Ajax-loader

'szabadságharc' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jókai Mór - A ​kőszívű ember fiai
1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Fábián Janka - Julie ​Könyvkuckója
A ​könyvárus lány című regényben megismert Julcsi elvesztette szüleit az 1956-os forradalomban, nővére, Gitta pedig nyomtalanul eltűnt. Amerikában talál új otthonra, családra és igaz barátnőre, a lángvörös hajú, nagyszájú, nyughatatlan, magyar származású Ágira. A két lány együtt éli meg a kamaszkor örömeit és bánatait, és vág neki a felnőtt létnek. Ági újságíró lesz, Julcsi pedig valóra válthatja gyerekkori álmát: saját könyvesboltjában árulhatja a szívének oly kedves irodalmi műveket. Aztán az élet és a történelem úgy hozza, hogy útjuk egy időre elválik. A kalandvágyó Ági Saigonból tudósít a vietnámi háborúról, Julcsi pedig egy titokzatos levél és fénykép hatására Budapestre utazik, hogy annyi év után megpróbálja felkutatni a nővérét. Mire visszatérnek Amerikába, mindketten szegényebbek számos illúzióval, de Julcsi új könyvesboltjának, a Julie Könyvkuckójának a megnyitása új kezdetet jelenthet. A mozgalmas és felejthetetlen hatvanas évek lassan a végükhöz közelednek. Vajon a két lány, aki az átélt élmények hatására visszavonhatatlanul felnőtté érik, megtalálja-e a mindvégig máshol keresett boldogságot?

Fábián Janka - A ​könyvárus lány
A ​tizenéves Julcsi osztályidegen szülők kisebbik gyermekeként az ötvenes évek Budapestjén nő fel. A zord, ellenséges világban szinte az egyetlen örömet a könyvek és az olvasás jelentik számára. Az ötvenhatos forradalom véres és zavaros napjaiban Julcsi menekülni kényszerül, és némi vargabetű után végül egy amerikai kisvárosban, távoli rokonainál köt ki. Az idegen országban nehezen találja meg a helyét, és a múlt árnyai is megnehezítik, hogy végre boldog lehessen. A rövid, ám annál mozgalmasabb Kennedy-korszakban a kamasz lány aztán lassan felnő, és megbarátkozik új hazájával. Julcsi-Julie-nak már otthon, Magyarországon is nagy vágya volt, hogy egyszer könyvesboltja lehessen. Vajon az álmok hazájában, Amerikában ez az álom is valóra válik?

II. Rákóczi Ferenc - II. ​Rákóczi Ferenc emlékiratai
Rákóczi ​1717 tavaszán francia nyelven vetette papírra a szabadságharc eseményeire emlékező iratait, vélhetően diplomáciai céllal. A Mémoires először 1739-ben, Hágában került nyomtatásba más kuruc iratokkal, valamint Bethlen Miklós emlékirataival együtt. Magyarul első ízben 1861-ben jelent meg, újkori fordítására Vas István vállalkozott (1948), mindmáig az ő tolmácsolásában ismeri a magyar olvasóközönség. Jelen kötethez a Rákóczi szövegeit immár harminc éve gondozó Kovács Ilona írt utószót, melyben végigkalauzol a fejedelem életútján, röviden felvázolja irodalmi, teológiai és államtudományi munkásságát. A színvonalas kiadványt időrendi tájékoztató egészíti ki.

James Fenimore Cooper - A ​kém
1959-ben ​jelent meg magyarul Coopernek, az indiánregények kitűnő írójának az a kalandregénye, amelyet átdolgozva most ismét olvashat a nagyközönség. A kém igazi romantikus történet, valóságos történelmi háttérrel: azoknak, a névtelenséget önként vállaló embereknek állít emléket, akik a hírszerzés nehéz és hálátlan szerepét játszották végig a történelmi események színpadán. A történet az 1780-ban induló amerikai függetlenségi háború idején játszódik, főszereplői valós és fiktív alakok (Washington tábornok, Tarleton ezredes, Sumter tábornok stb.), akiknek sorsán keresztül megismerhetjük az Egyesült Államok első politikai lépéseit, és az Anglia elleni küzdelmeit. A Kongresszus kinevezett egy különleges és titkos bizottságot azzal a céllal, hogy kiderítse az angol katonai szándékokat. A bizottság elnöke – az író barátja – szolgálatába fogadott egy egyszerű embert, aki csupán hazája iránti szeretetből vállalta a hírszerzést. Ő lett a kém, a New York állambéli házaló, Harvey Birch – a regény főszereplője. Az ő sorsa fonódik össze az előkelő délvidéki Wharton család történetével. Henry Wharton királypárti kapitány, testvére azonban gyermekkori barátjába, Dunwoodie ezredesbe szerelmes, aki Washington és az ifjú köztársaság szolgálatában áll. A királypárti kapitányt a megvetett „házaló-kém” menti meg a törvény halálos ítéletétől, és szökteti biztonságos helyre. Hogy ki is tulajdonképpen Harvey Birch, azt csak a mintegy fél évszázadot átívelő történet végén tudhatjuk meg. Szerelem, hűség, bátorság és férfiúi erény, elvhűség és politika formálják az elbeszélést, amely végül is a romantika mindent megoldó igazságosságával zárul: a fennkölt érzelmek győzedelmeskednek, és a szereplők élete jóra fordul. A „kém” a szabadság mártírjaként, igazi jellemét rejtve, csak kevesek által ismerve, mindenét hazájáért feláldozva hal meg. – Minden olvasónak ajánlható.

