Ajax-loader

'erdélyi' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​rosta
A ​rosta kisebbségi tárgyú regény, az író első regénye, cselekménye a húszas évek második felében játszódik Erdélyben, és egy kolozsvári magyar család széthullásának, tönkremenetelének története - e folyamat külső és belső okainak sohasem didaktikus hanem eleven, életszerű föltárásával, tipikus alakok ábárzolásával. Ez már a kiforrt. stilárisan is izgalmas lebegő iróniával, frappáns és tömör képekkel a világról lesújtó ítéletet mondó könyv a leleplezésben kérlelhetetlen. Ugyanakkor valami megfoghatatlan leheletfinom könnyedség járja át, amelyben helyet kap a remény. A rosta a maga fülledt-fullasztó légkörével érett iróniájával, éles, kritikus látásmódjával a legnagyobb regények előhírnöke.

A_%e2%80%8b100_legjobb_erd%c3%a9lyi_j%c3%b3_falat
elérhető
3

Ismeretlen szerző - A ​100 legjobb erdélyi jó falat
Ajánlom ​e könyvet mindazoknak, akik szívesen bekukkantanak más népek háza tájékára, akik szívesen kísérleteznek szokatlan ízekkel, módszerekkel, nyersanyagokkal. Az erdélyi konyha ízei oly változatosak, mint maga a táj, amelyben született -- a táj, ahol szeszélyesen váltja egymást a pisztrángos hegyi patak és a hömpölygő dús folyó, a szőke alföld és a büszke fenyvesek, a gyümölcsillatú dombok és a zergejárta havasok. A Kárpátok ölelésében együtt él itt magyar, román, sváb, szász, örmény és zsidó, mindenki a legjobb tudásával és saját fortélyaival járulva hozzá e világhírű ínyenc konyha fogásaihoz.

Sütő András - A ​szuzai menyegző
"Tízezer ​vőlegény, tízezer menyasszony! Élükön Nagy Sándor, Dareiosz lányával. A Dávid-leánykák levetették parittyájukat, hogy Mithrasz-vonásokkal keverten Niké-arcú gyermekeket szüljenek az új birodalomnak, amelyet létrehozója nem hazának, hanem kohónak szánt; olvasztókemencének az egység érdekében. Katonáinak ugyanis nem a fülükbe súgta, hanem megparancsolta, hogy perzsa nőket vegyenek el feleségül. A parancs hallatára magamban Szuzát gyászba borítottam. Hiszen azokat a hölgyeket nem megkérték, hanem - a szónak csöppet sem pajzán értelmében - összefogdosták. A puszta tény - a király hiteles parancsa - aprólékos igazolás nélkül is elbírja az utókor feltételezését: az erőszak valamennyi változatát." Így írt az emlékezetes - és félelmetes - szuzai menyegzőről Sütő András, amikor tíz esztendeje Perszepoliszban járva a táj és a nép fölidézte benne Nagy Sándor kudarcot vallott egykori kísérletét. A kitűnő erdélyi író először egy nagyszerű esszében - a _Perzsák_-ban - gondolkodott el a beolvasztás tragikumáról, most pedig színműben írta meg: _A szuzai menyegző_ feszült, fordulatos drámája, egy görög férfi meg egy perzsa lány költői szerelmének története annak példázata, hogy a cezaromániás vezérek kényszere sem bír a népek és a jogait védelmező egyéniség szabadságvágyával.

Sütő András - Sikaszói ​fenyőforgácsok
Könyvecskémet ​kezébe véve arra gondoljon az olvasó, hogy itt üldögélünk ketten, májusi hóhullásban a Hargita térdén, ő azt kérdi: mi újság errefelé, én meg az alkalom szabta lehetőség szerint szólok erről-amarról, aminek értelmét közös gond, együtt viselt aggodalom, közös reménység adja. Atomizálódásra hajlamos létünkben, ahogy tudós nyelven mondják, a megosztott gond embert, emberhez közelít...

