Ajax-loader

'erdélyi' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Nyirő József - Uz ​Bence
A ​regény valamennyi fejezete egy-egy epizód Uz Bence mulatságos vagy megindító, hétköznapiságukban is különös kalandjaiból. Folyton ő méretik meg: emberségből, helytállásból, kitartásból, becsületből, észjárásból. A nép egyszerű, ám góbésan csavaros eszű gyermeke csendőrrel és turistákkal, városi vadász urakkal és adóvégrehajtóval megesett nevettető esetei vagy övéivel való könnyes-érzelmes történetei mind-mind adalékok a székelység népkarakterológiai képéhez. A nép erényeit és elenyésző gyöngeségeit testesíti meg, szükségszerű tehát, hogy túlrajzolt legyen. Ilyen találékony, derűs, furfangos – ám, ha a sors úgy hozza, együtt érző és áldozatosan segítő – ember a valóságban aligha létezik, de Nyirő nem is jellemrajzot ad, hanem egy népcsoport, a kisebbségi sors szorításában vergődő székely nép vágyott–álmodott karakterét, követendő magatartásának mintáját, életstratégiáját mintázta meg egy személybe sűrítetten. A regényben Uz Bence egyenrangú társa a táj: a csíki havasok vadregényes világa. Nyirő hangja ennek megfelelően "székelyes", a tájnyelv minden ízét-zamatát beépíti regényébe.

Nyirő József - Leánykérés ​a havason
Balladás ​hangvételű, drámai erejű, novelláiban és regényeiben különös figyelmet szentelt a táj, a természet leírására : részletesen mutatja be a szereplőket körülvevő növény- és állatvilágot kitérve az évszak jellegzetességeire, az állatok viselkedésére, s az emberben keltett érzésekre. A történetek cselekményei túlnyomórészt a hegyekben, erdőkben, a székely falvakban játszódnak, a szereplők pedig hétköznapi egyszerű emberek, hétköznapi történetekkel. Állandó szereplő a csavaros eszű, ravasz székely atyafi, aki megtréfálja a kívülállóként jelentkező urakat, az elbeszélőt, a falukutató diákot, az arra tévedő üzletembert. A Nyírő-novellák jellegzetessége az egyszerű, falusi ember élete fordulópontjainak a bemutatása : az élet és a halál, a munka és az emberek közti viszonyok, amelyeket az ösztönök és a természeti erők irányítanak. A történetek a környezet részletes leírásával kezdődnek, de a szereplőt körülvevő természet bemutatása a történettel párhuzamosan folytatódik. A táj részletes leírása után az éppen folyamatban levő történet közepén találja magát az olvasó, mintha messziről épp most érkező vendég toppana be hirtelen a házba nem tudván semmit az adott helyzet kialakulásáról. Nyírő írásainak gyakori szereplője a halál. Találkozunk a havasokon élő pásztor halálával s a kisgyerek halálával is. De a halál nem mint vég jelenik meg, hanem mint a természettel való egyesülés, mint az élet velejárója, mint az emberi sors beteljesülése.

Bleeding Bride - A ​téboly kertje
_Sikolya ​szólított, a lelke csalogatott ide. A múltadnak ma vége._ Szeretnék halott lenni. A kertedben saját véremmel festeni. Elegem van. _Az önsanyargatás sosem lesz megoldás. Menned kellene, míg megteheted._ Kihez beszélsz leveledben, hová tűnsz, mikor feljön a nap? Istenem, nem teheted ezt velem, fedd fel magad! _Miért kell mindent megnehezítened, mi oly könnyű lehetne?_ Ki kell zárnom mindent a lelkemből, de a soraid nélkül már nem vagyok önmagam. _Kértem, hogy menekülj, helyette visszavágytál a pokol ölelésébe._ Nem kereshetem tovább holmi mesékben a megoldást. Ebből már nem kaphatok választ. _Nem sejtetted, hogy bár mögötted lépkedtem, mindig előtted jártam._ _A homokszemek pörögnek. Indulnod kell, mert lassan késő lesz..._