Hollós Korvin Lajos - A ​Vöröstorony kincse
Regényirodalmunkban ​s ezen belül az ifjúsági regényirodalomban az egyik legbőségesebben feldolgozott történelmi időszak a Rákóczi-szabadságharc korszaka. Hollós Korvin Lajos regénye elsősorban a szó legjobb értelmében vett kalandosságával válik ki a hasonló témájú regények közül, s ez a tulajdonsága teszi kitűnő ifjúsági olvasmánnyá. Eddigi kiadásai és a regény nagy keresettsége a könyvtárakban, szemléltetően bizonyítják az ifjú olvasók érdeklődését e kitűnő fantáziával megírt regény iránt. A Vöröstorony kincse II. Rákóczi Ferenc idejében játszódik. Főhőse Eke Miska hegyaljai parasztfiú, akinek családját és barátait kiirtották a labancok, neki magának is el kellett hagynia otthonát. így lett belőle Bujdosó Miska, aki társaival együtt megmenti a fejedelem elrabolt kincsesládikóját, és sok izgalmas esemény után visszajuttatja hozzá. Ugyanakkor élete nagy vágya is teljesül: beállhat a kuruc seregbe katonának.

Szántó György - Esze ​Tamás talpasai
A ​Rákóczi-szabadságharc egy jellegzetes népi alakjának a sorsa elevenedik meg ennek a regénynek a lapjain. Esze Tamásé, aki az egész kuruc kor hőse. Harcolt már Thököly seregében is, és most tapasztalt katonaként hűségesen szolgálja új fejedelmét, akit ő hív be vezérül a lázongó országba. Közben arra is van gondja, hogy felkaroljon három apátlan-anyátlan kisfiút, Jancsit, Juont és Janót. Az egyik magyar, a mások román, a harmadik ukrán. Derék vitézeket nevel a három erdei vadócból, a talpasok hadának bátor kis dobosait, akiknek helyén a szívük és az eszük: kiszabadítják a legendás brigadérost ellenségei fogságából, a várbörtönből. A három katonapalánta jóban-rosszban összetart, a harcok után ugyanannak a kislánynak teszik a szépet, akit valamikor együtt mentettek meg a tarpai tűzvész idején

Petőfi Sándor - Az ​apostol
Petőfi ​Sándor 1844-1848 között kilenc elbeszélő költeményt írt. Többek között a János vitézt, Bolond Istókot, Szécsi Máriát... Kettőt befejezetlenül hagyott, a Táblabírót és a Lehelt. Az apostolt huszonhat évesen, 1848 júliusában kezdte el, augusztus idusán fejezte be, de szeptember közepén még egyszer átnézte, és elvégezte rajta a végső simításokat. Ez hihetetlenül rövid idö egy ilyen nagyszabású látomás megmunkálására. Nem egészen három hónapon belül történetté formálta Szilveszter hányódó életének szomorú vízióját. Méghozzá verses formában. lllyés Gyula "Költői szavak szótárának" nevezte Az apostolt, és nem véletlenül. "Hogy mit jelentenek műveiben ezek a szavak: boldogság, szabadság, Isten, pap, lázadás, zsarnokság, király, arra ez a modern hősköltemény felel, melyben az irodalomtörténet oly készségesen emelte ki, sőt túlozta a hibákat." Ma olvasva az elbeszélő költeményt, megértjük, amit a segesvári halálban megdicsőült költő saját magáról írt, de amely sorok minden nagy poétára vonatkoznak: "Tanuljátok meg, mi a költő és bánjatok szépen vele... Tanuljátok meg, hogy a költő az istenség szent levele, melyet leküld magas kegyében hozzátok, gyarló emberek, amelybe örök igazságait saját kezével írta meg!"