Sándor Kányádi - There ​is a Land
Sandor ​Kanyadi (1929) is a native of Translyvania and has lived since 1950 at Kolozsvar (Cluj) in Romania. He studied Hungarian phi logy at the then autonomous Bolyai University and graduated in 1954. He has worked for various journals since, and has spent many years on the staff of the Hungarian-language children's magazine Napsugdr, His first book of poetry was published in 1955 but it was only in the 1960's that he found that distinctive voice which expresses the fears and endeavors of the Hungarian minority in Romania as well as the sense of displacement of an intellectual from a rural community. In the 1980's when his poetry (other than children's verse) could not be printed in Romania, his books were published in Hungary. In 1993 he was awarded the Kossuth Prize in Hungary, and in 1955 the Austrian Herder Prize. Sándor Kányádi ranks among the greatest living Hungarian poets, acclaimed by critics and readers, in Hungary and abroad.

Emmi
elérhető
18

Méhes György - Emmi
Az ​egyedül élő öregasszonyról, Emmi néniről már senki sem tudja, hogy hajdanában álomélet várt rá. Szépsége mellett gyönyörű hanggal áldatott meg, Európa operaszínpadjai, délceg vőlegény, siker és boldogság ígérkezett, míg el nem jött a végzetes nap. A mindent elsöprő szerelem áldozatául esett Orsolya és a pénz ördögi világában fuldokló Gina után Emmi a harmadik erdélyi grácia, akinek története olyannyira fájdalmas, akár egy görög tragédia. Érzelmes, ugyanakkor kegyetlen ez a regény, ragyogó ötvözete lélekrajznak és kalandnak.

Passuth László - Négy ​szél Erdélyben
Báthory ​István portréja nyolc éven keresztül köszöntötte a fejedelem által alapított kolozsvári főgimnázium lépcsőin felfelé igyekvő ifjú Passuthot. A fejedelem arcáról - úgy hírlett - le lehet olvasni a sors erélyeit. "Láttad-e ma Báthoryt?" - kérdezgették egymást az iskola diákjai, valójában tanáraik aznapi hangulata iránt érdeklődve. A Négy szél Erdélyben című regény tehát nemcsak a jelentőségében Báthory Gáborhoz és Bethlen Gáborhoz mérhető fejedelmet örökíti meg, hanem Passuth ifjúkorának egyik emblematikus figuráját is. Báthory kora, a XVI. század - mintegy az iskolásévekhez hasonlóan - a nagy válságok és merész kezdeményezések időszaka. Mindaz, ami egy évszázaddal később, Bethlen Gábor uralkodásának idején megvalósult, valójában már ekkor elkezdődött. Erdély viszonylagos önállóságát sem a Habsburg-ház, sem a törökök nem fenyegették, és ha rövid időre is, de megszilárdult a központi hatalom. Mindennek persze ára volt: le kellett verni a Békes-féle lázadást, meg kellett törni a rendek hatalmát, nem lehetett visszaadni a székelyeknek a János Zsigmond által elvett jogokat. Az eseményeket a szerző hiteles dokumentumok alapján, egy történész felkészültségével mondja el, mégsem száraz történelemkönyvet, hanem izgalmas regényt ír, amelyben a megelevenített alakoknak sorsa, emberi arca, önálló gondolatvilága van.

Sütő András - A ​lőtt lábú madár nyomában
A ​"barangolás Nyelvünk Nagyfejedelemségében" tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor Sütő András az unokája kezét fogva elindult az anyanyelv ösvényein, hogy vándorútjukon bekalandozzák a szavak múltját, jelenét és jövőjét. "Azt gondoltam - írja most, a tíz év előtti indulásra emlékezve -: örökségünk, törvényes jussunk számbavételével a holnap felé is ablakot nyithatunk. Reményeinkben a holnap azt ígérte, hogy ezeréves szülőföldünk örök hangja közt a sajátosság méltóságának elemi emberi jogával zengi majd életrevalóságát nyelvünk is, az édesnek nevezett anyanyelv. Azt gondoltam, hogy unokák s nagyszülők egymás szeme láttára fogják leélni az életüket. Nem így történt. Reményünk s aggodalmunk is kétfelé szakadt. Az időnek krisztustövisein fennakadva nézelődnek gyermekeink s unokáink után az öregek. Viszi őket a sorsunk egyfelé, s jajong a búcsúzó szívben az emlék másfelé: az elmúltak irányába, ahol még szó szerinti értelme volt az együvé tartozásnak." Ennek a keserű ocsúdásnak a foglalata a könyv második része, a Levelek a fehér toronyból. S ha a barangolás kezdetén a nyelvi eszmélet bölcsőhelye körül járhattunk, most a végveszélybe sodródott nyelvért emel szót a "fehér torony" lakója.