Wass Albert - Tavak ​és erdők könyve
"- ​ide figyeljetek - mondotta -, én, az ember, aki szomorú voltam, és most már nem vagyok szomorú, ígéretet teszek nekte (tavi állatoknak) a magam és minden utánam következő igaz ember nevében, hogy nem bántalak és nem zavarlak benneteket semmiféle játékaitokban. Ha ti ezzel szemben megígéritek, hogy valahányszor szomorú leszek, vagy bármelyik utánam következő ember szomorú lesz, megvigasztaljátok, mint ahogyan most tettétek velem. Szólottam és az én szavam szerződés." (Részlet a Tavak könyvéből) "Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed.Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pilanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevételnül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket s zívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet." (Részlet az Erdők könyvéből)

Benedek Elek - Székely ​Tündérország
A ​nagy mesemondó gazdag hagyatékában jól megférnek egymással a mesék a mondákkal, így van ez e kötet közel húsz darabjával, amely Benedek Elek saját gyűjtéséből közöl magyar népmeséket és mondákat. A Réka királyné sírja a magyar múlt régi, homályba vesző esztendeiig vezet el, amikor a hunok hatalmas királya, Attila élt és uralkodott. A hiedelem úgy tudja: tündérek építették Bálványos várát. Egy tündér állott a hegy tetején, tizenkettő lent a Bálványos patakban, s úgy adogatták föl neki a követ. A mondák szinte az élőbeszéd természetességével elevenítik föl Zeta vára, Hiripné fiai, A kápolna harangja, Mirkó királyfi történetét. Benedek művészetében a mesélőkedv áradása a székely nyelv eleven közvetlenségével párosul (Etéd; Szolokma; Atyha; Szerencsének szerencséje; Firtos és Tartod; A Szentdemeteri kastély; Csicser). Tündérekről és ördögökről szólnak e mesék és aranypalotában lakó szépséges tündérasszonyról, akinek két növendéklánya volt Maros és Olt. Meg kevély, gőgös asszonyról, aki nem ismer el a földön maga felett hatalmat, ám vára pillanatokon belül porrá omlik, s vele megsemmisül Venturné büszkesége is. A gyerekek számára a mesetartalmat hitelesen közvetíti Elek apó tüneményes stílusa.

Barcsa Dániel - Jösz’te ​hezzám!
„Ezek ​a történetek Áronnak szólnak, s nem Áronkának”. Azaz, e hatvankilenc elbeszélés legtöbbje a benne megbúvó, avagy nem is igen bujkáló pajzán tartalom miatt gyermeknek nemigen mesélhető. „A kötet történetei elsősorban édesanyám, Székely Jula gyűjtői szenvedélye alapján születtek. Ő a hatvanas évek elejétől kezdve egészen a nyolcvanas évek végéig járta Székelyföldet, és néprajzi gyűjtőként hatalmas folklóranyagot halmozott fel. Az általa látogatott helyek zömmel Csíkban voltak, Szentkirály, Menaság, Szentdomokos, Gyimesközéplok, de megjelent magnójával Gyergyóban és Udvarhely megyében is.” NŐKNEK: pajzán erotikus történetek a furfangos-oktondi székelyről, aki azt hiszi, töviről hegyire ismeri asszonyát. Vagy mégse? FÉRFIAKNAK: erotikus pajzán történetek a tűzről pattant székely menyecskéről meg az okos asszonyról, aki azt hiszi, hogy az ura nem lát át a szitán. Vagy mégis?

Székely Mózes - Egy ​régi udvarház árnyékában / A térkép
Új ​vállalkozása a Kráter Műhely Egyesületnek a 2007-ben indított Székely Mózes-életműsorozat. A neves erdélyi író (1893#1954) regényei a II. világháborút követően tiltólistára kerültek, a szerzőt többször bebörtönözték románellenesség vádjával. A 70-es években megjelent ugyan egy novelláskötet Erdélyben, művei azonban nem jutottak el az olvasóközönséghez. (A 30-as években Budapesten adták ki két regényét.) A jelen kötet két kiadatlan művével indítja a sorozatot: az Egy régi udvarház árnyékában páratlanul izgalmas, elemi erejű (sajnos befejezetlen) önéletrajzi regény, A térkép pedig megrázó társadalmi dráma, melynek bemutatója 1933-ban volt Budapesten.