Jules Verne - A ​lángban álló szigettenger
"1827. ​október 18-án délután öt óra tájban kis levantei hajó igyekezett előre szél mentén, hogy még az éj beállta előtt befusson a koroni öböl bejáratánál fekvő vitülói kikötőbe." Így kezdődik ez a rendkívül izgalmas történelmi regény, amelyben a nagy francia író a görögség múlt század eleji szabadságharcáról ír. Görögország egy része lerázta már magáról a török igát, a Szigettengeren azonban még ádáz és elkeseredett küzdelem folyik. Vajon kivívja-e végül függetlenségét a sokat szenvedett, hős görög nép? Elnyeri-e állhatatossága jutalmát Hadzsine és Henry d'Albaret, a regény szerelmespárja? Erről szól ez az igen szép és tanulságos történet.

Charles de Coster - Thyl ​Ulenspiegel
"Charles ​De Coster Ulenspiegel legendájának történelmi jelentősége óriási. A mű új hazát teremtett. Ez az állítás meglepetést kelthet. Tizenöt évszázados múltra visszatekintő ősi nemzeteink csak üggyel-bajjal ismerik fel pontos eredetüket, és úgy vélik, hogy egy nép forrása - miként a Nílusé - távoli és titokzatos. A tény valóban páratlan, kétség azonban nem fér hozzá. A belga irodalom Coster Ulenspiegel-jéből fakadt. 1868. december 31-én született a fajta öntudata. Ebben a kérdésben a belga haza minden írója egyetért. Az első könyv, melyben országunk magára talált - írja Verhaeren. - A flamand Biblia - mondja Camille Lemmonier - A haza könyve... A széles Schelde, mely a korok mélyéből hömpölyögve a fajta porcikáit sodorja hullámain... A testet öltött haza... A tegnap, a holnap, egész történelmünk..." (Romain Rolland)

Anderle Ádám - Távol ​Istentől...
"Van ​egy szólásmondás az észak-amerikai féltekén, amely elsősorban Mexikóban és Közép-Amerikában ismert, és csaknem két évszázados történelmi tapasztalatot összegez. A nép sorsa azért nehéz, mert >>távol van Istentől és közel az Egyesült Államokhoz<<. Könyvünk szereplői is ekként választódtak ki: az egyik oldalon Közép-Amerika népeinek történelmi küzdelmét láthatjuk a közeli és hatalmas szomszéd, az Egyesült Államok támadási, expanziója ellen, a másik oldalon az USA található, a térség másik főszereplője. Dávid és Góliát modern kori történetének tűnhet mindaz, ami a közép-amerikai térségben az elmúlt másfél száz év alatt történt. S be kell vallanunk: szimpátiánk a közép-amerikai Dávidá - nevezzék akár Sandinónak, Farabundo Martínak, Turcios Limának, Carlos Fonsecának azokat, akik megtestesítői e névtelen hősök tízezreit teremtő történelemnek" - írja Anderle Ádám könyvének bevezetőjében.

Jules Verne - Sándor ​Mátyás
Sándor ​Mátyásnak és két hős lelkű barátjának összeesküvésével Verne a magyar szabadságharcnak állított emléket, a szinte emberfeletti hatalmú, titokzatos igazságtevő Antekirtt orvos alakjában pedig talán legvonzóbb és legemberibb regényhősét alkotta meg. A kalandos, mozgalmas, romantikus színekben villódzó történet, melynek során az aljas árulók és cinkosaik elnyerik méltó büntetésüket, a jó ügy támogatói pedig jutalmukat, mindvégig izgalomban tartja az olvasót.

Farkasles
elérhető
1

Dienes András - Farkasles
Hogyan ​fogta el Jávorka Ocskayt? A neves Petőfi-kutató kisregénye a kuruckor emberpróbáló harcait idézi, de nem a már sokszor megírt kuruc-labanc összecsapásokat, hanem azt a még nehezebb és keményebb harcot, melyet Rákóczi hadseregének néphez hű vitézei vívtak a közéjük furakodott, árulásra mindig kész nagyúri tisztek ellen. Jávorka Ádám főhadnagy, a történet hőse leszámolásra készül Ocskay László brigadérossal, a vitéz, de velejéig romlott, garázda "farkassal", aki egész huszárregimentjét ármányosan az ellenség kezére játszotta. A vitézség és becsület legendássá vált hősének vonzó képét rajzolja meg az író izgalmas kisregényében.