82308
elérhető
27

Nyirő József - Uz ​Bence
A ​regény valamennyi fejezete egy-egy epizód Uz Bence mulatságos vagy megindító, hétköznapiságukban is különös kalandjaiból. Folyton ő méretik meg: emberségből, helytállásból, kitartásból, becsületből, észjárásból. A nép egyszerű, ám góbésan csavaros eszű gyermeke csendőrrel és turistákkal, városi vadász urakkal és adóvégrehajtóval megesett nevettető esetei vagy övéivel való könnyes-érzelmes történetei mind-mind adalékok a székelység népkarakterológiai képéhez. A nép erényeit és elenyésző gyöngeségeit testesíti meg, szükségszerű tehát, hogy túlrajzolt legyen. Ilyen találékony, derűs, furfangos – ám, ha a sors úgy hozza, együtt érző és áldozatosan segítő – ember a valóságban aligha létezik, de Nyirő nem is jellemrajzot ad, hanem egy népcsoport, a kisebbségi sors szorításában vergődő székely nép vágyott–álmodott karakterét, követendő magatartásának mintáját, életstratégiáját mintázta meg egy személybe sűrítetten. A regényben Uz Bence egyenrangú társa a táj: a csíki havasok vadregényes világa. Nyirő hangja ennek megfelelően "székelyes", a tájnyelv minden ízét-zamatát beépíti regényébe.

Nyirő József - Leánykérés ​a havason
Balladás ​hangvételű, drámai erejű, novelláiban és regényeiben különös figyelmet szentelt a táj, a természet leírására : részletesen mutatja be a szereplőket körülvevő növény- és állatvilágot kitérve az évszak jellegzetességeire, az állatok viselkedésére, s az emberben keltett érzésekre. A történetek cselekményei túlnyomórészt a hegyekben, erdőkben, a székely falvakban játszódnak, a szereplők pedig hétköznapi egyszerű emberek, hétköznapi történetekkel. Állandó szereplő a csavaros eszű, ravasz székely atyafi, aki megtréfálja a kívülállóként jelentkező urakat, az elbeszélőt, a falukutató diákot, az arra tévedő üzletembert. A Nyírő-novellák jellegzetessége az egyszerű, falusi ember élete fordulópontjainak a bemutatása : az élet és a halál, a munka és az emberek közti viszonyok, amelyeket az ösztönök és a természeti erők irányítanak. A történetek a környezet részletes leírásával kezdődnek, de a szereplőt körülvevő természet bemutatása a történettel párhuzamosan folytatódik. A táj részletes leírása után az éppen folyamatban levő történet közepén találja magát az olvasó, mintha messziről épp most érkező vendég toppana be hirtelen a házba nem tudván semmit az adott helyzet kialakulásáról. Nyírő írásainak gyakori szereplője a halál. Találkozunk a havasokon élő pásztor halálával s a kisgyerek halálával is. De a halál nem mint vég jelenik meg, hanem mint a természettel való egyesülés, mint az élet velejárója, mint az emberi sors beteljesülése.

