Ajax-loader

'népmese' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Nagy Olga - Táltos ​és Pegazus
Szakmai ​körökben a legjelentősebb kortárs magyar néprajzkutatóként becsülik a Kolozsvárott élő Nagy Olgát, a közönség inkább gyűjtőként, a Parasztdekameron összeállítójaként ismeri. Iszonyú erőfeszítéseket tett a Ceaușescu-rezsim körülményei között, hogy kutatásai eredményét elméletileg is összefoglalja. A táltos törvénye, Népese és esztétikum címá könyve 1978-ban még napvilágot látott, Alkotás és befogadás - Meseszociológiai vizsgálat című munkája azonban már nem jelenhetett meg. ___Új könyve az utóbbi évek legjelentősebb magyar néprajzi-irodalomtörténeti-irodalomelméleti munkája, amely az eddiginél jóval nagyobb látószögű lencsével veszi szemügyre tárgyát. Nagy Olga - korántsem egyedül - a realizmust epizódnak tekinti az emberi szellem történetében, csalókának bizonyult illúziónak, amely ahelyett, hogy érthetővé tette volna a világot, eszménye, a ráció, a haladás révén inkább mind áttekinthetetlenebbé. Az irodalom és a mese közös eredetéből, a mítoszból indul ki, az irodalmiságban és a szóbeliségben közös világlátásból. Ugyanaz a kulturális örökség vált a beavatottak irodalmává, a beavatatlanok népmeséjévé, de mindegyikben megőrződött a "hősközpontúság" és a "hőssel szembe álló gonosz", a "happy endes lezárás", a szándék, hogy a való helyett annak javított mását adva vigaszt nyújtson a történet. Azonos társadalmi felismerés, tapasztalat fejeződik ki a mitikusból eredő "magas" és "mély" kultúrában: az ember sebezhető, az élet vigasz nélkül elviselhetetlen. Az irracionális örök jelenvaló, mint Nagy Olga mondja: a modernben, a népmesében egyaránt kifejeződik az abszurd. Az előbbiben visszatekintésként az ősihez, az utóbbiban közvetlen örökségként. E felismerésből kiindulva kezdte újra alaposabban vizsgálni a tréfás mesék "kiforgatott" világát, amelyben a profán és mitikus harcol, majd megbékél egymással. ___Négy fejezetben, a tárgy meghatározta szempontból az irodalmi esztétikum történetét mondja el az őskultúrától a modernig: Lotman, Dumézil, Meletyinszkij után is tud újat mondani. Ha szűk körnek is szóló, de izgató, gondolkozásra kényszerítő, nagyszerű könyv.

Gaura Ágnes - Túlontúl
Mindig ​az Ördög győz – tartja a mondás Tündérföldön is, ami a mesés Erdélytől a rejtélyes Csallóközig Nagy-Magyarország árnyékvilágaként rejtőzik az ismert valóság mögött. Egykor erős és örökkévaló birodalom volt, de egy bűverejű szerelem feldúlta ember és tündér szövetségét, és az Ördög véghezvitte a lehetetlent: áthatolhatatlan Árokkal kettészakította, ami egynek rendeltetett. Hatalmát egy tiltott csóknak köszönhette, és átkát csakis egy újabb csók törhetné meg – ám a szerelmesek évszázados álomba dermedtek a birodalom két végében, és azóta sem akadt senki, aki át tudott volna kelni az Árkon, hogy segítsen egymásra találniuk. A megváltó csók egy nap mégis kiszabadul Tündérföldről, útra indul egy utazókönyv segítségével, és végül a Budapesten élő Liliomig jut – ám a tündérmeséken nevelkedett lány nem is sejti, hogy Tündérország sorsa összefonódott az övével. Az utazókönyv varázsa az ő korántsem mesés életét is felborítja, így kettős feladat vár rá: ahhoz, hogy felismerje a mágikus világ sugallatait, neki is meg kell találnia az igaz szerelmet. _A kultikus Boriverzum-sorozat alkotója, Gaura Ágnes ezúttal a magyar tündérmesék világába vezeti olvasóit – a somorjai templomon is túl, az Aranyerdőn, Ezüsterdőn és Rézerdőn át egészen a Csörsz-árok legendájának varázslatos újraértelmezéséig._