Mikszáth Kálmán - A ​két koldusdiák / A beszélő köntös
Az ​1885-ben megjelent A két koldusdiák és az 1889-ben készült A beszélő köntös, újból és újból elolvasva is élmény, a magyar múltba tett kirándulásaink gyönyörködtető kalauza. Mikszáthnak ez a két korai regénye látszólag teljesen romantikus alkotás, történelmi mese. A csodálatos kaftány esete beillene népmesének is, akárcsak a Gyulafehérváron elejtett aranyakból kitalált délceg, idegen királyfi képzelet szülte alakja. A mesés-romantikus elemek mellé azonban vaskosan reális környezet és szinte hétköznapian valóságos, hús-vér szereplők párosulnak. Nyilvánvaló, hogy a két koldusdiák élményei is belejátszanak, A beszélő köntös Kecskemétjének leírásában pedig egy török korabeli magyar város epizódjai elevenednek meg, furcsa városi törvényekkel, izgága papokkal, nehézkezű, de könnyen hevülő lelkületű mesteremberekkel, buja özvegyekkel, csillogó bőrű cigánylányokkal, alacsony ablakú tanácsházzal, amelyen olyan könnyű bekiabálni az igazságot. Ízig-vérig élő, eleven népi világ ez, Mikszáth szeretettel hajol föléje.

Szász Imre - Szól ​a síp
Szász ​Imre mindvégig érdekfeszítő történelmi regénye a kuruc szabadságharcnak állít emléket. A könyv központjában a legendás hírű Vak Bottyán generális áll. Az ő csodálatos alakját hozta emberi közelségbe az író, a regény másik szálában pedig egy szegény jobbágyfiú sorsával, bátor katonává válásával ismertet meg. A jobbágyfiú szerepeltetésével kitűnően mutatja meg Szász Imre az elnyomottak igazi hazaszeretetét, bátorságát, önfeláldozását. A könyvben kis portyák és hatalmas csatajelenetek váltják egymást. Külön érdeme Szász könyvének, hogy a hadműveletek leírása mindvégig érdekes és színes, s az író érzékeltetni tudja bennük a magyar történelem egyik leghősibb korszakának forró pátoszát.

D%c3%b6w_k%c3%b6nyv_0015
elérhető
0

Pethő György - Közelről
Pethő ​György hibátlanul szép műve egyetlen -persze nem akármilyen - család légkörében nemcsak egy kiábrándult, befelé forduló korszak atmoszféráját villantja föl, hanem azt is, hogyan sodródik az egyes ember (magánéletében, kapcsolataiban) az ön- és egymáspusztítás szélsőséges, bezárt és fájdalmas útvesztőjében. A forgatókönyv teljes mértékben a gondosan és frappánsan válogatott Dokumentumokon épül ugyan, mégis egészében a művészi szuverenitás teremtménye; gyötrődő hősei egyszerre hitelesen megrajzolt történelmi személyek és mi magunk. A Közelről szép példája annak az igazságnak, hogy őszintén emlékezni arra tudunk, ami elemi emberi értelemben szól hozzánk és nekünk.

Ordódy Katalin - Kulcs ​és kard
Ordódy ​Katalin ifjúsági regénye Rákóczi korába kalauzolja el az olvasót. Főhőse Babérka, egy bájos fiatal árva lányka, aki, szüleit elvesztvén, a borsi kastélyból a lévai várba kerül. Itt ismerkedik meg a szabadságharc eszméivel, s lesz a fejedelem lelkes híve. Amikor tudomására jut a fejedelem ellen szőtt összeesküvés, habozás nélkül egy ügyes csellel leleplezi a császárhű összeesküvőket, s ezzel nem csak a fejedelem életét menti meg, hanem annak jóindulatát is elnyerve, gazdag ajándékkal távozik a fogadásról. Az írónő érzékletes leírásai kitűnően érzékeltetik e kor hangulatát.

Darvasi László - Virágzabálók
Darvasi ​László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik („angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám –, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr. Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.

