Ajax-loader

'realizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Honoré de Balzac - Goriot ​apó
Balzac ​maga nevezte regényének hősét, Goriot apót "az apaság krisztusának". A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis az utolsó pillanatig szerető öregember regénye. A regény megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül részt vevő Rastignac más Balzac-regényekben nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi császára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, amelyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyúttal a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban "kikevert" alakja a szerző embergalériájának. Rastignac ugyanazon penzió lakója mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi - kötelező érvényű - mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt, a család belvilágát is. Ugyancsak a penzió minuciózus leírásából kapunk először képet arról a Párizsról, amely a további darabok legfőbb színhelye, a "nagy" társadalomnak mintegy szimbóluma lesz. A regény vége, utolsó jelenete a világ regényirodalmának legtávlatosabb, legsejtelmesebb zárásai közé tartozik: Goriot apót eltemetve egy egész világ temetődik el. Rastignac híres szavai a temető hegyéről látható esti Párizshoz: "Most mirajtunk a sor!" - nemcsak saját pályája további küzdelmeit jelzik, nemcsak kihívást jelentenek, de új világok születésének próféciáját is.

Louis Aragon - A ​bázeli harangok
Aragon ​nagy korrajzának három nőalak a hőse. Az egyik, Diane, a társaságbeli úrilány jellegzetes életét éli: váltogatja szeretőit, házasságot köt egy gazdag pénzemberrel, s mikor a férje erkölcsi csődbe jut, elválik tőle, de ez a válás nem hoz, nem is hozhat életében igazi változást. Catherine, a szép grúz származású lány, egészen más utat jár be. Ő is gyűjti-fogyasztja a szeretőket, de a léha élet nem elégíti ki: homályos vágyat érez az értelmes, a mások sorsáért is aggódó-cselekvő életre. Puskaropogásban, egy munkáslegény halála láttán döbben rá, hogy el kell szakadnia osztályától, ha emberhez méltó sorsot akar magának. Szeme előtt zajlik a századelő nagy társadalmi-politikai drámája: agyafúrt vagy kíméletlen pénzemberek, államférfiak az egyik, sztrájkoló munkások, lázas anarchista agitátorok, merényletek szervezői a másik oldalon. Vajon hová kell állnia? Múlt, jelen, jövő zaklatott és zaklató képei közt vergődik, keresi léte értelmét. S ez az értelmes lét a regény epilógusában a munkásmozgalom nagy harcosának, Clara Zetkinnek az alakjában ölt testet.

Jane Austen - Büszkeség ​és balítélet
Szerelmek ​és félreértések klasszikus meséje a XVIII. századvégi Angliából. Az öt Bennet nővér élete a férjkeresés jegyében zajlik: anyjuk megszállottan próbálja biztosítani számukra a megnyugtató jövőt valami pénzes – és lehetőleg rangos – férfiú mellett. Csakhogy a jó eszű és éles nyelvű Elizabeth szélesebb perspektívákban gondolkozik, és ebben apja is támogatja őt. Amikor Mr. Bingley, a módos agglegény beköltözik az egyik szomszédos birtokra, felbolydul a Bennet-ház élete. A férfi előkelő londoni barátai és a vidékre vezényelt nyalka, ifjú katonatisztek közt bizonyára számos udvarlója akad majd a lányoknak. A legidősebb lány, a derűs és gyönyörű Jane úgy tűnik, meghódítja Mr. Bingley szívét. Ami Lizzie-t illeti, ő megismerkedik a jóképű, és látszólag igencsak dölyfös Mr. Darcyval, és máris kezdődik a nemek ádáz csatája. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Elizabeth nem várt házassági ajánlatot kap a Bennet-vagyont öröklő unokatestvértől, és amikor Mr. Bingely váratlanul Londonba távozik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért. Ám egy Lydiával kapcsolatos családi válsághelyzet hamarosan ráébreszti hősnőnket arra, hogy mindvégig balul ítélte meg ezt a büszke férfit... Eredeti hangú, máig modern, magával ragadó történet, melyben magunkra ismerhetünk.

