny és főként újabb része már nem a tündérmesék, a legkisebb királyfi álruhájába öltözve lép fel a társadalmi igazságtalanságok ellen. Ezek az úgynevezett parasztmesék sokkal szorosabban tapadnak a valósághoz, sokkal nyíltabb bennük a szegények és gazdagok ellentéte. A szegények fegyvere itt az igazságon kívül gyakran a furfang, ezért e mesetípus nagy része mulattató, tréfás. Ugyanez a tréfás mesélőkedv jelentkezik az állatmesékben is, amelyek természetesen, mint a világirodalom nagy állatmeséi, az embereknek szolgálnak okulásul, tanulságul - vagy néha csak szórakoztatásul. Kötetünk meséi nagyobbrészt nem eredeti feljegyzések, hanem a népmesék, a népmesei motívumok szépírói feldolgozásai. A feldolgozó írók művészi eszközeikkel és tudatos meseformálásukkal még világosabbá tették az eredetiek mondanivalóját és szellemét.

Hajnalfia
Hajnalfia Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Hajnalfia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mes%c3%a9k_az_%c3%a9let
Mesék ​az élet csodáiról Ismeretlen szerző
elérhető
54

Ismeretlen szerző - Mesék ​az élet csodáiról
A ​kötet egy olyan válogatás, amely az emberiség legnagyobb kincseit mutatja be a meséken keresztül. Megismerhetjük a teremtés titkait, kalandos történeteket olvashatunk olyan bátor hősökről, akik útnak indultak, hogy felfedezzék a világ ismeretlen tájait, és megküzdjenek az ellenséges erőkkel, valamint bölcs emberekről, akik olykor megfékezik a bátorságból fakadó erőt, hogy helyet kérjenek az észnek is. Kötetünk utolsó meséi a szerelemről szólnak, hiszen e nélkül minden más erény hiábavalónak bizonyulna, még a bátor és bölcs emberek is boldogtalanok lennének.

12736
elérhető
81

Ismeretlen szerző - Mesék ​testvérekről testvéreknek
Testvérmeséink ​egyik legszebb jelenete az, amikor a testvérek a búcsúzásnál jelet tesznek egy életfára, s megegyeznek abban, hogy egymás életéről, egészségéről, a másik sorsának alakulásáról ebből a jelből szereznek majd tudomást: ha a jel véres lesz vagy elszárad, az azt jelenti, hogy a másikkal baj történt, sőt az élete is kockán forog. A változást megpillantó hős gondolkodás nélkül útnak indul, hogy megmentse bajba jutott testvérét, ami sok viszontagság árán sikerül is neki. A mese törvénye azt állítja, hogy a testvérek semmilyen körülmények között nem hagyhatják cserben egymást, s még akkor is útnak kell indulniuk a másik megmentéséért, ha előtte évekig nem találkoztak egymással, netán mindenféle látható kapcsolat megszakadt közöttük. Az ember életében ideális esetben a testvérkapcsolat a leghosszabb időtartamú kapcsolat, több időt van együtt a testvérével, mint a szüleivel, még ha ez nem is egy térben való tartózkodást jelent. A testvérkapcsolatok általában mégsem felhőtlenek, s erről árulkodnak azok a szókapcsolataink is, amelyek a testvérek között megjelenő konfliktusokra utalnak: testvérféltékenység, testvérbosszú, testvérviszály, testvérharc, testvérgyilkosság. A testvérekről szóló mesék világosan megmutatják, hogy a testvérek között feltámadó irigység és a féltékenység átalakítja a testet és a lelket, megvadítja, eldurvítja azt, aki testvérében látja saját sorsának megrontóját. Kötetünk meséi abban segítenek, hogy a jó testvérkapcsolatok még jobbá váljanak, azok pedig, akik rossz testvérkapcsolatban élnek, felismerjék azt a bizonyos jelet az életfán, s tudják, mit kell tenniük.

Img_0130
Mátyás, ​az igazságos Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Mátyás, ​az igazságos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mes%c3%a9k_a_csodakertr%c5%91l
Mesék ​a csodakertről Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - Mesék ​a csodakertről
Boldizsár ​Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban. Olyan meséket adnak közre, amelyekben az ember még harmóniában élt a természettel, és tudta, hogy mit kell tennie, hogy ez így maradjon. Olyan meséket, amelyekben az ember tiszteli a fákat, növényeket, állatokat, és szót ért velük - összhangban léteznek vagy törekszenek rá egy-egy konfliktus után. Olyan meséket, amelyekben a teremtett világ szépsége megmutatkozik, és az ember ennek örülni tud, érzi a felelősségét. És olyan meséket is, amelyekben ezt nem érzi, aztán baj lesz belőle... De még van visszaút, megbocsátás, egy utolsó lehetőség...

Mes%c3%a9k_boldog-%c3%b6regekr%c5%91l!!!!!!!!!!!
Mesék ​boldog öregekről Ismeretlen szerző
elérhető
14

Ismeretlen szerző - Mesék ​boldog öregekről
Mi ​kell a boldog öregséghez? Ezt a kérdést tette fel a kötet szerkesztője, amikor gyűjteni kezdte az idős emberekről szóló meséket. Boldizsár Ildikó meggyőződése, hogy a mesék minden élethelyzetben és életkorban képesek új tapasztalatokkal gazdagítani bennünket, s ez fokozottan igaz az öregkor meséire. Ha az ember idejében elgondolja, milyennek szeretné látni magát élete utolsó harmadában, lehetőséget teremt arra, hogy ehhez az elképzeléshez igazítsa napjait. Az öregkorra ugyanis éppúgy fel kell készülni, mint a felnőtté válásra, vagy az anyaságra és az apaságra. A kötet meséi úgy segíthetik ezt a ,,felkészülést", hogy a történetekben szereplő apókák és anyókák követendő példát nyújtanak a mindennapok átrendezésére, a világhoz való viszony megváltoztatására. A boldog öregek tényként fogadják el az idő múlását, és felismerik a benne rejlő lehetőségeket. Megváltozik a fontossági sorrend életükben, és képessé válnak az előítéletektől és önbecsapásoktól mentes létezésre. Ráadásul életörömöt és leleményességet is lehet tanulni tőlük, hiszen tapasztalataik rendezgetése, szintetizálása közben sok olyan dolgot fedeznek fel, amire a fiatalabbaknak még nincs látásuk. A Mesék-sorozat záró kötetét az idős embereken túl azoknak ajánljuk, akik boldog öregségre vágynak, és kíváncsiak rá, hogyan alakítható át az életük ennek érdekében. És persze azoknak, akik szeretnének maguk körül minél több boldog öreget látni, hiszen a hozzátartozókon is múlik, hogy milyen minőségben éljük át az élet délutánját.

Kollekciók