Somlay Szabó József - A ​státusfogoly
Ady ​úgy vélte, ha Petőfi nem hal meg Segesvárott, harcolt volna a Párizsi Kommün barikádjain; vele együtt még Vasvári futhatta volna be ugyanezt az életpályát, ha túléli a szabadságharc bukását. A forradalmár ifjak halálával az "öreg" Táncsicsra maradt az a feladat, hogy egy elpusztult, szétszóródott nemzedék helyett őrizze forradalmár elkötelezettségét az önkényuralomtól megbénult és a kiegyezéstől elkábult Magyarországon, s megtalálja az utat a jövő forradalmáraihoz, a szervezett munkásokhoz. Táncsics Mihály, a parasztból lett forradalmár vállalta az erejét meghaladó feladatot: tizenhat év börtönnel, bujdosással és öt gyermeke elvesztésével fizetett érte. Később Ady "kora lelkünknek", "szenvedő szerelmünknek" nevezte Táncsicsot, aki nem annyira műveivel, mint a kompromisszumokat elutasító következetes forradalmiságával lett egy új radikális nemzedék példaképévé.

Beke György - Négy ​nap dörgött az ágyú
Hazánk ​földje mindig hadak Útja volt. Szinte jelkép, hogy a magyarság legrégebbi nyelv emlékében, a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevelében ezt a szókapcsolatot találjuk: hodu utu, vagyis mai helyesírással hadiút, amely Fehér- várra vitt. Tatárok, törökök, osztrákok, oroszok járták az ország hadi Útjait, de mindenkor védelmező sereg támadt a betörő ellenre. Ezekben a honvédő küzdelmekben alakultak ki a legjobb magyar katonahagyományok, majd az 1848/49-es szabadságharcban megszületett a magyar katona megtisztelő elnevezése: honvéd. A szerző könyvében azokra a helyekre viszi el az olvasót, ahol a magyar honvédség — százötven évvel ezelőtt — létrejött. Pákozd és Isaszeg, Buda és Komárom várai, Bem tábornok erdélyi hadjáratának színterei, a kishegyesi utolsó győzelmes csata faluja, Szolnok és a felvidéki tavaszi hadjárat Útvonala... A könyv a történelmi emlékezés és a szociográfiai feltárás ötvözete, tisztelgés a honvédség hagyományai előtt.

Gencso Sztoev - Az ​arany ára
Az ​arany ára mindössze néhány nap története, egy néhány napba sűrített drámai eseménnyé, mely 1876-ban zajlik, Bulgáriában, az Áprilisi Felkelés idején. A felkelés Perusticában, egy kis hegyi faluban tör ki, elszigetelten, de a bolgár nép egyetemes felszabadító harcának részeként. Bulgária akkor már négy évszázada szenvedett török elnyomás alatt. A XIX. század második felétől a bolgárság legjobbjai már erősen szervezkednek az ország önállóságának kivívására. Mi adott erőt a kis falu népének, hogy az elszántságnak és a hősiességnek ritka példáját mutatva, öngyilkos bátorsággal, legszeretettebbjeiket is föláldozva, szembeszálljanak a túlerővel, s rabság helyett a szabad halált válasszák? A bizakodás a példa erejében, az ügy igazságába vetett hit - sugallja Sztoev műve a választ. A regény megtörtént eseményekre épül, de vannak képzelt szereplői is. Így az aranyát féltő, gazdag csorbadzsi, Hadzsi Vranjo, aki nem akarja a harcot, mégiscsak szembekerülve gyermekeivel, először családját, majd saját életét veszti a küzdelemben; vagy barátja, az önnön helyzetével meghasonlott török, Iszmail aga. A felkelés megrázó képei mellett egy másik vonulata is van tehát a regénynek, mely az indulatok, a lelkiismeret mélyeire világít be, s meggyőző erővel sugározza azt az igazságot: a jó ügyért vállalt áldozat megnyugvást teremt, s van, amikor a túlélés a kudarc.