Tamási Áron - Bölcső ​és Bagoly / Vadrózsa ága
"Életrajzom ​regénye három könyvre fog rúgni"- tervezte Tamási Áron. Az első rész, mely a Bölcső és Bagoly címet viseli, a varázslatos farkaslaki gyermekkort idézi. Azt az utat meséli el benne, "mely egy falusi székely házból indul el, s majd későbben a magyar és a tágabb emberi világba vezet". A második rész sajnos nem készült el, de a Vadrózsa ága című visszaemlékezést, a felnőtt író kalandjait, kórházi ágyán még le tudta diktálni feleségének.

Böjte Csaba - A ​szeretet gyógyszer, nem jutalom
Életadó ​morzsák Csaba testvér asztaláról a párbeszédről, a bizalomról, a megbocsátásról, az emberi kapcsolatokról. Böjte Csaba Füves könyv-sorozatának negyedik kötete. (Előző kötetek: A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény; Az igazgyöngy fájdalomból születik; A virág a fény felé hajlik.)

Nagy Koppány Zsolt - Jozefát ​úr, avagy a regénykedés
Ez ​a regény tulajdonképpen két regény. Olyanszerű, mint a dupla hamburger. Egy dupla regényburger, melyben Jozefát úr az egyik és Jozefát úr a másik hússzelet. De az is lehet, hogy ő a zsömle, és a regény a hús, a tulajdonképpeni főszereplő. Nagy Koppány Zsolt humorának labirintusaiban semmi sem biztos, csak az, hogy minduntalan a röhögés egy újabb folyosójára lép az olvasó. Közbe-közbe sírhat is egy kicsit, mert a humor zokogtató líraisággal van fűszerezve. Vagy a zokogtató líraiság röhögőporral. Nem lehet pontosan meghatározni, hiszen éppen arról szól, hogy nem lehet. Döntse el az, aki egyszerre tud sírni, röhögni és töprengeni!

Ferenczes István - Fekete Vince - Tündérkert ​virágai
Tündérkert ​egykor termett virágait és friss, új hajtásait gyűjti egy csokorba a kötet, melyben Benedek Elek és Áprily Lajos költeményeitől Egyed Emese és László Noémi kortárs lírájáig időrendben képviselteti magát az erdélyi költők színe-java. A közel ötven alkotót bemutató antológia kísérletet tesz arra, hogy az erdélyi líra több mint egy évszázadnyi terméséből válogatva átfogó képet nyújtson az erdélyi gyermekköltészet múltjáról, jelenéről. Csaknem száz költemény idézi fel a jól ismert népi motívumokat, az erdélyi táj megkapó szépségeit, felvonultatva a magyar nyelvi humor különféle ízes változatait. A kötetet jó szívvel ajánljuk versszerető diákok és pedagógusok számára, iskolai ünnepségre, szavalóversenyekre. Keresztes Dóra népies ihletésű, álomszerű, színes rajzai művészien ötvözik az antológiát átható hagyományos és modern egységét.

Kriza János - Erdélyi ​tájszótár
Nincsen ​szebb, különösebb, szorongatóbb látomás Erdélyről, mint Kriza Jánosé. Mintha egész Erdély csupa bokor volna, s minden bokorban egy-egy madár szólna. Egyszerre énekel valamennyi. Zengő tündérkert. De talán elég egy ügyetlen mozdulat, egy rossz lépés, - és a madarak mind elrepülnek. Magukkal viszik a füstként alakuló, soha végig nem mondott, csodálatos dalt. Szomjasan, mohón kell hallgatni, - beinni a muzsikát, szöveget, mozdulatot, szárnyrebbenést. Mindent, ami elporzik a levegőben. Kriza egy balladáért, egy nyelvöltögető dalocskáért, egy különös háromszéki szóért "imádságos hevületű" leveleket tudott írni ismerősöknek, ismeretleneknek... Négy hivatal is kötötte, de ha csak tehette, "kifeslett" mind a négyből és Kolozsvárról elindult be a székelyföldre. Utánaeredt a Kádár Katát vagy a Bátori Boldizsárt megéneklő ballada egy-egy új változatának, olyan könnyen, földi gondoktól lekötetlenül, mintha nem méltóságos püspök lett volna, de maga is szelekkel iramodó dal vagy tavaszi füst a párás, friss földek felett...