Stendhal - A ​pármai kolostor
Stendhalnak, ​aki a Vörös és feketével kezdte regényírói pályáját, A pármai kolostor öregkori, utolsó, legérettebb remekműve. A maga korában kevesen értették meg, de e kevesek közt nagy vetélytársa, Balzac, így nyilatkozott róla: "Stendhal olyan regényt írt, amelynek minden fejezetében a fenséges szólal meg!... Csak lángész teremthette meg ezeket a helyzeteket, eseményeket, újra és újra feltáruló bonyodalmakat - egy zsarnok udvarát!... Nagyszerű, szellemes, szenvedélyes és mindvégig igaz mű!... Micsoda könyv! A szenvedély nagy kiáltásait halljuk majd minden oldalán!" "A pármai kolostor mindenekelőtt a tizenkilencedik század nagy regénye, a szabadság és a boldogság követelése a szent Szövetség, Európa akkori Atlanti Paktuma korában" - írta róla legutóbb Aragon. A Pármai kolostorban csodálatos egységben találkozik Stendhal társadalmat leleplező kritikai realizmusa és páratlan romantikája, mely ártatlanságukban és romlottságukban egyaránt elragadó nőalakokban és varázslatos olasz tájakban bontja ki az öreg Stendhal szenvedélyes és mégis szemérmes líráját, végső vallomását az életről és a világról. Stendhalnak ezt a regényét is Illés Endre fordítói művészete hozza közel a magyar olvasóhoz.

Lev Tolsztoj - Hadzsi ​Murat
A ​népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét.

Jane Austen - Értelem ​és érzelem
A ​romantikus történet középpontjában a két Dashwood nővér, Elinor és Marianne áll, a regény címe kettejük ellentétes természetére utal. Az értelmet Elinor testesíti meg, tetteit a józan ész és a megfontolás irányítja, mindent logikusan végiggondol, mielőtt határoz vagy cselekszik. Vele szemben áll húga, ő gyakorta esik a romantikus szerelem és szenvedély túlzásaiba, érzelmi válságaitól és csalódásaitól pedig mélyen és látványosan szenved. Austen a két lány sorsát és szerelmük alakulását mutatja be az 1800-as évek Angliájában. Mindketten a boldog házasságot és az igaz szerelmet keresik – de vajon megtalálják-e? Elinor választottja Edward Ferrars, akit azonban ígérete máshoz köt, Marianne szívéért pedig két férfi is verseng: Mr. Willoughby és Brandon ezredes. Mellettük számos tipikus austeni karakterrel ismerkedhetünk meg, ilyen például Mrs. Jennings személye, akinek „nem volt több gyermeke két leányán kívül, kiket kitűnően adott férjhez, így hát más dolga nem lévén, most már az emberiség fennmaradó részét akarta megházasítani.” Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról, és természetesen reményről és boldogságról mesél, miközben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest az akkori világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat. Az írónő jellegzetes, finom iróniával fűszerezett stílusa, kiválóan kidolgozott karakterei, a fordulatokban gazdag események és a sziporkázó párbeszédek garantáltan kellemes kikapcsolódást ígérnek az Olvasónak.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger
Irodalmi ​Nobel-díj, 1954 Pulitzer-díj, 1953 A kubai halász már jó ideje nem járt szerencsével, amikor találkozik egy óriási marlinnal. Hosszú és szenvedéssel teli csatát vívnak, messze kisodródva az öböl vízére. Hemingway egyszerű nyelven, nagy láttató erővel jeleníti meg a veszteség és diadal történetét, mellyel élete legnagyobb kritikai sikerét aratta. Időtálló művét Ottlik Géza klasszikussá vált fordításában adjuk ki, a szerzői sorozat első köteteként.

Móricz Zsigmond - Árvácska
Móricz ​1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek -amint Móricz vallotta- " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".