Jókai Mór - Politikai ​divatok
Hiába ​mondják nekünk, válasszátok külön a magányéletet a közélettől; tudjatok érzelmesek lenni, mint a német, praktikusok, mint az angol, elmések, mint a francia - költők azok, anélkül hogy politizálnának. Írjatok úgy, hogy az elmondott mese ne legyen feltűnően magyar történet, tele a közélet lármájával; hogy tudja azt élvezni akármi nemzet szülötte is, egyszóval: ne írjatok mindig irányregényt. Nem lehet szót fogadnunk; lehetetlen az. Nálunk minden életregény, minden családi dráma annyira össze van nőve a nemzet közéletével, az általános bú és öröm, a történelmet alkotó közemelkedés és süllyedés minden egyes életregény alakulására oly határozott befolyással bírt mindenkor, hogy ez alaphangot semmi költő nem mellőzheti, anélkül hogy élethűtlen vagy éppen frivol ne legyen. Kérdezzétek meg a családi szakadások okait - közélet viszályaira fognak visszavezetni. Kérdezzétek meg nagy jellemek kiemelkedését, elbukását - politikai katasztrófákat fogtok találni. Kérdezzétek meg a feldúlt életpályák viszontagságait, kérdezzétek meg az elszegényült falvak urát - a közélet kuszált viharaira utalnak vissza. Tudakoljátok az özvegyek könnyeit, miért hullanak, az árvák sóhajait, hová repülnek; azok mind-mind országos bajokhoz fognak elvezetni. S ha rokonszenv után vágyó kebletek egy ideálért sóhajt, férfi vagy nő eszménykép legyen az, ott is fogjátok érezni, hogy aki csupán az ábrándozónak volt ideálja, az csak félig töltötte be a szívet, s egész embernek azt ismerjük el, aki nemcsak magának élt. Saját légkörünk ez. ezt leheljük ki, ezt leheljük be, mint éltetőt, mint fojtót; ez keserít, ez édesít, mint a gyümölcsöt a hegyi lég, melytől a szőlő édesebb lesz, a torma pedig keserűbb, mint a csendes lapályi kertben. Nálunk mindenki benne él a közéletben; a munkás ettől várja jobb sorsát, a kereskedő üzlete felvirágzását; a tudománynak ez ad vállára szárnyat vagy lábára láncot; a jellem ebben edződik acéllá vagy olvad salakká; ennek saját kultusza van, saját dogmái, saját költészete és különösen saját divatjai. Ki ne tudná, csak másfél évtized alatt hány politikai eszme vált uralkodó divattá közöttünk; hány áldozatot és milyen nagyokat vitt magával, akiknél az több volt, mint divat, s akik hívek maradtak még akkor is eszméikhez, midőn azok már kimentek a divatból? E korszakot igyekezett visszatüntetni regényem, melynek bizonyosan számos hibái között első helyet foglalhat az, hogy több munkája volt benne az emlékezetnek, mint a képzelmi erőnek. Ismerős alakokat egyébiránt ne keressen e regényben az olvasó. A fényképezés szép tudomány, de nem művészet. Az életírás a historikus feladata, nem a költőé. Regényem nem élő személyeket, hanem a kort igyekezett híven visszaadni. Pest, augusztus 18-án, 1862.

Jókai Mór - A ​tengerszemű hölgy
Egy ​nő, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig birtokolhatatlan. Erzsike szédelgők, csábítók, kerítők prédája lesz, férfiaké, akiket nem érint a csoda. Utolsó férjét megöli, és a márianosztrai fogházban fejezi be életét. Mi történik egyetlen méltó hódolójával? Az ő sorsa nem tragikus. Humora sosem hagyja cserben, szenvedélyesen érdekli a történelem és a politika, leköti az írás. Egyébként Jókai Mórnak hívják. Jókai önéletrajzi ihletésű, öregkori remekét nyújtjuk át az olvasónak.

Jókai Mór - A ​lőcsei fehér asszony
"Azt ​beszélik - közelít Jókai regényének hősnőjéhez - hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag... Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?... A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra." Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?

Covers_55486
elérhető
3

Győry Dezső - Viharvirág
A ​Viharvirág, Győry Dezső első, mind máig egyik legsikeresebb történelmi regénye, öt évvel az első kiadás után is friss és maradandó élményt adó, élvezetes olvasmány. Első megjelenése óta nagy könyvsikert aratott. A rendkívül olvasmányos, pergő cselekményű, kalandokban bővelkedő és sokban történelmi dokumentum értékű szép regény az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc korába vezeti el olvasóit. A regény gerince a szerző nagyapjának 1848-49-ben írott eredeti naplója. Főhőse Kalla Miska, egy rimaszombati pallér húszesztendős fia, akit a hazaszeretet és egy nagy romantikus szerelem érlel öntudatos forradalmárrá. A tisztalelkű és bátor ifjú az 1848-as események dinamikus sodrába kerül. Jellasics betörésekor önként jelentkezik katonának, részt vesz a pákozdi ütközetben, Perczel seregében végigverekszi a dunántúli hadjáratot, Debrecenben találkozik Kossuth-tal, majd Bem seregébe kerül, s az ő oldalán küzdi végig a szabadságharcot. Bátorságát, áldozatkészségét több hőstett bizonyítja. Többek között Bem életét is megmenti. Életpályája teljesen összefonódik, szinte azonosul az ország sorsával, a nép életének alakulásával. Ahogyan az ország emelkedik a forradalom árján a szabadság és függetlenség, a társadalmi haladás felfelé ívelő ösvényén, úgy emelkedik, magasodik fel az egyszerű néppel sorsközösséget valló Miska alakja is. Egyszerű közkatonából honvédtisztté küzdi fel magát s a világosi tragikus fegyverletétel után sem teszi le a fegyvert, hanem a palóc földön, a gömöri erdők mélyén bújdosó tásaival együtt tovább viszi a harcot, tettével bizonyítván, hogy nem lehet kiölni a népből a szabadságvágyat. De a regény nem csak a szabadságharc, hanem egy nagy romantikus szerelem regénye is, amely a harcok viharában virágzik ki és nagy megpróbáltatásokon át teljesedik be. A szerző több részletet bővített, és egyben javított a kéziraton, így most csiszoltabb, érettebb formájában kerül az olvasók kezébe. A rendkívül érdekfeszítő és izgalmas regény negyedik kiadása is minden bizonnyal kedvező fogadtatásra talál az olvasóközönség körében.