Bocsák Miklós - Futballsztár ​Erdélyből
Két ​magyar nemzetiségű labdarúgó akad a sporttörténelemben, aki Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyert. Puskás Ferenc - a spanyol Real Madrid mezében, és Bölöni László, a román Steaua Bukarest játékosaként. Két magyar nemzetiségű labdarúgó érte el a százszoros válogatottságot: Bozsik József, Magyarországon, és megint csak Bölöni László Romániában. Bölönit először csak fejezetnek szántam egy sportsztárokról szóló kiadványba. 1987. március 26-i keltezéssel levelet juttatott el hozzám. „...Kétszeresen megtisztelve érzem magam, hogy rám is gondoltál. Biztos vagyok benne, hogy elfoglalt ember vagy és nem hiányolsz egy romániai kirándulást, de azt hiszem, ez lenne a legjobb, a számomra legmegnyugtatóbb megoldás. Talán össze lehetne hozni és esetleg összekapcsolni az én századik mérkőzésemmel. Jelenleg a 98. előtt állok és még ebben a szezonban lesz két mérkőzés. A századikat Marosvásárhelyre szeretném vinni..." Levelének további részéből egyértelművé vált: úgy érzi, többet ér ő egy fejezetnél. Igazat is adtam neki. A sors úgy hozta, hogy ő előbb jött Budapestre, mint én rászántam volna magam az utazásra. 1987 őszén a Bajnokcsapatok Európa Kupájában éppen az MTK-VM kapta ellenfeléül a Steaua Bukarestet. A 4-0-ás előnnyel érkező román játékosokat a Flamenco Hotelben szállásolták el. A legnépszerűbb sztár természetesen Bölöni volt. Itt, a hotelben találkoztunk, és rögtön a tárgyra tértem: - Van érdeklődés egy rólad szóló könyv iránt. Úgy gondolom, belefoghatnánk. - Ahogy hazamegyek, érdeklődöm a legilletékesebb helyeken,...

Molter Károly - Komor ​korunk derűje
"... ​a megélt történeteket keresem, írócéhbeliek, szerkesztőbarátok, művészemberek, tanártársak emlékét őrzöm meg, kerekítek róluk amolyan portrékat, fölidézem alakjukat és szellemük árnyékát az élet egy-egy keserves vagy groteszk, szomorú vagy vidám pillanatában. A tegnap verőfényére, mámorára, gyászára és mostohaságára, vagyis a múltra gondolok gyakran - amely jókedvével és könnyeivel, történelmével és düledékével, lendületével és gyarlóságával, de mindeneken át mégis az én múltam! - , képzeletemben az átélt idő, egy komor kor derűje kísért."

Vári Attila - Casanova, ​A zongora árverése és más történetek
Vári ​Attila első (és sikeres) novelláskötete, A véges nap, 1967-ben jelent meg a Forrás-sorozatban. Akárcsak az ott közölt írásokban, ebben az öt év után közreadott könyvben is Vári "oldott anyaggal" dolgozik; az elbeszélések egy részének medrét, folyását egyaránt az emlékezés határozza meg – egyfajta világlátás "életrajzi" igazolását fedezhetjük fel ezekben a vallomásokban –, máskor valós elemekből rak össze groteszk-fantasztikus történeteket, hogy legreálisabb emberi gondjainkat, igazságainkat keresse és villantsa fel ezeknek az elemeknek az új viszonyában; s bár Vári nem moralista, valamiféle (akár történelmi) tanulság mindig kiérződik, ha nem is fogalmazódik meg. A "sárkányölő" gyermekeket, a munkát és szerelmet próbálgató kamaszokat, de a toronyba gondolkodni bezárkózott harangozót s a népmesei motívumokból összeszőtt jegenye-embereket már-már fanatikus igazság- és tisztaságvágy űzi, hajtja; az eszményihez méretkezik "hős" és író egyaránt. És Casanova, a kényszerűségből kitalált lovag is egykori reális mintája fölé tud nőni a keresésben. Várinak ebben a novella-láncban sikerült gondolati prózává nemesítenie a "széphistóriákat". Mert Vári Attila számol az olvasmányosság igényével, s hogy ezt sikerül kielégítenie anélkül, hogy lentebb szállítaná a mércét, az javarészt sziporkázó fantáziájának, szép, tiszta magyar nyelvének is köszönhető.