Heinrich Böll - Csoportkép ​hölggyel
A ​hölgy a csoportkép közepén: Leni Gruyten. Neve, alakja nyugatnémet hazájában már közismert, és a nevét alighanem beiktatja majd az európai irodalomtörténet a híres nőalakok névsorába. Nem dáma, a képen látható alakok többsége szerint csak egy lecsúszott nő, a múltja zavaros, a jelene kétes. Kommunistagyanús személy. Negyvennyolc éves, de még fiatalos. Rajnai eredet, a nem-rajnai vérmérsékletű németek többsége szerint érzéki, felelőtlen, préda. Városában és városa peremén élte meg a nácizmust, a háborút, ott élte meg a folytatását, azt éli máig - 1969-et írunk - ; a képen látható jól öltözött urak és hölgyek körén kívül éli, a rosszabbul öltözöttek igen szűk körében. A jól öltözött volt nácik és volt nem-nácik, volt és mai etablírozottak, jóléti tőkések, magánzó kívülállók, akik a hölgy sorsát nyomozó írónak (az ő öltözete igen hanyag) rendre elmondják, amit tudnak, általában szemére vetik Leninek, hogy saját maga közösítette ki magát a szolid társadalomból. Az iskolában rosszul tanult, pályát nem választott, férjhez ment, de talán kétszer se hált daliás férjével, és mint hadiözvegy ma se gyászolta. Amikor a nagypolgár-gazdagságból kibillent - hadigazdag apjának a hadigazdálkodást váratlanul és érthetetlenül megcsúfoló üzelmei miatt -, még a számára megmentett családi házat se bírta megtartani, elherdálta: nevetségesen kis lakbéreket szedett, külföldi vendégmunkás lakóitól szinte semennyit se szed, még ma sem. Fizikai munkára kényszerült, majdnem három évtizede koszorúkat köt egy temetői kertészetben. Összeállt viszont, még 1944-ben, egy szovjet hadifogollyal, akitől törvénytelen fia született; a háborús pokol utolsó napjaiban egy temetői kriptában szülte meg a fiút, elbújva a világ meg a hatalom elől. És azóta? Semmi ambíció, kétes ismerősök, kommunisták, rajnai szeparatisták, félprostituált barátnő, egy öreg cseléd, egy félbolond zenekritikus, eszménynek egy régen meghalt apáca, aki zsidónak született, s amíg tehette, a testi ösztönök szépségére tanította növendékeit, új ismerősnek egy (igen hanyagul öltözött) író, új szeretőnek egy török vendégmunkás, egy szemétfuvarozó török, aki Leni Gruyten második gyermekének lesz az apja.

Charles Dickens - Twist ​Olivér
Dickens ​egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Anna ​Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el. Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Bovaryn%c3%a9
elérhető
29

Gustave Flaubert - Bovaryné
"Emma ​Bovary nyomorúságos kalandjai a tragédia szférájába emelkednek, mégpedig azért, mert egy közömbös, segítségre képtelen, vigaszt nem nyújtó világtól körülvéve, neki magának kellene a hitvány anyagból a gazdag és ritka értéket lepárolnia. És bele is fog a vállalkozásba, tudatlanul, vezető nélkül, nemes szórakozás híján, s kiszolgáltatva a tudatában kavargó természetes és mesterséges ösztönzőknek - hogy szükségszerűen csúfos kudarcot valljon vele; olyan kudarcot azonban, amely a következő fordulatban lehetővé tette, hogy Flaubert a legtalálóbban, a legtökéletesebben előadott történetet kerekítse ki belőle." _Henry James_

Charles Dickens - Dombey ​és fia
A ​Dombey és Fia cég kis- és nagykereskedelmi, valamint kiviteli ügyletei 1846-48-ig jelent meg, húsz, havonta közölt folytatásban "Phiz" (Hablot K. Browne) rézkarcaival. Az angolt irodalomtörténet erre a regényére teszi Dickens "sötét korszakának" kezdetét, ami közérthetőbben az író társadalom-szemléleti tudatosodását jelenti. Előző regényeinek egy-egy alakja legfeljebb önmagára jellemező: csak a jók vagy rosszak, egyetlen furcsa tulajdonság hordozói, akikre a Dickensről szóló karinthyáda legjobban ráillik. Az első nagy lépést a Dombeyvel teszi Dickens a tipikus világa felé: a jó és rossz áldot-egyszerű erkölcsi rendjét tudatosan alkalmazza a társadalom bonyolult rendjében. Eredetinél eredetibb figurákat önt a dickensi bőségszaru: Chickné, Tox kisasszony, Susan Nipper, Cuttle kapitány, Mac Stingerné, Pipchinné, Blimberék és Toots életünk örök útitársaivá lesznek.