823912_5
Erdélyi ​ételek Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Erdélyi ​ételek
Sorozatunk ​a gasztronómia fejlődését követve új ízekkel, változatokkal igyekszik a XXI. század háziasszonyainak kedvezni. A könyvek az egészséges életmód tükrében, főleg modern ételek gyűjteményei, melyekben a Válogatott ételektől (Best of) kezdve, a témákra bontott kötetekig minden megtalálható. A receptek tesztelt, mutatós, színes fotókkal bemutatott finomabbnál finomabb ételmodelljeit kreatív szakácsok, cukrászok készítették. Ízlés szerint választhatunk az egyszerű házias és a kissé bonyolultabb, különleges variációk közül, ki-ki ahogy éppen szereti, és néhány ötletet is nyerhetünk a dekoratív díszítést illetően.

L. I. Lázár - Rejtőző ​kavicsok I.
Ebben ​a regényben senki sem az, akinek látszik. Lille, a megbízhatóság és a jólneveltség szobra kettős életet él, a valóság elől egy álomvilágba menekül. Praetor, a laza és jómódú srác gondtalanul váltogatja a csajokat, szórja a latin szavakat, s bár ő a csapat esze, mégis lazán elindul a lejtőn. Krisz, a vezérhím, aki „nagyvadat” vesz célba, de azt nem sejti, hogy ez a vadászat megváltoztatja az életét. Anna, a vagány tanárnő különc módszerekkel küzd a tanítványaival – csakhogy múltjában sötét folt éktelenkedik… – Meddig tart még a kihallgatás? Lille elszégyellte magát. Tényleg szó szerint letámadta. – Innál valamit? Éhes vagy? – Kislány, a kijelentő módról hallottál már? - Bocs… Esküszöm, nem kérdezek többet! – Lille felemelt egy kavicsot, nézte egy darabig, aztán eldobta. – Apám kavicsnak hívja a felbecsülhetetlen értékű embereket.

Ismeretlen szerző - A ​100 legjobb erdélyi jó falat
Ajánlom ​e könyvet mindazoknak, akik szívesen bekukkantanak más népek háza tájékára, akik szívesen kísérleteznek szokatlan ízekkel, módszerekkel, nyersanyagokkal. Az erdélyi konyha ízei oly változatosak, mint maga a táj, amelyben született -- a táj, ahol szeszélyesen váltja egymást a pisztrángos hegyi patak és a hömpölygő dús folyó, a szőke alföld és a büszke fenyvesek, a gyümölcsillatú dombok és a zergejárta havasok. A Kárpátok ölelésében együtt él itt magyar, román, sváb, szász, örmény és zsidó, mindenki a legjobb tudásával és saját fortélyaival járulva hozzá e világhírű ínyenc konyha fogásaihoz.

Karácsony Benő - Napos ​oldal
Karácsony ​Benő az egykoron rendkívül népszerű, de mára méltatlanul elfeledett erdélyi prózaíró életműsorozatának első kötetét veheti kezébe az olvasó. Az egyéni hangú és széles műveltségű szerző legnagyobb sikerét a Napos oldallal aratta, amelyet egyszerre jellemez mély humanizmus, pajkos, csúfondáros, játékos és sziporkázó humor, irónia, frappáns emberábrázolás, kivételes megfigyelőkészség, igényes nyelvi világ, gyengéd érzelmesség és nosztalgikus sóvárgás egy emberibb világért. Az ízes stílusban megírt regényt az eredeti erdélyi helyesírással, betűhíven adjuk most közre, pótolva az elmúlt fél évszázad alatt cenzúrázott részeket is.

Covers_439102
Az ​Erdélyi Helikon költői Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Az ​Erdélyi Helikon költői
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Demény Péter - Garantált ​pihenés
A ​szerző 1999-től kezdődően írott mintegy másfélszáz irodalmi értékű glosszáját foglalja egybe ez a kötet. Érthető, hogy az évek során több alteregója is akadt – . Makréla, Dezodor, Töhötöm, Pagoda, Peták – de figyelt „a saját nevében is”, amint a kötet végére csoportosított, egyes szám első személyben írott csattanós szövegek tanúsítják. Mindennapi életünkből vett témák – család, gyerek, rokonok, szomszédok, munkahelyi történetek jelennek meg a „humánusan savas” szösszenetekben, melyekből kiderül, mennyire érdekesek, sőt olykor egyenesen mulatságosak lehetnek a hétköznapok.