77
77 ​- Hetvenhét Ismeretlen szerző
27

Ismeretlen szerző - 77 ​- Hetvenhét
Magyar ​népmesék, ahogyan ez idáig soha nem olvastuk őket: még mindig nekünk szólnak, ám világuk már új szabályok szerint épül fel. Egy bábaasszony bosszúja, saját kötelességük csapdájába került sárkányok, baljós padlások és kamerákkal foglyul ejtett hősi küzdelmek. Ismerős, mégis ismeretlen helyszínek, ahol a mesék megújulnak, s új ágat hajtanak. A Hetvenhét novellapályázat győztesei és a magyar fantasztikus irodalom nagyjai új formát találtak a régi meséknek: Körmendi Ágnes, Csigás Gábor, Juhász Viktor, Raoul Renier, Molnár B. Gábor, László Zoltán és társaik világa után az ősi történetek mindörökre megváltoznak.

Boldizsár Ildikó - Mesekalauz ​úton lévőknek
Minden ​élethelyzetnek van mesebeli párja - hallottuk az elmúlt években többször a kötet írójától, aki nemcsak tematikus mesegyűjteményekkel, hanem Meseterápia című könyvével is igazolta állítását. A férfiakról, nőkről, apákról, anyákról és testvérekről szóló mesék után most az emberélet fordulóihoz és határaihoz kapcsolódó meséket válogatta új kötetébe Boldizsár Ildikó. A fogantatástól az élet utolsó harmadáig azokhoz a történetekhez vezeti el olvasóit, amelyek nemcsak az ember fejlődését segítik, hanem az egyik életszakaszból a másikba való átlépést is. A mesékhez írt élvezetes kommentárok - úgynevezett mesekalauzok - bámulatos egyszerűséggel mutatják meg, hogyan fűzhető fel egy emberi élet a mesék rendjére. Mert a könyv szerzője szerint a népmesék legfontosabb eleme nem a csoda, hanem a rend. És minden mese annak a példája, hogyan lehet a rendezetlenséget és a káoszt renddé alakítani, azaz olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a teljesség vágya irányítja a gondolatokat és a tetteket. Ez a tudás azért nélkülözhetetlen, mert csak így van esélyünk arra, hogy egyszer majd rólunk is elmondhassák: ,,boldogan éltek, míg meg nem haltak".

Icinke-picinke_original_17563
Icinke-picinke Ismeretlen szerző
29

Ismeretlen szerző - Icinke-picinke
Köztudomású, ​milyen nagy szerepe van az óvodás korú gyerekek anyanyelvi nevelésében, szépérzékének fejlesztésében a versnek és a mesének. Kiadónk hosszú évek óta nevelés-lélektanilag átgondolt antológiákkal siet a szülők és az óvónők segítségére, hogy könnyen megtalálják azokat a verseket és mondókákat, amelyek a gyerekek fejlődéséhez szorosan hozzá tartoznak. Az Icinke-picinke óvodásoknak való magyar népmeséket tartalmaz. A gyerekek nagyon szeretik a hangutánzó szójátékokból, cselekményismétlődésekből álló, egyszerű, mondókaszerű meséket, a láncmeséket, csalimeséket. Kovács Ágnes néprajztudós állította össze a kötet anyagát, figyelembe véve az utóbbi száz év gyűjtéseit, feldolgozásait, a kisgyermekeknek szóló népmesekincset, melyet az óvodai korcsoportok igényeit figyelve rendszerezett. Reich Károly magas művészi színvonalú, gyermekien vidám illusztrációi könnyítik meg a mesék szemléltetését.

Illyés Gyula - Hét ​meg hét magyar népmese
Illyés ​Gyula immár klasszikussá vált népmese-gyűjteményéből, a Hetvenhét magyar népmeséből "hét meg hét", azaz tizennégy mesét válogattunk ki. A kis gömböc, a Kacor király, az Aranyszóló pintyőke, a Lúdas Matyi és a kötet többi meséje is a különösen népszerű, egyszerűbb cselekményű, rövidebb mesék közül való. A kisiskolás kezdő olvasóban ezekkel a már bizonyára hallott szép mesékkel szeretnénk kedvet ébreszteni az önálló olvasásra. A kötet gazdagon illusztrált kiadásban, Kondor Lajos színes rajzaival jelenik meg.