Lev Tolsztoj - Háború ​és béke
Tolsztoj ​két (külön-külön is sok ágú) szálból szőtte hatalmas regényét. Az egyik Rosztov gróf, Bolkonszkij herceg és több más család öregjeinek és fiataljainak regénye, mely híven tükrözi az orosz nemesség életét I. Sándor cár korában. A regény másik szála az 1812-es napóleoni hadjárat leglényegesebb cselekményeinek története. Bemutatja azt az igazságos védelmi háborút, amelyet az orosz nép, hallatlan szenvedések közepette, diadalmasan vívott meg a betolakodók ellen. Valóságos eposz ez, melynek hőse maga a nép. A regény ezernyi epizódjában rengeteg ember jelenik meg előttünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit elevenné s feledhetetlenné teszi. Mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényű. Ezért él és hat ez a csodás regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.

Móricz Zsigmond - Pillangó
Pillangó. ​A szép és csapodár szerető jelképe - meg a reménytelen szerelemé Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika elemi erővel fellobbanó, társadalmi konvenciókkal szembeszálló szerelmének története a szerző meghatározása szerint "idill". Móricz könnyű kézzel, napok alatt írta meg a korántsem idilli helyzetet, amelyben két felfogás áll szöges ellentétben egymással: a nagy alföldi mezőváros peremén boldogulni megtanult öregeké, és a fiataloké. Jóska és Zsuzsika szülei a már kialkudott, érvényes szokáshoz kötődnek, ők akarják megszabni a "ki kivel házasodjék" törvényét, melynek alapja az anyagi biztonság. Minden eszközzel próbálják megakadályozni a fiatalok egybekelését. Jóska és Zsuzsika a szív, a szerelem jogán a lehetséges, a vágyott világ fölépítésére törekednek. A boldogságért azonban nemcsak szüleikkel, hanem egymással, egymásért is meg kell küzdeniük.

Móricz Zsigmond - Válogatott ​elbeszélések
Az ​iskola követelményeit szem előtt tartva, a kötet elsősorban a közvetlenebbül társadalmi mondanivalójú, egyszerűbb szerkesztésű és ismertebb elbeszéléseket tartalmazza. A Hét krajcár önéletrajzi ihletésű történetéből a látszólag humoros, valójában tragikus kicsengésű krajcárkeresgélés vérlázító következtetésekhez vezeti az olvasót. A Sustorgós, ropogós tafotában látszólag idilli faluképéről az elbeszélés végére derül ki, hogy mennyire hamis, mennyire csak a felszínen idilli ez a világ. A Szegény emberek az első világháború pusztításainak különös, rendkívül eredeti szempontból való ábrázolása; nem háborús történet, hanem azoknak a lelki, pszichikai sérüléseknek és következményeinek a drámai rajza, amelyeket a háború mindenkiben létrehoz. A kondás legszennyesebb inge egy kisfiú halála kapcsán mutatja be azokat az iszonyú különbségeket, amelyek "lent" és a "fent" világa között fennállnak. A Csibe-novellákat az egyik legjellemzőbb darab, a Csibe a színházban volt képviseli. A Világ végén már szép és jó című novella a kis négyéves állami gyerek, Rozika története: az Árvácskára emlékeztető rövid írás visszafogott hangja, tulajdonképpen apró, jelentéktelen eseményei ellenére is az egyik legtragikusabb, az embertelenséget leginkább felmutató Móricz-írások közül való.

Charles Dickens - Our ​Mutual Friend
Paul ​Scofield, one of Britain's most distinguished actors, reads Our Mutual Friend, Dickens' mysterious murder story. Scofield won an Academy Award for his portrayal of Sir Thomas More in A Man For All Seasons, a role he created on the stage. In the last of Dickens' completed novels, a bitter love triangle, a mysterious inheritance, and power of money motivates, frustrates and activates the characters to a bitter end. Our Mutual Friend is a witty indictment of a society fallen prey to the dawning age of commercialism.