Balogh Edgár - Acéltükör ​mélye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Jelenidő ​az erdélyi magyar irodalomban
Tartalom Bevezetés Hagyományok ​és előzmények A felszabadulás után Nemzetiségi önismeret A számvetés költészete Az idős költőnemzedék) Az emlékezés jegyében (Az idős elbeszélő nemzedék) A költészet szabadságharca (Derékhad költői) Valóság és példázat A derékhad írói A Forrás költői A Forrás elbeszélői Az Echnox írói köre Játék és történelem (A drámairodalom fejlődése) Magunk keresése (Szociográfia és útirajz) Kitekintés Írói kislexikon Jegyzetek Irodalom

Pomogáts Béla - Kisebbség ​és humánum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress Dániel - Vándor ​úton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molter Károly - Buborékharc
A ​marosvásárhelyi Tükör 1918-1926 között az induló erdélyi magyar irodalomnak és publicisztikáinak fontos fóruma. A lap egyfajta szellemi szálláscsinálója a kibontakozó irodalmi életnek, a könyvkiadásnak, színháznak és általában a közművelődésnek. E kötetben található minden írás a Tükörben jelent meg.

Jánosházy György - Bábel ​tornya
...ez ​a könyv csupán a mai nyugati dráma legfontosabb elvi és művészi problémáinak margójára rótt jegyzetek sora. Nem kézikönyv: olvasmány. S gondolom, megbocsátható, hogy éppen ezért lemondtam a száraz könyvészeti hivatkozásokról....

Oltyán László - Felmentés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lőrincz György - Áldozatok
Az ​Áldozatok: mai társadalmi korrajz. Talán nincs is Erdélyben olyan magyar család, amelyet ne foglalkoztatna vagy ne érintene a benne megfogalmazódó problematika. A főszereplője Tonk Márton, lakatos egy székely kisvárosban. Az 1990-es évek elején válik munkanélkülivé. Magyarországra megy, a hírhedtté vált Moszkva térre, hogy munkát vállaljon. Sikerül munkát találnia, de megtapasztalja mindazt, amiről otthon hallott: hol „leoláhozzák”, hol pedig arról faggatják, hogy miképpen tud olyan jól magyarul. Sorsa végül tragédiába fullad.

Covers_83133
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Erdélyi ​magyar olvasókönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bánffy Miklós - Fortéjos ​Deák Boldizsár Memoriáléja
„Az ​apokrif Fortéjos Deák (...) kizárólag egy elmés formai ötlet szüleménye. Rövid történetkék vannak benne, de ezeknek nem fontos sem a meséje, sem a mondanivalója – az írónak csak egy volt fontos: az a forma, amelyen a novella ősei, a reneszánsz-kor novellái vannak írva, szerkezetének együgyű lazaságával, hangjának gyermetegségével, frivol dolgokat erkölcsi tanulságok átlátszó kendőjével leplező szemforgatásával, vallási szigor mögé búvó életörömével, amely éppen úgy meg tud nyilatkozni csintalan asszonyok férjet kijátszó ravaszkodásaiban, mint Assisi Szent Ferenc állatszelidítő jóságában” – írta a kötetről Schöpflin Aladár (Nyugat, 1932), amikor már nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy a Kisbán Miklós szerzői név mögött gróf Bánffy Miklós áll. Az álnéven kiadott álemlékirat igazi stílusbravúr, hiszen azt akarja elhitetni olvasójával, hogy egy 17. századi pikáns műről van szó; ehhez még kiadói előszót is fabrikált a rafinált szerző. Ám a figyelmes olvasó már itt gyanút foghat, hiszen a tudományos álca mögül félig-meddig előbukkan a karneváli maszk a sebesvári könyvtár és a Kolozs-monostori Képtelen levéltár említésekor. Ki ez a farsangi figura Fortéjos Boldizsár, aki egy személyben világutazó, babonákon nevető protestáns diák, aki groteszk meséivel megmutatja a világ „másik arcát”? Valóban memoriálét olvasunk, vagy csak egy zseniális paródiával van dolgunk?