Covers_153323
Magyar ​népmesék Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Magyar ​népmesék
Ez ​a magyar mesekönyv népmesék sorát rejti magában. A népmesék lehetnek tanulságosak, és elrettentőek egyben. Elsősorban már óvódás gyerekeknek javasolom ezt a kötetet, mivel hosszabb figyelmet és megfelelő érettséget kíván. Milyen címek vannak ebben a kötetben? A csillagszemű juhász A loncsos medve A selyp lányok Az állatok nyelvén tudó juhász Az öreg halász és a nagyravágyó felesége Az okos lány A kóró és a kismadár stb.

Liza Galea - M. A. Murray - Máltai ​népmesék
A ​mesék forrása egyetemes kincs, közös misztérium. Információt tartalmazhat arról, hogy mely földrajzi helyen,mely korban mely értékek, emberi erények voltak veszendőben, vagy születőben. Az erények pedig, éppen a közös ideákból kiindulva, minden időben és minden földrajzi helyen ugyanazok, csak a hozzájuk való út különböző. A mese az egyik formája a nyelv művészetének,ahol a nemzeti gondolkodás és a történelem, a világnézet és a társadalmi élet, egyszóval maga az élet és igazság szépsége jön elő a régmúlt időkből.

R%c3%a1t%c3%b3ti
A ​rátóti csikótojás Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​rátóti csikótojás
A ​magyar népmesekincs jelentékeny és főként újabb része már nem a tündérmesék, a legkisebb királyfi álruhájába öltözve lép fel a társadalmi igazságtalanságok ellen. Ezek az úgynevezett parasztmesék sokkal szorosabban tapadnak a valósághoz, sokkal nyíltabb bennük a szegények és gazdagok ellentéte. A szegények fegyvere itt az igazságon kívül gyakran a furfang, ezért e mesetípus nagy része mulattató, tréfás. Ugyanez a tréfás mesélőkedv jelentkezik az állatmesékben is, amelyek természetesen, mint a világirodalom nagy állatmeséi, az embereknek szolgálnak okulásul, tanulságul - vagy néha csak szórakoztatásul. Kötetünk meséi nagyobbrészt nem eredeti feljegyzések, hanem a népmesék, a népmesei motívumok szépírói feldolgozásai. A feldolgozó írók művészi eszközeikkel és tudatos meseformálásukkal még világosabbá tették az eredetiek mondanivalóját és szellemét.

Nagy_mesekonyv
85

Ismeretlen szerző - Kisgyermekek ​nagy mesekönyve
Ugye, ​milyen nagy öröm mesét hallgatni? Az ember előtt felvonulnak képzeletének ködalakjai: ravasz kis törpék, nagy erejű óriások, bátor vándorlegények, szépséges királylányok, s megelevenednek legkedvesebb társai: kajla fülű, huncut szemű bársonykutyák, beszélő varjak, gyanakvó medvebocsok, no és a legismerősebbek, a mindennapok apró hősei: félelmet legyőző kisfiúk, vidám kislányok! S milyen diadal, amikor a gyerek iskolás lesz, és lassacskán maga olvashatja a mesét!... Hát még amikor már annyira önálló, hogy maga veszi le a könyvespolcáról a régi jó barátot, a Kisgyermekek nagy mesekönyvét meg a többi könyvet, és már maga lapozza fel legkedvesebb olvasmányát, maga határozza el, hogy Tündér Ilona, az igazságos király, a pórul járt tudós vagy valamelyik más kedves mesehős társaságában akarja-e tölteni szabad perceit.