Jókai Mór - A ​kiskirályok
"A ​kiskirályok a megye urai, a régi dinasztiák regénye. A Tanussy-család tagjai köré a többé-kevésbé jelentékeny szereplők hosszú sora, a régi világ legkülönbözőbb elemei és alakjai sorakoznak - írja a regényről Acsády Ignác. Mágnások, kortesek, táblabírák, katonák, a hazai és bécsi magyar előkelő körök mindenféle egyéniségei, komoly emberek és szédelgők, szép leányok és kacér asszonyok lépnek elénk s tarkítják a színpadot, melyen az élénk jelenetek gyors változatban, humoros és tragikus fordulatokkal gyorsan követik egymást. Némi pikáns mellékízt ad a regénynek az is, hogy alakjaiban sokan olyan emberekre vélnek ismerhetni, kik valóban éltek, s úgy pusztultak el, mint Jókai királyai. Tuhutum vármegye rajza némileg hasonlít Szabolcs megyééhez, s a Tanussyak történetében sok olyan van, mint állítólag ma is meglevő ottani híres nemesi család körében történt."

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Holt ​lelkek
"Holt ​lelkek" - ízlelgeti az olvasó a címet, amikor először veszi kezébe Gogol halhatatlan alkotását. A cím mélyebb jelentéséről már az író életében is beszéltek, és Herzen szerint van benne valami, "ami rémületet kelt". Pedig látszólag oly egyszerű és áttekinthető minden. Csinos, ruganyozott csézáján egy "nem túlságosan kövér, de nem is túlságosan sovány" férfi érkezik N. kormányzósági székhelyre, s ezzel kezdetét veszi a váratlan fordulatokban bővelkedő történet. Hivatalnokokat és földesurakat látogat sorra, s az utóbbiaknak üzleti ajánlatot tesz, amely szokatlanságával kibillenti őket a nyugalmukból. Ám Csicsikov bricskája nemcsak N. kormányzósági városkában és környékén kavarja fel a port... Erényekben nem éppen bővelkedő hősével együtt az író egész Oroszországot bejárja, és a legkülönbözőbb alakok sokaságát állítja elénk.

Palotai Boris - Pokróc ​az ablakon
Tehetség ​és siker nem mindig jár párban, de Palotai Boris a szerencsés alkatú írók közé tartozik, akik mellé jóformán első pillanattól odaszegődik a siker, hogy többé el se hagyja. Első novelláira, amelyek a két világhánorú között jelentek meg csehszlovákiai magyar lapokban, nem kisebb kritikus figyelt fel, mint Fábry Zoltán, a szlovákiai magyar irodalom megvesztegethetetlenül igazságos, szeretetteljesen szigorú mentora. "Instruktor kisasszony" című novellájával díjat nyert a Nyugat novellapályázatán, "Péter" című regényével elvitte a pálmát az Athenaeum országos ifjúsági regénypályázatán; s eleddig kétszer kapott József Attila-díjat. Számos regényét, elbeszélését filmre vitték; ezek közül a "Nappali sötétség" a locarnói filmfesztiválon a zsüri különdíját kapta, "Nő a barakkban" című televíziódrámája pedig a monte-carlói fesztivál nagydíját. És utoljára, de nem utolsósorban: nagy, népes és hűséges olvasótábora van, regényei rendesen két vagy több kiadást érnek meg, s ott szerepelnek a legnagyobb példányszámú sorozatok programján. Legújabb, kilencedik elbeszéléskötete, a "Pokróc az ablakon", amelynek címadó elbeszéléséből tv-játék is készült, huszonegy novellát gyűjt egybe, az utóbbi két-három év termésének legjavát.

Jókai Anna - 4447 ​/ Fejünk felől a tetőt
Jókai ​Anna 1968-ban a 4447 című regényével jelentkezett először, s ezzel a helyrajzi számot jelentő könyvcímmel egy család széthullását rejtő könyvvel "robbant be" a magyar irodalomba, széles kritikai és olvasói elismerést szerezve.