Kabai Nagy Lajos Márton - II. ​Rákóczi fejedelem kalandos élete
A ​regény szerzője művelt tanárember, aki szívesen és színesen mesél. Tudja, hogy legfontosabb a jól megírt történet, és annak korrajzi kerete. A Rákóczi 300. évfordulójára megjelenő olvasmányos, izgalmas, történelmi, család- és kalandregény a fejedelem és környezete sorsát követi végig - a rodostói száműzetésig, a halálát követő eseményekig. A szerző mindig a történelmi tényekből indul ki, nyelvezete korhű, de nem nehézkes, a tényeket viszont gazdag fantáziával színezi ki. A csaták, a hétköznapok, a szerelmi szálak, a főúri világ, a török világ, a diplomáciai trükkök - minden megelevenedik a regény lapjain. A gimnazistáktól kezdve minden korosztály nagy élvezettel olvashatja az egyértelmű, izgalmas epikai szálra felfűzött, a kor szokásait, hangulatát felidéző cselekmény dús regényt.

Csiki László - Magánháború
Egység ​és széthullás furcsa szövevénye ez a kötet, olyan mozaik, amely gondosan össze van állítva a szeletkékből, hogy fölmutattassa az összképet: a széthulló egészet. Az írások ideje sem határolható be egészen pontosan, hogy e században vagyunk, az bizonyos, s valahol a gyermekkor kisvárosát megelevenítő novellákban földereng valamilyen „aranykor", de ennek sem a milyensége hangsúlyos, hanem az, hogy már nincs, a hiánya. Csiki László írásai ezért - időtlenségükkel is - jelencentrikusak: mindig érzékeltetik a belső otthontalanságot, a hiányérzetet, a „lenyesett szárnyakat". Szereplői legtöbbször stilizált környezetben jelennek meg, a történet sokszor csonka, töredékes. Legjellemzőbb ez „portrésorozatára" - még a figurák egyénítésére sem törekszik, hanem a léthelyzet és a közérzet azonosságát hangsúlyozza. Szinte minden alakja megnyomorodott, félresiklott életű ember, de mind maguk, mind az író valami szomorú fölénnyel próbálnak mosolyogni a helyzet „cifra nyomorúságán", önmaga így vall történetgyűjteményéről: „Kegyetlen dolog az emlékezés. Mert nem tudok igazán emlékezni, csak magamra. A magam ritmusához, életéhez mérem egy hely, egy közösség törvényszerűen lassúbb - történelmi - életét, s csak azt, ha tudom, mivé lettem általa, ők csak segítség és anyag. Az sem mentségem, hogy szeretem őket."