Penckóferné Punykó Mária - Tűzoltó ​nagymadár
Penckóferné ​Punykó Mária pedagógus, néprajzkutató az egykor kárpátaljai Forrás Stúdió tagjaként látott hozzá a magyarok és ukránok lakta Beregújfalu népmeséinek és mondáinak gyűjtéséhez. A faluban külön telepet alkotva, nagy létszámú cigányság él, így mesemondóinak köre elsőként közülük került ki. Nádasdi István, Marinka Bertalan és Titicska István mesélései nyomán született meg a gazdag gyűjtemény fele. Párhuzamosan a cigány mesék gyűjtésével, Penckóferné Punykó Mária (részben tanítványainak közreműködésével) mintegy három tucat mesemondót fedezett fel magában a községben is. Meseviláguk erősen elkülönül az előzőkétől, mint ahogy a mesélés körülményei sem őrzik azt az archaikus természetességet, amelyet a cigánytáborban tapasztalhatott a gyűjtő. A “magyar” mesemondók többnyire hiedelemmondákat, legendameséket, eredetmagyarázó és történeti mondákat közöltek. A néprajzzal foglalkozó szakemberek számára nélkülözhetetlen forrásmű. Sütő Éva

Benedek Elek - A ​kék liliom
A ​kék liliom mesebeli virág - a mesehős, aki hetedhét országon át vándorol érte, mikor meglelte, elnyer minden boldogságot, amit csak kíván magának. A közel nyolcvan meséből álló kötet tündérmeséi, tréfás és állatmeséi újabb csodás kalandokba viszik el a gyerekeket. Ebben a mesevilágban is, mint minden népmesében, a jó diadalmaskodik a gonosz fölött, a kiskondások és a legkisebb királyfiak legyőzik a hétfejű sárkányokat, és a szegény emberek igazsága napnál világosabban fénylik az urak kapzsi ostobaságával szemben. Benedek Elek sok száz magyar népmeséjének csak egy részét ismeri a mai olvasó a Világszép Nádszál kisasszony, a Többsincs királyfi, A vitéz szabólegény, az Aranyalmafa és a Vége jó, minden jó című kötetekből; A kék liliom második kiadása újra gazdag zsákmány a nagy mesélő kiapadhatatlan hagyatékából; méltó társa az eddig megjelent Benedek-köteteknek. Mint az előzőeket, ezt is Szecskó Tamás művészi illusztrációi díszítik.

Az_ikert%c3%bcnd%c3%a9rek
Az ​ikertündérek Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Az ​ikertündérek
Az ​Akadémiai Kiadó 6-14 éves gyermekek számára kiadott Mesék, mondák, történetek sorozatának 1990-ben megjelent szép kötete Gajdár Béláné zagyvarónai mesélőtől 1977-1985 között gyűjtött, Az ikertündérek címen kiadott mesekönyve. A kötet 17-17 tündér- és tréfás mesét, 5 állatmesét, 4-4 hiedelem-, illetve novellamesét, 3 legendamesét, 1-1 formula-, ostobaördög-, rátótiádafüzér-, csali-, és végtelen mesét, és 10 színes illusztrációt tartalmaz. A meséket követően Gajdár Béláné mondja el életét, akinek nemcsak terjedelmes, változatos repertoárja figyelemreméltó, de mesekazetta is őrzi szuggesztív előadásmódját, színészi fogásait, hallgatóságot lenyűgöző hangszínváltásait. Tréfás meséi egy részét felnőttek számára már közzétette Nagy Zoltán egy korábbi, az egész nógrádi palócságból gyűjtött és kiadott regionális kötetben, bizonyítva ezzel, hogy Gajdár Bélánét felnőtt és gyerek egyaránt élvezettel hallgathatta sok éven keresztül.

Covers_40492
Az ​arany teknősbéka Ismeretlen szerző
20

Ismeretlen szerző - Az ​arany teknősbéka
E ​kis kötetbe foglalt mesék felvillantják előttünk a távoli vietnami nép életét, tanúságot tesznek gazdag képzeletéről, szenvedélyes érzéseiről, számot adnak bátorságáról, önfeláldozásáról, megőrizték optimista világszemléletét, derűs bölcsességét. E mesék visszatérő motívuma az ember harca az elemekkel, de fölismerjük bennük a társadalmi hátteret is: a nép küzdelmeit, nyomorgását és a jólét utáni vágyát. A jó és a rossz viszályából a jó kerül ki győztesen, az igazság a szegény ember oldalán áll. E mesékben öltött testet, amit a vietnami nép régi életében nem érhetett el.