Fenákel Judit - Lili ​utazásai / Dokumentumok U. M.-ről / Az elhallgatás
"Már ​majd tíz éve épült az én képzeletbeli városom, amikor Lili - a három kisregény közül a megírás sorrendjében az első történet hőse - utazgatni kezdett benne és saját addigvolt életében - mondja e könyv írásairól Fenákel Judit. - A város, amelynek a Várkony nevet adtam, évről évre új lakókkal gyarapodott, terein középületek emelkedtek, folyója partján gesztenyefák nőttek, lett színháza, múzeuma, napilapja, temploma és könyvtára, cukrászdájában gazdát cseréltek a helyi pletykák, fő és mellékutcáin köszöntötték egymást az ismerősök, szerelmek szövődtek és karrierek alakultak bennük, szóval kezdett úgy viselkedni, mint egy valóságos élő város, amelyben a születéstől a halálig minden megtörténhet. Megtörténhet például, hogy Lili a kényszerű megvilágosodás ritka pillanatában bejárva életének majdnem négy évtizedét, minden korábbi döntését hibásnak találja, mert ezek a döntések a kötelességteljesítés erkölcsi parancsára hallgatva egyre távolabb kergették a boldogság lehetőségétől. Megtörténhet, hogy a város fölneveli a maga különcét, Uhrin Mátyást, a Dokumentumok U. M.-ről című kisregény hősét, akinek másságát se méltányolni, se elviselni nem képes, s aki a huszadik század ismeretlen festőjeként vonul be Várkony történetébe. Végül megtörténhet, hogy Forgács Júlia, Az elhallgatás főszereplője mindazon konfliktusok és félreértések elől, amelyekkel már regénybeli elődjei, Lili és U. M. se tudtak megbirkózni, a neurózis súlyos magányába menekül. A közös szülővárosból háromféle sors jelenik meg ebben a kötetben, és háromféle regénytechnika kelti életre a szereplőket. Lilit az emlékképek döbbentik rá tévedéseire, Uhrin Mátyást magnószalagra mondott vallomásokból, levelekből, jegyzőkönyvekből és más fiktív dokumentumokból ismerheti meg az olvasó, Forgács Júlia menekülését pedig az asszociáció szeszélyes játékai nyomán kialakult mozaikszerű szerkezet próbálja megértetni. "Az elmúlt húsz évben az itt összegyűjtötteken kívül más regények is megteremtek képzeletbeli városom talaján, ebben a válogatásban azonban - a hősök hasonló világa és szellemi-lelki közössége miatt - ez a három történet kapott helyet."

Ernest Hemingway - Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. "Az ember nem arra született, hogy legyőzzék - az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha." Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Jack, a bokszoló, Manuel, a kiöregedett torreádor és a többiek ezt a tanítást példázzák. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak.

Scan0901
A ​szegények öröme Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​szegények öröme
"Késői ​éjféli órákban, álmatlan éjjeleken, mikor az embernek ideje van sok felesleges dolgon gondolkozni, olykor mint egy középkori hadsereg vonul el fiatalságom hőskora. Sorban eljönnek a regényalakok, akikről mintát venni óhajtottam későbbi életemhez. És minden nagyobb csodálkozás nélkül látom, hogy a regényalakok legtöbbje Jókai könyveiből való. Szinte lehetetlenség is lett volna másképpen felnövekedni abban a korban, amikor én gyerekember voltam." Krúdy Gyula

Martin Andersen Nexö - Ditte, ​az ember lánya
Hetedik ​kiadásban kapja kézhez a magyar olvasó Martin Andersen Nexö világhírű regényét, amely korábban Szürke fény címmel jelent meg magyar nyelven. Egy nő élete elevenedik meg a regény lapjain, a keserű gyermekkortól, szerelmeken, csalódásokon, nyomorúságon és pillanatnyi örömökön, másokért való harcokon keresztül a korai halálig. A háttérben kirajzolódik a századforduló Dániájának falusi és városi élete, a szenvedők és lázadók, a bűnözők és a tisztes nyomorban tűrők viszontagságos sorsa. A nagy regények közé tartozik e könyv: izgalmas, megrendítő olvasmány, megkönnyeztet és felháborít, néha mosolyt csal az olvasó ajkára, de mindenképpen elgondolkoztatja, indulatokat vált ki belőle. Ha a szerző irodalmi rokonságát keressük, Zola nevét említhetnők, de hangvétele líraibb, inkább, vagy elsősorban a szívhez, az érzelmekhez szól: néha mintha a mi Gelléri Andor Endrénk „tündéri realizmusa” sugározna a regény lapjairól.