Mózes Attila - Árvízkor ​a folyók megkeresik régi medrüket
Ennek ​a sovány, szőke, izgatott intellektusú, fiatalon maradt embernek huszonhat éves korában, 1978-ban jelent meg az első novelláskötete (Átmenetek). Akkor éppen falusi franciatanár volt az elrománosodott Székelyhidason, és már eléggé neves, haragos magyar író. Mire ottani élményeiből megírta Egyidejűségek című regényét (1980), az Utunk című hetilap kritikai rovatához honosult, Kolozsváron. A marosvásárhelyi kültelkek után amolyan örök, évszakról évszakra élő-forduló falut mutatott, meglehetősen ijesztő mítoszokkal és erkölcsökkel. Díjazták! Kiadott azóta négy kötetet, írt két másikat. Az egyik ez az Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket; másiknak a címe sem jelent meg már. Mózes Attilának látszólag "szakmai életrajza" van csupán. Az is eléggé változatos. Író lett, úgy él, úgy sem veszélytelenül. Gyerekkort talál ki magának, kalandokat, és mintha túlságosan korán kezdett volna emlékezni rájuk. Szerintem muszájból. Történt elég visszarettentő, -szorító esemény vele, körülötte, közben és azóta. Egyre sűrűbben halnak meg hősei, a barátai. A kaland szellemi, a fenyegetettség valóságos. Ez az ő realizmusa. Írásaiban az is kiderül rendre, hogy a színhelyek felcserélhetők, az életek is szinte. Másutt, a Közép-Kelet-Európának nevezett térségben hasonló veszélyek leselkednek, másokra. Hősei tudják, hogy ők egyfajta mesebeli elcserélt gyerekek, és helyzetük, életük annál fájdalmasabb, hogy tudva viselik. Mózes Attila tudatossága, sőt intellektualitása eszerint: sorsszerű. De mint ilyen, festői. Fantasztikussá váló alakokban jelenik meg, költői álruhákban, megölhető, esendő emberi formákat ölt. Mintha a gondolat elszegényesedését, eltiprását és elhalását sugallná. "És még sok mindenről kéne beszélni, de vagy nem hagyják, vagy nem tudok" - írja A Gonosz színeváltozásai című könyvében (1985). a Megváltás címet viselő elbeszélése végén. Jó címek ezek, egymást kiegészítve is ellentétesek, ugyanakkor reménykedők, éppen ezért jellemzőek. Korra, helyre, íróra. Vagy korra, helyre írójuk ellenében. És viszont. (Csiki László)

Covers_11232
elérhető
2

Tamási Áron - Czímeresek
Tamási ​Áron Czímeresek című regénye 1918-1919-ben játszódik. Kolozsvár a haláltáncát járja. Ellepi egy különös tömeg, a világháború törmeléke: a háború petéiből kikelt valutabetyárok, a púderes arcú világfiak, az embersáskák sokasága. Mi lesz Erdély sorsa? Meg lehet-e teremteni önállóságát? Megkezdődik a román betörés... Tamási Áron regényes korrajzában a történelmi, társadalmi hátteret, a kor atmoszféráját idézi fel. Pamfletszerűen, karikírozva az erdélyi magyar arisztokrácia-a "czímeresek"- világát, hamis illúzióit. Az író 1931-ben saját kiadásban jelentette meg a regényt, amely akkor hatalmas vihart kavart. A Czímeresek több, mint három évtizedes szünet után került ismét az olvasó kezébe.

Maderspach Viktor - Havasi ​vadászataim
Maderspach ​Viktor a magyar vadászat történetének "rendíthetetlen fenegyereke", nemcsak medvevadászatok hőse, hanem apróbb vadak szenvedélyes vadásza, aki számtalan hőstettével bizonyította magyarságát és hazájához való hűségét is. Az I. világháborúban a fronton harcolt, az erdélyi román betörés idején gerillacsapatot vezetett a Retyezátban. Az államfordulat után Romániában maradt, de - mivel részt vett egy magyar tiszti összeesküvésben - 1921-ben menekülnie kellett. Magyarországon mérnökként dolgozott, illetve írásaiból élt. 1940-ben részt vett az erdélyi bevonulásban. A sors különös és kegyetlen szeszélye folytán akkor lett egy ostoba baleset áldozata - teherautója felborult, és az itt szerzett sérülésbe halt bele -, amikor felcsillant számára a remény, hogy újra birtokába veheti kényszerűségből elhagyott vadászterületeit.

Molnár H. Lajos - Volt ​egyszer egy udvar
"Molnár ​H. Lajos riporter, szépíró, középkorú és marosvásárhelyi, illetve szolnoki. Minden jelzője fontos. Éppen azt írja meg emlékezésében: hogy az ember, bármely ember egyszer csak fontossá válhat saját maga számára, noha nem felejti, sőt felidézi az összes többieket, akik közé született, és saját távoli, ifjúkori, tékozló, naiv, bár nem ártatlan lényét. Hivatásából fakadóan Molnár H. Lajos embereket faggatott, most pedig saját magával teszi ezt. Gyerekkorát vetíti ki: a börtönfallal szomszédos udvart, mely lehet, hogy maga a kerítés mögé zárt világ, mostohákkal, kis zsarnokságokkal a totális közepet-te, és ahova ő boldogan vagy csalódottan mindig visszatér. Ma lehet, hogy csak az álmaiban talál utat oda, ahova kényszer lökte vagy a szeretet vonta régen. Ettől szép a történet. Attól, hogy visszarévedve sem hazudik, szépítve legalább, hanem ragaszkodik a valósághoz, amelyből menekült, s amelyet több könyvébe beleírt."