Covers_116643
Szép ​indiai mesék Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Szép ​indiai mesék
Milyen ​az indiai népmese? Lenyűgözően sokszínű, mint a szivárvány. Bölcs, tanulságos az egyik. Furfangos és csavaros a másik. Az indiai mese kifinomult és mégis: a végletekig egyszerű. Szárazon okító vagy édeskésen andalító. Ilyen is, olyan is. Kötetünkben ebből a sokszínű kavalkádból próbálunk válogatni.

Er%c5%91s_mack%c3%b3
Erős ​mackó Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Erős ​mackó
Hajdanában, ​sok ezer esztendővel ezelőtt élt a Káma folyó vidékén egy nagy család, a finnugorok. Sokáig éltek együtt, lassan azonban az ősi nagy család felbomlott, szétszóródott a szélrózsa minden irányában, és minden ága más-más földön találta meg a maga új hazáját. De akármerre mentek is, mindig rokonok maradtak, mert egyszer régen együtt éltek, egy nyelvet beszéltek, együtt vadásztak, halásztak, együtt ettek-ittak, vigadtak... Kötetünkben most csupa olyan nép meséit, dalait olvashatjátok, akik réges-régen a mi ükapáink ükapjának a testvérei voltak, és hasonló életükről hasonló meséket mondtak. Ne feledjétek el megnézni Rékassy Csaba szép, művészi rajzait sem, melyek a meséket kísérik.

Csokalanyok
A ​csókalányok Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - A ​csókalányok
Réges-régen ​mesebeli hétmérföldes csizmáról álmodott a szegény ember, aki messzi földön akart szerencsét próbálni, s vágyakozva nézte a magasan szárnyaló madarak röptét, ha hírt akart adni a távol élőknek. És ma? A hétmérföldes csizmát felváltotta a száguldó autó, a kisbíró hirdető dobolását a rádió és a televízió. De az emberben élő gyerek nem változott. Ma is öröm felnőttnek, gyereknek mesét hallani, ma is felvidul a szív a szép daltól, jókedvű lesz az ember egy csattanós tréfától, elkomorul a ballada tragikumától.

Mes%c3%a9k_any%c3%a1kr%c3%b3l
Mesék ​anyákról Ismeretlen szerző
92

Ismeretlen szerző - Mesék ​anyákról
Vajon ​miért nincsenek jó anyák a mesékben, és az apák miért olyan jók szinte minden mesében? - teszi fel a kérdést a kötet előszavában a neves mesekutató és meseterapeuta, aki nagysikerű Mesék nőkről - férfiaknak és Mesék férfiakról - nőknek című kötetei után ezúttal apáknak és fiúknak, anyáknak és lányoknak válogatott történeteket a világ mesekincséből. Tette ezt azzal a céllal, hogy a mesén keresztül is bemutassa, milyen nehéz anyának és apának (no és persze leánynak és fiúnak) lenni, mennyi nehézséggel és próbatétellel kell megküzdeni egy jól működő szülő-gyermek kapcsolat érdekében is. A mesekutató állítása szerint a mesék egészen másképp beszélnek az apáról, mint az anyáról: például a népmesékben alig találni jó anyákat, a jó apák viszont egyáltalán nem ritkák. Az anyához fűződő kapcsolat mindenki életében a legfontosabb, és a fogantatás pillanatától meghatározó. Azonban több ezer mese szól arról az ambivalenciáról is, amellyel az anyák kötődnek gyermekeikhez, és több ezer mese mutatja meg ennek másik oldalát is: a gyerekek ambivalens viszonyát édesanyjukhoz. A jó anya önzetlenül kíséri és segíti gyermekei kibontakozását, és méltó módon - hamuban sült pogácsával - engedi el őket a szülői házból, ha eljön az ideje. Persze a legjobb anyának még a mesékben sem csak szerető, kedves és odaadó arca van - épp oly erőteljes a haragos, szenvedélyes, sötét indulatokkal terhelt másik arc is. Az utóbbi anyatípusból mintha kicsivel több került volna a mesékbe, s ennek oka elsősorban az, hogy a mesék mindig problémákkal foglalkoznak. A valóságban általában nem a "jó" anya jelent problémát, hanem a jó anya hiánya. A mesék pedig nem azt vetítik elénk, ami rendben működik, hanem azt, amit rendbe kell - mert rendbe lehet - hozni. Ebben kíván segíteni ez a kötet anyáknak, apáknak, lányoknak és fiúknak.