Anderle Ádám - "Szabadságra ​született Amerikánk..."
"...végtelen ​gazdagságú földrészünk hétrét görnyed a nyomor, a rosszultápláltság, az elmaradottság jármától. Népeink vére az Amazonastól is szélesebb folyamban árad..." - írta Rodney Arismedi uruguayi kommunista arról a Latin-Amerikáról, amely kincseivel, gazdagságával egykor a spanyol világbirodalom hatalmát, fényét, erejét alapozta meg, és amely rengeteg áldozatot követelő évszázados küzdelemben harcolta ki függetlenségét attól az anyaországtól, amely inkább mostohája volt. A latin-amerikai népek XIX. századi szabadságküzdelmeiről és azokról a romantikus, önfeláldozó hősökről szól ez a könyv, akik még úgy hitték, a függetlenség megszünteti mindazokat a keserveket és bajokat, amelyekről Rodney Arismedi írt.

Covers_283400
elérhető
0

Laczkó Géza - Rákóczi
A ​magyar történelem kimagasló alakja, a kuruc szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem és író - II. Rákóczi Ferenc - születésének 300. évfordulóján jelenik meg újra ez a mindenképpen impozáns vállalkozás: Laczkó Géza történelmi regénye. Tárgyát tekintve, a maga nemében páratlan alkotás: máig a legjobb Rákóczi-regényünk. Az író utolsó műve, melynek megírásához hosszú ideig készült, s szinte a tudós alaposságával, történész-gonddal, gazdag életismerettel, nem utolsósorban művészi leleményességgel fogott hozzá. Nem előzmények nélkül született: már 1918-ban kiadott Zrínyi-regényét (Német maszlag, török áfium) a modern magyar történelmi regény megteremtésére tett szerencsés kísérletnek tekintette Babits Mihály. A Rákóczi-regény ugyancsak szokatlan eljárásával, elmélyült lélekrajzával hat ránk, s a körültekintően mély és átfogó analízis szolgálatába tudta állítani az író barokkosan érzékletes-dús, archaizáló nyelvezetét is. Halála (1953 végén) meghiúsította a befejezést, mégis teljesnek érezzük, hisz a második kötettel voltaképp véget ér a szuverén egyéniség és nagy nemzeti hős történelmi küldetése. Már a regény széles alapozása megnyerő és meggyőző, s a továbbiakban jól láthatók a feszültségi pontjai is. Nemcsak a hazai függetlenségi mozgalmak, ellentétesi társadalmi törekvések legfőbb dokumentumaira épül, de megvilágítja a korabeli Európa politikai mozgását, légkörét, eszmei arculatát, sőt divatját, pletyka-hadjáratait is. A sokrétű, eleven valóságot keresi a nemegyszer váratlan, sorsfordító tények vagy ravasz számítások mögött. Elsősorban persze Rákóczi útját követi - gyermekkorától vezéri föllépéséig, jezsuita iskoláztatásától diplomáciai gyakorlatáig, az udvari élet allűrjeitől az önfegyelmező pillanatokig, a szerelmi kalandtól az "egyetlen" hazafiúi feladatig. S azok után, hogy "elfogadja a meghívást". Esze Tamás "talpasainak" élére áll, választásához tragikus helyzetekben sem lesz hűtlen.