Székely Csaba - Bányavidék
Székely ​Csaba fiatal kora ellenére jóval több mint egy szimpla tehetség. Trilógiájának első darabja, a Bányavirág a Színházi Dramaturgok Céhe, majd a Színházi Kritikusok Céhe szerint is Az évad legjobb drámája lett, a szerző megkapta érte a Szép Ernő-jutalmat. A sorrendben második műnek, a Bányavakságnak is két bemutatója volt már. A kötetzáró Bányavíz pedig az Örkény István Színház drámapályázatát nyerte meg. A Bányavidék darabjai ugyanazt az isten háta mögötti, reménytelen világot barangolják be, fanyar humorral, tragikomikusan.

Kozma Szilárd - Kozma Szilárd - A ​mágia működésének az asztrológiai titka
Csíkszeredában ​(Erdély - Románia) születtem és a kényszer - alapszakmám építőmérnök, de a rendszerváltás után újságíró voltam, majd asztrológusi - metafizikusi képzettséget szereztem a Bukaresti Elta nevű szabadegyetemen. 1981-ben megjelent az első verseskötetem a Kritérion kiadó forrás sorozatában, majd azt követően még két verskötetet publikáltam. (A csodák völgye, és A vízöntő küszöbén). Azt követően próza műveket, úgy mint három metafizikai - asztrológiai tanulmánykötet és a beavatási regény-trilógiámnak (A táltos bolond) az első könyvét. (A Skorpió aranya - Status kiadó, Csíkszereda 2009.) Öt gyermekes családapa vagyok és 3 danos karate-mester. Bár írtam még egy verskötetet és a regény-trilógiám harmadik könyvét is most írom, első sorban metafizikai - asztrológiai tanulmány-szerzőnek tartom magam, és nem szépírónak, mivel a 24 éves gyakorló asztrológusi, tehát sorsfigyelői tapasztalatom alapján minden fikció veszélyesnek bizonyult.

Damó Csaba - Damó Levente - Anyám ​és mondásai
Édesanyám ​lövétei székely asszony, de mi már Kolozsváron születtünk és nevelkedtünk. Habár a székely akcentust levetkőzte, gyerekkorunkat végigkísérte a sok ízes székely szólás-mondás, közmondás, amiken rendszeresen jókat derültünk. Az is előfordult, hogy egyáltalán nem értettük őket, úgyhogy ilyenkor meg kellett kérdezni, mit jelent. Néhány évvel ezelőtt öcsémnek az az ötlete támadt, hogy össze kéne gyűjteni ezeket a mondásokat, és kiadni könyv formájában. Nos, ez megtörtént, ezt tartja kezében a kedves olvasó. Ez a könyv nem egy szöveggyűjtemény. Az anyag ömlesztve, mindenféle rendszerezés nélkül lett papírra vetve. A szólások, mondások alapvetően három kategóriába tartoznak: olyanok, melyek édesanyám szülőhelyének közvetlen környezetéből származnak, ezeket nagy valószínűséggel csak a lövéteiek ismerik, aztán vannak a teljes székelység körében elterjedt mondások, és végül azok, amelyeket Kolozsváron, Magyarországon, vagy éppen egy-egy filmben hallott, jegyzett meg és használt sajátos módján. Amint a cím is utal rá, a mondások mellett édesanyám is szerves része e alkotásnak, általa lehet bemutatni az anyagot úgy, ahogy mi ezt megéltük. Ezért némely szó úgy lesz leírva, ahogy azt ő használta. Az átlag magyar ember számára érthetetlen szavakat megmagyarázzuk.

Kollekciók