139407429?1391289028
A ​csuka parancsára Ismeretlen szerző
29

Ismeretlen szerző - A ​csuka parancsára
Nagy ​öröm volt számomra összeállítani az orosz népmesékből ezt a kötetet, mert az orosz mesék igazi varázsmesék: abba a korba hívják meg a mese hallgatóját, amikor az ember még nem ismerte a lehetetlent. Az orosz mesehősök azt tanítják, hogy legyen bármilyen nehéz is az előttük lévő akadály, érdemes megküzdeniük a boldogságért. Ezt a tanítást már a 4-8 éves gyerekek is megértik, sőt képesek erőt meríteni belőle. De mivel a kötetet leginkább családi mesélésre szántam, a felnőttek is sokat okulhatnak belőle. - Boldizsár Ildikó

Vekerdi József - A ​cigány népmese
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_15170
A ​kígyómenyasszony Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - A ​kígyómenyasszony
A ​Mura-vidék és az Adria között élő szlovének múltja, sorsa sokszor fonódik össze a miénkkel. Több népmeséjük tükrözi ezt a közös múltat: Mátyás király ugyanúgy az arany időket jelentette a szlovén szegények, mint a magyarnak, a Hatodik-huszárok bánnak el az egyik mesében a törökkel, aki a Murán túli népet ugyanúgy sanyargatta, mint a Murán innenit. A szlovének népmesekincsének a legjavát válogatta össze Gállos Orsolya ebbe kötetbe. A mesék mindegyike igazságszerető népről tanúskodik: a hűség, jószívűség, vitézség, szerénség a legfőbb erényként nyer jutalmat bennünk, míg az árulást, rablást, kapzsiságot, irigységet könyörtelenül büntetik. Ha a jó mégis veszélybe kerül, akkor a természet maga akadályozza meg az igazságtalanságot: álltok, jó szellemek, a hold, a nap, a szelek sietnek a jók megsegítésére. A kötetben olyan népmesék is találhatók, amelyek a Szentgotthárd környékén élő magyarországi szlovén nemzetiség ajkán keletkeztek.

Vlagyimir Jakovlevics Propp - A ​mese morfológiája
Talán ​egyetlen folklórkutató egyetlen műve vált igazán világhírűvé: Proppnak az orosz varázsmese felépítéséről, ahogy ő nevezte, "morfológiájáról" szóló kismonográfiája. Idézik ezt nemcsak az orosz folklór szakértői, vagy világszerte a mesekutatók, hanem irodalomtudósok, a strukturalizmust vizsgálók, sőt általában a modern filológiai irányzatok ismerői. A mese morfológiája először 1928-ban jelent meg Leningrádban, és az "orosz formalizmus" néven ismert irányzat keretében méltán sikert aratott. Minthogy egy közismert műfaj, a közkedvelt népmese egy nagy csoportját igen pontos és találó módon jellemezte, hivatkoztak rá mindazok, akik az egyszerűbb elbeszélések szerkezetét vizsgálták. Bizonyos nemzetközi visszhangot is említhetünk - ám ekkor még nem ismerték fel a könyv klasszikus értékeit. Propp magán az orosz formalista mozgalomban belül is különálló egyéniség volt - témaválasztása, valamint későbbi, sokoldalúan szaktudósi tevékenysége révén. _Voigt Vilmos_

Tamási Áron - Jégtörő ​Mátyás
"A ​Jégtörő Mátyás úgy kezdődik, mint egy fantasztikus regény. Egy büntetett szellem földi vándorlásait mondja el, míg különböző állati formákon át emberi testbe ér. (...) ez a könyv önmagától és szinte észrevétlenül valóságos népmeseregénnyé válik, s épp ezáltal hoz új, különös műfajt a magyar irodalomnak. Ami a legföltűnőbb: a mesehangulat Tamási regényébe valahogy nem is a fantasztikum ajtaján lopózik be. Maga a csodás história, a szellem vándorlásának története állatból állatba csöpp meseszerűséget sem mutat. A mese nem ebből a szellemhistóriából indul, hanem épp ellenkezőleg: a földi valóságból, egy intim falusi képből, a paraszti környezet rajzából, amelybe a száműzött szellem állati minőségében belecsöppen, hogy rámért „szolgálatát" teljesítse. (...) Ez a hang, ez a líra, a Jégtörő Mátyás fantasztikus meséjét éppoly igazi, tőrőlmetszett Tamási-könyvvé avatja, mint amilyen akár az első Ábel-kötet volt.” (Babits Mihály)