Mondokaskonyv-5-_original_33912
Mondókáskönyv ​5. Ismeretlen szerző
18

Ismeretlen szerző - Mondókáskönyv ​5.
E ​kötet olyan mondókákat tartalmaz, melyeket Erdélyben élő vagy onnan származó barátaim jegyeztek fel. Ezekből válogattam. Szerepel a könyvben néhány csángó mondóka is: régies nyelvezete miatt egyik-másik talán kissé nehezen érthető, színes, érdekes kifejezései miatt mégis érdemes gyermekeinknek megtanítanunk. Természetesen ez a könyv nem tudományos, szakszerű néprajzi összeállítás. Ezeket a mondogatókat, csúfolókat, altatókat és változataikat határon innen és túl ma is használják, ismerik; remélem, a gyerekek sok újat, érdekeset fedezhetnek fel köztük. Jó szórakozást!

Reményik Sándor - Reményik ​Sándor összes versei
Édesapja ​neves, vagyonos építészmérnök volt. Reményik Sándor középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte jogi tanulmányait is, de szembetegsége miatt ezt nem fejezte be. Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységéből élt. A költőt a lelkek építészének tartotta. Első kötetei (Mindhalálig, 1918; Végvári versek 1918-1921. 1921). E versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra versei a transzszilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik a költő humanista felfogása. Alapításától. 1921-től főszerkesztője volt a Pásztortűz folyóiratnak. Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott filozófiai kérdésekre, felbukkan benne a humor is. Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a szimbolizmus. A Gondolatok a költészetről (Arad, 1926.) c. tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti. Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el. Versei angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, román, svéd és szlovák nyelvre fordították le.

Dutka Ákos - A ​Holnap városa
"Úgy ​ült ez a város Erdély nyugati ablakában, hátával a bihari havasoknak fordulva, mint egy franciásan bájos, könnyelmű, de szemtelenül tehetséges, daloló sanzonett, két lázas remegő karját kinyújtva a Sárrét, a Berettyó-völgy zsíros káptalani földjei felé. Aki itt tanult, s itt vitte is valamire, bátran nekiindulhatott a világnak. Indultak is sokan. S aki tehetséges magyar volt a századfordulón, alig kerülhette ki Váradot."

Petelei István - Búcsújárás
A ​kötet a századforduló egyik legismertebb erdélyi írójának, a novella mesterének elbeszéléseit tartalmazza. Petelei az erdélyi kisvárosok mindennapjait, a Maros menti kurtanemesek, parasztok életét rajzolgatta míves gonddal, a félresiklott sorsok, a szenvedő lelkek kötötték le elsősorban a figyelmét.

Covers_103920
Széki ​népmesék Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Széki ​népmesék
Immár ​három évtizede, hogy megkezdtem Szék község népi prózájának gyűjtését. A 790 mese, tréfa és igaz történet - amelyből e válogatás készült - jól illusztrálja, hogy hagyományőrzés és újítás egymást kiegészítő törekvések. Milyen tehát a széki népi kultúra állapota? A szóbeliség művészete itt még ép és erőteljes, hiszen a rendkívül erős hagyományőrzés miatt közösségi élete is szinte háborítatlanul őrződött meg. A széki gyűjtés gazdagon képvisel minden olyan műfajt, amely ma még élhet. Eme impozáns anyag számbavétele figyelmeztet arra is, hogy felülvizsgálatra szorul az a minden árnyalatot elmosó, egységesítő álláspont, amely általában beszél a népmeséről. Kötetem bevezetőjében az a törekvés vezérelt, hogy a népi teremtő és alkotó kedvet a maga teljességében, sokoldalúságában, bonyolultságában mutassam be. Ez nemhogy rontaná a népköltészetben való hitünket, ellenkezőleg: csak erősítheti! Hiszen mi mást jelenthet ez, mint azt, hogy a nép már nem gyermeki módon csupán remél és vigasztalja magát, hanem azzal a vakmerő bátorsággal, amely akármilyen rangos irodalmár erényéül szolgálhatna, fejezi ki az életet úgy, ahogyan megismerte: erényeivel és bűneivel együtt. S mert igazi költészetet teremt, nem arra törekszik, hogy tanítómesével szolgáljon, hanem inkább arra késztet, hogy a valóság mélyére lássunk, a burkoltságból magunk hámozzuk ki a sokjelzésű igazságot.