Ljudmila Ulickaja - Elsők ​és utolsók
Aki ​ismeri és szereti Ljudmila Ulickaja regényeit, válogatott elbeszélései kötetében is megtalálja mindazt, ami a világhírű orosz írónő művészi világát jellemzi: a fordulatos, helyenként bizarr cselekményt, a meghökkentő egyéni sorsokat, a szövevényes családi viszonyokat, a csipkeszerűen míves környezetábrázolást, a finom irodalmi és kultúratörténeti párhuzamokat. Az elbeszélések hősei átfogják az egész orosz társadalmat a félkegyelmű koldustól a társadalmi kiváltságokat élvező, magasan kvalifikált értelmiségiig, a világra eszmélő kisgyerektől a haldokló aggastyánig, az apácalelkületű elvált nőtől a szenvedélyes szerelemre vágyó, magányos homoszexuálisig. A történetek együttérzést váltanak ki vagy ironikusak, könnyeket fakasztanak vagy nevetésre ingerelnek, de sosem akarják megmondani az ,,igazságot": a szerző az értelmezést az olvasóra bízza. Ljudmila Ulickaja, a ,,szoknyás Csehov", a csak rá jellemző stílusával, egyéni látásmódjával egyetemessége mellett a kisprózájában is a legnemesebb orosz irodalmi hagyományok folytatója.

Émile Zola - A ​Patkányfogó
A ​regény egy külvárosi csapszékről, Colombe apó Patkányfogójáról kapta a címét. Ez a csapszék a regényben félelmetes jelképpé mélyül: mint valami iszonyú mocsár, elnyeli Coupeau-t, a szerencsétlenül járt bádogossegédet, elemészti iszákos munkatársait, sírjává lesz Gervaise-nek, a Párizsba szakadt, szánalomra méltó mosónőnek is. Gervaise - a regény főhőse - szívósan küzd a fojtogató sors ellen, de felőrlődik férje és szeretője között, akik irgalmatlanul gyötrik, s lelketlenül kihasználják.

Honoré de Balzac - Elveszett ​illúziók
Az ​Elveszett illúziók Balzac talán legjobb, leghíresebb regénye. Főhőse típusa a 19. század egyik legfontosabb regényhősének, a világ meghódítására készülő, de a polgári társadalomban helyét csak önfeladás árán megtaláló fiatalembernek. A ragyogó szépségű, rendkívül tehetséges főhős, Lucien de Rubempré a vidéki életet a maga számára kevésnek, szűkösnek találja, költői ambíciói is vannak, ezért Párizsba megy, hogy karriert csináljon. A karrier persze nemcsak költői hírnevet, vagyont és tekintélyt jelent számára, hanem nagy szerelmet, egyénisége kiteljesítését is. Természetesen megbukik tervével, tapasztalatokban gazdagon, de minden illúziójától megfosztva búcsúzunk tőle a regény végén. Balzac a tévesztett karrier kapcsán hatalmas tablót rajzol a polgárkirályság Párizsáról, a tollukat eladó intellektuelekről, a minden hatalmat és minden szép nőt bitorló bankárokról és tőkepénzesekről, a nagy- és félvilág csillagairól, az élet minden területének kapitalizálódásáról. A történet másik szála, a vidéken nyomdászkodó David Séchard sorsa példázza, hogy nincs menekülés: nemcsak Párizsban ilyen az élet, a valaha patriarchális vidéken sem különb. A kiteljesedett realizmus egyik főműve ez a regény, ugyanakkor - feszített cselekményvezetése, gazdag alakrajzai miatt - népszerű, mindenkinek ajánlható olvasmány is.

George Eliot - The ​Mill on the Floss
As ​Maggie Tulliver approaches adulthood, her spirited temperament brings her into conflict with her family, her community, and her much-loved brother Tom. Still more painfully, she finds her own nature divided between the claims of moral responsibility and her passionate hunger for self-fulfillment. This edition of The Mill on the Floss offers the definitive Clarendon text with a new Introduction which deals with Eliot, Darwinism, and the intellecutal life of the period, as well as providing close textual analysis.