Covers_141339
A ​legkisebb óriás Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - A ​legkisebb óriás
Messze, ​igen messze, valahol Afrikában él Szárihun, a csalafinta, bátor nyulacska. Szemfülességben, agyafúrtságban nemigen akad párja. Túljár még a sunyi hiéna és a fürge vadász eszén is. Mindenütt ott van, mindent tud, ami a végtelen szavannában történik. Sokszor ő maga is hallgatja a meséket, melyeknek előadói Tajého, egy öreg afrikai vadász, vagy éppenséggel egy jóságos, krokodilkönnyeket ontó víziló, s így mi is részesei lehetünk az eleven eszű nyulacskával együtt az afrikai mesevilág titokzatos szépségének. Ezeket a meséket Alpha Diallo, a hazánkban élő guineai író gyűjtötte és Páskándi Géza dolgozta át költői-mesei történetekké a magyar gyerekek részére. Az izgalmas, érdekes mesék Engel-Tevan István kifejező rajzaiban elevenednek meg.

Benedek Elek - Szélike ​királykisasszony és más mesék
Hol ​volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyen is túl, hol a kis kurta farkú malac túr..." - így kezdődik Szélike királykisasszony meséje, azé a Szélike királykisasszonyé, akit János királyúrfi öt kenyeres pajtásával, Villámgyorssal, Hegyhordóval és a többiekkel együtt meghódít magának. Szélike királykisasszony ugyanis gyorsabban tud futni a legsebesebb szélnél is. Szélike királykisasszony vidám története mellett még harmincegy mesét találnak az óvodás gyerekek ebben a kötetben, szebbnél szebbeket, tréfásakat, csalimeséket is. Elek nagyapó hatalmas mesekincséből állította össze ezt a kötetet Sulyok Magda, csupa olyan meséből, melyek majd a legkisebb mesehallgatóknak is örömet szereznek. Kondor Lajos színpompás, vidám rajzai teszik még élvezetesebbé ezt a kis könyvet.

Hajnalfia
Hajnalfia Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Hajnalfia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár ​Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”

Mes%c3%a9k_az_%c3%a9let
Mesék ​az élet csodáiról Ismeretlen szerző
elérhető
54

Ismeretlen szerző - Mesék ​az élet csodáiról
A ​kötet egy olyan válogatás, amely az emberiség legnagyobb kincseit mutatja be a meséken keresztül. Megismerhetjük a teremtés titkait, kalandos történeteket olvashatunk olyan bátor hősökről, akik útnak indultak, hogy felfedezzék a világ ismeretlen tájait, és megküzdjenek az ellenséges erőkkel, valamint bölcs emberekről, akik olykor megfékezik a bátorságból fakadó erőt, hogy helyet kérjenek az észnek is. Kötetünk utolsó meséi a szerelemről szólnak, hiszen e nélkül minden más erény hiábavalónak bizonyulna, még a bátor és bölcs emberek is boldogtalanok lennének.