Gáll Attila - Napló ​az émelygésig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szentmihályiné Szabó Mária - Örök ​társak
Előbb ​tele torokból harsant, aztán összeszorított ajkak mögött hullámzott a kacagás. Vadgerle búgásához hasonlóan surrant a jókedv teremről teremre. Lihegve menekült üldözői elől a csuklyás, fekete köpenybe rejtőzködött asszony. Fekete álarcát szorosan arca elé tartotta gyűrűtlen kezével. Ügyesen kerülgette a nehéz, faragott bútorokat és időnként cselt vetett üldözőinek.

Sipos Bella - Ágrólszakadt ​rokonság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​Erdélyi Helikon íróinak anthológiája 1924-1934
"Az ​Erdélyi Helikon magyarországi barátainak kérésére az Erdélyi Szépmíves Céh, fennállásának tízéves évfordulója alkalmából, eddig megjelent könyveiből tízkötetes propaganda-sorozatot állított össze a magyarországi olvasó számára. Ennek a sorozatnak a tizedik kötete ez az Antológia, amely a többi kötettől eltérőleg most e sorozat kapcsán jelenik meg először.... .... Kérjük az olvasót, szeretettel vegye kezébe és forgassa e csokrot. Emberek állnak színei mögött, szelíd hullámú, munkába elrejtőző életsorsok, vagy regényes fordulatokban gazdag pályák. Újságíró, tanár, ügyvéd, orvos, pap, mérnök, hivatalnak, falusi gazda."

Méhes György - Mindenkinek ​nehezebb, mint másnak
A ​főleg színpadi szerzőként számon tartott Méhes György újabb prózakötetét veszi most kézbe az olvasó. A két történet: két női sors. Az első, Emmié egy derékba tört pálya, egy megbicsaklott élet tragédiája. A nagyreményű énekesnőként induló, már-már Bécsben is karriert befutó fiatal művésznő egyik fellépése alkalmával lezuhan a színpadról, s gerinctörése meghiúsít egy felhőtlennek ígérkező házasságot is. Az eseményeket az öregedő, nyomorék Emmi néni pergeti vissza, s a megszépítő emlékezet távlatából, ha lehet, még valószerűtlenebbnek tűnik a múlt. Fiatal, magabiztos, energikus, cselekvő hős a második kisregény Ginája. Ennek ellenére, ha nem is az Emmiéhez hasonló kegyetlenséggel, de feltartóztathatatlanul dobálja őt is a sors a két világháború közötti Kolozsvár, illetve Bukarest üzleti és politikai zűrzavarában. Hiába értelmes, jó érzékű üzletasszony, férje is tehetséges vállalkozó, többször meg kell járniuk a teljes anyagi összeomlás hullámvölgyeit.

Király Zoltán - Lejárhatás
A ​művész verseiben saját egyéniségét faggatja: jól tudja, hogy mindennapos feladata az igazság kimondása lenne, mégis hazug verset ír néha. Leleplezi saját illúzióit, bár tudja, hogy a teljes illúziómentesség is csak illúzió. Birodalmának jelképei: semmipalást, semmikorona, semmijogar. Hadjárata: nihiliáda. A semmi trónján ül, fején billentyűzet: Semmiországban a semmikirálylányok nem mentek férjhez semmikirályfiakhoz...

Nagy Endre - Egy ​város regénye / A kabaré regénye
Az ​Egy város regénye látomásos körkép a századforduló Nagyváradjáról. Ady, Krúdy, Bíró Lajos írta akkoriban tele a helyi lapot, s ragasztott kőnyomatosokat. Nagy Endre a közlés kényszerével idézi fel ifjúsága színterét, a vad pezsgésű várost, a szenvedélyes mesélés gyönyörűségével villantja fel a nagy kavarodás mögött meghúzódó hátteret. A kabaré regénye egy műfaj, és egy műteremtő története. Hogyan végezte ki a német nyelvű pesti brettliszínpadot egy pénztelen fiatal újságíró szellemi gyermeke: a cinikus, érzelmes, vagdalkozó, simogató, felszínes igénytelenséggel gyakran a legmélyebb rétegekig hatoló kabaré.