Charles Dickens - David ​Copperfield I–II.
"Úgy ​vélem, nincs ember a világon, aki annyira hinne ebben a történetben, mint én, amikor írtam"- vallja könyvéről a szerző az 1850-ben megjelent első kiadás előszavában. Másutt pedig így ír: "...valamennyi könyvem közül ezt szeretem a legjobban." S ezt érzi az olvasó minden sorából: megmosolyogtat és könnyekre fakaszt, mert sugárzik belőle az érzelem, az átélés őszintesége. Önéletrajzi regénynek szokták nevezni, de nem egészen az. Életének csak néhány emlékezetes mozzanatát szőtte bele Dickens: gyermekkori emlékeit, a cipőpasztagyárban és az iskolában töltött évek keserves élményeit, látogatását apjánál az adósok börtönében, amiből a halhatatlan Micawber úr és viselt dolgai születtek, jogászkodását, parlamenti tudósítói pályafutását és íróvá cseperedését. Dickens a szív írója. S mindezek felett a David Copperfield-ben az. Sehol másutt nem fejezi ki annyira szeretetét, gyűlöletét, örömét, bánatát, gazdag érzésvilágát, mint itt. Ebben a műben minden tárgy él, emberi módon vesz részt az érzelemben, minden bútorról, szobasarokról tudjuk, jó-e vagy rossz, a szeretendő vagy a gyűlöletes dolgok rendjébe tartozik-e.

Honoré de Balzac - Gobseck ​/ Goriot apó
Balzac ​alig múlt harmincéves, amikor belefog minden idők legbecsvágyóbb és legátfogóbb regény-katedrálisának, az Emberi színjátéknak az építésében. A húsz éven át írt nagy mű egyik első darabja a Gobseck. Főhőse már Balzac egyik legtökéletesebb figurája. Gobseck, a vén uzsorás, nagyszerűen megállja a helyét ama pénzemberek és bankárok társaságában, akiket Balzac még talán nagyobb odaadással fest meg, mint a fehér húsú, puha hercegnőket. Az olvasó sosem fogja elfelejteni a sápadt, vértelen arcát, szigorú, lélekbe hatoló tekintetét. Ez a "bankjegy-ember" átlát a jón és a rosszon, tévedhetetlen az emberek megítélésében, és szíve mélyén ott rejtőzik az emberség csöppnyi szikrája. Csavaros észjárása, kíméletlen jósága örvénybe taszítja az aljasokat, de megnyitja a becsületesek előtt az érvényesülés útját. Ha a Gobseck még csupán kitűnő ujjgyakorlat, az öt évvel később írt Goriot apó már "maga a mestermű" (Gyergyai). Ebben a regényben, amely Goriot-ról, erről a modern Lear királyról szól, az író a csúcsra hágott. Az apai szeretet monomániás őrültjéről szóló, sötét kalandokkal teli detektívregény, amely egyúttal társadalomrajz, szerelmi történet és a diadalmaskodó szenvedély hőskölteménye is, nemcsak a korabeli olvasók tetszését nyerte meg: sikere tartósnak bizonyult. A két mű sok-sok nyelven, számtalan kiadást ért meg, és milliók közkincsévé vált.

Władisław Stanisław Reymont - Parasztok
A ​nagy sikerű Nobel-díjasok Könyvtára sorozat harmadik kötete a lengyel realista szerző világhírű regénye. A homéroszi terjedelmű, ám irodalmi értékét tekintve sem kisebb népi regény átfogja és bemutatja a paraszti életforma teljességét: sok egyéb mellett a hétköznapokat, az ünnepeket, a szerelmet, a szenvedélyt, a munkát, a kicsinyes komiszságot és a népi misztikát. A falusi élet kerete az élet örök rendje: az évszakok váltakozása, melyet a szerző a természeti jelenségek csodálatos költőiségű nyelven az olvasó elé tárt képeivel jelenít meg. Reymont falujának világa önmagában teljes és zárt, lakói a Móricz műveiből ismerős alakokat idézik fel a magyar olvasó irodalmi emlékezetében. Szerb Antal szavaival a regényt "utolérhetetlen egyetemessége teszi nemzetek fölötti, közös irodalmi értékké".

Kollekciók