12736
elérhető
80

Ismeretlen szerző - Mesék ​testvérekről testvéreknek
Testvérmeséink ​egyik legszebb jelenete az, amikor a testvérek a búcsúzásnál jelet tesznek egy életfára, s megegyeznek abban, hogy egymás életéről, egészségéről, a másik sorsának alakulásáról ebből a jelből szereznek majd tudomást: ha a jel véres lesz vagy elszárad, az azt jelenti, hogy a másikkal baj történt, sőt az élete is kockán forog. A változást megpillantó hős gondolkodás nélkül útnak indul, hogy megmentse bajba jutott testvérét, ami sok viszontagság árán sikerül is neki. A mese törvénye azt állítja, hogy a testvérek semmilyen körülmények között nem hagyhatják cserben egymást, s még akkor is útnak kell indulniuk a másik megmentéséért, ha előtte évekig nem találkoztak egymással, netán mindenféle látható kapcsolat megszakadt közöttük. Az ember életében ideális esetben a testvérkapcsolat a leghosszabb időtartamú kapcsolat, több időt van együtt a testvérével, mint a szüleivel, még ha ez nem is egy térben való tartózkodást jelent. A testvérkapcsolatok általában mégsem felhőtlenek, s erről árulkodnak azok a szókapcsolataink is, amelyek a testvérek között megjelenő konfliktusokra utalnak: testvérféltékenység, testvérbosszú, testvérviszály, testvérharc, testvérgyilkosság. A testvérekről szóló mesék világosan megmutatják, hogy a testvérek között feltámadó irigység és a féltékenység átalakítja a testet és a lelket, megvadítja, eldurvítja azt, aki testvérében látja saját sorsának megrontóját. Kötetünk meséi abban segítenek, hogy a jó testvérkapcsolatok még jobbá váljanak, azok pedig, akik rossz testvérkapcsolatban élnek, felismerjék azt a bizonyos jelet az életfán, s tudják, mit kell tenniük.

Img_0130
Mátyás, ​az igazságos Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Mátyás, ​az igazságos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Boldizsár Ildikó - Mesék ​a felnőtté válásról
"Megtörténik, ​akár akarod, akár nem. Felnősz. Ha nem szeretnél felnőtt lenni, azért - ha pedig szeretnél, csak nem tudod, hogyan, akkor ezért olvasd el ezt a könyvet. Harminckét mese a felnőtté válás nehézségeiről és szépségeiről: tizenhat a fiúknak és tizenhat a lányoknak, hogy könnyebben önmagukra és egymásra találjanak." Boldizsár Ildikó Boldizsár Ildikó legújabb meseterápiás kötetében tizenhat és harminckét év közötti olvasóknak ad útmutatást a kamasz- és felnőttkor határának átlépéséhez. A mesék jelentésének kibontásában és az önterápiában a szerző rövid, gondolatébresztő elemzései segítenek.

Mes%c3%a9k_boldog-%c3%b6regekr%c5%91l!!!!!!!!!!!
Mesék ​boldog öregekről Ismeretlen szerző
elérhető
14

Ismeretlen szerző - Mesék ​boldog öregekről
Mi ​kell a boldog öregséghez? Ezt a kérdést tette fel a kötet szerkesztője, amikor gyűjteni kezdte az idős emberekről szóló meséket. Boldizsár Ildikó meggyőződése, hogy a mesék minden élethelyzetben és életkorban képesek új tapasztalatokkal gazdagítani bennünket, s ez fokozottan igaz az öregkor meséire. Ha az ember idejében elgondolja, milyennek szeretné látni magát élete utolsó harmadában, lehetőséget teremt arra, hogy ehhez az elképzeléshez igazítsa napjait. Az öregkorra ugyanis éppúgy fel kell készülni, mint a felnőtté válásra, vagy az anyaságra és az apaságra. A kötet meséi úgy segíthetik ezt a ,,felkészülést", hogy a történetekben szereplő apókák és anyókák követendő példát nyújtanak a mindennapok átrendezésére, a világhoz való viszony megváltoztatására. A boldog öregek tényként fogadják el az idő múlását, és felismerik a benne rejlő lehetőségeket. Megváltozik a fontossági sorrend életükben, és képessé válnak az előítéletektől és önbecsapásoktól mentes létezésre. Ráadásul életörömöt és leleményességet is lehet tanulni tőlük, hiszen tapasztalataik rendezgetése, szintetizálása közben sok olyan dolgot fedeznek fel, amire a fiatalabbaknak még nincs látásuk. A Mesék-sorozat záró kötetét az idős embereken túl azoknak ajánljuk, akik boldog öregségre vágynak, és kíváncsiak rá, hogyan alakítható át az életük ennek érdekében. És persze azoknak, akik szeretnének maguk körül minél több boldog öreget látni, hiszen a hozzátartozókon is múlik, hogy milyen minőségben éljük át az élet délutánját.

Kollekciók