Covers_213653
Székely ​apokalipszis Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Székely ​apokalipszis
A ​válogatás erdélyi születésű vagy erdélyivé lett írók novelláit tartalmazza. Az írások a hitről szólnak, az erdélyi néphittől, hiedelemvilágtól kezdve, a természeti vallásokon, mitológiákon át a vallásos hitig, a három nemzet és négy vallás egyenjogúságán felépült Erdély történelmi keretében.

Révész Máriusz - Sorsfordítók ​Erdélyben
Az ​elmúlt néhány évben Erdélyben olyan emberekkel ismerkedtem meg, akik nagyon nagy hatással voltak rám. Olyan emberekkel, akik a legsötétebb, a legreménytelenebb helyzetben sem adták fel, sőt még akkor is próbáltak tenni a magyar közösségért, a gyerekekért, a falujukért vagy városukért. Ezért gondoltam, hogy jó lenne, ha minél többen megismernék az ő életüket, munkájukat, tevékenységüket. Jó néhány könyvbeli történet innen Magyarországról valószerűtlennek, szinte elképzelhetetlennek tűnik, pedig a határ túloldalán élő magyarokról szól. Sokan nem is tudják, hogy manapság, a határtól néhány kilométerre, ilyen életutak, küzdelmek, ilyen gyereksorsok léteznek. Sokszor éreztem azt, hogy ezeket az élményeket meg kell osztanom másokkal, ezért sok ismerősömet vittem el Dévára, Csíksomlyóra, Zsobokra, Gyimesbe. Olyan emberek is jöttek velem, akik még soha nem jártak Erdélyben, és az egyházak tevékenységét is gyanakodva szemlélték. Egy-egy ilyen látogatás, beszélgetés után, látva ezeknek az embereknek a heroikus küzdelmét a nyomorral, szegénységgel, hallva a mindennapos megkülönböztetést, ami a magyarokat éri, mindenki másként látta a világot. Hazafelé mindig mindenkivel azon elmélkedtünk, hogy hogyan tudnánk többet tenni az elesettekért, a nyomorgókért, a határon túl rekedt magyarokért. Ezekről a helyekről, ezektől a papoktól, lelkészektől mindenki más lelkülettel távozik, mint ahogy érkezik. Ennek a könyvnek az ötlete is egy ilyen kirándulás alkalmával született. Tudom, hogy egy könyvben nem lehet teljesen visszaadni, pontosan érzékeltetni azt, amit a helyszínen átélhetünk. Szeretném, ha ez a könyv, ezek a beszélgetések eljutnának olyanokhoz is, akik nem tudják pontosan, hogy mekkora küzdelmet jelent a határon túl magyarnak maradni, és nem tudják, hogy az egyházaknak milyen fontos szerepe van az erdélyi magyar társadalom életében. Biztatnám is őket arra, hogy személyesen is keressék fel ezeket a helyeket, és nézzenek körül. Biztos vagyok abban, hogy nem fogják megbánni. Remélem, hogy ezek a beszélgetések feltöltődést, megerősítést jelentenek majd azoknak a családoknak, nyugdíjasoknak, vállalkozóknak, egyházközségeknek, polgári köröknek, akik hosszú évek óta anyagilag, munkával, nyaraltatással, vagy "keresztapasággal" segítik ezeket a gyerekközpontoknak, árvaházaknak a működését. Ezekről az emberekről kevés szó esik a kereskedelmi televíziókban, keveset foglalkoznak velük a bulvárújságokban. Amikor egyszer invitáltam egy nagy példányszámú hetilap újságíróit néhány erdélyi gyermekotthon meglátogatására, azt mondták, hogy nincs hírértéke. Én azonban hiszek abban, hogy nem csak a bulvárlapok pletykái érdekelnek bennünket, hanem a komoly emberi értékek, az önfeláldozó szeretet, és a nyomorgó magyar gyerekeken segítő emberekre is oda tudunk figyelni. Révész Máriusz (a könyvben szereplő 7 interjúalany: Molnár Jánosné, Berszán Lajos, Gergely István, Kató Béla, Pakó Benedek, Szegedi László, Böjte Csaba)

Kollekciók