Kovai Lőrinc - Aki ​a Napba néz
A ​regény lapjain megelevenedő kor a történelem forgószelében kialakuló nemzetállamok kora: a Népek tavasza, a levert szabadságharcok indulatokkal terhes eseményeink ideje. Garibaldi egész életét az elnyomott milliók óhajtott szabadságának - s ami ezzel a múlt század közepén szorosan egybetartozott - Itália nemzeti céljainak rendelte alá. A regényben a kor legjobb államférfiúi közt Kossuth Lajos nevével, hősei közt Tüköry és Türr nevezetes alakjával is találkozunk.

Kabai Nagy Lajos Márton - II. ​Rákóczi fejedelem kalandos élete
A ​regény szerzője művelt tanárember, aki szívesen és színesen mesél. Tudja, hogy legfontosabb a jól megírt történet, és annak korrajzi kerete. A Rákóczi 300. évfordulójára megjelenő olvasmányos, izgalmas, történelmi, család- és kalandregény a fejedelem és környezete sorsát követi végig - a rodostói száműzetésig, a halálát követő eseményekig. A szerző mindig a történelmi tényekből indul ki, nyelvezete korhű, de nem nehézkes, a tényeket viszont gazdag fantáziával színezi ki. A csaták, a hétköznapok, a szerelmi szálak, a főúri világ, a török világ, a diplomáciai trükkök - minden megelevenedik a regény lapjain. A gimnazistáktól kezdve minden korosztály nagy élvezettel olvashatja az egyértelmű, izgalmas epikai szálra felfűzött, a kor szokásait, hangulatát felidéző cselekmény dús regényt.

Örsi Ferenc - A ​Tenkes kapitánya
Most ​hát ismét elénk lépnek valamennyien a tévé nagysikerű filmjéből: Eke Máté, a "Tenkes kapitánya", Siklósi bácsi, Veronika, aztán a mafla Eberstein báró és butácska felesége. És újra végigkísérhetjük az izgalmas és vidám kalandokat amelyek mindegyike arról szól, hogyan támad fel Eke Máté vezetésével a Siklós környéki szegény nép a vár császári parancsnoka ellen, és hogyan keseríti meg minden napját, amíg Béri Balogh Ádám felmentő kuruc serege meg nem érkezik... Örsi Ferenc ifjúsági regényében jelenetről jelenetre nyomon követte filmjét: semmi sem maradt el ebből az országos hírre kapott több külföldi televízióban is vetített, mesei ihletésű érdekes történetéből.

Tamási Áron - Hazai ​tükör
Több ​mint száz évvel röptet vissza az időben Tamási Áron. A színhely: Erdély, az 1848-as váró és 1849-et is megélő Erdély. A történet: maga a történelem, melynek egy fiatal berecki parasztdiák, Madár Vince a krónikása. Ahogy az ő életén átcsapnak a nagy idők: emberré érésének szakaszai a kisdiák első lépéseitől a tudományok közt az első szerelemig, a forradalom lázas napja, a csüggesztő vereségig és a bujdosásig - úgy éli át az olvasó Madár Vince történetét, és benne Erdély néhány nagy évének történetét. A Hazai tükör Tamási Áron egyik legérettebb regénye. Utolérhetetlen írásművészete és mondanivalója szerencsésen találkozik itt. Kossuth-díjas könyvének ez a hatodik kiadása bizonyára sok új olvasót hódít meg

Bárány Tamás - Rákóczi ​zászlai
Az ​író új kiadásban megjelenő, népszerű történelmi regénye abban különbözik a Rákóczi-szabadságharc sok más szépirodalmi feldolgozásától, hogy szerencsés kézzel megválasztott két főhőse sorsán keresztül az egész Rákóczi-korról kitűnő áttekintés nyújt. Almássy Pál földbirtokos nemes két nevelt fia, Majos János és Majos Kristóf más-más utat futnak meg, de mindkettejük sorsa igen jellemző a korra, és sokak életútjával párhuzamos. János a nép igaz ügye és a fejedelem személye iránti következetes hűség jegyében harcolja végig ezt a szabadságharcot, még a számüzetésbe is követi Rákóczi Ferencet. Kristóf élete pedig annak tükre, mikor hogyan áll a nemzeti felkelés ügye: lelkesedése, vakmerősége, csüggedései s végül árulása mögött is mindig személyes érdekek bújnak meg, "áldozatait" is a várható "eredményhez" szabja. A történet nagyobbik felében János életét követi nyomon az író, Esze Tamás zászlóbontásától kezdve látjuk a kor nagy csatáit, megismerkedünk a vezérekkel, tisztekkel, közkatonákkal, és megtanuljuk tisztelni a szabadságért fegyvert ragadó népet.

Kollekciók